Berta Sándor
A gépek már átvették az irányítást?
Rolf Pfeifer 66 éves fizikus és matematikus 1987 óta vezeti a Zürichi Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumát. A tudós úgy véli, hogy az ember és a gép egyre inkább összeolvad, s ezzel párhuzamosan növekvő mértékben függünk a technológiától.
Pfeifer egyik legjobb barátja Rodney Brooks, az MIT legendás robotikai szakembere is azt az álláspontot képviseli, hogy ha az olyan óriáscégek is, mint a Google felfedezik maguknak a robotikát, akkor ez komoly jelzés. A kutató szerint napjainkban még senkinek sem kell aggódnia amiatt, hogy elveszítjük az ellenőrzést. A robotautók vagy drónokkal szállított csomagok nagyon hatásos, de valójában egyáltalán nem új elképzelések. Egyes tevékenységeknél, például a sakkozásnál vagy a tőzsdei kereskedéskor a számítási algoritmusok és a gépek már nagyon régóta előttünk járnak. Gyorsabbak, jobbak, precízebbek, olcsóbbak, zokszó nélkül dolgoznak és soha nem fáradnak el. Ezt hosszú ideje elfogadtuk és most új tevékenységek egészítik ki majd ezeket a dolgokat. Mindennek azonban semmilyen köze sincs a gépek növekvő intelligenciájához, még mindig csak azt tudják, amiért előzetesen megalkották őket.
Ezzel szemben az ember számtalan képességgel rendelkezik. Beszélhetünk, felismerhetjük és megítélhetjük a bonyolult helyzeteket, varrhatunk, főzhetünk, könyveket írhatunk és számolhatunk. S éppen ennyire fontos, hogy rendkívül gyorsan tudunk megtanulni új dolgokat. Ehhez a sokoldalúsághoz még a legkifinomultabb rendszerek sem mérhetők. Mindez azt jelenti, hogy egyelőre várnunk kell arra az elektronikus segítőre, ami a dolgok intézésének terhét leveszi a vállunkról. A mai porszívó- és ablakpucoló gépek után az egyéb háztartási, illetve az autót vezető automaták jönnek. Ezek a megoldások részben már annyira olcsók, hogy a tömegpiacon is megjelenhetnek. A mindent tudó robot viszont továbbra is utópia.
Rolf Pfeifer
Az, hogy ez így van, nem csupán a dolog bonyolultságára vezethető vissza, elég példaként venni az emberi kezet. Az ujjbegyben rengeteg érzékeny szenzor található, amelyek képesek a nyomás, a hőmérséklet, a vibráció és a fájdalom érzékelésére. Ehhez jön még, hogy kezünk bármely objektum formájához képes alkalmazkodni, ez a feltétele a biztos fogásnak. Bőrünk rendkívül robusztus, vízálló, és ha megsérül, meggyógyul. Ezeket a tulajdonságokat technológiailag még nem tudjuk lemásolni.
"A Deep Blue 1997-es győzelme Garri Kaszparov felett csak bizonyos szempontból volt az első gépi siker, ugyanis a győzelem módja, az, ahogyan sikerült, teljes mértékben különbözik attól, ahogy egy ember sakkozik. A Deep Blue rendkívül gyorsan számtalan lépésvariánst tudott sikeresen végigpörgetni, ennél többre nem volt képes. Eleinte én is meg voltam győződve arról, hogy az intelligencia egyenlő a számítógépes programokkal. Ebből a gondolatból kiindulva az 1980-as évek végétől olyan szakértői rendszert fejlesztettünk, amelynek előre kellett jeleznie, hogy miként alakulnak a részvényárak vagy milyen betegségben szenved valaki. Ezek az előrejelzések azonban csak ritkán valósultak meg. Gyorsan kiderült számunkra, hogy a tetteink és a gondolkodásunk csak nagyon ritkán követik a logikus lépéseket."
A PR2 palacsintát és popcornt tud készíteni
"Rendkívül rosszak a jelenlegi modellek az emberi intelligencia megértésére. A matematikánál többre van szükség, a test hiányzik, anélkül ugyanis az intelligencia nem tud kifejlődni, s nélküle haszontalan lenne. Ezért kezdtem robotokkal kísérletezni. Előnyük, hogy minden szenzorszimulációt és motorikus vezérlőjelet eltárolhatunk és elemezhetünk. Ebből fejlődött ki az intelligencia megértésének teljesen új módja. Ma már biztosan tudjuk, hogy a tettek nem logikus gondolkodás következményei. Egy hangya racionálisan viselkedik, amikor élelmiszert keres és visszaviszi a bolyhoz. Ez kiszámítható viselkedés, de nem a racionális gondolkodás következménye. Egészen biztosan nem tudjuk, hogy az ember is így gondolkodik-e, de valószínűleg a pszichológiai igények, mint az érzelmek, is meghatározzák a cselekedeteinket."
