A sebesség öl

Ugye most csak viccelsz, és megpróbálsz a magad szokásos elkúrt módján jópofa lenni? :)

Üdv az "észreveszem tizedikként ugyanazt a hibát, amirõl kilencszer már elmondták, miért nem hiba" klubban!

Ha az idegeneknek sikerülne is megépíteniük egy fénysebesség elérésére képes jármûvet, akkor sem élnék túl vele az utazást.

fuck yeah, még mindig itt tartunk, ósdi nézetek baszdmeg, féregjárat ésatöbbi hol van?

"Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezetõ utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia."

Szerintem ehhez 30 ezer év kellene.

Hát van benne valami, de azt se feledjük el hogy Lord Helmeték az Ürgolyhókban elkpézelhetetlen sebességgel utaztak amihez képest a fénysebesség bakkfitty:). Még sem lett komolyabb bajuk...

Meg ne adj a számba szavakat, kérlek. Szó szerint idézhetsz, de ne írd le, hogy "te azt írtad, hogy" és akkor leírsz valami hülyeséget, ami nyilván nem igaz. Próbálj meg tudományos precízséggel diskurálni. Használd azokat a fogalmakat, amiket bevezettem, és ha neked nem jön ki, amit írtam, kérdezz rá a definícióimra, mert ott lesz a megoldás.

Most kezdem unni, hogy már megint belém köt valaki, mert nem sikerült megérteni, amit írtam. A Föld g gravitációs gyorsulása, és a mûholdhoz rögzített vonatkoztatási rendszerben megjelenõ s gyorsulás az ûrhajó fedélzetén (de csak ha nem csillagromboló nagyságú hajóról beszélünk) azonos nagyságúak, és ellentétes irányúak. Ez így van. Ez fizika. Ebbe ne kössetek már bele még egyszer.

OFF

"Luke közvetlen a Dagobahra repült, míg Soloék akár hónapokig is menekülhettek a Birodalmiak elõl.. az ominózus asteroida kergetõzés, hetekkel vagy hónapokkal késõbb is történhetett a hothi csata után, csak nem rágták az idõ múlását a szánkba :D"

Az Ezeréves Sólymon hónapokig egy ruhában, fürdés nélkül sokáig nem bírhatják, olyanok lesznek borotválkozás nélkül, mint csubakka. :P

Szerintem sokkal egyszerûbben cáfolható az idõutazás, de a tied is jó. De mi van, ha elméletileg lehetséges lenne, csak nem utaznak vissza, mert nem akarnak?

A válasz pofonegyszerû. Az idõ nem egy létezõ mennyiség, az ember azért vezette be, hogy kategorizálni tuda a jelengések egymásutániságát. Az idõ definíció szerint az, amit az óra mér. Nem lehet elõre-hátra utazni benne. Nem egy létezõ fizikai mennyiség, mint pl. az energia. Ezt az ember maga kreálta, hogy leírhassa a megváltozásokat. Kezdve a lim dt->0 ds/dt-vel.

"az ûrhajó fedélzetén tehát nulla a gravitáció"

Vagyis a gravitációs mezõ kikerüli az ûrhajót. Ez már majdnem antigravitáció.

"Belátható tehát, hogy a két gyorsulás ellentétes irányú. Mivel az ûrhajó akadálytalanul zuhan a Föld felé, ezért belátható, hogy a nagysága is azonos."

Ez nem egészen így van. A gyorsulások vektoriálisan összegezhetõk, de ha külön-külön kiszámolod a Földre és az ûrhajóra a gyorsulást, nem egyenlõ gyorsulásokat kapsz, hiszen a zojjektum gravitációs mezeje függ a tömegétõl. Mert te azt mondod, ha leejtek egy kavicsot, az akadálytalanul zuhan a Föld felé, és mivel õ is vonzza a Földet, és a Föld is vonzza a kavicsot, a gyorsulásuk kiejtik egymást és a levegõben lebeg a kavics.

