95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71512
![]()
-
Drubowski #71511 SR-71-ről nincs ilyen doksi? -
#71510
ÉS igen a világnyelv az angol, de az akkor is az arogancia netovábja, hogy mindenki az ő valogukat nyalja és ők semmit nem tesznek a másikért még gesztus szintjén sem.
Jaj... -
#71509
Mindegy , de én meg attól kapok agyfaszt amikor valaki magyaroszágon magyar nyelvben is idegen szavakat használ, hogy azt gondolják róla, hogy most aztán ez milyen müvelt.
Amugy meg "prokorálláris " ezt még a google forditó sem ismerte fel , hogy milyen nyelven van!
ÉS igen a világnyelv az angol, de az akkor is az arogancia netovábja, hogy mindenki az ő valogukat nyalja és ők semmit nem tesznek a másikért még gesztus szintjén sem.
DE már tul lett ragozva igy is! -
#71508
20-ban nem, de erőlküdés nélkül 6-8-ban. A Eagle zsoké, akivel beszéltek 2012-ben Ostravában 3,5 év alatt járt cirka 8 országban. A prokorálláris hülyeségektől mindig agyfaszt kapok. Én egyszerűen elfogadom, hogy a világ nyelve ma az angol és a jenki meg szó nékül átlép azon, hogy nem értem a mély szlenget és akcentusom van. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.29. 17:15:51 -
#71507
Én tudtam, hogy mire vonatkozik amit leirtál,de ebből az egy mondtatból , még nem teljesen következik hogy pontosan mire vonatkozik a sebesség és azt sem, hogy a B2 tervezésénél milyen gépeket használtak.DE valóban a proci sebességét nem kbyteban mérik.
Balage:Nem is vártam, hogy elsőre megértsd ezt a bonyoult mondatot. Nem irtam ilyet, hogy anyanyelvi szinten, azt irtam, hogy a leg alapvetőbb kommunikáció szavait. tudod, kérem szépen, köszönöm, jó napot egészségedre stb vagy csak, hogy meg tudja kérdezni, hogy mit hol talál. ez nem eshet nehezére senkinek.ÉS egyik amcsi katona sem ,fog mind a 20 szovetséges államba megfordulni, hogy legalább addig megjegyezze mig ott tartózkodik.
Még akkor sem ha több évet életvitel szerüen él az adott országba.
Mig forditott esetben , elvárják, söt elöirás a min. középfoku angol megléte , és mégcsak emlités sincs, hogy mondjuk Magyar nyelvű előadó tartaná az előadást.
Remélem igy átment az üzenet -
#71506
Te most tényleg az várod, hogy a jenki tanulja meg akármelyik szövetséges idegen nyelvét? Remélem ezt viccnek szántad. Melyikkel kezdje randomra a kb. 20 közül? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71505
Jujj, sorry skacok, de itt lassan nagyon másról beszélünk, mint amire utalni akartam. :)
A B-2 Spirit írásból van a "..the early 1980's a fast processor was 512kbytes..." idézet. Szóval az eredeti szöveghez kellett volna egy lektor, aki lefüleli azt, rámutatva, hoy itt egy értelmezhetettlen szöveg van kérem szépen, és kijavítja azt (mondjuk "..the early 1980's a fast computer has 512kbytes of RAM..."-ra).
A fordítás alatta a sajátom volt, hogy az is értse a hibát, aki nem érti az angol szöveget... :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.29. 16:28:22 -
#71504
Az air power blogon is irta Zord, hogy a brave warrioron a kiállitott gépek leirásában is bödülees hibák voltak forditásra, és minősitett forditokkal csinálták.
Ilyennek én is találkoztam, hogy egy leirásban azt irták, hogy a "tavasz feszességét ellenőrizni" Mert ugye a spingnek csak az az egy jelentése van.
Ezt utálom az amcsikban , hogy nemcsak otthon,de idegenben is elvárják, hogy az Ő nyelvükön beszéljenek, egy kis probálkozás nincs bennük a minimális komunikácio szavainak megtanulására. -
#71503
Lehet mentegetni a szövegkörnyezetet, csak nem érdemes. 512 kbyte memória valóban releváns, a cache nem igazán. Az Amiga 1000-nek volt 256 kbyte RAM-ja (bővíthető ekkoriban 512 kbyte-ra), az IBM XT-nek 128, majd később 256 Kbyte RAM-ja, és bővíthetőek voltak (jellemzően 640 kbyte-ig), az IBM AT 256 vagy 512 kbyte RAM-al jött, később néhány model 640 kbyte-al.
