Rejtélyes kék csillagkorong egy fekete lyuknál
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#640
Teccem érteni, de szerintem a te kis oldalad is furdalja a kíváncsiság, hogy e két kis huncut (egyik sötét, másik fényes), vajon mit csinálhat, amikor kettesben maradnak és nem látja õket senki más.
Kara kánként folytatom tanításom.
#639
Az a baj, hogy nem ismerem a foton és a neutrinó ütközési hatáskeresztmetszetét. Hogy úgy fejezzem ki magam. Teccikérteni?
#638
Ja bocs nem olvastam tovább :)
"Viszatérve: a neutrínótenger akár a világegyetemet kitöltõ éterként is felfogható, (ó, azok a fránya régi tudósok) és ilyen tengeren áthajózva a kis árbocos fotonok energiája kurtulhat. Egyfajta elnyelõdés, csillapítás vagy ilyesmi léphet fel, amely vöröseltolódásban manifesztálódik a spektrográfokon."
Két külön dolog van itt nem ?
Egyik a hullámhossz másik a fényesség.
Az egyikre befolyással van az elnyelõdés a másikra viszont nem.
Tehát a fényesség azt mutatja gondolom hogy egy x négyzetméterre hány foton csapódik be a forrásból.
Erre lehet befolyása az elnyelõdésnek
De arra a fotonra mi megérkezik útköbe a hullámhosszra nincs befolyása ...
Esetleg ha van ha van valami anyag útköbe ami csak bozonyos frekit enged át akkor ott fekete vonalak jelennek meg nem ?
"Viszatérve: a neutrínótenger akár a világegyetemet kitöltõ éterként is felfogható, (ó, azok a fránya régi tudósok) és ilyen tengeren áthajózva a kis árbocos fotonok energiája kurtulhat. Egyfajta elnyelõdés, csillapítás vagy ilyesmi léphet fel, amely vöröseltolódásban manifesztálódik a spektrográfokon."
Két külön dolog van itt nem ?
Egyik a hullámhossz másik a fényesség.
Az egyikre befolyással van az elnyelõdés a másikra viszont nem.
Tehát a fényesség azt mutatja gondolom hogy egy x négyzetméterre hány foton csapódik be a forrásból.
Erre lehet befolyása az elnyelõdésnek
De arra a fotonra mi megérkezik útköbe a hullámhosszra nincs befolyása ...
Esetleg ha van ha van valami anyag útköbe ami csak bozonyos frekit enged át akkor ott fekete vonalak jelennek meg nem ?
#637
szerintem a sötét anyag nem neutrínó ... a neutrínók annyira aprók hogy másodpercenként többezer száguld át rajtad és a Földgolyón annélkül hogy bármelyik is ütközne.
#636
Ég veled lola!
Ne haragudj, ha ellent mertünk Neked mondani. :-)
Azér' küldj majd egy képeslapot...
(Én ottvagyok az indexen is, különben, de fõleg más témákban vagyok érdekelt.)
Ne haragudj, ha ellent mertünk Neked mondani. :-)
Azér' küldj majd egy képeslapot...
(Én ottvagyok az indexen is, különben, de fõleg más témákban vagyok érdekelt.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#635
Amúgy láttam egy másik diszkoveris filmet, ahol egy másik tudós elmondta, hogy a neutrínók - ezek a kis sunyi részecskék - teljesen belakják a világegyetemet, ha kitartod az ujjad begyét másodperenként több milliárd neutrínó suhan át rajta, úgy, hogy észre sem veszed, és azt sem mondod: Mukk!
Ebbõl a 10 az akárhányadikon sok részecskébõl alig pár tucatot lehet elcsípni föld alatti nehézvizes (a nehézben nem vagyok biztos, csak a vízben) bazi nagy tartályokban, nagy idõintervallumban. Mert úgy átmennek mindenen, mint kés a vajon. Apropó, szerintem a neutrínóhullám lenne ideális ET-vel való telefonozásra, mert nem recsegne a vonal. Bang!!! :-)
(Vazze, erre a Skype mér' nem harapott rá, vagy az e-bay?? Majd én!?)
Viszatérve: a neutrínótenger akár a világegyetemet kitöltõ éterként is felfogható, (ó, azok a fránya régi tudósok) és ilyen tengeren áthajózva a kis árbocos fotonok energiája kurtulhat. Egyfajta elnyelõdés, csillapítás vagy ilyesmi léphet fel, amely vöröseltolódásban manifesztálódik a spektrográfokon.
Ebbõl a 10 az akárhányadikon sok részecskébõl alig pár tucatot lehet elcsípni föld alatti nehézvizes (a nehézben nem vagyok biztos, csak a vízben) bazi nagy tartályokban, nagy idõintervallumban. Mert úgy átmennek mindenen, mint kés a vajon. Apropó, szerintem a neutrínóhullám lenne ideális ET-vel való telefonozásra, mert nem recsegne a vonal. Bang!!! :-)
(Vazze, erre a Skype mér' nem harapott rá, vagy az e-bay?? Majd én!?)
