95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71592
A belövő géppuska akkor hol volt a brit harckocsikon és hogyan működött...? Melyik szériáig használták ez? A '80-as években is ezzel bohóckodott még a Chieftain Mk.10/11 és a Chally 1?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.02. 10:50:35 -
kiskorúbézoltán #71591 Nem csak az távmérés a lényeg hanem az előretartás - mozgó célnál - és a meteorológiai viszonyok felmérése is. Ez akkor működik ha az alkalmazott géppuska és a löveg - egy bizonyos lőszerének - ballisztikai jellemzői egy bizonyos távolságig elfogadható mértékben megegyeznek.
A menet egyszerű volt, először megy a géppuska (tán hármas rögzített sorozat vagy egyeslövés? nem emlékszem már) a becsapódás alapján ha kell helyesbít az irányzó és megy a löveg. Gyakorlatilag 1-3 géppuskalőszer felhasználással biztosítja az első lövés magasabb találati valószínűségét. Gyors mert nem kell megvárni a löveg töltését, lőszertakarékos mert három puskagolyó csak olcsóbb mint egy tankmalac és a lőszerkészletet is kíméli.
Inkább az optikai távmérős időkben voltak népszerűek és akkor is csak egyes országokban. mosz így hirtelen csak a britek jutnak eszembe akik előszeretettel használtak belövőgéppuskát.
És ha má' emlegettem a belövőgéppuskát akkor ne keverjük a párhuzamosított géppuskával aminek taljesen más a szerepe. Mondjuk a lőszertakarékosságot leszámítva. :) -
#71590
152-155 mm-es ATGM-ből ma mlyen RHA átütés jönne ki Cifu azt írta, hogy a '70-es évek végig a szovjet tankok által használt ATGM-ek elég durvák voltak, de a Leo2 és M1-től kezdve (M1IP és Leo2A4) gyakorlatialg szinte hatástalanná váltak a fronpáncélt nézve.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.02. 10:39:18 -
kiskorúbézoltán #71589 Részemről szkeptikus vagyok az új nagykaliberekkel kapcsolatban. Mióta húzzák már? 20 éve biztosan. Leginkább a baromi hosszú cső zavar. Előbb utóbb a mozgásnál problémát fog okozni a messzire kinyúló és nehéz cső. Ráadásul hátul a totonyban nem lesz több hely így kiegyensúlyozni is nehezebb lesz.
Sehol nem olvastam ilyesmit tehát csak az én hozzánemértő agyszüleményem, hogy ha mégis lesz valami 140-152 környéki nagy cső akkor lehet hogy visszatérnek a rövid cső és abból rakéta megoldáshoz. Persze ennek vatagon ellentmond a jelenlegi tendencia. 70t felé járunk ma már, ha fel tudnak menni 80-90t-ig is majd, akkor a 140-152 sem lesz igazán probléma.
Amúgy a 155-ös nyugati ágyútaracknál (rövid cső és max 45-ig megy fel) tarackágyúra gondolsz (hosszú cső és 45 fölé is mehet az emelkedés). ;) -
#71588
Senki nem mondta, hogy a pásztázás után azonos csőállással lőnek. Pont ez a lényege. A géppuska és a szög és röppályából lesz egy távolság és ezt használják fel, hogy az ágyúval célozzanak. De a cső az közben mozog. Legalábbis tudtommal. -
SZUsszan #71587 Egyébként párhuzamosított géppuskával hogyan mérnek távolságot, ha teljesen más ballisztikája van, mint a harckocsi lövegének? -
kiskorúbézoltán #71586 Majdnem jó de lényegi tévedések vannak benne szerintem. Megvárom még Hpasp indoklását és majd egybe válaszolok, hogy mi az én meglátásom a dologról, aztán majd pro és kontra megvitatjuk. Ok? :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71585
Kiváncsi leszek, nyugati oldalon mi lesz a hk. lövegekkel. A ruszkik megoldják a 152mm-es hk.ágyúval. és ágyútarackkal, viszont nyugaton 140mm-es hk.ágyú és a 155mm-es ágyútarack tűnt eddig befutónak. Meg persze jönnek majd a hk.-ba beépített gépágyúk. :P -
#71584
Sok szeretettel ezt neked szerkesztettem.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Én így képzelem, az irányzék végig alaphelyzetben a lövész annyit csinál, hogy a célpont alsó szélét és közepét célozza.
