15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
TBalazs #1090 Pontosabban a 2 SS páncéloshadosztály maradványai, akik épp feltöltésre vártak. Csak harcsoportként voltak bevethetők, mintahogy az ejtőernyősök és a hadsereg egységei is. A franciaországi visszavonulás eléggé megtépázta a hadosztályokat.
Robert J. Kershaw - Hídfő című könyvét éremes elolvasni. Mindkét fél szempontjából bemutatja az eseményeket. -
#1089
Egész pontosan két SS páncéloshadosztály és egy páncélgránátos hadosztály védte Arnheimet.
Az egész Market-Garden egy gyengén előkészített, felelőtlenül megszervezett akció volt. A holland ellenállás küldött jelentéseket a térségben állomásozó páncélos egységekről, de ezt Montgomery figyelmen kívűl hagyta. Úgy gondolták, hogy a németek már csak utóvéd-harcokra képesek Normandia után. -
#1088
Pontosabban fordítva:
Lt. Gen. Frederick Browning = Frederick Browning altábornagy
First Allied Airborne Army = 1. szövetséges légideszant-hadsereg
A mondat 'hivatalosabb' fordítása: "De uraim, azt hiszem, hogy talán egy híddal tovább megyünk a kelleténél"
-
#1087
Ez a mondat Lt. Gen. Frederick Browning, az Első Szövetséges Légiszállítású Hadsereg (First Allied Airborne Army) parancsnok-helyettesétől hangzott el a Market-Garden hadművelet előtt. Mongomerynek mondta, és pontosan így hangzott:
"I think we may be going a bridge too far." (Kb.: Azt hiszem, mi egy túl távoli hídért megyünk)
Aztán ezt választotta a könyve címéül Cornelius Ryan, és ez lett a címe az 1977-ben ebből forgatott filmnek is.
-
PaI2tizán #1086 Ha jól tudom ez egy film címe ami pont erről a hadműveletről szól.
Úgye a híd túl messze volt mert a tankok nem érkeztek meg időben az ejtőernyősök segítségére.
Hogy ez valami szállóige vagy csak a filmesemk találták ki azt nem tudom.
De mekkora pech volt a hadművelet szempontjából hogy pont arnhem mellet állomásozott egy egész SS páncélos hadosztály és nem is tudtak róla hogy ott vannak. -
marcio mela #1085 "A híd túl messze van."
Ez szálóige vagy mi a besorolása?
Ugye a Market Garden hadművelet során hangzott el?
Ki volt az akitől ered?
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1084
Najó, de akkoriban még a fedezékkel sem szórakoztak rohamnál. Harci orditás, szurony előre, és hajrá. Azóta sokat fejlődött a hadtudomány, és már teljesen másképpen néz ki egy harc. Bár belegondolva a nagy tavalyi hadgyakorlatott (Bevetés 2005, vagy mi volt a neve), ahol a varsói szerződés szemlélete szerint BTR-80-asokkal egy vonalban futott a nyilt terepen a hős katona... némi kétségeim támadnak efelől... :) -
harcu #1083 Anno valamikor az 1870-es években, ha jól emlékszem, háborúba keveredtek a törökök, angolok és oroszok. Az angolok, oroszok becsületes módon egylövetű puskákkal, a törökök meg valamiért Henry puskákat vettek (alsókaros, csőtáras, 14-16 lövedék). Az ellenség megrohanta a török állásokat szépen tömött sorokban, ahogy azt tanították nekik. A törököknek a csata előtt marékszámra osztották a lőszert, nem nézték, ki mennyit lő. Kb. 100 méterről a törökök tüzet nyitottak, lőttek, töltöttek, lőttek, töltöttek... A roham nem ért el a török vonalig, összeomlott. Ezt egy egylövetű fegyver nem lett volna képes elérni. Utána záros határidőn belül az európai nagyhatalmak is áttértek tárból 3-5 - 10 lőszert tüzelő hadifegyverekre, és érvényét vesztette az a szemlélet, hogy ne adjunk a katona kezébe több lövést is leadni képes fegyvert, mert csak pazarolja a lőszert. Ehhez képest újabb továbblépés, hogy adjunk a katona kezébe sorozatlövő fegyvert. -
#1082
Már töbször kifejtettem hogy a keleti fronthoz viszonyítottam
Ami viszont rossz viszonyítási alap, én pedig erre szeretnék rámutatni.
Hát nem is ezzel van a baj hanem azzal hogy a germany first formulában akkor miért a németekkel akartak előszőr leszámolni(amit én ugy értelmeztem hogy előszőr közvetlenül németország elfolglalása a cél)
Az amerikai haderőnek először ki kellet próbálnia a harceszközeit, embereit, és nem mellékesen le kellett számolnia egy mellékhadszintérrel. Ha nincs a Fáklya hadművelet, egyfelől nincs biztosítva észak-afrika, az Afrika Korps és az olaszok jelentős mennyiségű angol katonát, hajót és repülőgépet foglalt volna le, stb. Ezek így sokkal hamarabb felszabadultak, tehát fel lehetett őket használni más hadszintereken.
