94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
robgros #84132 Biztos megijedtek a túlságosan újszerű formáktól :D
Utoljára szerkesztette: robgros, 2017.08.31. 10:43:09 -
#84131 Ezzel az a baj, hogy kb. 50 éve készítik a futurisztikus, rája meg cápa meg delfin formájú tengeralattjárókat, aztán még mindig nincsenek sehol. A Seawolf fejlesztésénél is előkerültek sci-finek tűnő ötletek, de a végén mégis elég konzervatív maradt minden (leszámítva az 550mm-es, hosszabb vetőcsöveket, amiket viszont nem nagyon használnak ki, mert a hozzájuk való új fegyverek fejlesztését elvetették).
A Dreadnought-osztály (az új brit SSBN) esetében is a legnagyobb "újdonság" az X alakban elhelyezett vezérsíkok, a 12-re csökkentett VLS csövek száma, illetve az, hogy a lakószekciók terén figyelembe vették a női matrózokat is. -
#84130
The Royal Navy has unveiled a series of futuristic submarine concepts which mimic real marine lifeforms and radically change the way underwater warfare could look in 50 years.
royalnavy.mod.uk -
Berkut111 #84129 Enhanced Night Vision Goggle (ENVG), AN/PSQ-20 -
JanáJ #84128 Pedig most már ez az alap pénisz növelő az SF-nél. Pletyka szinten már gen 4-est is írtak belőle. Ha jól értettem akkor a hő és NV kép van valahogy szoftveresen összemixelve. -
SZUsszan #84127 =) -
#84126 Tűzmadár akció? :) -
SZUsszan #84125 Mindenképpen szélesebb látókört biztosít, mint a régebbi típusok. És az FPS játékokból is tudható, hogy a nagyobb FOV, rohadt nagy előny! =D
Ellentétben ezzel:
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.08.30. 20:22:13 -
#84124 Köszi, ez alapján már megtaláltam, GPNVG-18
Érdekes koncepció, de a jelek szerint akkor gyorsan elterjedt... -
#84123 Zero Dark Thirty filmben viselt ilyet a Sela Team Six. -
#84122 Német tengerészeti különleges alakulat, feltehetően promóciós fotó, de miféle éjjellátójuk van?
Ilyen négyszeműt még nem láttam...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#84121 Tudtommal még butát sem sehol. -
#84120 Szvsz éles PGM-et itthon még nem dobtak... :D -
#84119 Egy dolgot felejtettem el. A combat ready státusz eléréséig 12 db Mk-82 bombát dobott és 2-3 vagy db éles PGM-et, nem emlékezett, hogy mennyit pontosan. Kicsit ordító a kontraszt a hazai viszonyokkal. -
#84118 Ha a Vityaz csak mecha legyezéses lesz, akkor elvileg még mindig jó lehet a vontatott csali. A Stunerrben meg AESA van. AESA radaros a japán AAM-4 is. -
#84117 A Vityaznál lesz esély - de mikor fog a Vityaz exportra kerülni? A jelenlegi ütemben 2025?
A Stunner, vagyis a David's Sling / PAAC-4 / SkyCeptor meg izraeli/amerikai kezekben van, igaz fel lett ajánla Indiának és tényező lehet az öböl-menti, amerika-barát országokban (Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait, Katar és Omán)... -
#84116 Alapvetően a fenti helyzet állt elő nagyon sokáig, mert a double digit SAM-ek nem terjedtek el Oo-n kívül és még ott is csak csigalassan. Ebbe rondít bele az, hogy lassan, de stabilan terjednek ezek.
A dilemma alapvetően az, hogy mivel találkoznának össze...
A szovjet-orosz csapatlégvédelem nagy és közepes hatótávolságú újabb eszközeiből gyak. alig exportáltak valahova, ez az Sz-300V család ésa Buk család. A Buk még otthon sem volt népszerű, kényszerből kellett a haditengerészet után a hadseregnek is használni. Alig exportálták pár helyre és ezek még HARM és SDB "esővel" simán kordában tarthatóak, mert a HMZ határán vagy kívülről mehet a HARM és még az SDB is.