Viszatérve: a neutrínótenger akár a világegyetemet kitöltõ éterként is felfogható, (ó, azok a fránya régi tudósok) és ilyen tengeren áthajózva a kis árbocos fotonok energiája kurtulhat. Egyfajta elnyelõdés, csillapítás vagy ilyesmi léphet fel, amely vöröseltolódásban manifesztálódik a spektrográfokon.
Kara kánként folytatom tanításom.
#634
"Ha ütközik egy atommal,akkor elnyelõdik, nem?"
Kicsi betyár!
Ma ráálltam a taposógépre, és ilyenkor az a szokásom, hogy feldobom a fülhallgatót, és közben nézem a tévét. 20 perc alatt sok mindent meg lehet tudni azokból a ronda tudománynépszerûsítõ égi csatornákból is, még ha a világot nem is lehet megváltani (ahhoz minimum 3 óra kell + töviskoszorú és nekem/neked akkor sem menne).
Szóval, ha jól emlékszem a Discovery Science-n ment egy film a Naprendszerünkrõl. Jó újra hallanai olyan dolgokat, hogy a Nap közepében több tízmillió fokos hõmérséklet van, (melyet bár tudtam, de mindig elfelejtem, és talán ha sokat hallom, egyszercsak megragad a fejemben), de amire felkaptam - megint - a fejem:
- a fotonok kb. 8 perc alatt jutnak el a Nap felszínétõl a Földig; DE!!!
- a Nap belsejébõl a Nap felszínéig TÖBB MILLIÓ ÉV alatt jutnak ki!!!!
BUMMMM!
A tudós (szeretem ezt a szót :-) még hozzátette, hogy a fényebesség ugyan fénysebesség (de szerintem azért a plazmában mégsem 300k km/s), de annyit ütköznek, cikáznak ide-oda, hogy többmillió évbe telik, míg kijutnak a Nap felszínére. A fotonok.
Most azt nem vitatom, hogy az intergalaktikus térben nincs sem plazma, sem sûrû gázok, de az viszont tény, hogy a közbensõ galaxisok mellett elhaladó fény meggörbül (lencsehatás), tehát nagyobb utat tesz meg, mintha egyenesen haladna, a másik pedig az, hogy abban igazad van, hogy ha ütközik egy - MOST NAGYON FIGYELJ! - tömeggel rendelkezõ részecskével elnyelõdik, de épp itt van a kutya elásva, hogy szerintem a sötét anyaggal, azaz neutrínókkal ütközik, amelyeknek nincs tömege, és így nincs elnyelés sem csak lassulás, amelyet mi vöröseltolódásként értelmezünk.
No, kíváncsian várom, mit lép erre Bíró Andris.
Biztos, hogy csípõbõl fog cáfolni. :-)
Kicsi betyár!
Ma ráálltam a taposógépre, és ilyenkor az a szokásom, hogy feldobom a fülhallgatót, és közben nézem a tévét. 20 perc alatt sok mindent meg lehet tudni azokból a ronda tudománynépszerûsítõ égi csatornákból is, még ha a világot nem is lehet megváltani (ahhoz minimum 3 óra kell + töviskoszorú és nekem/neked akkor sem menne).
Szóval, ha jól emlékszem a Discovery Science-n ment egy film a Naprendszerünkrõl. Jó újra hallanai olyan dolgokat, hogy a Nap közepében több tízmillió fokos hõmérséklet van, (melyet bár tudtam, de mindig elfelejtem, és talán ha sokat hallom, egyszercsak megragad a fejemben), de amire felkaptam - megint - a fejem:
- a fotonok kb. 8 perc alatt jutnak el a Nap felszínétõl a Földig; DE!!!
- a Nap belsejébõl a Nap felszínéig TÖBB MILLIÓ ÉV alatt jutnak ki!!!!
BUMMMM!
A tudós (szeretem ezt a szót :-) még hozzátette, hogy a fényebesség ugyan fénysebesség (de szerintem azért a plazmában mégsem 300k km/s), de annyit ütköznek, cikáznak ide-oda, hogy többmillió évbe telik, míg kijutnak a Nap felszínére. A fotonok.
Most azt nem vitatom, hogy az intergalaktikus térben nincs sem plazma, sem sûrû gázok, de az viszont tény, hogy a közbensõ galaxisok mellett elhaladó fény meggörbül (lencsehatás), tehát nagyobb utat tesz meg, mintha egyenesen haladna, a másik pedig az, hogy abban igazad van, hogy ha ütközik egy - MOST NAGYON FIGYELJ! - tömeggel rendelkezõ részecskével elnyelõdik, de épp itt van a kutya elásva, hogy szerintem a sötét anyaggal, azaz neutrínókkal ütközik, amelyeknek nincs tömege, és így nincs elnyelés sem csak lassulás, amelyet mi vöröseltolódásként értelmezünk.
No, kíváncsian várom, mit lép erre Bíró Andris.