Az ûrhajó tömege elhanyagolható a Földéhez képest, ezért az eredõ gyorsulás g, és az ûrhajó gyorsul a Föld felé. (Ha két Föld zuhanna egymásra, az eredõ gyorsulás 2g lenne.) Viszont a súlytalanság azért jön létre, mert nincs alátámasztás, illetve felfüggesztés, tehát az ûrhajó az utasaival szabadon esik. Az ûrhajónál g gyorsulás pedig nem más mint a centripetális gyorsulás, ami biztosítja a körmozgás dinamikai feltételét.

"hiszen kb. velünk egy technikai fejlettségük lehet."
Én azért ezt nem mondanám ilyen könnyen. Az ember csak ~50-60 éve van az ûrben, ez pedig egy civilizáció életében szinte elhanyagolható idõtartam. Vannak egy egy bolygó életében sokkal nagyobb hatások: meteorbecsapódások, amelyek igencsak befolyásolják, mikor-hogyan-milyen élet alakul ki. Mint pl. nálunk is. Volt nagy bumm, dinóknak annyi, jöttünk mi.
Máshol maradtak a dinók, ember (intelligens élet) meg alig van, mert megeszik õket.. :)
Meg aztán mennyi a bolygó forgásának ideje, csillagát mennyi idõ alatt kerüli meg, milyen íven, mert lehet, hogy kurvahidegvan folyton, és nincs mezgaz. stbstb.
lehet vitatkozni, én így látom a dolgokat; ha van értelmes élet rajtunk kívül, akkor az vagy túl fejlett hozzánk, vagy még most pattintják a köveket a barlangban... <#vigyor>
aki egyetért, írjon, kidolgozzuk az elméletet, csinálunk neki honlapot, publikáljuk és rólunk is csámcsoghatnak majd itt az sg-n a mindenki... <#idiota>

Ezért nem tudjuk megfelelõen leírni az õsrobbanást, meglehet...

Miért nem írod mindig oda, hogy ez az én elméletem?
Miért lopsz?

mennyi fizikus van az sg-n:DDDDD

A mozgás a térben értelmezett. A tér tágulása nem képezi részét a térbeli mozgást leíró egyenleteknek, csak hátterét adja.

"Ha az idegeneknek sikerülne is megépíteniük egy fénysebesség elérésére képes jármûvet, akkor sem élnék túl vele az utazást."

Na már most miböl gondoljuk, hogy ETnek aluból lesz az ürhajója? Lehet valami olyan fémszerüböl, ami még a Nap höjét is simán kibirja.

Az energiát, ami a hajónak ütközik meg lekell valamilyen formában vezetni a pajzson keresztül. Valami elnyelö szerkezetbe... De ez mind mind még nagyon messzi dolog, elöbb olyan hajót kéne épitenünk ami egyáltalán saját "lábán" képes kimenni az ürbe és nem holmi rakétákkal. Nem?

Ha a "tér" képes a fény sebességénél gyorsabban tágulni és az anyag a térrel együtt "mozog", akkor miért is nem lehet a fény sebességénél gyorsabban mozogni?
Ravasz kérdés, tudom.<#eplus2>

Csókolom, hát mire való a hajó pajzs meg az antigravi? Ha nem erre... <#nyes>

Ezzel az a baj, hogy ha azt szeretnéd, hogy a tudatod egyben maradjon, akkor nem atomi szintû hanem kvantumállapot-szintû szkennelés kell hozzá, az meg a határozatlansági elv miatt borul. (vagy nem :)

AZ egy dolog hogy te azt hiszed hogy neked van igazad.. :) Az meg egy másik dolog hogy én meg úgy vélem, hogy elõbb vagy utóbb ezek a dolgok is megszületnek. Az igazságot meg bízzuk az idõre ;)

Egyelõre nem fenyeget az a veszély, hogy fénysebeséggel utazunk. Mellesleg ez a sebesség is lassúnak mondható csillagközi távoknál, ezért vannak általában más hajtómûvek a sci-fikben. ugye Asimov rendesen kitalálta ezt a hiperhajtómû dolgot, azóta is koppintják csak más-más néven.

