459
-
pasi29uk #257 Szerintem az idő gyorsabb mint a fény. Képtelenség, és jönnek a kövek a fejemre...
szabatosan fogalmazva:
Ha úgy képzeljük el, hogy egy befőttes üvegben pihen a kis anyagi világunk... akkor megfelelő az inercia rendszerünk arra, hogy az idő viszonylagos "terjedéséből" végtelen sok szeleteket vegyünk ki úgy, hogy a fény még azt sem tudja, hogy merre hullámozzon.
Gondoljátok úgy gondolatmenetemre mintha egy formális nyelvben deklarált világról beszélnék.
Epi biztos mexszakérti a mondókám... no sebaj azért írtam mert érdekel más véleménye is :) -
Epikurosz #256 Nézd, ha úgy vesszük az E=mc² is egy nagy katyvasz, mert egy kalap alá vesz sok mindent.
Amire én törekedtem az, hogy vegyünk egy nagyon egyszerű részecskét, pl. egy hidrogén atommagot, vagy egy elektront (fotont most ne!) és próbáljuk szépen felírni az általa hordozott MINDENFÉLE lehetséges energiát, felbontva elemekre. Majd vegyünk egy nagyobb tömegű testet, amelynél már bejönnek mindenféle molekuláris kötések is, és írjuk fel erre is az általa hordozott összenergiát. A dolog egyébként nagyon tanulságos, mert sok mindennek utána kell nézni. -
#255
Bár nem vagyok gondolatolvasó, de sztem arra gondolhatott, hogy ha mondjuk nem ölnének olyan súlyos pénzeket fegyverekbe, amelyekkel aztán embereket ölnek, akkor jóval előbbre volnánk a fejlődésben - javíts ki csiber ha nem ilyesmire gondoltál... -
Nos #254 Na ezt fejtsd ki!? -
#253
Kár hogy a pénz akadályozza a fejlödést, ma már rég sci-fi filmekhez hasonlóan élnénk... -
haxy27 #252 Mire való a deflektor tányér? -
djhambi #251 Én azért mondtam, hogy félrevezető, mert mindenféle energiát összekeversz, és a végén könnyű elszámolni.
Például a hő, a forgási energia is hozzájön még, illetve az egyéb potenciális energiák. Ez átláthatatlan katyvasz, ha mind felírod őket. Érdemes szétválasztani. Ugyanis a hő nem más, mint az anyag részecskéinek összkinetikus energiája. Tehát az anyag teljes mozgásából származó energiát és termodinamikai enegiákat felírhatod az anyag részecskéinek összkinetikus energiájával. A részecskék forgása,véletlen mozása, illetve ezen kívül egy rendezett mozgása, és az anyag forgása. Ezeket mind egyetlen K kinetikus energiával leírhatod. Létrehozhatsz egy másik energiacsoportot is, mikor a mágest fejjel legelé a föld felé tartod, és nem esik le. Tehát a potenciális energiák csoportja. Azért lehet külön tárgyalni ezt a két csoportot, mert felírásában egy csoporton belüli energiák analóg módon írhatók fel: 1/2mv² olyan, mint az 1/2Lω², úgy a potenciális energiák is ugyanolyanok, pl. nem függenek a két pont közötti úttól, csak elmozdulástól, és 0 potenciálhoz viszonyítasz. Ezek az energiák felírhatók úgy, hogy az úton integrálod az erőt, de a potenciális eneriáknál a zárt görbén az integrál nulla lesz, a kinetikus energiáknál pedig nem, ezért tárgyaljuk külön őket.
Ezek addig jók, amíg kvantum szintig, vagy relativisztikus körülményekig el nem mész. Ilyen körülmények között teljesen más az energia felfogása, értelmezése, mint a klasszikus fizikában, ezért nem elegáns egy egyenletbe bezsúfolni őket. Még ha fizikailag nem is hibás, és ezt hangsúlyozom, de alkalmazásban úgyis kinullázod a modell értelmében a tagok felét, ezért nem elegáns, és ha te tudod is használni, ha más látja a képletedet, el fogja cseszni, mert ezt nem érti. Ezzel indokolom, hogy félrevezető. Relativisztikus esetben nem célszerű melléírni a klasszikus formulákat, és fordítva, mert összekeveri a modelleket. Tehát, ha egy elektron energiáját keresed, akkor az hf, de másik mc², és az 1/2mv² értéke valójában nem nulla, csak nem használhatod a modelledben, ezért nullázod ki. Ezért nem szerensés, ha kevered a modelleket ebben az egyenletben. -
kvp #250 Epikurosz, en ezt ugy irnam le, hogy a tomeg az energia egyik elofordulasi formaja es a tomeg megadhato energiakent is. Sem az energia sem a tomeg nem veszik el, csak egyik formabol atalakul a masik formaba. Ezert van az, hogy nyugalmi tomeggel rendelkezo anyagbol tudunk energiat nyerni (atomenergia) es energiabol kepesek vagyunk anyagot eloallitani (atomi szinten).