A probléma az Sz-300V lenne. Apró hiba, hogy az Sz-300V család is mostohagyerek és elnyomott lett, abból is legfeljebb 5-6 dandár van és azok is különféle fejlettségi szintűek tudtommal. Sz-300V Oo.-on kívül szinte nincs is. Venezuela, Irán és Egyiptom, és kb. ennyi. Az Sz-300V HARM-mal problémás, mert egy komplett dandár körkörös lefedettsége elég jó, az osztályoknál rohadt sok rakéta van és kellően long range SDB ellen. Más kérdés, hogy irgalmatlanul drága...
A mezei Sz-300 család jobban terjed, csak az orosz filozófia szerint nem csapatlégvédelem, viszont kisebb országoknál a honi légvédelmi jellege ellenére védekező félként lényegében saját csapatokat is képes oltalmazni 150-200 km-es HMZ-vel. (PMU1/PMU2.)
Ezen rendszerek ellen az ALE-50 és SOJ-t tartották jobbnak, mint alacsonyan repkedést, ahol beleszaladhat az ember Tunguzka, Tor, Panstir, MANPAD és bármilyen AAA-be vagy SHORAD-ba.
A gáz az lesz, amikor fázisvezérelt SAGG vagy ARH SAM-mel kell szembenézni, mert az ellen elvileg hatástalan a vontatott csali. A Vityasnál erre más lehet esély.
A lengyeleknek ajánlott Stunner is azért olyan, amilyen... -
#84115 Hmm... Ezek szerint azt mondod, hogy a low level bukó az USAF szerint, srácok, 6km alá nem mentek, mert a passzív SHORAD és az AAA veszélyes lehet, csak dobáljátok a JDAM-eket és kész?
Oké, van Low Level Penetrator az USAF berkeiben, úgy hívják, hogy B-1B. De hogy az F-16-ot lehúzták erről, azért meglep.
A JHMCS terén a Wikiből egy gyöngy-mondat:
"The integration of the night-vision goggles with the JHMCS was a key requirement of the program." (Forrás)
Szép. Egyébként nem csak az F-15, F-16, hanem az F/A-18 is marad még 2030-ig biztosan, így viszont elég mókás lehet az éjszakai feladatvégrehajtás... -
#84114 Az, hogy egyes pilóták nem multirole-ok, az eddig is megvolt, de hogy ezt már századszitnen tolják, azért durva.
A LANTIRN FLIR+TFR (AN/AAQ-13 navigation pod) podja gyakorlatilag eltűnt. Az AN/AAQ-14-et a Bombcetek még használták, de a -13-as podot az sem. Nem tudom miért döntöttek így, de soha semmilyen más TGP-vel nem láttam a FLIR+TFR podot. Mivel a LANTIRN TGP már 2000-es évek elején sem volt elsővonalas és az akkori környezetben a low levelt koncepciót is hanyagolták, ezzel mintha lényegében ki is halt volna a TFR+FLIR-es repkedés. NVG-vel lehet éjszaka is alacsonyan repülni, akkor meg nem kell TFR. Az más kérdés, hogy a TFR nem fárad, a pilóta meg igen...
A JHMCS-nél fizikai korlát is van, egyszerűen nem fér el + tömeg. Meg ugyebár F-35A-n ott a DAS, ami egyben 360 fok NVG-t ad. Akkor meg minek ezzel szöszölni... Csak a tervek nem sikerültek és F-16 még 2030-ig lazán lesz az USAF-ban.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.30. 13:23:33 -
#84113 Csak hogy ne kelljen kattingatni:
Más. Szliácson beszélgettem egy kicsit egy F-16-os zsokéval. Sajnos ő is újonc kategória, 1,5 éve repüli a típust. Avianoból jött az 510. Buzzards századból két gép. Ami érdekes volt a beszélgetésből generálisan:
-Soha nem repült kétüléses F-16-on, az első 5 szóló repülésén mellette volt másik együlésesben az oktató és ez volt számára a típusra a bevezető és szoktató időszak. Azt monda, hogy izzadt rendesen. Az ok, hogy nincs elég röpképes F-16D.
-Amikor különféle tréningekről esett szó, többször került szóba, hogy "ebből sincs sok". Ilyen volt az CATM-9X és a Sniper TGP is. Az előbbiből az egész században azt mondta, hogy talán 3 db-ot tudnak perpill. gépre tenni.
