459
-
CarlosBoy666 #337 Xd
jaaa.
NA ez is kétértelműség ami miatt könnyen le lehet menni a helyes útról :D:D:D -
Hawaii #336 Elnézést, ha félreérthetően fogalmaztam. Úgy értem, hogy én is gyakran ellentmondásosnak látom a vonatkozó szemléltető példákat, tehát ebben egyetértek veled. -
CarlosBoy666 #335 Lássad akkor! -
Hawaii #334 "Csak arra akartam utalni velük, meg az egésszel h egyik helyen ezt írják a másikon meg azt a kettő ellentmodn egymásnak és azért keveredek néha zsákutcába."
Ezt sajnos én is így látom. -
CarlosBoy666 #333 Attól hogy olvasgattam Rohán János írásait az még nem azt jelenti hogy azt is vallom. Csak szeretem olvasgatni mások logikáját.
Én csak kérdéseket vetettem fel. Nem azt írtam le amit vallok.
ELFELEJTETTEM ODAÍRNIA FORRÁST.mind1 este volt már:D
"Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, és kikerülheted a hibázást, ha fizkát tanulsz. Mindenkinek tanácsolom!" by djhambi
Lehet előbb megtanulni a fizikát aztán értelmezni, és lehet mindkettőt egyszerre.BEmagolhatom én az egészet úgy ahhogy van 1 lexikomból hanem értem. Lehet h nemtanultam még olyan szinten fizikát mint te, de hülye nem vagyok. Sok dologra magam jöttem rá mielőtt láttam volna a fizika könyvemben.(Nem kvantumfizika:D)
"ne más dolgait szajkózd értelmetlenül, próbálj önálló gondolatokat létrehozni..(persze ha te vagy Rohán, akkor bocs:) )" by:assain
MIért nem azt mondod h elloptam? És mi az h értelmetlenül? Ha hülye vagy megérteni miket írok akkor minek olvasod el? Ha úgy írom le ahhogy a proftól halottam, 1. meg sem érted
2. kétszer ilyen hosszúú lenne
3. Minek írjam le magamtól ha ctrl+c, ctrl+v és ott van?
"gravitáció hat a fényre, mert elhajlítja azt.
nagyobb test több gravitont vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... Akkor a fényben van graviton?"
nem! a gravitáció a térre hat, azt görbiti meg, és a fény követi a görbületet, látványos példa, talán már láttad, takaró a tér, egy nehéz golyó egy bolygó, és ahogy benyomodik a takaroba a golyó (bolygó) ugy görbül meg a tér, a takaron haladó fény követi a görbületet.
- erre szendvicsevés közben jöttem rá xd
Tudom h hülye értelmetlen feltevések voltak
Csak arra akartam utalni velük, meg az egésszel h egyik helyen ezt írják a másikon meg azt a kettő ellentmodn egymásnak és azért keveredek néha zsákutcába. MJad legközelebb írok 1 értelmező magyarázatot h mi mire utal...
Bocs, de azon hogy a fénysebességet vízszintesen mérték, azon szarrá röhögtem magam :) bocsánat...akkora butaságokat írsz hogy mindre nem is tudok válaszolni... by assain
Ezt sem fogtad fel. Szétnézel a neten ezt a baromságot találod.
írásaim végére írtam ezt: ...Csak mindig zsákútcára tévedek és ellentmondásokba...
Szted mi a fenének írtam ezt ide? Mert azt vallom amiket írtam? Nem is az én godolataim. -
Hawaii #332 Épp ez az, hogy igyekszem nem bedőlni senkinek. Egy dologra tudok csak alapozni és az a következetesség. Ha jól értem, a tudományos gondolkodásmódnak nélkülöznie kell minden nemű tekintélyelvűséget.
Az általad idézett oldalt és sok már sok másikat is olvastam, pont ezért merültek fel a kérdéseim.
Idézet a Wikipédia, "idődilatáció" oldalról:
"A speciális relativitáselméletben az időeltolódás mindkét vonatkoztatási rendszerben fellép a másik rendszerből nézve. Ez feltételezi, hogy a két rendszer egymáshoz viszonyítva egyenletesen mozog és a megfigyelés ideje alatt egyik sem gyorsul."