Hát igen ebben különbözik a vezetők érdeke akiknek a győzelemet minél kevesebb lőszerrel pocsékolásal és idő ráfordítással akarják megynyerni
Az átlag katona a "pazarlós" módszert részesítí előnyben mert sokkal jobb esélyel éli vele túl az ütközetet.
Az adott szituációtól függ, mi a célravezetőbb. Taktikailag kb. 50 méternél messzebb lévő célra sorozatlövéssel lőni kézifegyverből (nem géppuska) lőszerpazarlás (szvsz). Az M16A2/M4 e tekintetben nem volt rossz elképzelés, mert rákényszerítette a katonát arra, hogy célozzon. Csak éppen ez a módszer épületharcban, városi harcban nem mindig vezet célra...
De erre itt egy másik általam lefordított jó kis szöveg, amelynek egyik pontja pont erre vonatkozik:
1945 - A tiszthelyettesnek van egy írógépe az asztalán, amin napi jelentéseket készít.
2005 - Mindenkinek van internethozzáférése, és azon csodálkoznak, hogy semmilyen munkát nem fejeznek be.
1945 - Szép lányokat festettünk a repülőgépekre, hogy az otthonra emlékeztessen.
2005 - Valódi lányokat raknak a pilótafülkébe.
1945 - A barátnőd otthon azért imádkozott, hogy élve hazakerülj.
2005 - A barátnőd ugyanabban a lövészárokban van, mint te, és azért imádkozik, hogy a condom rendesen működjön.
1945 - Ha leittad magad, a haverjaid visszavittek a barakba, hogy kialud magad.
2005 - Ha leittad magad, bevágnak a rehabba, és tönkreteszik a karriered.
1945 - Megtanítottak arra, hogy kell célozni és az ellenséget lelőni.
2005 - Megszórsz egy bokrot 500 lövedékkel, a nélkül, hogy bárkit is eltalálnál, majd visszavonulsz, mert kifogytál a lőszerből.
1945 - A kulacsod fémből készült, és kávét vagy forró csokoládét meg tudtad melegíteni benne a tűz fölött.
2005 - A kulacsod műanyagból készült, tehát semmit sem tudsz megmelegíteni benne, és a tartalma valahogy mindig olyan műanyagízű.
1945 - A tisztek elhivatott katonák első sorban, és tisztelettel bánnak mindenkivel.
2005 - A tisztek első sorban politikusok, és csak talpnyalással lehet náluk bármit is elérni.
1945 - Mindent begyűjtöttek az ellenségről, majd analizálták őket.
2005 - Mindenkinek begyűjtik a vizeletét, majd analizálják őket.
1945 - Ha valamit nem csináltál jól, a Főtörzs magánfogdára küldött, amíg meg nem emberelted magad.
2005 - Ha valamit nem csináltál jól, felvezetik a kartonodra, és életed végéig elkisér.
1945 - A kitüntetéseket hősöknek adták, akik saját életük kockáztatásával mások életét mentették meg.
2005 - A kitüntetéseket azok kapják, akik a harctértől messze, a főhadiszálláson dolgoztak.
1945 - Egy barakban aludtál, mint egy katona.
2005 - Egy lakószobában alszol, mint egy kollégista srác.
1945 - A kantinban étkeztél, ami ingyenes volt, és annyit ehettél, amennyi beléd fért.
2005 - Egy ebédlőben étkezel, ahol meg kell fizetned minden szelet kenyeret és minden kenés vajat, és jobb, ha nem eszel túl sokat.
1945 - Legyőztük a legerősebb nemzeteket a Földön, mint Németország és Japán.
2005 - Tétován botladozunk Irakban, rettegve egy maréknyi gerillától.
1945 - Ha pihenni akartál, elmentél a kantinba, csocsóztál, cigiztél és sört ittál.
2005 - Ha pihenni akarsz, elmehetsz a közösségi szobába csocsózni.
1945 - Ha egy pofa sört akartál, és dumálni valakivel, elmentél a tiszthelyettesek vagy a tisztek klubjába.
2005 - A sör 2 dollár 75 centbe kerül neked, tagsági kártya kötelező, és valaki figyel, hogy mennyit iszol.
1945 - Barterkedtél, ha nem volt elég pénzed valamire.
2005 - Ha olcsón akarsz valamihez hozzájutni, elmész a Wal-Martba.
1945 - Az ellenséget fel lehetett ismerni a Náci sisakjukról.
2005 - Náci sisakot hordunk.
1945 - Az ellenséget "Fricceknek" és "Japcsiknak" hívtuk, mivel rüheltük őket.
2005 - Az ellenséget "szembenálló félnek" vagy "agresszornak" nevezük, mivel nem akarjuk megsérteni őket.
1945 - Győzelemnek azt hívtuk, ha az ellenség a lábainknál hevert, és a fegyverei ócskavasként füstölögtek körülöttünk a harctéren.
2005 - Győzelem az, amikor az ellenség hivatalosan bocsánatot kér.
1945 - A parancsnok a saját seggét viszi a vásárra, hogy megvédje az emberei életét.
2005 - A parancsnok az emberei seggét viszi vásárra, hogy megóvja a sajátját.
1945 - A csatákat olyan tábornokok tervezték és vezették végig, akik mögött már sok fontos győzelem állt.