![]()
Honnan tudja, hogy most az a cél pásztázott lő távon belül van e ?
Onnan, hogy lövészek tanulják az aktuális ellenségek méreteit és az optikában általában elhelyeznek egy "viszonyítási alapot" pl a Tigris célkeresztjében a középső nagy háromszög ami egy 2méters tárgy magassága 500méteren, ha jól tudom.
-
kiskorúbézoltán #71583 Ééééééés érted is amit bemásoltál ide? :) -
kiskorúbézoltán #71582 Az űrméret erre enged következtetni. A 120-as vető amúgy is kezd olyan sztenderdé váni mint a 152/155-ös löveg. -
#71581
Touché! :)
Tehát 120mm-es önjáró aknavetőről lehet szó. -
Olajbúvár III. - Hárman páncélban
"Van egy olyan fogalom, hogy pásztázó lövés. A célpont alsó, középső részére lövök, és a röppálya sehol nem megy magasabbra, mint maga a célpont. Ha látom a közepét és az alsó szélét, valahol biztos eltalálom, lézer nélkül, és számolni sem kell. Hatalmas fegyver. Ez a T-55-nél 1200 m, a T-72-nél űrméret alatti gránáttal 2400 m." -
kiskorúbézoltán #71579 Én viszont vitatnám ezt az állítást. Indokolnád, hogy szerinted miért időhúzás pásztázotton belül távolságot mérni? -
#71578
Új anyag erről. -
kiskorúbézoltán #71577 "... egy 120mm-es löveggel felszerelt önjáró löveget - utóbbi kvázi egy könnyű harckocsi lehet, hiszen a tüzérségi kaliber a 122 és 152mm, míg a 120mm kifejezetten harckocsi-űrméret az oroszoknál."
Kibontanád nekem ezt a 120-as ruszki tankágyú dolgot? Valahogy msot nekem nem ugrik be egy se. Hálából majd szakértek a 120-as aknavetőkből... ;) -
#71576
Beírtam egy jó hosszú szöveget, de sajnos az Sg.hu fórummotorja pont ezt az időpontott választotta arra, hogy összeomoljon. Hozsánna érte... 
-
ambasa #71575 Elhiszem, nem értek hozzá, én csak a hidegháborús időszak lehetséges harctávolságairól írtam.
TG -
#71574
Azért 1km körül szokott lenni a pásztázott lőtávolság, az alatt csak időhúzás a távolságmérésre fordított idő.
-
ambasa #71573 Egy dologról megfeledkezel. A hidegháború idején, amikor a Német-lengyel síkságot képzelték el fő hadszíntérnek, megállapították, hogy a terület több, mint háromnegyedén egy kilométer alatt van az távolság, amelyen láthatóvá válik egy harckocsi méretű cél. Ezeket a nagyvasakat, (az mostani ázsiaiakat kivéve) pedig szinte kivétel nélkül ide tervezték. Úgyhogy én egyáltalán nem vagyok biztos, abban, hogy feltétlenül az öböl-háború harctávolságai lesznek a jellemzőek egy elkövetkezendő harckocsi-harckocsi összecsapásban. És ha a lézertávmérőd megsérül, akkor bizony marad a párhuzamosított géppuska, amit pont ezért találtak ki között.