És konkrétan hogyan tudunk egyenletes, gyorsulás nélküli mozgást szavatolni, amikor az anyag görbíti a teret? Ha építünk egy kocka űrhajót, aminek a 6 sarkán egy-egy gravitométer található, akkor az egyenletes mozgás szerint mindegyiknek azonos értéket kellene mutatnia. Ez nem ellentmondás? Mi több, a gravitométer, illetve az összes mérésre alkotott műszerem is atomokból áll, amire eltérő mértékű gravitáció, térgörbület hat.
Tehát ha úgy gondolod, érted a relativitást, akkor kérlek a saját szavaiddal mondd el mit látok rosszul! Ha csak tekintélyekre mutogatsz, hogy ők így, vagy úgy magyarázzák az nem egyeztethető össze a tudományos gondolkodással.
Azt is megértem, hogy egy idő után, ha mindenkinek el kéne magyarázni mindent, az elég fárasztó tud lenni, ezért is igyekeztem olyan kérdéseket feltenni, amikre - olvasgatva többek közt a wikipédiás cikkeket is - nem találtam választ. -
#331
Rendben, ha nem ismered az említett illető "munkásságát" akkor bocsánat, azt visszavonom....csak nagyon összecsengtek a kérdéseid az ő elméleteivel :)
keress utána...de nagyon ne dőlj be neki :)
semmi gond, bár nem értem a szójáték jogosultságát..mindegy :)
mért következik? mert ezek a "fogalmak" a áltudományos témák kedvenc érvei:)
semmi gond, csak olvasgass vissza, sokat megérthetsz...írtam be egy linket a 320 hozzászólásban, ott sok választ találhatsz -
Hawaii #330 Nem tudom ki Rohán, eddig csak a te itteni hozzászólásaidban találkoztam a névvel.
1: Egyszerű szójáték volt, ha zavar, mellőzöm az ilyesmit. De miért ezt ragadtad meg a vonatkozó sorokból és miért kezdtél el személyeskedni?
2: Ez lenne az érdemi válasz a kérdésemre?
"Az ilyen éterszél, dvag, meg vízszintes fénysebesség mérés, féle meghatározásokat felejtsd már el...komolytalan :)"
Kifejtenéd bővebben miért ez következik a kérdéseimből?
Azt készséggel elismerem, hogy a témával kapcsolatos műveltségem korlátozott (kié nem az?), és az hogy tévedhetek természetes (ki nem?) nincs mit szégyellni rajta, ezért is kérdezek, s várom hogy érvekkel rávilágítsatok arra hol és mit látok rosszul. Illetve azért, mert Einstein relativitás elméleteivel kapcsolatos olvasgatásom során ezek nem hagynak nyugodni. -
#329
Látom te is olvasgatod Rohán barátunk okosságait :)
egy kérdés engem érintett, ezért válaszolok,
1: mért tetted zárójelbe így? "(z)ür(ös)hajó" ???? ennek mi az értelme??? kissé gyerekes ez nekem..
2: a példa az időeltérést hivatott magyarázni, arra adott választ,mért telik több idő el a kinti szemlélőnek..nem másról szól...mért nem azt kérdezted: mért pirosra van festve az űrhajó, mért nem kékre? kb ennyi értelme van a kérdésednek.
Az ilyen éterszél, dvag, meg vízszintes fénysebesség mérés, féle meghatározásokat felejtsd már el...komolytalan :) -
Hawaii #328 Lenne néhány kérdésem, ha méltattok becses figyelmetekre:
- A Michelson-Morley kísérlet negatív mivolta nem csupán az éterszél általuk várt irányultságára és mértékére vonatkozik? Hogyan sikerült belőle a hullám terjedését biztosító 'közeg' létezését kizárni? Mi a helyzet a később, nagyobb pontossággal és eltérő tengerszint feletti magasságon megismételt kísérletekkel? Hogyan következik ezekből, hogy a fény sebessége 'állandó', amikor a definíció is eleve meghatározza hogy 'vákuumbeli' közegre értendő?