Azt azert erdemes hozzatenni, hogy az antianyaggal es a kvantumelmelettel kapcsolatban felmerult az is, hogy az energia jelenlete a ter egyfajta torzulasa, tehat ezen az alapon az anyag is a ter egyfajta csomosodasabol johet letre. Ha viszont tenyleg errol van szo, akkor az egesz univerzum leirhato egyetlen hullamfuggvennyel (nem energia, hanem terhullam fuggvennyel). Egyebkent vicces, de az okori gorogok is valami ilyesmit allitottak tisztan elmeleti alapon kovetkeztetve. -
#249
Azoknak az űrhajóknak van pajzsa. -
Epikurosz #248 Nem félrevezető.
Az E=mcc csak nyugalmi tömegre érvényes, ez a foton esetében nulla, így E=0, de a foton soha nincs nyugalomban, és biztosan hordoz energiát, tehát az egyenlet jobboldalán kell lennie még valaminek. Ez pedig épp a hf. (Mert ugye az mgh és mcc0,5 nullák.)
Az E=mcc-t fel szokták írni relativisztikus tömeggel, és akkor relativisztikus energiát kapunk, de hogy azt meg lehet-e feletetni a hf-nek, na ebben nem vagyok biztos.
A relativisztikus tömeg fogalma: "Some claim that (in later years) he [Einstein] did not like the idea of "relativistic mass." When modern physicists say "mass", they are usually talking about rest mass, since if they meant "relativistic mass", they would just say "energy"."
A másik érdekes kijelentés: "Both the total mass and the total energy inside a totally closed system remain constant over time, as seen by any single observer in a given inertial frame. In other words, energy cannot be created or destroyed, and energy, in all of its forms, has mass. Mass also cannot be created or destroyed, and in all of its forms, has energy. According to the theory of relativity, mass and energy as commonly understood, are two names for the same thing, and neither one is changed or transformed into the other. Rather, neither one appears without the other. Rather than mass being changed into energy, the view of relativity is that rest mass has been changed to a more mobile form of mass, but remains mass. In this process, neither the amount of mass nor the amount of energy changes. Thus, if energy changes type and leaves a system, it simply takes its mass with it. If either mass or energy disappears from a system, it will always be found that both have simply moved off to another place." (nincs meg magyarul)
Az általam felírt egyenlet egyébként nem teljes, mert hozzá kell még adni a rugó energiáját, és a forgási energiát is, de lehet, hogy van még más is.
Hátha benéz ide bvalek2 és rendet tesz... :-) -
#247
Warp meghajtás éesz. nem fény sebesség! :D -
djhambi #246 A hidrogén atom az egy proton, körülötte keringő elektronnal a fizikában. A kémiában két ilyen atom szeret összeállni hidrogén molekulává, hogy stabilabb legyen, és telítse az elektrompályáját. A neutronok száma az izotópot határozza meg. -
djhambi #245 A tömeg-energia ekvivalencia azt mondja ki, hogy "a tömeg egy másik mértékegységben mért energia". O.L.
A foton teljes energiája: E = hf = mc^2 [J] = [kg*m^2/s^2] (Jouleban mért energia.)
A foton tömege: m = hf/c^2 (Kilogrammban mért energia.)
A mindentösszeadó energiaképleted ebben az esetben pl. félrevezető. -
kvp #244 "Egy merész elképzelés szerint a SCRAMJET hajtómű fénysegbességű változatával a szembejövő hidrogénatomok besűríthetőek,"
Sequoyah, eddig 2-szer irtam mar le ugyanezt, linkekkel es magyarazattal. Joparan itt vagy nem olvastak, vagy nem ertik. A talalmany hivatalos neve egyebkent Bussard ramjet. Mar a 60-as evekbeli scifikben is emlitik. :-)
"A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthető részecskének.
