95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #71611 Az 52-es löveg igazából egész jó magyarázat lehet a magas toronyra. Nekem elsőre az ugrott be, hogy jó süllyedési szöget akartak esetleg adni a csőnek.
Ha a hátsó doboz nem szerves része a toronynak, ergo könnyű, akkor igen rossz lehet a torony egyensúlya, bár a ruszkik szemmel láthatóan ezzel sose problémáztak.
Mintha nem is kis, személyzet nélküli torony lenne, hanem csak egy löveg állványon, körbepáncélozva, majd körbepakolva mindenféle dobozokkal. Az is érdekes, hogy a fenti géppuska függetlenül mozok a parancsnok periszkópjától. ennek mi értelme? Jól látom, hogy amúgy párhuzamos géppuskát nem látok?
Továbbá érdekes az a hegyes ki sapi a lövegpajzsnál. Kiindulvaaz 52-es elméletből lehet, hogy csak egy szűkítőgyűrű amíg meg nem kapják a nagypuskát? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71610
Az különösen érdekes, hogy milyen magas.
Pont a méretei miatt mondják sokan, hogy a torony eleve úgy lett (lehetett) tervezve, hogy elférjen benne a 152mm-es hk.löveg.
Ha az oldalán a dobozokat nem számolom még akkor is olyan széles, hogy - szerintem - összevethető a korai merkavák tornyával.
Ez egy másik rejtélyes dolog, hogy az irányzó optikáját miért rakták a torony oldalára, miért nem rakták a löveg fölé. Bár én erre azt írtam, hogy feltehetően a parancsnok periszkópjának a látóteréből takarna akkor ki. A torony vastagsága egyébként szvsz leginkább a páncélzatnak tudható be. A toronymag kb. másfél méter széles, ebből mondjuk kevesebb, mint egy méter lehet a löveg és a töltőberendezés miatt szükséges, az irányzó optikája mondjuk legyen 30cm, így a két oldalsó páncélzat vastagsága marad.
A toronymag egyébként kb. ez (a piros saját bejelölés):
![]()
Hozzá kell tenni, hogy nagyon sokféle fantáziarajz van arról, mi lehet a fedőlemezek alatt. A legszebb, amikor nekiállnak a RussiaStrong vallás követői olyan rajzokat előhozni, ahol a torony bal oldalára odamahinálnak egy 57mm-es gépágyút. Hogy valójában így fog a széria kinézni. Hogy a hüvelykivető a képek tanulsága szerint bal oldalon van, és a gépágyúcső így útban lenne, már mellékes számukra...
Maga a test is mintha magasabb lenne a korább T sorozatnál.
Minden irányban sokkal nagyobb, igazából nem csak a T-72/T-90, de még az Abrams szériánál is...
![]()
![]()
![]()
[/center]
-
kiskorúbézoltán #71609 Köszi a linkeket, egész jó cuccok vannak némelyik topikban.
Ez a torony viszont nem is olyan kicsi még szemből sem. Az különösen érdekes, hogy milyen magas. Ha az oldalán a dobozokat nem számolom még akkor is olyan széles, hogy - szerintem - összevethető a korai merkavák tornyával. Maga a test is mintha magasabb lenne a korább T sorozatnál.
Szerintem egyáltalán nem fogom egyelőre a koncepciót ami alapján ez épült. De ami késik nem múlik. :) -
#71608
![]()
Tessék egy hasonló kép. :)
. Ballisztikai védelmük se lehet. Lopakodó torony? Ahoz meg eléggé szabdalt. Már arra is gondoltam, hogy ez csak toronymakett és később ide kerülnek majd a páncéllemezek, legyenek majd azok bármiből is.
Bennem is felmerült ez, de azért bizonyos védelmet nyújt: a kisebb repeszektől, esőtől/hótól és a kosztól azért valamennyire védi az alatta lévő modulokat.
Az is oké, hogy a személyzet jól védett, de ha maga a harckocsi amúgy könnyen/közepesen páncélozott akkor igenkönnyen harcképtelen lesz.
Az "igen könnyen" azért odébb van. Azért vannak rajta az Afganit APS és a passzív/reaktív védelmi rendszerek.