- Milyen módszerrel és hatékonysággal állítják elő a 'vákuumot'? Az a módszer milyen léptékű 'anyagszerkezetek', kölcsönhatások jelenlétét zárja ki és milyeneket nem? Biztos, hogy jó alapokon nyugszik a speciális és az általános relativitás elmélete?
- Amikor azt mondják, hogy nem vennénk észre a különbséget a között, ha a földi gravitációval megegyező mértékben gyorsulnánk az űrben, vagy szimplán a Földön állnánk, akkor mi a helyzet a gyorsulás 'irányultságával'? A gömbfelületen állva a 'tömegközéppont' felé 'mutat' minden atomom, nem egy abszolút síkra merőlegesen. Az űrhajómon ezt hogyan reprodukálom?
- A 300e km oldal nagyságú kocka alakú (z)űr(ös)hajóban a külső szemlélő miért csak a fény útját látja eltérőnek? Az űrhajót nem? Az talán abszolút viszonyítási rendszer a külső szemlélő számára? Ez nem ellentmondás?
U.I.: Tekintélyelvű válaszoktól kíméljetek! Előre is köszönöm. -
adamb #327 Csak hogy emeljem a nívót: én már láttam fotont -
Merces #326 .........amugy tényleg nem érdekel senki, hogy honnan a faxbol szedjük az energiát egy ilyen akárhogy megvalósitott utazáshoz_? -
adamb #325 Tisztelt djhambi!
Számomra új amit mondasz, hogy "a gyorsulás abszolút". Ha az űrhajó "a Földihez képest" gyorsult, akkor relative gyorsult nem? Tehát nem abszolút. Pár szóval kifejtenéd?
(A kérdés egyébként nem "a Földihez képest" volt feltéve)
Nem akarok kötözködni! -
Merces #324 .........kedves CarlosBoy tök igazad van , a filozófia szerint és kivételesen milyen igaz ,a megismerés mint olyan nem létezik, csak fogalmakat alkotunk a vélt/valós környezetünkröl. -
Epikurosz #323 "Semmi köze a tömeghez."
Rájöttél, baszod? -
#322
Nem értettél meg. Gondolatkísérlet: Meg kell mérned a fény sebességét. Hogyan csinálnád?
-mielőtt elkezdenél atomórákon, meg mindenféle digitális technikán gondolkodni, emlékeztetlek, hogy Olaf Römer ~400 évvel ezelőtt megcsinálta. (igaz, 30% hibával, de ez az eszközeiből adódott)
Más: meg kell mérned a Föld-Hold távolságát. Hogyan csinálnád?
-mielőtt elkezdenél lézert és tükröket használni, emlékeztetlek, hogy Aristarchus ~2000 évvel ezelőtt megcsinálta. (persze ő is pontatlanul, de nem a módszere volt hibás, csak az eszközei kezdetlegesek)
Még egy. Azzal tisztában vagy-e, hogy "egy mérés nem mérés"? Hogy egy ilyen érték megállapításához több mérést kell végezni lehetőleg több eltérő módszerrel, és csak ha az eredmények ugyanazt mutatják, akkor lehet megadni a választ?
-
#321
értem már, olvasgattad Rohán barátunk féltudományos okoskodásait, és egy az egybe ide másoltad...
csak egy jó tanács,: ne más dolgait szajkózd értelmetlenül, próbálj önálló gondolatokat létrehozni..(persze ha te vagy Rohán, akkor bocs:) ) -
#320
bocs utsó :) olvasgass itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91dilat%C3%A1ci%C3%B3 -
#319
Csak neked csak most megint, olvasd figyelmesen, esetleg rajzold le egyszerüen, nem bonyolult,és azonnal megérted, mért telik lassabban az idö az ürhajóban..:
"Képzelj el egy pont 300e km oldal nagyságu kocka alaku ürhajót (elviekben persze)
a két szemközti fala közt pont 300e km a távolság. az ürhajó pont 300e km/s halad..te kivülröl szemléled.. én belülröl.. az egyik falrol elindul egy fénysugár a szemközti fal felé, ahová az én nézőpontom szerint pont 1 sec mulva érkezik meg, de te kivülröl ugy látod (mivel az ürhajó mozog) hogy a fénysugár nem egyenes vonalon halad hanem ugymond ferdén,(az ürhajó közben elmozdul hozzád képest)és ezért több idöbe telik neki az míg eléri a szemközti falat...tehát az én mérésem szerint pont 1 sec kell neki, mig a te mérésed szerint több, tehát nekem lassabban telt az idö, vagy neked gyorsabban, nézöpont kérdése:)
minden szemlélönek saját téridő rendszere van, ezért tünik ugy hogy másképp telik az idö benne" -
djhambi #318 "A relativitáselmélet egy remekül kitalált módszer arra, hogy eltakarja előlünk a valóságot és látványosan leírja a LÁTSZATOT"
Blabla...