-Légiutántöltés havi átlagban kb. 1-szer volt neki.
-1,5 év alatt repült 235 órát. Ez magyar szemmel borzalmamas sok, régi USAF szinthez képest viszont nekem elég vékonynak tűnik. Régen évi 180-200 óra sem volt szokatlan egy valódi multirole F-16 zsokénál.
-Az első három pont és pár apróbb komment alapján nem tudom, hogy ez generális-e, de mintha a US Navy-hez a tavaly év végéhez hasonlóan forráshiány miatt kezdene - mármint USAF szinten - "csotrogányosodni" a technika. Lásd nincs kétüléses gép, hol ebből van kevés, hol abból, kevesebb a repóra. AA-t alig gyakoroltak elmondása szerint. Ő 1,5 év alatt csak Olaszországtól keletebbre járt, egyetlen nyugati vadásszal sem volt még gyakorlaton.
-Az ott álló egyik F-16 alatt a futóműveknél tálcák voltak az olaj csöpögése miatt. Ok, hogy az F-15-ös egyfeladatos vadász, de a 450 órás pilóta 2012-ben Ostravában csak úgy sorolta, hogy mivel találkozott már. Havi 3-4 légitankolása volt.
-Az is érdekes volt, hogy mindössze 80 óra Texan és valaim 40-50 óra T-38 után már F-16-ra került. A 2012-es F-15 pilóta 100 óra felett repült T-38-on és aztán kétüléses F-15-ön volt az első néhány repülése. Persze ez kételemes minta, de valahogy érdekes a csökkenő trend...
-Éjszaka ők nem nagyon repülnek, főleg nappali dolgokat gyakorolnak Nesze neked all weather gép...
-A LANTIRN FLIR podot ő soha nem látta F-16-on, emiatt éjszakai low level nemigen van.
-A JHMCS és NVG repülés közben is cserélhető, kb. 2 perc. A bibi az, hogy ha a sisak le van téve, azt nem tudják úgy elhelyezni, hogy közben lehessen nagy túlterhelésű manővereket végrehajtani. Egyszerre a kettő nem lehetséges, ezt megerősítette.
-A gépek Block 40-esek voltak, de nem volt rajtuk az madárszelető IFF antenna, BVR célazonosításban másra hagyatkoznak. Elmondása szerint a Sniper TGP-t VID-re mégis ritkán használják. Ebből is látszik, hogy nem AA, hanem elsősorban AG feladatra van a század ráállítva. A kevesebb repóra, ugye, ugye...
-Hiába van speciákis HUD-ja az Block 40-nek, amit anno a FLIR-hez csináltak, ma már nincs extra funkciója, a TGP képe nem vetíthető ki rá, csak MFD-re tehető.
-Az MFD-k színesek és más F-16-on van HSD-n moving map, de az ő gépükön ez érdekes módon nem áll rendelkezésre.
-A gyakorlatokon van flare használat. Arra vonatkozó kérdésemre, hogy all aspect és HOBS képessége ellenére miért gyúrnak annyira a hátsó légtérből való indítás összehozására egyszerűen annyit mondott, hogy onnan stabilabb a befogás. Arra a kérdésre, hogy ő látta-e valaha azt, hogy dobott flare-re ráállt volna a CATM-9X feje a válasz nemleges volt, de hozzá tette, hogy ő eddig talán, ha 3-4-szer tudta használni. (Bár a válasz előtt azér sóhajtott egy nagyot...)
-Az, hogy az USAF-nak pilóta hiánya van, régóta ismert, így nem meglepő, hogy ilyen hamar lépkednek fel a típusokon. Az mondjuk újdonság, hogy ennyire nincs kiképzőgépük. Hiába, az F-35 mindennél fontosabb az USAF számára...
-Le is írtad, hogy valójában nem multi-role a század, inkább A2G, így a 235 óra nem olyan rossz...
-A Lantirn hiány azért meglepő, azt hittem az már szinte kötelező tartozék az USAF F-16-osokhoz.
-A JHMCS és éjjellátó párosra még nem is gondoltam. Érdekes dolog, hogy a kettő nem mehet együtt, illetve a JHMCS-ben nem oldották meg az éjjelátó kérdéskörét... -
#84112 Szliácsi tapasztalatok USAF-fal kapcsolatban. -
Ninju #84111 Ha jól értettem itt is ugyanazt a célt taglalta a srác.