"Eddig tisztázatlan kérdés, hogy az ember miért ennyire bonyolult, a túléléshez ugyanis nincs erre feltétlenül szükség. A baktériumok a legsikeresebb életformák egyikének számítanak a bolygónkon. Több millió évet túléltek anélkül, hogy bonyolultabbak lettek volna. A cél az, hogy az emberben lévő tanulási képességet átruházzuk a robotokra. Régen az volt a trend, hogy egy robotba minél több dolgot programoztak be. Mi ezek számát minimálisra akarjuk csökkenteni, hogy megértsük, miként tanul egy robot. Adunk neki egy feladatot, mondjuk emeljen fel egy asztalra egy üveget, de a megoldást neki kell megtalálnia. Először véletlen mozdulattal próbálna közelebb kerülni az üveghez. A szeme, ami egy kamera, megmutatja neki, hogy hibázott. Eltárolja a mozgási adatokat, majd újra és újra próbálkozna. A végén magától kitalálja, hogy miként irányítsa úgy a karját, hogy elérje az üveget. Vagyis önállóan megtanulja, hogy megoldjon egy feladatot - ráadásul a saját szemszögéből. E folyamat során minden gép felfedezheti a saját megoldását" - jelentette ki a kutató.
Az egészségügyi intézményekbe szánt CARE-O-bot az ápolónők munkáját könnyítheti meg
E dolog miatt úgy tűnhet, hogy a robotok egyéniséggé válnak. Felmerül a kérdés, hogy ezután egyszerűen kikapcsolhatók-e. Dél-koreai kutatók a kormány megbízásából már elkészítették a robotjogi chartát, ami ezt a kérdést is felvetette. Jelenleg ez még abszurdnak tűnhet a számunkra, de ezeket a témákat egyszer szükségszerűen meg kell válaszolni. A válaszok pedig nehezünkre eshetnek majd, hiszen soha nem fogjuk tudni, hogy milyen érzés egy töltőállomáshoz csatlakozni, attól függeni. Pfeifer szerint már régóta kiborgok vagyunk, hiszen a gyenge látásunkat technikával (szemüveggel) kompenzáljuk vagy például sokan szednek Viagrát, mert nem elégedettek azzal, amit a természet adott nekik. Ez az emberi természet. Vannak implantátumok, amiknek köszönhetően újra hallhatunk és napjainkban az első protéziseknek köszönhetően egyes sportolók már gyorsabban futnak, mint a legjobb atléták.
"A robotika legfontosabb trendjeinek középpontjában az anyagtudományok állnak. Az ember legalább 80 százalékban valamilyen puha anyagból tevődik össze: bőr, izmok, szervek, szövetek. Amennyiben ezeket a robotokra akarjuk átruházni, akkor integrált elektronikát tartalmazó mesterséges bőrt vagy mesterséges izmokat kell létrehoznunk. A második trend, hogy a robotok elhagyják a gyárcsarnokokat és megosztják az életterüket velünk. Ezzel az ember-gép együttműködés előtérbe kerül. A gépek átveszik tőlünk a gondolkodást nem igénylő tevékenységeket, mi pedig a kreatív és a rugalmasságot igénylő feladatokkal fogunk foglalkozni. Mi, kutatók egyre kevésbé tekintünk elszigetelt egységekként a robotokra, hanem úgy véljük, ők is az ökorendszer részei. Más gépekkel lépnek kapcsolatba, s felhőplatformokon keresztül megosztják az élményeiket és a tapasztalataikat. Vagyis létrejöhet az internet robotoknak, erről szól a Robo-Earth projekt is."