Biztos, hogy csípõbõl fog cáfolni. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#633
"Tudtommal nem bukott még meg ez a nézet. Sõt, kifejezetten jól mûködik, jobban, mint bármi más, amit eddig kipróbált az emberiség."
Mondjuk úgy, vannak, akik ezt gondolják... Más meg pl. látja, hogy a kvantumfizika kifog az emberi logikán alapuló racionalizmuson. És akkor még az is csak elmélet. (Ami persze elég jól jelez elõre dolgokat.)
"A tudomány szerintem def. szerint ilyen."
Aktualizáld az ide vonatkozó adatcsomagodat.
"Elég nagy baj lenne, ha nem lenne átmenet. De nagyonis van. Számos kapcsolódási pont van, sõt sokszor egymás fogalmait használják. Pl. a közgazdaságtanban is használnak fizikát."
Persze, hogy vannak kapcsolódási pontok. De az nem ugyanaz, mint a folyamatos átmenet. De te persze biztos jobban tudod, mint a tévés szabadegyetemre meghívott elõadok (akadémikusok, tudósok, egyetemi tanárok, stb.), stb.
"Nem emléxem, hogy kértem volna pszichológiai tanácsadást."
Ez nem az volt, csak összefüggenek a dolgok. De látom, nem volt értelme neked ilyesmit írni.
Mondjuk úgy, vannak, akik ezt gondolják... Más meg pl. látja, hogy a kvantumfizika kifog az emberi logikán alapuló racionalizmuson. És akkor még az is csak elmélet. (Ami persze elég jól jelez elõre dolgokat.)
"A tudomány szerintem def. szerint ilyen."
Aktualizáld az ide vonatkozó adatcsomagodat.
"Elég nagy baj lenne, ha nem lenne átmenet. De nagyonis van. Számos kapcsolódási pont van, sõt sokszor egymás fogalmait használják. Pl. a közgazdaságtanban is használnak fizikát."
Persze, hogy vannak kapcsolódási pontok. De az nem ugyanaz, mint a folyamatos átmenet. De te persze biztos jobban tudod, mint a tévés szabadegyetemre meghívott elõadok (akadémikusok, tudósok, egyetemi tanárok, stb.), stb.
"Nem emléxem, hogy kértem volna pszichológiai tanácsadást."
Ez nem az volt, csak összefüggenek a dolgok. De látom, nem volt értelme neked ilyesmit írni.
#632
"A vöröseltolódást legfeljebb közeli galaxisoknál lehetne bizonyítékként elfogadni."
A galaxisok távolságát többféle módon le lehet mérni. Tehát a távolság-vöröseltolódás összefüggés ellenõrizhetõ.
Egyébként a vöröseltolódádból számolt sebesség ellenõrizhetõ a Naprendszeren belül nagyon nagy pontossággal (kis távolságokon háromszögeléssel is precízen mérhetõ a sebesség). És bár a galaxisok távolsága milliárdszor nagyobb, nem is kell m/2-os pontosság. Tehát , ha lenne egy távolságfüggõ ismeretlen jelenség, ami jelentõsen torzítja a mérést, az kimutatható lenne.
A galaxisok távolságát többféle módon le lehet mérni. Tehát a távolság-vöröseltolódás összefüggés ellenõrizhetõ.
Egyébként a vöröseltolódádból számolt sebesség ellenõrizhetõ a Naprendszeren belül nagyon nagy pontossággal (kis távolságokon háromszögeléssel is precízen mérhetõ a sebesség). És bár a galaxisok távolsága milliárdszor nagyobb, nem is kell m/2-os pontosság. Tehát , ha lenne egy távolságfüggõ ismeretlen jelenség, ami jelentõsen torzítja a mérést, az kimutatható lenne.
#631
"Azt miért nem lehet hogy a vöröseltolódás oka a távolság ?
Úgy értem hogy minnél messzebb van egy objektum annál nagyobb a vöröseltolódás ...
Nem történeht valami a fénnyel útközben ?"
Nincs olyan ismert fizikai folyamat, ami ilyet csinálna.
Mivel a színkép érintetlen, csak olyan történhet, ami minden egyes fotonra pontosan azonos mértékû hullámhossz változást okoz. Az útközben levõ akadályok véletlenszerûen szórják a fényt, tehát szétkenik a színképet, nem eltolják.
Úgy értem hogy minnél messzebb van egy objektum annál nagyobb a vöröseltolódás ...
Nem történeht valami a fénnyel útközben ?"
Nincs olyan ismert fizikai folyamat, ami ilyet csinálna.
Mivel a színkép érintetlen, csak olyan történhet, ami minden egyes fotonra pontosan azonos mértékû hullámhossz változást okoz. Az útközben levõ akadályok véletlenszerûen szórják a fényt, tehát szétkenik a színképet, nem eltolják.
#630
"Andrásnak még annyit: ha visszajön az energia, akkor visszajött az információ.
Az, hogy torzult vagy sem, most mindegy."
Végülis hívhatjuk torzulásnak azt, hogy totálisan megsemmisül...
