95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #71632 Amúgy Cifu, nem vagy te egy icipicit grafomán? :D Baszki ennyit írni.... :D -
kiskorúbézoltán #71631 ![]()
Tudom, hogy volt már a kép de így tán egyszerűbb. :)
Tételezzük fel, hogy a két kép ugyanolyan arányú. A T-90(?, de mindegy nevezzük most annak) tornya nagyjából ismert belülről, a két löveg meg nagyjából ugyanaz. A tetőn van pár era tégla 1-3-5 db. Alaphelyzetben a csőfar kb ott van szerintem ahol az 1 és a 3 darabos era összeér. Kb az 1-db os végéig siklik hátra. Ott a kivetőnyílás is. Ezt a méretet átvetítve a 14-esre tényleg csak a löveg hátsó része (csőfar meg a cső kb a folyadékfék/léghelyretoló hosszáig) van páncélozva, plusz a hátrasikótér ami osztozhat a töltőgéppel töltéskor. A többi része a tornynak már csak kiegészítő cuccok dobozai, minimális vagy semmilyen védelemmel. A torony alatt mi lehet? Lőszer és a töltőgép. De az eddig is ott volt. Magasabb a test is. Qrvasok lőszer lenne? De akkor minek a feltételezett 8-as tároló fent? Mit tömhettek be a torony alá? Mitől lett ekkora ez a jószág? A motor és erőátvitelben nagy változás nincs , legalábbis ami komolyabb méretnövekedést indoklolna, legalábbis ekkorát. Nyilván a vezető mellett el kell férnie még két jakumónak, ettől szélesebb a test. Remélem lassan jönnek majd a szerkezeti rajzok vagy belső fényképek. :) Hüvelytalpat hol dobálja ki? Fent azon a csapóajtón? Ahhoz tán túl nagy.
Komolyan mondom egy ideje már nem nagyon érdekel a téma, de ha lehetne, képes lennék a disznóvá hizlalt pufi kis testemet felcibálni erre a jószágra és alaposabban megnézném. Qrvasok kérdésem lenne, hogy mit miért és ez miért jó. :D Az új nyuszibusz a Kurvanyec szintén zenész. :D
Érdekesek ezek az új ruszki cuccok na. :)
Pásztázottas témát nem felejetttem el, majd arra is visszatérek. :)
-
#71630
Jó kis könyv, ajánlott az egészet elolvasni. -
SZUsszan #71629
Jópofa történet: -
F1End #71628 Köszönöm a kimerítő választ 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71627
Yupp, elírás. -
#71626
Ok. A Leo2A3 az gondolom Leo1A3 akart lenni. :) -
#71625
Idézem magam: "... a test elülső-felső részére (upper glacis)..."
A test elülső része a glacis, az upper/lower (felső/alsó) pedig magától értetődik.
-
#71624
Mi az az upper glacis? -
#71623
Az alap Leo1 vagy a Leo1A5 páncélvédettesége hogyan arányul a kőkorszaki T-55/62-höz?
A Leo1 páncélzata valójában gyengébb volt, mint a T-55-ösé, de ezek a képek többet elmondanak a lényegről, mint fél oldal szöveg:
![]()
Leo1A1 cutaway
![]()
Leo1A1 páncélzat
![]()
T-54 (100mm-es upper glacis-al)
![]()
T-54
![]()
T-62
A test eleje esetében már alapból is gyengébb a Leo1, mindössze 70mm-es upper glacis-al, míg a T-54/55-ös verzióból egy idő után 120mm-es lett ez a vastagság (aztán jött rá plusz réteg és a többi). A Leo1 páncélzatának egyetlen komolyabb része az ágyúpajzs, ami szemből a torony ~70%-át takarta. Ez hozzávetőleg 175mm LOS (line-of-sight, vagyis valós vastagságot) jelentett, ami a változó vastagságú, és változó mértékben döntött T-54/55 toronyhoz képest hol jobb, jol rosszabb értékkel bírt. A fő különbség a kettő között, hogy a Leo1 sokkal mozgékonyabb volt - a német doktrína nagyon komolyan épített a mozgékonyságra, így úgy vélték, ez a páncélzat elégséges lesz.
