A sebesség öl

Hawaii #353 Tökéletesen egyetértek veled!😄

Az idõ akkor is telik, ha nem méred. Na bumm!

Hawaii, te meg ne sulizz engem a vákuumból, mert lehet, hogy én írtam be oda azt a passzust, vagy valaki, engem olvasván.

"Ezért ha lehetséges, hogy az idõmérõ eszköz jobban meghatározza "
Javítás:
Tehát lehetséges,hogy az idõmérõ eszköz jobban meghatározza

Az elõbbihez még hozzávehetném azt a példát, hogy a beduinok a sivatagban teával mérik az idõt, és a távolságot, például azt mondják három teányira van a legközelebbi oázis.
Ezért ha lehetséges, hogy az idõmérõ eszköz jobban meghatározza az idõ látszólagos múlását, mint a sebesség. Ezért hibás olyan mérõeszközt használni ami az adott célra alkalmatlan. A sivatagban tökéletes a tea, a hétköznapi életben a karóra, a GPS-nél az atomóra (ott azért már visítva). Bizonyos tudományos kérdések eldöntésére viszont már alkalmatlan.
Majd lehet hogy pár év és találnak megfelelõ eszközt (ha keresnek), és hipp-hopp máskép fog telni az idõ.
Ezért nem jó, az idõ jelenlegi definíciója, mert megváltozhat.

"A vákuum egy olyan térbeli térfogat, ami lényegében nem tartalmaz anyagot, így a benne lévõ nyomás sokkal alacsonyabb, mint a standard légnyomás.<1> A szó latin eredetû, a „vacuus” melléknév jelentése: „üres, valamitõl megfosztott, szabad”<2>, jóllehet egy tér soha nem lehet teljesen üres. A „tökéletes vákuum”, mint olyan inkább csak filozófiai fogalom. Valóságban még soha nem figyeltek meg „tökéletes vákuumot”, és a kvantumelmélet szerint nem is lehetséges."

"A világûr általában sokkal üresebb, mint bármilyen mesterséges vákuum, amit létre tudunk hozni. A világûr nyomásértelmezését ugyan nehezíti, hogy ott a nyomás túlnyomó része a napszélbõl származik, amihez képest az izotróp gáznyomás elhanyagolható."

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1kuum

Tehát, ha valaki esetleg a filozófiai értelemben vett 'tökéletes vákuum'-ban gondolkodott eddig, az vegye a fáradságot és olvassa el a Wikipédia vákuumra vonatkozó cikkét.

Az idõ lassul ha majdnem fénysebességgel száguldassz az ûrhajóban. VAgy az idõ ugyanolyan csak a földiek gyorsultak fel?😄
Ez már el van döntve. Ez van.😄 Az óra jól mér az eltérés valós a más kordinátarendszerben lévõ órával.

Nos te fektess bele energiát, a szövegértésbe:

Én írtam:
Ebbõl az a következtetés, hogy nem az idõ lassul, hanem hibásan mérjük (definiáljuk).

Te írtad:
Azért mérünk, mert az óra egy mûködõképes szerkezet, ami a mérést szolgáltatja. Nem a hagyományos hétköznapi értelemben vett idõ telik lassabban, hanem a szerkezet mûködik lassabban, de mivel "az idõ az, amit az óra mér", tehát az idõ fogalma szoros kapcsolatban áll a méréssel, és a mérõeszközünk lassabban jár, ezért az idõnk telik lassabban.

Hát nem érdekes?<#papakacsint>

A vákumban ha már hat valami erõ, akkor már nem vákum.Mert az erõt, az energiát valaminek közvetítenie kell. A vákumban is van energia. És ha van energia, akkorlennie kell valaminek ami közvetíti.Tehát ha már van valamia vákumbana mi közvetíti aze negriaáramlást, akkor az már nem vákum.Legalábbis nem tökéletes vákum.Lehet h ezt a valamit ami közvetíti a részecskék közötti kapcsolatot, a tér.