Teljesen szabályos, egyenletes fekete test sugárzás jön ki, függetlenül attól, hogy mi ment be.
Az, hogy torzult vagy sem, most mindegy."
Végülis hívhatjuk torzulásnak azt, hogy totálisan megsemmisül...
Teljesen szabályos, egyenletes fekete test sugárzás jön ki, függetlenül attól, hogy mi ment be.
#629
"Azt jól gondolom hogy a sötét energiának negatívnak kell lennie ha taszít ? "
Jó kérdés. Szerintem igen, d nem találtam rá egyértelmû választ. Azért van egy kis olvasnivaló:
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0401/nemetj0401.html
Jó kérdés. Szerintem igen, d nem találtam rá egyértelmû választ. Azért van egy kis olvasnivaló:
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0401/nemetj0401.html
#628
"Miért ne veszíthetné el?
"
és azt hogy? Ha ütközik egy atommal,akkor elnyelõdik, nem?
"
és azt hogy? Ha ütközik egy atommal,akkor elnyelõdik, nem?
#627
"A galaxisközi tér sem teljesen üres."
Ha egyéb nem, rengeteg benne a sötét anyag (neutrínók), más irányból érkezõ fotonok (interferencia), és lehet ott sötét energia is.
Ha egyéb nem, rengeteg benne a sötét anyag (neutrínók), más irányból érkezõ fotonok (interferencia), és lehet ott sötét energia is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#626
"másik lehetséges megoldás lenne, hogy fokozatosas elveszti az energiáját, de ilyen folyamat nem ismert."
Miért ne veszíthetné el?
A galaxisközi tér sem teljesen üres.
A másik:
A messzirõl jött fény - azt mond, amit akar :-) és - a múltból jön.
A vöröseltolódást legfeljebb közeli galaxisoknál lehetne bizonyítékként elfogadni.
Miért ne veszíthetné el?
A galaxisközi tér sem teljesen üres.
A másik:
A messzirõl jött fény - azt mond, amit akar :-) és - a múltból jön.
A vöröseltolódást legfeljebb közeli galaxisoknál lehetne bizonyítékként elfogadni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#625
Igen, történt vele valami, megnyúlt alatta a tér.
A másik lehetséges megoldás lenne, hogy fokozatosas elveszti az energiáját, de ilyen folyamat nem ismert.
A másik lehetséges megoldás lenne, hogy fokozatosas elveszti az energiáját, de ilyen folyamat nem ismert.
#624
Lenne egy kérdésem BíróAndrás-hoz a vöröseltolódással kapcsolatban.
Azt miért nem lehet hogy a vöröseltolódás oka a távolság ?
Úgy értem hogy minnél messzebb van egy objektum annál nagyobb a vöröseltolódás ...
Nem történeht valami a fénnyel útközben ?
Lehet hülye kérdés de érdekelne.(ha már nincs itt lola akkor én játszom az ördög ügyvédjét:)
Azt miért nem lehet hogy a vöröseltolódás oka a távolság ?
Úgy értem hogy minnél messzebb van egy objektum annál nagyobb a vöröseltolódás ...
Nem történeht valami a fénnyel útközben ?
Lehet hülye kérdés de érdekelne.(ha már nincs itt lola akkor én játszom az ördög ügyvédjét:)
#623
Kár hogy nem mondtál semmit konkrétat a színképekkel kapcsolatban ...
#622
Ha valaki nem járt volna ott...
Az ott sokkal érdekesebb...
Ehhez a topichoz már nem szólok hozzá, majd másik topicban biztos találkozunk. Mindenkinek további kellemes agymenést.
Az ott sokkal érdekesebb...
Ehhez a topichoz már nem szólok hozzá, majd másik topicban biztos találkozunk. Mindenkinek további kellemes agymenést.
#621
Csodákoznék, ha a sötét energiával kapcsolatban Bíró Andrásnak konkrét infói lennének... bár, ki tudja, várjuk meg, hátha õ tudja azt, amit mások (vezetõ csillagászok) nem.
Andrásnak még annyit: ha visszajön az energia, akkor visszajött az információ.
Az, hogy torzult vagy sem, most mindegy.
Andrásnak még annyit: ha visszajön az energia, akkor visszajött az információ.
Az, hogy torzult vagy sem, most mindegy.
Kara kánként folytatom tanításom.
#620
jah .. értem
#619
Én úgy tudom a sötét energia nem "negatív energia".
De ezzel inkább várd meg BiroAndrast.....<#wave>
De ezzel inkább várd meg BiroAndrast.....<#wave>
#618
Azért sík nagy léptékben mert globálisan sem pozitív,sem negatív görbülete nincs.
#617
Jó akkor én is tartom magam ahhoz hogy a vöröseltolódást a doppler effektus okozza.
"A vöröseltolódás egy folyamat, vagyis nem pillanatnyi állapot."
Tudtommal minden elem egy bizonyos színkép vonallal rendelkezik ... Pl
és ezek a színképek elmásznak a vörös irányában a távoli csillagok esetében
és minnél távolabbi a csillag-galaxis-nova annál inkább elmászik.