Könnygázt meg vízágyút nem vethetsz be, csak ha már eléggé eszkalálódott a helyzet. (szerintem) -
#84110 Érdekes, hogy más elemzésekben én eddig inkább azt olvastam, hogy a cél a morál letörése, a küzdeni akarás megtörése - ehhez pedig könnygázgránátok illetve vízágyú a legjobb megoldás. Európában a nagy tüntetéseket jellemzően ezekkel oszlatják fel. Viszont itt az is jellemző volt, hogy (feltehetően megfelelő "riot vehicle" hiányában) a videókon a rendőrsorfal mögött egy páncélozott jármű haladt... -
#84109 -
#84108 Itt van egy zajszint ábra különféle frekikre vonatkoztatva, illetve ábrázolva, hogy milyen sebességnél + 8 csomóval snorkelezve mit adna le várhatóan. Ez egy 1980-as évekbeli német adat:
Ez pedig egy nagyon megközelítő adat a relatív zajszintről a sebesség függvényében. Az ultracsendes módot tekinti 0-nak, és innen indul tovább. Látható, hogy 4 csomó az ultracsendes, kb. 7-8 csomó a járőröző, és ~11 csomó a cirkáló sebesség. A kavitációs ugrás 12 csomó után következik itt be, e felett már nagyon zajosnak számít...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.29. 21:53:25 -
#84107 Annyit még ehhez, hogy az alsó értékek az "ultracsendes" üzemmódot takarják feltehetően. Ez az 1950-es és 60-as évek elején épített tengóknál még mindössze 2-3 csomós sebességet jelentettek, az 1960-as évek után cirka 4 csomót (megjegyzés: a szovjet tengóknál jellemzően ilyenkor nem is fő hajócsavar forgott, hanem általában a vízszintes vezérsíkok végeire épített "lopakodó" hajócsavarok), a Los Angeles / Ohio ill. az Akula / Typhoon / Delta IV esetében már elérheti a 6, esetleg a 8 csomót is. Feltehetően ilyen 8 csomónál gyorsabban a mostani tengók se nagyon tudnak haladni ultracsendes módban...
Egy Alfa-osztályú tengó hátulnézetből, jól láthatóak a "lopakodó" hajócsavarok - igen, olyan aprók... -
#84106 Ott van a mindkettőn, hogy 1 yard távolságról, illetve ne feledd, hogy ez széles sávon mért zajszint. ;)
Egyébként pedig a kulcsszó a "becsült" zajszint, és nagyon látványosan csak a nukleáris meghajtású tengókra van kihegyezve, hiába a Rickoveri hagyományok nehezen, vagyis inkább sehogy se múlnak ki (a mai napig, mellesleg). Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy nem-amerikai elemzéseket meg szinte sehol sem találsz.
A táblázatokban az 1980-as évekbeli nyugati és a Kilo-osztályú szovjet/orosz tengók első generációja valahol 90-100dB körül mozogna. Csak az nem mutatna jól, szóval inkább lehagyják, illetve belövik, hogy kb. hol is lehetnének - ami persze nem igaz...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.29. 22:00:51 -
#84105 Nem igazán értem egyik diagramot sem. Ezek monst hangteljesímény szintek...? Hogy a fenében jön ez ki? 190 dB a levegőben az már a lökéshullámok kategóriája... -
#84104 no +1
-
#84103 -
#84102 fél off érdekesség
Sok szó esik itt a radarokról és azok frekvenciáiról, ilyen amikor a hertzeket látni is lehet, igaz ez csak kHz tartomány.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#84101 Én arra céloztam, hogy az A-4 megfelelő lehetett minden hangsebességnél lassabb, vagy nem sokkal gyorsabb gép szimulálására, lásd még Szu-25, Galeb, IAR-99, MiG-27, Q-5, Jak-38, stb.
Gondolom nem csak és kizárólag a közismert típusok (MiG-17, MiG-21, MiG-23) ellen készültek -
#84100 link
Tactically, the A-4’s performance was very similar to the MiG-17, although not quite as good. In the mid ‘80s, the MiG-17 was definitely no longer a front line Soviet fighter, but it was still operational in many third world countries that we considered threats. The same things could be said for our F-5s that simulated MiG-21s, although there were large numbers of the ‘21s still operational in the world at that time.