Az én józan paraszti eszem szerint a vákuum, mint olyan nem létezik. Soha nem is létezett.
Illetve, szó köztünk maradjon, el tudom képzelni, hogy valamilyen módon Bose-Einstein kondenzátumból álló gömbhéj belsejében esetleg, talán lehet vákuum, mint olyan, de ebben nem vagyok biztos.

Tudni kéne h mi történik az egyes rendszerekben, és az egyik rendszerbõl mit lehet érzékelni a másik rendszert tanulmnyozva és fordítva.

Találtam valami érdekeset:
"The constancy of the speed of light was postulated by Albert Einstein in 1905,<4> motivated by Maxwell's theory of electromagnetism and the lack of evidence for the luminiferous ether but not, contrary to widespread belief, the null result of the Michelson–Morley experiment.<5> However the null result of the Michelson–Morley experiment helped the notion of the constancy of the speed of light gain widespread and rapid acceptance."

http://en.wikipedia.org/wiki/Michelson%E2%80%93Morley_experiment

Visszaolvastam az utóbbi néhány hozzászólásod és úgy tûnik, nagyon hasonlóan gondolkodunk. <#eljen>

Nem vagyok atyauristen, mért kérdezel ilyen hülyeségeket?

csak írogatok, válaszolgatok, beszélgetek..

Az ürhajós példát megtalálod a neten, simán értelmezhetö, ábrák is vannak, és minden kérdésre, felvetésedre választ találsz, hadd ne másolgassam ide be...
de az alapvetõ válasz az összes feltevésedre, hogy nincs általános igazság, mint ugye nézöpont sem, amit írtál mind igaz, de csak a saját vonatkoztatási rendszerében..

ott érted félre a dolgot, hogy mindent egy rendszerbe raksz...holott épp az a lényege hogy mindnek sajátja van..

<#eljen>

Ez az elméletem az Assain féle kocka példára.
Remélem valaki kijavít ha nem jól gondolnám.

300e km oldal nagyságu kocka alaku ürhajó. Az egyik faláról amásik felé
elindul a fény és az ûrhajós látja h 1 mp alatt ér a másik falhoz.
Akik a földön vannak az úgy látja h elindul a fény és kevesebb mint 1mp alatt el is érte a másik falat. DE csak akkor ha a fény iránya ellentétes az ûrhajó haladási irányával. VAgyis ami az ûrhajóvan 1 mp, az földrõl nézve kevesebb, vagyis ott gyorsabb az idõ, azaz az ûrhajóban lasabban telik az idõ. Akkor látják a födrõl a fényt görbének, ha a fény haladási iránya és az ûrhajó haladási iránya nem 0 vagy 180 fokot zár be. Ha megegyezik, akkor a fény a külsõ megfigyelõ számára a fény ugyanolyan sebességgel halad mint az ûrhajó, az ûrhajós számára a fény sebessége 0 vagy 300000 km/s?
AH az ûrhajó fénysebességgel megy akkor úgy is tekinthetünk rá mintha 0 sebességgel menne, és minden körülötte halad fénysebességgel. Ezesetben a fény 300000 km/s al halad az ûrhajóban az ûrhajósok megfigyelése szerint. A földrõl nézve a fény az ûrhajóban megegyezõ iráányba száguldva áll.

Teljes mértékben igazad van. Igaz, sok mindent tettem én már a felsorolásból, de ez csak 1 ember cselekedete, ami bolygó szinten édes kevés. Itt globális nézett változtatás kellene, vagy marad a jelenlegi helyzet.

Miért, szerinted háborúzni kéne? Nem hippi féle gondolkodás mód ez, inkább csak normális.

Ne ess te is ugyanabba a hibába! Nem az számít ki mondja, hanem, hogy mit mond. Kerüljük a személyeskedést és a lényegre koncentráljunk.

Ez az Assain itt az atyaúristen?

Hény évesek vagytok?