Linkek:
T-14 Armata elemzés @ Kampfpanzer.de (angol nyelvű)
Tank-Net topic
RussianDefense topic (angol nyelvű)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.02. 13:57:08 -
kiskorúbézoltán #71607 Vesézik amúgy a T-14-et valahol komolyabban? Valami fórumra gondolok, mondjuk ángélusul, németet semennyire oroszt meg már közelse beszélem annyira, hogy értsek bármit is. -
kiskorúbézoltán #71606 A 14-es torny pillanatnyilga rejtély számomra. Mi a nyavaják azok a lemez(?) burkolatok? Nyilván nem porvédők vagy esővédők. Ballisztikai védelmük se lehet. Lopakodó torony? Ahoz meg eléggé szabdalt. Már arra is gondoltam, hogy ez csak toronymakett és később ide kerülnek majd a páncéllemezek, legyenek majd azok bármiből is. A rajz nálam nem látszik de emlékeim szerint a "torony" egy hosszú keskeny valami. szemből frankó de oldalról hatalmas puha célpont. Az is oké, hogy a személyzet jól védett, de ha maga a harckocsi amúgy könnyen/közepesen páncélozott akkor igenkönnyen harcképtelen lesz. Ha, HA(!), minden úgy van ahogy gondolom. De úgy meg nem jó, szóval biztos nem úgy van. :D Hamarosan úgyis jönnek majd a részletek és meglátjuk. Mindenesetre merész lépés volt ez az új megközelítése a dolognak. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire kényszer szülte és/vagy mennyire tudatos előrelépés. Már ha az lesz. :) -
#71605
A legjelentősebb spórolás, hogy a torony nincs olyan szinten (se) páncélozva, mint egy Leo2A0. Csak a személyzetet védi valóban komoly páncélzat, a többit a becslések alapján csak a 30mm-es gépágyúk ellen védett körkörösen. Így tudták elérni, hogy miközben az M1A1 mérete és tömege körül mozog, a személyzet jobban védett (állítólag) mint akár az M1A2SEP esetében.
![]()
A T-14 tornya, látható, hogy igazán komoly páncélzat nincs rajta.
![]()
Fantáziarajz, hogy nézhet ki a torony a külső burkolat nélkül, látható, hogy még a lövegpajzs vastagsága sem igazán éri a fél métert, én 350-400mm-re becsültem a képek alapján. -
kiskorúbézoltán #71604 Jogos. Valóbam beférhet a 60 tonnába így. Nekem a (ma már) klasszikus felépítésű Chally-2, Leo-2 és M1 variánsok jártak az eszembe. Azok ugye ma már 70 tonna felé kacsingatnak a mindenféle rápakolt cuccokkal. Bár talán ha a T-14(vagy utódja)-nál is hasonló védettséget akarnak talán az is hízni fog. Még akkor is ha a torony hiánya igencsak jelentős tömegspórolás. -
#71603
Csak gyártói nyilatkozat volt, hogy később beépíthető kívánság szerint a 152mm-es löveg, amit az Objekt 195-nél teszteltek. Az Objekt 195-nek brutálisan nagy, távirányítású, személyzet nélküli tornya van, és a fő löveggel párhuzamosítottak egy 30mm-es gépágyút is.
![]()
![]()
![]()
Az Objekt 195 tömege 55 tonna volt, a T-14 valamivel kisebb és könnyebb nála a 125mm-es löveggel (~50 tonna). Innen a tömegre vonatkozó becslésem. -
kiskorúbézoltán #71602 Én részemről simán el tudom képzelni az ilyen jellegű megoldásokat mint a jövő harckocsijait. Valahogy megoldják hogy kissé védettebb legyen a rakétafegyverzet és komoly ellenfelei lehetnek egy modern hagyományos hk-nak. -
#71601
Tehát ez egy távvezérelt tornyú harcjármű T-72 alvázon? Egy korábbi kérdésemre is válasz, hogy akkor az Atakának volt más tervezett szárazföldi platfromja.