Szóval ha a processzor sebességét akarták jellemezni, akkor Mhz-ben lehetett volna kifejezni (egyébként ekkor még inkább 10Mhz alatt voltak, az Amiga 8Mhz, az IBM XT/AT meg 4,77Mhz), ha a szövegkörnyezet helyes. Logikusabb, és alapvetően helyes az 512 kbyte alkalmazása - memóriára. De az memóriát és nem sebességet jelent. Ennyi...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.29. 16:20:25 -
#71502
na mire összegoogleztam a történelmi adatokat és kb képbe kerültem addigra beírtad :D -
#71501
hát ha kötöszködni lenne kedvem azt mondanám értelmezhető a mondat. hogy miért? hogy a nyolcvanas évek elején egy gyors processzor, a fene tudja hány megaherces (igazából akkoriban 5-20 ig mentek ;) ), de ugyan az akkori körülmények között gyors proci 512 kilóbájtos volt. mivel a processzornak van cacheja ezért értelmezhető. csak annyi a gáz, hogy a kétezres évekre lett ekkora L2 cacheja a pentium 3 as procinak :D oké mondjuk a kilencvenes években volt már L2 caches Pentium 2 aminek lehetett 512es cacheja, csak annyi a gáz, hogy külön kártyákkal kellett ezt elérni meg az L1 cache nagynak számított ha elérte a 16 kilobájtot ami fizikailag a procin volt :D a nyolcvanas években igazából semmi cache nem volt a procin fizikailag, hanem az alaplaptól függött a precesszor cacheja.
összehasonlítás miatt, mai legerősebb procinak a cacheja 20mb, igaz van egy 1150$ os ára, AMD vonalon megfizethetőbbek a dolgok 220$ os procinak 14 MB a cacheja, ez az AMD legerősebbje. -
Papichulo #71500 Lehet, hogy az L1 cache meretere gondoltak :) -
JanáJ #71499 Bocs, én vagyok diszlexiás, én valamiért 515Kb-os titkosításnak olvastam. -
#71498
+1 kis B-2 történelem, most műszaki szempontból, jó kis diagrammokkal a végén...
-
#71497
Nincs félre fordítás, a felső angol az eredeti, az alatta lévő magyar az én fordításom. A lektorálást arra értettem, hogy most vagy nem processzor, hanem számítógép (computer), vagy ha processzor, akkor Mhz kellett volna (sebesség) vagy ha 512 kbyte, akkor még lehet a számítógép helyett memória (memory) lett volna a szövegben. -
JanáJ #71496 Mondjuk ez félre fordítás, de nálam a csúcs a "AC-130-as masszív csata helikopter" A masszívat nem tudtam megfejteni, mert mindig masszív volt a csata helikopter. -
#71495
Vadászgépeknél és harckocsiknál is, amíg azok nem "fekete" projektek voltak. A szovjet kísérleti harckocsikról nemrég elkezdtek szívárogni a dolgok, de leginkább felületes visszaemlékezéseket találni, részleteket nem nagyon. A kínaiaknál meg végképpen... -
#71494
A szovjeteknél legalábbis lérak témában nagyon részletes visszaemlékezések jelentek már meg.
-
#71493
Azért meg kell hagyni, hogy az amerikaiak tényleg komolyan veszik a történetek rögzítését, próbálj ilyen részletes anyagot találni az orosz/szovjet titkos projektekről vagy pláne a kínaiakról...
"..the early 1980's a fast processor was 512kbytes..."
"...az 1980-as évek elején egy gyors processzor 512 kilobájtos volt..."
Hát azért egy lektorálást elbírt volna az anyag. ;) -
#71492
Mennyire érthető annak, aki matekból és villamosábból nem pro?
Szerintem elég olvasmányos, bár az eredetiből (600oldal)...
![]()
... kiadtak egy rövidített változatot (250oldal) is.
![]()
Szerintem az eredeti teljes változat a jobb.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.28. 18:47:04 -
#71491
Meghalt a király (?) éljen a király...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.28. 17:38:50 -
Papichulo #71490 #71475, #71480 :) -
#71489
Erről lehet valami konkrétabbat tudni? -
wednes #71488 Lehet nincs még ok az aggodalomra, de szerintem Kína szépen fel tud zárkózni. No nem ahhoz, hogy teljesen egyenlő félként szerepeljen az USA ellen, erre lehet nincs is szüksége. Jóval több pénz elvisz a "globális hatalmi státusz", mint a "regionális".
