-
remark #356 Nekem nem úgy tűnik, mintha olyan túl nagy tervezettség, vagy szabályozottság lenne volna a gazdaságban.
Attól mert neked mások a terveid mint az elitnek, attól még amit az elit sikerrel véghezvitt az elmúlt pár száz évben, azt a "tervszerűséggel és tervezettséggel" vitte véghez. Azaz a társadalom céges mintára történő átalakításával.
A demokratikus politikai rendszer miatt a politikusok nem tehetnek mást, mint rövidtávon igyekeznek megoldani olyan dolgokat, amit csak hosszútávon lehet.
Én azt írtam, hogy "azon csomópontoknak, fókuszpontoknak, vezetőknek [kell racionálisnak lenniük], akikre a világ eseményeinek meghatározásában vezető szerep jut". Te ezt lefordítottad arra, hogy a politikusnak racionálisnak kell lennie. Ha a politikus csak báb, egy színdarab szereplője, akkor nyilván nem úgy értettem, hogy neki kell racionálisnak lennie.
Ez irracionális, ez szabályozatlan, ez kicsinál nem csak egy gyenge, de egy erős gazdaságot is.
Lehet hogy pont ez a terv aktuális lépése, amit te "kicsinálásként" élsz meg. És ha ez a terv, akkor a politikusok mögött álló irányítók teljesen jól végzik a dolgukat, és teljesen tudatosan, jól szabályozott módon végrehajtják a tervet.
Leszámítva a nagy mogulokat, akik érinthetetlenek, sőt bizonyos mértékig távol is állnak a napi politikai, és gazdasági hajtépéstől is, mert megtehetik
Hogy érted, hogy távol állnak tőle? Gondolod egy nagy cég nem szereti ha a politikusok számukra kedvező törvényeket hoznak meg? Az, hogy a napi hajtépésben nem vesznek részt pedig csak azt mutatja, hogy a nagy cégek ezen folyamatok felett állnak. Egyébként meg mi a cég? Egy ideiglenes szerveződés arra az időre, amíg az adott feladat elvégzésre nem kerül. Ezért akkor pl. mikor egy cég megbukik, megszűnik, csődbe megy stb. ne gondolj minden esetben arra, hogy hát ez a cég befürdött, és a "tervezők" befürödtek.
Az állam adott országban a legnagyobb, a legfontosabb gazdasági szereplő.
Ez nem feltétlen van így. Vannak cégek akik nagyobb összegekkel dolgoznak, mint egy kisebb ország (pl. Magyarország).
Ráadásul azokat a kereteket, amiben a gazdaság működik, azt is ő határozza meg. A kivonulás nem jó egy határon túl.
A bennmaradás sem. Van, amikor az országnak érdeke, hogy engedményeket tegyen. Olyan is van, mikor egy országnak az az érdeke, hogy sorozatos engedményeket tegyen, magyarul van olyan, amikor egy komplett ország ki van szolgáltatva a nemzetközi gazdasági szereplőknek. Innen kezdve a gazdaság működésének kereteit ki határozza meg valójában? Hisz az állam csak bólogat. Akkor ő határoz meg? Persze, papíron igen, de ezzel ugye nem sokra megyünk, mert ez a valóságban olyan helyzetet eredményez, mikor az állam valójában nem sokat határoz meg.
Ha az állam, aminek viszonylagosan szabadon átcsoportosítható és bármelyik gazdasági szereplőhöz viszonyítva szinte korlátlan erőforrása
De ilyen sincs, hogy egy államnak a gazdasági szereplőkhöz viszonyítva szinte korlátlanok az erőforrásai. A valóság pont a fordítottja: az erőforrásokat a cégek kezelik, így gyakorlatilag ők rendelkeznek velük. Az állam, ha a cégek beintenek neki, kizárólag erőszakhoz folyamodhat, de mivel az állam mint szervezet forma nem teszi lehetővé hogy a szervezet hatékonyan képviselje az érdekeit egy ilyen "háborús" helyzetben, így a cégek (nagy privát szerveződések) szinte minden esetben győztesen kerülnek ki a konfliktusból. Ezt az állami vezetők tudják, mert nekik a különféle privát tanfolyamokon elmondják, hogy mitől is döglik a légy.
van pl. egy infrastruktúra kezelését, fejlesztését átadja egy korlátozott erőforrású és felelősségű gazdasági társaságnak, abból iszonyú bajok lehetnek. És vannak is.