Ezt is BMPT-nek hívták anno. -
kiskorúbézoltán #71600 A torny nélküli megoldás ilyen szempontból nem sok mindent old meg, sőtt a kiegyensúlyozás még problémásabb lesz. A csőfar most is a forgáspont környékén van, nagyon hátratolni nem lehet a hátrasiklás miatt. Troronykoszorún kívül meg nem lehet megoldani a hátrasikást mert a csőnek emelkedési szöge is kell hogy legyen legalább egy 15-20 fok. Mondjuk megoldható ha nagyon kemeeli a csövet a test fölé, de ott meg problémás lesz a töltés és a kellő szilárdság ami megfogja a hátrasikást.
A ruszkik nagyjából ezt választották, kiderül majd, hogy válik be. Nyilván ezt valóban hozzáértő emberek nem kevesen, nem kevés ideig táncolták körbe és piszok jól meg tudták indokolni miért jó ez így ha a hadsereg elfogadta.
Csőből indítani azért jó mert nem kell kölön szerkezet ami a cél felé fordítja a rakettát, aminek amúgy külön töltőgép is kéne vagy korlátozott lesz erősen a tűzkész cuccok száma. Nagyobb sebességgel lehet indítani a rakétát, ami kissé javítaná a legnagyobb hátrányát. Kevésbé árulja el a lövő harckocsi helyét. Persze ezzel szemben ott van a méretek korlátozottsága, a vagy ez van a csőbe töltve vagy az problémája tehát kevésbé rugalmas mint a külön indító, nyilván bonyolítja a löveget és a töltőgépet. Stbstb... Van pro és kontra. Ha nagyon belemerülnénk nem kizárt, hogy oda jutnánk, hogy jobb a külön indító. Nekem a csöves jutott eszembe hirtelen ezért írtam azt. :)
Az 52-es löveggel szerelt 14-esről még nem hallottam /láttam képet, meglátjuk. Persze ha van valamid elő vele. :) -
#71599
Mindkét koncepció tornya azonos fő fegyverzettel rendelkezett, 2x2 Ataka pct. rakéta és 2x 30mm-es gépágyú. A "Terminator" változat még rendelkezett két 30mm-es AGS-17 gránátvetővel, amit két plusz lövész kezelt (a sorőr mellett ültek), míg a "Terminator 2" esetében ezek már kikerültek, a személyzet pedig három főre olvadt.
![]()
Az első "BMP-T Terminator" változat
![]()
A "BMPT-72 Terminator 2" változat
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.02. 11:44:01 -
SZUsszan #71598 Köszönöm mindenkinek a válaszokat, ma is okosabb lettem. -
#71597
Az Mk. 3/3 illetve Mk. 5/L (Mk.5/1) Chieftain változatokban jelent meg a lézer távolságmérő, ekkor ki is került a belövő géppuska. A Chally 1-ben már nem volt belövő géppuska. -
#71596
Melyik BMP-T-re gondolsz? Mert volt több koncepció is. -
Freeda Krueger #71595 koaxos Chieftain
![]()
-
#71594
Részemről szkeptikus vagyok az új nagykaliberekkel kapcsolatban. Mióta húzzák már? 20 éve biztosan. Leginkább a baromi hosszú cső zavar. Előbb utóbb a mozgásnál problémát fog okozni a messzire kinyúló és nehéz cső. Ráadásul hátul a totonyban nem lesz több hely így kiegyensúlyozni is nehezebb lesz.
Megoldás? Torony nélküli (külső) lövegelhelyezés, vagy személyzet nélküli torony, ahol a csőfar a torony forgáspontja mögött is lehet.
Sehol nem olvastam ilyesmit tehát csak az én hozzánemértő agyszüleményem, hogy ha mégis lesz valami 140-152 környéki nagy cső akkor lehet hogy visszatérnek a rövid cső és abból rakéta megoldáshoz.
Valahol nem igazán értem ezt a csőből való rakétaindítás dolgot. A torony hátulján elhelyeznek indítókonténereket (akár függőlegesen), és kész. Nem kell a töltéssel vesződni... Vagy akkor a hagyományos harckocsik helyett irány a BMP-T jellegű megoldások esete.
Persze ennek vatagon ellentmond a jelenlegi tendencia. 70t felé járunk ma már, ha fel tudnak menni 80-90t-ig is majd, akkor a 140-152 sem lesz igazán probléma.