"Tehát nem az idő lassul le, hanem csak úgy látszik, mert az események tőlünk távol játszódnak le"
Minden inerciarendszerbn ugyaúgy telik az idő, de ne felejtsük el, hogy nem vagyunk kívülállók, mert nincs abszolút inerciarendszer, és pont ez a lényeg! Minden csak relatív lehet.
"Einstein azt állítja, hogy amit mérünk, vagy képesek vagyunk mérni az a valóság."
A helyzet az, hogy számunkra az a valóság, ami külcsönhatásban van velünk, amit mérhetünk. Istent nem lehet mérni, mert nem hat velünk kölcsön, ezért számunkra fizikai értelemben nem létezik. Hülyeség lenne a fizikát olyan dolognak kreálni meg, ami nem mérhető, mert az pont nem a számunkra lévő valóság lenne.
"Ennélfogva azt gondolni, hogy az idő lassul le finoman szólva struccpolitika."
Csak a képlet értelmezése ez. Nincs benne semmi misztikus, és nincs benne semmi struccpolitika. Ha egy t értéket megszorzok egy egynél nagyobb értékkel, akkor az nagyobb lesz, mint t. Erről van szó.
"Akkor nincs időutazás sem, mivel az időutazáshoz valamit kéne csinálni az idővel, de mivel az idő 1 fogalom, te hát hiába kísérletezgetünk 1 nemlétező dologgal."
Igen, az időutazás fantasztikusm. Mivel az idő az események kategorizálására ember által létrehozott fogalom, és definíció szerint az idő az, amit az óra mér, tehát nem egy természetben létező fizikai mennyiség, ami csordogál valahol, ezért igen, nincs időutazás.
"Einstein húzott 1 határt a fénytől."
Nem Einstein húzta meg a határt, hanem a Teremtő, de ezt a következő sorban részletesebben kifejtem.
"A fénysebessége miért annyi amennyi?"
A fénysebesség egy terészetiállandó, ami a vákuum permittivitásából és mágneses permaabilitásából számolható, ami szintén két természeti állandó.
c = 1/√(εμ). A fénysebesség valójában nem egy sebesség, hanem egy természeti állandó, egy univerzális természeti korlát, mely egyben az elektromágneses hullám terjedési sebessége is. Olyan, mint a gravitációs állandó, vagy a vas fajlagos hőkapacitása.
"MINden nap egyre jobban látom át az egészet.Csak mindig zsákútcára tévedek és ellentmondásokba."
Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, és kikerülheted a hibázást, ha fizkát tanulsz. Mindenkinek tanácsolom! -
#317
Bocs, de azon hogy a fénysebességet vízszintesen mérték, azon szarrá röhögtem magam :) bocsánat...akkora butaságokat írsz hogy mindre nem is tudok válaszolni, kicsit visszaolvasnál, minden bugyuta felvetésedre értelmes logikus választ olvashatnál...
csak egy pár:
"gravitáció hat a fényre, mert elhajlítja azt.
nagyobb test több gravitont vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... Akkor a fényben van graviton?"
nem! a gravitáció a térre hat, azt görbiti meg, és a fény követi a görbületet, látványos példa, talán már láttad, takaró a tér, egy nehéz golyó egy bolygó, és ahogy benyomodik a takaroba a golyó (bolygó) ugy görbül meg a tér, a takaron haladó fény követi a görbületet.