Vagyis összeségében kb. egy szinten mozogtak, és a T-62 e téren nem hozott nagy változást.
Azonban mint mindig, itt is óriási szórások vannak az alváltozatok között. A Leo2A3 már két rétegű új, hegesztett páncélzatott kapott, a két réteg között műanyag réteggel. A T-55-ösökre az 1970-es évek végn, 80-as évek elején NERA kiegészítő páncélzatok kerültek a toronyra, és plusz páncéllemez a test elülső-felső részére (upper glacis). Ezek ára viszont a tovább romlott mozgákonyság volt.
A game changer a T-64 volt, kompozit páncélzat, és ott is változtattak minden félén (1974-től megjelent a korund-golyós toronypáncélzat például)
![]()
T-64
Azt nem tudtoam, hogy az Objekt 782 ptc. rakétával is bírt. Mit indított volna csőből?
Ugyan azt, mint a BMP-3, a 9M117 Bastion pct. rakétát, a rendszer a 3UBK10-3 jelölést kapta.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.03. 10:57:32 -
#71622
ÉS ha már...
A BMP-T koncepció érdekes módon a franciáknál vert csak gyökeret, a GIAT csinált egy Leclerc T40 elképzelést, amely azonban nem jutott a tervezőasztalon túl. Ez lecserélte volna a tornyot egy újra, ami CTA 40mm-es gépágyút, illetve pct. rakétákat kapott volna
![]()
A Leclerc T40 koncepció
Érdekesség, hogy a Panhard-nak van egy ilyen verziója, a Panhard Sphinx...
![]()
Panhard Sphinx
Még érdekesebb, hogy a francia hadsereg úgy döntött, hogy nem tart továbbra se igényt a Lelcerc T40 vonalra, és a 17 tonnás Jaguar EBRC-t viszik tovább, amely ugyanazzal a toronnyal rendelkezik, mint a Leclerc T40 koncepció, csak egy 6x6-os alvázon.
![]()
Az EBRC Jaguar -
#71621
Azt nem tudtoam, hogy az Objekt 782 ptc. rakétával is bírt. Mit indított volna csőből? -
#71620
Az alap Leo1 vagy a Leo1A5 páncélvédettesége hogyan arányul a kőkorszaki T-55/62-höz? -
#71619
A BMPT vagy BMP-T széria alapvetően az Afganisztáni tapasztalatok hívták életre. A BMP-2 alapvetően jól tudta a gyalogságot támogatni, de annyira papírvékony páncélzata volt, hogy egy sima RPG-7-estől is rettegnie kellett. A harckocsik már jobban bírták a kiképzést, viszont nem tudtak hatékony tűztámogatást, fedezőtüzet nyújtani, ahhoz egy gépágyú jobb volt, mint a nagykaliberű harckocsiágyú.
A Cseljabinszki tervezőiroda megoldást keresett erre a problémára, alapul pedig nem túl meglepő módon a saját maguk által tervezett T-72B alvázat vették. A problémát két irányból közelítették meg, az első egy T-72B bázisú BMP jármű, ahol a sofőr mellett két lövész ül, egy-egy AGS-17 30mm-es gránátvetőt irányítva. Mögöttük egy két személyes, BMP-3-hoz hasonló torony kapott helyet, amiben egy 100mm-es alacsony nyomású löveg és egy 30mm-es gépágyú kapott helyet, plusz egy gránátvető. A páncélosok ellen a 100mm-es lövegből indítható pct. rakéta. A parancsnok a T-72B2-nél is látott függetlenül körbeforgatható rendszert kapott egy PKT géppuskával. A torony mögött még két gyalogos fért el akik azonban csak a torony mögötti búvónyílásokon tudták elhagyni a járművet, ők egy-egy távirányított, oldalt elhelyezett PKT géppuskát kaptak. Ez a járműverzió tehát effektíve a 3 fős személyzet mellett gyakorlatilag 4 gyalogost szállított (kettőt a sofőr mellett és kettőt a torony mögött). A gyalogosszállítási képessége azonban azért volt esetleges, mert mindegyik csak a járműtest tetején elhelyezett nyílásokon át tudta elhagyni a járművet, ami ugyebár ellenséges tűzben nem egy életbiztosítás (hovatovább a BMP-1 is ezért rendelkezett hátsó ajtókkal). Ez a járműverzió lett az Objekt 782.