Meg lehet számolni őket db-ra. A kizárólag hullámtermészetű dolgokra
ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.)"
Na pont itt jon be a qvantumelmelet, ahol diszkret lepesekre daraboltak a hullamokat is. Azaz meg egyelore csak daraboljak, mert nem talaljak a jo megoldast, de matematikailag logikusnak tunik a dolog.
"Akkor nem csak azt a hajtóművet kell feltalálni, ami fénysebességre
gyorsít, de azt az energia pajzsot is, ami megvéd közben."
Mar fel van talalva, bar csak kozel fenysebessegre. Egy jo pelda az amit legutobb a Cameron fele scifiben lathattunk (lasd: avatar). Ott csak kb. 80%-os fenysebesseggel mentek el az alpha centauri-ig. A masik jo vicc, hogy a legtobb jarmu letezo nasa tervek es prototipusok alapjan kerult be a filmbe. (eredmes rakeresni a venture star nevre a nasa archivumokban vagy a wikipedia-n, de a Bell X-22-es sem egy filmbol jott) A startrek-ben latott es altalam mar emlitett Bussard ramjet-et pedig epitgetik, a hajtomu fokozat mar teszteles alatt van vasimr neven (=Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket). Es igen, Cameron ezt is berakta a filmjebe... Szoval vicces, hogy a legujabb nepszeru scifi-ben csupa mar kifejlesztett csak eppen meg nem alkalmazott technologia van. :-) -
djhambi #243 Nem a képletedbe kötöttem bele, hanem értelmezést adtam neki, mert azt nem közölted le hozzá. -
Sequoyah #242 A cikkben leírt jelenség ki is használható. Egy merész elképzelés szerint a SCRAMJET hajtómű fénysegbességű változatával a szembejövő hidrogénatomok besűríthetőek, és az összetorlódott anyagban megindul a fúziós reakció, ami tolóerőt eredményez.
Amúgymeg nem kell a fénysebesség 99,999998%ával menni, csak 99%ával, az nagyságrendekkel messzebb van a határtól, de maga a tényleges sebességkülönbség nem olyan nagy. 90%nál, ami már tényleg mesze van, a 10 fényéves út ~11 évig tartana. NAbumm, nem nagy különbség:) -
Akuma #241 Nem hiszem, hogy közeli jövőben gondot jelentene egy olyan űrhajó megépítése ami hidrogén nyomás álló. Mivel már manapság is vannak olyan acéltartályok, amelyek 300 bar nyomásra vannak tervezve. Azaz a normál légköri nyomás 300 szorosát elviselik. Ha nem csal a számításom, akkor ez az említett 30 milliárd hidrogénnek (1 bar) éppen a 300 szorosa becsapódás esetén. Azaz közel 9 billiárd atom ütközik egy időben egy ilyen tartály falának. Tudommal ezzel együtt nincs olyan veszély, hogy nem szabadna a tartály közelébe menni. Tehát nem sugároz. Így furcsa nekem az amit ez a professzor állít. (De hát biztos jobban tudja.) Ha ezt ötvözzük azzal a régi jó öreg ötlettel, amit a világháborúan sikerrel alkalmaztak, mégpedig hogy a tankok páncélzatát 60 fokba megdöntik, akkor ugyanazon tömeg mellett jóval nagyobb falvastagságon kell áthatolnia a lövedéknek. Jelen esetben a hidrogén atomnak. Tehát ezt alapul véve, egy hosszabb de karcsúbb űrhajó szükséges. Valamint van egy jelenleg is fejlesztés alatt álló technológia, amely mágneses tér keltésével eltaszítja a közeli részecskéket. Magyarul fogalmazva, elfújja, vagy ha mást nem is, jelentősen tompítja a becsapódást, mint egy lökhárító. Azt viszont osztom, hogy nem szívesen lennék tesztalany egy ilyen űrutazásban. Egy dolog az, hogy felgyorsítják egy adott sebességre, nade azzal meg is kell állni. És sebességgel négyzetesen arányos a fékút. Legalábbis itt a Földön. Űrben nem tudom ez igaz e. De gondolom igen. És nem igen van semmi közeg, amivel lassítanak. (Némi sűrített gázt leszámítva.) Mint pl gépjárműveknél a gumi és az aszfalt közti kapcsolat, súrlódási tényező. -
pet0330 #240 Hidrogénatomok?!