2005 - A csatákat politikusok tervezik, és folyamatosan mellébeszélnek.
1945 - A szabadságért harcolunk, és a haza elszántan hisz a győzelemben.
2005 - Fogalmunk sincs mi a fenéért harcolunk, és a kormány szociális érzékenységről papol.
1945 - Nem akartál kilépni a seregből, és eszedbe nem jutott a civil élet.
2005 - Nem tudsz másra gondolni, csak hogy kilépj a seregből, és visszamenj a civil életbe. -
PaI2tizán #1081 "Ehhez képest 1942 legelején már német tengeralattjárók portyáztak az amerikai partoknál, meglehetősen sok amerikai teherhajót a tenger fenekére küldve. :)"
Már töbször kifejtettem hogy a keleti fronthoz viszonyítottam
"A Fáklya hadműlvelet a Vichy-féle francia gyarmatoknál (Algéria illetve Marokkó) partjainál történt, és alapvetően három célt szolgált:
1.: Elfoglalni Marokkót, Algériát és Tunéziát, hogy biztosítsák a szövetséges szárazföldi, tengeri és légi fölényt a Földközi-tengeren illetve Észak-Afrika partjainál.
2.: Hátbatámadni az angol erőkkel küzdő tengelyhatalmi erőket.
3.: Biztosított bázisokat létrehozni az tengelyhatalmak európai célpontjainak leküzdésére. "
Hát nem is ezzel van a baj hanem azzal hogy a germany first formulában akkor miért a németekkel akartak előszőr leszámolni(amit én ugy értelmeztem hogy előszőr közvetlenül németország elfolglalása a cél)
"Ebben megoszlanak a vélemények. Taktikailag az lenne az ideális, ha a katona inkább időt fordít a célzásra, és egy pontos lövéssel leszedi a célpontot, nem pedig egy tárat ellő az irányába, hogy majd csak eltalálja az egyik kósza lövedék. Ennek a teórának a következménye lett az M16A2 illetve az M4, amely nem képes "rendes" sorozatlövésre csak egyeslövésre és háromlövéses rögzített sorozatra. Aztán különösen a spec. egységek gyorsan közölték, hogy ez marhaság, mert rövid távon (pl. épületharc) nincs idő hidegvérrel célozni, ösztönösen célrafogni és tüzetnyitni kell, sorozatlövéssel. Így jelent meg az M4A1... :)"
Hát igen ebben különbözik a vezetők érdeke akiknek a győzelemet minél kevesebb lőszerrel pocsékolásal és idő ráfordítással akarják megynyerni
Az átlag katona a "pazarlós" módszert részesítí előnyben mert sokkal jobb esélyel éli vele túl az ütközetet. -
#1080
Amerika 44-ben került ténylegesen harba a németekkel
Ehhez képest 1942 legelején már német tengeralattjárók portyáztak az amerikai partoknál, meglehetősen sok amerikai teherhajót a tenger fenekére küldve. :)
Akkor miért nyitották meg az olasz frontot és afrikába miért harcoltak az olaszokal?
A Fáklya hadműlvelet a Vichy-féle francia gyarmatoknál (Algéria illetve Marokkó) partjainál történt, és alapvetően három célt szolgált:
1.: Elfoglalni Marokkót, Algériát és Tunéziát, hogy biztosítsák a szövetséges szárazföldi, tengeri és légi fölényt a Földközi-tengeren illetve Észak-Afrika partjainál.
2.: Hátbatámadni az angol erőkkel küzdő tengelyhatalmi erőket.
3.: Biztosított bázisokat létrehozni az tengelyhatalmak európai célpontjainak leküzdésére.
Éles helyzetben az emberek inkább ellőnek egy fél hadianyag raktára elegendő lőszert ha ezzel akár 1%-al is növelik az esélyt annak hogy túlélik.
Egy felmérés szerint a második világháborúban kb. 50.000 (ötvenezer) ellőt lövedékre jutott egy találat, ami ugye még mindig nem feltétlenül volt halálos. Szép kis szám, nemdebár? :)
Természetes reakció hogy inkább a lőszert pazarolják mint az emberi életett amíg vam lőszer addig kevesebb veszteséggel lehet harcolni lőszerel fedezékből vag tűzérségel pl ebben az esetben úgy lehet támadni hogy a támadok nincsenek életveszélyben.
Ebben megoszlanak a vélemények. Taktikailag az lenne az ideális, ha a katona inkább időt fordít a célzásra, és egy pontos lövéssel leszedi a célpontot, nem pedig egy tárat ellő az irányába, hogy majd csak eltalálja az egyik kósza lövedék. Ennek a teórának a következménye lett az M16A2 illetve az M4, amely nem képes "rendes" sorozatlövésre csak egyeslövésre és háromlövéses rögzített sorozatra. Aztán különösen a spec. egységek gyorsan közölték, hogy ez marhaság, mert rövid távon (pl. épületharc) nincs idő hidegvérrel célozni, ösztönösen célrafogni és tüzetnyitni kell, sorozatlövéssel. Így jelent meg az M4A1... :) -
#1079
De a vén faszik annyira ragaszkodnak a látványos támadáshoz, hogy még Kuwaitba is kivonták az ócska csatahajókat az öböl h.-kor és megszórták a partot. Hogy mi volt az értelme? Nemtom... minden esetre az ellenség is csak pislogott.