![]()
Az Objekt 782, lehet látni a torony mögötti periszkópokat és közöttük a hátsó búvónyílást
A másik verzió, az Objekt 781 csak öt fős személyzetet vihetett, a sofőr mellett ülő lövészek szintén AGS-17-essel rendelkezett, a torony pedig két, egymástól függetlenül kezelhető, távirányított 30mm-es gépágyúálvánnyal rendelkezett. A jobb oldali két Kornet vagy Konkurs pct. rakétaindítóval és csak nappali optikai rendszerrel rendelkezett, a bal oldali viszont passzív éjjellátóval is el volt látva, továbbá rászereltek négy ködgránátvetőt. A két gépágyúállványt külön-külön kezelte a két toronyban helyet foglaló személy.
![]()
Az Objekt 781 két független gépágyúállványa.
A teszteken a 781 szerepelt jobban, de a szovjetunió széthullása után vége lett a programnak támogatás hiányában.
A Cseljabinszkiak nem estek kétségbe, és feltámasztották az ötletet az Objekt 787 képében, amely 1996-ban készült. Ez a T-72AV alapjaira épült, a testhez nem is nyúltak (nincsenek gránátvetős lövészek), a torony pedig át lett alakítva, a löveget és az automata töltőberendezést kiszerelték, és a torony elejére négy rétegben Kontakt EDZ-t helyeztek el. A torony hátsó részét teljesen átalakították, kiszélesítve két oldalsó kötényt helyeztek el, azon belül pedig két, a toronyon keresztül vezetett tengellyel összekötött 30mm-es 2A72 gépágyút. A "nehéz" fegyverzetet a gépágyúk mellett elhelyezet 6-6 irányítattlan rakétát jelenti, a járművet később pct. rakétára tervezték átalakítani, de az adott körülmények között erre nem volt pénz. Hasonló okokból csak a vertikális stabilizálást oldották meg, a horizontálist nem. Az Objekt 787 leginkább aféle "proof-of-concept" verziónak tekinthető, mintsem valódi harci jármű prototípusnak. A hadseregen belül több támogatót is sikerült megnyerni a programnak, akik igyekeztek minden létező csatornán pénzt kiharcolni a tervezetnek. Ezek azonban elhaltak, sőt, még belső ellenállásba is ütköztek, mondván kiteregetik az orosz titkos katonai programokat a nyílvánosságnak.
