Olcsó és népszerű a háború
Oldal 1 / 8Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#370
Nem kell patterneket keresnunk, mikor a vilagunkat pszichopatak iranyitjak. es FYI, a psichopataknak csak 1-2%-a gyilkos. A tobbi politikus, media es gazdasagi mogulok.
#369
#368
Egy példa arra, hogy mi történik akkor, ha a bankrendszer elkezd egyre kevesebb hitelt kiadni: Gazdasági világválság #3025
#367
A te elméleted áll szembe a ténnyel, hogy #362-ben trollkodtál. Most meg magyarázod a bizonyítványodat. <#nezze>
#366
A színvonaladhoz már sajnos volt néhányszor szerencsém, így pontosan tudom, hogy zajlana ez a beszélgetés. Pont mint az elõzõ öt: amikor végre sikerül harapófogóval kihúzni belõled, hogy mit is akarsz, és az álláspontod tarthatatlanságát is bebizonyítani, akkor elkezded nem érteni a nyilvánvalót, pont az ellenkezõjét kezded mondani, mint amit addig, na meg a pirosról is kiderül, hogy azt te feketének hívod.
Te nem beszélgetni/okosodni jársz ide, csak az - egyébként félig se megrágott - NWO-s hülyeségeiddel kocsmázol, meg pózolsz, hogy milyen mélyre látsz, és várod a bókot meg a virágcsokrot, aztán megsértõdsz, amikor csak röhögés jön.
Trollokat minek etessek?
Te nem beszélgetni/okosodni jársz ide, csak az - egyébként félig se megrágott - NWO-s hülyeségeiddel kocsmázol, meg pózolsz, hogy milyen mélyre látsz, és várod a bókot meg a virágcsokrot, aztán megsértõdsz, amikor csak röhögés jön.
Trollokat minek etessek?
#365
Persze egy játék jobb esetben szimulációnak fogható föl. Azonban olyanokat viszonylag jól modellez, hogy...
Természetesen vannak dolgok, melyeket egy játék jól modellez, de mégiscsak egy médiaipari termékrõl van szó, ami törvényszerûen igazodik a kor dogmarendszeréhez.
Róma, ha azt nézzük hogy Egyiptom, vagy Babilon évezredekig fennmaradt Róma néhány száz éves létével bizony nem tûnik túl stabil képzõdménynek, a Brit világbirodalom dettó, még ha azért természetesen jó pár generációt mindegyik "kiszolgált".
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem az a lényeg, hogy melyik hatalmi szervezõdés (birodalom, cég, államszervezõdés, stb.) mennyi ideig volt talpon, hanem hogy nincs értelme annak az érvnek, hogy lehetetlen generációkon átívelõ módon küzdeni célokért. Ez alapjaiban fals, mert veheted példának akármelyik szervezõdést amelyik több száz évig vagy több ezer évig sikerrel képviselte érdekeit, és máris azt látod, hogy egy sikerrel keresztülvihetõ cél kvázi önmagát tartja fent, mert az emberek automatikusan az ügy szolgálatába állnak. Ilyen szemmel nézve a történelmünk nem egymást követõ dinasztiák, uralkodóházak, érdekcsoportok története, hanem egymást követõ ideák története. Az idea az, ami továbbél, így a mai világot is egy idea tartja mozgásban, és nem egy többé-kevésbé titkos csoport. Természetesen az idea látható formákban ölt testet, de tévedés a látható formára kiváltó okként hivatkozni.
Kb 90-ig ez tényleg így volt, azonban a hidegháború végétõl valami megváltozott.
Persze, valami megváltozott, de nem az, amire én hivatkozok. A No Logo c. könyvet olvastad? Na, ott pl. leírják, hogy a 90-es évektõl a cégek valóban megváltoztak, és a konkrét termékek gyártásáról áttértek a "márkák gyártására". Tehát pl. a 90-es évek egyik sikercége, a Nike, az nem cipõt gyártott, hanem magát a Nike márkát "gyártotta". Tehát egy imázst, egy ideát hozott létre, és ezt értékesítette közvetlenül.
Az alap ötlet tehát megmaradt, csak a formát frissítették fel a kor lehetõségeihez és követelményeihez mérten. A cégek ma is mint megoldásszállítók tetszelegnek, az emberek vágyainak kiszolgálóiként, vagy épp a problémák megoldójaként (lásd. a "zöld" mozgalmak felkarolását).
Tehát a változást aláírom, azt, hogy a cégek elsõ számú szempontja nem lenne az, hogy magukat a civilizációnk fenntartójaként, motorjaként, alapjaként tüntessék fel, az számomra nem belátható.
Iszonyat módon nyirbálják a melósok jogait...
Természetesen. De a 90-es évekig se volt fenékig tejfel a melós élete! Csak azért, mert a cég megtévesztõ módon magáról egy "a földi élet fenntartója/biztosítója/lehetõvé tevõje" képet alakít ki, ezzel párhuzamosan "természetesen" pont ezzel ellentétes tevékenységet folytat. Hisz ebbõl a tevékenységbõl származik a haszna, míg az imázsépítéssel biztosítja azt, hogy a társadalom eltûri azt, amit csinál. Mert az ember meg van zavarodva: hisz látja, hogy a cégek mást se próbálnak mint segíteni nekünk (lásd. marketinganyagok) és közben látja azt is, hogy a cégek keresztülgázolnak mindenen és mindenkin. A mi felelõsségünk eldönteni azt, hogy a kettõ közül melyik a privát társaságok valódi arca.
Szó sincs arról, hogy a cégek bármiben is felelõsséget vállalnának épp ellenkezõleg!
Szeretném kiemelni a lényeget, ami pedig az, hogy a felelõsségvállalás látszatát kell kelteniük a cégeknek. Érted? Nem beszél senki sem valódi felelõsségvállalásról. Te sem gondolhatod komolyan, hogy a 90-es évekig a cégeket valóban érdekelte a felelõsségvállalás. A nagy fenéket! De nem is ez a lényeg. A lényeg a cég szempontjából az, hogy el tudja-e hitetni az emberekkel, hogy az õ (a cég) közremûködésére az életünkben szükség van.
Ugyanez a problematikája minden más olyan szervezetnek is, mely az emberek közremûködését akarja megnyerni (tehát amelyik nem erõszakkal hanem megtévesztéssel próbálja irányítani az embereket). Pl. a katolikus egyház. El kellet hitetni, hogy az embereknek szükségük van egy papra ahhoz, hogy õk Istennel "kommunikálhassanak" (egy közvetítõre van szükségük ahhoz, hogy a valóságot megismerjék - ma erre ott van a média és a tudomány: õk is csak "gatekeeper"-ek). Ma pedig el kell hitetniük, hogy egy Microsoft-ra szükségük van ahhoz, hogy számítógépeik lehessenek, egy MOL-ra, hogy üzemanyaguk lehessen, egy Fidesz-re hogy országuk lehessen, stb. stb. Minden olyan szervezet, mely abból profitál, hogy a valóság és az emberek közé áll és közvetítõnek adja el magát, törvényszerûen annak a látszatát kell keltenie, mintha õ valóban az emberek érdekében fejtené ki tevékenységét.
És mikor fognak megállni a társadalom dezintegrárlásában lerablásában?
Erre mintha már adtam volna választ. Talán a bankokkal kapcsolatban. Minden privát társaság addig növeli a profitot, míg biztosítottnak látja azt, hogy maga a rendszer nem dõl össze. Mint mikor a kocsis addig üti a lovat, míg biztosítva van az, hogy a ló meg nem döglik. Az teljesen lényegtelen, hogy a lónak minden végtagja sajog és már látja, hogy valami nem stimmel. A lényeg az, hogy tovább húzza-e az igát, vagy sem.
Ma gyakorlatilag az emberek ott tartanak, hogy a napi melóért felélik a tartalékaikat a tõkéjüket, legyen szó családi ezüstrõl, vagy a családot összetartó kapcsolatokról. Mit ad a cég eheleyett...
Azt, amit minden más hasonszõrû csoportosulás is: álmokat. Mit ad egy Apple neked? Vagy egy Facebook? Álmokat. Egy csodás világ képzetét. Lásd: Hollywood.
Az lehet, hogy van valami csoport, akik annak ellenére, hogy a gazdaság bõvülés juttatta õket a csúcsra, meg a fogyasztás univerzálissá tétele, valami perverziótól fogva azon filóznak, hogy meg kell akadályozni a gazdaság további bõvülését, a fogyasztás, elosztás priorizálásán keresztül
Kezdem elveszíteni a fonalat. Azt írtam volna valahol, hogy a gazdasági bõvülésnek gátat akarnak szabni?
Láttam a filmet és bizonyos szempontból nagyon jó, de valahogy messze nem a teljes valóságot mutatja be. a háttérbeszorításnál sokkal inkább látszik az, hogy kisemberek csipegettek a tortából, amíg az végül eltûnt, minthogy valaki az államot megszüntette volna.
A film nem egy konteós film. Így nem is fogja kimondani, hogy a sok "kisember" egy összehangolt terv alapján tevékenykedett.
A The Money Masters már konkrétan kimondja. A The Century of the Self már konkrétan kimondja.
És nem az állam megszüntetésérõl van szó, hanem súlytalanná tételérõl. Annak megakadályozásáról, hogy az állam erõfeszítést tudjon tenni az emberek érdekeinek képviselete érdekében.
Ugyanis ne feledjuük, hogy 1-2 dolgot, pl tõkét kivéve az országot nem lehet széthordani.
Nem széthordani akarják, hanem irányítani. A tõke nem más, mint jog a különféle erõforrások feletti rendelkezésre. A tõkét ide-oda rakosgatva a gyakorlatilag a jogosultság maga (~a hatalomra való jogosultság) vándorol egyik embertõl a másikig, egyik területtõl a másikig.
Az állam bármikor mondhatja, hogy eddig tartott a szülinapi zsúr mert akkor most mindenki visszaadja, amit elfelejtett visszahozni.
Természeten bármikor mondhatja, elviekben. Gyakorlatilag meg az állam is csak egy kreálmány, mint a cég maga. Nincs saját feje, lelkiismerete, így nem fog dönteni sem. A konkrét ember az más tészta, de a konkrét emberre pedig lehet hatni. Tényleg javaslom vagy a The Money Masters vagy a The Century of the Self végignézését, mert mindkettõ hoz szép példákat arra, hogy mi történik az állammal akkor, ha megpróbálná megregulázni a privát társaságokat. (Hullanak az emberek...)
Nemrég olvastam egy új hírt ezzel kapcsolatban, csak nem találom az eredetijét, hogy a BNP Paribas megfenyegette az EU-t, hogy ha az a banki szabályozásával próbálkozna, akkor a válaszul a bank befagyasztja a hitelek folyósítását. Ha láttad a The Money Masters-t, akkor tudod, hogy ez a bank harci taktikája: hitel nélkül a gazdaság összeomlik. Mondhatnád, hogy dehát az állam maga bocsájthat ki pénzt ilyenkor, és a probléma letudva. De a BNP Paribas tudja, hogy egymaga képes akkora kavarodást okozni, ami betesz az EU-nak. Ahogy a legutóbbi válság idején a Lehman Brothers becsõdölése is elég volt ahhoz, hogy az egész világ megnézhette magát.
Persze ez csúnya dolog lenne, de a lehetõség adott. Kíváncsi leszek pl, hogy mi lesz a Görög-csoda vége.
Én is kíváncsi vagyok. Ez egy jó példája annak, amikor a céges érdekek és az emberek érdekei összeütközésbe kerülnek. Mert ugye nem azt gondolod, hogy a görögöknél az állami érdek vagy EU-s érdek van ellentétben az emberek érdekeivel?
Hát ha ez azt jelenti, hogy a paraszt azt élvezi, hogy a szántólovát halálra dolgoztatta és röhög rajta, ahogy kilógó nyelvvel a végét járja, akkor igen.
Dehogy múlik ki az a ló! Hát vigyáznak rá! Nem lesz semmi baja. Egyes emberek lehet beleõszülnek és belebetegednek és beledöglenek, de attól még a maradék 90-99% azt fogja gondolni, hogy milyen jó ez a világ, hisz õrá mennyire vigyázott, az õ egészségére és jólétére és legfõképp az õ csodás álmaira...
Ettõl még sajna a világ nem fog igazi egységet alkotni. Létre lehetne hozni egy szakmai adminisztratív egységet maximum, csak az akkor mûködhetne jól, ha az autonómia megmarad az országok szintjén
A szabadság illúziója meg fog maradni, ahogy ma is megvan ennek illúziója. Ha épp az kell.
Vagy ahogy a felelõsségvállalással kapcsolatban láttuk azt, elég annak az illúziója is.
A lényeg, hogy bármirõl is legyen szó, általában elég annak a látszata. Legyen szó szabadságról, vagy épp egészséges ételekrõl, vagy épp a minõségrõl, igazságról, igazságosságról, stb. stb. Az a lényeg, hogy az emberek mit hisznek, hogy milyen világban élnek, és nem az számít, hogy milyen világban élnek valójában. És a rideg valóságot (sokszor a megoldással együtt) hiába látják egyesek, az teljesen lényegtelen, mert tömeg az mindig a tömegnek fog hinni. Amíg azt hiszi, hogy a TV a tömeg hangja, vagy hogy az X párt az a tömeg hangja, addig annak.
Természetesen vannak dolgok, melyeket egy játék jól modellez, de mégiscsak egy médiaipari termékrõl van szó, ami törvényszerûen igazodik a kor dogmarendszeréhez.
Róma, ha azt nézzük hogy Egyiptom, vagy Babilon évezredekig fennmaradt Róma néhány száz éves létével bizony nem tûnik túl stabil képzõdménynek, a Brit világbirodalom dettó, még ha azért természetesen jó pár generációt mindegyik "kiszolgált".
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem az a lényeg, hogy melyik hatalmi szervezõdés (birodalom, cég, államszervezõdés, stb.) mennyi ideig volt talpon, hanem hogy nincs értelme annak az érvnek, hogy lehetetlen generációkon átívelõ módon küzdeni célokért. Ez alapjaiban fals, mert veheted példának akármelyik szervezõdést amelyik több száz évig vagy több ezer évig sikerrel képviselte érdekeit, és máris azt látod, hogy egy sikerrel keresztülvihetõ cél kvázi önmagát tartja fent, mert az emberek automatikusan az ügy szolgálatába állnak. Ilyen szemmel nézve a történelmünk nem egymást követõ dinasztiák, uralkodóházak, érdekcsoportok története, hanem egymást követõ ideák története. Az idea az, ami továbbél, így a mai világot is egy idea tartja mozgásban, és nem egy többé-kevésbé titkos csoport. Természetesen az idea látható formákban ölt testet, de tévedés a látható formára kiváltó okként hivatkozni.
Kb 90-ig ez tényleg így volt, azonban a hidegháború végétõl valami megváltozott.
Persze, valami megváltozott, de nem az, amire én hivatkozok. A No Logo c. könyvet olvastad? Na, ott pl. leírják, hogy a 90-es évektõl a cégek valóban megváltoztak, és a konkrét termékek gyártásáról áttértek a "márkák gyártására". Tehát pl. a 90-es évek egyik sikercége, a Nike, az nem cipõt gyártott, hanem magát a Nike márkát "gyártotta". Tehát egy imázst, egy ideát hozott létre, és ezt értékesítette közvetlenül.
Az alap ötlet tehát megmaradt, csak a formát frissítették fel a kor lehetõségeihez és követelményeihez mérten. A cégek ma is mint megoldásszállítók tetszelegnek, az emberek vágyainak kiszolgálóiként, vagy épp a problémák megoldójaként (lásd. a "zöld" mozgalmak felkarolását).
Tehát a változást aláírom, azt, hogy a cégek elsõ számú szempontja nem lenne az, hogy magukat a civilizációnk fenntartójaként, motorjaként, alapjaként tüntessék fel, az számomra nem belátható.
Iszonyat módon nyirbálják a melósok jogait...
Természetesen. De a 90-es évekig se volt fenékig tejfel a melós élete! Csak azért, mert a cég megtévesztõ módon magáról egy "a földi élet fenntartója/biztosítója/lehetõvé tevõje" képet alakít ki, ezzel párhuzamosan "természetesen" pont ezzel ellentétes tevékenységet folytat. Hisz ebbõl a tevékenységbõl származik a haszna, míg az imázsépítéssel biztosítja azt, hogy a társadalom eltûri azt, amit csinál. Mert az ember meg van zavarodva: hisz látja, hogy a cégek mást se próbálnak mint segíteni nekünk (lásd. marketinganyagok) és közben látja azt is, hogy a cégek keresztülgázolnak mindenen és mindenkin. A mi felelõsségünk eldönteni azt, hogy a kettõ közül melyik a privát társaságok valódi arca.
Szó sincs arról, hogy a cégek bármiben is felelõsséget vállalnának épp ellenkezõleg!
Szeretném kiemelni a lényeget, ami pedig az, hogy a felelõsségvállalás látszatát kell kelteniük a cégeknek. Érted? Nem beszél senki sem valódi felelõsségvállalásról. Te sem gondolhatod komolyan, hogy a 90-es évekig a cégeket valóban érdekelte a felelõsségvállalás. A nagy fenéket! De nem is ez a lényeg. A lényeg a cég szempontjából az, hogy el tudja-e hitetni az emberekkel, hogy az õ (a cég) közremûködésére az életünkben szükség van.
Ugyanez a problematikája minden más olyan szervezetnek is, mely az emberek közremûködését akarja megnyerni (tehát amelyik nem erõszakkal hanem megtévesztéssel próbálja irányítani az embereket). Pl. a katolikus egyház. El kellet hitetni, hogy az embereknek szükségük van egy papra ahhoz, hogy õk Istennel "kommunikálhassanak" (egy közvetítõre van szükségük ahhoz, hogy a valóságot megismerjék - ma erre ott van a média és a tudomány: õk is csak "gatekeeper"-ek). Ma pedig el kell hitetniük, hogy egy Microsoft-ra szükségük van ahhoz, hogy számítógépeik lehessenek, egy MOL-ra, hogy üzemanyaguk lehessen, egy Fidesz-re hogy országuk lehessen, stb. stb. Minden olyan szervezet, mely abból profitál, hogy a valóság és az emberek közé áll és közvetítõnek adja el magát, törvényszerûen annak a látszatát kell keltenie, mintha õ valóban az emberek érdekében fejtené ki tevékenységét.
És mikor fognak megállni a társadalom dezintegrárlásában lerablásában?
Erre mintha már adtam volna választ. Talán a bankokkal kapcsolatban. Minden privát társaság addig növeli a profitot, míg biztosítottnak látja azt, hogy maga a rendszer nem dõl össze. Mint mikor a kocsis addig üti a lovat, míg biztosítva van az, hogy a ló meg nem döglik. Az teljesen lényegtelen, hogy a lónak minden végtagja sajog és már látja, hogy valami nem stimmel. A lényeg az, hogy tovább húzza-e az igát, vagy sem.
Ma gyakorlatilag az emberek ott tartanak, hogy a napi melóért felélik a tartalékaikat a tõkéjüket, legyen szó családi ezüstrõl, vagy a családot összetartó kapcsolatokról. Mit ad a cég eheleyett...
Azt, amit minden más hasonszõrû csoportosulás is: álmokat. Mit ad egy Apple neked? Vagy egy Facebook? Álmokat. Egy csodás világ képzetét. Lásd: Hollywood.
Az lehet, hogy van valami csoport, akik annak ellenére, hogy a gazdaság bõvülés juttatta õket a csúcsra, meg a fogyasztás univerzálissá tétele, valami perverziótól fogva azon filóznak, hogy meg kell akadályozni a gazdaság további bõvülését, a fogyasztás, elosztás priorizálásán keresztül
Kezdem elveszíteni a fonalat. Azt írtam volna valahol, hogy a gazdasági bõvülésnek gátat akarnak szabni?
Láttam a filmet és bizonyos szempontból nagyon jó, de valahogy messze nem a teljes valóságot mutatja be. a háttérbeszorításnál sokkal inkább látszik az, hogy kisemberek csipegettek a tortából, amíg az végül eltûnt, minthogy valaki az államot megszüntette volna.
A film nem egy konteós film. Így nem is fogja kimondani, hogy a sok "kisember" egy összehangolt terv alapján tevékenykedett.
A The Money Masters már konkrétan kimondja. A The Century of the Self már konkrétan kimondja.
És nem az állam megszüntetésérõl van szó, hanem súlytalanná tételérõl. Annak megakadályozásáról, hogy az állam erõfeszítést tudjon tenni az emberek érdekeinek képviselete érdekében.
Ugyanis ne feledjuük, hogy 1-2 dolgot, pl tõkét kivéve az országot nem lehet széthordani.
Nem széthordani akarják, hanem irányítani. A tõke nem más, mint jog a különféle erõforrások feletti rendelkezésre. A tõkét ide-oda rakosgatva a gyakorlatilag a jogosultság maga (~a hatalomra való jogosultság) vándorol egyik embertõl a másikig, egyik területtõl a másikig.
Az állam bármikor mondhatja, hogy eddig tartott a szülinapi zsúr mert akkor most mindenki visszaadja, amit elfelejtett visszahozni.
Természeten bármikor mondhatja, elviekben. Gyakorlatilag meg az állam is csak egy kreálmány, mint a cég maga. Nincs saját feje, lelkiismerete, így nem fog dönteni sem. A konkrét ember az más tészta, de a konkrét emberre pedig lehet hatni. Tényleg javaslom vagy a The Money Masters vagy a The Century of the Self végignézését, mert mindkettõ hoz szép példákat arra, hogy mi történik az állammal akkor, ha megpróbálná megregulázni a privát társaságokat. (Hullanak az emberek...)
Nemrég olvastam egy új hírt ezzel kapcsolatban, csak nem találom az eredetijét, hogy a BNP Paribas megfenyegette az EU-t, hogy ha az a banki szabályozásával próbálkozna, akkor a válaszul a bank befagyasztja a hitelek folyósítását. Ha láttad a The Money Masters-t, akkor tudod, hogy ez a bank harci taktikája: hitel nélkül a gazdaság összeomlik. Mondhatnád, hogy dehát az állam maga bocsájthat ki pénzt ilyenkor, és a probléma letudva. De a BNP Paribas tudja, hogy egymaga képes akkora kavarodást okozni, ami betesz az EU-nak. Ahogy a legutóbbi válság idején a Lehman Brothers becsõdölése is elég volt ahhoz, hogy az egész világ megnézhette magát.
Persze ez csúnya dolog lenne, de a lehetõség adott. Kíváncsi leszek pl, hogy mi lesz a Görög-csoda vége.