ja, ezt szokták elsütni amikor hallják a véleményemet :D
csakhogy szerintem nekem van igazam ettõl függetlenül :D
miért is? annyit segítek, hogy fõleg nem technikai okai lesznek :D

erre való a csillagkapu :D

Csalással elvben el lehet érni ,hogy bármilyen test fénysebességgel utazzon. Ha nem a testet, hanem az azt leíró információt továbbítjuk. Csak akkor kell egy olyan berendezés ami összerakja a célállomáson. Akár embert is lehetne így továbbítani, "A" pontba leszkennelné egy érzékelõ, átkonvertálná fényjelekké amit kapott, aztán "B" pontban valami molekuláris assembler összerakná atomról atomra.
Vagyis tulajdonképpen lemásolná. Amolyan szegény ember transzportere. Persze az lenne az igazi, ha a tárgyat energiává tudná konvertálni és azt az energiát át tudná küldeni, amibõl összerakná, az esetleges veszteségeket pótolva. Mondjuk nem hiszem(gyakorlatilag fingom sincs, de pssszt!!!) , hogy sok energiáról van szó, szal inkább másolná.

Ha a papír, akarom mondani térhajtogatós vagy egyéb fénynél gyorsabb módszer nem jön össze, lehet, hogy így fognak "utazni" az emberek vagy amik lesznek(hódok), ha lesznek.

Fegyvereket maxiumra, tartalék energiát az elülsõ védõpajzsokra, Mr. Sulu aktiválja a térhajtómûveket, 7-es fokozat.<#hawaii>

"Ezt pofáztam"

Nem. Te ilyeneket mondtál, hogy:

"a súlytalanság effektíve a gravitáció hiányát jelenti."

meg hogy:

"A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat."

Ezek az állítások egész egyszerûen nem igazak. Ha olyanokat mondtál volna, amiket én, akkor nem javítalak ki.

Nem kell a melléduma, benézted, van ilyen.

gombabácsi: az 1800-as évek végén mindenki csak mosolygott Verne Nautilusán, vagy a Holdraszállás ötletén... sorold fel ebbõl a kettõ elképzelésbõl melyik nem született meg mára? :D

Mindenre elég 640KByte!
Ez is egy hasonló kijelentés!

OFF:

A Star Warsos kérdésre válaszolva (korábbi hozzászólónak):

Nincs semmi baj Luke tréning idejével... Luke közvetlen a Dagobahra repült, míg Soloék akár hónapokig is menekülhettek a Birodalmiak elõl.. az ominózus asteroida kergetõzés, hetekkel vagy hónapokkal késõbb is történhetett a hothi csata után, csak nem rágták az idõ múlását a szánkba :D

A hothi vereség után Soloék valszeg elterelték a Birodalmiak figyelmét, hogy a lázadó flotta eltûnhessen új bázist találni... Na meg az sem rögtön a hothi csata után történt hogy Vader fejvadászokat állítatott Soloékra hogy megtalálják õket... Bobba Fett sem egybõl az feladat kihirdetése után jött rá hogy Solo pont a csillagromboló hátára tapadva fog megszökni..

Szóval Lukenak volt elég ideje kikupálódni... Mellesleg meg azért ért oda idõben, mert elõre megérezte a jövõt, így napokkal elõtte elindult a Bespinre, valószínûleg még Soloék elõtt :)

(filmtörténeti rovatunkat hallották)

ON:

Lehet, hogy igaz amit a doki ír, de tegyük hozzá, ha a hipertéri utazás a valós téren kívül történik akkor nincs semmilyen sugárzás és hidrogénnyaláb... Mellesleg ha a "fapados" módszernél maradunk elég egy supravezetõ pajzs nem? Elvileg az LHC-ben is azokkal terelgetik és tartják kordában a felgyorsított atomagokat... Elméletben mûködhetne olyan pajzs, ami semmmi mást nem csinál csak a mozgásvektor irányából félrelöki a kérdéses hidrogénatmokat.