Pisloghatott is, mivel a 406 mm-es hajóágyúk volt, hogy 30 km-re lévő célpontokat szórtak meg, hatékonyabban, mint egy légitámadás (akkoriban, ma már kissé más a helyzet). Kis pilótanélküli felderítőrepülőgép repült szépen a célterület fölé, és azzal vezették a tüzet. Nagyon hatékony megoldás az erősítések, bázisok földig rombolásához.
Iraki felvételeken is látom hogy vannak fent a tetőn vagy 20an amcsik és lőnek valamit mint az idióta. Aztán még ott is maradnak isten tudja meddig, az ziher bemérik őket és akár egy iraki katona is ha oda lopódzik valahogy, add egy ajándék csomagot.
Városi harc. Rövid távolságon alapvetően a tűzgyorsaság számít, mivel túl rövid az idő a pontos tűzelés kiváltására. Ezért is használnak sorozatlövésre képes M4A1-eseket ilyen helyeken, és nem M16A2/M16A4 gépkarabélyokat.
Második világháborús megfelelője ennek az ellentétnek a géppisztoly vs. toló-forgózáras puska. Rövid távon nem kérdéses melyik a hatékonyabb, egy PPS géppisztoly vagy egy Kar98k...
Az iraki felkelők pedig ritkán vannak olyan helyzetben, hogy "bemérjék" az amerikai vagy szövetséges katonákat. Az amerikaiak taktikája pl. Al-Faludzsa esetén az volt, hogy ha valamelyik házból rájuk lőttek, akkor folyamatos tűzzel fedezékbe kényszerítették az ellenfelet, és közben hívtak egy M1A1/A2 Abrams harckocsit vagy egy F-16 v. F/A-18 vadászgépet, amely szépen porig rombolta az adott házat, benne azzal, aki rájuk lőtt (meg olykor azokkal, akik vétlenül még ott voltak). -
hokotro #1078 végre van megint a topic.Az ilyen jellegű topicokat miért törlik.Az enyémet már2x kivonták a forgalomból.Jó ez a téma és jó ez a topic.
-
#1077
ember akkor az ott még mind gyarmat volt szal..... -
harcu #1076 Nem Németország, hanem az Európai Háború befejezése volt a fő cél. Jaőán leverésével csak 1946-ra számoltak az optimistábbak, de a reálisnak 1947 látszott. Aztán eredményt hozott a Menhetten-terv -
#1075
Ja meg Iránt is próbálták bedarálni a komcsik, de aztán kénytelenek voltak meghátrálni amcsi nyomásra. -
#1074
Indiát meg már bebiztosították Afghanisztán érdekszférákra osztásával, és meghagytak "élő határnak". -
#1073
Hát Churchill nem véletlenül akart inkább a Balkánon partraszállni, hogy elzárja európát a ruszkik elől. Ha balkánon szállna partra, akkor a lengyeleket nem is, de Magarországot, Cseheket, Kelet-németeket biztos megtudták volna kaparintani az oroszok elől. Így alig késték le az amcsik Blerin invázióját. -
#1072
Orosz terjeszkedés továbbá az angolokat, azaz a Britt Birodalom érdekeit is sértette délen Indiánál. Már egy jó ideje... Hogy a Nyugati terjeszkedéstől való félelem mennyire volt reális... nemtom ;(
A 3 hozzászólásom röviden:
OROSZ AGRESSZIÓ így is, úgy is -
#1071
Az indokokat meg ti is tudjátok...
Első nagy háború után a német és az orosz mérnökök lázasan fáradoztak jobbnál jobb tankok és egyéb fegyverek kidolgozásán. Mind2 részről ezerrel folyt a fegyverkezés. CSak mondjuk a ruszkik keze "szabad" volt.
Őhhhmm.... őőőő... valaki tudná részletezni az orosz agresszió keletről érkező fenyegetettségét? -
#1070
Én mintha úgy tudnám, hogy Hitler már úgy volt az Oroszokkal, hogy na most ki támad először... Úgy vélte és állítólag meg is volt rá az oka hogy ha nem ő támad, akkor a komcsik kezdeményeznek. E képpen így is úgy is alapon előnyre tett szert, hogy ő kezdte... -
PaI2tizán #1069 "Nem számítottak támadásra, miért építettek volna ki megerősített védelmi vonalat? Akkoriban az volt a nézet, hogy németország nem vág kétfrontos háborúba, ez pedig (utólag nézve) nem is volt hibás nézet, csakhát a németek nem tartották magukat hozzá.
Ütközőzónának meg ott volt például fél Lengyelország. "
Számítottak rá mindkét fél érezte milyen átlátszó az a megnem támadási egyezség
tudták hogy előbb utóbb eljön a háború és hogy ki támad csak attól függ hogy ki készül fel előbb ezért mindenki inkább azzal foglalkozott hogy minnél előbb biztos pozícióból támadhasson.
