95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71754
Akkor is, amikor már kitelepültek, mint Daniék? -
#71753
A Volhovnál is ugyanez volt a helyzet. A betalált a REL, akkor neked annyi.
A rávezetőtiszt mind a Berkut/Dvina/Gyeszna/Volhov/Nyeva/Vega esetén a tűzvezető radartól elkülönítve, egy bunkerben ül.
(a bunker általában pont az antenna alatt volt, így a kábelhossz nem okozott gondot) -
#71752
Kérdés: miért integrálták a radart a kezelőfülkével közös járműre? Nem lenne értelme a radart és a kezelőfülkét biztonságos távolságra rakni egymástól (a'la Volhov fülkék?). Ha jön egy Radar Elhárító Rakéta, akkor nem csak a radar, de a személyzet is megy a kukába...
1, rendszer mobilitás
2, elsődleges radarinformációk megjelenítésének lehetősége (ami korlátozza a kábel hosszt a radar és a kezelők kabinja között)
PS: A radar kabint amúgy fel lehet rakni egy mobil torony tetejére is (ami a max kábelhossz), de ez a mobilitást limitálja
-
Lacusch69 #71751 Még az őskori R-142-es rádióállomáshoz (ezen voltam műszerész a seregben) is volt rendszeresítve TBK, amivel 60-80m-ről lehetett (korlátozottan) használni a kabinban levő rádiókat. -
#71750
A Volhovnál is ugyanez volt a helyzet. A betalált a REL, akkor neked annyi. A Patriotot ugyanaz tervezte, aki a HARM-ot. (Raytheon)
Na kettőt lehet találni, hogy miért nem ücsörög a Patriot radarjánál senki... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71749
Kérdés: miért integrálták a radart a kezelőfülkével közös járműre? Nem lenne értelme a radart és a kezelőfülkét biztonságos távolságra rakni egymástól (a'la Volhov fülkék?). Ha jön egy Radar Elhárító Rakéta, akkor nem csak a radar, de a személyzet is megy a kukába...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.10. 10:29:56 -
#71748
A Bell V-44 / QTR terv több féle méretben is fel lett vázolva, volt ~9 tonnás hasznos teherrel 1000 tengeri mérföldes hatósugárral (a V-22-es hatósugara 390 tengeri mérföld), alig nagyobb méretben, mint a V-22, és volt C-130-as méretű 20 tonnás hasznos terhelhetőséggel szintén 1000 tengeri mérföldes hatósugárral.
Most a Future Vertical Lift (FTL) tenderre a Bell a Bell V-280-al indult, ez 500-800 tengeri mérföldes hatósugárral bír 14 katona vagy 5,5 tonnás hasznos tömeggel terhelve.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.10. 09:27:02 -
#71747
Ugye ezeknek az inditása távirányitású? Vagy a kezelők benn ülnek a hordozó teher autóban?Mert akkor elég szar napjuk volt mikor vissza esett.
A kezelők az RPN (Flap Lid) antenna mögötti kabinban ülnek.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 08:25:39 -
#71746
Ez mennyivel lesz jobb hatótávban és levegőben töltött időben az MV-22B-hez képest? Eldöntötték, hogy megcsinálják? -
#71745
HMZ nincs, de Hpaps csinál GE kmz fájlt az összes rakétás és RT alakulattal sok sok éve. -
#71744
Ugye ezeknek az inditása távirányitású? Vagy a kezelők benn ülnek a hordozó teher autóban?Mert akkor elég szar napjuk volt mikor vissza esett. -
JanáJ #71743 Valami ilyesmi? Pirossal átfedésben a SAM-ek. (Bocs de a kép feltöltéssel bénázom) ![]()
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.11.09. 21:15:54 -
#71742
Arról nincs valami laikusoknak szánt linked, hogy tanpélda szinten hogy telepítünk SAM-eket? Szíria vagy Líbia kapcsán nézegettem, de nem értettem. Pedig ott "nincs" domborzat, a tengerpartra pakoltak, mégsem értem. Nekem már az sem tiszta, hogy ha csak közepes és nagy hatótávolságút kell telepítenem, akkor azt hogy oldom meg. Gondolom nem x km-ként letesznek egyet oszt jól van.
Alapvetően a honi légvédelmet körkörösen vagy sávosan telepítik.
Körkörös volt a Budapest körüli Volhov/Nyeva gyűrű, itt fontos hogy a szomszéd komplexumok védjék egymást, illetve mindegyik elérje Budapestet is.
Sávos légvédelem volt a Cseheknél Prágától nyugatra, ahol határtól-határig É/D irányban települtek az osztályok.