TG -
#71572
Nos, nyilvánvaló, hogy nem is pontlövészetre gondoltam, hanem a célpont megszórására. :)
Egyébként érdekes kérdés, hogy merre fog haladni az APS elleni megoldások lehetősége. Logika alapján nincs tökéletes megoldás. Ha lézerekkel akarod megvakítani az APS-t, akkor füstfalat emel a jármű, ha fizikai behatással próbálkozol (kartács / programozott lövedék), akkor pedig a redundancia segíthet (bár fájdalmas lehet, ha minden irányba két-két radart akarsz rakni). -
#71571
Nagy difi van a kb. gyors távolságmérés és a találat között. Nyomjelzővel ismert szélviszonyok esetén egy gyors cirka 50 m-es távbelövéshez lehet, hogy jó. Ekkora távból te soha semmit nem fogsz eltalálni, még akkor sem, ha áll. Mesterlövészek mesterlövész fegyverrel állócélra tartanak világrekordokat ekkora távon... -
#71570
Pont nemrég volt szó róla, hogy a Chieftain konkrétan egy 12,7mm-es géppuskát használta belövésre, és a tapasztalatok szerint 2km-en belül tökéletesen megfelelt a célnak (2,4km volt a max. effektív lőtávja ennek a megoldása, ott égett ki a fényjelző). -
#71569
12,7-es géppuskával ágyú párbaj lővátolságán megszórni az ellent több, mint bajos... Annak a hatásos lőtávja minden marketing duma ellenére párszáz méter, a hk. hk. vs hk ATGM párbaj meg 2-3 km-nél is kezdődhet, ha a terepviszonyok megengedik. -
#71568
Az oroszok egy mókás megoldást találtak ki erre, a fő rakétaindító csővel párhuzamos egy kisebb rakétindító cső van elhelyezve az RPG-30-ason, amely mindössze pár tized másodperccel indul a fő rakéta előtt (vagyis pontosabban a fő rakéta indul ennyivel később). Az aktív védelmi rendszer érzékeli az első rakétát, és aktviálja az APS-t. Ilyenkor például az Izraeli Thropy egy cirka 0,4-0,5 másodpercig "lekapcsol", hogy az APS robbanása, illetve a berobbanó rakéta robbanófeje által generált repeszfelhő ne indítsa be a működését. Ez az az időintervallum, amin belül az RPG-30 esetében megérkezik a fő rakéta, és az APS-től nem zavartatva eléri a harcjárművet.
![]()
Az RPG-30 működési vázlata
A sima "kartácslövedék" hatásfoka az APS semlegesítésére kérdéses, leginkább azért, mert nagy távolságból nehéz ügy kellő hatást elérni. A programozott lövedékekkel el lehet talán valami hatásfokot érni, de kérdés, hogy lősz ilyet a célpontra, hiszen az efélék 25-30mm-es kaliberű gépágyúktól jelennek meg. A harckocsin meg nincs (ill. nem jellemző) ilyen, vagyis a fő löveggel lehetne megoldani csak (magyarul először egy ilyet, aztán egy HEAT / APFSDS lövedéket lősz rá). De effektíve hasonló eredményt érnél el, ha mondjuk 12,7mm-es géppuskával szórod meg a célpontot a főlöveg elsütése előtt. A kérdés, hogy az ellenség tétlenül nézi-e ezt, vagy csinál-e valami huncutságot - például visszalő...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.01. 10:26:01 -
#71567
Semmilyen más platfrom nem tervezték?
A BMP-T esetében is ez került a toronyra, de azt ugye senki sem rendszeresítette. Az oroszoknál mint az Ataka, mind a Vikhr kivonásra van elviekben ítélve, mivel azok már elégtelenek a modern nyugati harckocsik ellen, a váltótípus a 9M123 Hrizantyema, ami a Mi-28 és Ka-50/52 helikre, illetve a 9P157-2 Hrizantyema-Sz páncélvadászra kerül.
![]()
A 9P157-2 Hrizantyema-Sz
Ez a rendszer az oroszok állítása szerint 1250mm RHA CE páncélátütési értékkel rendelkezik ERA mögött. Hogy ez elégséges-e egy M1A2 SEP vagy Leo2A6 ellen, az jó kérdés. Az M1A2 esetében a becslések 1300-2000mm RHA CE között mozognak, a Leo2A6 esetében 1340-2200mm RHA CE között. Viszont például a Leo2A6 esetében egy jelentős része ennek a NERA modul a torony elején, amit (elviekben) legalábbis részben hatástalanít egy tandem-robbanófej (a németek állítása szerint nem, hiszen az ék alakú modul külső páncélzata ~30-50mm, így egy gyengébb kumulatív fej nem képes azt átütni). Az Abrams páncélzata szintén használ NERA-t, a rugalmas gumipogácsákon rögzített lemezekkel, viszont ez elviekben nem semlegesítődik a Tandem-megoldásnál, lévén több réteget ölel fel, így csak csökkenti a hatásfokát. Az oroszok aligha rendszeresítenék, ha nem lenne hatásos kellő mértékben, de az is lehet, hogy egyszerűen nem a toronyfront-találatot tekintik alapértelmezettnek. A Bradley esetében is ez áll fent, a TOW-2 variánsok egyike sem képes a hivatalos, vagy akár a becsült átütési értékekkel semlegesíteni a modern orosz harckocsikat szemből a torony frontján. Mégsem cserélik le másik rakétára...