Sok ember válik munkanélkülivé, ha elterjed a Panasonic hajmosó robotja a fodrászatokban
"Az információcsere tudásrobbanáshoz vezethet a gépek körében. Az önállóan működő teherautók és taxik miatt emberek milliói veszíthetik el a munkájukat, de lesznek cserébe más munkahelyek. A technológiai változás minden korban növelte a foglalkoztatási potenciált és előre vitte az emberiséget. Amennyiben az autók megtanulnak önállóan működni, akkor kevesebb baleset történik majd, kevesebb szervizre lesz szükség és kevesebb baleseti klinika kell majd. Én azt mondom, ez nem rossz, hiszen valakinek mindig gondoskodnia kell majd arról, hogy a technológia működjön. Elő kell állítani a szükséges infrastruktúrát és azt fenn is kell tartani. Ez több ezer új munkahelyet hozhat létre."
"20 évvel ezelőtt ki látta volna előre, hogy lesz webdizájner szakma. Napjainkban világszerte több ezer ilyen szakember van és senkinek sem kell hozzá zseninek lennie. Azt viszont nem tagadhatjuk le, hogy ezzel párhuzamosan nő a technikától való függőségünk. Amennyiben holnap összeomlanak a számítógépek, akkor kitör a káosz. Az egész gazdasági rendszerünk összedőlne, lázadások és éhínségek törnének ki. De számunkra nem maradt választás: senki sem tud többé lemondani a számítógépről. Ez azt jelenti, hogy a technológiánk arra kényszerít minket, hogy használjuk. Ebben az értelemben a gépek átvették az irányítást" - szögezte le a szakember.
Bizonyos előrejelzésekkel nem ért egyet, így Ray Kurzweil azon prognózisával sem, hogy néhány évtizeden belül szuperemberek leszünk, a gépekkel összeolvadva kiborgokká válunk, viszont azt az álláspontot már osztja, hogy egy új korszak kezdődhet, amiben a robotok már köztünk fognak élni. Az álma, hogy Sanghajban vásároljon lakást és a Jiao Tong Egyetem munkatársaival közösen nyisson borkereskedést, amiben robotok beszélgetnek majd az ügyfelekkel, tanácsokat adnak a borok kiválasztásához és az arcukról megjegyzik a törzsvásárlókat, valamint a kedvenc boraikat.
Nemrég Enno Park, a berlini Cyborgs e.V. egyesület elnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte mi már mindannyian kiborgok vagyunk, anélkül, hogy ezt észrevettük volna. Az okostelefon sokaknál az első dolog, amit reggel a kezükbe vesznek és az utolsó, amit lefekvés előtt letesznek. Sokaknak van hiányérzetük, ha nincs a közelükben az eszköz. A függőség nevű fogalom csak nagyon hiányosan írja le ezt a jelenséget.
Pfeifer egyik legjobb barátja Rodney Brooks, az MIT legendás robotikai szakembere is azt az álláspontot képviseli, hogy ha az olyan óriáscégek is, mint a Google felfedezik maguknak a robotikát, akkor ez komoly jelzés. A kutató szerint napjainkban még senkinek sem kell aggódnia amiatt, hogy elveszítjük az ellenőrzést. A robotautók vagy drónokkal szállított csomagok nagyon hatásos, de valójában egyáltalán nem új elképzelések. Egyes tevékenységeknél, például a sakkozásnál vagy a tőzsdei kereskedéskor a számítási algoritmusok és a gépek már nagyon régóta előttünk járnak. Gyorsabbak, jobbak, precízebbek, olcsóbbak, zokszó nélkül dolgoznak és soha nem fáradnak el. Ezt hosszú ideje elfogadtuk és most új tevékenységek egészítik ki majd ezeket a dolgokat. Mindennek azonban semmilyen köze sincs a gépek növekvő intelligenciájához, még mindig csak azt tudják, amiért előzetesen megalkották őket.
Ezzel szemben az ember számtalan képességgel rendelkezik. Beszélhetünk, felismerhetjük és megítélhetjük a bonyolult helyzeteket, varrhatunk, főzhetünk, könyveket írhatunk és számolhatunk. S éppen ennyire fontos, hogy rendkívül gyorsan tudunk megtanulni új dolgokat. Ehhez a sokoldalúsághoz még a legkifinomultabb rendszerek sem mérhetők. Mindez azt jelenti, hogy egyelőre várnunk kell arra az elektronikus segítőre, ami a dolgok intézésének terhét leveszi a vállunkról. A mai porszívó- és ablakpucoló gépek után az egyéb háztartási, illetve az autót vezető automaták jönnek. Ezek a megoldások részben már annyira olcsók, hogy a tömegpiacon is megjelenhetnek. A mindent tudó robot viszont továbbra is utópia.
