Haditechnikai Topic

Örök élet és ingyen sör... vagyis energia. Aham. A PMM "mindössze" hatékonyabb, csendesebb és kisebb elektromotorokat jelent. A Zumwalt-hoz pedig két, egyenként 17MW-os PMM motor kellett volna. Azonban ezeket nem sikerült elkészíteni (nem mellesleg a Virginia Block-okban sem tüntek eddig fel), így az alternatÍv AIM (Advanced Induction Motor) került a helyére, igaz néhány helyen megemlítik, hogy ha esetleg sikerült a PMM fejlesztés terén elérni az áttörést, akkor majd visszatérhetnek hozzá...

A PMM Muammer Yildiz féle Magnet Motor

http://www.youtube.com/embed/mHW6b1aFPfU

A penamens mágnesek mit a legtöbb mágnes hő hatására legyengülnek, bár nem hinném, hogy elvolt a fő gond a hadihajók tervezésénél.

http://www.youtube.com/results?search_query=+Muammer+Yildiz+Magnet+Motor


http://kepkezelo.com/images/hndo5d1ae6mpas4sh596.jpg

Utoljára szerkesztette: ximix, 2014.10.11. 20:34:18

Én még mindig kérdőjelekkel nézem ezt a hírt. Szvsz inkább arról lehet szó, hogy az AIP marad, és a meglévő savas-ólom aksikat cserélik ki Li-Ion aksikra. Oké, a Li-Ion azonos tömeg mellett 5x annyi energiát képes tárolni, de azonos energia-sürüség mellett a térfogata "csak" fele akkora. Egy nem-AIP tengó általában 2-3 napot bír ki snorkelezés nélkül, hacsak nem a tengerfenéken pihen, és nem mozog. Még ha az AIP helyére is aksikat pakolnak, akkor is mondjuk 8-14 napos snorkelezés jön ki, 5-6 csomós sebesség mellett, ráadásul a tengó könnyebb lesz, vagyis vagy ballasztott kell elhelyezni, vagy át kell tervezni. Ezek nyilván csak irányadó számok, és annyira nem rossz... De például a DCNS "AIP Barracudája", az SMX Ocean AIP-vel tud egy hétig 14 csomós sebességet tartani - igaz ez is Li-Ion aksis már.

Már hogyne... minden van rajta Navy+Marine+AF bázis is.

Type 216 ami kb egy 4000tonnas Type 212 33fővel! elvan. És várhatóan a Soryu létszámigénye is csökkenni fog. soryu propulsion

A Virginia személyzete 120-135 fö. Egy Soryo-osztályú (amely a legnagyobb AIP-s tengó) esetén ugyanez a szám 65 fö.

Hát az US NAVY-nek nincs per pillanat létszámgondja, a tengeralattjárósoknál se, egyébként, legalábbis nem hallottam róla...

Az US NAVY tengósai nagyon szerencsések, mivel békeidöben jellemzöen napi egyszeri e-mail üzenetváltás a szokásos (felteszem szigorúan szöveges üzenetekkel), a tengó ilyenkor felbocsát egy rádióbólyát (régebbi tengók feljönnek periszkóp mélységbe, és kibocsátják a müholdas antennájukat) és müholdas adatkapcsolaton keresztül letölti / feltölti az adatokat. Természetesen hadgyakorlaton vagy harci eljárásnál az üzenetváltás gyakorisága változó.

Az egy dolog, hogy kijön 3 db tengó. És személyzetet hol szerzel rá? Régen a hh alatt még csak csak került, de a mai netfüggő és felgyorsult világban egyre nehezebb találni embert a jenkiknek arra, hogy hónapokra el legyenek otthonról úgy, hogy a felszíní hajókkal ellentében egy tengó kvázi el van vágva a világtól. Gondolom mostanság is max. akkor van valami üzenettovábbításra lehetőség, ha a hajó periszkópmélységben van. Nincs valami forrás arról, hogy manapság pl. mikor tüd emailezni egy tengós?

A Guamon van jenki flottatámaszpont? Diego Garciát és úgy tudtam, hogy bezárták és már csak reptér üzemel ott és Afganisztán és 2003 Irakig annyira marginális volt, hogy ihaj. A hidegháború vége után DG - amennyire én hallottam - teljesen jelentéktelenné vált, az igazi Isten háta mögötti unalmas és szar szolgálati hely volt.

Hiába potens még az LA ketyeg az üzemideje.

Én megkérdöjelezem, hogy az Los Angeles potens már a mai elvárások szerint. Különösen a "régi" 688 széria, amiket már az 1990-es években kiváltott volna a Seawolf program...

De uígy rejtély nekem az LCS is a nevetséges fegyverzetével.