"1.: Amerika 1940-től jelentős mennyiségű hadianyaggal támogatta Angliát, 1942-től kezdve pedig a Szovjetuniót is. A partraszálláshoz szükséges hadianyag átszállítása az óceánon időt vesz igénybe, mégpedig nem is keveset. Legjobb esetben sem szállhattak volna partra 1943 vége előtt a győzelem esélyével.
2.: Megfeledkezel az amerikai légierőről. Annak bombázói már 1942-től kezdve támadták a nácikat...
"
Továbbra is mondom hogy ez a keleti fronthoz képest édes kevés segítség
de ugy néz ki hogy tévedtem és nem tudtak volna előbb támadni ez azt jelenti hogy akkor tényleg többet nem nagyon tudtak tenni 44-ig.
"Szerintem alábecsülöd azt, hogy milyen logisztikai nehézségekkel kellett megküzdeniük a nyugati front megnyitásához. Ez nem annyi, hogy csónakokba raksz párszázezer embert, és nekiindítod őket a csatornának, hogy arrafelé van az ellenség. "
Igaz:) pedig milyen egyszerű lenne.
-
PaI2tizán #1068 Nyilván inkább a golyokat pazarolják mint a saját életüket.
Éles helyzetben az emberek inkább ellőnek egy fél hadianyag raktára elegendő lőszert ha ezzel akár 1%-al is növelik az esélyt annak hogy túlélik.
Természetes reakció hogy inkább a lőszert pazarolják mint az emberi életett amíg vam lőszer addig kevesebb veszteséggel lehet harcolni lőszerel fedezékből vag tűzérségel pl ebben az esetben úgy lehet támadni hogy a támadok nincsenek életveszélyben.
Tulajdonképpen amíg bőven lehet szórni a muníciót inkább az fogyon mint az emberi létszám. ez nem egy pc játék -
PaI2tizán #1067 "Az USA és Nagy-Britannia még 1941. március 27.-én megegyezett a "Germany-first" elvben - vagyis ha Japán megtámadná az USA-t és szövetségre lépne Németországgal, akkor először a németekre koncentrálnak, mert ha Hitler elbukik, akkor Japán sem húzza sokáig. Ezt 1942. január 14.-én, a tényleges hadüzenet után is megerősítették. A csendes-óceáni hadszintér biztosan nem vont el erőforrásokat az európaitól, inkább fordítva történt."
Germany first 1941?
Amerika 44-ben került ténylegesen harba a németekkel
Akkor miért nyitották meg az olasz frontot és afrikába miért harcoltak az olaszokal?
-
PaI2tizán #1066 A kettő tulajdonképpen ugyanaz de ez kábé olyan hogy a tolvaj nem saját magáért lop a gazdagoktól hanem azért hogy egyenlőbb legyen a vagyonosok és a szegények társadalmi eloszlása:) -
harcu #1065 Van egy olyan elmélet, hogy a tűzharcot az nyeri meg, aki az első percen belül magához ragadja a tűzfölényt, az nyeri a tűzharcot. Ezért hárul fontos szerep a géppuskákra és a golyószórókra, amik nem célzott tüzet adnak, hanem tűzfüggönyr lőnek, a földre fektetve az ellenséget, a saját gyalogságnak pedig lehetővé téve a mozgást. Persze városi harcban ez kevésbé megvalósítható, mint nyílt terepen két szakasz katona között. -
#1064
Egészen a legutóbbi időkig a hajóágyú tudta a legjobban támogatni a partraszállást. Az USA is ilyen támogató szerepkör miatt tartotta meg az Iowa-osztályú csatahajóit, intenzíven használták is őket Koreában, Vietnamban meg az Öböl-háborúban is.
Gondolj bele: ahova egy 406mm-es lövedék becsap, ott egy jó darabig nem nő fű. Bunker, fedezék, harckocsi mindegy neki, 1200kg pusztítás. Aztán, ahogyan SZU is írta, még az életben maradt katonák is hosszú percekre sokkos állapotba kerülnek akár egy közeli találattól is. Hiába ellene a légvédelem, legfeljebb a csatahajót támadhatják, de annak ott a páncélzata. Az egyetlen hátránya, hogy a parttól max. 39km-re lévő célpont támadható vele, de pont ez a partraszálás idején kritikus körzet. Koreában pl. remekül beváltak a csatahajók, éppen a hosszú partvonal miatt hatamas területet tudtak az ágyúkkal uralni.
Mindent összevetve Normandiában a kiszuperált, öreg csatahajók többet tettek a partraszállás sikeréért, mint a légierő vagy az akkor kipróbált, hajóról indított irányítatlan rakéták. A hadvezetés egyébként azt várta, hogy legalább egyet elveszítenek közülük, de végülis mind megúszta. -
SZU #1063 Nézd majd meg a Leghosszabb nap című filmet. Nem egy filmtörténeti alkotás, de nekem tetszett.
Az ágyútűz megrongálhatja a tankakadályokat, szögesdrótokat, aknamezőket, telepített ágyúkat, légvédelmeket, géppuskafészkeket. Megölhet pár lassú katonát, félelemmel tölti el őket, beszorítja őket a bunkerek legaljára. Megsüketülnek percekre, órákra, véglegesen. Telinyomja szemüket, szájukat homokkal.