Szintén a sávos légvédelem déli szárnyának tekinthető a Mezőfalvai Sz-200 Vega (SA-5B), északi vége az NDK tengerpartjáig ért.
Szárazföldi csapatok légvédelme támadásban a front mögött, adott sávban lépcsőzetesen biztosítja a csapatokat.
Védelemben vagy a nuki rakétákat biztosítja (lásd Keszthely), vagy a területen diszlokáló csapatokat védi.
(lásd DHDSCS hadsereg/front légvédelmi csapatai a Dunántúlon)
-
#71741
És ez az utolsó amit lát egy Sz-300PMU célgép...
![]()
-
#71740
Ezek egyfokozatú cuccok, eszméletlen gyorsulással.
12sec alatt éri el a Mach7-et, utána ballisztikus pályán repül 200~400km távolságra, majd rázuhan a célra.
Lőtávolságot itt a tűzvezető radar effektív felderítési/célkövetési távolsága, és a radarhorizont limitálja.
(meg persze az apogneum közepén a rakéta manőverezőképessége)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 17:50:55 -
Lysandus #71739 Csak 12 másodpercig megy a hajtómű? Vagy ez csak egy indító, gyorsító töltet? Mennyi ideig, távolságon képes tartani a rakéta a +3 Machot hajtómű nélkül, mondjuk nyílegyenesen, tehát manővereznie nem is kell. Gondolom nem 100 kilométerekről beszélhetünk... -
#71738
Volt már ilyen...
... de a legrosszabb amikor fölötted önmegsemmisít.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 15:28:32 -
SZUsszan #71737 Van ilyen is:
-
JanáJ #71736 Köszi, én is itt tartok. Engem főleg a 42-es esete érdekelne, hogy pilóta hiba, vagy mi a tök? -
JanáJ #71735 Ez azért van, mert az Sz-13 terület fegyver, a Vikhr meg konzervnyitó? -
#71734
A 30-as javítják, szeptemberi kép van róla. A 42-es esetén a helyzet tudatlanság. Még a vizsgálat se zárult le, amit szeptemberre ígértek. A szerződés szerint 14 gépet biztosít a svéd légierő, szóval várhatóan pótolják. A kérdés, hogy ki kell-e fizetni a 42-est vagy esetleg a lízingszerződésben van-e biztosítás is erre a lehetőségre. De mivel a szerződés szigorúan titkos, így fogalmunk sincs. Ahogy arról sem, végül is mi is történt pontosan a 42-es esetében... -
#71733
Az Sz-13-as rakéták robbanófeje 23-35kg-os, a Vikhr rakéta robbanófeje 12kg-os... -
ambasa #71732 És tegyük hozzá, hogy ez nem csak egy sima légcsavar, hanem egyben forgószárny is, vagyis a légcsavaroknál meglévő kollektív (állásszög állítás), mellé még a ciklikus vezérlést is bele kellene építeni, mint pl. egy Kamovba.
TG -
JanáJ #71731 A két Grif törésről és a menthető gép helyreállításáról van valakinek infója?
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.11.09. 13:40:15 -
JanáJ #71730 Nekem az nem tiszta, hogy a "buta" miért hosszabb, mikor kisebb távolságra megy/mehet. Nagyobb töltet? -
#71729
Az ellenforgó légcsavarok 5-15%-al nagyobb hatásfokúak, mint a sima légcsavarok, viszont nehezebb a bonyolultabb dupla áttétel miatt, és ugyebár dupla légcsavaragy és még egyszer annyi toll is kell oda - több alkatrész általában több meghibásodási forrást is jelent. Szóval összeségében az ilyen megoldással nyerhető plusz nem éri meg feltehetően a befektetett energiát. A fejlesztő cég is inkább a félszárnyak / rotorok duplázásában látta a továbblépés lehetőségét...
![]()
-
#71728
Mennyit nyerne az MV-22 hatótávban és levegőben töltött időben, ha egy tengelyen két ellenkező irányba forgó propellere lenne, mint a TU-95-nek vagy a Kamov helikoptereknek? -
#71727
Őőőő.... Olyasmiket írnak (írtak 2014-ben), hogy a MEADS 80%-ban készen van, sőt, a radarrendszere már sikeresen is volt tesztelve. Oké, még nincs kész, de azért a Slideware-től ez messze van az én értelmezésem szerint. -
#71726
Az irányítattlan rakétablokk az B-13L, ez 3,5 méter hosszú, ebbe különféle 122mm-es átmérőjű rakétákat lehet elhelyezni, 2,54m-estől 3,12m-esig, a rakéták tömege 57 és 75kg között változik. A Vikhr rakéta 2,8 méteres, 45kg-ot nyom, és az indítókonténere nem sokkal hosszabb a rakétánál. -
JanáJ #71725 jets link.