"A vöröseltolódás egy folyamat, vagyis nem pillanatnyi állapot."
Tudtommal minden elem egy bizonyos színkép vonallal rendelkezik ... Pl
és ezek a színképek elmásznak a vörös irányában a távoli csillagok esetében
és minnél távolabbi a csillag-galaxis-nova annál inkább elmászik.
#616
Azt hiszem nem értettél meg. Egyrészt ahhoz tartom magam, hogy nem reagálok BA. beírásaira (el sem olvasom ezért azokat), illetve a véleményemhez is tartom magam.
#615
Jó akkor énis :)
#614
Azt jól gondolom hogy a sötét energiának negatívnak kell lennie ha taszít ?
Mit jelent az hogy nagyléptékben sík ?
Mit jelent az hogy nagyléptékben sík ?
#613
Én tartom magam ahhoz, amit írtam.
#612
Köszi ... én nem vagyok fizikus ugyhogy nem tudtam ilyen szépen megindokolni hogy miért bizonyíték a vöröseltolódás... :)
De szerintem lolát ez se fogja meggyõzni ...
De szerintem lolát ez se fogja meggyõzni ...
#611
Összecsúszott a két link.
Itt van rendesen:
http://www.astronomynotes.com/cosmolgy/s10.htm#A2.4
http://map.gsfc.nasa.gov/
Itt van rendesen:
http://www.astronomynotes.com/cosmolgy/s10.htm#A2.4
http://map.gsfc.nasa.gov/
#610
Sötét anyag&energia:
A galaxisok forgásából kiszámolható a tömegük. Sõt, a tömeg eloszlás is. A galaxist alkotó csillagok tömege is becsülhetõ. A kettõ különbsége szükségszerûen valamilyen anyag, ami nem látszik. Ez nem feltétlen valami misztikus dolog, lehet sima hétköznapi anyag is, ami nem csillagokká, hanem kisebb objektumokká áll össze (pl. barna törpék). Sokféle leképzelés van rá, hogy mi lehet, de biztosat még senki sem tud.
A sötét energia léte meg abból következik, hogy a
http://www.astronomynotes.com/cosmolgy/s10.htm#A2.4WMAP ûrszonda mérései alapján a tér nagyléptékben sík. A tér kisimításához viszont sokkal több energia kell, mint amennyit a látható és a sötét anyag együtt képvisel. Tehát kell lennie még valaminek. Az egyik kézenfekvõ lehetõség a kozmológiai állandó (lambda), ami egyben a gyorsuló tágulást is magyarázza.
A galaxisok forgásából kiszámolható a tömegük. Sõt, a tömeg eloszlás is. A galaxist alkotó csillagok tömege is becsülhetõ. A kettõ különbsége szükségszerûen valamilyen anyag, ami nem látszik. Ez nem feltétlen valami misztikus dolog, lehet sima hétköznapi anyag is, ami nem csillagokká, hanem kisebb objektumokká áll össze (pl. barna törpék). Sokféle leképzelés van rá, hogy mi lehet, de biztosat még senki sem tud.
A sötét energia léte meg abból következik, hogy a
http://www.astronomynotes.com/cosmolgy/s10.htm#A2.4WMAP ûrszonda mérései alapján a tér nagyléptékben sík. A tér kisimításához viszont sokkal több energia kell, mint amennyit a látható és a sötét anyag együtt képvisel. Tehát kell lennie még valaminek. Az egyik kézenfekvõ lehetõség a kozmológiai állandó (lambda), ami egyben a gyorsuló tágulást is magyarázza.
#609
Még vöröseltolódás:
Léteznek olyan csillagásazti folyamatok, melyek mindíg pontosan azonos abszolút fényességet okoznak (pl. bizonyos típusú szupernovák, és változócsillagok). Ezeket hívják "szabvány gyertyák"-nak. A látszólagos fényességük alapján is lehet távolságot számolni. És az egészen közeli csillagok esetén a háromszögelés is müxik. Tehát többféle távolságmérési módszer van, melyek alkalmazási tartománya átfed. Vagyis ellenõrizhetõk a megfigyelések.
Léteznek olyan csillagásazti folyamatok, melyek mindíg pontosan azonos abszolút fényességet okoznak (pl. bizonyos típusú szupernovák, és változócsillagok). Ezeket hívják "szabvány gyertyák"-nak. A látszólagos fényességük alapján is lehet távolságot számolni. És az egészen közeli csillagok esetén a háromszögelés is müxik. Tehát többféle távolságmérési módszer van, melyek alkalmazási tartománya átfed. Vagyis ellenõrizhetõk a megfigyelések.
#608
"Attól a pillanattól fogva, hogy valaki el tudja mondani (és természetesen bizonyítani is), hogy mi és miért robbant fel az õsrobbanáskor, valamint azt, hogy ami felrobbant, az honnan lett, hajlandó vagyok elfogadni az õsrobbanás tényét."