Xd
jaaa.
NA ez is kétértelmûség ami miatt könnyen le lehet menni a helyes útról 😄😄😄

Elnézést, ha félreérthetõen fogalmaztam. Úgy értem, hogy én is gyakran ellentmondásosnak látom a vonatkozó szemléltetõ példákat, tehát ebben egyetértek veled.

Lássad akkor!

"Csak arra akartam utalni velük, meg az egésszel h egyik helyen ezt írják a másikon meg azt a kettõ ellentmodn egymásnak és azért keveredek néha zsákutcába."

Ezt sajnos én is így látom.

Attól hogy olvasgattam Rohán János írásait az még nem azt jelenti hogy azt is vallom. Csak szeretem olvasgatni mások logikáját.
Én csak kérdéseket vetettem fel. Nem azt írtam le amit vallok.

ELFELEJTETTEM ODAÍRNIA FORRÁST.mind1 este volt már😄

"Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, és kikerülheted a hibázást, ha fizkát tanulsz. Mindenkinek tanácsolom!" by djhambi

Lehet elõbb megtanulni a fizikát aztán értelmezni, és lehet mindkettõt egyszerre.BEmagolhatom én az egészet úgy ahhogy van 1 lexikomból hanem értem. Lehet h nemtanultam még olyan szinten fizikát mint te, de hülye nem vagyok. Sok dologra magam jöttem rá mielõtt láttam volna a fizika könyvemben.(Nem kvantumfizika😄)

"ne más dolgait szajkózd értelmetlenül, próbálj önálló gondolatokat létrehozni..(persze ha te vagy Rohán, akkor bocs😊 )" by:assain

MIért nem azt mondod h elloptam? És mi az h értelmetlenül? Ha hülye vagy megérteni miket írok akkor minek olvasod el? Ha úgy írom le ahhogy a proftól halottam, 1. meg sem érted
2. kétszer ilyen hosszúú lenne
3. Minek írjam le magamtól ha ctrl+c, ctrl+v és ott van?

"gravitáció hat a fényre, mert elhajlítja azt.
nagyobb test több gravitont vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... Akkor a fényben van graviton?"

nem! a gravitáció a térre hat, azt görbiti meg, és a fény követi a görbületet, látványos példa, talán már láttad, takaró a tér, egy nehéz golyó egy bolygó, és ahogy benyomodik a takaroba a golyó (bolygó) ugy görbül meg a tér, a takaron haladó fény követi a görbületet.

- erre szendvicsevés közben jöttem rá xd

Tudom h hülye értelmetlen feltevések voltak
Csak arra akartam utalni velük, meg az egésszel h egyik helyen ezt írják a másikon meg azt a kettõ ellentmodn egymásnak és azért keveredek néha zsákutcába. MJad legközelebb írok 1 értelmezõ magyarázatot h mi mire utal...


Bocs, de azon hogy a fénysebességet vízszintesen mérték, azon szarrá röhögtem magam 😊 bocsánat...akkora butaságokat írsz hogy mindre nem is tudok válaszolni... by assain

Ezt sem fogtad fel. Szétnézel a neten ezt a baromságot találod.

írásaim végére írtam ezt: ...Csak mindig zsákútcára tévedek és ellentmondásokba...
Szted mi a fenének írtam ezt ide? Mert azt vallom amiket írtam? Nem is az én godolataim.

Épp ez az, hogy igyekszem nem bedõlni senkinek. Egy dologra tudok csak alapozni és az a következetesség. Ha jól értem, a tudományos gondolkodásmódnak nélkülöznie kell minden nemû tekintélyelvûséget.

Az általad idézett oldalt és sok már sok másikat is olvastam, pont ezért merültek fel a kérdéseim.

Idézet a Wikipédia, "idõdilatáció" oldalról:
"A speciális relativitáselméletben az idõeltolódás mindkét vonatkoztatási rendszerben fellép a másik rendszerbõl nézve. Ez feltételezi, hogy a két rendszer egymáshoz viszonyítva egyenletesen mozog és a megfigyelés ideje alatt egyik sem gyorsul."