-
CarlosBoy666 #316 állítottam az ellenkezőjét? -
CarlosBoy666 #315 gothmog te mindent szószerint veszel. -
CarlosBoy666 #314 "A relativitáselmélet egy remekül kitalált módszer arra, hogy eltakarja előlünk a valóságot és látványosan leírja a LÁTSZATOT. A korlát a fénysebességben van. Einstein azt állítja, hogy amit mérünk, vagy képesek vagyunk mérni az a valóság. Pedig pontosan ellenkezőleg, a relativitáselméletet arra kell használni, hogy korrigáljuk vele a méréseinket, mivel tudatában vagyunk a (fénysebesség) korlátainknak. Tehát nem az idő lassul le, hanem csak úgy látszik, mert az események tőlünk távol játszódnak le, és csak fénysebességgel korlátozva vehetünk róla tudomást. Ennélfogva azt gondolni, hogy az idő lassul le finoman szólva struccpolitika. Ugyanez érvényes a hosszkontrakcióra"
De ha a korábbi gondolatmenetemet folytatom, vagyis h nincs idő, az 1 fogalom, 1 kitalált dolog, akkor nincsen egyes sebességű részecskéknek más órájuk. Oké gyorsabban megyünk rövidebb idő alatt érünk el bárhová, de amíg haladunk, az űrhajóból kinézve is 1 et fordul a föld, és a földieknek is.Vagyis ha az űrhajó fénysebességgel utazik az űrben 1 napot, akkor a földről nézve is a föld 1 et fordul meg a saját tengelye kürül, és az űrhajóból kinézve is. Tudjuk h 1 napig utaztunk az űrben fénysebességgel. Tehát akkor nincs eltérés a földi és az űrhajó óra között.Akkor nincs időutazás sem, mivel az időutazáshoz valamit kéne csinálni az idővel, de mivel az idő 1 fogalom, te hát hiába kísérletezgetünk 1 nemlétező dologgal.
A világot fel lehet fogni a leg egyszerűbben is, ahol csak az van amit látunk amit márni tudunk, meg fel lehet fogni egy sokkal bonyolultabb módon is.
Nincs is semmire bizonyíték. Einstein kitalált 1 rendszert, és azon belül vitatkoznak msota tudósok, de vannak akik felülbírálják, ezt a rendszert és kívülről tekintenek a dolgokra.
Ez nem bizonyíték h egy vadászgépre felnyonak 1 atomórát mennek vele 1 ideig és a földi atomótával összehasonlítják és eltérés van. (50 nanosecundum talán nem emléxem pontosan) ÉS az sem bizonyíték a téridő létezésére h a müonok amik alégkörben magasan keletkeznek és olyan gyorsan elbomlanak hnem is érhetnék ela földfelszínt, hacsak a fénysebesség fölé mennének. Na de már benne is vagyunk Einstein rendszerében, ami komondja h semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkező anyag sem érheti ela fénysebességet.... Ezér hagyta nyitva a relativitáselméletben ezt a kiskapit miszerint nagy sebességnél lasabban telik az idő, hogy ha mégis akadna 1 gyorsabb akkor aza nagy sebesség miatt időutazik, vagyis az ő órája lasabban jár.
A fény nem időutazik? Lehet h a fény sokkal lasabb valójában csak a nagy sebesség miatt az ő órája alssabb....
Einstein húzott 1 határt a fénytől.
Sok a miért kérdés, amire a válasz az h "csak"
A fénysebessége miért annyi amennyi?
Mi az az erő ami stabilan tartja azokat az értékeket amik szükségesek világunk mostani állapotához?
...
Létezik az hogy végtelen? (Idő nem számít mert nincsen:D)
Ha a világűrt alkotja valami, a világűr részecskéje,amiben minden részecske létezhet, akkor nem. Ha nincsen a világűrnek részecskéje, sötét energia vagy akármi, ha csak megyűnk előre és egyszercsak nincs előttünk csillag, se semmi csak a tökéletes vákum akkro valóban végtelen. DE akkor ott 1 emberi test nem hűl ki. Ott az energia nem oszlik szét az emberből.
(lehet jókat írtam, de az is lehet h baromságokat) Ezen még elmélkedem. MINden nap egyre jobban látom át az egészet.Csak mindig zsákútcára tévedek és ellentmondásokba. -
djhambi #313 Ezzel csak az inerciarendszereket szemléltettem. Nem fogom leírni a teljes speciális relativiáselméletet. Csak egy hétköznapi példát kerestem, amivel hasonlóképp elképzelhető. Ahogy a kocsi sebessége összemérhető a hang sebességével, úgy a mozgó inerciarendszer is összemérhető sebességű a fényével, stb...