Ilyen alapon a saját létezésedet sem fogadhatod el.
Eléggé sok bizonyíték van az õsrobbanásra, viszont alternatív magyarázat nincs. Tehát azt tudjuk elég biztosan, hogy volt, de hogy hogyan és miért, azt még nem.
Mint amikor elveszítessz valamit. A hiány tényállása kétségtelen, de az okok és körülmények talán sosem derülnek ki.
Ilyen alapon a saját létezésedet sem fogadhatod el.
Eléggé sok bizonyíték van az õsrobbanásra, viszont alternatív magyarázat nincs. Tehát azt tudjuk elég biztosan, hogy volt, de hogy hogyan és miért, azt még nem.
Mint amikor elveszítessz valamit. A hiány tényállása kétségtelen, de az okok és körülmények talán sosem derülnek ki.
#607
"Kérdés: ha jön szembe egy kihülõ csillag, amit vörösnek látunk, arról jelenleg nem azt hisszük, hogy távolodik?"
Nem. Erre is jó a kvantumfizika. Hallottál már a színképvonalakról? Azok rendkívül pontosan ugyanazon a hullámhosszon vannak egy adott atom/molekula esetén. És jó sok van belõlük. Ezek alapján iszonyú sok dolgot meg lehet tudni egy anyagról pusztán a róla érkezõ fényt vizsgálva.
Pl. összehasonlítva a laborbeli ugyanolyan atomok színképével rendkívül pontosan lehet mérni a vöröseltolódást.
A sugárzási teljesítmény hullámhossz függésébõl meg a hõmérséklet számolható (korrigálva a vöröseltolódással).
Nem. Erre is jó a kvantumfizika. Hallottál már a színképvonalakról? Azok rendkívül pontosan ugyanazon a hullámhosszon vannak egy adott atom/molekula esetén. És jó sok van belõlük. Ezek alapján iszonyú sok dolgot meg lehet tudni egy anyagról pusztán a róla érkezõ fényt vizsgálva.
Pl. összehasonlítva a laborbeli ugyanolyan atomok színképével rendkívül pontosan lehet mérni a vöröseltolódást.
A sugárzási teljesítmény hullámhossz függésébõl meg a hõmérséklet számolható (korrigálva a vöröseltolódással).
#606
"Ebben a levezetésben szerepel egy lambda (te is errõl a lambdáról írsz?), amivel olyan nyilvánvaló matematikai hibát követ el, amiért középiskolában bárkit megbuktatnának. Ennek a következménye a téves végeredmény."
Itten ismét alapos félreértés esete forog fenn. A fénysebesség eléréséhez totálisan semmi köze a lambdának. Csak az ált.rel.-ben jön elõ, és ott is csak utólag, kiegészítésként. Egyetlen ponton módosítja az elmélet elõrejelzését, mégpedig ott, hogy a világegyetem tágulása milyen gyors. Olyan dologról van itten szó, ami csak milliárd fényév nagyságrendû távolságokon képes legyõzni a grav. erõt.
Én is olvastam a levezetést, sõt be is linkeltem korábban. Nix lambda.
Itten ismét alapos félreértés esete forog fenn. A fénysebesség eléréséhez totálisan semmi köze a lambdának. Csak az ált.rel.-ben jön elõ, és ott is csak utólag, kiegészítésként. Egyetlen ponton módosítja az elmélet elõrejelzését, mégpedig ott, hogy a világegyetem tágulása milyen gyors. Olyan dologról van itten szó, ami csak milliárd fényév nagyságrendû távolságokon képes legyõzni a grav. erõt.
Én is olvastam a levezetést, sõt be is linkeltem korábban. Nix lambda.
#605
"Egy példa: ISS ûrállomás egy modulja, levegõvel feltöltve. Nulla gravitáció. Ott miért nem kezd el össztehúzódni és forogni a levegõ ???"
Van egy hajszálnyi méretkülönbség egy ISS modul és egy galaxist létrehozó felhõ közt. Egyébként, ha a levegõt kiteszed jó messze a csillagközi térbe, és jó alaposan lehûtöd, akkor összeébb fog húzódni.
Van egy hajszálnyi méretkülönbség egy ISS modul és egy galaxist létrehozó felhõ közt. Egyébként, ha a levegõt kiteszed jó messze a csillagközi térbe, és jó alaposan lehûtöd, akkor összeébb fog húzódni.
#604
"Van antianyag, sztem pontosan akkora mennyiségben az univerzumban, mint az anyag (mivel egyes elméletek szerint csak egyszerre és egyenlõ mennyiségben jöhetlétre anyag és antianyag)"
Nem sok esély van rá. Tudod mi történik, amikor az anyag és az antianyag találkozik?
"Egyes feltételezések szerint ez az antianyag okozza az univerzum GYORSULÓ tágulását"
Semmiképpen nem okozhatja, mert az antianyag tömege is pozitív, következésképp vonzó gravitációs tere van. Ráadásul a sötét anyag töbmege sokszorosa a "fényes" anyagénak. (A sötét anyag nem féltétlen valmi misztikus dolog, lehetbármi, ami nem világít)
"fogy a lambda
Lényegében ez nem mond ellent az alap állításommal, sõt :))"
Szerintem a kettõnek semmi köze egymáshoz.