Az MT-LB alapvetően jól sikerült konstrukció, de ahogy Ambasa is írja, itt alapvetően egy úszóképes szállító járműről lenne szó. Az oroszok továbbfejlesztették az MT-LBM jelöléssel, új erőforrás és erőátvitel, illetve a modern rendszerekhez szükséges elektromos hálózattal látták el. Azonban csak kis számban került gyártásba és rendszeresítésre, alig-alig látni fotókon, amely nem kiállításon/bemutatón készült.
Egyes feladatkörökben állítólag a Kurganyec-25 váltja az MT-LB-t, de ez számomra erősen homlokráncolós dolog. Az MT-LB-t mint úszóképes APC-t kiválthatja, de mint szállító / vontató jármű? Érdekes lenne. Bár állítólag a Kurganyec-25 alvázára sok más fegyverrendszert is telepítenek, többek között egy 57mm-es gépágyúval felszerelt önjáró légvédelmi gépágyút (SPAAG) és egy 120mm-es löveggel felszerelt önjáró löveget - utóbbi kvázi egy könnyű harckocsi lehet, hiszen a tüzérségi kaliber a 122 és 152mm, míg a 120mm kifejezetten harckocsi-űrméret az oroszoknál.
Persze elképzelhető, hogy a vontatott tüzérséget (legalábbis az MT-LB-vel vontatottat) az oroszok felednék, és a helyükre más megoldást képzelnek el, esetleg önjáró alvázon.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.01. 10:12:56 -
ambasa #71566 Anno rendszeresítettünk néhány változatából pár darabot: egy üteg Sztrela-10-et amelynek az alváza ez volt, illetve a SzNAR-10-es tüzérségi mozgócél felderítő radarokat, továbbá volt az önjáró tüzérosztályoknál üteg és osztály(?) szinten, MT-LBu alvázon lévő 1V12 Masina tűzvezető járműveket. Ezeken felül lehet, hogy volt egy-két alapjárművünk is, illetve a HTI MT-LBu alvázon épített egy kísérlet 2B9-essel felfegyverzett önjáró aknavetőt.
Egyet azonban ne feledjünk el, az MT-LB tipikus esete a nem az, aminek látszik történetnek. Az MT-LB nem lövészpáncélos, hanem páncélozott, vontató. A VSZ-en belül (persze mi kivételek vagyunk), sok helyen a vontatott tüzérosztályoknál rendszeresítették. Nem lehetett sikertelen, hiszen közel 10.000 darabot gyártottak belőle, de ezek nagy része valamilyen speciális változat, ilyen-olyan eszköz hordozó platformja.Nekem van egy munkatársam, aki elmondása szerint vezette, nagyon szerette. A bolgárok, akik szintén gyártották (a lengyelek mellett), készítettek belőle BMP-2 toronnyal ellátott 23 mm-es és 30 mm-es gépágyús változatot is, de alapvetően mindenki csak másodvonalbeli járműként használta.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.11.01. 08:22:12 -
F1End #71565 Szerintem egyértelműen az. Bár mi nem rendszeresítettük(?), de a svédek a 90-es évek elején rendszeresítették (kis mértékben módosítva Pbv 401 néven) és több százat vásároltak belőlük jó áron volt VSZ tagállamokból, bár mára nagy részüket kivonták a szolgálatból.
Ők még saját páncéltörő rakétindítós változatot is csináltak belőle.
![]()
Még több kép itt és itt.
Emellett az MT-LB alváz volt az alapja tudtommal a 2Sz1 Gvozgyika önjáró lövegnek meghosszabítva), a ZSzU-23-4 Silka önjáró légvédelmi gépágyúnak és a 9K35 Sztrela-10 légvédelmi rakétahordozó járműnek is is. -
SZUsszan #71564 Nem érné meg kifejleszteni direkt aktív védelmek ellen egy olyan lőszert, ami a célponttól bizonyos távolságra sörét szerűen telidurrantaná valami repeszfelhővel, hogy minél nagyobb kárt okozzon a blokkokban, illetve másodlagosként a közvetlen körülötte lévő élőerőben, meg a periszkópokban, kamerákban?
Aztán könnyebb lenne kinyitni a vasat, ha csak akár a 30-40%-t teszi működésképtelenné a blokkoknak, meg pár periszkópot hazavágna. -
#71563
Semmilyen más platfrom nem tervezték? Az MT-LB enyébként sikeresnek mondható konstrukció? -
#71562
Többszörös találat nem viseli meg a páncélt?