És a tankönyvünk az ikerparadoxont a relativisztikus Doppler-effektussal magyarázza, csak érdekességképpen. "A relativisztikus Doppler-összefüggés mozgó forrásból érkező fényjel frekvenciájának eltolódását írja le." Ahogy az iker távolodik és közeledik, adott időközönként EMH-val kapcsolatot tartanak, stb... -
#312
Egy kis segítség: A rádióhullámok is elektromágneses hullámok, és szintén fénysebességgel haladnak. -
#311
"A galaxisokból kiáramló fény sebességét sem tudjukmeg mérni, mert ahhogy tükrünkhöz ér már 1 másik foton halad tovább ami a mi közegünkben halad más sebességgel?"
-te hogy végeznél egy ilyen mérést?
"A fény sebességét a földön eddig csak vizszintesen mérték meg."
nanebasz. :) Ezt honnan?
-Te hogy mérnéd a fény sebességét? -
djhambi #310 A fotn nem hordoz a tömegében energiát, mert nem anyagi részecske. Mint foton, az energiája hf formában írható le, ahol f a frekvenciája, a h pedig egy állandó. Semmi köze a tömeghez. Ha viszont mint elektromágneses hullámként vizsgálod, az energiája w = 1/2E^2 + 1/2H^2, tehát az egymásba alakuló elektromos és mágneses mező adja az energiáját, de nem is szabad kevernünk az elektrodinamikát a kvantummechnikával.
Ezzel arra akarok kilyukadni, és azért hoztam be az EM hullámoka, hogy hangsúlyozzam, hogy az a foton-kép, hogy egy parányi golyócska, sajnos megtévesztő. A fotont az ember azért hasonlítja golyóhoz, mert nem tudja elképzelni, mert még éleében nem látott fotont. Viszont azért, mert az embr golyóként szemlélteti, még nem jelenti azt, hogy golyó. Tehát nem jelenti azt, hogy a golyóra felírható képletek itt is használhatók.
Ahogy anyagnál az energia a p impulzusból jön ki, a foton impulzusa nem mv, hanem h/λ. -
#309
A vitatkozásé igen. És ha kicsit visszább nézel, ott egy komplett előadást linkeltem Teller Edétől a témában, mivel úgy gondolom, hogy jobban, és relevánsabban el tudja mondani, mint ahogy a kommentelés adta keretek engednék. Tudtam, hogy nem fogja érdekelni. (az előadás ~70 perc, és ő 25 perc elmúltával már két szép hosszú kommentben jött szembe)
Egy kis gyakorlattal felismerhetők a minták, ami alapján megállapítható, hogy az illető vitatkozni akar, vagy kinyilatkoztatni. -
CarlosBoy666 #308 gothmog te konzervatív vadállat:D
A vitatkozás lényege nem a tanulás?
-
CarlosBoy666 #307 Am írjátok már a kommentek mellé hogy hány évesek vagytok.
Én 17 vok és ti? -
CarlosBoy666 #306 djhambi
egy nagytudású ember.(sztem)
Itt szerintem gondolatokat kell felvetni amikről sokaknak másoka véleményük.Megismerjük egymás gondolatmenetét, és rájövünk h az én szemszögömből nekem van igazam, de a másik meber megközelítéséből pedig neki.
DE CSAK 1 IGAZSÁG VAN (az enyém:DXDDDDDDDD)
Én azt gondolom, hogy az idő nem lézetik. Az időt az ember találta ki.
Az idő két cselekmény közötti bolygó elmozdulás.0 órától 0 óráig
1 "földforgás"
A tér sem létezik olyan formában amit az ember gondol. Csak 1 fogalom. NEm lehet csavarni manipulálni ezáltal nemléteznek féreglyukak.
ezeket mondja a józan paraszti ész. A galaxisokból kiáramló fény sebességét sem tudjukmeg mérni, mert ahhogy tükrünkhöz ér már 1 másik foton halad tovább ami a mi közegünkben halad más sebességgel?
