Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
PaI2tizán #1052 "Ha Hitler nem rohanja le a szovjetuniót, valószinüleg Sztálin rohanja le európát pár év múlva. Viszont ennek nem sok köze van a nyugathoz, Sztálinnak nem jelentett gondot lepaktálnia Hitlerrel Lengyelország ügyében, hiszen Hitler akkor már eltervezte a nyugati hadjáratot, Sztálin számára pedig kapóra jött volna, ha az európai országok hosszadalmas háborúban kivéreztetik egymást, könnyű prédává válva a vörös hadseregnek. Arra sem Sztálin, sem a legtöbb ország vezetője nem számított, hogy a Németek pillanatok alatt a tengerbe szorítják a Francia és az Angol expediciós erőket. "
A szovjet-német háború télleg csak idő kérdése volt de a nyugati hatalmak rendesen megsürgeték a dolgokat mert nekik az ált érdekükben.
Egyébként volt egy olyan feltételezés miszerint szovjetek éppen támadáshoz vonultak fel amikor a németek megtámadták őket.
Erre abból következtettek hogy a szovjet hadsereg fele a határon volt elhelyezve. Ez önmagában nem is furcsa de semmi féle álcázás vagy védelem nem volt kiépítve. Teljesen alkalmatlanok voltak a védelemre a szovjet határon elhelyezet körzetek. Inkább hasonlítottak "megindulási körzetekre".
Talán pont emiatt a halattak olyan gyorsan a németek az elején + a szálin vonalat is leszerelték mert a határ nyugatabra került lengyelország megszálása után. Szóval semmi féle vagy helyenként gyenge határ védelem volt ez pedig nem arra utal hogy nem akartak támadni ugyanis ha nem akrtak volna támadni akkor a védelmet erősítették volna.
"Anglia 1942-ben esélytelen lett volna egy partraszállásra, egyszerűen nem volt elegendő tartaléka, sőt, hadianyaga sem ennek kivitelezésére (Dunkerknél ott maradt a francia és az angol erők szinte összes nehézfegyverzete). 1942-43 jobbára azzal telt, hogy angliában elegendő tartalékokat és embert halmozzanak fel egy sikeres támadáshoz. Annyi eszük volt az angoloknak, hogy csak akkor kezdeményezték a partraszállást, amikor már elegendő erejük lett sikeresen végrehajtani. Egy sikertelen partraszállás katasztrófális következményekkel járt volna. "
Ha akarnak előbb is eljuthattak volna Európába Amerikának rengeteg partraszállásra alkalmas hadianyaga volt (nemcsoda hiszen északra kanada délre mexikó nem sok háborút vívtak saját kontinensükön)
De persze érthető hogy amíg a németek erősek addig nem akartak beavatkozni.
"Az Afrikai frontot nem a szövetségesek nyitották meg, hanem az olaszok, majd azok segítségére siettek a németek. Az Afrika korps pedig egyáltalán nem volt katasztrófálisan felszerelve, az adott német csúcstechnikát kapták meg minden esetben (pl. a Tigris harckocsik is azonnal feltüntek itt is). Ami problémájuk volt, az az utánpótlás helyzete, ez viszont csak részben múlt az Afrika korpson, lévén a Földközi tengert az angol flotta uralta. "
Igen jogos nem ezt akartam írni a fáklya hadműveletre gondoltam amikor afrikában száltak partra.
Katasztrófális felszerelést nem minőségileg hanme mennyiségileg értettem botrányosan kevés hadianyaguk volt az utánpótlási problémák miatt csak a tökéletes minőség és a hadvezetés adott nekik valamennyi esélyt persze ez az esély rövid távú és idővel elveszik mert egy hossszabb háborúban ha az egyik fél előbb kimerül anyagilag akkor hiába jobb minőségileg.
"Az USA 1941 December 7.-én lépett hadba Japánnal, és December 11.-én üzent neki hadat Németország és Olaszország. 1944-ben a Normandiai partraszállás volt, nem pedig a hadbalépés."
Igen a brittek meg elvileg 1939 szeptember elsején gyakorlatilag egy évvel később itt nem.
Itt én arról beszéltem hogy számottevően mikor segítettek európát megszabadítani a németektől és a háborútól.
"Lehetne sorolni, de itt a legjobb általam ismert példa:
Az 1969.-es világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró időn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos országgal, Honduras-szal szemben. El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset. Ezután a két ország szurkolói egymásnak estek, tömeges kéz, láb és bordatöréssel végződött a küzdelem. Másnap soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s újfent zavargások törtek ki, ahol elverték a másik ország állampolgárait, illetve akit annak véltek. Július 3-án háború tört ki a két ország között a zavargások és a kölcsönös sértegetések után. A békekötésig kétezer katona esett el, és összeomlott a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét országnak fontos volt. Így aztán Hondurasban és El Salvadorban is komoly éhínség tört ki.
Természetesen ez erősen szélsőséges eset, az általam ismert talán legbizarabb háborús esemény, de ugyanakkor nagyszerűen példázza, hogy az emberi hülyeségnek nincsenek határai. :)"
:D