Az 57mm-es löveg és a SeaRAM egy negyed ekkora vízkiszorítású korvettnél, vagy partvédelmi hajónál elfogadható fegyverzet, ezt spékelné meg ugye a modulrendszerben az ASW, ASuW, stb. modul. "Apró" probléma az, hogy az ASW rendszerhez tervezett rakéták max. rövid távolságon belül, és kisebb célpontok ellen hatékonyak. Most a norvégok nagyon nyomulnak az NSM/JSM rakétáikkal, és most szeptember végén az LCS-4 (USS Coronado) fedélzetéröl sikeresen tesztelték is az NSM-et.



Ez persze csak teszt, de az NSM kis mérete miatt végül is könnyen integrálható a hajó fegyverzetébe. Szóval ha nem is éppen félelmetes, de azért elég potens karmokat kaphatnak az LCS-ek - ha az US NAVY úgy dönt, hogy az NSM / JSM bekerül az LCS "standard" fegyverzetébe.

Viszont ez még mindig szerény képesség, ugyanis a többi haditengerészetnél azért egy ~3000 tonnás korvett vagy fregatt már általában rendelkezik komolyabb lévédelmi rendszerrel, mint a Sea Sparrow, ESSM vagy Aster-15... Szóval ez így is karcsú...

Nem integrálható AEGISbe, nincs SM2/SM3/SM6 mindez 2-3db burke árából. wtf?

Ahogy már írtam... F-35 redux...

Nem kell Hawaiban gondolkodni az tényleg bazi messze... Guam Kína szempontból tökéletes helyen van. Indiai óceánon Diego Garcia.... És a jelenlegi szövetségesek Japán... bázisait is lehet használni.

Hiába potens még az LA ketyeg az üzemideje. Mennyiség kell és ezen (is) segítene az AIP, egy nuki tengó árából kijön 3db AIP tengó. IMO a 40db Virginai helyett sokkal jobb kompromisszum lenne 30-35db virginia és 15-30db AIP. Bizonyos területekre ráadásul jobbak is az AIP tengók.

De uígy rejtély nekem az LCS is a nevetséges fegyverzetével. Ha kalóz kergetésre kell tehermentesítenia arra elég lett volna 5db is és hát akkor a Zumwaltról had ne szóljunk. Nem integrálható AEGISbe, nincs SM2/SM3/SM6 mindez 2-3db burke árából. wtf?

Már az I. Vh idején is léteztek direkt ilyen egységek, a II.Vh-ban minden nagyobb hadiflotta rendelkezett velük. A hidegháborúban is bőven volt belőlük mindkét oldalon, angolban Submarine Tender az elnevezésük. Az amerikaiaknál a mai napig van kettő rendszerben (Emory S. Land-osztály), amely első sorban fegyverzet-utánpótlást, illetve másodlagosan élelmiszer és alkatrész utánpótlást tud nyújtani az amerikai tengóknak. Harmadlagosan szükség esetén a sérült vagy meghibásodott tengóknak nyújt javítóbázist. Ugyan jellemzően egy baráti kikötőben horgonyoznak le a biztonság kedvéért, de a nyílt tengeren is ugyanúgy képesek utánpótlást átadni.

A hidegháborúban a szovjeteké volt a legnagyobb tengeralattjáró-utánpótló flotta, akik az SSK, SSG, SSB osztályú egységeket messzi vizeken is el tudták látni.


Egy AK-osztályú teherhajó, az USS Simon Lake tengeralattjáró-ellátó hajó,
és négy SSBN (feltételezhetően Geroge Wasinghton-osztályúak) a britt Holy Loch kikötőben

Ami a közvetlen kérdést illeti, semmi akadálya annak, hogy akár a nyílt tengeren kapjon egy SSK utánpótlást... Az persze tény, hogy veszélyes manőver, és roppant sebezhetővé teszi mindkét hajót. De ez minden tengeri utánpótlásra igaz...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2014.10.10. 17:28:25

CBG-k mellé minek SSK? Harci sszituban megy annyira közel a parthoz, hogy az ellen SSK-val támadhassa?

Ha jól értem, akkor nálad az SSN = mélyvíz (blue water, vagyis messze a parttól), míg az SSK = part menti víz (brown water). Ez korántsincs így, vannak valóban part menti vizekre tervezett tengeralattjárók, jellemzően 1000 tonna alatt, vagy max. az körül. A Japán haditengerészet tengeralattjárói, de még a szovjet/orosz Kilo-osztályú tengók is bőven mélytengeri harcra alkalmasak.

Ahogy írtam, még a CBG-ket kísérő SSN-ek is lelassítanak harci zónában jellemzően 8-14 csomóra, vagy akár az alá. Ha ennél gyorsabban haladnak, túl nagy zajt csapnak, így elárulják magukat. Szóval valójában egy harci zónában lévő CBG-t egy SSN és egy SSK kb. azonos szinten képes kísérni...