Nem sok esély van rá. Tudod mi történik, amikor az anyag és az antianyag találkozik?
"Egyes feltételezések szerint ez az antianyag okozza az univerzum GYORSULÓ tágulását"
Semmiképpen nem okozhatja, mert az antianyag tömege is pozitív, következésképp vonzó gravitációs tere van. Ráadásul a sötét anyag töbmege sokszorosa a "fényes" anyagénak. (A sötét anyag nem féltétlen valmi misztikus dolog, lehetbármi, ami nem világít)
"fogy a lambda
Lényegében ez nem mond ellent az alap állításommal, sõt :))"
Szerintem a kettõnek semmi köze egymáshoz.
#603
"Ehhez annyit szeretnék hozzáfûzni, hogy ez abból a szvsz téves nézetbõl indul ki, hogy minden egy magy, és fõleg logikus rendszerbe foglalható, fekete-fehér, stb."
Tudtommal nem bukott még meg ez a nézet. Sõt, kifejezetten jól mûködik, jobban, mint bármi más, amit eddig kipróbált az emberiség.
"továbbá abból a ma már elavult nézetbõl, hogy a tudományokkal is megtehetõ ugyanez."
A tudomány szerintem def. szerint ilyen.
"(Valójában nem folytonos az átmenet a tudományágak között, mindegyiknek megvan a saját rendszere, fogalomköre"
Elég nagy baj lenne, ha nem lenne átmenet. De nagyonis van. Számos kapcsolódási pont van, sõt sokszor egymás fogalmait használják. Pl. a közgazdaságtanban is használnak fizikát.
"És még hozzátenném, hogy ez extra erõs logikus-analítikus-deduktív bal agyféltekei dominanciát is mutat. Ez bizony kiegyensúlyozattlanság. Talán nem ártana kicsit több teret engedni a jobb agyféltekédnek is (intuíció, csak "párhuzamosan" megérthetõ, vagy inkább meglátható összefüggések kezelése, gondolati szabadság, stb. stb., és nem utolsó sorban pl. az érzelmek, és más effélék mélységeinek megértése, vagy inkább megélése)... Akkor talán arra is rájössz, hogy nem egy robot vagy. :)"
Nem emléxem, hogy kértem volna pszichológiai tanácsadást. Egyébként köszi, az intuicíóm és az érzelmeim is remekül vannak. Csak tudod az elõbbi eredményeit illik logikával és megfigyelésekkel megtámogatni (mert nem tévedehtetlen), utóbbinak meg semmi köze a tudományos vitákhoz.
Tudtommal nem bukott még meg ez a nézet. Sõt, kifejezetten jól mûködik, jobban, mint bármi más, amit eddig kipróbált az emberiség.
"továbbá abból a ma már elavult nézetbõl, hogy a tudományokkal is megtehetõ ugyanez."
A tudomány szerintem def. szerint ilyen.
"(Valójában nem folytonos az átmenet a tudományágak között, mindegyiknek megvan a saját rendszere, fogalomköre"
Elég nagy baj lenne, ha nem lenne átmenet. De nagyonis van. Számos kapcsolódási pont van, sõt sokszor egymás fogalmait használják. Pl. a közgazdaságtanban is használnak fizikát.
"És még hozzátenném, hogy ez extra erõs logikus-analítikus-deduktív bal agyféltekei dominanciát is mutat. Ez bizony kiegyensúlyozattlanság. Talán nem ártana kicsit több teret engedni a jobb agyféltekédnek is (intuíció, csak "párhuzamosan" megérthetõ, vagy inkább meglátható összefüggések kezelése, gondolati szabadság, stb. stb., és nem utolsó sorban pl. az érzelmek, és más effélék mélységeinek megértése, vagy inkább megélése)... Akkor talán arra is rájössz, hogy nem egy robot vagy. :)"
Nem emléxem, hogy kértem volna pszichológiai tanácsadást. Egyébként köszi, az intuicíóm és az érzelmeim is remekül vannak. Csak tudod az elõbbi eredményeit illik logikával és megfigyelésekkel megtámogatni (mert nem tévedehtetlen), utóbbinak meg semmi köze a tudományos vitákhoz.
#602
"Az ûrhajós egyetlen tulajdonsága, mely túléli a fekete lyukat, a tömege (energiája) lesz"
Tehát információt nem lehet visszanyerni.
Tehát információt nem lehet visszanyerni.
#601
No, itt vagyok újra, csak elég sok volt a meló.
"Miért nincs külsõ felhõ ? Ott már nem érvényesül a SBH gravitációja, tehát minimális sebességgel haladnak csak a középpont felé (~0)"
A gravitáció ott is érvényesül. Amelyik rész meg olyan távol van, hogy tényleg elhanyagolható a galaxis grav. tere, az meg egy másik centrum körül húzódik össze. Mindenfelé vannak pici sûrûség ingadozások, így az összehúzódás elkerülhetetlen.
"Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához"
Pont ezért nem érdekes az, hogy mennyi anyagot nyel el a fekete lyuk. Egy adott csillag szempontjából csak az számít, hogy a pályáján belül mennyi anyag van.
"Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok."
Ez nem feltételezés, hanem tény. A forgás nem attól van hogy fekete lyuk van a középpontban.
"Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten"
Nem. A perdületmegmaradás, meg még pár effektus garantálja, hogy elég gyors lesz a forgás.
http://vmek.oszk.hu/00500/00556/00556.htm
Itt megvan egyben szinte minden:
http://www.astronomynotes.com/index.html#details
Különösen ez a rész érdekes:
http://www.astronomynotes.com/galaxy/s1.htm"
"Miért nincs külsõ felhõ ? Ott már nem érvényesül a SBH gravitációja, tehát minimális sebességgel haladnak csak a középpont felé (~0)"
A gravitáció ott is érvényesül. Amelyik rész meg olyan távol van, hogy tényleg elhanyagolható a galaxis grav. tere, az meg egy másik centrum körül húzódik össze. Mindenfelé vannak pici sûrûség ingadozások, így az összehúzódás elkerülhetetlen.
"Nemnem. Rossz a hozzáállásod, a galaxis gravitációs középpontja is a SBH, tehát a galaxis összes anyaga is hozzáadódik a SBH gravitációs vonzásához"
Pont ezért nem érdekes az, hogy mennyi anyagot nyel el a fekete lyuk. Egy adott csillag szempontjából csak az számít, hogy a pályáján belül mennyi anyag van.
"Ezért is feltételezték régen, hogy központi mag nélkül is így forognának a galaxisok."
Ez nem feltételezés, hanem tény. A forgás nem attól van hogy fekete lyuk van a középpontban.
"Csak arra nem gondoltak a kis buták, hogy ami nem éri el az orbit sebességét, az akkor középre fog zuhanni. És mivel minden egy lassan forgó felhõbõl alakult ki szerintük, ezért azt kellene feltételezni, hogy a felhõ kapásból olyan gyorsan forgott, amekkora a SBH+galaxis gravitációs terénél szükséges, hogy mindene orbiton maradjon: ez persze megintcsak a lottóötös a négyzeten"
Nem. A perdületmegmaradás, meg még pár effektus garantálja, hogy elég gyors lesz a forgás.
http://vmek.oszk.hu/00500/00556/00556.htm
Itt megvan egyben szinte minden:
http://www.astronomynotes.com/index.html#details
Különösen ez a rész érdekes:
http://www.astronomynotes.com/galaxy/s1.htm"
#600
A vöröseltolódás egy folyamat, vagyis nem pillanatnyi állapot.
#582?
Most el kell mennem, este leszek.
#582?
Most el kell mennem, este leszek.
#599
Nézd, a kvantumfizikában számos olyan dolog van, amit nem fogadok el. Különösen azokat, amikor sajátmagával magyarázza sajátmagát.
Tehát a kvantumfizikával kapcsolatos kérdéseidet olyanoknak tedd fel, akik azt felvállalják. Én maximum olyankor szólok, ha nyilvánvalóan valami nem stimmel, vagy ha feltételezéseket tényként kezelnek.
Tehát a kvantumfizikával kapcsolatos kérdéseidet olyanoknak tedd fel, akik azt felvállalják. Én maximum olyankor szólok, ha nyilvánvalóan valami nem stimmel, vagy ha feltételezéseket tényként kezelnek.
#598
mégegyszer ...
Akkor szerinted miért van vöröseltolódása ?
Akkor szerinted miért van vöröseltolódása ?
#597
1. Szupernova nem hülõ csillag mivel épp felrobban
Ebbõl következik hogy statisztikailag lehet hsználi õket arra hogy lemérjük hogy van e vöröseltolódás.
Ha van vöröseltolódás akkor az nem lehet attól hogy hül a csillag.
Akkor szerinted miért vöröseltolódása ?
Ebbõl következik hogy statisztikailag lehet hsználi õket arra hogy lemérjük hogy van e vöröseltolódás.
Ha van vöröseltolódás akkor az nem lehet attól hogy hül a csillag.
Akkor szerinted miért vöröseltolódása ?
#596
Koncentráljunk a vöröseltolódásra.
Szerintem ez egy fontos bizonyíték.
Szerintem ez egy fontos bizonyíték.
#595
Melegednie kéne?
#594
dettó ...
pl kvantumfizika ...
pl kvantumfizika ...
#593
Szerinted az egy értelmes kijelentés volt?
#592
Ha visszaolvasol, észre fogod venni, hogy több kérdésemen is szemérmesen átsiklottál...
#591
Kérdés : Elfogadod hogy a szupernovákon le lehet mérni hogy a vöröseltolódás nem a hüléstõl van e ?
Ha nem miért ?
Ha nem miért ?