Az első találat repeszei általában lebontják a figyelő periszkópokat/műszereket, löveget, stb. (harckocsi nagyjavításig harcból kivonva)
A páncélvédettség általában az 1. találatra van megadva, de láttunk már lőtéri harckocsit, amin x.db találatot (átfedés nélkül) megfogott a páncél.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.31. 18:28:33 -
#71561
A többszörös találat természetesen megviseli a páncélzatot, tehát ha sikerül két találatot bevinni ugyanoda, az eredmény feltehetően átütés. Kérdés, hogy erre mekkora az esély... (Nem sok)
Az Ataka rakétával felszerelt MT-LV alváz a 9P149 Sturm-SzM névre hallgat, de tudomásom szerint nem állt rendszerbe. -
#71560
Többszörös találat nem viseli meg a páncélt? Tehát lehet, hogy egy Konkursz nem kapja szét szemből a Leo2/M1-et, de több az már azért csak megviselné nem?
A MT-LVB platfromon volt Kokon rakéta ez volt a Sturm. Atakával nem terveztek szárazföldi platformot? -
#71559
A Stryker (eddig) APC-nek minősül, hiszen csak M2-es géppuskája van. Most fejlesztgetik hozzá a 30mm-es tornyot, "válaszul" a lehetséges Kelet-Európai veszélyhelyzetre. Ez megint egy tipikus utólagos mókolás (hasonló a BTR-80 -> BTR-80A esethez), mert a Stryker-t eredetileg dedikáltan APC-nek tervezték, nem merült fel, hogy harckocsikkal együtt mozogjon, és ellenséges harcjárművek ellen harcoljon. Ez a Bradley, illetve majd a Bradley utód feladata lett volna (GCV tragikomédia).
![]()
A Stryker demonstrációs jármű a külső elhelyezésű MCT-30 toronnyal
Na most ez változóban van, éppen ezért az US ARMY a Kongsberg MCT-30-as tornyát akarja rápakolni a Stryker-re, és megerősíteni a jármű védelmét egy kiegészítő páncélzattal. A jármű így is csak a 14,5mm-es géppuskalövedékekkel szemben védett, ez egy fokkal jobb, mint a BTR-80A, de csak egy fokkal...
Az MCT-30 toronnyal a Stryker értelemszerűen IFV besorolásba kerül már az US ARMY-n belül is.
A Stryker MGS teljesen más kategória, ez nem szállít gyalogosokat, hanem egy tűztámogató jármű, a besorolása trükkös, az elnevezése (Mobile Gun System) is jelzi, hogy nem fér bele egyik hagyományos besorolásba sem, de az utóbbi időben Assault Gun (~rohamlöveg) szokott szerepelni mellette. Egyébként van egy olyan kezdeményezés, hogy hozzá vissza a Light Tank besorolást a 30 tonna alatti tömegű, lövegfegyverzetű harcjárművekre, amelyek direkt az ellenséges harcjárművek leküzdését célozzák (ie.: az IFV-k elsődleges feladata a csapatszállítás).
Az US ARMY (Airborne) egységei részére készülne egy ilyen, ez a Mobile Protected Firepower (MPF) program, ami miatt a BAe elvitte a leporolt XM8-ast egy kiállításra...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.31. 17:20:19 -
#71558
Az M2-ön az alap TOW tudtommal kérész életű volt. Akkor már az iTOW hasított és a '80-as évek közepétől a TOW2. Az lazán átlőtt tudtommal minden nem ERA-s hk-t.
A BGM-71C (ez amit ITOW-nak is hívnak), majd ~83-tól a -71D és végül 88 körül a -71E az általánosan használt verzió a Bradley esetében. Ezek közül az E változat tandem fejes, de ezt még a Kontakt(-1) EDZ ellen találták ki (T-80BV például), nem a fejlettebb Kontakt-5 ellen. A T-80U változatot, amelyek Kontakt-5 ERA-val rendelkeztek, szemből egyik TOW verzió sem volt képes kilőni. A Raytheon ezért egy "top-attack" verziót fejlesztett ki az 1990-es évek elejére, ez volt a BGM-71F, amely két formázott töltettel rendelkezett, és alapvetően a célvonal felett repül, majd közelségi gyújtó robbantja be a két töltetett. Ez a verzió nem terjedt el túlzottan, leginkább azért, mert az oroszok a torony tetejére is szereltek ERA blokkokat pont a fentről jövő támadások miatt.
