95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71783
Most vagy trollkodsz, vagy valaki félrevezetet. Az AARGM-ER esetében nincs szó hiperszonikus (Mach5+) sebességről. Igaz az egész program még erősen tervezőasztalon van, Ez még márciusi dokumentum, ez alapján a harci fej és a kereső nem változik az AARGM (AGM-88E) típushoz képest, tehát az onnan jön. Új viszont a hajtómű (szintén tavaszi dokumentum alapján két opció van, kétfázisú szilárd hajtóanyagú hajtómű 20-50%-os plusz hatótávval az AGM-88E-hez képest, illetve a francia ASMP-hez hasonló szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozat, majd torlósugár-hajtómű megoldás). Egy október információ szerint a szilárd hajtóanyag még mindig asztalon van, ugyanis az egyik Lockheed-Martin tervezőcsoport (PMA-242) ennek a lehetőségein dolgozik. A dokumentum szerint az AARGM-ER maximum 10%-al lehet nehezebb, mint az AGM-88E, vagyis maximum tömege 396kg lehet.
Az AARGM-ER integrálása az F-35A/C-hez a Block 4 szoftver verzióban várható, ami 2022-re van datálva. Apró probléma, hogy a Block 4 igénylista túl hosszú, és tarthatattlan, szóval pár dolgot le kellene húzni belőle. Érdemes megjegyezni, hogy az F-35B integrálás nincs megemlítve, illetve ha meg is történik, csak külső függesztményként jöhet szóba, mert nem fér be a belső fegyvertérbe.
Ezek alapján a Growler-ek kaphatják meg először az AARGM-ER-t, mert a rakétának 2020-21-re készen kell(ene) lennie.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.12. 07:49:51 -
#71782
![]()
-
#71781
Inkább az F-35-ből indítható, hiperszonikus és lopakodó HARM utód érdekelne...
(AARGM-ER)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.11. 20:29:07 -
#71780
Ez meg Rheinmetal lézer-demonstrációs makett, négy, egyenként 20kW-os fiber laser egybeépítve, képesen arra, hogy egy kis területre (célpontra) fókuszálja mindet, így összesen 80kW-os teljesítménnyel bír, így per pillanat a legerősebb ismert ilyen technológiájú katonai lézer. A lézereket egy hajófedélzeti CIWS toronyra szerelték, vagyis alapvetően ez a LaWS német megfelelője. A Rheinmetal állítása szerint csak a fizikai kiterjedés szab határt a teljesítmény növelésének további modulok hozzáadásával. Ez azért figyelemre méltó, mert így hirtelen reális közelségbe került a 100kW, vagy akár annál is erősebb lézerfegyverek alkalmazása. Ez még messze van az US NAVY által elvárt 500kW, illetve 1MW lézerteljesítménytől, ami már valóban alkalmas a teljes értékű CIWS használatra, de az előrelépés tagadhatattlan...
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.11. 19:31:36 -
#71779
Ha már úgy is SEAD: a Boeing javaslata az EA-18G Growler továbbfejlesztésére:
![]()
-
#71778
Nem véletlenül van olyan föld és farönk réteg alatt a SAM a képen, amit Hpasp linkelt. -
#71777
Röviden és tömören, a brit képesség leépülési spirál az angol SEAD képességen is elég erős nyomot hagy.. -
JanáJ #71776 Én az AMRAAM alapján viszonyítottam, tekintve hogy hülye vagyok hozzá. :-) A 20 kg-hoz képest nem tűnik nagynak, de ezek szerint az. -
#71775
Az ALARM kivonása mögött leginkább az áll, hogy elérték az élettartamuk végét. A másik jelentős probléma az, hogy az ALARM nem esett át komolyabb képességfentartó upgrade-en, nem készítették fel a modernebb SAM rendszerek ellen. A pénzhiány állhat e mögött is, ugyanis például az olaszok inkább integrálták a HARM-ot, és használják a legújabb AGM-88E verziót a Tornado ECR esetében.
A britek arra hivatkoznak, hogy a Brimstone és a Storm Shadow is alkalmas a feladatra, ami persze mókás, de csalóka, hiszen egyik sem ARM.
-
savaz #71774 Az ALARM-ot miért vonták ki?