Lehet tudni milyen szituációban szívatták meg az SSK-k a SSN-eket?

A holland eset az északi tengeren történt, az ausztrál eset részben sekély part menti vizekben, itt egy videó róla:

http://www.youtube.com/embed/nqFVOL7mLd4

Nem csodálkozom, hogy rugalmatlan, hisz a legnagyobb haditengerészet.

Ez egy indok? :D

Már az 1960-as évek óta az US NAVY a minél nagyobb, minél erősebb megoldásokat keresi, ez volt a Rickover admirális víziója, amely egy főleg nukleáris meghajtású flottát álmodott meg. A tengeralattjáróknál ez meg is valósult, pedig ott is voltak hangok, amelyek (a szovjetekhez hasonlóan) vegyes SSN/SSK tengókban látta a jövőt.

A felszini flottánál ott volt Elmo Zumwalt, ugyan nem minden elképzelése valósult meg, hiszen a Sea Control Ship-ek sose juttottak tovább a tervezőasztalnál, de a Perry-fregatt és a Pegasus eljutott valameddig. Zumwalt távozásával a Pegasus programot leállították, és lassan ki is vonták őket, a Perry-k viszont nagyon sikeresek lettek, így maradtak. Még a pénzügyi korlátok miatt az is megesett, hogy a CGN (nukleáris meghajtású cirkáló, a Long Beach utódja) helyett a DDG, majd CG Ticondegora osztály valósult meg - pusztán azért, mert két Tico árába került egyetlen CGN, a fegyverzetben és minden másban (hatótáv persze nem) megegyeztek.

Szóval az US NAVY is tudna rugalmas lenni, csak nehezen megy neki... Vagy inkább sehogy...

Ma nincs egy Zumwalt a NAVY-nél, aki például a roppant sikeres (olcsó és hatékony) Perry-ket megálmodta - ma drága és kevésbé hatékony Independence és Freedom osztály van...

A hajók alapvető viselkedése, hogy a felszínen úsznak, ezért azokat utántölteni a "semmi különös" esete. Egy tengót én még az életben nem láttam a tengeren utántölteni... Lehetséges egyáltalán? Még, ha lehetséges is van értelme?

11000 km hatótávolsággal...? Max. hatósugárral

A CBG-ket kísérő Arliegh Burke osztályú rombolók hatótávolsága 8500km... Nem véletlenül van minden CBG-be 1-2 (néha több) tanker...

A CBG-k mellé minek SSK? Harci sszituban megy annyira közel a parthoz, hogy az ellen SSK-val támadhassa? Most ne az iráni szivart mond. :-)
Lehet tudni milyen szituációban szívatták meg az SSK-k a SSN-eket?
Nem csodálkozom, hogy rugalmatlan, hisz a legnagyobb haditengerészet.

11000 km hatótávolsággal...? Max. hatósugárral. Még, ha Hawaii-n van is tengó támaszpont, akkor ez még arra sem elég, hogy Japán oda-vissza és semmi más. Atlanin dettó, a hadműveleti övezet +6000 km-re van Norfolktól és a Chesapeake-öböltől...

hogy pont annyira volt indokolt fejleszteni mondjuk 1970-1980-ig, mint 1990-2000-2010-ig.

A Los Angeles osztály első egységei 1976-77-ben kerültek rendszerbe. Mivel pedig a Seawolf osztályt 3 egység után leállították (plusz a 3. egység valójában nem vadász-tengó, hanem inkább hírszerző feladatkört lát el), ezért az US NAVY SSN egységeinek száma csökkenni kezdett. Ez részben nem okozott gondott, mivel ugyebár a Carrier Group-ok száma is csökkent, és a feladatok is valamelyest hígultak, ám per pillanat a NAVY-nek komoly gondot okoz, hogy egy-egy egység váratlan kiesése már az eredeti harci csoport és feladatköri ellátásokból vesz el egységet. Magyarul nincs tartalékuk. A Virginia-osztály beszerzését pont ezért igyekeznek felpörgetni, akár 2 egység / éves szintre, hogy a kiöregedő Los Angeleseket pótolni tudják...

De úgy érzem egy tengeralattjáró osztályt kb kihagyhattak volna, de ha van rá pénz, akkor miért ne. :-)

Kihagytak, a Seawolf osztály effektíve kimaradt, a helyettes Virginia osztály pedig bő 10 évvel később állt rendszerbe.

Tudom szíved csücske a villany szivarok, de hogy használnák őket? Mert a kínaiak vagy a ruszkik partvédelemre tudják használni, de az amiknak erre nem kell. Tengót külföldön állomásoztatni meg bonyolultabbnak tűnik, mint átpakolni egy repülő századot egy külföldi reptérre.