És konkrétan hogyan tudunk egyenletes, gyorsulás nélküli mozgást szavatolni, amikor az anyag görbíti a teret? Ha építünk egy kocka ûrhajót, aminek a 6 sarkán egy-egy gravitométer található, akkor az egyenletes mozgás szerint mindegyiknek azonos értéket kellene mutatnia. Ez nem ellentmondás? Mi több, a gravitométer, illetve az összes mérésre alkotott mûszerem is atomokból áll, amire eltérõ mértékû gravitáció, térgörbület hat.

Tehát ha úgy gondolod, érted a relativitást, akkor kérlek a saját szavaiddal mondd el mit látok rosszul! Ha csak tekintélyekre mutogatsz, hogy õk így, vagy úgy magyarázzák az nem egyeztethetõ össze a tudományos gondolkodással.
Azt is megértem, hogy egy idõ után, ha mindenkinek el kéne magyarázni mindent, az elég fárasztó tud lenni, ezért is igyekeztem olyan kérdéseket feltenni, amikre - olvasgatva többek közt a wikipédiás cikkeket is - nem találtam választ.

Rendben, ha nem ismered az említett illetõ "munkásságát" akkor bocsánat, azt visszavonom....csak nagyon összecsengtek a kérdéseid az õ elméleteivel 😊
keress utána...de nagyon ne dõlj be neki 😊

semmi gond, bár nem értem a szójáték jogosultságát..mindegy 😊

mért következik? mert ezek a "fogalmak" a áltudományos témák kedvenc érvei😊

semmi gond, csak olvasgass vissza, sokat megérthetsz...írtam be egy linket a 320 hozzászólásban, ott sok választ találhatsz

Nem tudom ki Rohán, eddig csak a te itteni hozzászólásaidban találkoztam a névvel.
1: Egyszerû szójáték volt, ha zavar, mellõzöm az ilyesmit. De miért ezt ragadtad meg a vonatkozó sorokból és miért kezdtél el személyeskedni?
2: Ez lenne az érdemi válasz a kérdésemre?

"Az ilyen éterszél, dvag, meg vízszintes fénysebesség mérés, féle meghatározásokat felejtsd már el...komolytalan 😊"

Kifejtenéd bõvebben miért ez következik a kérdéseimbõl?

Azt készséggel elismerem, hogy a témával kapcsolatos mûveltségem korlátozott (kié nem az?), és az hogy tévedhetek természetes (ki nem?) nincs mit szégyellni rajta, ezért is kérdezek, s várom hogy érvekkel rávilágítsatok arra hol és mit látok rosszul. Illetve azért, mert Einstein relativitás elméleteivel kapcsolatos olvasgatásom során ezek nem hagynak nyugodni.

Látom te is olvasgatod Rohán barátunk okosságait 😊

egy kérdés engem érintett, ezért válaszolok,
1: mért tetted zárójelbe így? "(z)ür(ös)hajó" ???? ennek mi az értelme??? kissé gyerekes ez nekem..

2: a példa az idõeltérést hivatott magyarázni, arra adott választ,mért telik több idõ el a kinti szemlélõnek..nem másról szól...mért nem azt kérdezted: mért pirosra van festve az ûrhajó, mért nem kékre? kb ennyi értelme van a kérdésednek.

Az ilyen éterszél, dvag, meg vízszintes fénysebesség mérés, féle meghatározásokat felejtsd már el...komolytalan 😊