Az elvileg nem egyenesen a radar felé repült, hanem fölé és felülről zuhant a célra. Az alább taglalt módszerek ellen ez pont jó lenne. -
#71773
66kg-os lepkefing. :) -
F1End #71772 Ha már így benne vagyunk a témában... :D
A kisebb hatótávolságú csapatlégvédelmi rendszerek, konkrétan a TOR és a Tunguszka, hogy működnek ilyen szempontból?
Pontosabban:
Ha jól tudom, ezeket is úgy tervezték, hogy az ARM -ektől is védjék önmagukat. Na most, a hajófedélzeti CIWS rendszerek automatikus tűzvezetéssel bírnak hasonló helyzetekben, hiszen nagyon rövid idő áll csak rendelkezésre a döntésre. Vajon ezekhez hasonló automatikus célkiválasztási és tűznyitási funkció ezeknél a szárazföldi rendszereknél is meglehet? -
JanáJ #71771 Én lepkefingnak gondoltam a HARM fejét, ezek szerint tévesen. -
#71770
'71708 -as hozzászólás, 209. oldal. (csak 1 oldal)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 22:17:37 -
#71769
Ok, tehát a detektálás nem gond.
Ha a rakéta loftol, akkor hogyan számol? Mert a loft függ az indító géptől és a céltól is. A végfázisig sokszor nem is lehet tudni, hogy akkor hova is szánták a HARM-ot. A szovjet/orosz ARM képes loftolni?
Gondoltam, hogy a manualra fogsz hivatkozni, de egyszerűen se erős se időm elolvasni mindent, ezért támaszkodom rá. Tudom, ez NEKEM kényelmes, nem neked. :) -
#71768
Na de honnan tudja, hogy a nagy sebességű cél amit lát, az micsoda? Lehet légiharc rakéta is. Ezen felül az sem biztos, hogy leváláskor érzékeli. Vagy ennyire jó radar, hogy akár 100 km távolságból is megbízható? Számomra nem a kérdés az, hogy allokálja a tűzcsatornát vagy sem, hanem jól csinálja-e automatikusan. A Patriot ugyebár csak úgy tudja, az Sz-300-nak van (?) manuális módja is.
Hidd el, hogy azok a tűzvezető radarok amik 250~400km távolságban lévő vadászméretű célt fel tud deríteni és követni, az ~100km távolságból kiszúr egy ARM-ot. (itt ugye nagy-energiájú tűnyalábokról beszélünk)
Mivel a Patriot tudja a saját illetve a többi Asset helyét, kiszámolja a detektált rakéta röppályáját, és megjeleníti a GIP boxot (Ground Impact Point). Ebből tudja hogy őt vagy mást fenyeget-e a rakéta.
A CARM mód az mi?
Lentebb felraktam egy Patriot manualt...
COUNTER-ANTIRADIATION MISSILE OPERATIONS
(opcionálisan: freki váltás, adó teljesítmény leszabályzás, ARM csalik bekapcsolása, ARM-ra tüzelés, adó kikapcsolása)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 22:01:40 -
#71767
A CARM a logika alapján Countet Anti-Radiation Missile. -
#71766
Na de honnan tudja, hogy a nagy sebességű cél amit lát, az micsoda? Lehet légiharc rakéta is. Ezen felül az sem biztos, hogy leváláskor érzékeli. Vagy ennyire jó radar, hogy akár 100 km távolságból is megbízható? Számomra nem a kérdés az, hogy allokálja a tűzcsatornát vagy sem, hanem jól csinálja-e automatikusan. A Patriot ugyebár csak úgy tudja, az Sz-300-nak van (?) manuális módja is.
A CARM mód az mi?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.10. 21:27:02 -
#71765
RPN a jobboldali tornyon, alatta parkol a szállító jármű a kezelők kabinjával.
(NVO a baloldali)
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 21:08:45 -
#71764
Tehát a saját belső logikája képes nagyon nagy arányban helyesen értelmezni akár 100 km távolságból is, hogy mi történik HARM indításkor?
Igen.
Az Sz-300PMU automatikusan szabad tűzcsatornára rakja az indított HARM-ot, és a hordozót az eredetin tartja.
Mivel a célcsatornák prioririzálása az indítási időablaktól függ, (és a HARM nagy sebességgel az RPN felé repül) ez a csatorna nagy/legmagasabb prioritást kap.