USA haditengerészetnek a priorítása, hogy a Föld bármely pontján megjelenhessen. Oroszországnak, és Kínának nem ezzel a képességgel kell felvennie a versenyt.
Lehet Kínának sosem lesz, "USA színvonalú" jelentős mennyiségű hordozója, de épít egy rakat mesteséges szigetet a térségben. :) -
#71487
Mennyire érthető annak, aki matekból és villamosábból nem pro? Mert egyébként akkor nem venném meg... Ha még kapni... -
#71486
Viszont. Az általad leírtak is főleg a 60-as és 70-es éveket takarják be. A modern eszközökről mit lehet tudni?
Ellentétben a közvélekedéssel, nagyon sokat.
Gyakorlatilag a lenti listában szereplő eszközök működési (zavarási elve), illetve kifejlesztésének története megtalálható itt:
![]()
TAC
QRC-160-1, QRC-160-1A, EB-66E, ALQ-71, ALQ-72, QRC-160-4, ALQ-87, QRC-249, QRC-335, ALQ-99, ALQ-101, ALQ-105, ALQ-119, ALQ-131, ALQ-135, ALQ-137, ALQ-184, ALE-50
NAVY
ALQ-51, ALQ-76U, ALQ-76, ALQ-49, ALQ-100, ALQ-126A ,ALQ-126B, ALQ-162, EA-6B ALQ-99 SOJ, EA-6B EXCAP, EA-6B ICAP, EA-6B ICAP-II, EA-6B Block-86, ALQ-164, ALQ-165
SAC
B-52 Phase-III ECM suite, ALT-13, ALT-6B, B-52 Phase-V ECM suite, ALT-32L, ALT-28, ALT-6B, ALQ-94, ALQ-84, ALQ-161A, ALQ-137, B-52 Phase-VI ECM suite
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.10.28. 14:48:18 -
JanáJ #71485 Szerintem ez már nem lehet így szempont. Nem tudom elképzelni hogy velük közvetlenül konfrontálódjon (katonailag), mert már van atom. Max valami harmadik országban. Ilyenkor viszont sokkal nagyobb korlátozó, hogy "nem lehetnek" veszteségek, mint a technikai színvonaluk, vagy hogy miből mennyijük van. Gondolom Kínával is lesz egy hidegháború. Orosz o. meg egy kardcsörtető Anglia/Francia o. szintjén marad. Ahogy én látom, úgy a franciák meg a britek külön - külön is az oroszok előtt vannak a technikai színvonalat tekintve. -
#71484
Én itt inkább a brit birodalom problémáját látom. :)
Anno ugye az volt a britek felkiáltása, hogy a flottának nagyobbnak kell lennie, mint a két őket követő országnak összesen.
Most az USA is ott van, hogy helyt kell állni a távol-keleten, helyt kell állni a közel-keleten, helyt kell állni a Fekete-tengeren.
De mikor ezt leírom, és összesítem a dolgokat, a realizmus mégis az, hogy maximum a szárazföldi hadseregek létszámában és az eszközök mennyiségében jobb a két nagy potenciális ellenség (Oroszország és Kína) együttesen, ha külön-külön nézzük a légierőt vagy a haditengerészetet, akkor már messze nincs okuk az aggodalomra. -
JanáJ #71483 A többiekhez képest. Kis túlzással annyi vasuk van, mint a többieknek összesen. Messze nekik van a legtöbb tapasztalatuk ezek rendszerben működtetésében és kb ők diktálják a trendeket, a többiek meg követik, vagy reagálnak rájuk.
Biztos megizzadnának a feladattal, de ugye Kína is, akkor is ha nem állna ellen senki. :-) Szóval kicsit magasra tették a lécet az amik, igaz eddig megugrották. -
#71482
Attól függ, hogy mihez és milyen célokhoz nézve és milyen veszteséget vagy adott célért felvállalni. Egy Tajvan elleni kínai invázió megfogása azért most is elég komoly nyomás alá helyezné őket, az Sivatagi Vihar óta nem látotthoz. -
JanáJ #71481 Mond ha nem, de a "leépítés" is náluk azt takarná, hogy nem 20, hanem csak 10 évvel lesznek a világ előtt. Nevetségesen brutális méretű a harci gépezetük. -
#71480
AmericasNewBomber.com, Northrop Grumman saját kis weboldala, amely megmagyarázza az amerikai adófizetőknek, miért is kell dollármilliárdokat kiadni az új bombázókra. A nyitóoldal patriozmusra hajaz, meg arra, hogy per pillanat csak 20 lopakodó bombázója van az USAF-nak, ugyebár. Azt nem teszik hozzá, hogy az egész világon ennyi van mindössze. :)
Megmagyarázzák azt is, miért jobb a bombázó, mint a robotrepülőgép. Egy robotrepülőgép másfél millió dollár (mókás analógia: hét Ferrari és egy BMW ára), egy JDAM bomba meg csak 31 ezer dollár (holmi nyavajás Chevy Impalát kapsz ennyiért).