Lenne néhány kérdésem, ha méltattok becses figyelmetekre:
- A Michelson-Morley kísérlet negatív mivolta nem csupán az éterszél általuk várt irányultságára és mértékére vonatkozik? Hogyan sikerült belõle a hullám terjedését biztosító 'közeg' létezését kizárni? Mi a helyzet a késõbb, nagyobb pontossággal és eltérõ tengerszint feletti magasságon megismételt kísérletekkel? Hogyan következik ezekbõl, hogy a fény sebessége 'állandó', amikor a definíció is eleve meghatározza hogy 'vákuumbeli' közegre értendõ?
- Milyen módszerrel és hatékonysággal állítják elõ a 'vákuumot'? Az a módszer milyen léptékû 'anyagszerkezetek', kölcsönhatások jelenlétét zárja ki és milyeneket nem? Biztos, hogy jó alapokon nyugszik a speciális és az általános relativitás elmélete?
- Amikor azt mondják, hogy nem vennénk észre a különbséget a között, ha a földi gravitációval megegyezõ mértékben gyorsulnánk az ûrben, vagy szimplán a Földön állnánk, akkor mi a helyzet a gyorsulás 'irányultságával'? A gömbfelületen állva a 'tömegközéppont' felé 'mutat' minden atomom, nem egy abszolút síkra merõlegesen. Az ûrhajómon ezt hogyan reprodukálom?
- A 300e km oldal nagyságú kocka alakú (z)ûr(ös)hajóban a külsõ szemlélõ miért csak a fény útját látja eltérõnek? Az ûrhajót nem? Az talán abszolút viszonyítási rendszer a külsõ szemlélõ számára? Ez nem ellentmondás?

U.I.: Tekintélyelvû válaszoktól kíméljetek! Elõre is köszönöm.

Csak hogy emeljem a nívót: én már láttam fotont

.........amugy tényleg nem érdekel senki, hogy honnan a faxbol szedjük az energiát egy ilyen akárhogy megvalósitott utazáshoz_?

Tisztelt djhambi!

Számomra új amit mondasz, hogy "a gyorsulás abszolút". Ha az ûrhajó "a Földihez képest" gyorsult, akkor relative gyorsult nem? Tehát nem abszolút. Pár szóval kifejtenéd?

(A kérdés egyébként nem "a Földihez képest" volt feltéve)

Nem akarok kötözködni!

.........kedves CarlosBoy tök igazad van , a filozófia szerint és kivételesen milyen igaz ,a megismerés mint olyan nem létezik, csak fogalmakat alkotunk a vélt/valós környezetünkröl.

"Semmi köze a tömeghez."

Rájöttél, baszod?

Nem értettél meg. Gondolatkísérlet: Meg kell mérned a fény sebességét. Hogyan csinálnád?
-mielõtt elkezdenél atomórákon, meg mindenféle digitális technikán gondolkodni, emlékeztetlek, hogy Olaf Römer ~400 évvel ezelõtt megcsinálta. (igaz, 30% hibával, de ez az eszközeibõl adódott)
Más: meg kell mérned a Föld-Hold távolságát. Hogyan csinálnád?
-mielõtt elkezdenél lézert és tükröket használni, emlékeztetlek, hogy Aristarchus ~2000 évvel ezelõtt megcsinálta. (persze õ is pontatlanul, de nem a módszere volt hibás, csak az eszközei kezdetlegesek)

Még egy. Azzal tisztában vagy-e, hogy "egy mérés nem mérés"? Hogy egy ilyen érték megállapításához több mérést kell végezni lehetõleg több eltérõ módszerrel, és csak ha az eredmények ugyanazt mutatják, akkor lehet megadni a választ?

értem már, olvasgattad Rohán barátunk féltudományos okoskodásait, és egy az egybe ide másoltad...
csak egy jó tanács,: ne más dolgait szajkózd értelmetlenül, próbálj önálló gondolatokat létrehozni..(persze ha te vagy Rohán, akkor bocs😊 )

bocs utsó 😊 olvasgass itt:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91dilat%C3%A1ci%C3%B3

Csak neked csak most megint, olvasd figyelmesen, esetleg rajzold le egyszerüen, nem bonyolult,és azonnal megérted, mért telik lassabban az idö az ürhajóban..:


"Képzelj el egy pont 300e km oldal nagyságu kocka alaku ürhajót (elviekben persze)
a két szemközti fala közt pont 300e km a távolság. az ürhajó pont 300e km/s halad..te kivülröl szemléled.. én belülröl.. az egyik falrol elindul egy fénysugár a szemközti fal felé, ahová az én nézõpontom szerint pont 1 sec mulva érkezik meg, de te kivülröl ugy látod (mivel az ürhajó mozog) hogy a fénysugár nem egyenes vonalon halad hanem ugymond ferdén,(az ürhajó közben elmozdul hozzád képest)és ezért több idöbe telik neki az míg eléri a szemközti falat...tehát az én mérésem szerint pont 1 sec kell neki, mig a te mérésed szerint több, tehát nekem lassabban telt az idö, vagy neked gyorsabban, nézöpont kérdése😊
minden szemlélönek saját téridõ rendszere van, ezért tünik ugy hogy másképp telik az idö benne"

"A relativitáselmélet egy remekül kitalált módszer arra, hogy eltakarja elõlünk a valóságot és látványosan leírja a LÁTSZATOT"

Blabla...

"Tehát nem az idõ lassul le, hanem csak úgy látszik, mert az események tõlünk távol játszódnak le"

Minden inerciarendszerbn ugyaúgy telik az idõ, de ne felejtsük el, hogy nem vagyunk kívülállók, mert nincs abszolút inerciarendszer, és pont ez a lényeg! Minden csak relatív lehet.

"Einstein azt állítja, hogy amit mérünk, vagy képesek vagyunk mérni az a valóság."

A helyzet az, hogy számunkra az a valóság, ami külcsönhatásban van velünk, amit mérhetünk. Istent nem lehet mérni, mert nem hat velünk kölcsön, ezért számunkra fizikai értelemben nem létezik. Hülyeség lenne a fizikát olyan dolognak kreálni meg, ami nem mérhetõ, mert az pont nem a számunkra lévõ valóság lenne.

"Ennélfogva azt gondolni, hogy az idõ lassul le finoman szólva struccpolitika."

Csak a képlet értelmezése ez. Nincs benne semmi misztikus, és nincs benne semmi struccpolitika. Ha egy t értéket megszorzok egy egynél nagyobb értékkel, akkor az nagyobb lesz, mint t. Errõl van szó.

"Akkor nincs idõutazás sem, mivel az idõutazáshoz valamit kéne csinálni az idõvel, de mivel az idõ 1 fogalom, te hát hiába kísérletezgetünk 1 nemlétezõ dologgal."

Igen, az idõutazás fantasztikusm. Mivel az idõ az események kategorizálására ember által létrehozott fogalom, és definíció szerint az idõ az, amit az óra mér, tehát nem egy természetben létezõ fizikai mennyiség, ami csordogál valahol, ezért igen, nincs idõutazás.

"Einstein húzott 1 határt a fénytõl."

Nem Einstein húzta meg a határt, hanem a Teremtõ, de ezt a következõ sorban részletesebben kifejtem.

"A fénysebessége miért annyi amennyi?"

A fénysebesség egy terészetiállandó, ami a vákuum permittivitásából és mágneses permaabilitásából számolható, ami szintén két természeti állandó.
c = 1/√(εμ😉. A fénysebesség valójában nem egy sebesség, hanem egy természeti állandó, egy univerzális természeti korlát, mely egyben az elektromágneses hullám terjedési sebessége is. Olyan, mint a gravitációs állandó, vagy a vas fajlagos hõkapacitása.

"MINden nap egyre jobban látom át az egészet.Csak mindig zsákútcára tévedek és ellentmondásokba."

Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, és kikerülheted a hibázást, ha fizkát tanulsz. Mindenkinek tanácsolom!