Én is kíváncsi vagyok. Ez egy jó példája annak, amikor a céges érdekek és az emberek érdekei összeütközésbe kerülnek. Mert ugye nem azt gondolod, hogy a görögöknél az állami érdek vagy EU-s érdek van ellentétben az emberek érdekeivel?
Hát ha ez azt jelenti, hogy a paraszt azt élvezi, hogy a szántólovát halálra dolgoztatta és röhög rajta, ahogy kilógó nyelvvel a végét járja, akkor igen.
Dehogy múlik ki az a ló! Hát vigyáznak rá! Nem lesz semmi baja. Egyes emberek lehet beleõszülnek és belebetegednek és beledöglenek, de attól még a maradék 90-99% azt fogja gondolni, hogy milyen jó ez a világ, hisz õrá mennyire vigyázott, az õ egészségére és jólétére és legfõképp az õ csodás álmaira...
Ettõl még sajna a világ nem fog igazi egységet alkotni. Létre lehetne hozni egy szakmai adminisztratív egységet maximum, csak az akkor mûködhetne jól, ha az autonómia megmarad az országok szintjén
A szabadság illúziója meg fog maradni, ahogy ma is megvan ennek illúziója. Ha épp az kell.
Vagy ahogy a felelõsségvállalással kapcsolatban láttuk azt, elég annak az illúziója is.
A lényeg, hogy bármirõl is legyen szó, általában elég annak a látszata. Legyen szó szabadságról, vagy épp egészséges ételekrõl, vagy épp a minõségrõl, igazságról, igazságosságról, stb. stb. Az a lényeg, hogy az emberek mit hisznek, hogy milyen világban élnek, és nem az számít, hogy milyen világban élnek valójában. És a rideg valóságot (sokszor a megoldással együtt) hiába látják egyesek, az teljesen lényegtelen, mert tömeg az mindig a tömegnek fog hinni. Amíg azt hiszi, hogy a TV a tömeg hangja, vagy hogy az X párt az a tömeg hangja, addig annak.
#364
Persze egy játék jobb esetben szimulációnak fogható föl. Azonban olyanokat viszonylag jól modellez, hogy a alkosság lélekszámának minimális éves változása, hosszabb távon, milyen jelentõs különbségeket eredményez. Ez viszont olyanokon múlik, hogy mennyire van kedvük, lehetõségük az embereknek szaporodni. A nagyobb lélekszámú ország nagyobb potenciált jelent, még ha a problémák is súlyosabbak, ha nem jól mennek a dolgok. satöbbbi satöbbi. Olyan kis alapvetõ összefüggések, amiket a tröténelemre kivetítve kijön az, hogy attól, hogy egy embereke, Napoleon, vagy Hitler vagy a nagy NWO fanok elhatározzák, hogy birodalmat építenek és ezen dolgoznak is esetleg évtizedekig még nem biztos, hogy ez össze jön nekik.
Róma, ha azt nézzük hogy Egyiptom, vagy Babilon évezredekig fennmaradt Róma néhány száz éves létével bizony nem tûnik túl stabil képzõdménynek, a Brit világbirodalom dettó, még ha azért természetesen jó pár generációt mindegyik "kiszolgált".
"A The Corporation c. könyvben leírják, hogy már a XX. század elején-közepén világossá vált, hogy a cégek akkor válhatnak sikeressé, ha a társadalmi felelõsségvállalás (kb. az amit te írsz csak más szavakkal) legalább látszatát megteremtik. Tehát ezen a kérdésen már túl vannak a cégek: úgy tesznek mintha az emberekrõl gondoskodó entitások lennének. Mostanában már (újra?) ott tartunk, hogy a vállalatot a családhoz hasonlítják. (Törõdõ család = törõdõ vállalat. Vállalatnál dolgozni egyenlõ egy veled törõdõ család tagjának lenni.)"
Kb 90-ig ez tényleg így volt, azonban a hidegháború végétõl valami megváltozott. Talán annyi, hogy már nem volt a nagy orosz mumus, ahol elvileg a munkásosztály volt az úr és nyugaton nem kellett bezzegországokat, Potyemkin-falvakat csinálni, vissza lehetett térni a jó öreg totális kizsákmányoláshoz. Iszonyat módon nyirbálják a melósok jogait, kollégáimat látom, akik esetleg beleestek a piroshullámba és mindíg amikor elvileg jogszabály szerint neki épp járt volna valami, mert pl annyi idõt eltöltött a cégnél, változtattak mindenen. Ezrek, 10 000 vannak ilyen cipõben, õk látják leginkább közvetlenül azt a változást, azt a trendet, ami itt zajlik.
Szó sincs arról, hogy a cégek bármiben is felelõsséget vállalnának épp ellenkezõleg!
És mikor fognak megállni a társadalom dezintegrárlásában lerablásában? Ma gyakorlatilag az emberek ott tartanak, hogy a napi melóért felélik a tartalékaikat a tõkéjüket, legyen szó családi ezüstrõl, vagy a családot összetartó kapcsolatokról. Mit ad a cég eheleyett, az alamizsna fizunk kívül, meg hogy esetleg a próbaidõn belül indoklás nélkül kirugdossák az embereket?
Semmit. Hol a határ, amikor a cégvezetõ is alkalmazott? Hol az egzisztenciában való fenyegetés határa?
"És az az alternatíva amit én írtam, az nem tûnik megfelelõnek számodra? Hogy az államra (most éppen a demokratikus berendezkedésre) azért van szükség, mert ezzel egy szabad világ illúzióját sikerül megteremteni, amiben az egyedek (az irányítók szempontjából) hatékonyabban üzemeltethetõek (most éppen), mint diktatúrában (privát társaságok közvetlen irányítása mellett)."
Igen eddig egyetértünk.
"Gyakorlatilag a hierarchikus rendszert (hatalmi piramist, ami pl. egy királyságban egyértelmûen látható) sikerült "láthatatlanná" tenni, így támpont híján lehetetlenné válik az, hogy valaki egy lépésben egy alternatív irányítást ültessen a jelenlegi helyébe. Hisz egy diktatúrában a rossz vezetõt elég elkergetni és egy jó vezetõt a helyébe ültetni, de hogy teszel rendbe egy demokráciát? Nem léphetsz csak úgy az egyébként is "láthatatlan" irányítók helyébe."
Ebben már nem értünk egyet. Az lehet, hogy van valami csoport, akik annak ellenére, hogy a gazdaság bõvülés juttatta õket a csúcsra, meg a fogyasztás univerzálissá tétele, valami perverziótól fogva azon filóznak, hogy meg kell akadályozni a gazdaság további bõvülését, a fogyasztás, elosztás priorizálásán keresztül, meg csökkenteni azt. Lehet, hogy vannak ilyen skizofrén emberek, azonban ha mindent õk uralnának, akkor nem lenne pl Kína, de van!
És, hogy van az nagyjából keresztbe veri az egész NWO-t. Hacsak persze nem a Kínaiak találták ki a konteókat, azért hogy elfedjenek egy még nagyobb konteót.😄DD
"Ezt én értem, de mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás? A cégek azért váltak naggyá, mert az állam megengedte ezt nekik, vagy a cégeknek azért enged meg mindent az állam, mert azok nagyokká váltak? Újra a The Corporation c. filmet tudom ajánlani, ami azt mutatja be, hogy az államot hogyan szorították szép lassan a háttérbe."
Láttam a filmet és bizonyos szempontból nagyon jó, de valahogy messze nem a teljes valóságot mutatja be. a háttérbeszorításnál sokkal inkább látszik az, hogy kisemberek csipegettek a tortából, amíg az végül eltûnt, minthogy valaki az államot megszüntette volna. Ugyanis ne feledjuük, hogy 1-2 dolgot, pl tõkét kivéve az országot nem lehet széthordani. Az emberek ugyan ott vannak, a szén a földben, a mezõn a föld stb. Az állam bármikor mondhatja, hogy eddig tartott a szülinapi zsúr mert akkor most mindenki visszaadja, amit elfelejtett visszahozni. Persze ez csúnya dolog lenne, de a lehetõség adott. Kíváncsi leszek pl, hogy mi lesz a Görög-csoda vége.
"Emlékeztetõnek annyit írnék, hogy az én álláspontom - miszerint a cégvilág szimplán legyõzte az államot - megismerhetõ a fentebb felsorolt filmekbõl (a The Corporation az film is és könyv is)."
Hát ha ez azt jelenti, hogy a paraszt azt élvezi, hogy a szántólovát halálra dolgoztatta és röhög rajta, ahogy kilógó nyelvvel a végét járja, akkor igen. Ettõl még az a ló simán agyonhagyogatja és ha netán kimúlna se sok köszönet lenne benne.
"Ezt is megfogalmazták már pl. az USA-val kapcsolatban. (Én konkrétan egy kormánytanácsadóként funkcionáló (!) történész könyvében olvastam.) A Szovjetunió összeomlásával megszûnt az erõ, ami összetarthatta a teljesen heterogén amerikai társadalmat. Ezért többen is új ellenségkép szükségességét vázolták fel. És megjelent a terror elleni harc, mely sose ér véget, mely az egész világon zajlik. Tehát a szovjet fenyegetést lecserélték egy még jobbra. És ha ez sem lesz elég, akkor jön a következõ, természetesen világméretû krízis, ami mindenki ügye, így mindenki egy csónakba terelhetõ. Pl. itt van a CO2 kibocsájtás, vagy a világjárványok lehetõsége. NWO-s körökben még az is felmerül, hogy végsõ esetben egy idegen inváziót fognak eljátszani."
Hát kb télleg így néz ki, a múltkor valami konteós filmben láttam, hogy von Braun volt titkárnõje mondta, hogy az utóbbi is elég komolyan tervben van véve.
Ettõl még sajna a világ nem fog igazi egységet alkotni. Létre lehetne hozni egy szakmai adminisztratív egységet maximum, csak az akkor mûködhetne jól, ha az autonómia megmarad az országok szintjén, a "világkormánynak" meg minimális hatalma van. De ez így nem frankó, ugye, az emberek többre vágyna, mármint aki vágyhat erre.
Róma, ha azt nézzük hogy Egyiptom, vagy Babilon évezredekig fennmaradt Róma néhány száz éves létével bizony nem tûnik túl stabil képzõdménynek, a Brit világbirodalom dettó, még ha azért természetesen jó pár generációt mindegyik "kiszolgált".
"A The Corporation c. könyvben leírják, hogy már a XX. század elején-közepén világossá vált, hogy a cégek akkor válhatnak sikeressé, ha a társadalmi felelõsségvállalás (kb. az amit te írsz csak más szavakkal) legalább látszatát megteremtik. Tehát ezen a kérdésen már túl vannak a cégek: úgy tesznek mintha az emberekrõl gondoskodó entitások lennének. Mostanában már (újra?) ott tartunk, hogy a vállalatot a családhoz hasonlítják. (Törõdõ család = törõdõ vállalat. Vállalatnál dolgozni egyenlõ egy veled törõdõ család tagjának lenni.)"
Kb 90-ig ez tényleg így volt, azonban a hidegháború végétõl valami megváltozott. Talán annyi, hogy már nem volt a nagy orosz mumus, ahol elvileg a munkásosztály volt az úr és nyugaton nem kellett bezzegországokat, Potyemkin-falvakat csinálni, vissza lehetett térni a jó öreg totális kizsákmányoláshoz. Iszonyat módon nyirbálják a melósok jogait, kollégáimat látom, akik esetleg beleestek a piroshullámba és mindíg amikor elvileg jogszabály szerint neki épp járt volna valami, mert pl annyi idõt eltöltött a cégnél, változtattak mindenen. Ezrek, 10 000 vannak ilyen cipõben, õk látják leginkább közvetlenül azt a változást, azt a trendet, ami itt zajlik.
Szó sincs arról, hogy a cégek bármiben is felelõsséget vállalnának épp ellenkezõleg!
És mikor fognak megállni a társadalom dezintegrárlásában lerablásában? Ma gyakorlatilag az emberek ott tartanak, hogy a napi melóért felélik a tartalékaikat a tõkéjüket, legyen szó családi ezüstrõl, vagy a családot összetartó kapcsolatokról. Mit ad a cég eheleyett, az alamizsna fizunk kívül, meg hogy esetleg a próbaidõn belül indoklás nélkül kirugdossák az embereket?
Semmit. Hol a határ, amikor a cégvezetõ is alkalmazott? Hol az egzisztenciában való fenyegetés határa?
"És az az alternatíva amit én írtam, az nem tûnik megfelelõnek számodra? Hogy az államra (most éppen a demokratikus berendezkedésre) azért van szükség, mert ezzel egy szabad világ illúzióját sikerül megteremteni, amiben az egyedek (az irányítók szempontjából) hatékonyabban üzemeltethetõek (most éppen), mint diktatúrában (privát társaságok közvetlen irányítása mellett)."
Igen eddig egyetértünk.
"Gyakorlatilag a hierarchikus rendszert (hatalmi piramist, ami pl. egy királyságban egyértelmûen látható) sikerült "láthatatlanná" tenni, így támpont híján lehetetlenné válik az, hogy valaki egy lépésben egy alternatív irányítást ültessen a jelenlegi helyébe. Hisz egy diktatúrában a rossz vezetõt elég elkergetni és egy jó vezetõt a helyébe ültetni, de hogy teszel rendbe egy demokráciát? Nem léphetsz csak úgy az egyébként is "láthatatlan" irányítók helyébe."
Ebben már nem értünk egyet. Az lehet, hogy van valami csoport, akik annak ellenére, hogy a gazdaság bõvülés juttatta õket a csúcsra, meg a fogyasztás univerzálissá tétele, valami perverziótól fogva azon filóznak, hogy meg kell akadályozni a gazdaság további bõvülését, a fogyasztás, elosztás priorizálásán keresztül, meg csökkenteni azt. Lehet, hogy vannak ilyen skizofrén emberek, azonban ha mindent õk uralnának, akkor nem lenne pl Kína, de van!
És, hogy van az nagyjából keresztbe veri az egész NWO-t. Hacsak persze nem a Kínaiak találták ki a konteókat, azért hogy elfedjenek egy még nagyobb konteót.😄DD
"Ezt én értem, de mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás? A cégek azért váltak naggyá, mert az állam megengedte ezt nekik, vagy a cégeknek azért enged meg mindent az állam, mert azok nagyokká váltak? Újra a The Corporation c. filmet tudom ajánlani, ami azt mutatja be, hogy az államot hogyan szorították szép lassan a háttérbe."
Láttam a filmet és bizonyos szempontból nagyon jó, de valahogy messze nem a teljes valóságot mutatja be. a háttérbeszorításnál sokkal inkább látszik az, hogy kisemberek csipegettek a tortából, amíg az végül eltûnt, minthogy valaki az államot megszüntette volna. Ugyanis ne feledjuük, hogy 1-2 dolgot, pl tõkét kivéve az országot nem lehet széthordani. Az emberek ugyan ott vannak, a szén a földben, a mezõn a föld stb. Az állam bármikor mondhatja, hogy eddig tartott a szülinapi zsúr mert akkor most mindenki visszaadja, amit elfelejtett visszahozni. Persze ez csúnya dolog lenne, de a lehetõség adott. Kíváncsi leszek pl, hogy mi lesz a Görög-csoda vége.
"Emlékeztetõnek annyit írnék, hogy az én álláspontom - miszerint a cégvilág szimplán legyõzte az államot - megismerhetõ a fentebb felsorolt filmekbõl (a The Corporation az film is és könyv is)."
Hát ha ez azt jelenti, hogy a paraszt azt élvezi, hogy a szántólovát halálra dolgoztatta és röhög rajta, ahogy kilógó nyelvvel a végét járja, akkor igen. Ettõl még az a ló simán agyonhagyogatja és ha netán kimúlna se sok köszönet lenne benne.
"Ezt is megfogalmazták már pl. az USA-val kapcsolatban. (Én konkrétan egy kormánytanácsadóként funkcionáló (!) történész könyvében olvastam.) A Szovjetunió összeomlásával megszûnt az erõ, ami összetarthatta a teljesen heterogén amerikai társadalmat. Ezért többen is új ellenségkép szükségességét vázolták fel. És megjelent a terror elleni harc, mely sose ér véget, mely az egész világon zajlik. Tehát a szovjet fenyegetést lecserélték egy még jobbra. És ha ez sem lesz elég, akkor jön a következõ, természetesen világméretû krízis, ami mindenki ügye, így mindenki egy csónakba terelhetõ. Pl. itt van a CO2 kibocsájtás, vagy a világjárványok lehetõsége. NWO-s körökben még az is felmerül, hogy végsõ esetben egy idegen inváziót fognak eljátszani."
Hát kb télleg így néz ki, a múltkor valami konteós filmben láttam, hogy von Braun volt titkárnõje mondta, hogy az utóbbi is elég komolyan tervben van véve.
Ettõl még sajna a világ nem fog igazi egységet alkotni. Létre lehetne hozni egy szakmai adminisztratív egységet maximum, csak az akkor mûködhetne jól, ha az autonómia megmarad az országok szintjén, a "világkormánynak" meg minimális hatalma van. De ez így nem frankó, ugye, az emberek többre vágyna, mármint aki vágyhat erre.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#363
Tájékoztatásul közlöm, hogy én is írhattam volna annyit neked, hogy "jó nagy barom vagy", csak ezt én színvonalon aluli megnyilatkozásnak tartom. De persze nem ugyanahhoz a sztenderdhez igazodunk mi ketten...
#362
Gratulálok, azt hiszem ez világrekord a "két bekezdésbe szorított közgazdasági baromság" kategóriában.
#361
Elnézést, ha sokat írnék.
A játék rávilágít 1-2 dologra. Pl, hogy ilyen világbirodalmat létrehozni sem nem könnyû és sok esetben nem is célszerû.
Azt hittem, hogy játék arra világít rá, hogy milyen nagy a szakadék a valóság és a különféle formában (pl. játékok) elénk tárt világ között. <#ravasz1>
Aztán az is tapasztalat, hogy egy ilyen világbirodalom létrehozásához évszázadok eltökélt és kitartó munkája szükséges, hacsak nincs olyan szerencséd, hogy korszakokkal fejlettebb vagy mindenki másnál.
Most úgy csinálsz, mintha akár Róma, akár mondjuk az USA nem élte volna túl az embereket, vagy mondjuk az elnökök mandátumait. Bush világot hódított, Obama beígérte az ellenkezõjét, ezért megválasztották, most õ is világot hódít. Ezek a tények, ezekhez kell az elméleteket igazítani.
A gazdasági szereplõk pedig soha nem vállalják föl azt, hogy egy népet olyan szinten ápoljanak, annyi szükségletérõl gondoskodjanak és ne kizsákmányoljanak, mint azt teszik a nemzetállamok.
A The Corporation c. könyvben leírják, hogy már a XX. század elején-közepén világossá vált, hogy a cégek akkor válhatnak sikeressé, ha a társadalmi felelõsségvállalás (kb. az amit te írsz csak más szavakkal) legalább látszatát megteremtik. Tehát ezen a kérdésen már túl vannak a cégek: úgy tesznek mintha az emberekrõl gondoskodó entitások lennének. Mostanában már (újra?) ott tartunk, hogy a vállalatot a családhoz hasonlítják. (Törõdõ család = törõdõ vállalat. Vállalatnál dolgozni egyenlõ egy veled törõdõ család tagjának lenni.)
Ugyanebben az idõszakban a cégek végérvényesen legyõzték az államot, mármint az USA-ban, és ezt a The Corporation c. könyv szépen be is mutatja.
Nem a nemzetállam irányít, hanem a cégek. A kormányokat is, az embereket is. Európában más a kultúra, de itt is hasonló folyamatok zajlottak/zajlanak.
Az összesodródás után szükségszerûen következik a szétesés, ha a népek nagyobb embercsoportok között nincs meg az összetartó erõ. Márpedig a nemzet fölött nincs identitás tudat.
Majd meglesz az is. Ahogy a gender ideológia is elterjedõben van, úgy sok más érdekes dolgot is létre tudnak hozni mesterségesen, csak figyeld a bûvész kezét!
Egy esetet kivéve, ha az emberiség egészének túlélése a tét és a túlélés bizonyítottan és az emberek által elfogadhatóan is a globális együttmûködés és csak a globális együttmûködés útján biztosítható.
Na látod. Neked is vannak ötleteid arra, hogy miként lehet megoldani a problémát. Globális krízisek kellenek. Ezt nem csak te mondod, ezt az irányítók mondják. Akár egy NWO-s anyagból is származhatott volna ez szó szerint. Akkor mi a funkciója a mostani globális kríziseknek? Mi a funkciója mondjuk egy gazdasági világválságnak? Minden egyes krízis (pl. gazdasági válság, világháború) a XX. században a hatalom centralizációjához vitt közelebb minket egy lépéssel. Errõl mi a véleményed? Mindez véletlen?
Nézd meg pl. a The Insiders c. filmet. Kik a jófiúk benne? Pl. az IMF. Ki a rossz? A FED és más privát cégek. Minek az ideáját terjeszti ez a film is? Hát azét, hogy világméretû szabályozásra van szükség ahhoz, hogy az emberek megvédhetõek legyenek a mumustól (ebben a filmben épp a privát cégek). És közben mit nem veszünk észre? Azt, hogy a mumust ugyanazok alkották meg, akik a megoldást is felkínálják. Ez szakállas trükk, nem kell bedõlni neki. (Lásd. filmajánló a hsz legvégén.)
Azért legjobb tudomásom szerint pl a Microsoft még nem vette meg cakpakk az országot. Lehet, hogy itt van, de az állam mondja meg, hogy mit tehet.
Amiket írsz az a jelenlegi nyugati politikai rendszer miatt van így. Gyenge a politikai erõ, következésképpen az államot széthordják.
Most nem értelek. Egyik mondattal azt írod, hogy az állam mondja meg hogy mit lehet, a másikkal meg azt, hogy az állam nem mondja meg, mert gyenge mert széthordták. Akkor most mire reagáljak?
Ha nem lenne reális erõ, tõke az államban, akkor nem lenne érdemes széthordani, simán lexarnák.