Te gyakorlatilag arra hozol példát, amit az előbb fejtettem ki. Az állam kénytelen lemondani a "feladatairól" (értsd: ellenőrzési jogköréről) a privát társaságok javára. Ezt hívjuk privatizációnak és deregularizációnak, ami a gyakorlatban a privát érdekcsoportok közösségi ellenőrzés és szabályozás alól való kibújásának folyamata. Ezen lehet vitatkozni, hogy mi a közösség irányításának legjobb módja, azaz lehet érvelni amellett, hogy a privát társaságok jobbak szebbek stb, de attól még a tény tény marad: az állam ereje vesztett szereplő, és nem határoz meg szinte semmit sem.
Minden ember, azokon kívül persze akik a fekete gazdaságban dolgoznak, a hét 5 napjából gyakorlatilag 4-et az államnak melózik (adók/járulékok) és csak 1-et magáért és a cégért!
És az állam kit szolgál ki? És akkor az ember gyakorlatilag kinek az érdekeit képviseli? Az államét, vagy a privát társaságokét?
Az állami kirovó-elosztó rendszer csak azért kell, mert az emberek annak elvét könnyebben elfogadják, hogy egy leváltható és kvázi-nyilvánosan működő társaság (az állam) ró rájuk terheket a megkérdezésük nélkül. Ha a MOL meg az Audi meg a nagy bankok közvetlenül szívnák el az erőforrásokat egy régióból az ott élők megkérdezése nélkül, akkor az ott élők úgy éreznék magukat, mint egy diktatúrában. De most nem úgy érzik magukat, így a dolog működik. Az egyetlen feladata az irányítóknak annak meghatározása, hogy mi az a maximális teher, amit a társadalomra lehet róni anélkül, hogy maga a rendszer omolna össze. Ez az egész régió szintjén lefojtatott egyfajta társadalmi kísérletre hasonlít.
És mit töltesz bele?
Minden NAP azt, amit épp be kell tölteni. Egy botrányt, egy lebukást, egy felfedezést. Kinek mi kell, ki mit akar hallani, kit mivel lehet motiválni, hogy húzza tovább az igát.
Vegyük figyelembe, hogy az embereknek van kultúrája
Figyelembe is veszik. És felveszik ellene a harcot. A történelemoktatás megváltoztatásával, a közösségek legyengítésével, azaz - a szép új világban betöltendő szerepüknek megfelelő - új identitás megalkotásával. Ez a terv nagyban, ennek végrehajtása zajlik tervszerűen, jól szabályozottan, kisebb nagyobb fennakadásokkal, amiken eddig még jól átvergődtek. Annak ellenére átvergődtek, hogy van egy egyre hatalmasabb tömeg, amelyik teljesen tudatosan szembeszáll ezekkel a tervekkel, és próbál kibújni a neki szánt szerep alól. Ez egyre több embernek sikerül több kevesebb sikerrel. Amint ez olyan méreteket ölt, hogy már a tervet veszélyezteti, akkor majd tesznek ez ellen. Addig felesleges.
differenciálódnak pár milliós saját identitással bíró közösségeket alkotnak
Ahogy a fogaskerekek és a dugattyúk is külön csoportot alkotnak a gépezeten belül, a maguk módján mégis mindannyian ugyanazon végcélért dolgoznak nap mint nap.
A nemzetállamokat, a nemzeteket lehet, hogy gyakorlatilag mesterségesen hozták létre egy erős egységes belső piac érdekében
Ugye hogy ugye? Persze piaci alapon csak mostanában szerveződnek embercsoportok. De itt van nekünk az EU, mint a fiatal szerveződések egyik példája.
de a nemzet, mint rendszer akkor is meg van támogatva az ember természetétől, gyakorlatilag biológiájától, genetikájától. Akkor nem lesz nemzet, ha ezt is megváltoztatjuk, de ez sci*fi is meg szerencsére tiltott is.
Igen, mondhatjuk úgy is, hogy "meg van támogatva". De megtámogatva úgy is lehet, hogy közben alapvetően mégiscsak az emberi természet ellenében fejti ki áldásos tevékenységét. Ez olyan, mint mikor Obama azt mondja, hogy ha rám szavazol, akkor a háború ellen teszek, majd mikor megszavazzák, akkor a háború mellett áll ki. Ha a szlogen, a kommunikáció, a propaganda megfelelő, akkor az embereket nem fogja zavarni, hogy a pozitív üzenet ellenkezője valósul meg. Az ember általában olyan (olyanná tették) mint az öszvér: teszi a dolgát, nem zúgolódik, és a szebb jövő reményében bármilyen szlogenben képes hinni. A lényeg már szinte nem is a valóság, hanem hogy lehessen valamiben hinni.