Bocs, de azon hogy a fénysebességet vízszintesen mérték, azon szarrá röhögtem magam 😊 bocsánat...akkora butaságokat írsz hogy mindre nem is tudok válaszolni, kicsit visszaolvasnál, minden bugyuta felvetésedre értelmes logikus választ olvashatnál...

csak egy pár:

"gravitáció hat a fényre, mert elhajlítja azt.
nagyobb test több gravitont vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... Akkor a fényben van graviton?"

nem! a gravitáció a térre hat, azt görbiti meg, és a fény követi a görbületet, látványos példa, talán már láttad, takaró a tér, egy nehéz golyó egy bolygó, és ahogy benyomodik a takaroba a golyó (bolygó) ugy görbül meg a tér, a takaron haladó fény követi a görbületet.

állítottam az ellenkezõjét?

gothmog te mindent szószerint veszel.

"A relativitáselmélet egy remekül kitalált módszer arra, hogy eltakarja elõlünk a valóságot és látványosan leírja a LÁTSZATOT. A korlát a fénysebességben van. Einstein azt állítja, hogy amit mérünk, vagy képesek vagyunk mérni az a valóság. Pedig pontosan ellenkezõleg, a relativitáselméletet arra kell használni, hogy korrigáljuk vele a méréseinket, mivel tudatában vagyunk a (fénysebesség) korlátainknak. Tehát nem az idõ lassul le, hanem csak úgy látszik, mert az események tõlünk távol játszódnak le, és csak fénysebességgel korlátozva vehetünk róla tudomást. Ennélfogva azt gondolni, hogy az idõ lassul le finoman szólva struccpolitika. Ugyanez érvényes a hosszkontrakcióra"

De ha a korábbi gondolatmenetemet folytatom, vagyis h nincs idõ, az 1 fogalom, 1 kitalált dolog, akkor nincsen egyes sebességû részecskéknek más órájuk. Oké gyorsabban megyünk rövidebb idõ alatt érünk el bárhová, de amíg haladunk, az ûrhajóból kinézve is 1 et fordul a föld, és a földieknek is.Vagyis ha az ûrhajó fénysebességgel utazik az ûrben 1 napot, akkor a földrõl nézve is a föld 1 et fordul meg a saját tengelye kürül, és az ûrhajóból kinézve is. Tudjuk h 1 napig utaztunk az ûrben fénysebességgel. Tehát akkor nincs eltérés a földi és az ûrhajó óra között.Akkor nincs idõutazás sem, mivel az idõutazáshoz valamit kéne csinálni az idõvel, de mivel az idõ 1 fogalom, te hát hiába kísérletezgetünk 1 nemlétezõ dologgal.


A világot fel lehet fogni a leg egyszerûbben is, ahol csak az van amit látunk amit márni tudunk, meg fel lehet fogni egy sokkal bonyolultabb módon is.

Nincs is semmire bizonyíték. Einstein kitalált 1 rendszert, és azon belül vitatkoznak msota tudósok, de vannak akik felülbírálják, ezt a rendszert és kívülrõl tekintenek a dolgokra.

Ez nem bizonyíték h egy vadászgépre felnyonak 1 atomórát mennek vele 1 ideig és a földi atomótával összehasonlítják és eltérés van. (50 nanosecundum talán nem emléxem pontosan) ÉS az sem bizonyíték a téridõ létezésére h a müonok amik alégkörben magasan keletkeznek és olyan gyorsan elbomlanak hnem is érhetnék ela földfelszínt, hacsak a fénysebesség fölé mennének. Na de már benne is vagyunk Einstein rendszerében, ami komondja h semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkezõ anyag sem érheti ela fénysebességet.... Ezér hagyta nyitva a relativitáselméletben ezt a kiskapit miszerint nagy sebességnél lasabban telik az idõ, hogy ha mégis akadna 1 gyorsabb akkor aza nagy sebesség miatt idõutazik, vagyis az õ órája lasabban jár.

A fény nem idõutazik? Lehet h a fény sokkal lasabb valójában csak a nagy sebesség miatt az õ órája alssabb....

Einstein húzott 1 határt a fénytõl.

Sok a miért kérdés, amire a válasz az h "csak"
A fénysebessége miért annyi amennyi?
Mi az az erõ ami stabilan tartja azokat az értékeket amik szükségesek világunk mostani állapotához?
...