Alapvető eltérés, hogy az AIP tengók jelenlegi osztályai (egy kivételtől eltekintve) valójában viszonylag rövid távú használatra készültek, tehát hogy nem alkalmasak az US NAVY által elvárt feladatkörök egy részére, egyáltalán nem meglepő. A kivétel az "új" japán Soryu-osztály, amely még így is harmad akkora vízkiszorítású, mint a Virginia (~4200 tonna alámerülve). Így rendelkezik bő 11'000km-es AIP (víz alatti) hatótávolsággal. Vagyis a Soryo-osztály már alapvetően alkalmas lenne az US NAVY feladatainak többségére, ha ellátnák VLS indítókkal.

Egy dologra nem képes, ez pedig a Carrier Group-oknál általánosan elvárt ~30-35 csomós vonulási sebesség. A CBG-k egyébként alapvetően egy "zónában" mozognak általában, mikor "dolgoznak", de vonuláskor bizony általános a 30 csomós sebesség, ezt pedig a nem-nukleáris meghajtású tengók jelenleg még nem képesek több ezer km-en át tartani. Vagyis vonulás közben kellene kísérni az atom-meghajtású egység, de ha már a harcterületen vannak, akkor a nukleáris meghajtású tengók is általában 8-14 csomó közötti maximális sebességre lassítanak, a csendesség (rejtőzés) miatt. Itt a probléma. Harci helyzetben a nukleáris tengó sem halad gyorsabban, mint a hagyományos, mert akkor egyből elárulja a helyzetét.

Egy 5-8 ezer tonnás AIP SSK tengó az US NAVY általános elvárásainak a többségét képes lenne ellátni, a CBG-k folyamatos kísérését leszámítva. Az, hogy a hatótávolságuk nem végtelen, nem feltétlen korlátozó tényező, lévén a haditengerészet legtöbb hajója is hagyományos meghajtású, és vagy kikötőkben, vagy üzemanyag-ellátó hajókból kénytelenek üzemanyagot vételezni, ha a hazai kikötőktől messze dolgoznak éppen.

Az pedig, hogy a "szívem csücske", kicsit túlzás, inkább azt mondanám, hogy a hagyományos tengók harci helyzetben jelentős előnyben vannak. A Los Angeles-osztály régen elavult, már az 1980-as években is volt olyan hadgyakorlat, amikor holland SSK-k simán körbehajózták őket úgy, hogy nem vették észre a veszélyt. Azóta a helyzet egyre csak romlott. Még a 2000-es évek elején, az ausztrálok is lealázták az US NAVY-t a hadgyakorlatokon, és még ekkor sem történt semmi. Csak nagyon nehezen jutottak el oda, hogy kölcsönkérték a Gotlandot, és elkezdtek foglalkozni két éven át a problémával, hogy kidolgozzák a harceljárásokat az AIP SSK-k ellen. Ami alapvetően az elemzések szerint nem más, mint kismillió szonárbója a helikopterekről ledobva. A Gotland pedig még így is sok borsot tört a ASW egységek orra alá. Arról nagyon mély csönd van, hogy az SSN-ek harceljárásait mennyiben befolyásolták a hadgyakorlatok tapasztalatai. Talán nem véletlen, hogy a Gotland-féle tapasztalatok után jelent meg a Virginia Block III. esetén egy teljesen új, nagyobb és állítólag hatékonyabb szonárrendszerre való igény.

Azzal együtt, hogy top secret, azt még így is látni, hogy nagy a baj. Az US NAVY, mivel a leggazdagabb haditengerészet, erőből képes megoldani a problémát, ám elgondolkoztató, hogy adott esetben mennyire szélsőséges helyzetbe kerülhetnek egy esetleges valós háborús helyzetben ezek a tengeralattjárók. Az US NAVY kb. az 1960-as, 70-es évek óta eléggé egyhelyben topog, hiába a legmodernebb, legnagyobb, de egyben látványosan talán a legrugalmanattlabb haditengerészet a világon...

Tudom ezek top secret dolgok. De ne mond nekem, hogy pont annyira volt indokolt fejleszteni mondjuk 1970-1980-ig, mint 1990-2000-2010-ig. Az oroszoknak gondolom kemény meló újra vissza ülni a lóra. A kínaiak biztos gyorsan fejlődnek, mert ellesnek, ellopnak dolgokat. De úgy érzem egy tengeralattjáró osztályt kb kihagyhattak volna, de ha van rá pénz, akkor miért ne. :-)
Tudom szíved csücske a villany szivarok, de hogy használnák őket? Mert a kínaiak vagy a ruszkik partvédelemre tudják használni, de az amiknak erre nem kell. Tengót külföldön állomásoztatni meg bonyolultabbnak tűnik, mint átpakolni egy repülő századot egy külföldi reptérre.

http://www.youtube.com/embed/AXrAkMGEGcY

http://www.youtube.com/user/arronlee33/videos

http://www.youtube.com/embed/lQOQIMjArGA

Itten vala betétcsöves AT4 gyakorló
http://www.youtube.com/embed/FHmra84GsyA

A "ruszkik kiestek"?