A fény sebességét a földön eddig csak vizszintesen mérték meg.
HA függőlegesen mérjük, akkor a föld irányába gyorsabb mint az ellenkező irányba?
A
gravitáció hat a fényre, mert elhajlítja azt.
nagyobb test több gravitont vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... Akkor a fényben van graviton?
Azt mondta Einstein h a nagy tömegeknek nagy gravitációs terük van, ami hajlítja a teret. ÉS ha nem a gravitáció hat a fényre, hanema fény a térben halad és a meghajlott tér nem szolgáltata fények egyenes utat a továbbhaladásra. A térben van graviton? HA van olyan anyag amiben nincs graviton az súlytalan?
VAn energia a semmiből? Tévében láttam 1 olyan kísérletet h két nemtom milyen anaygból készült nagyon vékony anyagot nagyon közel raknak egymáshoz ( az anyagoknak nincsen töltésük stb) vákumban,és a lemezek egy idő mulva összeérnek. A két lemez között kevesebb sötét anyag van mint körülöttük, vagyis kívülről több sötét anyag ütközik a lemez falára minta lemezek között. pl:Két csónakot a vízen közel rakunk egymáshoz, és lám 1 idő mulva a két hajó összeér és 1ként hullamzik a vízen.
Ha az üres vákuum térdefiníciót benépesítjük anyaggal, tehát a végtelen koordináta rendszer üres terébe beléhelyezzük a vákuumenergiát, más néven sötét energiát amely energiasugárzás lehet végtelen kiterjedésű, vagy véges - ekkor és csakis ekkor próbálkozhatunk azzal, hogy egy tömeget elhelyezve a térben ez a tömeg hatással lesz az ott lévő energiára, amit az egyszerűség kedvéért DVAG -nak hívok (Dark energy, Vacuum energy, Aether, Gravity). Ha ez a DVAG nem létezne, akkor teljesen nevetséges dolog hajlítgatni az üres teret, magyarul hajlítgatni a semmit. NA de az éter létezését ha jól tudom úgy cáfolták hogy megmérték a föld sebességét a föld forgásával megyező, és ellentétes irányban. A két értek megegyezett.<--(ez sztem hülyeség)
Valaminek csak lennie kell. A műszereink szerint ahhol vákum van, ottt nincs semmi. A tökéletes vákum, ahhol nincs se foton se gravitáció se semmi. De valaminek kell lennie ott mert a semmiben nem lehet az anyag. Ez a semmi ne legyen már 1 fogalom.
-
Epikurosz #305 " 3-400 kilóméteres átlagos sebességgel 2
Jóember!
Mennyi idő alatt. mp, óra...?
És nem kilóméter, hanem kilométer.
Bár az, hogy 5 kiló burgonya, az OK. -
Caine #304 Nem a "nagy milliomosok" fogják megmenteni a bolygót, ha nem Te.
Te tettél már azért, hogy szebb legyen a lakókörnyzeted? Vagy egészségesebb?
Eldobod az utcán a szemetet? A csikket? Felveszed, ha más elszórja?
Környzetbarát termékeket veszel? Környezetbarát kocsival jársz?
Voltál már szemétszedési akción? Mentettél már állatokat? Szoktál segíteni az időseknek, vagy a rászorulóknak? Végzel szociális vagy társadalmi munkát? Szoktál adakozni (500 Ft is sokat tud segíteni, főleg ha sokan adják vagy rendszeresen)?
Ezekhez nem kell (sok) pénz.
Persze nagyon könnyű másokra mutogatni, hogy ők miért nem tesznek a bolygóért és a környzetért. Szemét állam, gaz milliomosok, tetű cégek ... -
Doktor Kotász #303 Hát így ez nem magyarázat, hanem hülyeség.
A dopler-effektusnak nincs köze az idő relatív voltához. -
Doktor Kotász #302 hippibaromság -
Doktor Kotász #301 "Nem hiszem, hogy közeli jövőben gondot jelentene egy olyan űrhajó megépítése ami hidrogén nyomás álló. Mivel már manapság is vannak olyan acéltartályok, amelyek 300 bar nyomásra vannak tervezve. Azaz a normál légköri nyomás 300 szorosát elviselik. Ha nem csal a számításom, akkor ez az említett 30 milliárd hidrogénnek (1 bar) éppen a 300 szorosa becsapódás esetén."