Létezik az hogy végtelen? (Idõ nem számít mert nincsen😄)
Ha a világûrt alkotja valami, a világûr részecskéje,amiben minden részecske létezhet, akkor nem. Ha nincsen a világûrnek részecskéje, sötét energia vagy akármi, ha csak megyûnk elõre és egyszercsak nincs elõttünk csillag, se semmi csak a tökéletes vákum akkro valóban végtelen. DE akkor ott 1 emberi test nem hûl ki. Ott az energia nem oszlik szét az emberbõl.


(lehet jókat írtam, de az is lehet h baromságokat) Ezen még elmélkedem. MINden nap egyre jobban látom át az egészet.Csak mindig zsákútcára tévedek és ellentmondásokba.

Ezzel csak az inerciarendszereket szemléltettem. Nem fogom leírni a teljes speciális relativiáselméletet. Csak egy hétköznapi példát kerestem, amivel hasonlóképp elképzelhetõ. Ahogy a kocsi sebessége összemérhetõ a hang sebességével, úgy a mozgó inerciarendszer is összemérhetõ sebességû a fényével, stb...

És a tankönyvünk az ikerparadoxont a relativisztikus Doppler-effektussal magyarázza, csak érdekességképpen. "A relativisztikus Doppler-összefüggés mozgó forrásból érkezõ fényjel frekvenciájának eltolódását írja le." Ahogy az iker távolodik és közeledik, adott idõközönként EMH-val kapcsolatot tartanak, stb...

Egy kis segítség: A rádióhullámok is elektromágneses hullámok, és szintén fénysebességgel haladnak.

"A galaxisokból kiáramló fény sebességét sem tudjukmeg mérni, mert ahhogy tükrünkhöz ér már 1 másik foton halad tovább ami a mi közegünkben halad más sebességgel?"
-te hogy végeznél egy ilyen mérést?
"A fény sebességét a földön eddig csak vizszintesen mérték meg."
nanebasz. 😊 Ezt honnan?
-Te hogy mérnéd a fény sebességét?

A fotn nem hordoz a tömegében energiát, mert nem anyagi részecske. Mint foton, az energiája hf formában írható le, ahol f a frekvenciája, a h pedig egy állandó. Semmi köze a tömeghez. Ha viszont mint elektromágneses hullámként vizsgálod, az energiája w = 1/2E^2 + 1/2H^2, tehát az egymásba alakuló elektromos és mágneses mezõ adja az energiáját, de nem is szabad kevernünk az elektrodinamikát a kvantummechnikával.

Ezzel arra akarok kilyukadni, és azért hoztam be az EM hullámoka, hogy hangsúlyozzam, hogy az a foton-kép, hogy egy parányi golyócska, sajnos megtévesztõ. A fotont az ember azért hasonlítja golyóhoz, mert nem tudja elképzelni, mert még éleében nem látott fotont. Viszont azért, mert az embr golyóként szemlélteti, még nem jelenti azt, hogy golyó. Tehát nem jelenti azt, hogy a golyóra felírható képletek itt is használhatók.

Ahogy anyagnál az energia a p impulzusból jön ki, a foton impulzusa nem mv, hanem h/λ.

A vitatkozásé igen. És ha kicsit visszább nézel, ott egy komplett elõadást linkeltem Teller Edétõl a témában, mivel úgy gondolom, hogy jobban, és relevánsabban el tudja mondani, mint ahogy a kommentelés adta keretek engednék. Tudtam, hogy nem fogja érdekelni. (az elõadás ~70 perc, és õ 25 perc elmúltával már két szép hosszú kommentben jött szembe)
Egy kis gyakorlattal felismerhetõk a minták, ami alapján megállapítható, hogy az illetõ vitatkozni akar, vagy kinyilatkoztatni.

gothmog te konzervatív vadállat😄

A vitatkozás lényege nem a tanulás?