K-560 Szeverodvinszk vadász tengeralattjáró próbaútján, tavaly

A Projekt 885 (Szeverodvinszk, Jaszen vagy 'Granay') osztályból egyet már átadtak, a másodikat (az alaposan átdolgozott Projekt 885M 'Kazan') egységet jövöre fogják, egy harmadik építés alatt, további 4 megrendelve, a tervek amúgy 12 egységröl szólnak.

A kínaiak "messze"?

Nem nagyon hallani a Type 095 tengeralattjáróikról, de elkezdték építeni már egy ideje ezt a típust. A tengeralattjárók terén pedig eléggé haladnak a jelek szerint. A Type 041 AIP SSK tengójuk a Type 212 környékén van az elemzések szerint...

A legnagyobb gond pedig itt van. A nukleáris meghajtású tengók mindig hangosabbak lesznek, mint a hagyományos meghajtásúak. Ergó akár hogy is szédeleg az US NAVY hatalmas tengeralattjáró flottája, (vagy most mondhatnánk a brit vagy francia tengó flottát is), valójában a hatótávolság, végsebesség és esetleg a merülési mélység terén lépik le a hagyományos tengókat. Egy US NAVY szintü erönek persze a hatótáv nagyon is fontos dolog - de ezzel együtt is a csendesség terén bizony a modern SSK egységek lelépik még a Virginia osztályt is. Márpedig ahogy említettem, a tengeralattjáróknál ez a legfontsabb harci jellemzö.....

Ezen kívül pedig az SSN egységek mint robotrepülögép-indítóplatformként, és SEAL egységek bázisaként is eléggé fontosak. Vagyis igen, az US NAVY-nek megéri a fejlesztés. Illetve hazudok, valójában persze jobban megérné nekik, ha az SSN-ek egy részét kiváltanák AIP SSK tengókkal, amelyek még így is harmad annyiba kerülnek, mint egy Virginia, és az üzemeltetésük is olcsóbb, de ez aligha következik be...

Köszi. És indokolt a pénz költés? Gondolok itt arra, hogy a ruszkik kiestek, a kínaiak meg jönnek fel, de még messze. Vagy ez is olyan mint a Raptor, hogy már csőben volt, ezért legyártották? Mert a vadászokat legalább használják, de a vadász tengókat...

Alapvető probléma, hogy egy tengeralattjáró legfontossabb képessége a zajszintje, ami első sorban a gépészetből jön (amit igencsak macerás utólagosan módosítani) és a tengeralattjáró külső kialakításától, felszinétől függ (amit szintén nem lehet egy-kettőre megváltoztatni). Utólag lehet jobb és hatékonyabb szonárt, fegyverzetet beépíteni, de ha zajos a tengeralattjáró, akkor az alapvetően befolyásolja a harcértékét...

Emiatt nem jellemző, hogy a nyugati országok a régi tengeralattjáróikat továbbra is rendszerbe tartsák. Ez egyébként a Virginia program közben is állandó probléma, az egyre újabb technológiák miatt gyakorlatilag folyamatosan át és áttervezik az egységeket. A Block I. és a Block II. között még leginkább csak gyártástechnológiai különbségek vannak (hogy csökkentsék a költségeket), a Block III. már új VLS rendszert kap, és áttervezték az egész hajó orrát és tornyát, és teljesen új szonárrendszert kap. A Block IV. főleg az üzemeltetési költségek csökkentésére koncentrál, a később érkező Block V. pedig már az Ohio SSGN-eket váltja majd, modulrendszerrel megoldott robotrepülőgép indítás lehetőségével. De már dolgoznak az "improved" Virginián, amely szinte csak elemeiben emlékeztet az eredeti Virginiára. A képességei pedig messze az osztály első egységei felett lesz....

Ebből talán sejthető már, mennyire nehézkes a régi egységek szinten tartása...

Még ha nem vesszük a difit amit az 1990 vs 2014es $ okoz is olcsobb a Virginia. (tervezett seawolf 3.3 vs Virginia 2.2b$)
Ha meg képbe vesszük hajaj...

A költségek terén ezt benéztem (megmaradt bennem, hogy FY96-ban 7,2 milliárdba fájt a 3 Seawolf, amihez jött még a Jimmy Carter átalakítása miatti plusz 887 millió). Maxima Mea Culpa...

Elektronika és sw területén pedig irtózatos volt a fejlődés az elmúlt 20évben, Ha egy egész seawolfot teli raksz Power1 mainframevel nem fogják azt a teljesítményt hozni mint egy Power8as blade. Az érzékelők... területén hasonló forradalom volt. A legelső Virginia is fényévekkel potensebb lehet mint egy 1993as Seawolf.