De javítsatok ki ha nagyon hülyeséget beszélek...

Az emberiségnek még ahhoz is évszázadok kellenek szerintem, hogy szembenézzen a ténnyel: soha nem fogunk eljutni más csillagokhoz. :D
Fõleg a gyagya "scifi" sorozatokon felnövekedõ fiataloknak lesz ez hatalmas trauma.

A sokadik ember vagy, aki ezt felhozza ezen a fórumon, de nem én leszek az, aki sokadjára is leírja ugyanazt. Majd visszaolvasol.

Az utolsó elõtti bekezdésben van egy kis hiba. A Tejút rendszer átmérõje 100.000 fényév. Mivel a Naprendszerünk a peremhez közelebb esik mint a központhoz, ezért a Tejút közepe kb 30.000 fényévre van tõlünk. Tehát egy fénysebességgel repülõ ûrhajónak 30.000 évbe és nem 10 évbe kerülne megtenni az utat.

Igazad van, a Földé mutat befelé, és az ûrhajóé kifelé. A többi amit mondtam az ettõl még igaz.

"az eredõ nulla."

Ezt pofáztam. A hozzá rögzített rendszerben van gyorsulás. Az eredõ is csak a rendszer orbitális pálya menti görbéjén nulla, máshol véges.

Lehet, hogy a fény nem is fény, hanem egy sokkal sokkal gyorsabb valami ami létrehozza a fényt? :-O Naezt jólmegaszondtam...bár a tachion gyorsabb mint a foton.

Látom te is trek fan vagy. :))

Húúú..deakkor a fény az maga az energia..és mikor elér hozzánk, akkor éppen akkor jön létre...vagy nem? Persze lehet, hogy de, és éppen ezért láthatóak a tárgyak, hiszen mint volt róla szó nem visszaverõdik, hanem az adott tárgyból jön létre, gerjesztõdik. Tyûûûû.

De akkor a réten kint a boci önmagától miért nem tud ilyen gerjesztett állapotba jutni, miért nem fénylik, mi kéne hozzá? :)))

Ma ez a masodik oldal ahol leirom, de ez az elso magyar nyelvu. A professzor ugy nez ki, hogy nem igazan olvasta a 60-es evek ota kitalalt tudomanyos megoldasokat, sot nem latott egy rendes scifit sem. Letezik egy olyan hajtomu terv, amit Bussard ramjet-nek hivjak. Ez elol egy Bussard fele hidrogen kollektort tartalmaz, kozepen egy fuzios hajtomuvet es hatul egy plazma gyorsito rendszert. Ez utobbit vasimir neven tesztelgetik manapsag es ha minden jol megy az iss is kap egy kisebbet emelo hajtomunek. A fuzios reaktorokon dolgoznak (a Bussard fele megoldas elektrodinamikus confinement-et hasznal), a Bussard kollektor pedig semmi mas csak egy elektromagneses reszecskegyujto tanyer, ami a hajtomu reakcios anyagat szedi ossze. Ennek hatalmas elonye, hogy a reaktorhoz nem kell az urhajonak tul sok uzemanyagot magaval vinnie, mivel azt a csillagkozi terbol szedheti ossze menet kozben.

Az urszekerek cimu scifi-ben pont ilyen meghajtast hasznaltak impulzushajtomu neven, amivel fenysebesseg alatt kozlekedtek. Minden hajon ott van es a sorozatban Bussard kollektorkent emlegetik, a szerkezet altal letrehozott eroteret pedig navigacios pajzs-kent, azaz a fenysebesseg alatti kozelekedeshez az utasok vedelmere hasznalt energiamezokent. A szamtalan sorozat jopar reszeben elmagyarazzak a mukodeset is, ami a teleporttal ellentetben egy az elso sorozat idejen mar publikalt otletre alapult.