És az az alternatíva amit én írtam, az nem tûnik megfelelõnek számodra? Hogy az államra (most éppen a demokratikus berendezkedésre) azért van szükség, mert ezzel egy szabad világ illúzióját sikerül megteremteni, amiben az egyedek (az irányítók szempontjából) hatékonyabban üzemeltethetõek (most éppen), mint diktatúrában (privát társaságok közvetlen irányítása mellett). A rengeteg elõnybõl néhány: A "népharag" sosem a valódi irányítókat távolítja el az útból, hanem a frontembereket. Ezzel megvalósítható az, hogy elégedetlenség esetén látszatreformokat hajtsanak végre anélkül, hogy káosz alakulna ki. Valamint a pártok kicsiben megvalósítják az oszd meg és uralkodj rendszerét, a többség dönt elve pedig megvalósítja a "buta (azaz az irányítók által megvezetett) emberek tömege (többsége) irányítson" elvet. Tökéletes. A demokráciánál jobb diktatúrát eddig még nem találtak ki (de majd lesz helyette másik, talán még a mi idõnkben). Gyakorlatilag a hierarchikus rendszert (hatalmi piramist, ami pl. egy királyságban egyértelmûen látható) sikerült "láthatatlanná" tenni, így támpont híján lehetetlenné válik az, hogy valaki egy lépésben egy alternatív irányítást ültessen a jelenlegi helyébe. Hisz egy diktatúrában a rossz vezetõt elég elkergetni és egy jó vezetõt a helyébe ültetni, de hogy teszel rendbe egy demokráciát? Nem léphetsz csak úgy az egyébként is "láthatatlan" irányítók helyébe. Hisz nem az államapparátus irányít magában, hanem a bank, a média, az oktatási rendszer, az egyház, az államapparátus, a privát cégek stb. egységes rendszere, és maga az embertömeg is - tehetetlenségével, megvezetettségével együtt, amin az egyik legnagyobb probléma átvergõdni. Ezért nem is nagyon próbálja meg senki, lásd Jézus példáját, vagy amit szoktak még mondogatni, hogy kb. "nem lehet megváltani az embereket akaratuk ellenére" (de kényszeríteni lehet embereket akaratuk ellenére, így az erre alapuló birodalmak "sikeresebbek", azaz saját céljaikat könnyebben elérik).
De a legnagyobb cégek azáltal válnak legnagyobbá, hogy ráteszik a kezüket azokra a monopóliumokra, amit gyak az állam biztosít számukra, akár az erõszakszervezetével is.
Ezt én értem, de mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás? A cégek azért váltak naggyá, mert az állam megengedte ezt nekik, vagy a cégeknek azért enged meg mindent az állam, mert azok nagyokká váltak? Újra a The Corporation c. filmet tudom ajánlani, ami azt mutatja be, hogy az államot hogyan szorították szép lassan a háttérbe. Másik dokumentumfilm a The Century of the Self, amely sorozat elsõ részében szépen be van mutatva, hogy a tudatalatti manipulációjával hogyan gyõzte le az államot a cégvilág. De pl. a The Money Masters is azt a harcot mutatja be, ami már azt hiszem a XVII. századtól zajlik, és ahol a tét az volt, hogy a bank vagy az állam kerüljön hatalomra. A bank nyert, ezt gondolom te is látod.
Tehát az állam nem jókedvében ad jogokat a cégeknek, hanem azért, mert a cégek tömegmanipulációs képessége jobb, erõforrás-hasznosítási képessége jobb, és úgy általában a birodalomépítési képessége jobb. És az irányítóknak végsõ soron ez számít, hogy az emberek azt tegyék, ami a dolguk. Ha ehhez szabadjára kell engedni a cégvilágot, akkor ezt teszik meg.
Az állam nem feltétlenül azért privatizál, mert belátja esendõségét, sokkal inkább mert a politikusok esendõk.
Akkor itt van a nézeteltérés közöttünk, mert én ezt nem így látom.
Van esetleg olyan anyag, amibõl megismerhetném azt, hogy miért van úgy, ahogy te mondod?
Emlékeztetõnek annyit írnék, hogy az én álláspontom - miszerint a cégvilág szimplán legyõzte az államot - megismerhetõ a fentebb felsorolt filmekbõl (a The Corporation az film is és könyv is).
Visszatérve még egy kicsit a nemzetre, ha nincs egy pozitív erõ, minta az emberek elõtt, ami egységet teremt közöttük, akkor igen, csak a félelem marad. Egy sokszínû, különbözõ identitású emberekbõl álló tömeget viszont semmivel nem könnyebb félelemmel kontrollálni, mintha ellenkezõleg járnánk el azonos összetett identitást adnánk nekik (vallás, nemzet). Sõt valszeg nehezebb.
Ezt is megfogalmazták már pl. az USA-val kapcsolatban. (Én konkrétan egy kormánytanácsadóként funkcionáló (!) történész könyvében olvastam.) A Szovjetunió összeomlásával megszûnt az erõ, ami összetarthatta a teljesen heterogén amerikai társadalmat. Ezért többen is új ellenségkép szükségességét vázolták fel. És megjelent a terror elleni harc, mely sose ér véget, mely az egész világon zajlik. Tehát a szovjet fenyegetést lecserélték egy még jobbra. És ha ez sem lesz elég, akkor jön a következõ, természetesen világméretû krízis, ami mindenki ügye, így mindenki egy csónakba terelhetõ. Pl. itt van a CO2 kibocsájtás, vagy a világjárványok lehetõsége. NWO-s körökben még az is felmerül, hogy végsõ esetben egy idegen inváziót fognak eljátszani. Ez utóbbi tisztán illusztrációképp említem meg, hogy lásd, hogy mi a közös pont a megvalósult és az elképzelt forgatókönyvekben.
Közben eszembe jutott két dokumentumfilm, ami konkrétan azt mutatja be, amirõl beszélgetünk: The Power of Nightmares: The Rise of the Politics of Fear és The Trap: What Happened to Our Dream of Freedom.
A játék rávilágít 1-2 dologra. Pl, hogy ilyen világbirodalmat létrehozni sem nem könnyû és sok esetben nem is célszerû.
Azt hittem, hogy játék arra világít rá, hogy milyen nagy a szakadék a valóság és a különféle formában (pl. játékok) elénk tárt világ között. <#ravasz1>
Aztán az is tapasztalat, hogy egy ilyen világbirodalom létrehozásához évszázadok eltökélt és kitartó munkája szükséges, hacsak nincs olyan szerencséd, hogy korszakokkal fejlettebb vagy mindenki másnál.
Most úgy csinálsz, mintha akár Róma, akár mondjuk az USA nem élte volna túl az embereket, vagy mondjuk az elnökök mandátumait. Bush világot hódított, Obama beígérte az ellenkezõjét, ezért megválasztották, most õ is világot hódít. Ezek a tények, ezekhez kell az elméleteket igazítani.
A gazdasági szereplõk pedig soha nem vállalják föl azt, hogy egy népet olyan szinten ápoljanak, annyi szükségletérõl gondoskodjanak és ne kizsákmányoljanak, mint azt teszik a nemzetállamok.
A The Corporation c. könyvben leírják, hogy már a XX. század elején-közepén világossá vált, hogy a cégek akkor válhatnak sikeressé, ha a társadalmi felelõsségvállalás (kb. az amit te írsz csak más szavakkal) legalább látszatát megteremtik. Tehát ezen a kérdésen már túl vannak a cégek: úgy tesznek mintha az emberekrõl gondoskodó entitások lennének. Mostanában már (újra?) ott tartunk, hogy a vállalatot a családhoz hasonlítják. (Törõdõ család = törõdõ vállalat. Vállalatnál dolgozni egyenlõ egy veled törõdõ család tagjának lenni.)
Ugyanebben az idõszakban a cégek végérvényesen legyõzték az államot, mármint az USA-ban, és ezt a The Corporation c. könyv szépen be is mutatja.
Nem a nemzetállam irányít, hanem a cégek. A kormányokat is, az embereket is. Európában más a kultúra, de itt is hasonló folyamatok zajlottak/zajlanak.
Az összesodródás után szükségszerûen következik a szétesés, ha a népek nagyobb embercsoportok között nincs meg az összetartó erõ. Márpedig a nemzet fölött nincs identitás tudat.
Majd meglesz az is. Ahogy a gender ideológia is elterjedõben van, úgy sok más érdekes dolgot is létre tudnak hozni mesterségesen, csak figyeld a bûvész kezét!
Egy esetet kivéve, ha az emberiség egészének túlélése a tét és a túlélés bizonyítottan és az emberek által elfogadhatóan is a globális együttmûködés és csak a globális együttmûködés útján biztosítható.
Na látod. Neked is vannak ötleteid arra, hogy miként lehet megoldani a problémát. Globális krízisek kellenek. Ezt nem csak te mondod, ezt az irányítók mondják. Akár egy NWO-s anyagból is származhatott volna ez szó szerint. Akkor mi a funkciója a mostani globális kríziseknek? Mi a funkciója mondjuk egy gazdasági világválságnak? Minden egyes krízis (pl. gazdasági válság, világháború) a XX. században a hatalom centralizációjához vitt közelebb minket egy lépéssel. Errõl mi a véleményed? Mindez véletlen?
Nézd meg pl. a The Insiders c. filmet. Kik a jófiúk benne? Pl. az IMF. Ki a rossz? A FED és más privát cégek. Minek az ideáját terjeszti ez a film is? Hát azét, hogy világméretû szabályozásra van szükség ahhoz, hogy az emberek megvédhetõek legyenek a mumustól (ebben a filmben épp a privát cégek). És közben mit nem veszünk észre? Azt, hogy a mumust ugyanazok alkották meg, akik a megoldást is felkínálják. Ez szakállas trükk, nem kell bedõlni neki. (Lásd. filmajánló a hsz legvégén.)
Azért legjobb tudomásom szerint pl a Microsoft még nem vette meg cakpakk az országot. Lehet, hogy itt van, de az állam mondja meg, hogy mit tehet.
Amiket írsz az a jelenlegi nyugati politikai rendszer miatt van így. Gyenge a politikai erõ, következésképpen az államot széthordják.
Most nem értelek. Egyik mondattal azt írod, hogy az állam mondja meg hogy mit lehet, a másikkal meg azt, hogy az állam nem mondja meg, mert gyenge mert széthordták. Akkor most mire reagáljak?
Ha nem lenne reális erõ, tõke az államban, akkor nem lenne érdemes széthordani, simán lexarnák.
És az az alternatíva amit én írtam, az nem tûnik megfelelõnek számodra? Hogy az államra (most éppen a demokratikus berendezkedésre) azért van szükség, mert ezzel egy szabad világ illúzióját sikerül megteremteni, amiben az egyedek (az irányítók szempontjából) hatékonyabban üzemeltethetõek (most éppen), mint diktatúrában (privát társaságok közvetlen irányítása mellett). A rengeteg elõnybõl néhány: A "népharag" sosem a valódi irányítókat távolítja el az útból, hanem a frontembereket. Ezzel megvalósítható az, hogy elégedetlenség esetén látszatreformokat hajtsanak végre anélkül, hogy káosz alakulna ki. Valamint a pártok kicsiben megvalósítják az oszd meg és uralkodj rendszerét, a többség dönt elve pedig megvalósítja a "buta (azaz az irányítók által megvezetett) emberek tömege (többsége) irányítson" elvet. Tökéletes. A demokráciánál jobb diktatúrát eddig még nem találtak ki (de majd lesz helyette másik, talán még a mi idõnkben). Gyakorlatilag a hierarchikus rendszert (hatalmi piramist, ami pl. egy királyságban egyértelmûen látható) sikerült "láthatatlanná" tenni, így támpont híján lehetetlenné válik az, hogy valaki egy lépésben egy alternatív irányítást ültessen a jelenlegi helyébe. Hisz egy diktatúrában a rossz vezetõt elég elkergetni és egy jó vezetõt a helyébe ültetni, de hogy teszel rendbe egy demokráciát? Nem léphetsz csak úgy az egyébként is "láthatatlan" irányítók helyébe. Hisz nem az államapparátus irányít magában, hanem a bank, a média, az oktatási rendszer, az egyház, az államapparátus, a privát cégek stb. egységes rendszere, és maga az embertömeg is - tehetetlenségével, megvezetettségével együtt, amin az egyik legnagyobb probléma átvergõdni. Ezért nem is nagyon próbálja meg senki, lásd Jézus példáját, vagy amit szoktak még mondogatni, hogy kb. "nem lehet megváltani az embereket akaratuk ellenére" (de kényszeríteni lehet embereket akaratuk ellenére, így az erre alapuló birodalmak "sikeresebbek", azaz saját céljaikat könnyebben elérik).
De a legnagyobb cégek azáltal válnak legnagyobbá, hogy ráteszik a kezüket azokra a monopóliumokra, amit gyak az állam biztosít számukra, akár az erõszakszervezetével is.
Ezt én értem, de mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás? A cégek azért váltak naggyá, mert az állam megengedte ezt nekik, vagy a cégeknek azért enged meg mindent az állam, mert azok nagyokká váltak? Újra a The Corporation c. filmet tudom ajánlani, ami azt mutatja be, hogy az államot hogyan szorították szép lassan a háttérbe. Másik dokumentumfilm a The Century of the Self, amely sorozat elsõ részében szépen be van mutatva, hogy a tudatalatti manipulációjával hogyan gyõzte le az államot a cégvilág. De pl. a The Money Masters is azt a harcot mutatja be, ami már azt hiszem a XVII. századtól zajlik, és ahol a tét az volt, hogy a bank vagy az állam kerüljön hatalomra. A bank nyert, ezt gondolom te is látod.
Tehát az állam nem jókedvében ad jogokat a cégeknek, hanem azért, mert a cégek tömegmanipulációs képessége jobb, erõforrás-hasznosítási képessége jobb, és úgy általában a birodalomépítési képessége jobb. És az irányítóknak végsõ soron ez számít, hogy az emberek azt tegyék, ami a dolguk. Ha ehhez szabadjára kell engedni a cégvilágot, akkor ezt teszik meg.
Az állam nem feltétlenül azért privatizál, mert belátja esendõségét, sokkal inkább mert a politikusok esendõk.
Akkor itt van a nézeteltérés közöttünk, mert én ezt nem így látom.
Van esetleg olyan anyag, amibõl megismerhetném azt, hogy miért van úgy, ahogy te mondod?
Emlékeztetõnek annyit írnék, hogy az én álláspontom - miszerint a cégvilág szimplán legyõzte az államot - megismerhetõ a fentebb felsorolt filmekbõl (a The Corporation az film is és könyv is).
Visszatérve még egy kicsit a nemzetre, ha nincs egy pozitív erõ, minta az emberek elõtt, ami egységet teremt közöttük, akkor igen, csak a félelem marad. Egy sokszínû, különbözõ identitású emberekbõl álló tömeget viszont semmivel nem könnyebb félelemmel kontrollálni, mintha ellenkezõleg járnánk el azonos összetett identitást adnánk nekik (vallás, nemzet). Sõt valszeg nehezebb.
Ezt is megfogalmazták már pl. az USA-val kapcsolatban. (Én konkrétan egy kormánytanácsadóként funkcionáló (!) történész könyvében olvastam.) A Szovjetunió összeomlásával megszûnt az erõ, ami összetarthatta a teljesen heterogén amerikai társadalmat. Ezért többen is új ellenségkép szükségességét vázolták fel. És megjelent a terror elleni harc, mely sose ér véget, mely az egész világon zajlik. Tehát a szovjet fenyegetést lecserélték egy még jobbra. És ha ez sem lesz elég, akkor jön a következõ, természetesen világméretû krízis, ami mindenki ügye, így mindenki egy csónakba terelhetõ. Pl. itt van a CO2 kibocsájtás, vagy a világjárványok lehetõsége. NWO-s körökben még az is felmerül, hogy végsõ esetben egy idegen inváziót fognak eljátszani. Ez utóbbi tisztán illusztrációképp említem meg, hogy lásd, hogy mi a közös pont a megvalósult és az elképzelt forgatókönyvekben.
Közben eszembe jutott két dokumentumfilm, ami konkrétan azt mutatja be, amirõl beszélgetünk: The Power of Nightmares: The Rise of the Politics of Fear és The Trap: What Happened to Our Dream of Freedom.
#360
"be kellett volna tiltani az idegen devizában történõ hitelnyújtást"
Amíg Magyarország importfüggõ, addig nem teljesen mindegy hogy miben nyújtod a hiteleket? Valaki ígyis úgyis a rövidebbet húzza - törvényszerûen. Az egyes kormányokat az különbözteti csak meg, hogy mikor és milyen formában etetik meg a feketelevest az emberekkel.
Az országon kívülrõl nézve Magyarország egy átalakításra szoruló ország. Ezen átalakításokat gazdasági eszközökkel lehet kierõszakolni, a gazdaságpolitikát pénzügyi eszközökkel lehet kierõszakolni, a pénzügyi politika pedig a kormánytól független.
Amíg Magyarország importfüggõ, addig nem teljesen mindegy hogy miben nyújtod a hiteleket? Valaki ígyis úgyis a rövidebbet húzza - törvényszerûen. Az egyes kormányokat az különbözteti csak meg, hogy mikor és milyen formában etetik meg a feketelevest az emberekkel.
Az országon kívülrõl nézve Magyarország egy átalakításra szoruló ország. Ezen átalakításokat gazdasági eszközökkel lehet kierõszakolni, a gazdaságpolitikát pénzügyi eszközökkel lehet kierõszakolni, a pénzügyi politika pedig a kormánytól független.
#359
"Ennek ellenére a mai napig mennek a szerencsétlen hitelek és a hitelezés gyakorlata sem változott. A vége amúgy úgy is az lesz, hogy az állami részesedést elkótyavetyélik, a végeredmény pedig az, hogy kapott a bank egy tõkeinjekciót, amit nem kell visszafizetni."
Ebbõl lényegében egy szó sem igaz. A hitelezés változott, pont azért semmisül meg még mindig a pénz a masszív jegybanki nyomtatás ellenére. Külföldön a nagybankok többsége már visszafizette az államtól felvett kölcsönöket, a magyar bankmentõ csomaggal meg lényegében senkinek sem akaródzott élni. Ez egyébként állami kölcsön volt, amit - ha a bank nem megy csõdbe, márpedig ilyen nem történt - kamatostul kell visszafizetni, másrészt pedig garanciavállalás volt, ami megint nem kerül semmibe, amíg nem megy csõdbe a bank.
"Vagy úgy gondolod, hogy elõbb utóbb nekem visszamenõleg visszafizetik a megszüntetett 13. havi béremet az elmaradt fizuemelésekkel és a megnyirbált kafetériával együtt"
Speciel a magyar bankok a te 12. havi béredhez is hozzájárulnak 200 milliárddal idén, szóval õket egyelõre te fejed, nem õk téged, legalábbis a költségvetésen keresztül.
"a bankok majd tejelnek a korábban kapott kisegítõ hitelekért, meg pénzé teszik az állami részesedést?"
Pedig muszáj nekik, a kölcsönt kamatra adják...
"a lényeg akkor is az, hogy adófizetõktõl pénzt elvesz, odaad a bankoknak, akik meg találnak módot arra, hogy ne kelljen visszafizetni."
Mint bemutattam, ez abszolúte nem így van.
"A válságot követõ években is a legtöbb magyar bank jelentõs profitot realizált, miközben nekem, meg úgy nagyjából minden bérbõl/fizetésbõl élõnek olyan 10%-kal csökkent a jövedelme."
Nexus vs. OTP, érdekes összehasonlítás... 😄 Szinte egy súlycsoport, körülmények, célok és lehetõségek. Vagy csak a magyaros "dögöljön meg a szomszéd tehene is" tempó... ? Ha mondjuk a MAL száll veled ringbe, akkor hogy alakul ugyanez a meccs?
Egyébként a te jövedelmed egy dolog miatt csökken, nevezetesen amiatt, hogy az ország gazdaságpolitikáját elb*szták, és nem is az állami hitelfelvétellel, hanem a lakossági eladósodás miatt. Gyak. bevezettük a svájci frankot, és önálló monetáris politika híján egyetlen út maradt, a fájdalmas, a bérek visszavágása. Ebben viszont a politikusok a hibásak, nem a pénzügyi rendszer: be kellett volna tiltani az idegen devizában történõ hitelnyújtást.
Ebbõl lényegében egy szó sem igaz. A hitelezés változott, pont azért semmisül meg még mindig a pénz a masszív jegybanki nyomtatás ellenére. Külföldön a nagybankok többsége már visszafizette az államtól felvett kölcsönöket, a magyar bankmentõ csomaggal meg lényegében senkinek sem akaródzott élni. Ez egyébként állami kölcsön volt, amit - ha a bank nem megy csõdbe, márpedig ilyen nem történt - kamatostul kell visszafizetni, másrészt pedig garanciavállalás volt, ami megint nem kerül semmibe, amíg nem megy csõdbe a bank.
"Vagy úgy gondolod, hogy elõbb utóbb nekem visszamenõleg visszafizetik a megszüntetett 13. havi béremet az elmaradt fizuemelésekkel és a megnyirbált kafetériával együtt"
Speciel a magyar bankok a te 12. havi béredhez is hozzájárulnak 200 milliárddal idén, szóval õket egyelõre te fejed, nem õk téged, legalábbis a költségvetésen keresztül.
"a bankok majd tejelnek a korábban kapott kisegítõ hitelekért, meg pénzé teszik az állami részesedést?"
Pedig muszáj nekik, a kölcsönt kamatra adják...
"a lényeg akkor is az, hogy adófizetõktõl pénzt elvesz, odaad a bankoknak, akik meg találnak módot arra, hogy ne kelljen visszafizetni."
Mint bemutattam, ez abszolúte nem így van.
"A válságot követõ években is a legtöbb magyar bank jelentõs profitot realizált, miközben nekem, meg úgy nagyjából minden bérbõl/fizetésbõl élõnek olyan 10%-kal csökkent a jövedelme."
Nexus vs. OTP, érdekes összehasonlítás... 😄 Szinte egy súlycsoport, körülmények, célok és lehetõségek. Vagy csak a magyaros "dögöljön meg a szomszéd tehene is" tempó... ? Ha mondjuk a MAL száll veled ringbe, akkor hogy alakul ugyanez a meccs?
Egyébként a te jövedelmed egy dolog miatt csökken, nevezetesen amiatt, hogy az ország gazdaságpolitikáját elb*szták, és nem is az állami hitelfelvétellel, hanem a lakossági eladósodás miatt. Gyak. bevezettük a svájci frankot, és önálló monetáris politika híján egyetlen út maradt, a fájdalmas, a bérek visszavágása. Ebben viszont a politikusok a hibásak, nem a pénzügyi rendszer: be kellett volna tiltani az idegen devizában történõ hitelnyújtást.
#358
Értem én, hogy mire megy ki a játék, de azért engedelmeddel még játszom a hülyét.