The F-5 could also simulate the MiG-23 if it stayed fast and made large arcing turns, and the ‘23 was operational all over the world. However, neither the A-4 or F-5 could properly simulate the fourth generation threats (Mig-29, Su-27 etc). The beauty of the F-16N was that it could simulate all of these threats well if flown properly by the adversary pilot. To simulate the MiG-17 or a similar threat, we simply flew the F-16 full up, except we never used the afterburner. To simulate the MiG-21, we flew it full up, except we would select more than zone two (zone five being the max) afterburner. To simulate the MiG-23 we flew the F-16N at the speed of heat and made no turns greater than about four G. On top of that, we could simulate the fourth generation Soviet fighters, the SU 27 and MIG 29, if we flew it full up, full burner and at any speed.
I think that the arrival of the F-16N finally brought Naval Aviation to the reality that we had truly entered into the fourth generation threat arena.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.28. 20:59:09 -
#84099 Őőő... A TopGun-nál 1993-ig használtak A-4E/F, A-4M és TA-4J gépeket. Nyilván nem dedikáltan a MiG-17-esek ellen, hanem anblokk a kis sebességű / low tech ellenfelek elleni fordulóharc volt a cél, de erre a célra megfeleltek.
Additionally our A-4s were stripped of unnecessary parts, giving them the best thrust to weight ratio possible. All in all, it was a very good simulator of the MiG-17.
The F-5 was a much better simulator of the MiG-21. It had maneuvering flaps and slats controlled by a thumb switch on the throttle which would help as it got slower. When simulating a MiG-21, we would normally limit it to rear quarter IR missiles and guns.
Because of its afterburner and supersonic capability, it could be an effective simulator of the MiG-23 if flown accordingly; high speed and relatively low G.
link -
#84098 Az AIMVAL/ACEVAL tanulságai miatt használják ezeket a gépeket is szimulált légiharcra. Bővebben itt. -
#84097 Olvasd el Molni linkjét. Ott is az volt a cél, hogy az Eurofighter vizuálisan azonosítsa a MB.339CD-t.
Mivel igen közel kellett ehhez repülnie, ezért az MB.339CD-nek volt esélye szimulált Sidewinder indítást csinálnia - amely lelövésnek volt végül értékelve. Igen, ezek látszólag nem túl reális körülmények, de Vietnam leckéje fel van adva, hogy sokszor nem várt korlátozásokat kell életbe léptetni, emiatt pedig olyan helyzetbe kerülhetnek a vadászgépek, amelyekben akár egy szubszonikus gép is kerülhet tüzelési pozícióba. Tehát gyakorolni kell az ilyen lehetőségekre is.
Ha BVR harcról lenne szó, nyilván más a leányzó fekvése... -
JanáJ #84096 Na jó, de ma már nem mindegy az AMRAAM-nak hogy low vagy high tech amit lebont az égről? Szerintem itt egyszerűen csak ez olcsóbb, mint egy "nagy" gép. Lehet annyira öreg rókák a pilóták, hogy megeszik így is a népet. -
JanáJ #84095 Izé. Én nem lenézem a HAWK-okat, csak nem értem a használatukat. Ekkora fenyegetést jelentenek ezek subs. gépek? Mondjuk a cikk szerint okoztak nehéz pillanatokat a Grif zskéknak a 2-4000 (!) órával a seggükben a tea pusztítók. -
#84094 Őőő... A TopGun-nál 1993-ig használtak A-4E/F, A-4M és TA-4J gépeket. Nyilván nem dedikáltan a MiG-17-esek ellen, hanem anblokk a kis sebességű / low tech ellenfelek elleni fordulóharc volt a cél, de erre a célra megfeleltek.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Orosz zászlóval, cca 1992
Iraki zászlóval, cca 1990
Kínai felségjellel, cca 1993 -
#84093 Igen, azokat. Attól, hogy valami szubszonikus végsebességű a repteljesíménye rohadtul eltér egy szuperszonikus géptől... Főleg, ha még meg is pakolod őket...