Az SSN-21-est 95-ben bocsátották vízre, és 97-ben állt rendszerbe, ezzel együtt is mintegy harmaddal mélyebbre merülhet, és mintegy 5-8 csomóval nagyobb sebességre lehet képes. A Seawolf kora nem indok a hátrányait nézve, lévén az eltelt évek mellett nyilván a Seawolf-ok is megkaphatták volna azokat a technikai fejlesztéseket, amik a Virginián is megjelentek. A Virginia (ex-NSSN) program mindenek előtt azért lett életre hívva, hogy a Seawolfnál jóval olcsóbbat hozzanak létre (eredetileg 1,5 milliárd dollár per egység (FY00), ehhez képest most hírdetik, hogy sikerült 2 milliárd / egység alá menni... FY14...

Radar Cross Section, Second Edition szerző: Eugene F. Knott,John Shaeffer,Michael Tuley

Radar Cross Section (RCS)

Radar Cross Section l

Radar Target Modelling Based on RCS Measurements

Application Note RCS Calculation for Ships - EMCoS

RADAR CROSS SECTION (RCS)

RCS in Radar Range Calculations for Maritime Targets

Radar Fundamentals

Utoljára szerkesztette: ximix, 2014.10.07. 18:48:16

Nem nagyon, mert nem nagyon publikus téma és a fizikája olyan, hogy lövésem sincs róla. Ez már nem az a téma, amiről csak úgy találsz anyagot a neten és még meg is érted. :)

http://www.radartutorial.eu/01.basics/Radar%20Cross%20Section.en.html

http://www.radartutorial.eu/druck/Book1.pdf

Egyébként ez teljesen valószínűsíthető is volt. Mármint, hogy egy elkapott pillanat volt, mint a villantások.

Értem, és tudsz esetleg olyan cikkeket (angol vagy magyar) ajánlani, ahol az RCS csökkentése a téma?

Ami engem megdöbbentett, hogy a kínaiak egészen 2011-ig gyártották a J-7-et.

Az F-7-et beleszámítva most is a 2. lenne. Persze kérdés, hogy ebből hány repülőképes valójában, és hány van csak papíron rendszerben, csóró országokban.

Tíz éve simán azt mondtam volna, hogy MiG-21.
Egyébként a 70-es évek elején a Szovjetniónak több MIG-21-ese volt, mint ahány vadászgépe az egész NATO-nak.
Bár azóta már többször is kiderült, hogy a mennyiség nem kompenzálja a minőséget.

Mennyire fontos egy vadász tengo? Ezeket nem elég "frissíteni" mint a 4gen gépeket?

"ami drágább és kevésbé harcképes, mint az előd Seawolf-osztály"

Seawolf a US fegyverkezéssel nyerjük meg a hidegháborút stratégia hozadéka akár az ICBMek/Ohiok korában kitudja mennyire szükséges B2.
Még ha nem vesszük a difit amit az 1990 vs 2014es $ okoz is olcsobb a Virginia. (tervezett seawolf 3.3 vs Virginia 2.2b$)
Ha meg képbe vesszük hajaj...

Elektronika és sw területén pedig irtózatos volt a fejlődés az elmúlt 20évben, Ha egy egész seawolfot teli raksz Power1 mainframevel nem fogják azt a teljesítményt hozni mint egy Power8as blade. Az érzékelők... területén hasonló forradalom volt. A legelső Virginia is fényévekkel potensebb lehet mint egy 1993as Seawolf.

zumwalt, lcs témában egyetértek nagyon keveset adnak ha ár/értéket nézünk.

@Ximix (#65663): A nagy téglából mára pöpec ágyú lett, a tömör lövedékből meg üreges robbanófejes, mindez 400km lőtávval 6 perc alatt a rakéták árának töredékéből, ajaj lesz itt gond, mert valahol kikel majd próbálni szokás szerint élesben.

Fizikailag még sose tesztelték a 400km-es lőtávot, eddig csak vízszintesen lőttek vele. A nagy lőtávhoz irányított lövedékre lenne szükség, de olyan még nincs hozzá, csak "buta" lövedék, ami legfeljebb 30-50km-en belül reálisan használható. A 25.000 US$-os lövedék valóban olcsónak hat (ez már irányított lenne), de maga az EM löveg ára méregdrága, és a működéséhez szükséges rendszer hatalmas helyigényű (per pillanat kriogén (nulla fok alatti) hűtésű kondenzátorokat használnak), és a hajó energiarendszerét eleve a löveghez mérten kell alakítani - per pillanat 3 ilyen egység van az US NAVY terveiben, a Zumwalt-osztály 3 egysége. A korábbi Aerligh Burke osztályú rombolók, illetve a Ticondegora osztályú cirkálók energiarendszere nincs felkészítve arra, hogy 3-5 MW szintű elektromos energiát biztosítsanak az EM löveg kondenzátorai számára. A Freedom- és Independence osztályú fregattok dettó nem (utóbbiak össz-elektromos energia rendszere 3,2MW szintű). Szal igen, olcsó a 25 ezer dolláros lövedék, cserébe alsó hangon is száz millió dolláros átalakításra lenne szükség a hajók többségén a beépítéshez.