Nincs értelme a számításodnak.
A légköri nyomáson olyan 3-400 kilóméteres átlagos sebességgel ütköznek a levegő atomjai egymáshoz. Nagyságrendileg ennyi, mielőtt leírná valaki, hogy 625 vagy 218...
A fénysebességgel ütköző atomok nem szimpla nyomást fejtenek ki, hanem atommagokatokat zúznak szét, elektronokat repítenek szerte-széjjel.
Olyan sugárterhelésnek lennél kitéve, mintha atomot robbantanának a közvetlen közeledben. -
Doktor Kotász #300 "Szerinted a neoncsőben hogyan keletkezik a fény? az elektromos térben gerjesztett, telített elektronhéjú neon-atomok a rezonancia miatt ledobnak egy elektront, ezáltal a héjuk ismét stabillá válik, de a kilökődött elektron fénysebességgel elhagyja a neoncsövet, ekkor már fotonnak hívjuk... Általános iskola hetedik osztály!!!! meddig elektron az elektron? ha a foton becsapódik egy másik atomba, annak a felső elektronhéjába beépülve elektronná válik, másképpen abszorbeál. Amennyiben az anyag nem hőmérsékleti emelkedéssel reagál, abban az esetben a folyamatot ionizációnak hívjuk. A foton korpuszkula is egyben, nem csak hullám!!!!"
A foton nem elektron. A gerjesztett elektron nem kirepűl, hanem a gerjesztett elektronpályáról visszaesik az alacsonyabb energiaszintű pályára, és az energiakülönbözetet leadja egy foton formályában.
De az elektron nem repűl sehová. -
lotsopa #299 "A fotonnak több megközelítése van", rendben, van (elektromágneses)hullám megközelítése és mint részecske, konkrétan szerintem a foton elnevezés a részecskére utal. Tehát az m=nyugalmi tömege 0, mondjuk hogy gerjesztenek egy részecskét és az kisugároz magából 'egy fotont', akkor ennek az idő alatt amíg gyorsul addig nő meg a relativisztikus tömege(m'), és utánna gondolom én amikor már egyenes vonalban egyenletes mozgást végez már más a helyzet. Én csak azt nem értettem hogy a tömege hogyan nő meg, mert a lendulete megint más dolog, az természetes hogy arányos a sebességével. -
djhambi #298 Egyszerűen levezethető a relativisztikus impulzusból. Legyen m a nyugalmi tömeg, és m' a relativisztius tömeg!
p = mv/√(1-v²/c²), ami a Loentz-transzformációból jön ki.
m'v = mv/√(1-v²/c²), osztunk v-vel.
m' = m/√(1-v²/c²), vagyis a relativisztikus tömeg függ a v sebességtől.
Ha v << c, akkor a nevező 1 - 0 = 1, és ekkor m' = m.
Ha v ≈ c, akkor a nevező → 0 és akkor m' → ∞.
"Ugye hallottunk már arról hogy a foton nyugalmi tömege zérus, akkor az energiája is annyi(?), abból hogy lesz egy olyan részecske ami kölcsönhatásra képes, és körülbelül 299 792 458 méter tesz meg másodpercenként."
A fotonnak több megközelítése van. Az elektromágneses hullám az elektromos és mágeses tér egymásbaalakulásának a tovaterjedése a térben. Ilyenkor az elektromos és mágneses térnek is van energija. Később rájöttek, hogy a világegyetem egyszerűen olyan, hogy ez az energia kvantált, vagyis nem folytonos a függvény, hanem diszkrét energiaszintek vannak. Ez olyan, hogy hiába van 8356,53 forintod, a legkisebb címlet, amivel fizetni tudsz, az az ötforintos. Ezt az ötforintost nevezték el fotonnak, és az enerhiája E = hf. Ami igazán érdekes, és amivel megkeverem a trutyit, hogy a fotonnak impulzusa is van. Ez p = h/λ. Tehát nem a p = mv képlettel írod fel, mert nem anyag.