A sebesség öl

Am írjátok már a kommentek mellé hogy hány évesek vagytok.
Én 17 vok és ti?

djhambi
egy nagytudású ember.(sztem)
Itt szerintem gondolatokat kell felvetni amikrõl sokaknak másoka véleményük.Megismerjük egymás gondolatmenetét, és rájövünk h az én szemszögömbõl nekem van igazam, de a másik meber megközelítésébõl pedig neki.

DE CSAK 1 IGAZSÁG VAN (az enyém😄XDDDDDDDD)

Én azt gondolom, hogy az idõ nem lézetik. Az idõt az ember találta ki.
Az idõ két cselekmény közötti bolygó elmozdulás.0 órától 0 óráig
1 "földforgás"

A tér sem létezik olyan formában amit az ember gondol. Csak 1 fogalom. NEm lehet csavarni manipulálni ezáltal nemléteznek féreglyukak.
ezeket mondja a józan paraszti ész. A galaxisokból kiáramló fény sebességét sem tudjukmeg mérni, mert ahhogy tükrünkhöz ér már 1 másik foton halad tovább ami a mi közegünkben halad más sebességgel?
A fény sebességét a földön eddig csak vizszintesen mérték meg.
HA függõlegesen mérjük, akkor a föld irányába gyorsabb mint az ellenkezõ irányba?
A
gravitáció hat a fényre, mert elhajlítja azt.
nagyobb test több gravitont vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... Akkor a fényben van graviton?
Azt mondta Einstein h a nagy tömegeknek nagy gravitációs terük van, ami hajlítja a teret. ÉS ha nem a gravitáció hat a fényre, hanema fény a térben halad és a meghajlott tér nem szolgáltata fények egyenes utat a továbbhaladásra. A térben van graviton? HA van olyan anyag amiben nincs graviton az súlytalan?

VAn energia a semmibõl? Tévében láttam 1 olyan kísérletet h két nemtom milyen anaygból készült nagyon vékony anyagot nagyon közel raknak egymáshoz ( az anyagoknak nincsen töltésük stb) vákumban,és a lemezek egy idõ mulva összeérnek. A két lemez között kevesebb sötét anyag van mint körülöttük, vagyis kívülrõl több sötét anyag ütközik a lemez falára minta lemezek között. pl:Két csónakot a vízen közel rakunk egymáshoz, és lám 1 idõ mulva a két hajó összeér és 1ként hullamzik a vízen.

Ha az üres vákuum térdefiníciót benépesítjük anyaggal, tehát a végtelen koordináta rendszer üres terébe beléhelyezzük a vákuumenergiát, más néven sötét energiát amely energiasugárzás lehet végtelen kiterjedésû, vagy véges - ekkor és csakis ekkor próbálkozhatunk azzal, hogy egy tömeget elhelyezve a térben ez a tömeg hatással lesz az ott lévõ energiára, amit az egyszerûség kedvéért DVAG -nak hívok (Dark energy, Vacuum energy, Aether, Gravity). Ha ez a DVAG nem létezne, akkor teljesen nevetséges dolog hajlítgatni az üres teret, magyarul hajlítgatni a semmit. NA de az éter létezését ha jól tudom úgy cáfolták hogy megmérték a föld sebességét a föld forgásával megyezõ, és ellentétes irányban. A két értek megegyezett.<--(ez sztem hülyeség)

Valaminek csak lennie kell. A mûszereink szerint ahhol vákum van, ottt nincs semmi. A tökéletes vákum, ahhol nincs se foton se gravitáció se semmi. De valaminek kell lennie ott mert a semmiben nem lehet az anyag. Ez a semmi ne legyen már 1 fogalom.

" 3-400 kilóméteres átlagos sebességgel 2

Jóember!

Mennyi idõ alatt. mp, óra...?

És nem kilóméter, hanem kilométer.

Bár az, hogy 5 kiló burgonya, az OK.

Nem a "nagy milliomosok" fogják megmenteni a bolygót, ha nem Te.
Te tettél már azért, hogy szebb legyen a lakókörnyzeted? Vagy egészségesebb?
Eldobod az utcán a szemetet? A csikket? Felveszed, ha más elszórja?
Környzetbarát termékeket veszel? Környezetbarát kocsival jársz?
Voltál már szemétszedési akción? Mentettél már állatokat? Szoktál segíteni az idõseknek, vagy a rászorulóknak? Végzel szociális vagy társadalmi munkát? Szoktál adakozni (500 Ft is sokat tud segíteni, fõleg ha sokan adják vagy rendszeresen)?
Ezekhez nem kell (sok) pénz.

Persze nagyon könnyû másokra mutogatni, hogy õk miért nem tesznek a bolygóért és a környzetért. Szemét állam, gaz milliomosok, tetû cégek ...