Rolf Pfeifer
Az, hogy ez így van, nem csupán a dolog bonyolultságára vezethető vissza, elég példaként venni az emberi kezet. Az ujjbegyben rengeteg érzékeny szenzor található, amelyek képesek a nyomás, a hőmérséklet, a vibráció és a fájdalom érzékelésére. Ehhez jön még, hogy kezünk bármely objektum formájához képes alkalmazkodni, ez a feltétele a biztos fogásnak. Bőrünk rendkívül robusztus, vízálló, és ha megsérül, meggyógyul. Ezeket a tulajdonságokat technológiailag még nem tudjuk lemásolni.
"A Deep Blue 1997-es győzelme Garri Kaszparov felett csak bizonyos szempontból volt az első gépi siker, ugyanis a győzelem módja, az, ahogyan sikerült, teljes mértékben különbözik attól, ahogy egy ember sakkozik. A Deep Blue rendkívül gyorsan számtalan lépésvariánst tudott sikeresen végigpörgetni, ennél többre nem volt képes. Eleinte én is meg voltam győződve arról, hogy az intelligencia egyenlő a számítógépes programokkal. Ebből a gondolatból kiindulva az 1980-as évek végétől olyan szakértői rendszert fejlesztettünk, amelynek előre kellett jeleznie, hogy miként alakulnak a részvényárak vagy milyen betegségben szenved valaki. Ezek az előrejelzések azonban csak ritkán valósultak meg. Gyorsan kiderült számunkra, hogy a tetteink és a gondolkodásunk csak nagyon ritkán követik a logikus lépéseket."
A PR2 palacsintát és popcornt tud készíteni
"Rendkívül rosszak a jelenlegi modellek az emberi intelligencia megértésére. A matematikánál többre van szükség, a test hiányzik, anélkül ugyanis az intelligencia nem tud kifejlődni, s nélküle haszontalan lenne. Ezért kezdtem robotokkal kísérletezni. Előnyük, hogy minden szenzorszimulációt és motorikus vezérlőjelet eltárolhatunk és elemezhetünk. Ebből fejlődött ki az intelligencia megértésének teljesen új módja. Ma már biztosan tudjuk, hogy a tettek nem logikus gondolkodás következményei. Egy hangya racionálisan viselkedik, amikor élelmiszert keres és visszaviszi a bolyhoz. Ez kiszámítható viselkedés, de nem a racionális gondolkodás következménye. Egészen biztosan nem tudjuk, hogy az ember is így gondolkodik-e, de valószínűleg a pszichológiai igények, mint az érzelmek, is meghatározzák a cselekedeteinket."
"Eddig tisztázatlan kérdés, hogy az ember miért ennyire bonyolult, a túléléshez ugyanis nincs erre feltétlenül szükség. A baktériumok a legsikeresebb életformák egyikének számítanak a bolygónkon. Több millió évet túléltek anélkül, hogy bonyolultabbak lettek volna. A cél az, hogy az emberben lévő tanulási képességet átruházzuk a robotokra. Régen az volt a trend, hogy egy robotba minél több dolgot programoztak be. Mi ezek számát minimálisra akarjuk csökkenteni, hogy megértsük, miként tanul egy robot. Adunk neki egy feladatot, mondjuk emeljen fel egy asztalra egy üveget, de a megoldást neki kell megtalálnia. Először véletlen mozdulattal próbálna közelebb kerülni az üveghez. A szeme, ami egy kamera, megmutatja neki, hogy hibázott. Eltárolja a mozgási adatokat, majd újra és újra próbálkozna. A végén magától kitalálja, hogy miként irányítsa úgy a karját, hogy elérje az üveget. Vagyis önállóan megtanulja, hogy megoldjon egy feladatot - ráadásul a saját szemszögéből. E folyamat során minden gép felfedezheti a saját megoldását" - jelentette ki a kutató.
Az egészségügyi intézményekbe szánt CARE-O-bot az ápolónők munkáját könnyítheti meg
E dolog miatt úgy tűnhet, hogy a robotok egyéniséggé válnak. Felmerül a kérdés, hogy ezután egyszerűen kikapcsolhatók-e. Dél-koreai kutatók a kormány megbízásából már elkészítették a robotjogi chartát, ami ezt a kérdést is felvetette. Jelenleg ez még abszurdnak tűnhet a számunkra, de ezeket a témákat egyszer szükségszerűen meg kell válaszolni. A válaszok pedig nehezünkre eshetnek majd, hiszen soha nem fogjuk tudni, hogy milyen érzés egy töltőállomáshoz csatlakozni, attól függeni. Pfeifer szerint már régóta kiborgok vagyunk, hiszen a gyenge látásunkat technikával (szemüveggel) kompenzáljuk vagy például sokan szednek Viagrát, mert nem elégedettek azzal, amit a természet adott nekik. Ez az emberi természet. Vannak implantátumok, amiknek köszönhetően újra hallhatunk és napjainkban az első protéziseknek köszönhetően egyes sportolók már gyorsabban futnak, mint a legjobb atléták.