Szerinted mennyi esélyük lett volna partraszállni előkészítő ágyútűz nélkül?? Már a hajókról leszálló katonákat lőtték volna, s nem csak a partra szállókat.
Egyébként, ha esetleg elfütyülne a fejed mellett 1! lövés, lehet hogy becsokizol. Nos ha szétlőnek egy utcát a szemed láttára, lehet hogy sokkos lennél, ha a köv. sarkon ki kell nézned. Kicsit furcsa a nézeted a tűzerővel kapcsolatban. Tudod a "suppressing fire" a géppuska alapja. Nem célzott headshotokat tolnak vele, hanem fedezékbe kényszeríti a célt, míg a többi gyalogos odaér és kifüstöli! -
#1062
Ahogy mindenki tudja, Normandiában pl nem is volt megfelelő kikötő, ahol biztosítani lehetett az utánpótlást. Míg előre gyártott elemekből gyorsan ki nem építettek ponton kikötőt, addig kénytelenek voltak tartani a hidfőálást. Másképp tényleg nem lehetett volna megoldani. Kis hatótávolságban persze lehetett védeni a csapatokat hajóról, de hát én úgy tudom hogy a hajó ágyú sortűz nem sokat ér a part ellen. De a vén faszik annyira ragaszkodnak a látványos támadáshoz, hogy még Kuwaitba is kivonták az ócska csatahajókat az öböl h.-kor és megszórták a partot. Hogy mi volt az értelme? Nemtom... minden esetre az ellenség is csak pislogott. Most komi mire jó az hogy egy bizonyos területet megszórnak jól mint a hülye? Iraki felvételeken is látom hogy vannak fent a tetőn vagy 20an amcsik és lőnek valamit mint az idióta. Aztán még ott is maradnak isten tudja meddig, az ziher bemérik őket és akár egy iraki katona is ha oda lopódzik valahogy, add egy ajándék csomagot.
Persze ők jobban tudják mer, nem én vagyok a szakértő. Ha egy utca sarkot meg kell szórni 2-3 percen át, vagy egy erkélyt, akkor csak lőjjék szitává. Lényegtelen hogy van ott valaki vagy sem. Vagy csak a halál félelmüket akarják ezzel lecsillapítani. -
#1061
Talán pont emiatt a halattak olyan gyorsan a németek az elején + a szálin vonalat is leszerelték mert a határ nyugatabra került lengyelország megszálása után. Szóval semmi féle vagy helyenként gyenge határ védelem volt ez pedig nem arra utal hogy nem akartak támadni ugyanis ha nem akrtak volna támadni akkor a védelmet erősítették volna.
Nem számítottak támadásra, miért építettek volna ki megerősített védelmi vonalat? Akkoriban az volt a nézet, hogy németország nem vág kétfrontos háborúba, ez pedig (utólag nézve) nem is volt hibás nézet, csakhát a németek nem tartották magukat hozzá.
Ütközőzónának meg ott volt például fél Lengyelország.
Ha akarnak előbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
Konkrétan 1941-ben még nem volt elegendő partraszálló hajójuk, a Higgins-hajókat csak 1942-től kezdték el tömegesen gyártani.
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel később itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevően mikor segítettek európát megszabadítani a németektől és a háborútól.
1.: Amerika 1940-től jelentős mennyiségű hadianyaggal támogatta Angliát, 1942-től kezdve pedig a Szovjetuniót is. A partraszálláshoz szükséges hadianyag átszállítása az óceánon időt vesz igénybe, mégpedig nem is keveset. Legjobb esetben sem szállhattak volna partra 1943 vége előtt a győzelem esélyével.
2.: Megfeledkezel az amerikai légierőről. Annak bombázói már 1942-től kezdve támadták a nácikat...
Méreteiben csak a nyugati front megynyitása jelentet segítséget és ez akkor érkezet meg amikor 44-ben már összeomlottak a németek.
Szerintem alábecsülöd azt, hogy milyen logisztikai nehézségekkel kellett megküzdeniük a nyugati front megnyitásához. Ez nem annyi, hogy csónakokba raksz párszázezer embert, és nekiindítod őket a csatornának, hogy arrafelé van az ellenség.
A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító járművek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni.
Az amerikai flotta noha igen jelentős volt, 1941-ben még gyengébb volt, mint a Japán vagy a Brit-flotta. Ismét utalnék a Helcat által, illetve itt fentebb általam is említett Higgins-hajókra. -
#1060
"A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító járművek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni."
Ez nem így van. Pl. az Anglia elleni német invázió elmaradásának egyik oka az volt, hogy a Kriegsmarine nem rendelkezett ilyen szállító kapacitással (a másik ok a brit flotta volt).
Vagy ott volt az antant inváziója az I.világháborúban Gallipolinál. Nem volt meg hozzá sem az eszköz sem a szükséges ismeret - katasztrófális vereség is lett belőle
A speciális partraszálló járművek meglehetősen új dolognak számítanak. A flották hagyományosan úgy támadtak a szárazföldre, hogy megpróbáltak elfoglalni egy kikötőt, ahol a szállítóhajók kirakodhattak. Erre példa a németek krétai inváziója, ott a bajba került ejtőernyősöket az mentette meg a vereségtől, hogy sikerült az elfoglalt kikötőben reguláris csapatokat partra tenni.