Én azthittem, hogy a hidrogén molekulás, nem? -
warchief #239 "És ha térkapun dzsavelnak az idegenek?"
Huhh, ezt miért is írtad ide? :) -
warchief #238 Szerintem ez a cikk egy kapitális baromság, már elnézést a cikkírótól! Tulajdonképpen azt is meg lehetne írni, hogy véleménye szerint a városon belül 300 km/óra fölött sosem fogunk tudni utazni, mert akkor már túl nagy lesz az esélye a balesetnek. Úgy persze tényleg nem, ha a mostani technikát vesszük alapul, mint ahogy az Ezeréves Sólyom esetében is a képen a mágikus fénysebesség-gombot.
A cikk első bekezdése is hülyeség, hiszen ki vállalkozna akár fénysebességgel átutazni egy másik galaxisba. Akárhogy is telne az idő "odabent", mégiscsak 2 millió fényévről van szó. És itt is van a fő gond, hogy igaz, hogy a belső szemlélőnek lassabban telik az idő, de csak nekik, és így a kutatási célú, vagy teherszállítási célú utazások is értelmetlenek.
Igazából szerintem ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy lehet-e fénysebességgel haladni, mert csillagközi utazásra kevéske, galaxisközi utazásra meg teljesen alkalmatlan. Szóval, ha lehetséges az ilyen "emberi időn belül eljuthatunk egy másik galaxisig" utazás, akkor azt nem fénysebességgel fogjuk megtenni, és szerintem olyan technika mellett, ami ezt lehetővé teszi, nem lesz gond a hidrogén atom. -
vasziszdasz #237 És ha térkapun dzsavelnak az idegenek? -
toto66 #236 Akkor bocs!
A #155-től lefelé nem olvastam... -
Juszufka #235 Igen. 132-szer írták eddig. Az első 5-6 alkalommal érdemben is reagáltunk rá. -
toto66 #234 Bocs, nem olvastam végig a fórumot, ezért lehet, hogy már írták:
Ez téves:
"Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezető utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia."
27 000 év alatt esetleg!
A Tejútrendszer középpontja a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában van, távolsága a Naptól 27 000 fényév. -
#233
Ha lehet ezt a foton=elektron dolgot ne említsd a középiskolától kezdődően mert kivágnak fizika/kémiaóráról. :) -
Epikurosz #232 "Az foton tömegét úgy kapod meg, hogy az E = hf összefüggés alapján megkapott energiáját egyszerűen elosztod c^2-tel az E = mc^2 összefüggést használva."
Na, egy ekkora barmot próbálok én oktatni, aki bevallottan utál engem. Hálátlan tanítványa!
Az hiszem ma, amikor a közeli cukrászdában, a törzshelyemen megittam a kávémat, a hölgyemény cukor helyett meszet tett bele. Na, majd kap ő tőlem.
Te, Isten barma!
A hv és az mcc az egyenletnek ugyanazon oldalán vannak, össze kell adni őket. Ha meg átvinnéd valamelyiket, akkor ugye mínuszba menne.
Ma megint rossz napom van. -
Polllen #231 Akkor nem csak azt a hajtóművet kell feltalálni, ami fénysebességre gyorsít, de azt az energia pajzsot is, ami megvéd közben...micsoda dráma... 
-
Epikurosz #230 Te ennyire értetlen vagy?
Igazolod azt, amit mondtam, és még te reklamálsz.
Ott írja: "The energy and momentum of a photon depend only on its frequency (ν) or equivalently, its wavelength (λ)" Magyarán: a foton energiája és nyomatéka csak a frekcenciájától függ (vagy ami ezzel egyenértékű, a hullámhossztól". Vagyis a tömegtől nem függ! Akkor minek rabolod az időm?
Ráadásul, én még hajlandó is voltam visszalépni, ugyanis nem zárom ki teljesen a foton tömegszerűségét, ahogy a wikis szócikk is taglalja ezt később. Tehát, az hogy a fotonnak nincs tömege, az a tudomány mai állása szerint jelenthető ki, de a kvantumfizika mániája az, hogy minden kvantálni akar, így a fotonnak is tömeget feltételez, sőt gravitont is feltételez. Olyan ez is, mint a bölcsek kövének keresése, csak más szinten.