A Patriot ezen felül "ARM Carrier" nevet ad a célnak, és ezt az összes többi hálózatba kötött egységgel is közli.
(AWACS, AEGIS, HAWK, Patriot, stb..)
Ha az ARM az osztály felé száll, akkor "ARM Attack" alertet dob, és felajánlja a cél és hordozója megsemmisítését, illetve CARM módba kapcsol.
Ha más osztály felé történt az indítás, akkor "ARM Threat Warning" alertet dob, értesíti a többieket, illetve felajánlja a cél és horozója megsemmisítését.
-
#71763
A modern filozófia inkább az, hogy ne találjanak el. A HARM represzei ellen olyan tömegű páncélzat kellene a 100%-os védelemez, ami sanszosan nem éri meg. A jármű súlypontja nem mindegy hogy hol van, ha ki akarod használni a rendszer mobilitását főleg terepen. Nézd meg, hogy a BMP-k mekkorák mikor még a 12.7-es géppuska tűznek is csak talán szemből állnak ellent. Tudtommal egy HARM repersz átütő képessége minimum ennyi, de talán több is. A doboz szerű kabin elég magasan van. Ha csak 3-4 tonna páncét raksz rá, már az sem kevés szerintem.
Számomra egyébként nem világos, hogy miért gyúrtak az Sz-300P változatok esetén is a mobilitásra (kivéve első traileres) mikor PVO-nak készült. Kicsit olyan, mintha az Berkutnál vagy a Vegánál a mobilitással foglalkoztak volna, pedig nem volt szempont, mert lehetetlen volt. Hpasp azt mondta, hogy lehetne csapatlégvédelemként is használni az Sz-300P szériát, csak mivel még reperszvédelme sincs, tüzérségi támadás és nagyon messzi bombatalálatok is veszélyeztetik a rendszert, semmiféle sérülésállósága nincs. Mondjuk azt már elfelejtettem megkérdezni, hogy az Sz-300V esetén mi a helyzet... -
#71762
Tehát a saját belső logikája képes nagyon nagy arányban helyesen értelmezni akár 100 km távolságból is, hogy mi történik HARM indításkor?
A HARM nevében a H az Sz-300 esetén értelmét veszti... :) -
#71761
A mai többcsatornás rendszerek esetén a koncepció az hogy magát a HARM-ot és a hordozóját is leszedik.
(a HARM és hordozójának sebessége töredéke a SAM rakétának)
Mind az Sz-300PMU, mind a Patriot kitüntetett figyelemben részesíti az azonosított leváló célt, és hordozóját.
-
JanáJ #71760 Nem lenne elég páncélozni a kezelők fülkéjét? Már a HARM szerű cuccok ellen. LGB ellen nem ugye. A repeszt csak megfogja a "kazán" lemez. -
#71759
Tehát csak akkor volt veszélyes a HARM, ha már erre sem maradt idő / vagy nem volt lehetőség?
HARM-ot 99-ben az IRZ, és a harmfogó fatörzsek elégjól semlegesítették, és találat után is általában pár hét javítás után a komplexum ismét üzemelhetett.
Volt hogy Cluster bombát dobtak az osztályra, de csodák csodájára akkor sem sérült meg senki sem.
![]()
![]()
![]()
Volt hogy az osztályt megtalálták, és GBU-t dobtak, az persze okozott durva személyi és technikai veszteségeket.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 13:43:35 -
#71758
Ez a kábelhossz dolog az Sz-400 esetében is él, vagy ott már a MEADS-hoz hasonlóan nincs szükség "hardline" kapcsolatra a radar és az irányítómodul között?
Sz-400-at nem ismerem ilyen mélységben.
A mobilitás terén jól tudom, hogy az Sz-300 esetében is kell kábeleket összekötni a TEL-ekkel? Ha így van, akkor nem lett volna túl nagy veszteség, hogy egy plusz járműre telepítik a vezérlő modult, ami legalább egy kicsivel (földhányásnyival) odébb lehet, és nagyobb biztonságot lehet prezentálni ez által.
Nemkell. A PESA rács előtti teleszkópos antenna a digitális telekód kapcsolat az indítójárművek felé.
Ha van idő, akkor persze összelehet kötni kábellel is, akkor a telekód nem szükséges.