Nagyon mókásak a reakciók is a különféle oldalakon. A szakmai oldalakon sértett önbecsüléssel védik a rossz előrejelzést (mely szerint a Boeing-Lockheed páros fog nyerni), mondván a gyártói képesség nem volt téma a döntésben, ami abból is látszik, hogy az elmúlt évben a Boeing és a Lockheed 300 gépet szállított le a DoD-nak, a Northrop csak kilencet, és az mind UAV volt (GlobalHawk és variációi). Azt is felhozzák ellenérvként, hogy a Boeing és a Lockheed sokkal jobb anyagi helyzetben volt, és kétséges, tudja-e majd tartani a Northrop a légierő meglehetősen agresszív ütemtervét (ami azért érdekes, mert konkrétan semmit sem tudunk amúgy az egész programról...).
Az is érdekes kérdés, hogy majd az elkövetkezendő években az USAF melyik kezét fogja megharapni, hiszen feltehetően az F-35 és az LRS-B beszerzések vetélkednek a költségvetési vitákban. Elképzelhető, hogy az USAF csapásmérés terén több LRS-B mellett dönt az F-35 kárára - noha ez a vélekedés így elsőre egy picit meredeknek tűnik nekem. Az is érdekes kérdés, hogy hosszú távon vajon mekkora csata lesz az Ohio-osztályt váltó SSBN osztály fejlesztési és építési költségtámogatása és az LRS-B között, a két program ugyanis a költségesebbek közé tartozik, és mindkettő feladata a stratégiai elrettentés, az USAF (és az LRS-B lobby) pedig egyszer már előhúzta azt a kártyát, hogy a ballisztikai rakéták elleni védelem ma már korántsem csak fantazmagória (és gonosz módon pont a haditengerészet ABM / SM-3 programját hozzák fel erre példának), míg a lopakodó bombázók ellen (most még legalábbis) nincs kéznél varázsszer.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.28. 09:50:28 -
#71479
Kezdjük az elején.
Az, hogy két vagy több nagy cég összefog, nem példa nélküli. A Boeing és a Lockheed most is együtt szált harcba az LRS-B tenderen. De ez üzlet, azért fogtak össze, mert úgy vélték, így nagyobb az esély a győzelemre, mintha külön-külön indulnának. Összeségében ez még így is nagyon jó világviszonylatban, hiszen három nagy, független cég van az amerikai katonai repülőgép-piacon.
Ellenpélda Európa, ahol nagyon ciki a helyzet, mert egy-egy ország már nem nagyon tud egy céget fentartani, Svédországot kivételnék és nem példaként szokták felhozni, a Svájci tenderük is botrányos volt, a Brazil tender pedig kvázi megmentette a Gripen-t, mert a nélkül a Gripen NG feltehetően sose valósul meg - a Svéd légierő nem tudta volna kifizetni egyedül a kifejlesztést. Most a svédek mennek tovább, próbálják a finneket és a kanadaiakat puhítani, hátha ott is el tudják adni a Gripen NG-t. Ez szép, de mi van még? A Franciák a Dassault-al meg vannak verve, modern gép, de a lehetőségeik korlátozottak, és nagyon komoly plusz pénzt kellett rááldozniuk, hogy a sok késés ellenére is eljussanak valahova.
A mintapélda az Eurofighter, hatalmas költségek, négy gyártó ország összefogása, és tessék, most ott tartunk, hogy egyre-másra derül ki, hogy a leszállított gépek kvázi selejtesek, és az elvártnál sokkal rövidebb lesz az élettartamuk. Mit tehetnek? Semmit, még több pénzt pumpálnak bele, és reménykednek, hogy nem hullik szét a négy ország szövetsége.
De sok más példát is fel lehet hozni. A németek például összefogtak a franciákkal, hogy a következő harckocsigenerációt együtt fejlesszék ki. Külön-külön is képesek lennének rá, de nagyon fájna az a zsebüknek.