A T-14 még 152mm-es löveggel sem fog 60t elérni, ahogy most kinéz, ez mutatja az irányt is - gyengén páncélozott személyzet nélküli toronnyal vagy külső lövegelhelyezéssel megoldható, hogy elviselhető szinten maradjon a tömeg. A 80-90 tonnás szupernehéz-harckocsik aligha valósul meg. -
Freeda Krueger #71593 ![]()
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.11.02. 11:25:47 -
#71592
A belövő géppuska akkor hol volt a brit harckocsikon és hogyan működött...? Melyik szériáig használták ez? A '80-as években is ezzel bohóckodott még a Chieftain Mk.10/11 és a Chally 1?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.02. 10:50:35 -
kiskorúbézoltán #71591 Nem csak az távmérés a lényeg hanem az előretartás - mozgó célnál - és a meteorológiai viszonyok felmérése is. Ez akkor működik ha az alkalmazott géppuska és a löveg - egy bizonyos lőszerének - ballisztikai jellemzői egy bizonyos távolságig elfogadható mértékben megegyeznek.
A menet egyszerű volt, először megy a géppuska (tán hármas rögzített sorozat vagy egyeslövés? nem emlékszem már) a becsapódás alapján ha kell helyesbít az irányzó és megy a löveg. Gyakorlatilag 1-3 géppuskalőszer felhasználással biztosítja az első lövés magasabb találati valószínűségét. Gyors mert nem kell megvárni a löveg töltését, lőszertakarékos mert három puskagolyó csak olcsóbb mint egy tankmalac és a lőszerkészletet is kíméli.
Inkább az optikai távmérős időkben voltak népszerűek és akkor is csak egyes országokban. mosz így hirtelen csak a britek jutnak eszembe akik előszeretettel használtak belövőgéppuskát.
És ha má' emlegettem a belövőgéppuskát akkor ne keverjük a párhuzamosított géppuskával aminek taljesen más a szerepe. Mondjuk a lőszertakarékosságot leszámítva. :) -
#71590
152-155 mm-es ATGM-ből ma mlyen RHA átütés jönne ki Cifu azt írta, hogy a '70-es évek végig a szovjet tankok által használt ATGM-ek elég durvák voltak, de a Leo2 és M1-től kezdve (M1IP és Leo2A4) gyakorlatialg szinte hatástalanná váltak a fronpáncélt nézve.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.02. 10:39:18 -
kiskorúbézoltán #71589 Részemről szkeptikus vagyok az új nagykaliberekkel kapcsolatban. Mióta húzzák már? 20 éve biztosan. Leginkább a baromi hosszú cső zavar. Előbb utóbb a mozgásnál problémát fog okozni a messzire kinyúló és nehéz cső. Ráadásul hátul a totonyban nem lesz több hely így kiegyensúlyozni is nehezebb lesz.
Sehol nem olvastam ilyesmit tehát csak az én hozzánemértő agyszüleményem, hogy ha mégis lesz valami 140-152 környéki nagy cső akkor lehet hogy visszatérnek a rövid cső és abból rakéta megoldáshoz. Persze ennek vatagon ellentmond a jelenlegi tendencia. 70t felé járunk ma már, ha fel tudnak menni 80-90t-ig is majd, akkor a 140-152 sem lesz igazán probléma.
Amúgy a 155-ös nyugati ágyútaracknál (rövid cső és max 45-ig megy fel) tarackágyúra gondolsz (hosszú cső és 45 fölé is mehet az emelkedés). ;) -
#71588
Senki nem mondta, hogy a pásztázás után azonos csőállással lőnek. Pont ez a lényege. A géppuska és a szög és röppályából lesz egy távolság és ezt használják fel, hogy az ágyúval célozzanak. De a cső az közben mozog. Legalábbis tudtommal. -
SZUsszan #71587 Egyébként párhuzamosított géppuskával hogyan mérnek távolságot, ha teljesen más ballisztikája van, mint a harckocsi lövegének? -
kiskorúbézoltán #71586 Majdnem jó de lényegi tévedések vannak benne szerintem. Megvárom még Hpasp indoklását és majd egybe válaszolok, hogy mi az én meglátásom a dologról, aztán majd pro és kontra megvitatjuk. Ok? :) -
#71585
Kiváncsi leszek, nyugati oldalon mi lesz a hk. lövegekkel. A ruszkik megoldják a 152mm-es hk.ágyúval. és ágyútarackkal, viszont nyugaton 140mm-es hk.ágyú és a 155mm-es ágyútarack tűnt eddig befutónak. Meg persze jönnek majd a hk.-ba beépített gépágyúk. :P -
#71584
Sok szeretettel ezt neked szerkesztettem.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Én így képzelem, az irányzék végig alaphelyzetben a lövész annyit csinál, hogy a célpont alsó szélét és közepét célozza.