![]()
Az Objekt 787 szemből, láthatóak az irányítattlan rakétaindító csövek
1999-ben újra nekilendültek, a löketet pedig a második Csecsenföldi háború véres tapasztalati adták meg. Az Objekt 199 a Cseljabinszkiak saját kezdeményezése volt még így is, mivel hivatalosan a harckocsi fejlesztést kizárólag az Uralvagonzavod vette át, így kvázi megpróbáltak visszatáncolni a hadsereg megrendeléseiért. A harckocsitest immár a T-90A-é volt, az Objekt 781/782-től megörökölte a két gránátost a sofőr mellett, akik viszont végre normális periszkópot kaptak (a T-90-es parancsnoki periszkópjának egy módosított változatát), viszont továbbra is csak AGS-17 gránátvetőket kezeltek (állandó megválaszolatlan kérdés, miért nem tértek át az újabb és erősebb AGS-30-ra). A fő változás a torony, amelyet nulláról kezdtek el. Az irányzó és a parancsnok is az (akkor legújabb) Sosna-U elektronoptikai rendszert kapták meg, amely rendelkezik éjjellátó képességgel is. A parancsnoké a torony tetején teljesen körbeforgató, míg az irányzóé a torony bal elején található fixen. A fő fegyverzet két erősebb 2A42 gépágyú lett, 850 lőszerrel, a torony két oldalára pedig 2-2 Ataka pct. rakétaindító került - érdemes megjegyezni, hogy bár a gépágyú stabilizáltak, a rakétaindítók függőlegesen nem. A parancsnok búvónyílására még egy távirányított PKT géppuska került 2100 lőszerrel. Azonban több hiányosságot is megmutattak a tesztek, egyfelől a rádiórendszere elavult, nincs adatkapcsolat, és nincs például telefon a jármű végén, amin a gyalogság kapcsolatba léphet a jármű személyzetével (valami, ami nyugaton 20 éve bevett lett).
![]()
Az Objekt 199 BMP-T
Noha az orosz hadsereg nagyon érdeklődött iránta, egy darabot sem vettek belőle. Kazakhsztán tíz darabos megrendelése az egyedüli legyártott széria. Ezek némileg eltérnek az Objekt 199-től, az ERA immár a Relikt típusból került ki, illetve az irányzó és a parancsnok az újabb 'hawkeye', hőképalkotós éjjellátóval felszerelt elektronoptikai periszkópot kapta meg.
![]()
Kazakh BMPT
A BMPT sikertelenségét látva a Cseljabinszkiak újragondolták az egészet, és létrehozták a BMPT-72-es verziót. Ez immár nem újonnan gyártó jármű, hanem egy T-72 vagy T-90 upgrade lehetősége. Az opciók között szerepel az új 1000 lóerős V92S2 motor beépítése, vagy a régebbi 850 lóerős V82MS alkalmazása. A testet viszont ezt leszámítva nem alakítják át, nincs immár két gránátvetős a sofőr mellett. A toronygyűrűre egy kiemelt páncélkapszula kerül, ahol az irányzó és a parancsok foglal helyett, oldalról és előről-oldalról kiegészítő ERA és passzív páncélmodulok gondoskodnak a védelmükről, azonban a sofőr ajtaját és az a mögötti részt nem - ide egyszerűen nem helyezhető ERA, mivel a vékony búvónyílás fedél nem alkalmas ilyen elhelyezésére. A jármű orrára is került az ERA modulokból, a motorteret, illetve a páncélkapszula hátsó részét viszont rácspáncélzat védi. A páncélkapszula tetején foglal helyett az új torony, ami szintén 2db 2A42 gépágyúval rendelkezik, a két Ataka pct. rakétaindítót viszont némileg más kiépítésben helyezték el, és némi páncélvédelemmel látták el oldalról/felülről. A PKT géppuska a bal oldali gépágyú fölé került. Mind az irányzó fix, mind a parancsnok független elektronoptikai modulja a Kazakh BMPT változatnál használt 'hawkeye' rendszer, és ugyanúgy, mint ott, itt is már LCD kijelzők kerültek a küzdőtérbe, nem pedig CRT-k, mint az Objekt 199-ben. Azonban továbbra se tesznek említést adatkapcsolatról vagy külső telefon-elhelyezésről.
![]()
A BMPT-72 -
#71618
A Koreai háborúban viszonylag kevés babér jutott a harckocsiknak, igen, egyes esetekben döntő tényezők voltak, ám mégse rajtuk múlt a háború kimenetele.