A TOW (HOT és hasonló rakéták) ellen a másik ütőkártyájuk a Stora-1 elektronoptikai aktív védelmi rendszer, ez az a két nagy infrafényszóró, amelyet a rendszer aktiválása esetén a rakéta irányába fordít, és így összezavarja a TOW irányító rendszerét. Az ilyen vezetékes irányítású pct. rakéták esetén a célravezetés úgy működik, hogy a rakéta végén van egy infrafáklya, és a tűzvezető rendszer ezt követi, próbálja a célkeresztbe befogott célra rávezetni. A harckocsin lévő két nagy infra jelforrás felkapcsolása (és az indítóállváncs felé való fordítása) miatt a tűzvezető rendszer azt érzékelheti, hogy a rakéta valójában a célon van, így nem ad pályamódosításra parancsot. Anno a Stora-1 hatékonysága a TOW-2 ellen (nem részletezett melyik alváltozatról volt szó) mintegy 80% körül mozgott (magyarul 5 kilőtt rakétából 1 találta el a célt).
Szumma szummárum, a Stora-1-el és Kontakt-5-el felszerelt T-80 / T-90 változatok ellen a Bradley elég gyengusz.
A Konkursz megfogta már a sima M1 és Leo2A0 is? Ezt nem tudtam.
Szemből. A Konkursz mintegy 600mm RHA CE átütőképességgel rendelkezik. Az alap M1 Abrams és a Leo2A0 toronyfrontja ~700mm RHA CE értékű védelemmel bírt. Az ágyúpajzsnál gyengébb, de ez gyakorlatilag minden harckocsira igaz már. A nyugati harckocsiknak szemből először az Ataka pct. (9M120) rakétától kellett félniük, de lassú elterjedése, és a hordozóeszközök hiánya (Mi-28/Ka-50) miatt végül csak jóval a hidegháború után kezdett csak fenyegetésként jelentkezni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.31. 17:03:59 -
fonak #71557 A Stryker akkor APC-nek számít? Gondolom az Stryker MGS az nem. -
fonak #71556 A karabély az eredetileg a lovasok által használt rövidebb csövű puskát jelentett (akár hadi, akár vadász), magyarul is, a muskéták (amik ugye sima csövű, legtöbbször elöltöltős fegyverek voltak) rövidebb megfelelői voltak, aztán így hívták az újabb fegyverek rövid csövű változatait is (egy helyen "56 cm (22 coll) alatti hosszúságú puskák neve karabély" meghatározást találtam, de nyilván ez sem általános szabály). Olyan, hogy karabélylőszer nem volt a II. vh-ig, az amerikai M1 Carbine az más lőszert használt, mint az M1 (Garand) puska vagy az M1 (Thompson) géppisztoly, ez már köztes lőszer volt, mint a német 7,92mm Kurzpatrone vagy a szovjet 43M 7,62x39mm, ezt a lőszert úgy hívták, hogy 30 Carbine (7.62×33mm). Addig katonai puskalőszerek mind hosszabbak voltak tudtommal, de amúgy léteztek mindenféle kaliberű és hosszúságú lőszerek, vadász stb. fegyverekhez ezeket nem hívták azonban carbine-nak tudtommal.
Amúgy a rifle az szigorúan huzagolt csövű puskát jelent, míg a magyar "puska" (vagy a német Gewehr) szó használható sima csövű fegyverre is, szóval nem pontos megfelelői egymásnak. :) -
#71555
Mármint egyedül a második világháborús M1-esre és változataira, azóta viszont nem.
Dehogynem...
armypubs.army.mil/doctrine/DR_pubs/dr_a/pdf/fm3_22x9.pdf
This manual provides guidance for planning and executing training on the 5.56-millimeter M16-series rifle
(M16A1/A2/A3/A4) and M4 carbine. It is a guide for commanders, leaders, and instructors to develop training
programs, plans, and lessons that meet the objectives or intent of the United States Army rifle marksmanship
program and FM 7-0.
... amcsiknál a csőhossz a döntő (talán).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.31. 12:25:58 -
ambasa #71554 Mármint egyedül a második világháborús M1-esre és változataira, azóta viszont nem.
TG -
#71553
Ez a BM félrekat. érdekelne.