-
#71757
Tehát csak akkor volt veszélyes a HARM, ha már erre sem maradt idő / vagy nem volt lehetőség? -
#71756
Ez a kábelhossz dolog az Sz-400 esetében is él, vagy ott már a MEADS-hoz hasonlóan nincs szükség "hardline" kapcsolatra a radar és az irányítómodul között?
A mobilitás terén jól tudom, hogy az Sz-300 esetében is kell kábeleket összekötni a TEL-ekkel? Ha így van, akkor nem lett volna túl nagy veszteség, hogy egy plusz járműre telepítik a vezérlő modult, ami legalább egy kicsivel (földhányásnyival) odébb lehet, és nagyobb biztonságot lehet prezentálni ez által. -
#71755
Akkor az antenna mellett ástak egy árkot, oda került a UNK (harcvezetési kabin), és körberakták harmfogó fatörzsekkel...
![]()
-
#71754
Akkor is, amikor már kitelepültek, mint Daniék? -
#71753
A Volhovnál is ugyanez volt a helyzet. A betalált a REL, akkor neked annyi.
A rávezetőtiszt mind a Berkut/Dvina/Gyeszna/Volhov/Nyeva/Vega esetén a tűzvezető radartól elkülönítve, egy bunkerben ül.
(a bunker általában pont az antenna alatt volt, így a kábelhossz nem okozott gondot) -
#71752
Kérdés: miért integrálták a radart a kezelőfülkével közös járműre? Nem lenne értelme a radart és a kezelőfülkét biztonságos távolságra rakni egymástól (a'la Volhov fülkék?). Ha jön egy Radar Elhárító Rakéta, akkor nem csak a radar, de a személyzet is megy a kukába...
1, rendszer mobilitás
2, elsődleges radarinformációk megjelenítésének lehetősége (ami korlátozza a kábel hosszt a radar és a kezelők kabinja között)
PS: A radar kabint amúgy fel lehet rakni egy mobil torony tetejére is (ami a max kábelhossz), de ez a mobilitást limitálja
-
Lacusch69 #71751 Még az őskori R-142-es rádióállomáshoz (ezen voltam műszerész a seregben) is volt rendszeresítve TBK, amivel 60-80m-ről lehetett (korlátozottan) használni a kabinban levő rádiókat. -
#71750
A Volhovnál is ugyanez volt a helyzet. A betalált a REL, akkor neked annyi. A Patriotot ugyanaz tervezte, aki a HARM-ot. (Raytheon)
Na kettőt lehet találni, hogy miért nem ücsörög a Patriot radarjánál senki... -
#71749
Kérdés: miért integrálták a radart a kezelőfülkével közös járműre? Nem lenne értelme a radart és a kezelőfülkét biztonságos távolságra rakni egymástól (a'la Volhov fülkék?). Ha jön egy Radar Elhárító Rakéta, akkor nem csak a radar, de a személyzet is megy a kukába...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.10. 10:29:56 -
#71748
A Bell V-44 / QTR terv több féle méretben is fel lett vázolva, volt ~9 tonnás hasznos teherrel 1000 tengeri mérföldes hatósugárral (a V-22-es hatósugara 390 tengeri mérföld), alig nagyobb méretben, mint a V-22, és volt C-130-as méretű 20 tonnás hasznos terhelhetőséggel szintén 1000 tengeri mérföldes hatósugárral.
Most a Future Vertical Lift (FTL) tenderre a Bell a Bell V-280-al indult, ez 500-800 tengeri mérföldes hatósugárral bír 14 katona vagy 5,5 tonnás hasznos tömeggel terhelve.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.11.10. 09:27:02 -
#71747
Ugye ezeknek az inditása távirányitású? Vagy a kezelők benn ülnek a hordozó teher autóban?Mert akkor elég szar napjuk volt mikor vissza esett.
A kezelők az RPN (Flap Lid) antenna mögötti kabinban ülnek.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 08:25:39 -
#71746
Ez mennyivel lesz jobb hatótávban és levegőben töltött időben az MV-22B-hez képest? Eldöntötték, hogy megcsinálják? -
#71745
HMZ nincs, de Hpaps csinál GE kmz fájlt az összes rakétás és RT alakulattal sok sok éve. -
#71744
Ugye ezeknek az inditása távirányitású? Vagy a kezelők benn ülnek a hordozó teher autóban?Mert akkor elég szar napjuk volt mikor vissza esett.