<#nevetes1>
Kezdem ott, hogy megvágjam kicsit a hsz hosszát, hogy elég sokat jáccok a Civ sorozat játékaival. Az ha úgy teccik a kõkemény konteo, a cél egy világbirodalom létrehozása.
A játék rávilágít 1-2 dologra. Pl, hogy ilyen világbirodalmat létrehozni sem nem könnyû és sok esetben nem is célszerû. Ha az emberek összevissza lázadoznak, akkor megette a fene az egészet, jobban megéri az oszd meg és uralkodj elv, amit kb az amcsik is csinálnak most.
Aztán az is tapasztalat, hogy egy ilyen világbirodalom létrehozásához évszázadok eltökélt és kitartó munkája szükséges, hacsak nincs olyan szerencséd, hogy korszakokkal fejlettebb vagy mindenki másnál.
Az emberek azonban nem élnek valójában évszázadokig, és a nagy birodalmak is viszonylag gyorsan szétesnek és hatalmas idõk telnek el két birodalom között.
Bizonyára van olyan hatalmi csoport, akik valami felé történelmi nosztalgiából törekednek, nagy, akár államokat is meghaladó konglomerátumok létrehozása felé.
De ezek pontosan abból kifolyólag lesznek gyengék, mert a létrehozásukhoz az egyes nemzetállamokat is le kell gyõzni.
A gazdasági szereplõk pedig soha nem vállalják föl azt, hogy egy népet olyan szinten ápoljanak, annyi szükségletérõl gondoskodjanak és ne kizsákmányoljanak, mint azt teszik a nemzetállamok.
Az a folyamat, amit ma látunk a világban és aminek ha akarunk tulajdonítunk szándékos hátteret elvezethet egyfajta nagyobb egységhez, ez azonban csak olyan lendület, tehetetlenség miatt következhet be, ami nem tartós konvergenciát jelent. Az összesodródás után szükségszerûen következik a szétesés, ha a népek nagyobb embercsoportok között nincs meg az összetartó erõ.
Márpedig a nemzet fölött nincs identitás tudat.
Egy esetet kivéve, ha az emberiség egészének túlélése a tét és a túlélés bizonyítottan és az emberek által elfogadhatóan is a globális együttmûködés és csak a globális együttmûködés útján biztosítható.
"Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplõ.
Ez nem feltétlen van így. Vannak cégek akik nagyobb összegekkel dolgoznak, mint egy kisebb ország (pl. Magyarország)."
Azért legjobb tudomásom szerint pl a Microsoft még nem vette meg cakpakk az országot. Lehet, hogy itt van, de az állam mondja meg, hogy mit tehet.
Amiket írsz az a jelenlegi nyugati politikai rendszer miatt van így. Gyenge a politikai erõ, következésképpen az államot széthordják. Ha nem lenne reális erõ, tõke az államban, akkor nem lenne érdemes széthordani, simán lexarnák. De a legnagyobb cégek azáltal válnak legnagyobbá, hogy ráteszik a kezüket azokra a monopóliumokra, amit gyak az állam biztosít számukra, akár az erõszakszervezetével is. És ezt a politikán keresztül teszik, keleten vesztegetnek, korruptak a politikusok, amit nyugaton lobbizásnak hívnak.😊
Az állam nem feltétlenül azért privatizál, mert belátja esendõségét, sokkal inkább mert a politikusok esendõk.
Visszatérve még egy kicsit a nemzetre, ha nincs egy pozitív erõ, minta az emberek elõtt, ami egységet teremt közöttük, akkor igen, csak a félelem marad. Egy sokszínû, különbözõ identitású emberekbõl álló tömeget viszont semmivel nem könnyebb félelemmel kontrollálni, mintha ellenkezõleg járnánk el azonos összetett identitást adnánk nekik (vallás, nemzet). Sõt valszeg nehezebb.
És ez az, ami miatt bukhat az új világrend.
<#nevetes1>
Kezdem ott, hogy megvágjam kicsit a hsz hosszát, hogy elég sokat jáccok a Civ sorozat játékaival. Az ha úgy teccik a kõkemény konteo, a cél egy világbirodalom létrehozása.
A játék rávilágít 1-2 dologra. Pl, hogy ilyen világbirodalmat létrehozni sem nem könnyû és sok esetben nem is célszerû. Ha az emberek összevissza lázadoznak, akkor megette a fene az egészet, jobban megéri az oszd meg és uralkodj elv, amit kb az amcsik is csinálnak most.
Aztán az is tapasztalat, hogy egy ilyen világbirodalom létrehozásához évszázadok eltökélt és kitartó munkája szükséges, hacsak nincs olyan szerencséd, hogy korszakokkal fejlettebb vagy mindenki másnál.
Az emberek azonban nem élnek valójában évszázadokig, és a nagy birodalmak is viszonylag gyorsan szétesnek és hatalmas idõk telnek el két birodalom között.
Bizonyára van olyan hatalmi csoport, akik valami felé történelmi nosztalgiából törekednek, nagy, akár államokat is meghaladó konglomerátumok létrehozása felé.
De ezek pontosan abból kifolyólag lesznek gyengék, mert a létrehozásukhoz az egyes nemzetállamokat is le kell gyõzni.
A gazdasági szereplõk pedig soha nem vállalják föl azt, hogy egy népet olyan szinten ápoljanak, annyi szükségletérõl gondoskodjanak és ne kizsákmányoljanak, mint azt teszik a nemzetállamok.
Az a folyamat, amit ma látunk a világban és aminek ha akarunk tulajdonítunk szándékos hátteret elvezethet egyfajta nagyobb egységhez, ez azonban csak olyan lendület, tehetetlenség miatt következhet be, ami nem tartós konvergenciát jelent. Az összesodródás után szükségszerûen következik a szétesés, ha a népek nagyobb embercsoportok között nincs meg az összetartó erõ.
Márpedig a nemzet fölött nincs identitás tudat.
Egy esetet kivéve, ha az emberiség egészének túlélése a tét és a túlélés bizonyítottan és az emberek által elfogadhatóan is a globális együttmûködés és csak a globális együttmûködés útján biztosítható.
"Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplõ.
Ez nem feltétlen van így. Vannak cégek akik nagyobb összegekkel dolgoznak, mint egy kisebb ország (pl. Magyarország)."
Azért legjobb tudomásom szerint pl a Microsoft még nem vette meg cakpakk az országot. Lehet, hogy itt van, de az állam mondja meg, hogy mit tehet.
Amiket írsz az a jelenlegi nyugati politikai rendszer miatt van így. Gyenge a politikai erõ, következésképpen az államot széthordják. Ha nem lenne reális erõ, tõke az államban, akkor nem lenne érdemes széthordani, simán lexarnák. De a legnagyobb cégek azáltal válnak legnagyobbá, hogy ráteszik a kezüket azokra a monopóliumokra, amit gyak az állam biztosít számukra, akár az erõszakszervezetével is. És ezt a politikán keresztül teszik, keleten vesztegetnek, korruptak a politikusok, amit nyugaton lobbizásnak hívnak.😊
Az állam nem feltétlenül azért privatizál, mert belátja esendõségét, sokkal inkább mert a politikusok esendõk.
Visszatérve még egy kicsit a nemzetre, ha nincs egy pozitív erõ, minta az emberek elõtt, ami egységet teremt közöttük, akkor igen, csak a félelem marad. Egy sokszínû, különbözõ identitású emberekbõl álló tömeget viszont semmivel nem könnyebb félelemmel kontrollálni, mintha ellenkezõleg járnánk el azonos összetett identitást adnánk nekik (vallás, nemzet). Sõt valszeg nehezebb.
És ez az, ami miatt bukhat az új világrend.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#357
Amerikában Obama pl. azon fogadkozott a válság idején
"Az ember általában olyan (olyanná tették) mint az öszvér: teszi a dolgát, nem zúgolódik, és a szebb jövõ reményében bármilyen szlogenben képes hinni. A lényeg már szinte nem is a valóság, hanem hogy lehessen valamiben hinni." <#hehe>
"Az ember általában olyan (olyanná tették) mint az öszvér: teszi a dolgát, nem zúgolódik, és a szebb jövõ reményében bármilyen szlogenben képes hinni. A lényeg már szinte nem is a valóság, hanem hogy lehessen valamiben hinni." <#hehe>
#356
Nekem nem úgy tûnik, mintha olyan túl nagy tervezettség, vagy szabályozottság lenne volna a gazdaságban.
Attól mert neked mások a terveid mint az elitnek, attól még amit az elit sikerrel véghezvitt az elmúlt pár száz évben, azt a "tervszerûséggel és tervezettséggel" vitte véghez. Azaz a társadalom céges mintára történõ átalakításával.
A demokratikus politikai rendszer miatt a politikusok nem tehetnek mást, mint rövidtávon igyekeznek megoldani olyan dolgokat, amit csak hosszútávon lehet.
Én azt írtam, hogy "azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetõknek
Ez irracionális, ez szabályozatlan, ez kicsinál nem csak egy gyenge, de egy erõs gazdaságot is.
Lehet hogy pont ez a terv aktuális lépése, amit te "kicsinálásként" élsz meg. És ha ez a terv, akkor a politikusok mögött álló irányítók teljesen jól végzik a dolgukat, és teljesen tudatosan, jól szabályozott módon végrehajtják a tervet.
Leszámítva a nagy mogulokat, akik érinthetetlenek, sõt bizonyos mértékig távol is állnak a napi politikai, és gazdasági hajtépéstõl is, mert megtehetik
Hogy érted, hogy távol állnak tõle? Gondolod egy nagy cég nem szereti ha a politikusok számukra kedvezõ törvényeket hoznak meg? Az, hogy a napi hajtépésben nem vesznek részt pedig csak azt mutatja, hogy a nagy cégek ezen folyamatok felett állnak. Egyébként meg mi a cég? Egy ideiglenes szervezõdés arra az idõre, amíg az adott feladat elvégzésre nem kerül. Ezért akkor pl. mikor egy cég megbukik, megszûnik, csõdbe megy stb. ne gondolj minden esetben arra, hogy hát ez a cég befürdött, és a "tervezõk" befürödtek.
Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplõ.
Ez nem feltétlen van így. Vannak cégek akik nagyobb összegekkel dolgoznak, mint egy kisebb ország (pl. Magyarország).
Ráadásul azokat a kereteket, amiben a gazdaság mûködik, azt is õ határozza meg. A kivonulás nem jó egy határon túl.
A bennmaradás sem. Van, amikor az országnak érdeke, hogy engedményeket tegyen. Olyan is van, mikor egy országnak az az érdeke, hogy sorozatos engedményeket tegyen, magyarul van olyan, amikor egy komplett ország ki van szolgáltatva a nemzetközi gazdasági szereplõknek. Innen kezdve a gazdaság mûködésének kereteit ki határozza meg valójában? Hisz az állam csak bólogat. Akkor õ határoz meg? Persze, papíron igen, de ezzel ugye nem sokra megyünk, mert ez a valóságban olyan helyzetet eredményez, mikor az állam valójában nem sokat határoz meg.
Ha az állam, aminek viszonylagosan szabadon átcsoportosítható és bármelyik gazdasági szereplõhöz viszonyítva szinte korlátlan erõforrása
De ilyen sincs, hogy egy államnak a gazdasági szereplõkhöz viszonyítva szinte korlátlanok az erõforrásai. A valóság pont a fordítottja: az erõforrásokat a cégek kezelik, így gyakorlatilag õk rendelkeznek velük. Az állam, ha a cégek beintenek neki, kizárólag erõszakhoz folyamodhat, de mivel az állam mint szervezet forma nem teszi lehetõvé hogy a szervezet hatékonyan képviselje az érdekeit egy ilyen "háborús" helyzetben, így a cégek (nagy privát szervezõdések) szinte minden esetben gyõztesen kerülnek ki a konfliktusból. Ezt az állami vezetõk tudják, mert nekik a különféle privát tanfolyamokon elmondják, hogy mitõl is döglik a légy.
van pl. egy infrastruktúra kezelését, fejlesztését átadja egy korlátozott erõforrású és felelõsségû gazdasági társaságnak, abból iszonyú bajok lehetnek. És vannak is.
Te gyakorlatilag arra hozol példát, amit az elõbb fejtettem ki. Az állam kénytelen lemondani a "feladatairól" (értsd: ellenõrzési jogkörérõl) a privát társaságok javára. Ezt hívjuk privatizációnak és deregularizációnak, ami a gyakorlatban a privát érdekcsoportok közösségi ellenõrzés és szabályozás alól való kibújásának folyamata. Ezen lehet vitatkozni, hogy mi a közösség irányításának legjobb módja, azaz lehet érvelni amellett, hogy a privát társaságok jobbak szebbek stb, de attól még a tény tény marad: az állam ereje vesztett szereplõ, és nem határoz meg szinte semmit sem.
Minden ember, azokon kívül persze akik a fekete gazdaságban dolgoznak, a hét 5 napjából gyakorlatilag 4-et az államnak melózik (adók/járulékok) és csak 1-et magáért és a cégért!
És az állam kit szolgál ki? És akkor az ember gyakorlatilag kinek az érdekeit képviseli? Az államét, vagy a privát társaságokét?
Az állami kirovó-elosztó rendszer csak azért kell, mert az emberek annak elvét könnyebben elfogadják, hogy egy leváltható és kvázi-nyilvánosan mûködõ társaság (az állam) ró rájuk terheket a megkérdezésük nélkül. Ha a MOL meg az Audi meg a nagy bankok közvetlenül szívnák el az erõforrásokat egy régióból az ott élõk megkérdezése nélkül, akkor az ott élõk úgy éreznék magukat, mint egy diktatúrában. De most nem úgy érzik magukat, így a dolog mûködik. Az egyetlen feladata az irányítóknak annak meghatározása, hogy mi az a maximális teher, amit a társadalomra lehet róni anélkül, hogy maga a rendszer omolna össze. Ez az egész régió szintjén lefojtatott egyfajta társadalmi kísérletre hasonlít.
És mit töltesz bele?
Minden NAP azt, amit épp be kell tölteni. Egy botrányt, egy lebukást, egy felfedezést. Kinek mi kell, ki mit akar hallani, kit mivel lehet motiválni, hogy húzza tovább az igát.
Vegyük figyelembe, hogy az embereknek van kultúrája
Figyelembe is veszik. És felveszik ellene a harcot. A történelemoktatás megváltoztatásával, a közösségek legyengítésével, azaz - a szép új világban betöltendõ szerepüknek megfelelõ - új identitás megalkotásával. Ez a terv nagyban, ennek végrehajtása zajlik tervszerûen, jól szabályozottan, kisebb nagyobb fennakadásokkal, amiken eddig még jól átvergõdtek. Annak ellenére átvergõdtek, hogy van egy egyre hatalmasabb tömeg, amelyik teljesen tudatosan szembeszáll ezekkel a tervekkel, és próbál kibújni a neki szánt szerep alól. Ez egyre több embernek sikerül több kevesebb sikerrel. Amint ez olyan méreteket ölt, hogy már a tervet veszélyezteti, akkor majd tesznek ez ellen. Addig felesleges.
differenciálódnak pár milliós saját identitással bíró közösségeket alkotnak
Ahogy a fogaskerekek és a dugattyúk is külön csoportot alkotnak a gépezeten belül, a maguk módján mégis mindannyian ugyanazon végcélért dolgoznak nap mint nap.
A nemzetállamokat, a nemzeteket lehet, hogy gyakorlatilag mesterségesen hozták létre egy erõs egységes belsõ piac érdekében
Ugye hogy ugye? Persze piaci alapon csak mostanában szervezõdnek embercsoportok. De itt van nekünk az EU, mint a fiatal szervezõdések egyik példája.
de a nemzet, mint rendszer akkor is meg van támogatva az ember természetétõl, gyakorlatilag biológiájától, genetikájától. Akkor nem lesz nemzet, ha ezt is megváltoztatjuk, de ez sci*fi is meg szerencsére tiltott is.
Igen, mondhatjuk úgy is, hogy "meg van támogatva". De megtámogatva úgy is lehet, hogy közben alapvetõen mégiscsak az emberi természet ellenében fejti ki áldásos tevékenységét. Ez olyan, mint mikor Obama azt mondja, hogy ha rám szavazol, akkor a háború ellen teszek, majd mikor megszavazzák, akkor a háború mellett áll ki. Ha a szlogen, a kommunikáció, a propaganda megfelelõ, akkor az embereket nem fogja zavarni, hogy a pozitív üzenet ellenkezõje valósul meg. Az ember általában olyan (olyanná tették) mint az öszvér: teszi a dolgát, nem zúgolódik, és a szebb jövõ reményében bármilyen szlogenben képes hinni. A lényeg már szinte nem is a valóság, hanem hogy lehessen valamiben hinni.
A nemzet pedig csak egy elnevezés a hasonló identitású emberek számára. Rengetegen nem foglalkoznak már a nemzeti hovatartozásukkal, esetleg szlogen szintjén, de tartalommal már képtelenek megtölteni. Holland vagyok. Na de miért is? Öööö, hát mert csak. Tehát ha holnap mondjuk hollandnak lenni valami teljesen mást jelentene, azt se bánnák. És ez a lényeg, hogy teljesen mindegy, hogy most te egy fociklubb vagy egy nemzet tagja vagy, a lényeg hogy úgy érezd hogy egy sikeres csoporthoz tartozol. A valóság nem nagyon fog érdekelni, a siker érzése a lényeg. Az meg teljesen relatív, és mesterségesen is elõállítható (akár drogokkal is, bár ez részben még a jövõ).
"a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása."
Igen, mivel az látszik, hogy nyugaton mindenhol ezt csinálják, nem lehet arra gondolni, hogy nincs mögötte egyfajta tervszerûség.
Ugye? (Már ha ezt komolyan írtad, hogy tervszerûséget látsz a dolog mögött.)
Azt látom, hogy a "zöldgazdaság" ugyan úgy termék és semmivel nem jobb, mint bármelyik más.
Én pedig azt látom, hogy a "zöldgazdaság" lényege az, hogy az emberi élethez elsõsorban nem termékekre van szükség. Termékek azt a szerepet töltik be, mint a gyereknevelésben a TV: valamivel le kell kötni a gyerek (a biorobot) figyelmét, különben olyan dolgokkal kezd el ösztönösen foglalkozni, ami már a "felnõttek" (irányítók) számára idegesítõ. Tehát a zöldgazdaság lényege az, hogy az embernek nem termékekre, hanem szükségleteinek kielégítésére van szükségük. Tehát a maihoz képest alacsonyabb szintû fogyasztásra van szükség, de ez az alacsonyabb szintû fogyasztás tartalmas kell legyen, és a szükségleteket valóban ki kell elégítse.
Egy példát is mondok: Manapság túl sok cukrot, fehér lisztet, tejterméket és húst fogyasztunk. Jóval többet fogyasztunk ebbõl mint kellene, mert ezen komponensekkel az ember figyelme leköthetõ (remélem követhetõ a gondolatmenet). És mikor azt mondom, hogy leköthetõ, akkor ezt úgy értem, hogy az ember figyelme a számára valóban fontos dolgokról a teljesen lényegtelen, sõt, káros dolgokra irányítható. Pl. nézzünk meg este egy "jó filmet" mellé 2 liter (tejes és/vagy cukros) pattogatott kukorica 1 liter kólával. Milyen kellemes idõtöltés! És ez a lényeg, az idõtöltés. Más társadalmakban is szokás volt megmondani a tagoknak, hogy mivel töltsék a szabadidejüket. Ma is azért versengenek a különféle cégek, hogy megtalálják a módját annak, hogy lekössék az emberek figyelmét. Ezt úgy szokás mondani, hogy a szórakoztatóipar minél nagyobb profit elõállítására törekszik. A cégek teljesítményét az irányítók értékelik, és az kapja meg a következõ adag frissen nyomott zsetont a játékhoz, akinek az emberi figyelem lekötésére vonatkozó stratégiáját sikeresebbnek ítélik meg (úgy szokás ezt mondani, hogy abba a cégbe fektet a "befektetõ", amelyik cég több "profitot" termel - mennyire hiányos megfogalmazás ez!).
Remélem így már érthetõ, hogy mi az ami miatt nem támogatom a fogyasztás alapú megoldásokat. Azért nem, mert azok nem a valódi igényekre koncentrálnak, hanem úgy általában minden vélt (mások által gerjesztett) és valós igényre egyaránt.
Ma a konteozás, a karoszékforradalom ugyan olyan, akár pénzügyi haszonnal is járó tevékenység, mint bármilyen más divat megteremtése, lásd pl x-aktákat ugye.
Igen, akinek konteó kell a figyelme lekötéséhez, az azt fogja megkapni. De a valóságot pontosan elénk tárók konteózással stb. történõ megbélyegzése még nagyobb haszonnal jár, és itt ez a lényeg. Nem az a lényeg, hogy amit írok, az mennyiben téves, hanem az, hogy amit írok, az mennyiben igaz. Mert ha csak 1 mondat igaz, de azzal a dologgal kapcsolatban te eddig tévedés áldozata voltál, akkor már megéri a "lekonteózás helyett" (nem állítom hogy ezt tetted, csak kifejtem az álláspontom) komolyan elgondolkodni azzal kapcsolatban, amit írok...
Attól mert neked mások a terveid mint az elitnek, attól még amit az elit sikerrel véghezvitt az elmúlt pár száz évben, azt a "tervszerûséggel és tervezettséggel" vitte véghez. Azaz a társadalom céges mintára történõ átalakításával.
A demokratikus politikai rendszer miatt a politikusok nem tehetnek mást, mint rövidtávon igyekeznek megoldani olyan dolgokat, amit csak hosszútávon lehet.
Én azt írtam, hogy "azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetõknek
Ez irracionális, ez szabályozatlan, ez kicsinál nem csak egy gyenge, de egy erõs gazdaságot is.
Lehet hogy pont ez a terv aktuális lépése, amit te "kicsinálásként" élsz meg. És ha ez a terv, akkor a politikusok mögött álló irányítók teljesen jól végzik a dolgukat, és teljesen tudatosan, jól szabályozott módon végrehajtják a tervet.
Leszámítva a nagy mogulokat, akik érinthetetlenek, sõt bizonyos mértékig távol is állnak a napi politikai, és gazdasági hajtépéstõl is, mert megtehetik
Hogy érted, hogy távol állnak tõle? Gondolod egy nagy cég nem szereti ha a politikusok számukra kedvezõ törvényeket hoznak meg? Az, hogy a napi hajtépésben nem vesznek részt pedig csak azt mutatja, hogy a nagy cégek ezen folyamatok felett állnak. Egyébként meg mi a cég? Egy ideiglenes szervezõdés arra az idõre, amíg az adott feladat elvégzésre nem kerül. Ezért akkor pl. mikor egy cég megbukik, megszûnik, csõdbe megy stb. ne gondolj minden esetben arra, hogy hát ez a cég befürdött, és a "tervezõk" befürödtek.
Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplõ.
Ez nem feltétlen van így. Vannak cégek akik nagyobb összegekkel dolgoznak, mint egy kisebb ország (pl. Magyarország).
Ráadásul azokat a kereteket, amiben a gazdaság mûködik, azt is õ határozza meg. A kivonulás nem jó egy határon túl.
A bennmaradás sem. Van, amikor az országnak érdeke, hogy engedményeket tegyen. Olyan is van, mikor egy országnak az az érdeke, hogy sorozatos engedményeket tegyen, magyarul van olyan, amikor egy komplett ország ki van szolgáltatva a nemzetközi gazdasági szereplõknek. Innen kezdve a gazdaság mûködésének kereteit ki határozza meg valójában? Hisz az állam csak bólogat. Akkor õ határoz meg? Persze, papíron igen, de ezzel ugye nem sokra megyünk, mert ez a valóságban olyan helyzetet eredményez, mikor az állam valójában nem sokat határoz meg.
Ha az állam, aminek viszonylagosan szabadon átcsoportosítható és bármelyik gazdasági szereplõhöz viszonyítva szinte korlátlan erõforrása
De ilyen sincs, hogy egy államnak a gazdasági szereplõkhöz viszonyítva szinte korlátlanok az erõforrásai. A valóság pont a fordítottja: az erõforrásokat a cégek kezelik, így gyakorlatilag õk rendelkeznek velük. Az állam, ha a cégek beintenek neki, kizárólag erõszakhoz folyamodhat, de mivel az állam mint szervezet forma nem teszi lehetõvé hogy a szervezet hatékonyan képviselje az érdekeit egy ilyen "háborús" helyzetben, így a cégek (nagy privát szervezõdések) szinte minden esetben gyõztesen kerülnek ki a konfliktusból. Ezt az állami vezetõk tudják, mert nekik a különféle privát tanfolyamokon elmondják, hogy mitõl is döglik a légy.
van pl. egy infrastruktúra kezelését, fejlesztését átadja egy korlátozott erõforrású és felelõsségû gazdasági társaságnak, abból iszonyú bajok lehetnek. És vannak is.
Te gyakorlatilag arra hozol példát, amit az elõbb fejtettem ki. Az állam kénytelen lemondani a "feladatairól" (értsd: ellenõrzési jogkörérõl) a privát társaságok javára. Ezt hívjuk privatizációnak és deregularizációnak, ami a gyakorlatban a privát érdekcsoportok közösségi ellenõrzés és szabályozás alól való kibújásának folyamata. Ezen lehet vitatkozni, hogy mi a közösség irányításának legjobb módja, azaz lehet érvelni amellett, hogy a privát társaságok jobbak szebbek stb, de attól még a tény tény marad: az állam ereje vesztett szereplõ, és nem határoz meg szinte semmit sem.
Minden ember, azokon kívül persze akik a fekete gazdaságban dolgoznak, a hét 5 napjából gyakorlatilag 4-et az államnak melózik (adók/járulékok) és csak 1-et magáért és a cégért!
És az állam kit szolgál ki? És akkor az ember gyakorlatilag kinek az érdekeit képviseli? Az államét, vagy a privát társaságokét?
Az állami kirovó-elosztó rendszer csak azért kell, mert az emberek annak elvét könnyebben elfogadják, hogy egy leváltható és kvázi-nyilvánosan mûködõ társaság (az állam) ró rájuk terheket a megkérdezésük nélkül. Ha a MOL meg az Audi meg a nagy bankok közvetlenül szívnák el az erõforrásokat egy régióból az ott élõk megkérdezése nélkül, akkor az ott élõk úgy éreznék magukat, mint egy diktatúrában. De most nem úgy érzik magukat, így a dolog mûködik. Az egyetlen feladata az irányítóknak annak meghatározása, hogy mi az a maximális teher, amit a társadalomra lehet róni anélkül, hogy maga a rendszer omolna össze. Ez az egész régió szintjén lefojtatott egyfajta társadalmi kísérletre hasonlít.
És mit töltesz bele?
Minden NAP azt, amit épp be kell tölteni. Egy botrányt, egy lebukást, egy felfedezést. Kinek mi kell, ki mit akar hallani, kit mivel lehet motiválni, hogy húzza tovább az igát.
Vegyük figyelembe, hogy az embereknek van kultúrája
Figyelembe is veszik. És felveszik ellene a harcot. A történelemoktatás megváltoztatásával, a közösségek legyengítésével, azaz - a szép új világban betöltendõ szerepüknek megfelelõ - új identitás megalkotásával. Ez a terv nagyban, ennek végrehajtása zajlik tervszerûen, jól szabályozottan, kisebb nagyobb fennakadásokkal, amiken eddig még jól átvergõdtek. Annak ellenére átvergõdtek, hogy van egy egyre hatalmasabb tömeg, amelyik teljesen tudatosan szembeszáll ezekkel a tervekkel, és próbál kibújni a neki szánt szerep alól. Ez egyre több embernek sikerül több kevesebb sikerrel. Amint ez olyan méreteket ölt, hogy már a tervet veszélyezteti, akkor majd tesznek ez ellen. Addig felesleges.
differenciálódnak pár milliós saját identitással bíró közösségeket alkotnak
Ahogy a fogaskerekek és a dugattyúk is külön csoportot alkotnak a gépezeten belül, a maguk módján mégis mindannyian ugyanazon végcélért dolgoznak nap mint nap.
A nemzetállamokat, a nemzeteket lehet, hogy gyakorlatilag mesterségesen hozták létre egy erõs egységes belsõ piac érdekében
Ugye hogy ugye? Persze piaci alapon csak mostanában szervezõdnek embercsoportok. De itt van nekünk az EU, mint a fiatal szervezõdések egyik példája.
de a nemzet, mint rendszer akkor is meg van támogatva az ember természetétõl, gyakorlatilag biológiájától, genetikájától. Akkor nem lesz nemzet, ha ezt is megváltoztatjuk, de ez sci*fi is meg szerencsére tiltott is.
Igen, mondhatjuk úgy is, hogy "meg van támogatva". De megtámogatva úgy is lehet, hogy közben alapvetõen mégiscsak az emberi természet ellenében fejti ki áldásos tevékenységét. Ez olyan, mint mikor Obama azt mondja, hogy ha rám szavazol, akkor a háború ellen teszek, majd mikor megszavazzák, akkor a háború mellett áll ki. Ha a szlogen, a kommunikáció, a propaganda megfelelõ, akkor az embereket nem fogja zavarni, hogy a pozitív üzenet ellenkezõje valósul meg. Az ember általában olyan (olyanná tették) mint az öszvér: teszi a dolgát, nem zúgolódik, és a szebb jövõ reményében bármilyen szlogenben képes hinni. A lényeg már szinte nem is a valóság, hanem hogy lehessen valamiben hinni.
A nemzet pedig csak egy elnevezés a hasonló identitású emberek számára. Rengetegen nem foglalkoznak már a nemzeti hovatartozásukkal, esetleg szlogen szintjén, de tartalommal már képtelenek megtölteni. Holland vagyok. Na de miért is? Öööö, hát mert csak. Tehát ha holnap mondjuk hollandnak lenni valami teljesen mást jelentene, azt se bánnák. És ez a lényeg, hogy teljesen mindegy, hogy most te egy fociklubb vagy egy nemzet tagja vagy, a lényeg hogy úgy érezd hogy egy sikeres csoporthoz tartozol. A valóság nem nagyon fog érdekelni, a siker érzése a lényeg. Az meg teljesen relatív, és mesterségesen is elõállítható (akár drogokkal is, bár ez részben még a jövõ).
"a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása."
Igen, mivel az látszik, hogy nyugaton mindenhol ezt csinálják, nem lehet arra gondolni, hogy nincs mögötte egyfajta tervszerûség.
Ugye? (Már ha ezt komolyan írtad, hogy tervszerûséget látsz a dolog mögött.)
Azt látom, hogy a "zöldgazdaság" ugyan úgy termék és semmivel nem jobb, mint bármelyik más.
Én pedig azt látom, hogy a "zöldgazdaság" lényege az, hogy az emberi élethez elsõsorban nem termékekre van szükség. Termékek azt a szerepet töltik be, mint a gyereknevelésben a TV: valamivel le kell kötni a gyerek (a biorobot) figyelmét, különben olyan dolgokkal kezd el ösztönösen foglalkozni, ami már a "felnõttek" (irányítók) számára idegesítõ. Tehát a zöldgazdaság lényege az, hogy az embernek nem termékekre, hanem szükségleteinek kielégítésére van szükségük. Tehát a maihoz képest alacsonyabb szintû fogyasztásra van szükség, de ez az alacsonyabb szintû fogyasztás tartalmas kell legyen, és a szükségleteket valóban ki kell elégítse.
Egy példát is mondok: Manapság túl sok cukrot, fehér lisztet, tejterméket és húst fogyasztunk. Jóval többet fogyasztunk ebbõl mint kellene, mert ezen komponensekkel az ember figyelme leköthetõ (remélem követhetõ a gondolatmenet). És mikor azt mondom, hogy leköthetõ, akkor ezt úgy értem, hogy az ember figyelme a számára valóban fontos dolgokról a teljesen lényegtelen, sõt, káros dolgokra irányítható. Pl. nézzünk meg este egy "jó filmet" mellé 2 liter (tejes és/vagy cukros) pattogatott kukorica 1 liter kólával. Milyen kellemes idõtöltés! És ez a lényeg, az idõtöltés. Más társadalmakban is szokás volt megmondani a tagoknak, hogy mivel töltsék a szabadidejüket. Ma is azért versengenek a különféle cégek, hogy megtalálják a módját annak, hogy lekössék az emberek figyelmét. Ezt úgy szokás mondani, hogy a szórakoztatóipar minél nagyobb profit elõállítására törekszik. A cégek teljesítményét az irányítók értékelik, és az kapja meg a következõ adag frissen nyomott zsetont a játékhoz, akinek az emberi figyelem lekötésére vonatkozó stratégiáját sikeresebbnek ítélik meg (úgy szokás ezt mondani, hogy abba a cégbe fektet a "befektetõ", amelyik cég több "profitot" termel - mennyire hiányos megfogalmazás ez!).
Remélem így már érthetõ, hogy mi az ami miatt nem támogatom a fogyasztás alapú megoldásokat. Azért nem, mert azok nem a valódi igényekre koncentrálnak, hanem úgy általában minden vélt (mások által gerjesztett) és valós igényre egyaránt.
Ma a konteozás, a karoszékforradalom ugyan olyan, akár pénzügyi haszonnal is járó tevékenység, mint bármilyen más divat megteremtése, lásd pl x-aktákat ugye.
Igen, akinek konteó kell a figyelme lekötéséhez, az azt fogja megkapni. De a valóságot pontosan elénk tárók konteózással stb. történõ megbélyegzése még nagyobb haszonnal jár, és itt ez a lényeg. Nem az a lényeg, hogy amit írok, az mennyiben téves, hanem az, hogy amit írok, az mennyiben igaz. Mert ha csak 1 mondat igaz, de azzal a dologgal kapcsolatban te eddig tévedés áldozata voltál, akkor már megéri a "lekonteózás helyett" (nem állítom hogy ezt tetted, csak kifejtem az álláspontom) komolyan elgondolkodni azzal kapcsolatban, amit írok...
#355
Ja részesedést vesz az állam, de igazából nem élnek olyan szinten az ellenõrzés szigorításával, mint kéne, pedig ezzel már megtehetnék. Ennek ellenére a mai napig mennek a szerencsétlen hitelek és a hitelezés gyakorlata sem változott. A vége amúgy úgy is az lesz, hogy az állami részesedést elkótyavetyélik, a végeredmény pedig az, hogy kapott a bank egy tõkeinjekciót, amit nem kell visszafizetni.
Vagy úgy gondolod, hogy elõbb utóbb nekem visszamenõleg visszafizetik a megszüntetett 13. havi béremet az elmaradt fizuemelésekkel és a megnyirbált kafetériával együtt, amikor a bankok majd tejelnek a korábban kapott kisegítõ hitelekért, meg pénzé teszik az állami részesedést?
Én azért nem vagyok ilyen naiv.
A helyzet lehet, hogy árnyaltabb, de a lényeg akkor is az, hogy adófizetõktõl pénzt elvesz, odaad a bankoknak, akik meg találnak módot arra, hogy ne kelljen visszafizetni.
A válságot követõ években is a legtöbb magyar bank jelentõs profitot realizált, miközben nekem, meg úgy nagyjából minden bérbõl/fizetésbõl élõnek olyan 10%-kal csökkent a jövedelme. Bocs de én az egyenletben csak ezt látom, nincs olyan nagy eszem, mint neked és ezért minden felesleges dologgal hajlamos vagyok egyszerûsíteni.
Vagy úgy gondolod, hogy elõbb utóbb nekem visszamenõleg visszafizetik a megszüntetett 13. havi béremet az elmaradt fizuemelésekkel és a megnyirbált kafetériával együtt, amikor a bankok majd tejelnek a korábban kapott kisegítõ hitelekért, meg pénzé teszik az állami részesedést?
Én azért nem vagyok ilyen naiv.
A helyzet lehet, hogy árnyaltabb, de a lényeg akkor is az, hogy adófizetõktõl pénzt elvesz, odaad a bankoknak, akik meg találnak módot arra, hogy ne kelljen visszafizetni.
A válságot követõ években is a legtöbb magyar bank jelentõs profitot realizált, miközben nekem, meg úgy nagyjából minden bérbõl/fizetésbõl élõnek olyan 10%-kal csökkent a jövedelme. Bocs de én az egyenletben csak ezt látom, nincs olyan nagy eszem, mint neked és ezért minden felesleges dologgal hajlamos vagyok egyszerûsíteni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#354
Minden pénz "fedezet nélkül" jön ki, amióta nincs aranysztenderd. De már jóval elõtte is. Ezzel sincs semmi baj, sõt, jobb, mintha pontosan megjelölnénk, mi van mögötte.
A bankok magukra vessenek, ha olyan hiteleket nyújtottak, amit nem tudnak behajtani. Ez az õ üzletük kockázata.
Azt teljesen rosszul tudod, hogy az állam a bankoknak a válság idején "csak úgy" pénzt adott volna. Az állam likviditást adott, kölcsönöket, amit a bankoknak vissza kell fizetniük, illetve banki részvényeket vett, amin akár kereshet is. A válság alatti bankmentés a legtöbb országban a bajba jutott bankok részbeni vagy teljes államosítását is jelentette: az állami tõkeemelés a nyereség arányos részét az új tulajdonosnak juttatja. A válság végeztével a bank birtokolt részétõl jó esetben akár emelt áron szabadulhat meg az állam.
Röviden az az állítás egyáltalán nem igaz, hogy "az adókból befolyó összeget bankoknak adták volna", a helyzet sokkal árnyaltabb. Amerikában Obama pl. azon fogadkozott a válság idején, hogy addig nem nyugszanak a törvényhozók, amíg a mentõcsomagok teljes nettó költségét a bankrendszer vissza nem fizette. Ezt a politika a törvények megváltoztatásával el is tudja könnyedén érni - ha akarja.
A bankok magukra vessenek, ha olyan hiteleket nyújtottak, amit nem tudnak behajtani. Ez az õ üzletük kockázata.
Azt teljesen rosszul tudod, hogy az állam a bankoknak a válság idején "csak úgy" pénzt adott volna. Az állam likviditást adott, kölcsönöket, amit a bankoknak vissza kell fizetniük, illetve banki részvényeket vett, amin akár kereshet is. A válság alatti bankmentés a legtöbb országban a bajba jutott bankok részbeni vagy teljes államosítását is jelentette: az állami tõkeemelés a nyereség arányos részét az új tulajdonosnak juttatja. A válság végeztével a bank birtokolt részétõl jó esetben akár emelt áron szabadulhat meg az állam.
Röviden az az állítás egyáltalán nem igaz, hogy "az adókból befolyó összeget bankoknak adták volna", a helyzet sokkal árnyaltabb. Amerikában Obama pl. azon fogadkozott a válság idején, hogy addig nem nyugszanak a törvényhozók, amíg a mentõcsomagok teljes nettó költségét a bankrendszer vissza nem fizette. Ezt a politika a törvények megváltoztatásával el is tudja könnyedén érni - ha akarja.
#353
Igen, a pénzhiány sokkal rosszabb lenne, bár bizonyos szempontból, most pont ez van.
Az a nagyobb gond, hogy ha fedezet nélkül jön ki a pénz, akkor talán az még xarabb.
Jelenleg az van, hogy többek között a körbetartozások miatt a pénz mindig máshol van. De végül is csak a bankokhoz kerül, viszont õk sem tudják ugye behajtani.
Ami történik az az, hogy a bankok behajthatatlan hitelállományát a lufik kipukkasztásával megszüntetik de közben az adókból kb ugyan azt az állam kifizeti nekik reális pénzként. Ezért nincs hiperinfláció, mert közben megsemmisítik a pénzt. Gyakorlatilag, mi tejeljük ki az elbaxott pénzügypolitika árát.
Mellesleg a bankok semmit nem változtattak a hitelezési rendszereiken, ugyan úgy tömik a feneketlen kutakba a dollárokat, miközben a reálgazdaság fontos szereplõi nem jutnak kedvezõ hitelekhez, az állami elvonás miatt pedig a vásárlóerõ esik, a gazdaság befullad.
A dolog nem oldódik meg csak az agónia húzódik el.
Az a nagyobb gond, hogy ha fedezet nélkül jön ki a pénz, akkor talán az még xarabb.
Jelenleg az van, hogy többek között a körbetartozások miatt a pénz mindig máshol van. De végül is csak a bankokhoz kerül, viszont õk sem tudják ugye behajtani.
Ami történik az az, hogy a bankok behajthatatlan hitelállományát a lufik kipukkasztásával megszüntetik de közben az adókból kb ugyan azt az állam kifizeti nekik reális pénzként. Ezért nincs hiperinfláció, mert közben megsemmisítik a pénzt. Gyakorlatilag, mi tejeljük ki az elbaxott pénzügypolitika árát.
Mellesleg a bankok semmit nem változtattak a hitelezési rendszereiken, ugyan úgy tömik a feneketlen kutakba a dollárokat, miközben a reálgazdaság fontos szereplõi nem jutnak kedvezõ hitelekhez, az állami elvonás miatt pedig a vásárlóerõ esik, a gazdaság befullad.
A dolog nem oldódik meg csak az agónia húzódik el.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#352
"gyakorlatilag tényleg nem csak a jegybank adhat ki pénzt. Õrület!"
És mi ebben az õrület?
Volt már sokszor olyan, hogy csak a jegybank adhat ki pénzt, pl. Angliában a 19. sz. második felében. Az eredmény sorozatos likviditási krízis és gazdasági válságok sorozata.
És mi ebben az õrület?
Volt már sokszor olyan, hogy csak a jegybank adhat ki pénzt, pl. Angliában a 19. sz. második felében. Az eredmény sorozatos likviditási krízis és gazdasági válságok sorozata.
#351
Az a videó egy populáris baromság. Ez meg a valóság:
http://www.shadowstats.com/alternate_data/money-supply-charts
Az M3 2009-2011 között csökkent, tehát történetesen kevesebb dollár forgott a tágabb értelemben vett gazdaságban, mint elõtte.
A FED pontosan azért nyomtatja a dollárt, hogy a közben ezermilliárdszámra máshol megsemmisülõ dollárt pótolja, és nehogy pénzhiány keletkezzen, mert annak következményei sokkal rosszabbak.
Ennek a taktikának rengeteg a kockázata, de az alternatíva egy 1930-as gazdasági válság. Választhatsz. De aközött is, hogy elhiszed a populáris néphülyítést avagy sem.
http://www.shadowstats.com/alternate_data/money-supply-charts
Az M3 2009-2011 között csökkent, tehát történetesen kevesebb dollár forgott a tágabb értelemben vett gazdaságban, mint elõtte.
A FED pontosan azért nyomtatja a dollárt, hogy a közben ezermilliárdszámra máshol megsemmisülõ dollárt pótolja, és nehogy pénzhiány keletkezzen, mert annak következményei sokkal rosszabbak.
Ennek a taktikának rengeteg a kockázata, de az alternatíva egy 1930-as gazdasági válság. Választhatsz. De aközött is, hogy elhiszed a populáris néphülyítést avagy sem.
#350
"Dehát egy csomó dolog, pusztán a tervszerûség és tervezettség miatt már "megoldódott"... (És ezzel egyidõben új problémákat szült, de ez csak az én véleményem.)"
Az utóbbi 100 évben folyamatosan ugyan olyan gazdasági válságok vannak, sõt ezeket már Marx megjósolta. Egyes gazdasági szereplõk fõleg rabló módszereket használva, a piac szabályzó mechanizmusainak tökéletlenségén lovagolva túl nagyra híznak, majd azzal, hogy nem képesek a rövidtávú profitmaximalizálási érdekeiken túllépni összeomlanak és magukkal rántják a pénzpiacot, majd a reál gazdaságot.
Nekem nem úgy tûnik, mintha olyan túl nagy tervezettség, vagy szabályozottság lenne volna a gazdaságban.
"Gondolod, hogy kizárólag fórumozók gondolkodnak el ilyen kérdésekrõl racionálisan, és a vezetõk kizárólag irracionális célok vezérlik? Erre mennyi az esély?
És nem a világnak kell racionálisnak lennie, hanem azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetõknek, akikre a világ eseményeinek meghatározásában vezetõ szerep jut."
A demokratikus politikai rendszer miatt a politikusok nem tehetnek mást, mint rövidtávon igyekeznek megoldani olyan dolgokat, amit csak hosszútávon lehet. De még rosszabb a helyzet valójában, mert a választási év általában ugrott, hogy csináljanak valami értelmeset. Utána van 2 év amikor komolyabban próbálkozhatnak valamivel, majd megint készülni kell a köv választásra. A politikai helyzettõl függõen ráadásul a saját legitimitásuk érdekében a kormányok egyszerûen törlik, de minimális átnevezik azokat a hosszútávú projekteket, amiket az elõzõ kormány csinált, még ha az a kormány is õk voltak!
Ez irracionális, ez szabályozatlan, ez kicsinál nem csak egy gyenge, de egy erõs gazdaságot is.