A Sínai félszigetek hadműveleteinél a 6. napos háborúban eléggé számított dűnés-lankás, amúgy sík terepen. A Centurion-ok -10°-os negatív kitéríthetősége miatt nem kellett annyira "előre" menniük lövéshez, és ki tudták használni a hull down pozíciót, míg a szovjet harckocsik esetében az arányszám sokkal rosszabb volt (T-10 ha jól tudom -3,5°, a T-54/55 esetében -5°). -
#71617
Én is csak onnan ismerem mindkét (három) BMPT változatot. -
F1End #71616 Erről a járműről van valami bővebb infó?
(már azon kívül, hogy a Wargame sorozatban szerepel) -
#71615
A légigyőzelem listánál a markológép az mi lehet? -
#71614
This Photo Tour Of The USAF's "Grim Reapers" F-15 Squadron Will Give You Shivers
jó kis képek lettek :) -
#71613
Na ja, az Arab-Izraeli háborúk óta ez kötelező elvárás. ;)
Miért pont azóta? Korea nem volt elég dimbesdombos? -
#71612
Az 52-es löveg igazából egész jó magyarázat lehet a magas toronyra. Nekem elsőre az ugrott be, hogy jó süllyedési szöget akartak esetleg adni a csőnek.
Na ja, az Arab-Izraeli háborúk óta ez kötelező elvárás. ;)
Ha a hátsó doboz nem szerves része a toronynak, ergo könnyű, akkor igen rossz lehet a torony egyensúlya, bár a ruszkik szemmel láthatóan ezzel sose problémáztak.
A tippek szerint a torony végén lévő tárolórekeszben 8db lőszer foglalhat helyet, így valóban könnyű lehet. Egyébként viszont ne feled, hogy egy kicsi és viszonylag szerényen páncélozott toronyról van szó, vagyis annyira nem lehet orrnehéz, mint egy "klasszikus" torony.
Mintha nem is kis, személyzet nélküli torony lenne, hanem csak egy löveg állványon, körbepáncélozva, majd körbepakolva mindenféle dobozokkal.
Kb. erről van szó, a löveg mögött a töltőberendezés van, a lőszertároló a torony alatt (vagy a torony aljában, ha együtt forog vele).
Az is érdekes, hogy a fenti géppuska függetlenül mozok a parancsnok periszkópjától. ennek mi értelme?
Az, hogy alaphelyzetben nem lóg bele a periszkóp látóterébe, így nem takar ki semmit.
Jól látom, hogy amúgy párhuzamos géppuskát nem látok?
Rosszul látod, az az apró nyílás a löveg jobb oldalán rejti (a képen kis piros nyíllal jelöltem):
![]()
-
kiskorúbézoltán #71611 Az 52-es löveg igazából egész jó magyarázat lehet a magas toronyra. Nekem elsőre az ugrott be, hogy jó süllyedési szöget akartak esetleg adni a csőnek.
Ha a hátsó doboz nem szerves része a toronynak, ergo könnyű, akkor igen rossz lehet a torony egyensúlya, bár a ruszkik szemmel láthatóan ezzel sose problémáztak.
Mintha nem is kis, személyzet nélküli torony lenne, hanem csak egy löveg állványon, körbepáncélozva, majd körbepakolva mindenféle dobozokkal. Az is érdekes, hogy a fenti géppuska függetlenül mozok a parancsnok periszkópjától. ennek mi értelme? Jól látom, hogy amúgy párhuzamos géppuskát nem látok?
Továbbá érdekes az a hegyes ki sapi a lövegpajzsnál. Kiindulvaaz 52-es elméletből lehet, hogy csak egy szűkítőgyűrű amíg meg nem kapják a nagypuskát? -
#71610
Az különösen érdekes, hogy milyen magas.
Pont a méretei miatt mondják sokan, hogy a torony eleve úgy lett (lehetett) tervezve, hogy elférjen benne a 152mm-es hk.löveg.
Ha az oldalán a dobozokat nem számolom még akkor is olyan széles, hogy - szerintem - összevethető a korai merkavák tornyával.