A prof kb. 50 ev kesesben van a technika mai allasahoz kepest.

http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard

A fenysebessegrol es az ido dilataciorol pedig lehet vitatkozni, de nem erdemes, mert mar utanna mertek. (az ido lassulasat a magasabb energiaszint okozza, amit okozhat sebesseg valtozas de nagyobb gravitacio is, a lenyeg, hogy az adott tomeg energiaszintje mekkora) A fenyre egyebkent mivel nincs tomege, nem hat az ido, tehat a feny szamara a sajat belso ideje kb. egyhelyben all.

"A vonzó tömeg középpontjából a vonzott tömegre mutató egységvektor. Az kifelé van."

Megint pongyola voltam, "vonzott" helyett "gyorsuló".

amúgy birom amikor az idõutazásról van szó.
Számomra egyszerû a magyarázata, hogy lehet-e, vagy nem
Ha lenne idõutazás, akkor az idõutazókkal nem csak MOST találkozhatnánk, vagy MAJD, hanem MINDIG.
Tehát annyira valószínû az idõutazás, mint amilyen gyakran találkozunk ilyenre utaló feljegyzésekre, írásokra, rajzokra a történelembõl.

"olvasd el még egyszer és csak utána írj"

Így történt.

"A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat."

Ez tökre nem igaz. Józan paraszti ésszel is, ha körülesi a Földet, akkor hogy gyorsulhatna kifelé?
De komolyabbra fordítva a szót, pontosan a negatív elõjel miatt mutat befelé. Ugyanis: "r^ is the unit vector from center of mass of the attracting object to the center of mass of the object being accelerated."
A vonzó tömeg középpontjából a vonzott tömegre mutató egységvektor. Az kifelé van.

"így a hozzá rögzített rendszerben a Földével pontosan ellentétes irányú gyorsuló komponens van jelen"

A hozzá rögzített rendszerben kiegyensúlyozott erõk vannak, gyorsulás nincs, mert az eredõ nulla.

Az ekvivalencia a tömegrõl szól, ehhez a kis kitérõhöz semmi köze.

Jó !

de ha egymáshoz képest nyugalomban vannak, de más a tömegük, tehát különbözõ erõhatást segítségévellehetett õket szinkronba tenni, akkor a földrõl nézve eltérõen telik az ürhajókban az idõ, egymáshoz képest pedig egyformán ?

Akkor fog egyformán telni, ha egymáshoz képest nyugalomban vannak, egészen addig amíg az egyik ûrhajó tömege nem valami feketelyuk nagyságrendû irreális mennyiség.

Egy kérdés fogant meg bennem.
fellõnek egyszerre két ELTÉRÕ TÖMEGÛ ûrhajót, párhuzamos pályán egymással, és közel fénysebességre gyorsítják fel õket.

Az eltérõ tömeg miatt fognak-e szinkronban menni egymás mellett ?
Az idõ a két ûrhajóban egyfomán fog-e telni ?

Na, nem szeretném, ha ez most elharapózna, úgyhogy egy hsz-ben igyekszem pontot tenni az egész végére.

Az elsõ dolog, amin te kiakadtál, az nem ûrhajóra vonatkozik, hanem az az általános relativitás egyik posztulátuma. Ez így hangzik. A Wikipédia oldalon ezt úgy találod meg, hogy ekvivalenciaelv.

És most ismétlés következik, ami igaz, tehát ha nem értesz egyet vele, rajzold le papírra, olvasd el még egyszer és csak utána írj. A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat. Képletet itt megtalálod (figyeld a negatív elõjelet). Az ûrhajó, mely egy gyorsuló rendszer, "körülesi" a földet. A föld középpontja felé gyorsul, így a hozzá rögzített rendszerben a Földével pontosan ellentétes irányú gyorsuló komponens van jelen. Belátható tehát, hogy a két gyorsulás ellentétes irányú. Mivel az ûrhajó akadálytalanul zuhan a Föld felé, ezért belátható, hogy a nagysága is azonos. A két gyorsulásvektor összege nulla, az ûrhajó fedélzetén tehát nulla a gravitáció.