"És a cégeknél átlagosan mennyi ideig marad vezetõ a vezetõ? Hány éven keresztül maradnak bizonyos emberek ugyanazon szervezetek "tanácsadói"?
Mi számít "hatalomnak"? Az állam? Hisz te magad írtad le egyik hsz-edben, hogy a hatalmat a cégvilág szövevényes rendszere birtokolja. És ezt más is nyíltan kimondja."
Leszámítva a nagy mogulokat, akik érinthetetlenek, sõt bizonyos mértékig távol is állnak a napi politikai, és gazdasági hajtépéstõl is, mert megtehetik, szal õket leszámítva mindenki egy hülye hisztérikus patkányfészekbe van zárva. Nézzük pl a MAL esetét. Volt egy katasztrófa, amit nem hiszem, hogy direkt okoztak és a vezetõségnek, a cégnek annyi. Ilyen földcsuszamlások bármikor jöhetnek, senki nincs lefedezve, 1-2 ember kivételével ugye, de mondom õk bizonyos szempontból kívül állók. Egy Csányi viszont nem ugyan az a figura, nem az a súlycsoport, mint pl. Kádár volt az elõzõ rendszerben.
"Az állam is csak egy gazdasági egység, mely létét és tevékenységét a gazdaság határozza meg. Nem az állam határozza meg a gazdaságot, mert erre nincsenek eszközei, hanem a gazdaság határozza meg az államot. Hiába állítja ennek ellenkezõjét a tankönyv, a tankönyv szövegébõl az is pontosan kiolvasható, hogy a valódi hatalom nem az államé. Tehát pl. mikor leírja a könyv, hogy a pénzteremtés csak elenyészõ részéért felelõs az állam, akkor ezzel pontosan azt mondja ki, hogy nem õ dönt arról, hogy ki mikor mennyi "frissen nyomott" pénzt kap és milyen célból kapja. Az állam folyamatosan kivonul a gazdaság szabályozásából (deregularizáció)."
Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplõ. Ráadásul azokat a kereteket, amiben a gazdaság mûködik, azt is õ határozza meg. A kivonulás nem jó egy határon túl. Ha az állam, aminek viszonylagosan szabadon átcsoportosítható és bármelyik gazdasági szereplõhöz viszonyítva szinte korlátlan erõforrása van pl. egy infrastruktúra kezelését, fejlesztését átadja egy korlátozott erõforrású és felelõsségû gazdasági társaságnak, abból iszonyú bajok lehetnek. És vannak is.
Minden ember, azokon kívül persze akik a fekete gazdaságban dolgoznak, a hét 5 napjából gyakorlatilag 4-et az államnak melózik (adók/járulékok) és csak 1-et magáért és a cégért!
"E fele haladunk, nem? De ez csak egy lépés. Nem lehet egy olyan pohárba tölteni, amely már tele van. Elõször ki kell üresíteni. Ez zajlik ma. A kiüresítés, azaz a természetestõl, a valóságostól való eltávolítás."
És mit töltesz bele?
Valami kozmopolita maszlagot?
Vegyük figyelembe, hogy az embereknek van kultúrája, sõt ha nagyobb népcfsoportoknak azonos a kultúrája azok is gyakorlatilag differenciálódnak pár milliós saját identitással bíró közösségeket alkotnak. A nemzetállamokat, a nemzeteket lehet, hogy gyakorlatilag mesterségesen hozták létre egy erõs egységes belsõ piac érdekében, de a nemzet, mint rendszer akkor is meg van támogatva az ember természetétõl, gyakorlatilag biológiájától, genetikájától. Akkor nem lesz nemzet, ha ezt is megváltoztatjuk, de ez sci*fi is meg szerencsére tiltott is.
"Meglátjuk. Sokféle megoldás lehetséges a problémára amit felvetettél. Az "értelmes" családpolitika a te szempontjaid szerint jó megoldás. Lehetnek más szempontok is. Pl. a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása. Lusták, okoskodnak, van saját véleményük, magyarul útban vannak."
Igen, mivel az látszik, hogy nyugaton mindenhol ezt csinálják, nem lehet arra gondolni, hogy nincs mögötte egyfajta tervszerûség.
"Lehet nem ugyanazt értjük termelés és fogyasztás alapú társadalom alatt? Ezt gondolom ismered: Tárgyaink története. ..."
Jó kis videó, bár bizonyos szempontból ez is demagógia. Azt látom, hogy a "zöldgazdaság" ugyan úgy termék és semmivel nem jobb, mint bármelyik más. Valójában olyan állítások összessége, amelyek önmagukban és egészében is igazak és még mindig nem tükrözik a valóságot.
Gyakorlatilag arról szól, hogy hogyan erõsítsük föl a természeti környezet biztonságával kapcsolatos félelmeinket. Ma a konteozás, a karoszékforradalom ugyan olyan, akár pénzügyi haszonnal is járó tevékenység, mint bármilyen más divat megteremtése, lásd pl x-aktákat ugye.
Az utóbbi 100 évben folyamatosan ugyan olyan gazdasági válságok vannak, sõt ezeket már Marx megjósolta. Egyes gazdasági szereplõk fõleg rabló módszereket használva, a piac szabályzó mechanizmusainak tökéletlenségén lovagolva túl nagyra híznak, majd azzal, hogy nem képesek a rövidtávú profitmaximalizálási érdekeiken túllépni összeomlanak és magukkal rántják a pénzpiacot, majd a reál gazdaságot.
Nekem nem úgy tûnik, mintha olyan túl nagy tervezettség, vagy szabályozottság lenne volna a gazdaságban.
"Gondolod, hogy kizárólag fórumozók gondolkodnak el ilyen kérdésekrõl racionálisan, és a vezetõk kizárólag irracionális célok vezérlik? Erre mennyi az esély?
És nem a világnak kell racionálisnak lennie, hanem azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetõknek, akikre a világ eseményeinek meghatározásában vezetõ szerep jut."
A demokratikus politikai rendszer miatt a politikusok nem tehetnek mást, mint rövidtávon igyekeznek megoldani olyan dolgokat, amit csak hosszútávon lehet. De még rosszabb a helyzet valójában, mert a választási év általában ugrott, hogy csináljanak valami értelmeset. Utána van 2 év amikor komolyabban próbálkozhatnak valamivel, majd megint készülni kell a köv választásra. A politikai helyzettõl függõen ráadásul a saját legitimitásuk érdekében a kormányok egyszerûen törlik, de minimális átnevezik azokat a hosszútávú projekteket, amiket az elõzõ kormány csinált, még ha az a kormány is õk voltak!
Ez irracionális, ez szabályozatlan, ez kicsinál nem csak egy gyenge, de egy erõs gazdaságot is.
"És a cégeknél átlagosan mennyi ideig marad vezetõ a vezetõ? Hány éven keresztül maradnak bizonyos emberek ugyanazon szervezetek "tanácsadói"?
Mi számít "hatalomnak"? Az állam? Hisz te magad írtad le egyik hsz-edben, hogy a hatalmat a cégvilág szövevényes rendszere birtokolja. És ezt más is nyíltan kimondja."
Leszámítva a nagy mogulokat, akik érinthetetlenek, sõt bizonyos mértékig távol is állnak a napi politikai, és gazdasági hajtépéstõl is, mert megtehetik, szal õket leszámítva mindenki egy hülye hisztérikus patkányfészekbe van zárva. Nézzük pl a MAL esetét. Volt egy katasztrófa, amit nem hiszem, hogy direkt okoztak és a vezetõségnek, a cégnek annyi. Ilyen földcsuszamlások bármikor jöhetnek, senki nincs lefedezve, 1-2 ember kivételével ugye, de mondom õk bizonyos szempontból kívül állók. Egy Csányi viszont nem ugyan az a figura, nem az a súlycsoport, mint pl. Kádár volt az elõzõ rendszerben.
"Az állam is csak egy gazdasági egység, mely létét és tevékenységét a gazdaság határozza meg. Nem az állam határozza meg a gazdaságot, mert erre nincsenek eszközei, hanem a gazdaság határozza meg az államot. Hiába állítja ennek ellenkezõjét a tankönyv, a tankönyv szövegébõl az is pontosan kiolvasható, hogy a valódi hatalom nem az államé. Tehát pl. mikor leírja a könyv, hogy a pénzteremtés csak elenyészõ részéért felelõs az állam, akkor ezzel pontosan azt mondja ki, hogy nem õ dönt arról, hogy ki mikor mennyi "frissen nyomott" pénzt kap és milyen célból kapja. Az állam folyamatosan kivonul a gazdaság szabályozásából (deregularizáció)."
Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplõ. Ráadásul azokat a kereteket, amiben a gazdaság mûködik, azt is õ határozza meg. A kivonulás nem jó egy határon túl. Ha az állam, aminek viszonylagosan szabadon átcsoportosítható és bármelyik gazdasági szereplõhöz viszonyítva szinte korlátlan erõforrása van pl. egy infrastruktúra kezelését, fejlesztését átadja egy korlátozott erõforrású és felelõsségû gazdasági társaságnak, abból iszonyú bajok lehetnek. És vannak is.
Minden ember, azokon kívül persze akik a fekete gazdaságban dolgoznak, a hét 5 napjából gyakorlatilag 4-et az államnak melózik (adók/járulékok) és csak 1-et magáért és a cégért!
"E fele haladunk, nem? De ez csak egy lépés. Nem lehet egy olyan pohárba tölteni, amely már tele van. Elõször ki kell üresíteni. Ez zajlik ma. A kiüresítés, azaz a természetestõl, a valóságostól való eltávolítás."
És mit töltesz bele?
Valami kozmopolita maszlagot?
Vegyük figyelembe, hogy az embereknek van kultúrája, sõt ha nagyobb népcfsoportoknak azonos a kultúrája azok is gyakorlatilag differenciálódnak pár milliós saját identitással bíró közösségeket alkotnak. A nemzetállamokat, a nemzeteket lehet, hogy gyakorlatilag mesterségesen hozták létre egy erõs egységes belsõ piac érdekében, de a nemzet, mint rendszer akkor is meg van támogatva az ember természetétõl, gyakorlatilag biológiájától, genetikájától. Akkor nem lesz nemzet, ha ezt is megváltoztatjuk, de ez sci*fi is meg szerencsére tiltott is.
"Meglátjuk. Sokféle megoldás lehetséges a problémára amit felvetettél. Az "értelmes" családpolitika a te szempontjaid szerint jó megoldás. Lehetnek más szempontok is. Pl. a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása. Lusták, okoskodnak, van saját véleményük, magyarul útban vannak."
Igen, mivel az látszik, hogy nyugaton mindenhol ezt csinálják, nem lehet arra gondolni, hogy nincs mögötte egyfajta tervszerûség.
"Lehet nem ugyanazt értjük termelés és fogyasztás alapú társadalom alatt? Ezt gondolom ismered: Tárgyaink története. ..."
Jó kis videó, bár bizonyos szempontból ez is demagógia. Azt látom, hogy a "zöldgazdaság" ugyan úgy termék és semmivel nem jobb, mint bármelyik más. Valójában olyan állítások összessége, amelyek önmagukban és egészében is igazak és még mindig nem tükrözik a valóságot.
Gyakorlatilag arról szól, hogy hogyan erõsítsük föl a természeti környezet biztonságával kapcsolatos félelmeinket. Ma a konteozás, a karoszékforradalom ugyan olyan, akár pénzügyi haszonnal is járó tevékenység, mint bármilyen más divat megteremtése, lásd pl x-aktákat ugye.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#349
Apró javítás:
Az a bizonyos dolog, amit nem hajlandóak megtenni egyesek és így nem kerülnek "hatalomra", pedig nem más, mint a valódi hatalmak kiszolgálása. (Idézõjel fontos, az általad említett hatalomra kerülésre hivatkozok ugyanis.)
Az a bizonyos dolog, amit nem hajlandóak megtenni egyesek és így nem kerülnek "hatalomra", pedig nem más, mint a valódi hatalmak kiszolgálása. (Idézõjel fontos, az általad említett hatalomra kerülésre hivatkozok ugyanis.)
#348
Azonban az a helyzet, hogy a világ nem racionális. Pl ha a vezetõink több száz éves bölcsességgel rendelkezõ emberek lennének, akkor talán nem lennének háborúk, egy csomó dolog, pusztán a tervszerûség és tervezettség miatt megoldódna.
Dehát egy csomó dolog, pusztán a tervszerûség és tervezettség miatt már "megoldódott"... (És ezzel egyidõben új problémákat szült, de ez csak az én véleményem.) Egyetlen birodalom se volt képes a múltban ekkorára hízni és ekkora szervezeteket üzemeltetni, amelyeket ma mûködni látunk. Ehhez technológia IS kellett, de a technológia megjelenésével annak felhasználási célja nem jelenik meg automatikusan. A felhasználási célt valakinek meg kell határoznia, mégpedig tudatosan, avagy racionálisan.
Egy régi hsz:
Ahhoz, hogy a háborút elûzzük és a jólét és tudomány magasabb fokára érhessünk szükséges nem csak a világ fegyveres ereje hanem a globális gazdaság termelési hullámzása a népesség hullámzása is kontroll alatt kell legyen.
Nem lehet álmodni átfogó halladásról ellenõrzés nélkül.
Ha ez megvalósul, akkor nagyobb arányban lehet majd az emberiségtõl a képességek és energiák tömegét elvonni, hogy a tudományos kutatás és termelõ munka szolgálatába álljanak hogy az emberi sorson könnyítsenek s hogy kiterjesszék az emberi lehetõségek határait.
Gondolod, hogy kizárólag fórumozók gondolkodnak el ilyen kérdésekrõl racionálisan, és a vezetõk kizárólag irracionális célok vezérlik? Erre mennyi az esély?
És nem a világnak kell racionálisnak lennie, hanem azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetõknek, akikre a világ eseményeinek meghatározásában vezetõ szerep jut.
Azonban ez nem így van, egy egy ember csak néhány évig képes a hatalmat megragadni
És a cégeknél átlagosan mennyi ideig marad vezetõ a vezetõ? Hány éven keresztül maradnak bizonyos emberek ugyanazon szervezetek "tanácsadói"?
Mi számít "hatalomnak"? Az állam? Hisz te magad írtad le egyik hsz-edben, hogy a hatalmat a cégvilág szövevényes rendszere birtokolja. És ezt más is nyíltan kimondja.
és hogy ezt minimálisan meghosszabbítsa bármit képes megtenni, sajnos szó szerint. A vezetõinknél nem az ország jobbulása a cél, hanem pusztán a hatalom önmagában. Aki nem így gondolkodik az kiszorul belõle, mert bizonyos dolgokat nem fog megtenni érte.
A politika nem a hatalom maga. Az a bizonyos dolog, amit nem hajlandóak megtenni egyesek és így nem kerülnek hatalomra, pedig nem más, mint a valódi hatalmak kiszolgálása. Az állam is csak egy gazdasági egység, mely létét és tevékenységét a gazdaság határozza meg. Nem az állam határozza meg a gazdaságot, mert erre nincsenek eszközei, hanem a gazdaság határozza meg az államot. Hiába állítja ennek ellenkezõjét a tankönyv, a tankönyv szövegébõl az is pontosan kiolvasható, hogy a valódi hatalom nem az államé. Tehát pl. mikor leírja a könyv, hogy a pénzteremtés csak elenyészõ részéért felelõs az állam, akkor ezzel pontosan azt mondja ki, hogy nem õ dönt arról, hogy ki mikor mennyi "frissen nyomott" pénzt kap és milyen célból kapja. Az állam folyamatosan kivonul a gazdaság szabályozásából (deregularizáció).
Fellehet programozni, tele lehet tömni a fejét propagandával, de valójában egy társadalom igazi szövetét azok a másodlagos, informális kapcsolatok adják, amit közvetlenül központilag nem lehet irányítani.
Nem tudom mit értesz irányítás alatt. Nyilvánvalóan nincs közvetlen irányítás, de nem is kell, hogy legyen. Elég a konformitásra támaszkodni. Nézd meg ezt a fórumot. Ki az, aki megmondja az egyes fórumozóknak, hogy azoknak kötelezõen a "hivatalos" álláspontot kell képviselniük? Senki. És mégis, a mi "informális" kapcsolatainkat döntõen meghatározza az, hogy mi számít hivatalosan elfogadottnak és mi nem. Nem nagy trükk ez.
Ha szétvered az emberek világnézeti rendszerét, ha megakadályozod, hogy normális kapcsolatokat, családot baráti, munkatársai közösségeket alkossanak, akkor kapsz egy halom improduktív hülyét.
E fele haladunk, nem? De ez csak egy lépés. Nem lehet egy olyan pohárba tölteni, amely már tele van. Elõször ki kell üresíteni. Ez zajlik ma. A kiüresítés, azaz a természetestõl, a valóságostól való eltávolítás.
Azért kéne megtenni, mert elöregszik a társadalom, nem lesznek utódok, egyáltalán, de elõtte még belerokkan az egész államháztartás a nyugdíjjakba.
Meglátjuk. Sokféle megoldás lehetséges a problémára amit felvetettél. Az "értelmes" családpolitika a te szempontjaid szerint jó megoldás. Lehetnek más szempontok is. Pl. a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása. Lusták, okoskodnak, van saját véleményük, magyarul útban vannak.
Nem a termelés és a fogyasztás az ellenség!
Lehet nem ugyanazt értjük termelés és fogyasztás alapú társadalom alatt? Ezt gondolom ismered: Tárgyaink története. Errõl beszélek, mikor a termelés és fogyasztás mint elsõdleges cél jelenik meg a társadalomban, azaz társadalomirányítási tényezõvé válik. Tehát mikor a társadalom van a gazdaságért, és nem úgy, ahogy lennie kellene, azaz amikor a gazdaság van a társadalomért.
Dehát egy csomó dolog, pusztán a tervszerûség és tervezettség miatt már "megoldódott"... (És ezzel egyidõben új problémákat szült, de ez csak az én véleményem.) Egyetlen birodalom se volt képes a múltban ekkorára hízni és ekkora szervezeteket üzemeltetni, amelyeket ma mûködni látunk. Ehhez technológia IS kellett, de a technológia megjelenésével annak felhasználási célja nem jelenik meg automatikusan. A felhasználási célt valakinek meg kell határoznia, mégpedig tudatosan, avagy racionálisan.
Egy régi hsz:
Ahhoz, hogy a háborút elûzzük és a jólét és tudomány magasabb fokára érhessünk szükséges nem csak a világ fegyveres ereje hanem a globális gazdaság termelési hullámzása a népesség hullámzása is kontroll alatt kell legyen.
Nem lehet álmodni átfogó halladásról ellenõrzés nélkül.
Ha ez megvalósul, akkor nagyobb arányban lehet majd az emberiségtõl a képességek és energiák tömegét elvonni, hogy a tudományos kutatás és termelõ munka szolgálatába álljanak hogy az emberi sorson könnyítsenek s hogy kiterjesszék az emberi lehetõségek határait.
Gondolod, hogy kizárólag fórumozók gondolkodnak el ilyen kérdésekrõl racionálisan, és a vezetõk kizárólag irracionális célok vezérlik? Erre mennyi az esély?
És nem a világnak kell racionálisnak lennie, hanem azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetõknek, akikre a világ eseményeinek meghatározásában vezetõ szerep jut.
Azonban ez nem így van, egy egy ember csak néhány évig képes a hatalmat megragadni
És a cégeknél átlagosan mennyi ideig marad vezetõ a vezetõ? Hány éven keresztül maradnak bizonyos emberek ugyanazon szervezetek "tanácsadói"?
Mi számít "hatalomnak"? Az állam? Hisz te magad írtad le egyik hsz-edben, hogy a hatalmat a cégvilág szövevényes rendszere birtokolja. És ezt más is nyíltan kimondja.
és hogy ezt minimálisan meghosszabbítsa bármit képes megtenni, sajnos szó szerint. A vezetõinknél nem az ország jobbulása a cél, hanem pusztán a hatalom önmagában. Aki nem így gondolkodik az kiszorul belõle, mert bizonyos dolgokat nem fog megtenni érte.
A politika nem a hatalom maga. Az a bizonyos dolog, amit nem hajlandóak megtenni egyesek és így nem kerülnek hatalomra, pedig nem más, mint a valódi hatalmak kiszolgálása. Az állam is csak egy gazdasági egység, mely létét és tevékenységét a gazdaság határozza meg. Nem az állam határozza meg a gazdaságot, mert erre nincsenek eszközei, hanem a gazdaság határozza meg az államot. Hiába állítja ennek ellenkezõjét a tankönyv, a tankönyv szövegébõl az is pontosan kiolvasható, hogy a valódi hatalom nem az államé. Tehát pl. mikor leírja a könyv, hogy a pénzteremtés csak elenyészõ részéért felelõs az állam, akkor ezzel pontosan azt mondja ki, hogy nem õ dönt arról, hogy ki mikor mennyi "frissen nyomott" pénzt kap és milyen célból kapja. Az állam folyamatosan kivonul a gazdaság szabályozásából (deregularizáció).
Fellehet programozni, tele lehet tömni a fejét propagandával, de valójában egy társadalom igazi szövetét azok a másodlagos, informális kapcsolatok adják, amit közvetlenül központilag nem lehet irányítani.
Nem tudom mit értesz irányítás alatt. Nyilvánvalóan nincs közvetlen irányítás, de nem is kell, hogy legyen. Elég a konformitásra támaszkodni. Nézd meg ezt a fórumot. Ki az, aki megmondja az egyes fórumozóknak, hogy azoknak kötelezõen a "hivatalos" álláspontot kell képviselniük? Senki. És mégis, a mi "informális" kapcsolatainkat döntõen meghatározza az, hogy mi számít hivatalosan elfogadottnak és mi nem. Nem nagy trükk ez.
Ha szétvered az emberek világnézeti rendszerét, ha megakadályozod, hogy normális kapcsolatokat, családot baráti, munkatársai közösségeket alkossanak, akkor kapsz egy halom improduktív hülyét.
E fele haladunk, nem? De ez csak egy lépés. Nem lehet egy olyan pohárba tölteni, amely már tele van. Elõször ki kell üresíteni. Ez zajlik ma. A kiüresítés, azaz a természetestõl, a valóságostól való eltávolítás.
Azért kéne megtenni, mert elöregszik a társadalom, nem lesznek utódok, egyáltalán, de elõtte még belerokkan az egész államháztartás a nyugdíjjakba.
Meglátjuk. Sokféle megoldás lehetséges a problémára amit felvetettél. Az "értelmes" családpolitika a te szempontjaid szerint jó megoldás. Lehetnek más szempontok is. Pl. a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása. Lusták, okoskodnak, van saját véleményük, magyarul útban vannak.