A 2016-os rendszerbe állítás pedig még megmosolyogtatóbb... A rendszer még szárazföldön se volt tesztelve nagy lőtávval, tengeren pedig egyálltalán, de majd két év múlva rendszerbe kerülhet... Aha, marketing bullshit, mert kell a politikai támogatás az újabb "szuperfegyverhez". Végül is az US NAVY olyan jól áll e téren, hogy csak na. A Virginia-osztálytól kezdve (ami drágább és kevésbé harcképes, mint az előd Seawolf-osztály) a Zumwalt-osztályon át (ami az ígért technológiai fejlesztések egyharmadát sem volt képes betartani, többek között eleve energiafegyverzete lett volna még a 12 évvel ezelőtti tervekben is, mindezt laza 3x költségtúllépéssel, és legalább 7 év csúszással) a Freedom- és Indepence-osztályon át (ahol párhuzamosan két teljesen eltérő osztályt rendszeresítettek úgy, hogy az eredetileg vállalt modulszerű képességek többsége még évekig nem lesz elérhető (ha valaha elérhető is lesz egyáltalán), és a tűzerejük a legfeljebb fele akkora vízkiszorítású korvettekhez hasonlítható (mint a Braunschweig, Visby vagy Type-056 osztályú korvettek).

@messzerharcos (#65669): Nem úgy volt, hogy függesztményel repül max 2.83-al, és a felderítő repül 3 mach felett? Mert ha függesztményel csak ennyit menne, akkor van bő 500 km sebesség és 5 km magasságkülönbség, igaz az R-40 4.5 machal repül, de csak 60 Km-ert.

Igen, ezek az adatok stimmelnek - békebeli hajtóműteljesítmények mellett. Elviekben a MiG-25 "háborús" teljesítmény beállításoknál elérhette akár a Mach 3-at is. Hogy a "tiszta" (függesztmény nélküli) MiG-29R család ilyenkor mire lehetett vajon képes, az még egy érdekes kérdés.

Ha a blackbird 3.5-el 25 ezren suhan, akkor ahhoz hogy utolérje és elcsípje, nagyon jól össze kell hozni a találkozást, a földi rávezetés ki tudta volna vajon ennyire számolni?

Elég jól össze kellett volna hangolni, de azért esélye lett volna az elfogásra.

A másik kérdés, a sebesség átlépése és a hajtómű leamortizálása akkor egyfajta rutingyakorlat lett volna krízis esetén, de a gép ilyenkor veszélyessé vált magára nézve, vagy csak simán teljesen elkoptatta a hajtóművet mire leszállt, és nem volt veszély a pilótára nézve?

Nehéz megmondani, amit a japánba menekült szovjet pilóta elárult, az alapján a MiG-25 háborús harceljárása az volt, hogy háborús teljesítménnyel eléri a Mach 3-at (esetleg többet), kilövi a rakétáit, majd leszáll - és hajtóművet kell cserélni. Ebből az következik, hogy a hajtóművek élettartama mindössze 2-3 óra körülre korlátozódik. Azt azért felteszem kiszámolták, hogy a gép vissza tudjon jönni egy ilyen manőver után, hiszen nem egyszer használatosra tervezték őket - "csak" a hajtóműveiket kellett cserélni.

Egy felderítő Mig-25-öt kihívás egy F-15 nek elkapnia, vagy a jó radar amraam kombó miatt nem nagy probléma?

A MiG-25R és az AMRAAM között bő 25 év van, szóval nem egy kategória. De ahogy Molni is írta, már az AIM-7 későbbi verziói is rendelkeztek nagy magasságú cél ellen Mach 4, vagy akár Mach 4.5 égésvégi sebességgel. Ez az elfogást lehetővé tette - elméletileg. (Szerencsére) sose derült ki, valóban képes lett volna-e erre az F-15.

Mindenestre azért azt hozzátenném, hogy 1991-ben az amerikai légierő és haditengerészet ért is el sikeres MiG-25 lelövést AIM-7-el, illetve arra is volt példa, hogy két MiG-25-ös sikeresen elmenekült egy légi harcból, ahol összesen 10 Sparrow-ot indítottak ellenük. 1992-ben egy F-16-os lelőtt egy MiG-25PD-t, AMRAAM-al. De ezek ugye mind harci MiG-25, és nem felderítő változatok voltak...