Miért hosszabb az irányítatlan rakéta mint az irányított. -
JanáJ #71724 Ha jól értem akkor ha nem küldök rá 20-30 "csali" gépet, akkor a rakettások kiröhögnek.
Vicces, hogy egy marék ember harcol egymással millió dolláros vasakkal (pilóta/SAM kezelők).
Arról nincs valami laikusoknak szánt linked, hogy tanpélda szinten hogy telepítünk SAM-eket? Szíria vagy Líbia kapcsán nézegettem, de nem értettem. Pedig ott "nincs" domborzat, a tengerpartra pakoltak, mégsem értem. Nekem már az sem tiszta, hogy ha csak közepes és nagy hatótávolságút kell telepítenem, akkor azt hogy oldom meg. Gondolom nem x km-ként letesznek egyet oszt jól van. -
#71723
Patriot már 31 éve létező (PESA) rendszer annak minden hátrányával, és csak szektoros felderítési képességgel.
MEADS jelenleg Slideware, aminek jövőbeni képességei (amennyiben megvalósulnak) jobbak a Patriotnál. (kivéve a hatótávolságot) -
#71722
A MEADS vs. Patriot vitáról mi a meglátásod egyébként? A lengyel sárdobálás már erősen a 15 évvel ezelőtti Gripen vs. F-16 vitára emlékeztet engem. Annyi a különbség, hogy itt mindkét rendszer a PAC-3-asra épít keményen, ami nem picit teszi morbiddá az egészet.... 
-
#71721
Amíg a MIM-14 Nike Hercules rendszernek 9 rakétája volt indítóállványon és egy időben 1 célra tüzelhetett, addig a MIM-104 Patriotnak 32 rakétája tűzkész, és 8 célra tüzelhet.
Amíg az Sz-75M3 Volhov (SA-2E) rendszernek 6 rakétája volt indítóállványon és egy időben 1 célra tüzelhetett, addig az Sz-300PMU-nak (SA-10B) 48 rakétája tűzkész, és 6 célra tüzelhet.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 09:33:38 -
JanáJ #71720 Nem lehet ezeket egyszerűen túlterhelni? Valami pilóta nélkülit előre küldeni, azokat lepuffogják, azt jön a második sor. Vagy ez csak nekem ilyen egyszerű (vagy én vagyok ilyen egyszerű)? Macera újratölteni és nem ennyire mobil a rendszer. -
#71719
Sz-300PM (SA-20A) ezredlövészet Asulukban...
-
#71718
Egyébként szemmel mennyire lehetséges kiszúrni egy ilyen támadást?
~100km feletti indításnál erősen kétséges a vizuális felderítés lehetősége.
A rakéta szilárd hajtóműve csak az indítás utáni ~12.sec -is ég, utána a röppálya nagy része ballisztikus.
Célra a rakéta általában felülről zuhan rá, hiperszonikus sebességgel. (Mach3 felett)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.08. 17:47:38 -
F1End #71717 Egyébként szemmel mennyire lehetséges kiszúrni egy ilyen támadást?
Úgy rémlik, mintha vietnami beszámolókban a pilóták sokszor látták a "lángcsóvát húzó villanyoszlopot". Mondjuk az még Sz-75 volt. A modern rendszereknél mennyire működhet a vizuális felderítés? -
#71716
Valahol olvastam egy interjút a Blue-on-Blue után repülő pilótákkal, akik nagyon rosszul érezték magukat amikor sikeres küldetés után hazafelé repülve, a Patriot megvilágította a gépüket (TBM veszély miatt folyamatosan ment a célkutatás), az RWR bejelzett, és csak reménykedhettek, hogy a gépük automatikus IFF válaszát megfelelőnek ítéli a Patriot software...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.08. 11:44:46 -
#71715
Azért egy kis difi van. Az Sz-300 kereső radarjai azok működnek. Tehát, amikor a Flap Lid elkezd dolgozni, akkor azért az sejtető, de utána, hohy mikor jön, azt már nem tudni. Az elv ott sérül egy picit, hogy ha a Flap Lid már fel van kapcsolva, annak jó oka van. A Patriotnál viszont csak egyetlen radar van. Mondjuk ott is az elv az, hogy a Patriot keresére, ha lehet nem használja. Tehát tény, hogy mindkét rendszernél fizikailag a radar mikor célt keres vagy rávezet, az nem változik, csak éppek 99%, hogy rakétaindítás jön vagy már zajlik, mikor az RWR besípol, mert azok a radarok okkal csinálják, amit.