Nem a termelés és a fogyasztás az ellenség!
Lehet nem ugyanazt értjük termelés és fogyasztás alapú társadalom alatt? Ezt gondolom ismered: Tárgyaink története. Errõl beszélek, mikor a termelés és fogyasztás mint elsõdleges cél jelenik meg a társadalomban, azaz társadalomirányítási tényezõvé válik. Tehát mikor a társadalom van a gazdaságért, és nem úgy, ahogy lennie kellene, azaz amikor a gazdaság van a társadalomért.
#347
A pénz ma már tényleg tök virtuális. Arany fedezet ugye már hol van, talán már az is kicsit kezdett sántítani, hogy a pénz fedezetéül a gazdaságban levõ össz árumennyiség szolgál. Ma pedig a pénz mennyisége a gazdaságban levõ össz követeléssel lehet talán azonos. Ja és pont errõl beszélgettünk a múltkor a nõvéremmel, aki bankos, hogy gyakorlatilag tényleg nem csak a jegybank adhat ki pénzt. Õrület!
És ott tartunk, hogy van egy hiteled a házadra, amit a bank 50 millióra értékel. Tök mindegy hogy a ház nem ér annyit és tõled ilyen szintû követelést nem fog tudni behajtani, még is ez lesz az az érték nagyság, amit akár tözsdére is vihet, átadhatja a követelést más banknak, sõt mi több õ maga hitelt vehet fel, aminek fedezete ez a virtuális ingatlanhoz kapcsolódó, virtuális követelés lesz.
Miközben van ugye valójában egy 10 milliós ház és ehhez kapcsolódóan egy behajthatatlan követelés.
És ott tartunk, hogy van egy hiteled a házadra, amit a bank 50 millióra értékel. Tök mindegy hogy a ház nem ér annyit és tõled ilyen szintû követelést nem fog tudni behajtani, még is ez lesz az az érték nagyság, amit akár tözsdére is vihet, átadhatja a követelést más banknak, sõt mi több õ maga hitelt vehet fel, aminek fedezete ez a virtuális ingatlanhoz kapcsolódó, virtuális követelés lesz.
Miközben van ugye valójában egy 10 milliós ház és ehhez kapcsolódóan egy behajthatatlan követelés.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#346
"Móricz szerint elõnye is van annak, hogy nincs mindenhol jegybank. Ezek az országok csõdveszélyben nem választhatják a könnyûnek ígérkezõ pénznyomtatás útját, helyette kénytelenek kiigazításokkal fenntartható pályára állítani a gazdaságukat."
Nem tudom érti-e a kedves olvasó, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahol van központi bank (avagy: akit szolgál a központi bank) az költekezhet, és költekezéséért azokat teheti felelõssé, ahol nincs központi bank (akit nem szolgál a központi bank).
A másik probléma, hogy az az apró, de jelentõs részlet minden cikkbõl "kimarad" (pontatlanul fogalmaznak), hogy a pénz döntõ többségét NEM a központi bank hozza forgalomba. A központi bank a kereskedelmi bankok által elõállítható maximumot határozza csak meg (pénz kibocsájtásával/bevonásával és/vagy a tartalékráta változtatásával).
Szabad az USA? Igen, akik érdekeit az USA szolgálja, azoknak mindent szabad a többiek kárára...
Nem tudom érti-e a kedves olvasó, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahol van központi bank (avagy: akit szolgál a központi bank) az költekezhet, és költekezéséért azokat teheti felelõssé, ahol nincs központi bank (akit nem szolgál a központi bank).
A másik probléma, hogy az az apró, de jelentõs részlet minden cikkbõl "kimarad" (pontatlanul fogalmaznak), hogy a pénz döntõ többségét NEM a központi bank hozza forgalomba. A központi bank a kereskedelmi bankok által elõállítható maximumot határozza csak meg (pénz kibocsájtásával/bevonásával és/vagy a tartalékráta változtatásával).
Szabad az USA? Igen, akik érdekeit az USA szolgálja, azoknak mindent szabad a többiek kárára...
#345
Több õsi törzsnél ugyanazt a szót használták a „háború”-ra mint amit a „vágy több tehénre*” *ill. az akkor fontos háziállat.
Csak, mint érdekesség. 😊
Csak, mint érdekesség. 😊
Ahány ház, annyi baj legyen.
#344
Ez szép volt!
<#taps><#nevetes1>
"Ezek a fórumhuszárok csak simán nem képesek elviselni, hogy az USA erõs, gazdag és szabad."
Kis linket azért nézd meg szerintem.
Fõleg az alján levõ videót, kicsit hatásvadász, de ha van eszed el fogsz lágyulni!
<#taps><#nevetes1>
"Ezek a fórumhuszárok csak simán nem képesek elviselni, hogy az USA erõs, gazdag és szabad."
Kis linket azért nézd meg szerintem.
Fõleg az alján levõ videót, kicsit hatásvadász, de ha van eszed el fogsz lágyulni!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#343
"De ez szerintem nem cél, hogy mindent eladjanak neki, hanem eszköz. Ha ez cél lenne, akkor az irányítók nagyobb degeneráltak, mint amilyennek gondolom õket."
Pedig de, szerintem. Sokkal kicsinyesebb motivációk érdekek mozgatják a világot, mint azt a legtöbb ember gondolja. Én azért szeretem a konteos dolgokat mert abban van ráció. Azonban az a helyzet, hogy a világ nem racionális. Pl ha a vezetõink több száz éves bölcsességgel rendelkezõ emberek lennének, akkor talán nem lennének háborúk, egy csomó dolog, pusztán a tervszerûség és tervezettség miatt megoldódna. Azonban ez nem így van, egy egy ember csak néhány évig képes a hatalmat megragadni, és hogy ezt minimálisan meghosszabbítsa bármit képes megtenni, sajnos szó szerint. A vezetõinknél nem az ország jobbulása a cél, hanem pusztán a hatalom önmagában. Aki nem így gondolkodik az kiszorul belõle, mert bizonyos dolgokat nem fog megtenni érte.
"És akkor megint csak jön az atomizált, talajtvesztett, improduktív, depis emberke."
"Egy ilyen embert bármire fel lehet programozni. Ez a lényeg. Ha valakinek üres a feje, akkor bármivel meg lehet tölteni, még olyan dolgokkal is, melyek nyilvánvalóan szemben állnak a valósággal."
Fellehet programozni, tele lehet tömni a fejét propagandával, de valójában egy társadalom igazi szövetét azok a másodlagos, informális kapcsolatok adják, amit közvetlenül központilag nem lehet irányítani. Ha szétvered az emberek világnézeti rendszerét, ha megakadályozod, hogy normális kapcsolatokat, családot baráti, munkatársai közösségeket alkossanak, akkor kapsz egy halom improduktív hülyét. nem mindenre lehet õket használni, épp ellenkezõleg semmire sem. De természetesen a pénzüket lenyúlhatod, mert még ahhoz is hülyék, hogy minimálisan összefogva ezt megakadályozzák.
Ma már nincsenek hatékony szakszervezetek. Sem.
"Én csak remélni tudom, hogy végre eszükbe jut, hogy értelmes családpolitikát csináljanak.
Nem egészen értem, hogy mindezt miért tennék meg?"
Azért kéne megtenni, mert elöregszik a társadalom, nem lesznek utódok, egyáltalán, de elõtte még belerokkan az egész államháztartás a nyugdíjjakba.
"Én nem támogatok se fogyasztás, se háború alapú gazdaságot. Miért is tenném? Van rá okom?
Úgyhogy én azt remélem hogy nem a hadsereg és a fogyasztás felfejlesztése lesz a cél. Remélem hogy nem lesznek képesek ezt véghezvinni a világban zajló változásoknak köszönhetõen, vagy annak köszönhetõen, hogy az elit tagjai között is vannak igaz emberek."
Szerintem meg habár egy-két dolgot helyesen látsz, mást meg nem.
a háborús propagandaszájtépét pl, amit itt Molniék habzószájjal elõadnak, azt helyesen látod. A fogyasztást nem. Persze csak szerintem, hiszen mindenkinek joga van a magánvéleményhez.
A fogyasztás kérdése a 70-es évekre nyúlik vissza. A Sci-fi-ben akkor terjedtek el a Malthausi filozófiát mutató, túltermelés/túlfogyasztás/túlnépesedésrõl szóló szájberpunk antiutópiák. Azonban mi is volt még akkor? Pl bizonyos országokban egy szinte utópisztikus jóléti társadalom, pl Svédországban, ami kialakult.
Az elit szempontjából jó, ha az emberek azt hiszik, hogy félniük kell a negatív jövõképtõl, ez a félelem tud fenntartani egy hierarchikus rendszert ott is, ahol a hierarchikus, hiánygazdaságra épülõ rendszert a gazdaság képességei már meghaladták. A hierarchia akkor kell amikor priorizálni kell az embereket és a piramis alján élõk bizonyosan pusztulásra vannak ítélve. Egy jóléti társadalomban senki sincs pusztulásra ítélve, az elosztási rendszerek másképp, nem priorizálva mûködnek.
Az elit számára a svéd modell félelmetes volt, ezért inkább szétbombázza a saját gazdaságát, termelõképességet csak hogy mesterségesen fenntartsa a hiányt. Ez nem feltétlenül volt tudatos, sokkal inkább automatikus, ha nem engeded a másik modellt, azzal el is sorvasztod a feltételeit. Nem a termelés és a fogyasztás az ellenség!
Szerintem.
Pedig de, szerintem. Sokkal kicsinyesebb motivációk érdekek mozgatják a világot, mint azt a legtöbb ember gondolja. Én azért szeretem a konteos dolgokat mert abban van ráció. Azonban az a helyzet, hogy a világ nem racionális. Pl ha a vezetõink több száz éves bölcsességgel rendelkezõ emberek lennének, akkor talán nem lennének háborúk, egy csomó dolog, pusztán a tervszerûség és tervezettség miatt megoldódna. Azonban ez nem így van, egy egy ember csak néhány évig képes a hatalmat megragadni, és hogy ezt minimálisan meghosszabbítsa bármit képes megtenni, sajnos szó szerint. A vezetõinknél nem az ország jobbulása a cél, hanem pusztán a hatalom önmagában. Aki nem így gondolkodik az kiszorul belõle, mert bizonyos dolgokat nem fog megtenni érte.
"És akkor megint csak jön az atomizált, talajtvesztett, improduktív, depis emberke."
"Egy ilyen embert bármire fel lehet programozni. Ez a lényeg. Ha valakinek üres a feje, akkor bármivel meg lehet tölteni, még olyan dolgokkal is, melyek nyilvánvalóan szemben állnak a valósággal."
Fellehet programozni, tele lehet tömni a fejét propagandával, de valójában egy társadalom igazi szövetét azok a másodlagos, informális kapcsolatok adják, amit közvetlenül központilag nem lehet irányítani. Ha szétvered az emberek világnézeti rendszerét, ha megakadályozod, hogy normális kapcsolatokat, családot baráti, munkatársai közösségeket alkossanak, akkor kapsz egy halom improduktív hülyét. nem mindenre lehet õket használni, épp ellenkezõleg semmire sem. De természetesen a pénzüket lenyúlhatod, mert még ahhoz is hülyék, hogy minimálisan összefogva ezt megakadályozzák.
Ma már nincsenek hatékony szakszervezetek. Sem.
"Én csak remélni tudom, hogy végre eszükbe jut, hogy értelmes családpolitikát csináljanak.
Nem egészen értem, hogy mindezt miért tennék meg?"
Azért kéne megtenni, mert elöregszik a társadalom, nem lesznek utódok, egyáltalán, de elõtte még belerokkan az egész államháztartás a nyugdíjjakba.
"Én nem támogatok se fogyasztás, se háború alapú gazdaságot. Miért is tenném? Van rá okom?
Úgyhogy én azt remélem hogy nem a hadsereg és a fogyasztás felfejlesztése lesz a cél. Remélem hogy nem lesznek képesek ezt véghezvinni a világban zajló változásoknak köszönhetõen, vagy annak köszönhetõen, hogy az elit tagjai között is vannak igaz emberek."
Szerintem meg habár egy-két dolgot helyesen látsz, mást meg nem.
a háborús propagandaszájtépét pl, amit itt Molniék habzószájjal elõadnak, azt helyesen látod. A fogyasztást nem. Persze csak szerintem, hiszen mindenkinek joga van a magánvéleményhez.
A fogyasztás kérdése a 70-es évekre nyúlik vissza. A Sci-fi-ben akkor terjedtek el a Malthausi filozófiát mutató, túltermelés/túlfogyasztás/túlnépesedésrõl szóló szájberpunk antiutópiák. Azonban mi is volt még akkor? Pl bizonyos országokban egy szinte utópisztikus jóléti társadalom, pl Svédországban, ami kialakult.
Az elit szempontjából jó, ha az emberek azt hiszik, hogy félniük kell a negatív jövõképtõl, ez a félelem tud fenntartani egy hierarchikus rendszert ott is, ahol a hierarchikus, hiánygazdaságra épülõ rendszert a gazdaság képességei már meghaladták. A hierarchia akkor kell amikor priorizálni kell az embereket és a piramis alján élõk bizonyosan pusztulásra vannak ítélve. Egy jóléti társadalomban senki sincs pusztulásra ítélve, az elosztási rendszerek másképp, nem priorizálva mûködnek.
Az elit számára a svéd modell félelmetes volt, ezért inkább szétbombázza a saját gazdaságát, termelõképességet csak hogy mesterségesen fenntartsa a hiányt. Ez nem feltétlenül volt tudatos, sokkal inkább automatikus, ha nem engeded a másik modellt, azzal el is sorvasztod a feltételeit. Nem a termelés és a fogyasztás az ellenség!
Szerintem.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#342
Ezek a fórumhuszárok csak simán nem képesek elviselni, hogy az USA erõs, gazdag és szabad.
Pedig minden esendõsége, mészárlása, stikában kínoztatása ellenére is a leginkább elfogadható szuperhatalom eddig a történelemben. Talán soroljuk az eddigi versenyzõket? Róma nem cicózott ennyit, az orosz medve se tipródott sokat, Európa horogkereszt alatti elsõ egyesítése sem igazán sült el jól. Simán lehet, hogy száz év múlva térden állva vinnyognának Amerikáért, ha élnétek még akkor.
Sikk a nagyot utálni, meg hát ugye a sok itteni kriptakommunista mi ellen is lázadjon? Magyar történelemoktatáson nõttek fel, ami tradícionálisan azt ünnepli, hogy jópárszor dicsõségesen ész nélkül mentünk a falnak. Azt hiszik, hogy ettõl lesz történelmi szemléletük. Így felhúzzák a maguk kis tûzfalát is a tyúkszaros udvarukon, és nekimennek, sokszor, erõbõl.
Pedig minden esendõsége, mészárlása, stikában kínoztatása ellenére is a leginkább elfogadható szuperhatalom eddig a történelemben. Talán soroljuk az eddigi versenyzõket? Róma nem cicózott ennyit, az orosz medve se tipródott sokat, Európa horogkereszt alatti elsõ egyesítése sem igazán sült el jól. Simán lehet, hogy száz év múlva térden állva vinnyognának Amerikáért, ha élnétek még akkor.
Sikk a nagyot utálni, meg hát ugye a sok itteni kriptakommunista mi ellen is lázadjon? Magyar történelemoktatáson nõttek fel, ami tradícionálisan azt ünnepli, hogy jópárszor dicsõségesen ész nélkül mentünk a falnak. Azt hiszik, hogy ettõl lesz történelmi szemléletük. Így felhúzzák a maguk kis tûzfalát is a tyúkszaros udvarukon, és nekimennek, sokszor, erõbõl.
#341
Még elõtte meg az indiánok irtottak más indiánokat...
http://en.wikipedia.org/wiki/Crow_Creek_Massacre
Így megy ez, mióta világ a világ.
http://en.wikipedia.org/wiki/Crow_Creek_Massacre
Így megy ez, mióta világ a világ.
#340
Nem igazán értelek, hogy mért a jenkikek emeled ki. A világ mai összes fejlett állama irtotta az embereket. Amit a belgák afrikábanm véghezvittek, ahhoz képest sok más népirtás babazsúr jelleget mutat.
Mellesleg a bevándorlók irtották az õslakosokat, akik n+1 nemzet gyermekei voltak, az amerika nemzettudat a 800-as években elég halvány volt.
Mellesleg a bevándorlók irtották az õslakosokat, akik n+1 nemzet gyermekei voltak, az amerika nemzettudat a 800-as években elég halvány volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#339
Sok meghalt az indiánok közül, de sok meg is maradt. Most egy részüknek egész jól megy, mert kaszinót nyitottak(a rezervátumban nincs hatásköre sem az adóhatóságnak, sem a szerencsejáték-felügyeletnek).
Nemrég volt a tévében egy film, arról szólt, hogy az indiánok körében egyre nagyobb probléma az elhízás és a cukorbetegség.
A sziú indiánok kb. 150 millió dollár kárpótlást kaptak a Black Hills elvesztéséért.
Nemrég volt a tévében egy film, arról szólt, hogy az indiánok körében egyre nagyobb probléma az elhízás és a cukorbetegség.
A sziú indiánok kb. 150 millió dollár kárpótlást kaptak a Black Hills elvesztéséért.
#338
Varja a faszom. Az értelem viszont elméldet messzire elekerüli, te meg várj arra. Bár minek. Te már úgyis mentehetelenül hülye vagy sok balfasz kollegáddal együtt. remark, saint, devil, exy, epikurosz, többi hülye és n+1-dik álregje
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#337
Majomka, a rezervátumba zárt indiánokat, akiket kiírtottak is kártalanították? Hm?!
http://vakond.hu/
#336
Majomka, várd csak az amcsikat... :-DD '56 óta jönnek! :-DD
http://vakond.hu/
#335
szerintem az atomizált emberrel nem olyan világot akarnak építeni, ami mindenre képes, hanem olyat, amikor ennek az atomizált társadalomnak bármit el lehet adni!
De ez szerintem nem cél, hogy mindent eladjanak neki, hanem eszköz. Ha ez cél lenne, akkor az irányítók nagyobb degeneráltak, mint amilyennek gondolom õket.
És akkor megint csak jön az atomizált, talajtvesztett, improduktív, depis emberke.
Egy ilyen embert bármire fel lehet programozni. Ez a lényeg. Ha valakinek üres a feje, akkor bármivel meg lehet tölteni, még olyan dolgokkal is, melyek nyilvánvalóan szemben állnak a valósággal. Ezt jelenti a "bármit el lehet érni a társadalommal" tétel.
Szerintem ami ma zajlik, az nem a végcél, hanem egy lépés a cél felé. Ez egy átmeneti állapot. A fejek kiüresítése folyik nyugaton is, keleten is. Ebbõl a szempontból nincs 2 vagy több tábor. Csak 1 van.
Ha a termelõeszközök olyan fejletté vállnak, hogy bizonyos fejlett termékek létrehozásához nem kellenek a tömegek, akkor a tömegektõl megszabadulnak.
Nagy esély van arra, hogy ez így lesz ahogy írod. De a termelõeszközök fejlettségének kérdése csak része a problémának. Mert az elit is hús-vér gúnyát visel, aminek karbantartása más problémákat vet fel, mint egy kiszolgáló-géppark karbantartása. Ettõl függetlenül a népesség radikális csökkentése elképzelhetõ alternatíva. "Céltalanul" és szabadon kóborló egyede a társadalomnak nem lehet, ahogy ma sem lehet.
Én csak remélni tudom, hogy végre eszükbe jut, hogy értelmes családpolitikát csináljanak.
Nem egészen értem, hogy mindezt miért tennék meg?
Ha van ember, akkor lesz elég katona is és az iszlámok bekaphatják. Mellesleg egy csomó gond megoldódna, nyugdíjasok helyzete, gazdaság bõvülése a fogyasztás bõvülése miatt, stb.
Én nem támogatok se fogyasztás, se háború alapú gazdaságot. Miért is tenném? Van rá okom?
Úgyhogy én azt remélem hogy nem a hadsereg és a fogyasztás felfejlesztése lesz a cél. Remélem hogy nem lesznek képesek ezt véghezvinni a világban zajló változásoknak köszönhetõen, vagy annak köszönhetõen, hogy az elit tagjai között is vannak igaz emberek.
Ha a nyugat nem szakít az alapjaiban kizsákmányoló filozófiáján, akkor ez a filozófia megássa a sírját.
Ez kétségtelen. Azért én egyik "alternatívának" sem örülnék. A kínainak sem.
De ez szerintem nem cél, hogy mindent eladjanak neki, hanem eszköz. Ha ez cél lenne, akkor az irányítók nagyobb degeneráltak, mint amilyennek gondolom õket.
És akkor megint csak jön az atomizált, talajtvesztett, improduktív, depis emberke.
Egy ilyen embert bármire fel lehet programozni. Ez a lényeg. Ha valakinek üres a feje, akkor bármivel meg lehet tölteni, még olyan dolgokkal is, melyek nyilvánvalóan szemben állnak a valósággal. Ezt jelenti a "bármit el lehet érni a társadalommal" tétel.
Szerintem ami ma zajlik, az nem a végcél, hanem egy lépés a cél felé. Ez egy átmeneti állapot. A fejek kiüresítése folyik nyugaton is, keleten is. Ebbõl a szempontból nincs 2 vagy több tábor. Csak 1 van.
Ha a termelõeszközök olyan fejletté vállnak, hogy bizonyos fejlett termékek létrehozásához nem kellenek a tömegek, akkor a tömegektõl megszabadulnak.
Nagy esély van arra, hogy ez így lesz ahogy írod. De a termelõeszközök fejlettségének kérdése csak része a problémának. Mert az elit is hús-vér gúnyát visel, aminek karbantartása más problémákat vet fel, mint egy kiszolgáló-géppark karbantartása. Ettõl függetlenül a népesség radikális csökkentése elképzelhetõ alternatíva. "Céltalanul" és szabadon kóborló egyede a társadalomnak nem lehet, ahogy ma sem lehet.
Én csak remélni tudom, hogy végre eszükbe jut, hogy értelmes családpolitikát csináljanak.
Nem egészen értem, hogy mindezt miért tennék meg?
Ha van ember, akkor lesz elég katona is és az iszlámok bekaphatják. Mellesleg egy csomó gond megoldódna, nyugdíjasok helyzete, gazdaság bõvülése a fogyasztás bõvülése miatt, stb.