De itt egy link az US Navy partraszálló járműveiről, még véletlenül sincs benne 1942 elötti dátum:
US Navy partraszálló járművek
Vagy a leghíresebb ilyen jármű korai verzióját 1939-ben még csak tesztelték:
Higgins-boat
"...csak az Amerikaiak csak a partraszállító eszközeinek csak egy részét adta be a leendő akcióra mert még a japánokra koncentráltak előbb őket akarták végleg letudni"
Az USA és Nagy-Britannia még 1941. március 27.-én megegyezett a "Germany-first" elvben - vagyis ha Japán megtámadná az USA-t és szövetségre lépne Németországgal, akkor először a németekre koncentrálnak, mert ha Hitler elbukik, akkor Japán sem húzza sokáig. Ezt 1942. január 14.-én, a tényleges hadüzenet után is megerősítették. A csendes-óceáni hadszintér biztosan nem vont el erőforrásokat az európaitól, inkább fordítva történt. -
#1059
Ismerem :) -
#1058
Hát igen erre van is egy jó kis vicc :D
Itt az idő, hogy megválasszák a világ új vezetőjét, és a Te szavazatod számít a döntésben. Az alábbiakban olvashatsz néhány tényt a vezető jelöltekről:
A - jelölt: Tisztességtelen politikusok veszik körül, és asztrológussal konzultál döntései előtt. Két szeretője van. Zsinórban dohányzik és napi 8-10 Martinit iszik.
B - jelölt: Hivatalából kétszer elbocsátották, az egyetem alatt ópiumot használt, délig alszik és mikor felkel egy pohár whisky-vel kezd.
C - jelölt: Kitüntetett háborús hős. Vegetáriánus, nem dohányzik, néha megiszik egy-egy sört, és soha nem volt házasságon kívüli kapcsolata.
Melyik jelöltre esne a választásod?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A - jelölt: Franklin D. Roosevelt
B - jelölt: Winston Churchill
C - jelölt: Adolf Hitler
-
#1057
churchill mindent megtett hogy minél nagyobb európai terület legyen brit kézen
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy Churchill mindent megtett annak érdekében, hogy Európából minél kevesebb legyen Szovjet kézen, nem véletlen, ő beszélt először a vasfüggönyről.....Okos emberke volt, annak ellenére, hogy mennyit ivott, meg dohányzott :) -
PaI2tizán #1056 "A két háború között jóformán csak a flottát és a nehézbombázókat fejlesztették"
A Flotta létezése magába foglalja hogy léteznek partraszállító járművek a flottának képesnek kell lennie megtámadni akár szárazfödlet is katonákat hadianyagot kirakodni.
És tudjuk hogy az Amerikaiaknak hadi anyagfronton nem kellet spórólniuk így a mennyiség mindenhol megvolt csak a minőség nem.
Ezenkívül a brittek minél hamarabb partra akartak szálni(hogy minél előbb beérjenek mielött még a vörös hadsereg teljesen lefoglalja európát churchill mindent megtett hogy minél nagyobb európai terület legyen brit kézen) és ez sikerült is volna csak az Amerikaiak csak a partraszállító eszközeinek csak egy részét adta be a leendő akcióra mert még a japánokra koncentráltak előbb őket akarták végleg letudni -
PaI2tizán #1055 Ez igaz csak nem erről van szó egyébként szovjeteket is elláta rengeteg teherautóval(ezeknek köszönhette a szovjet hadsereg a meglévő mozgkékonyságát ha nem kapta volna ezt meg ugy jártak volna a mozgással és az utánpótlással mint a németek) és valamennyi tankkal
De ez mind mekkora segítség ahoz képest hogy a szovjeteknek teljes emberi és anyagi kapacitásukkal a németek ellen kellet mennie és még így is csak haszálon múlott hogy talpon maradnak.
Méreteiben csak a nyugati front megynyitása jelentet segítséget és ez akkor érkezet meg amikor 44-ben már összeomlottak a németek. -
#1054
"Ha akarnak előbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)"
Az USA-nak rendkívül korlátozottak voltak a katonai képességei a világháború kitörésekor. Nem voltak korszerű páncélosai, vadászgépei, partraszálló járművei, ráadásul ezek nemcsak legyártva nem voltak, hanem kitalálva sem. A legjobb harckocsijuk az M2 volt, és még két évvel később is Brewster Buffalo-kal meg P-40 vadászokkal szerencsétlenkedtek. A kiképzett katonákról már ne is beszéljünk.
A két háború között jóformán csak a flottát és a nehézbombázókat fejlesztették, mindkettőt a tengeri határok védelmének érdekében. Jellemző volt az amerikai ipari és szellemi kapacitásra, hogy Pearl Harbour idején a legtöbb "győztes" fegyver már prototípusként létezett, nem sokkal később pedig megkezdődött a szinte korlátlan mennyiségű sorozatgyártása. Ugyanakkor ez mind időt igényelt.
Plusz azt sem érdemes elfelejteni, hogy az atlanti csata csak 1942-ben dőlt el. Egészen addíg a szövetségesek örültek, ha az Anglia talpon maradásához szükséges élelmiszer és hadianyag eljutott a célig.