Az Obama védelmi kiadás vétója nem a katonapolitikáról szólt, hanem a költségvetési hiány plafonjának emeléséről. Nagyon erős a védelmi lobbi, és úgy tűnik, most ezzel a módszerével célt is ér - mindezt úgy, hogy a kommunikációja szerint Ő az ország védelmét tartja csak szem előtt. Leépíteni alapvetően nem fognak, és pláne nem helikoptereket, szóval kár ilyesmiben reménykedni... -
#71478
igen éreztem én is mikor leírom, hogy kalákában dolgozgatnak elég kommunista felfogás :D de gondoltam, hátha van valami, mert ugy elvileg így egy tenderre 3-szor annyi pénzt költenek el mint szükséges lenne. persze ez hülyeség, mert a 3 cég más mennyiséget költhet, nem veszik el semmi mert sok tapasztalatot nyernek a fejlesztéskor amit máshol használhatnak majd, kizárnak 2 utat ami nem olyan jó, stb stb. egyébként a technika bonyolódik egyre jobban párhuzamosan egyre drágább lesz, szóval ezek az összefonódások csak még szorosabbak lesznek, kár is eszmék mentén ezt kritizálni szerintem.
egyébként erre nem kell válaszolni, mert haditechnika topic és nem politika, de mik a vélemények arról, hogy Obama megvétózta a védelmi költségvetési tervezetet? ugye februárban felemelte 534 re 499 ről ami brutális emelésként adott le a sajtó, de most 612 milliárdost utasított el :D ugye február óta nem alakult ki nagyobb konfliktus, mert februárban is közel kelet meg ukrajna miatt emeltek, azóta meg annyi történt, hogy oroszok beszálltak a szíriai háborúba, bár nem akkora erőkkel ami indokolná ezt a 612 milliárdos kérést. Obama felsorolt pár érvet miért nem tetszik neki, de szerintem a legkomolyabb, hogy nem fenntarthatónak ítélte. elképzelhető hogy ez miatt leépít eszközöket az amcsi hadsereg? jó lenne pár helikopterre lecsapni ha már úgy is azt tervezünk beszerezni :) -
#71477
Először is, tönkre nem fog menni a Northrop, azért még a mostani időkben is évi csaknem két milliárdos nyereséget produkál a cégcsoport. Csakhogy a repülőgép-gyártó részlege egyre inkább elmarad, miközben például radarok terén viszont nagyon jól állnak.
De ez egy macerás dolog. Igazából a hidegháború előtt megkezdődött már a katonai beszállitók brutális összeolvadása, de utána csak még jobban felgyorsult (például a Boeing az 1990-es években felvásárolta a McDonnel-Douglast, és a Rockwellt, amely hajdan a North American Aviatation és a Rocketdyne-t felvásárolta). Egyre kevesebb az állami megrendelésről szóló tender, és egyre élesebb a verseny a fentmaradó cégek között.
Gyakorlatilag a légierő terén most így meg lett mentve a Northrop, mert nekik a GlobalHawk/EuroHawk és az E-2D programon túl komolyabb repülőgépgyártói megrendelése nincs, nagyon reménykednek az haditengerészeti UCAV megrendelésben, de az lassan egy évtizedes húzd-meg-ereszd-meg játék, és a Boeing legalább annyira ott van a rajtvonalon (ráadásul a Boeing az elmúlt három évtizedben nagyon szoros kapcsolatot épített ki az US NAVY-vel).
Alapvetően a probléma az egyre dráguló gépek, és ugyanakkor a szoruló költségvetési hurok. Az F-35-ről már volt szó, a haditengerészet és a Boeing addig lobizzot, amíg a Super Hornet programot tovább tudta nyújtatni, mint a rétestésztát, de itt kb. el is vágták. Alapvetően nagyon ment a pletyka, hogy ha az LRS-B-t elveszíti a Northrop, akkor lehet, hogy túlad a repülőgépgyártó-részlegén, a vásárló pedig vagy a Boeing, vagy a Lockheed lesz, magyarul csak a két óriás marad. Ez most nyilván elmarad, és úgy tűnik lassan szegmentálódik a piac, a Lockheed a harci gépek terén áll jól, a Boeing ugyan most veszített a C-17 megrendelések leállításával, de a KC-46-al egy ideig ellesz még, és nagyon bíznak az US NAVY-ven. A Northrop pedig most jó 10-15 évre ellesz az LRS-B programmal. Ezek mellett a nagy kérdés a komolyabb UCAV-ok megjelenése lesz, de ahogy most kinéz, az nem most lesz, hanem 5-10 év múlva.