Én nem támogatok se fogyasztás, se háború alapú gazdaságot. Miért is tenném? Van rá okom?
Úgyhogy én azt remélem hogy nem a hadsereg és a fogyasztás felfejlesztése lesz a cél. Remélem hogy nem lesznek képesek ezt véghezvinni a világban zajló változásoknak köszönhetõen, vagy annak köszönhetõen, hogy az elit tagjai között is vannak igaz emberek.
Ha a nyugat nem szakít az alapjaiban kizsákmányoló filozófiáján, akkor ez a filozófia megássa a sírját.
Ez kétségtelen. Azért én egyik "alternatívának" sem örülnék. A kínainak sem.
#334
És persze olvasgassál "tálibosat": (tudsz angolul, nem igaz?)
In the famous November 1, 2004 video that played a crucial part in assuring the reelection of George W. Bush, Osama bin Laden - or a clone of Osama bin Laden - once again expanded on how the "mujahedeen bled Russia for 10 years until it went bankrupt and was forced to withdraw in defeat."
That's the exact same strategy al-Qaeda has deployed against the US; according to Bin Laden at the time , "all that we have to do is to send two mujahedeen to the farthest point East to raise a piece of cloth on which is written al-Qaeda in order to make the generals race there to cause America to suffer human, economic, and political losses without their achieving for it anything of note, other than some benefits to their private companies."
The record since 9/11 shows that's exactly what's happening. The war on terror has totally depleted the US treasury - to the point that the White House and Congress are now immersed in a titanic battle over a $4 trillion debt ceiling.
Szerinted a fosztogatás haszonélvezõi nem rendeznének meg olyan eseményeket, melyek évtizedeken keresztül lehetõvé teszik az emberek szisztematikus kifosztását? Dehogynem. De persze én vagyok a vak, és nem te...
In the famous November 1, 2004 video that played a crucial part in assuring the reelection of George W. Bush, Osama bin Laden - or a clone of Osama bin Laden - once again expanded on how the "mujahedeen bled Russia for 10 years until it went bankrupt and was forced to withdraw in defeat."
That's the exact same strategy al-Qaeda has deployed against the US; according to Bin Laden at the time , "all that we have to do is to send two mujahedeen to the farthest point East to raise a piece of cloth on which is written al-Qaeda in order to make the generals race there to cause America to suffer human, economic, and political losses without their achieving for it anything of note, other than some benefits to their private companies."
The record since 9/11 shows that's exactly what's happening. The war on terror has totally depleted the US treasury - to the point that the White House and Congress are now immersed in a titanic battle over a $4 trillion debt ceiling.
Szerinted a fosztogatás haszonélvezõi nem rendeznének meg olyan eseményeket, melyek évtizedeken keresztül lehetõvé teszik az emberek szisztematikus kifosztását? Dehogynem. De persze én vagyok a vak, és nem te...
#333
Balbal? Miért nem jobbjobb?
Egyébként meg figyelj: most nem filozofálok, egy tök egyszerû kérdést teszek fel: ha soha nem jön le semmi abból amit írok, akkor miért erõlteted? Hagyj már békén, menj hajtogass papírrepülõt, hátha attól nem megy fel a vérnyomásod...
Egyébként meg figyelj: most nem filozofálok, egy tök egyszerû kérdést teszek fel: ha soha nem jön le semmi abból amit írok, akkor miért erõlteted? Hagyj már békén, menj hajtogass papírrepülõt, hátha attól nem megy fel a vérnyomásod...
#332
Balbalbal. Nekem minden kommentedbõl kb. ez jött le eddig. Pont olyan balfasz filozófus vagy, mint clio....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#331
Szokásos érvelés: ha 1 dolog ismertté válik (egyszer csak), akkor ez annak bizonyítéka, hogy nincs cenzúra. Ha téged ez kielégít, akkor jó. De az embereknek általában a tiédnél kicsit komplexebb a világképe. Úgyhogy olyan nagyon gyakran ne indulj ki magadból. Az sehova se vezet.
#330
Pont az gátol meg a leírtak értelmezésében, hogy neked mindentõl csak a vérnyomásod megy fel. De ha így van, akkor minek erõlködsz egyáltalán? Nem unod még, hogy próbálkozol, próbálkozol, de sehova nem jutsz vele?
#329
Jah, persze...
http://en.wikipedia.org/wiki/My_Lai_Massacre
Ez is csak véletlenül nem lett levéve ugye?
http://en.wikipedia.org/wiki/My_Lai_Massacre
Ez is csak véletlenül nem lett levéve ugye?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#328
Szigorúan véve nincs olyan, hogy hiteles forrás.
Ez a nihilizmus egy sajátos formája? Ezek után bár étreném, hogy a te vagy bárki más linkje számít e?
Ezek szeritn akkor te nem hiszel el senkinek semmit, csak az van, amit a saját szemeddel látsz. Viszont akkor én sem hiszek neked stb.
Agyfaszt kapok ettõl az elbaszott filozófiától.
Tehát szigorúan véve az egyes források egyenértékûek.
Jah persze, a sok hülye konetóhívõ balfasz elmélkedése egyenértéû mondjuk a rakétatechnológiában annak a forrásával, aki még a szabadesés törvényszerûségét sem érti mondjuk? Megalol...
Tehát mi a hiteles forrás? Az, ami számodra az.
Ez meg mit akar jelenteni? Számtalan oldalon adott már olyan új információt, ami hitelesen támasztotta alá, hogy addig rosszult tudtam valamit.
Miért csak a hiteles forrásnak számító forrásokat kell cenzúrázni? Mert ezen források alakítják ki a többség világképét, azaz ezek játszanak szerepet a civilizációnk üzemeltetésében.
Micsoda huszárvágás, a kérdés egybõl állít is. Az igen...
Az a baj, hogy a sok NWO-s barom a tudást szót csak úgy kéeps értelmezni, hogy a világon minden titok és összeesküvés. Az hogy van másfajta tudás is, a jelek szerint nem...
A kommented egyszererró jó kabarénak, ha nem veszem komolyan, egyébként max. vérnyomásemelésre jó...
Ez a nihilizmus egy sajátos formája? Ezek után bár étreném, hogy a te vagy bárki más linkje számít e?
Ezek szeritn akkor te nem hiszel el senkinek semmit, csak az van, amit a saját szemeddel látsz. Viszont akkor én sem hiszek neked stb.
Agyfaszt kapok ettõl az elbaszott filozófiától.
Tehát szigorúan véve az egyes források egyenértékûek.
Jah persze, a sok hülye konetóhívõ balfasz elmélkedése egyenértéû mondjuk a rakétatechnológiában annak a forrásával, aki még a szabadesés törvényszerûségét sem érti mondjuk? Megalol...
Tehát mi a hiteles forrás? Az, ami számodra az.
Ez meg mit akar jelenteni? Számtalan oldalon adott már olyan új információt, ami hitelesen támasztotta alá, hogy addig rosszult tudtam valamit.
Miért csak a hiteles forrásnak számító forrásokat kell cenzúrázni? Mert ezen források alakítják ki a többség világképét, azaz ezek játszanak szerepet a civilizációnk üzemeltetésében.
Micsoda huszárvágás, a kérdés egybõl állít is. Az igen...
Az a baj, hogy a sok NWO-s barom a tudást szót csak úgy kéeps értelmezni, hogy a világon minden titok és összeesküvés. Az hogy van másfajta tudás is, a jelek szerint nem...
A kommented egyszererró jó kabarénak, ha nem veszem komolyan, egyébként max. vérnyomásemelésre jó...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#327
Azt állítom, hogy az USA-ról is összeállítható egy olyan dosszié mint a tálibokról. Csak olyan helyeken mint a wikipédia, ezt a dossziét nem lehetne közzétenni.
#326
Azt azért érzékeled, hogy mennyire nem arról beszélünk már, ami az eredeti felvetés volt? Ebbõl is látszik, hogy nem sokan TUDJÁK hogy mi is volt az, csak azt HISZIK, hogy tudják.
Szigorúan véve nincs olyan, hogy hiteles forrás. Mert - szintén szigorúan véve - mások által elõkészített "forrásokból" tudásod nem származik. Ismereteid származhatnak, de az nem egyenlõ a tudással.
Mikor egy nagy tudós, aki valóban tud valamit, papírra veti amit tud, és te azt elolvasod, akkor számodra nem a tudást adta át, hanem ismereteket. Megismerheted, hogy õ hogyan fogalmazza meg a tudását, kvázi megismerhetsz egy példabeszédet, egy verset, ami téged arra ösztönözhet, hogy megszerezd azt a tudást, aminek a példabeszéd, tétel, vers megfogalmazója birtokában volt. De csak ösztönözhet. Rávezethet valamire. De a tudást (adott esetben az útmutatás alapján) magadnak kell megszerezned.
Tehát szigorúan véve az egyes források egyenértékûek. Még a valótlanságokat megfogalmazó források is, mert azokból is ugyanúgy tudás szerezhetõ meg, csak azokból másfajta (nem, nem az, hogy ki milyen mesével szórakoztatja magát, hanem teljesen más).
Példának tekints egy magyar népmesét. Valótlanságot állít? "Nyilvánvaló" - mondanád, hisz nyilvánvaló képtelenség hogy pl. egy fehér lónak fia legyen: Fehérlófia. De mivel itt mesérõl van szó, az ember nem is várja el, hogy valami ismeretet közöljön a történet, de bizony itt követi el az ember az elsõ hibát: abból indul ki, hogy a Fehérlófia nem közvetít ismereteket.
Így van az ember a többi forrással is: amelyik a "hiteles" címkét kapta meg, ott nyilvánvalónak tekinti, hogy az pontos és valós ismereteket közvetít, ami a "mese habbal" címkét kapta meg, hogy nyilvánvalónak tekinti, hogy az semmiféle ismeretet nem közvetít. Ez az ember egyik legnagyobb tévedése. Vagy másképp fogalmazva: ez az egyik nagy átverés, aminek az ember áldozata.
A források nem a mások által felragasztott címke alapján osztandók hiteles és nem hiteles kategóriákra, hanem az alapján, hogy az olvasó maga megtalálja-e azokat az ismereteket, melyek befogadására õ készen áll, azaz amibõl õ személy szerint tudássá tud alakítani.
Innen kezdve igaz az, hogy a wikipédia hiteles forrás, Wade Frazier oldala hiteles forrás, az Index hiteles forrás, egy egyetemi jegyzet hiteles forrás, és egy valóságshow is hiteles forrás. Ami viszont nem mindegy, az az, hogy a forrást feldolgozó egyén rájön-e, hogy az adott forrás minek a hiteles forrása. Mert ez viszont már nem egyértelmû.
Mivel az ember természetes állapota az, hogy nem kész bármilyen tudásnak a befogadására, ezért a tudásra vágyónak beavatási szertartáson kell átmennie - a mai napig -, ami biztosítja azt, hogy a valódi tudás csak olyanokhoz jut el, akik készen állnak annak befogadására. Ez a dolgok természetes menete, és ez azzal van összhangban, hogy maga a tudás is csak a számára válik tudássá, aki készen áll annak befogadására. Ez utóbbi nem kötõdik semmilyen emberi döntési folyamathoz vagy elhatározáshoz, ez a világ természetébõl fakad. Erre egy triviális példa az, hogy az ember nem mehet egyetemre anélkül, hogy általános iskolába ne járt volna. Az általános iskola egyfajta beavatási szertartás. De más - egyetemen nem tanított - tudás megszerzéséhez ettöl teljesen eltérö beavatási szertartáson kell átmenni. Az életre is tekinthetünk beavatási szertartásként.
A természetes folyamatok mellett világunkra jellemzõ egy mesterséges titkolózás is, aminek már semmi köze a világ és az ember természetéhez, hanem szimplán a civilizáció funkcionális elemekre való tudatos bontásában, kasztok létrehozásában játszik szerepet. Ennek ékes példája a tandíj: akkor kaphatod meg a tudást, ha hajlandó vagy bizonyos dolgokra, mely dolgoknak adott esetben semmi közük sincs a megszerezni kívánt tudáshoz (ez utóbbira egyre kevesebb a példa, az iskolákban megszerezhetõ tudás javarészt kizárólag pénzszerzésre alkalmasak, semmi másra).
Tehát bár az anyagiak és a szellemiek szelekciós hatásait kicsit összemosva tárgyaltam, azért gondolom érzékelhetõ, hogy az anyagiak és a szellemiek megfelelõ adagolása is - egymástól függetlenül is - kasztrendszert eredményez. Persze a szellemiek "adagolásának" van természetes folyamata is, ahogy azt a fentiekben leírtam, de a mai világunkban döntõen nem ez a természetes folyamat tölti be a szelekció szerepét.
Tehát mi a hiteles forrás? Az, ami számodra az. Miért csak a hiteles forrásnak számító forrásokat kell cenzúrázni? Mert ezen források alakítják ki a többség világképét, azaz ezek játszanak szerepet a civilizációnk üzemeltetésében. De figyelj, hogy mi itt a lényeg: a lényeg az, hogy elõször téged meg kellett dolgozni, el kellett érni, hogy ne te akard eldönteni, hogy mi a hiteles forrás, hanem jól meghatározható szempontrendszer szerint te automatikusan, már a tudatalatti szintjén azokat a forrásokat tartsd hitelesnek, melyek tartalmát már történetesen átfésülték.
Hagyd a mechanizmusokat, a prekoncepciókat! Hagyd hátra a programodat, melyet ez a világ erõltetett rád! Arra koncentrálj, hogy mi az, amit te valójában tudsz, és mi az, ami csak a hited de te tévesen tudásnak tekinted. Arra koncentrálj, hogy mi a valóság, mi az amivel te közvetlenül kapcsolatot tudsz teremteni, és amibõl így közvetlenül tudásod származik.
Amíg a világban zajló színjáték leköti a figyelmedet, addig valódi tudást nehezen fogsz tudni megszerezni. Persze a színjátékból is lehet tanulni, hisz írtam: minden forrás hiteles. De amíg a színjátékot szó szerint értelmezed, ahogy a magyar népmesét is szó szerint próbáltad értelmezni, addig semmire se fogsz ráébredni.
Szigorúan véve nincs olyan, hogy hiteles forrás. Mert - szintén szigorúan véve - mások által elõkészített "forrásokból" tudásod nem származik. Ismereteid származhatnak, de az nem egyenlõ a tudással.
Mikor egy nagy tudós, aki valóban tud valamit, papírra veti amit tud, és te azt elolvasod, akkor számodra nem a tudást adta át, hanem ismereteket. Megismerheted, hogy õ hogyan fogalmazza meg a tudását, kvázi megismerhetsz egy példabeszédet, egy verset, ami téged arra ösztönözhet, hogy megszerezd azt a tudást, aminek a példabeszéd, tétel, vers megfogalmazója birtokában volt. De csak ösztönözhet. Rávezethet valamire. De a tudást (adott esetben az útmutatás alapján) magadnak kell megszerezned.
Tehát szigorúan véve az egyes források egyenértékûek. Még a valótlanságokat megfogalmazó források is, mert azokból is ugyanúgy tudás szerezhetõ meg, csak azokból másfajta (nem, nem az, hogy ki milyen mesével szórakoztatja magát, hanem teljesen más).
Példának tekints egy magyar népmesét. Valótlanságot állít? "Nyilvánvaló" - mondanád, hisz nyilvánvaló képtelenség hogy pl. egy fehér lónak fia legyen: Fehérlófia. De mivel itt mesérõl van szó, az ember nem is várja el, hogy valami ismeretet közöljön a történet, de bizony itt követi el az ember az elsõ hibát: abból indul ki, hogy a Fehérlófia nem közvetít ismereteket.
Így van az ember a többi forrással is: amelyik a "hiteles" címkét kapta meg, ott nyilvánvalónak tekinti, hogy az pontos és valós ismereteket közvetít, ami a "mese habbal" címkét kapta meg, hogy nyilvánvalónak tekinti, hogy az semmiféle ismeretet nem közvetít. Ez az ember egyik legnagyobb tévedése. Vagy másképp fogalmazva: ez az egyik nagy átverés, aminek az ember áldozata.
A források nem a mások által felragasztott címke alapján osztandók hiteles és nem hiteles kategóriákra, hanem az alapján, hogy az olvasó maga megtalálja-e azokat az ismereteket, melyek befogadására õ készen áll, azaz amibõl õ személy szerint tudássá tud alakítani.
Innen kezdve igaz az, hogy a wikipédia hiteles forrás, Wade Frazier oldala hiteles forrás, az Index hiteles forrás, egy egyetemi jegyzet hiteles forrás, és egy valóságshow is hiteles forrás. Ami viszont nem mindegy, az az, hogy a forrást feldolgozó egyén rájön-e, hogy az adott forrás minek a hiteles forrása. Mert ez viszont már nem egyértelmû.
Mivel az ember természetes állapota az, hogy nem kész bármilyen tudásnak a befogadására, ezért a tudásra vágyónak beavatási szertartáson kell átmennie - a mai napig -, ami biztosítja azt, hogy a valódi tudás csak olyanokhoz jut el, akik készen állnak annak befogadására. Ez a dolgok természetes menete, és ez azzal van összhangban, hogy maga a tudás is csak a számára válik tudássá, aki készen áll annak befogadására. Ez utóbbi nem kötõdik semmilyen emberi döntési folyamathoz vagy elhatározáshoz, ez a világ természetébõl fakad. Erre egy triviális példa az, hogy az ember nem mehet egyetemre anélkül, hogy általános iskolába ne járt volna. Az általános iskola egyfajta beavatási szertartás. De más - egyetemen nem tanított - tudás megszerzéséhez ettöl teljesen eltérö beavatási szertartáson kell átmenni. Az életre is tekinthetünk beavatási szertartásként.
A természetes folyamatok mellett világunkra jellemzõ egy mesterséges titkolózás is, aminek már semmi köze a világ és az ember természetéhez, hanem szimplán a civilizáció funkcionális elemekre való tudatos bontásában, kasztok létrehozásában játszik szerepet. Ennek ékes példája a tandíj: akkor kaphatod meg a tudást, ha hajlandó vagy bizonyos dolgokra, mely dolgoknak adott esetben semmi közük sincs a megszerezni kívánt tudáshoz (ez utóbbira egyre kevesebb a példa, az iskolákban megszerezhetõ tudás javarészt kizárólag pénzszerzésre alkalmasak, semmi másra).
Tehát bár az anyagiak és a szellemiek szelekciós hatásait kicsit összemosva tárgyaltam, azért gondolom érzékelhetõ, hogy az anyagiak és a szellemiek megfelelõ adagolása is - egymástól függetlenül is - kasztrendszert eredményez. Persze a szellemiek "adagolásának" van természetes folyamata is, ahogy azt a fentiekben leírtam, de a mai világunkban döntõen nem ez a természetes folyamat tölti be a szelekció szerepét.
Tehát mi a hiteles forrás? Az, ami számodra az. Miért csak a hiteles forrásnak számító forrásokat kell cenzúrázni? Mert ezen források alakítják ki a többség világképét, azaz ezek játszanak szerepet a civilizációnk üzemeltetésében. De figyelj, hogy mi itt a lényeg: a lényeg az, hogy elõször téged meg kellett dolgozni, el kellett érni, hogy ne te akard eldönteni, hogy mi a hiteles forrás, hanem jól meghatározható szempontrendszer szerint te automatikusan, már a tudatalatti szintjén azokat a forrásokat tartsd hitelesnek, melyek tartalmát már történetesen átfésülték.
Hagyd a mechanizmusokat, a prekoncepciókat! Hagyd hátra a programodat, melyet ez a világ erõltetett rád! Arra koncentrálj, hogy mi az, amit te valójában tudsz, és mi az, ami csak a hited de te tévesen tudásnak tekinted. Arra koncentrálj, hogy mi a valóság, mi az amivel te közvetlenül kapcsolatot tudsz teremteni, és amibõl így közvetlenül tudásod származik.
Amíg a világban zajló színjáték leköti a figyelmedet, addig valódi tudást nehezen fogsz tudni megszerezni. Persze a színjátékból is lehet tanulni, hisz írtam: minden forrás hiteles. De amíg a színjátékot szó szerint értelmezed, ahogy a magyar népmesét is szó szerint próbáltad értelmezni, addig semmire se fogsz ráébredni.
#325
Ja bocs, én sem olvastam tovább, pedig most ébredtem. Bocs.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#324
"Ugyanebben az idõben Alexandriában egy pózna árnyékát megmérve a napsugarak beesési szögét 7,2 foknak találta. A Földet gömb alakúnak tételezve aránypárt állított fel a távolságok és a szögek alapján:
a két város távolsága / Föld kerülete = mért szög / 360°"
Van ebben azért egy szép rész: "a Földet gömb alakúnak tételezve"
Érted!? Tételezve! Nem tapasztalva, érzékelve, hanem tételezve, más szavakkal azt hívén.
<#papakacsint>
A tapasztalat tehát nem közvetlen. Nem olyan mint pl kinézve egy magas orbitális pályáról az ûrbõl és látni a gömb alakot.
a két város távolsága / Föld kerülete = mért szög / 360°"
Van ebben azért egy szép rész: "a Földet gömb alakúnak tételezve"
Érted!? Tételezve! Nem tapasztalva, érzékelve, hanem tételezve, más szavakkal azt hívén.
<#papakacsint>
A tapasztalat tehát nem közvetlen. Nem olyan mint pl kinézve egy magas orbitális pályáról az ûrbõl és látni a gömb alakot.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#323
Rotyoka, leteszem neked a nagyesküt, hogy nincs tévénk. Egy darab se.
#322
A ZFC-ben, ami a "sztenderd" halmazelméleti alapozás, 6+1 axióma van. A +1 a kiválasztási axióma, amivel szokás sokat variálni.
Emellett vannak olyan alapvetõ állítások is, amelyek függetlenek a ZFC-tõl, például hogy van-e olyan végtelen, ami több, mint a természetes számok végtelenje, de kevesebb, mint a valós számok végtelenje (kontinuum-hipotézis).
Emellett vannak olyan alapvetõ állítások is, amelyek függetlenek a ZFC-tõl, például hogy van-e olyan végtelen, ami több, mint a természetes számok végtelenje, de kevesebb, mint a valós számok végtelenje (kontinuum-hipotézis).
#321
Viszont közben eszembe jutott egy szerintem egész jó válasz. Nem saját gondolat, olvastam valahol, de talán ez is megteszi: holdfogyatkozásnál a Föld árnyéka vetül a Holdra. Milyen formájú az az árnyék? És ti mire következtetnétek ebbõl?
Oldal 1 / 8Következő →