A nemzet pedig csak egy elnevezés a hasonló identitású emberek számára. Rengetegen nem foglalkoznak már a nemzeti hovatartozásukkal, esetleg szlogen szintjén, de tartalommal már képtelenek megtölteni. Holland vagyok. Na de miért is? Öööö, hát mert csak. Tehát ha holnap mondjuk hollandnak lenni valami teljesen mást jelentene, azt se bánnák. És ez a lényeg, hogy teljesen mindegy, hogy most te egy fociklubb vagy egy nemzet tagja vagy, a lényeg hogy úgy érezd hogy egy sikeres csoporthoz tartozol. A valóság nem nagyon fog érdekelni, a siker érzése a lényeg. Az meg teljesen relatív, és mesterségesen is előállítható (akár drogokkal is, bár ez részben még a jövő).
"a jó világhoz szokott nyugati középosztály kiiktatása."
Igen, mivel az látszik, hogy nyugaton mindenhol ezt csinálják, nem lehet arra gondolni, hogy nincs mögötte egyfajta tervszerűség.
Ugye? (Már ha ezt komolyan írtad, hogy tervszerűséget látsz a dolog mögött.)
Azt látom, hogy a "zöldgazdaság" ugyan úgy termék és semmivel nem jobb, mint bármelyik más.
Én pedig azt látom, hogy a "zöldgazdaság" lényege az, hogy az emberi élethez elsősorban nem termékekre van szükség. Termékek azt a szerepet töltik be, mint a gyereknevelésben a TV: valamivel le kell kötni a gyerek (a biorobot) figyelmét, különben olyan dolgokkal kezd el ösztönösen foglalkozni, ami már a "felnőttek" (irányítók) számára idegesítő. Tehát a zöldgazdaság lényege az, hogy az embernek nem termékekre, hanem szükségleteinek kielégítésére van szükségük. Tehát a maihoz képest alacsonyabb szintű fogyasztásra van szükség, de ez az alacsonyabb szintű fogyasztás tartalmas kell legyen, és a szükségleteket valóban ki kell elégítse.
Egy példát is mondok: Manapság túl sok cukrot, fehér lisztet, tejterméket és húst fogyasztunk. Jóval többet fogyasztunk ebből mint kellene, mert ezen komponensekkel az ember figyelme leköthető (remélem követhető a gondolatmenet). És mikor azt mondom, hogy leköthető, akkor ezt úgy értem, hogy az ember figyelme a számára valóban fontos dolgokról a teljesen lényegtelen, sőt, káros dolgokra irányítható. Pl. nézzünk meg este egy "jó filmet" mellé 2 liter (tejes és/vagy cukros) pattogatott kukorica 1 liter kólával. Milyen kellemes időtöltés! És ez a lényeg, az időtöltés. Más társadalmakban is szokás volt megmondani a tagoknak, hogy mivel töltsék a szabadidejüket. Ma is azért versengenek a különféle cégek, hogy megtalálják a módját annak, hogy lekössék az emberek figyelmét. Ezt úgy szokás mondani, hogy a szórakoztatóipar minél nagyobb profit előállítására törekszik. A cégek teljesítményét az irányítók értékelik, és az kapja meg a következő adag frissen nyomott zsetont a játékhoz, akinek az emberi figyelem lekötésére vonatkozó stratégiáját sikeresebbnek ítélik meg (úgy szokás ezt mondani, hogy abba a cégbe fektet a "befektető", amelyik cég több "profitot" termel - mennyire hiányos megfogalmazás ez!).
Remélem így már érthető, hogy mi az ami miatt nem támogatom a fogyasztás alapú megoldásokat. Azért nem, mert azok nem a valódi igényekre koncentrálnak, hanem úgy általában minden vélt (mások által gerjesztett) és valós igényre egyaránt.
Ma a konteozás, a karoszékforradalom ugyan olyan, akár pénzügyi haszonnal is járó tevékenység, mint bármilyen más divat megteremtése, lásd pl x-aktákat ugye.
Igen, akinek konteó kell a figyelme lekötéséhez, az azt fogja megkapni. De a valóságot pontosan elénk tárók konteózással stb. történő megbélyegzése még nagyobb haszonnal jár, és itt ez a lényeg. Nem az a lényeg, hogy amit írok, az mennyiben téves, hanem az, hogy amit írok, az mennyiben igaz. Mert ha csak 1 mondat igaz, de azzal a dologgal kapcsolatban te eddig tévedés áldozata voltál, akkor már megéri a "lekonteózás helyett" (nem állítom hogy ezt tetted, csak kifejtem az álláspontom) komolyan elgondolkodni azzal kapcsolatban, amit írok...