Ezt azért jelenthetjük ki, mert eddig nem indokolja semmi, hogy ne fogadnánk el az általános relativitást, mely kimondja, hogy "a gyorsuló rendszer ekvivalens a homogén gravitációs mezõben levõ rendszerrel", mely utóbbit nyugodtan választhatjuk egy inerciarendszer + egy gravitációs tér összegének. Ez az ekvivalencia, a gyorsulás és gravitáció, a tehetetlen és gravitációs tömegek egymással ekvivalensek.

Elírtam, bocs.

A centrifugális ERÕ az az EREDÕ* erõ, ami stb. És ezen erõ hatására kiváltott gyorsulás a centripetális gyorsulás.

*Ezt is kihagytam, pedig nagyon fontos. Már egy jegy levonásom lenne. :P

"Nem, az ûrhajó inerciarendszerben vett gyorsulása pontosan a gravitációs gyorsulás."

Saját rendszerében véve meg nyugalomban van, semerre nem gyorsul. (Csak a Föld táncol körülötte)

De ez nem igaz.

Elsõ lépésként határozd már meg, hogy milyen vonatkoztatási rendszerben teszed a kijelentést, kérlek!
Úgy látom, hogy az ûrhajó vonatkoztatási rendszerében. Az viszont nem inerciarendszer. A "kiegyensúlyozó" erõ, amirõl beszélsz, az a centriFUGÁLIS erõ, ami egy inerciális, fiktív erõ. Azért van _felvéve_, hogy ellensúlyozza a centripetális erõt(ami itt a gravitáció), és így a rendszerre igazak legyenek Newton törvényei.

"éppen ez a gyorsulása az, ami azonos nagyságú és ellentétes irányú a gravitációs gyorsulássa"

Nem, az ûrhajó inerciarendszerben vett gyorsulása pontosan a gravitációs gyorsulás. Azért van körpályán, mert a haladási irányára merõlegesen gyorsul. Pont a Föld felé mutat a gyorsulásvektora.
Ha az lenne, amit írtál, akkor parabolapályán elhagyná a Földet.

Az interferencia hullámjelenség. Ebbõl semmi mást nem tudsz számolni, mint a fény hullámtulajdonságait. Fotonok valóban léteznek. Szerintem ez nem probléma. De ha mégis, akkor alighanem a speciális relativitáselmélettel föloldható.

Ha definíciókról beszélünk és pontosak vagyunk, akkor rögtön egy gyorsulás nem lehet egyenlõ egy erõvel. Más a dimenziójuk. Egy hosszúság sem lehet egyenlõ egy tömeggel, ez talán jobban érzõdik.

Az ûrhajó gyorsuló rendszer, nem állítottam mást, éppen ez a gyorsulása az, ami azonos nagyságú és ellentétes irányú a gravitációs gyorsulással, a kettõ összege nulla, tehát az ûrhajó fedélzetén a gravitáció elhanyagolható hibával nulla.

Amcsik is hívják simán "laser sword"-nek. A filmben nem, de egyébként simán. Egyébként magyarul is fénykard, csak közszájon lézerkard. Pont, mint az amcsiknál.

Attól még, hogy a fotonok szóba sem jöhetnek még vannak fotonok. Csupán ennek a tükrében az interferóméteres c = konst kisérlet nem tûnik túl meggyõzõnek.

Ez nem igaz.

A centripetális gyorsulás definíciószerûen az az erõ, ami a testet körmozgásra kényszeríti.
Ûrhajó esetében ez az erõ a gravitációs erõ, és nem ellensúlyozza semmi. (Föld inerciarendszerében lévõ modellrõl beszélek.)
Az ûrhajó gyorsuló rendszer, nincs nyugalomban.
Egy súllyal rendelkezõ rendszer nyugalomban van. A gravitációs súlyerõt ellensúlyozza az alátámasztásról átadódó nyomóerõ.

A két rendszer nem egyenértékû. Valamit félreértettél.