Volt már ilyen:) http://i1.bebo.com/041/15/large/2008/03/03/20/758154752a7058527028l.jpg

Az F-22-nél is volt ilyen probléma. Konkrétan azt hallottam, hogy azért nincs sisak display, mert azt is úgy kell megcsinálni, hogy a kis RCS megmaradjon. Hogy ez igaz vagy sem, arról gőzöm sincs. Ha majd meglátjuk az első F-22-őn használt sisakdisplayt akkor sejtehetünk valamit.

Én csak annyit olvastam, hogy a B2es kabinüvegén ha nem lenne aranyfóliázás akkor a pilóta sisakja meg 2xezné a radarkeresztmetszetet .
Aztán ez mennyire kamu és hiteles nem tudni,de akkor a többinél sem lehet olyan nagy.

Nincs, még az 4. gen gépek RCS karakterisztikái is titkos adatok, csak becslések vannak a fizikára való tekintettel és pusmogásból van némi adat. Semmi több.

Eleve ott kezdődik, hogy melyik hullámsávban? A stealth gépek a X sávra gyúrtak rá, mert a tűzvezető radarok nagy része itt üzemel.

Van valami jó összehasonlítás az F-117, B-1B, B-2, F-22, F-35 radarkereszmetszetéről?

Két éve.

Négy éves videó.
http://www.youtube.com/embed/TvyaG7EIC18

Meglepő módon azért újdonság, mert 3-4 éve nem láttam a cikket.

http://www.youtube.com/embed/POnZTsqM79k
SWD M-11

Valamikor ezek mi pénzbe kerültek a nagy fegyverkezési hacacáréban, a melósok sorba álltak kenyérért, most meg ott rohadnak.
(amúgy a rakéta darabok asszem a "P-40" részei)
http://dlyakota.ru/36445-vechnyy-remont-zabroshennaya-voennaya-tehnika.html

Az AIM-54-ben is kb ekkora harci rész volt. Ilyen drága és ekkora rakétánál ekkora leheséges relatív sebességnél biztosra kell menni. B-52 közelében Vietnám alatt robban 160 kilós hari résszel bíró Sz-75 rendszer rakétája és néhány gép túlélte, holott józan emberi számítás szerint erre vajmi kevés esély volt.

Akkor is gondolom ha beleszámoljuk annak a rakétának a marha nagy tömegét és méretét, mert elég magasan indították... Tudom, bombázók ellen találták ki, de akkor is indokolt volt az a 70 kiló robbanóanyag benne?

Szerintem, ha M2.83 táján indították az R40-et az bőven M4.5 felett hasított. Az AMRRAM és AIM-7F/M égésvégi sebessége ennyi M1.0 táján indítva 11-12 km magasan. Az aspektustól és a kezdő helyzettől nagyon sok függ. Egy jó helyen CAP-elő F-15 játszi könnyedséggel is elkaphat egy bamba felderítőt, aki pont felé megy, ez esetben a rakéta harci részének elműködése az, ami inkább kritikus. Minden más esetben, ha nem pont az elfogó felé tart a cél és kicsit is manőverez akkor nem nagyon megy a dolog...
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.05. 23:48:08

Nem úgy volt, hogy függesztményel repül max 2.83-al, és a felderítő repül 3 mach felett? Mert ha függesztményel csak ennyit menne, akkor van bő 500 km sebesség és 5 km magasságkülönbség, igaz az R-40 4.5 machal repül, de csak 60 Km-ert. Egyébbként ez a 60 hogy van számolva, a 25ös jelentős sebessége dob ezen még valamennyit, vagy 60 km a hatótávja 2 és fél Mach felett indítva? Ha a blackbird 3.5-el 25 ezren suhan, akkor ahhoz hogy utolérje és elcsípje, nagyon jól össze kell hozni a találkozást, a földi rávezetés ki tudta volna vajon ennyire számolni? A másik kérdés, a sebesség átlépése és a hajtómű leamortizálása akkor egyfajta rutingyakorlat lett volna krízis esetén, de a gép ilyenkor veszélyessé vált magára nézve, vagy csak simán teljesen elkoptatta a hajtóművet mire leszállt, és nem volt veszély a pilótára nézve? Egyébként ugye egy esetleges atomtámadás ellen készült a gép, a lehető legrosszabbra felkészülve, tételezzük fel megtámadja az NDK az NSZK-t, még nincs atomháború, valószínű akkor a rigó sem a határ mentén repkedett volna, hanem bemerészkedik, így elvileg erre gondolom szerettek volna az oroszok felkészülni szintén. Egy felderítő Mig-25-öt kihívás egy F-15 nek elkapnia, vagy a jó radar amraam kombó miatt nem nagy probléma?
Utoljára szerkesztette: messerharcos, 2014.10.05. 23:03:19

én az f-18ra tippeltem volna.

forrás.