Ez egy másik rejtélyes dolog, hogy az irányzó optikáját miért rakták a torony oldalára, miért nem rakták a löveg fölé. Bár én erre azt írtam, hogy feltehetően a parancsnok periszkópjának a látóteréből takarna akkor ki. A torony vastagsága egyébként szvsz leginkább a páncélzatnak tudható be. A toronymag kb. másfél méter széles, ebből mondjuk kevesebb, mint egy méter lehet a löveg és a töltőberendezés miatt szükséges, az irányzó optikája mondjuk legyen 30cm, így a két oldalsó páncélzat vastagsága marad.
A toronymag egyébként kb. ez (a piros saját bejelölés):
![]()
Hozzá kell tenni, hogy nagyon sokféle fantáziarajz van arról, mi lehet a fedőlemezek alatt. A legszebb, amikor nekiállnak a RussiaStrong vallás követői olyan rajzokat előhozni, ahol a torony bal oldalára odamahinálnak egy 57mm-es gépágyút. Hogy valójában így fog a széria kinézni. Hogy a hüvelykivető a képek tanulsága szerint bal oldalon van, és a gépágyúcső így útban lenne, már mellékes számukra...
Maga a test is mintha magasabb lenne a korább T sorozatnál.
Minden irányban sokkal nagyobb, igazából nem csak a T-72/T-90, de még az Abrams szériánál is...
![]()
![]()
![]()
[/center]
-
kiskorúbézoltán #71609 Köszi a linkeket, egész jó cuccok vannak némelyik topikban.
Ez a torony viszont nem is olyan kicsi még szemből sem. Az különösen érdekes, hogy milyen magas. Ha az oldalán a dobozokat nem számolom még akkor is olyan széles, hogy - szerintem - összevethető a korai merkavák tornyával. Maga a test is mintha magasabb lenne a korább T sorozatnál.
Szerintem egyáltalán nem fogom egyelőre a koncepciót ami alapján ez épült. De ami késik nem múlik. :) -
#71608
![]()
Tessék egy hasonló kép. :)
. Ballisztikai védelmük se lehet. Lopakodó torony? Ahoz meg eléggé szabdalt. Már arra is gondoltam, hogy ez csak toronymakett és később ide kerülnek majd a páncéllemezek, legyenek majd azok bármiből is.
Bennem is felmerült ez, de azért bizonyos védelmet nyújt: a kisebb repeszektől, esőtől/hótól és a kosztól azért valamennyire védi az alatta lévő modulokat.
Az is oké, hogy a személyzet jól védett, de ha maga a harckocsi amúgy könnyen/közepesen páncélozott akkor igenkönnyen harcképtelen lesz.
Az "igen könnyen" azért odébb van. Azért vannak rajta az Afganit APS és a passzív/reaktív védelmi rendszerek.
Linkek:
T-14 Armata elemzés @ Kampfpanzer.de (angol nyelvű)
Tank-Net topic
RussianDefense topic (angol nyelvű)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.02. 13:57:08 -
kiskorúbézoltán #71607 Vesézik amúgy a T-14-et valahol komolyabban? Valami fórumra gondolok, mondjuk ángélusul, németet semennyire oroszt meg már közelse beszélem annyira, hogy értsek bármit is. -
kiskorúbézoltán #71606 A 14-es torny pillanatnyilga rejtély számomra. Mi a nyavaják azok a lemez(?) burkolatok? Nyilván nem porvédők vagy esővédők. Ballisztikai védelmük se lehet. Lopakodó torony? Ahoz meg eléggé szabdalt. Már arra is gondoltam, hogy ez csak toronymakett és később ide kerülnek majd a páncéllemezek, legyenek majd azok bármiből is. A rajz nálam nem látszik de emlékeim szerint a "torony" egy hosszú keskeny valami. szemből frankó de oldalról hatalmas puha célpont. Az is oké, hogy a személyzet jól védett, de ha maga a harckocsi amúgy könnyen/közepesen páncélozott akkor igenkönnyen harcképtelen lesz. Ha, HA(!), minden úgy van ahogy gondolom. De úgy meg nem jó, szóval biztos nem úgy van. :D Hamarosan úgyis jönnek majd a részletek és meglátjuk. Mindenesetre merész lépés volt ez az új megközelítése a dolognak. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire kényszer szülte és/vagy mennyire tudatos előrelépés. Már ha az lesz. :) -
#71605
A legjelentősebb spórolás, hogy a torony nincs olyan szinten (se) páncélozva, mint egy Leo2A0. Csak a személyzetet védi valóban komoly páncélzat, a többit a becslések alapján csak a 30mm-es gépágyúk ellen védett körkörösen. Így tudták elérni, hogy miközben az M1A1 mérete és tömege körül mozog, a személyzet jobban védett (állítólag) mint akár az M1A2SEP esetében.