Az összedolgozást úgy, ahogy te felvezeted, nem hiszem, hogy el lehet képzelni. Egyfelől az amerikaiak büszkék a versenyszellemre építkező rendszerükre, és már így is éppen elég kritikus hang van a katonai beszállítók összeolvadása miatt. A haditengerészet LCS programja terén ilyen hangok miatt is történhetett meg az, hogy salamoni döntésként mindkét tenderező céget győztesnek hírdették meg, és két különböző hajót gyártanak párhuzamosan azonos célra. Természetesen ez a mélységében messze nem ilyen szép, a gyökerénél rohad az egész az állandó lobby-botrányoktól hangos Washingtonban.
Szóval állami összefogás nincs, viszont összefonódás az állami és a céges világ között bőven akad... -
#71476
egyébként nincsenek államilag kicsit összefogva ezek a cégek? mert hogy tönkremenjen a Northrop kicsit meredek elképzelni. meg az összefogást úgy értem, hogy ne fejlesszen valaki valamit feleslegesen, kicsit dolgozzonak össze stb. -
#71475
Hivatalos képek nincsenek. Gyakorlatilag semmi. Az egyetlen, amit láttam, egy látványosan elnagyolt modell a Boeing-Lockheed párostól, ami alig több, mint egy B-2 utánérzés:
![]()
Fantáziaképek kerültek elő, de ezek csak puszta fantáziák:
![]()
Annyira nincs, hogy a Northrop honlapán még csak említést sem tesznek róla (még mindig).
Egy elejtett Pentagon megjegyzés alapján az a spekuláció, hogy egy (sötét)szürke program keretében a két tenderező legalábbis méretarányos tesztgépeket gyárthatott, és ezek alapján hozták meg a döntést. Ha ez igaz is, feltehetően csak egy-két évtized múlva hallhatunk / láthatunk róla többet, ahogy az történt például a Boeing Bird-of-Prey vagy a Northrop Tacit Blue esetében. -
#71474
Köszi :) Valami koncepció képed van? Vagy csak azok amiket a neten közzétettek? -
#71473
Meg is jött a döntés, a Northrop kapta a várhatóan ~55 milliárd dolláros megrendelést. Oké, nem ennyire egyszerű, mert az első kör (LRIP, első 5 batch) 21 gépről szól csak, összesen cirka 100-120 bombázót szeretne a légierő és a várt gépenkénti költség 550 millió dollár körül kellene, hogy legyen.
A Northrop számára ez kb. a repülőgépgyártó részleg megmenekülését jelenti, hiszen gyakorlatilag az RQ-4 Global Hawk-on kívül nem is gyártanak közvetlenül semmit (beszállítóként persze jelen vannak több más programban). Az utolsó nagy bukásuk az EADS-al közös KC-30 program volt, amit először megnyertek, majd a Boeing panasza után újra kiírta a légierő kvázi kifejezetten a KC-46-ra, amit annak rendje és módja szerint meg is nyert. A JSF tender utolsó körébe be se jutottak, az ATF tenderen pedig ugye a Lockheed F-22-esével szemben maradtak alul (aminek gyártását mondjuk szintén befejezték pár éve).
A vesztesek közül a Lockheed orra aligha lóghat, nagyon meredek lett volna, ha ezt is elviszik (az F-35-el így is egyedüliek a hidegháború után tervezett harci gépeknél). Az F-35-el ők úgy 20 évre biztosítva vannak. A Boeing a KC-46 nyerésével valamennyire visszanyerte a katonai légijármű beszállítói jövőjét, de a harci gépek terén bajban van a jövőt illetőleg, mert 2017-ben szállítja le az utolsó F/A-18E/F-et a haditengerészetnek, és utána már csak a külföldi megrendelőkben bízhat (most nagyon hajtanak a Kanadaiakra, a francia Dassault és a svéd Saab mellett, hogy az F-35 programból várhatóan kiszálló Kanadaiak következő megrendelését elnyerjék), állítólag 65 F/A-18E/F megrendelésével 2020-ig kihúzhatja a St.Louis-i gyáruk, és bíznak benne, hogy utána az F/A-XX programot végre berúgja a NAVY. Az F-15-ös gyártósor érdekes módon 2019-ig még húzza, köszönhetően a Dél-Koreai megrendelésnek...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.27. 23:03:46