A kvantumfizika szerint az egész világ egy nagy labdajátékpálya, ahol a játékosok egymás kezébe dobálnak különböző labdákat. A kavntumfizikusok ezeket a labdákat keresik, próbálják leírni.
A húrelmélet szerint azonban a világ egy nagy hullámgomolyag, a részecskék pedig csomók, amelyek egyes húrokon létrejönnek és továbbítódnak. Minél kisebb egy ilyen csomó, annál gyorsabban terjed. Az általunk ismert legkisebb csomót lehet nevezni fotonnak, amely max. 300.000 km/s sebességgel terjed, ennyi a hullám max. terjedési sebessége az ideális, egyéb interferenciáktól mentes közegben (vákuum).
Jól mondom? -
#229
:DD
Na azért majd megint kitalálnak valamit...
Az unokáink már a holdon fognak drága épületekben lakni ahol tejes üvegben osztják a levegőt, és ahol a nagy gravitációs számla idegesíti az embereket! :D -
philcsy #228 Ha igazad lenne és a fény = elektron, akkor nem kellene a fénynek negatív töltéssel rendelkeznie? -
philcsy #227 "a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is"
A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthető részecskének. Meg lehet számolni őket db-ra. A kizárólag hullámtermészetű dolgokra ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.) -
philcsy #226 "Szerinted a neoncsőben hogyan keletkezik a fény?"
Hát nem úgy ahogy te leírtad! -
who am I 7 #225 akarod mondani, csak húr... 
-
Juszufka #224 Oké, rákeresek én neked és idézem.
"photons are usually symbolized by hν, the energy of a photon, where h is Planck's constant and the Greek letter ν (nu) is the photon's frequency. Much less commonly, the photon can be symbolized by hf, where its frequency is denoted by f."
Mely magyarul: a fotonokat rendszerint hv-vel, a foton energiájával szimbolizáljuk, ahol h a Planck-állandó, és a görög ν (nü) betű a foton frekvenciája. Kevésbé elterjedten hf-fel is jelölhetjük a fotont, melyben f jelenti a frekvenciát.
![]()
-
Epikurosz #223 Rákerestem, engem igazol.
Aztán ír a foton tömegnélküliségét megkérdőjelező elméletekről is, amelyek nagyon érdekesek, és nem is olyan hihetetlenek. -
who am I 7 #222 jó, sokmindent nem gondoltak régen, nyilván azt sem, h a Nap x milliárd év múlva elégeti a Földet..vagy az magától kihűl..vagy különböző dolgok azonnal el tudják söpörni az emberiséget a Földről..Meg a hírtelen felmelegedéssel, se számoltak még akkor..meg még gondolom ezernyi dolog van, pro-contra, csakhát nem tudunk még mindent :) -
Juszufka #221 Fejezd már be a hülyeség terjesztését, hányan szóljunk még neked? A gázcsövek gerjesztik a gázt, magasabb energiaállapotba hozzák az elektronokat, és az alacsonyabb energiaállapotba visszaugró elektron bocsát ki egy fotont. Nem maga az elektron lép ki. -
Epikurosz #220 Ezt sem jól tudod. 
![]()
-
Balu0 #219 Pontosan ezért "találták fel" az energiapalyzsokat a sci-fikben. Köztudott hogy palyzsok nélkül nem lehet fénysebességre kapcsolni mert szétesik a hajó... :D
Energiapalyzs meg előbb lesz a valóságban mint fénysebességre képes jármű, tehát nó para :D -
Peetkiller #218 Szerinted a neoncsőben hogyan keletkezik a fény? az elektromos térben gerjesztett, telített elektronhéjú neon-atomok a rezonancia miatt ledobnak egy elektront, ezáltal a héjuk ismét stabillá válik, de a kilökődött elektron fénysebességgel elhagyja a neoncsövet, ekkor már fotonnak hívjuk... Általános iskola hetedik osztály!!!! meddig elektron az elektron? ha a foton becsapódik egy másik atomba, annak a felső elektronhéjába beépülve elektronná válik, másképpen abszorbeál. Amennyiben az anyag nem hőmérsékleti emelkedéssel reagál, abban az esetben a folyamatot ionizációnak hívjuk. A foton korpuszkula is egyben, nem csak hullám!!!!