![]()
A T-14 tornya, látható, hogy igazán komoly páncélzat nincs rajta.
![]()
Fantáziarajz, hogy nézhet ki a torony a külső burkolat nélkül, látható, hogy még a lövegpajzs vastagsága sem igazán éri a fél métert, én 350-400mm-re becsültem a képek alapján. -
kiskorúbézoltán #71604 Jogos. Valóbam beférhet a 60 tonnába így. Nekem a (ma már) klasszikus felépítésű Chally-2, Leo-2 és M1 variánsok jártak az eszembe. Azok ugye ma már 70 tonna felé kacsingatnak a mindenféle rápakolt cuccokkal. Bár talán ha a T-14(vagy utódja)-nál is hasonló védettséget akarnak talán az is hízni fog. Még akkor is ha a torony hiánya igencsak jelentős tömegspórolás. -
#71603
Csak gyártói nyilatkozat volt, hogy később beépíthető kívánság szerint a 152mm-es löveg, amit az Objekt 195-nél teszteltek. Az Objekt 195-nek brutálisan nagy, távirányítású, személyzet nélküli tornya van, és a fő löveggel párhuzamosítottak egy 30mm-es gépágyút is.
![]()
![]()
![]()
Az Objekt 195 tömege 55 tonna volt, a T-14 valamivel kisebb és könnyebb nála a 125mm-es löveggel (~50 tonna). Innen a tömegre vonatkozó becslésem. -
kiskorúbézoltán #71602 Én részemről simán el tudom képzelni az ilyen jellegű megoldásokat mint a jövő harckocsijait. Valahogy megoldják hogy kissé védettebb legyen a rakétafegyverzet és komoly ellenfelei lehetnek egy modern hagyományos hk-nak. -
#71601
Tehát ez egy távvezérelt tornyú harcjármű T-72 alvázon? Egy korábbi kérdésemre is válasz, hogy akkor az Atakának volt más tervezett szárazföldi platfromja.
Ezt is BMPT-nek hívták anno. -
kiskorúbézoltán #71600 A torny nélküli megoldás ilyen szempontból nem sok mindent old meg, sőtt a kiegyensúlyozás még problémásabb lesz. A csőfar most is a forgáspont környékén van, nagyon hátratolni nem lehet a hátrasiklás miatt. Troronykoszorún kívül meg nem lehet megoldani a hátrasikást mert a csőnek emelkedési szöge is kell hogy legyen legalább egy 15-20 fok. Mondjuk megoldható ha nagyon kemeeli a csövet a test fölé, de ott meg problémás lesz a töltés és a kellő szilárdság ami megfogja a hátrasikást.
A ruszkik nagyjából ezt választották, kiderül majd, hogy válik be. Nyilván ezt valóban hozzáértő emberek nem kevesen, nem kevés ideig táncolták körbe és piszok jól meg tudták indokolni miért jó ez így ha a hadsereg elfogadta.