Vagyis a partraszállásokat igencsak nehéz, ha nem éppen lehetetlen lett volna korábban megkezdeni. -
#1053
Az egy dolog, hogy nyíltan nem jött USA, de az angolokat támogatta ám gazdaságilag... -
PaI2tizán #1052 "Ha Hitler nem rohanja le a szovjetuniót, valószinüleg Sztálin rohanja le európát pár év múlva. Viszont ennek nem sok köze van a nyugathoz, Sztálinnak nem jelentett gondot lepaktálnia Hitlerrel Lengyelország ügyében, hiszen Hitler akkor már eltervezte a nyugati hadjáratot, Sztálin számára pedig kapóra jött volna, ha az európai országok hosszadalmas háborúban kivéreztetik egymást, könnyű prédává válva a vörös hadseregnek. Arra sem Sztálin, sem a legtöbb ország vezetője nem számított, hogy a Németek pillanatok alatt a tengerbe szorítják a Francia és az Angol expediciós erőket. "
A szovjet-német háború télleg csak idő kérdése volt de a nyugati hatalmak rendesen megsürgeték a dolgokat mert nekik az ált érdekükben.
Egyébként volt egy olyan feltételezés miszerint szovjetek éppen támadáshoz vonultak fel amikor a németek megtámadták őket.
Erre abból következtettek hogy a szovjet hadsereg fele a határon volt elhelyezve. Ez önmagában nem is furcsa de semmi féle álcázás vagy védelem nem volt kiépítve. Teljesen alkalmatlanok voltak a védelemre a szovjet határon elhelyezet körzetek. Inkább hasonlítottak "megindulási körzetekre".
Talán pont emiatt a halattak olyan gyorsan a németek az elején + a szálin vonalat is leszerelték mert a határ nyugatabra került lengyelország megszálása után. Szóval semmi féle vagy helyenként gyenge határ védelem volt ez pedig nem arra utal hogy nem akartak támadni ugyanis ha nem akrtak volna támadni akkor a védelmet erősítették volna.
"Anglia 1942-ben esélytelen lett volna egy partraszállásra, egyszerűen nem volt elegendő tartaléka, sőt, hadianyaga sem ennek kivitelezésére (Dunkerknél ott maradt a francia és az angol erők szinte összes nehézfegyverzete). 1942-43 jobbára azzal telt, hogy angliában elegendő tartalékokat és embert halmozzanak fel egy sikeres támadáshoz. Annyi eszük volt az angoloknak, hogy csak akkor kezdeményezték a partraszállást, amikor már elegendő erejük lett sikeresen végrehajtani. Egy sikertelen partraszállás katasztrófális következményekkel járt volna. "
Ha akarnak előbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
De persze érthető hogy amíg a németek erősek addig nem akartak beavatkozni.
"Az Afrikai frontot nem a szövetségesek nyitották meg, hanem az olaszok, majd azok segítségére siettek a németek. Az Afrika korps pedig egyáltalán nem volt katasztrófálisan felszerelve, az adott német csúcstechnikát kapták meg minden esetben (pl. a Tigris harckocsik is azonnal feltüntek itt is). Ami problémájuk volt, az az utánpótlás helyzete, ez viszont csak részben múlt az Afrika korpson, lévén a Földközi tengert az angol flotta uralta. "
Igen jogos nem ezt akartam írni a fáklya hadműveletre gondoltam amikor afrikában száltak partra.
Katasztrófális felszerelést nem minőségileg hanme mennyiségileg értettem botrányosan kevés hadianyaguk volt az utánpótlási problémák miatt csak a tökéletes minőség és a hadvezetés adott nekik valamennyi esélyt persze ez az esély rövid távú és idővel elveszik mert egy hossszabb háborúban ha az egyik fél előbb kimerül anyagilag akkor hiába jobb minőségileg.
"Az USA 1941 December 7.-én lépett hadba Japánnal, és December 11.-én üzent neki hadat Németország és Olaszország. 1944-ben a Normandiai partraszállás volt, nem pedig a hadbalépés."
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel később itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevően mikor segítettek európát megszabadítani a németektől és a háborútól.
"Lehetne sorolni, de itt a legjobb általam ismert példa:
Az 1969.-es világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró időn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos országgal, Honduras-szal szemben. El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset. Ezután a két ország szurkolói egymásnak estek, tömeges kéz, láb és bordatöréssel végződött a küzdelem. Másnap soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s újfent zavargások törtek ki, ahol elverték a másik ország állampolgárait, illetve akit annak véltek. Július 3-án háború tört ki a két ország között a zavargások és a kölcsönös sértegetések után. A békekötésig kétezer katona esett el, és összeomlott a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét országnak fontos volt. Így aztán Hondurasban és El Salvadorban is komoly éhínség tört ki.
Természetesen ez erősen szélsőséges eset, az általam ismert talán legbizarabb háborús esemény, de ugyanakkor nagyszerűen példázza, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai. :)"
:D
-
PaI2tizán #1051 Arra akartam utalni hogy útolag bármit bele lehet magyarázni de nagyon egyértelmű hogy mi a fő indok.