![]()
Honnan tudja, hogy most az a cél pásztázott lő távon belül van e ?
Onnan, hogy lövészek tanulják az aktuális ellenségek méreteit és az optikában általában elhelyeznek egy "viszonyítási alapot" pl a Tigris célkeresztjében a középső nagy háromszög ami egy 2méters tárgy magassága 500méteren, ha jól tudom.
-
kiskorúbézoltán #71583 Ééééééés érted is amit bemásoltál ide? :) -
kiskorúbézoltán #71582 Az űrméret erre enged következtetni. A 120-as vető amúgy is kezd olyan sztenderdé váni mint a 152/155-ös löveg. -
#71581
Touché! :)
Tehát 120mm-es önjáró aknavetőről lehet szó. -
Olajbúvár III. - Hárman páncélban
"Van egy olyan fogalom, hogy pásztázó lövés. A célpont alsó, középső részére lövök, és a röppálya sehol nem megy magasabbra, mint maga a célpont. Ha látom a közepét és az alsó szélét, valahol biztos eltalálom, lézer nélkül, és számolni sem kell. Hatalmas fegyver. Ez a T-55-nél 1200 m, a T-72-nél űrméret alatti gránáttal 2400 m." -
kiskorúbézoltán #71579 Én viszont vitatnám ezt az állítást. Indokolnád, hogy szerinted miért időhúzás pásztázotton belül távolságot mérni? -
#71578
Új anyag erről. -
kiskorúbézoltán #71577 "... egy 120mm-es löveggel felszerelt önjáró löveget - utóbbi kvázi egy könnyű harckocsi lehet, hiszen a tüzérségi kaliber a 122 és 152mm, míg a 120mm kifejezetten harckocsi-űrméret az oroszoknál."
Kibontanád nekem ezt a 120-as ruszki tankágyú dolgot? Valahogy msot nekem nem ugrik be egy se. Hálából majd szakértek a 120-as aknavetőkből... ;) -
#71576
Beírtam egy jó hosszú szöveget, de sajnos az Sg.hu fórummotorja pont ezt az időpontott választotta arra, hogy összeomoljon. Hozsánna érte... 
-
ambasa #71575 Elhiszem, nem értek hozzá, én csak a hidegháborús időszak lehetséges harctávolságairól írtam.
TG -
#71574
Azért 1km körül szokott lenni a pásztázott lőtávolság, az alatt csak időhúzás a távolságmérésre fordított idő.
-
ambasa #71573 Egy dologról megfeledkezel. A hidegháború idején, amikor a Német-lengyel síkságot képzelték el fő hadszíntérnek, megállapították, hogy a terület több, mint háromnegyedén egy kilométer alatt van az távolság, amelyen láthatóvá válik egy harckocsi méretű cél. Ezeket a nagyvasakat, (az mostani ázsiaiakat kivéve) pedig szinte kivétel nélkül ide tervezték. Úgyhogy én egyáltalán nem vagyok biztos, abban, hogy feltétlenül az öböl-háború harctávolságai lesznek a jellemzőek egy elkövetkezendő harckocsi-harckocsi összecsapásban. És ha a lézertávmérőd megsérül, akkor bizony marad a párhuzamosított géppuska, amit pont ezért találtak ki között.
TG -
#71572
Nos, nyilvánvaló, hogy nem is pontlövészetre gondoltam, hanem a célpont megszórására. :)
Egyébként érdekes kérdés, hogy merre fog haladni az APS elleni megoldások lehetősége. Logika alapján nincs tökéletes megoldás. Ha lézerekkel akarod megvakítani az APS-t, akkor füstfalat emel a jármű, ha fizikai behatással próbálkozol (kartács / programozott lövedék), akkor pedig a redundancia segíthet (bár fájdalmas lehet, ha minden irányba két-két radart akarsz rakni).
[/center]