Csőből indítani azért jó mert nem kell kölön szerkezet ami a cél felé fordítja a rakettát, aminek amúgy külön töltőgép is kéne vagy korlátozott lesz erősen a tűzkész cuccok száma. Nagyobb sebességgel lehet indítani a rakétát, ami kissé javítaná a legnagyobb hátrányát. Kevésbé árulja el a lövő harckocsi helyét. Persze ezzel szemben ott van a méretek korlátozottsága, a vagy ez van a csőbe töltve vagy az problémája tehát kevésbé rugalmas mint a külön indító, nyilván bonyolítja a löveget és a töltőgépet. Stbstb... Van pro és kontra. Ha nagyon belemerülnénk nem kizárt, hogy oda jutnánk, hogy jobb a külön indító. Nekem a csöves jutott eszembe hirtelen ezért írtam azt. :)
Az 52-es löveggel szerelt 14-esről még nem hallottam /láttam képet, meglátjuk. Persze ha van valamid elő vele. :) -
#71599
Mindkét koncepció tornya azonos fő fegyverzettel rendelkezett, 2x2 Ataka pct. rakéta és 2x 30mm-es gépágyú. A "Terminator" változat még rendelkezett két 30mm-es AGS-17 gránátvetővel, amit két plusz lövész kezelt (a sorőr mellett ültek), míg a "Terminator 2" esetében ezek már kikerültek, a személyzet pedig három főre olvadt.
![]()
Az első "BMP-T Terminator" változat
![]()
A "BMPT-72 Terminator 2" változat
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.02. 11:44:01 -
SZUsszan #71598 Köszönöm mindenkinek a válaszokat, ma is okosabb lettem. -
#71597
Az Mk. 3/3 illetve Mk. 5/L (Mk.5/1) Chieftain változatokban jelent meg a lézer távolságmérő, ekkor ki is került a belövő géppuska. A Chally 1-ben már nem volt belövő géppuska. -
#71596
Melyik BMP-T-re gondolsz? Mert volt több koncepció is. -
Freeda Krueger #71595 koaxos Chieftain
![]()
-
#71594
Részemről szkeptikus vagyok az új nagykaliberekkel kapcsolatban. Mióta húzzák már? 20 éve biztosan. Leginkább a baromi hosszú cső zavar. Előbb utóbb a mozgásnál problémát fog okozni a messzire kinyúló és nehéz cső. Ráadásul hátul a totonyban nem lesz több hely így kiegyensúlyozni is nehezebb lesz.
Megoldás? Torony nélküli (külső) lövegelhelyezés, vagy személyzet nélküli torony, ahol a csőfar a torony forgáspontja mögött is lehet.
Sehol nem olvastam ilyesmit tehát csak az én hozzánemértő agyszüleményem, hogy ha mégis lesz valami 140-152 környéki nagy cső akkor lehet hogy visszatérnek a rövid cső és abból rakéta megoldáshoz.
Valahol nem igazán értem ezt a csőből való rakétaindítás dolgot. A torony hátulján elhelyeznek indítókonténereket (akár függőlegesen), és kész. Nem kell a töltéssel vesződni... Vagy akkor a hagyományos harckocsik helyett irány a BMP-T jellegű megoldások esete.
Persze ennek vatagon ellentmond a jelenlegi tendencia. 70t felé járunk ma már, ha fel tudnak menni 80-90t-ig is majd, akkor a 140-152 sem lesz igazán probléma.
A T-14 még 152mm-es löveggel sem fog 60t elérni, ahogy most kinéz, ez mutatja az irányt is - gyengén páncélozott személyzet nélküli toronnyal vagy külső lövegelhelyezéssel megoldható, hogy elviselhető szinten maradjon a tömeg. A 80-90 tonnás szupernehéz-harckocsik aligha valósul meg. -
Freeda Krueger #71593 ![]()
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.11.02. 11:25:47
[/center]