"A robotika legfontosabb trendjeinek középpontjában az anyagtudományok állnak. Az ember legalább 80 százalékban valamilyen puha anyagból tevődik össze: bőr, izmok, szervek, szövetek. Amennyiben ezeket a robotokra akarjuk átruházni, akkor integrált elektronikát tartalmazó mesterséges bőrt vagy mesterséges izmokat kell létrehoznunk. A második trend, hogy a robotok elhagyják a gyárcsarnokokat és megosztják az életterüket velünk. Ezzel az ember-gép együttműködés előtérbe kerül. A gépek átveszik tőlünk a gondolkodást nem igénylő tevékenységeket, mi pedig a kreatív és a rugalmasságot igénylő feladatokkal fogunk foglalkozni. Mi, kutatók egyre kevésbé tekintünk elszigetelt egységekként a robotokra, hanem úgy véljük, ők is az ökorendszer részei. Más gépekkel lépnek kapcsolatba, s felhőplatformokon keresztül megosztják az élményeiket és a tapasztalataikat. Vagyis létrejöhet az internet robotoknak, erről szól a Robo-Earth projekt is."
Sok ember válik munkanélkülivé, ha elterjed a Panasonic hajmosó robotja a fodrászatokban
"Az információcsere tudásrobbanáshoz vezethet a gépek körében. Az önállóan működő teherautók és taxik miatt emberek milliói veszíthetik el a munkájukat, de lesznek cserébe más munkahelyek. A technológiai változás minden korban növelte a foglalkoztatási potenciált és előre vitte az emberiséget. Amennyiben az autók megtanulnak önállóan működni, akkor kevesebb baleset történik majd, kevesebb szervizre lesz szükség és kevesebb baleseti klinika kell majd. Én azt mondom, ez nem rossz, hiszen valakinek mindig gondoskodnia kell majd arról, hogy a technológia működjön. Elő kell állítani a szükséges infrastruktúrát és azt fenn is kell tartani. Ez több ezer új munkahelyet hozhat létre."
"20 évvel ezelőtt ki látta volna előre, hogy lesz webdizájner szakma. Napjainkban világszerte több ezer ilyen szakember van és senkinek sem kell hozzá zseninek lennie. Azt viszont nem tagadhatjuk le, hogy ezzel párhuzamosan nő a technikától való függőségünk. Amennyiben holnap összeomlanak a számítógépek, akkor kitör a káosz. Az egész gazdasági rendszerünk összedőlne, lázadások és éhínségek törnének ki. De számunkra nem maradt választás: senki sem tud többé lemondani a számítógépről. Ez azt jelenti, hogy a technológiánk arra kényszerít minket, hogy használjuk. Ebben az értelemben a gépek átvették az irányítást" - szögezte le a szakember.
Bizonyos előrejelzésekkel nem ért egyet, így Ray Kurzweil azon prognózisával sem, hogy néhány évtizeden belül szuperemberek leszünk, a gépekkel összeolvadva kiborgokká válunk, viszont azt az álláspontot már osztja, hogy egy új korszak kezdődhet, amiben a robotok már köztünk fognak élni. Az álma, hogy Sanghajban vásároljon lakást és a Jiao Tong Egyetem munkatársaival közösen nyisson borkereskedést, amiben robotok beszélgetnek majd az ügyfelekkel, tanácsokat adnak a borok kiválasztásához és az arcukról megjegyzik a törzsvásárlókat, valamint a kedvenc boraikat.
Nemrég Enno Park, a berlini Cyborgs e.V. egyesület elnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte mi már mindannyian kiborgok vagyunk, anélkül, hogy ezt észrevettük volna. Az okostelefon sokaknál az első dolog, amit reggel a kezükbe vesznek és az utolsó, amit lefekvés előtt letesznek. Sokaknak van hiányérzetük, ha nincs a közelükben az eszköz. A függőség nevű fogalom csak nagyon hiányosan írja le ezt a jelenséget.