Hát így ez nem magyarázat, hanem hülyeség.
A dopler-effektusnak nincs köze az idõ relatív voltához.

hippibaromság

"Nem hiszem, hogy közeli jövõben gondot jelentene egy olyan ûrhajó megépítése ami hidrogén nyomás álló. Mivel már manapság is vannak olyan acéltartályok, amelyek 300 bar nyomásra vannak tervezve. Azaz a normál légköri nyomás 300 szorosát elviselik. Ha nem csal a számításom, akkor ez az említett 30 milliárd hidrogénnek (1 bar) éppen a 300 szorosa becsapódás esetén."

Nincs értelme a számításodnak.
A légköri nyomáson olyan 3-400 kilóméteres átlagos sebességgel ütköznek a levegõ atomjai egymáshoz. Nagyságrendileg ennyi, mielõtt leírná valaki, hogy 625 vagy 218...
A fénysebességgel ütközõ atomok nem szimpla nyomást fejtenek ki, hanem atommagokatokat zúznak szét, elektronokat repítenek szerte-széjjel.
Olyan sugárterhelésnek lennél kitéve, mintha atomot robbantanának a közvetlen közeledben.

"Szerinted a neoncsõben hogyan keletkezik a fény? az elektromos térben gerjesztett, telített elektronhéjú neon-atomok a rezonancia miatt ledobnak egy elektront, ezáltal a héjuk ismét stabillá válik, de a kilökõdött elektron fénysebességgel elhagyja a neoncsövet, ekkor már fotonnak hívjuk... Általános iskola hetedik osztály!!!! meddig elektron az elektron? ha a foton becsapódik egy másik atomba, annak a felsõ elektronhéjába beépülve elektronná válik, másképpen abszorbeál. Amennyiben az anyag nem hõmérsékleti emelkedéssel reagál, abban az esetben a folyamatot ionizációnak hívjuk. A foton korpuszkula is egyben, nem csak hullám!!!!"

A foton nem elektron. A gerjesztett elektron nem kirepûl, hanem a gerjesztett elektronpályáról visszaesik az alacsonyabb energiaszintû pályára, és az energiakülönbözetet leadja egy foton formályában.
De az elektron nem repûl sehová.

"A fotonnak több megközelítése van", rendben, van (elektromágneses)hullám megközelítése és mint részecske, konkrétan szerintem a foton elnevezés a részecskére utal. Tehát az m=nyugalmi tömege 0, mondjuk hogy gerjesztenek egy részecskét és az kisugároz magából 'egy fotont', akkor ennek az idõ alatt amíg gyorsul addig nõ meg a relativisztikus tömege(m'), és utánna gondolom én amikor már egyenes vonalban egyenletes mozgást végez már más a helyzet. Én csak azt nem értettem hogy a tömege hogyan nõ meg, mert a lendulete megint más dolog, az természetes hogy arányos a sebességével.

Egyszerûen levezethetõ a relativisztikus impulzusból. Legyen m a nyugalmi tömeg, és m' a relativisztius tömeg!

p = mv/√(1-v²/c²😉, ami a Loentz-transzformációból jön ki.

m'v = mv/√(1-v²/c²😉, osztunk v-vel.

m' = m/√(1-v²/c²😉, vagyis a relativisztikus tömeg függ a v sebességtõl.

Ha v << c, akkor a nevezõ 1 - 0 = 1, és ekkor m' = m.
Ha v ≈ c, akkor a nevezõ → 0 és akkor m' → ∞.

"Ugye hallottunk már arról hogy a foton nyugalmi tömege zérus, akkor az energiája is annyi(?), abból hogy lesz egy olyan részecske ami kölcsönhatásra képes, és körülbelül 299 792 458 méter tesz meg másodpercenként."

A fotonnak több megközelítése van. Az elektromágneses hullám az elektromos és mágeses tér egymásbaalakulásának a tovaterjedése a térben. Ilyenkor az elektromos és mágneses térnek is van energija. Késõbb rájöttek, hogy a világegyetem egyszerûen olyan, hogy ez az energia kvantált, vagyis nem folytonos a függvény, hanem diszkrét energiaszintek vannak. Ez olyan, hogy hiába van 8356,53 forintod, a legkisebb címlet, amivel fizetni tudsz, az az ötforintos. Ezt az ötforintost nevezték el fotonnak, és az enerhiája E = hf. Ami igazán érdekes, és amivel megkeverem a trutyit, hogy a fotonnak impulzusa is van. Ez p = h/λ. Tehát nem a p = mv képlettel írod fel, mert nem anyag.

Most merûlt fel bennem a kérdés ezzel a "sebességgel nõ a tömeg" dologgal kapcsolatban. Valahol olvastam a részecskék, elemi részecskék tömegérõl, sebességérõl és sok más tulajdonságáról. Na most, ebbõl azt akarom kihozni hogy álló helyzetbõl bizonyos idõ alatt felgyorsulnak ezek a részecskék arra a bizonyos sebességre, és ha ezt alaposan megnéznénk akkor valóban azt látnánk hogy szépen, 'lassan' növekszik a tömegük?
Lehet hogy így van, és én el is hiszem, csak furcsán hangzik. Ugye hallottunk már arról hogy a foton nyugalmi tömege zérus, akkor az energiája is annyi(?), abból hogy lesz egy olyan részecske ami kölcsönhatásra képes, és körülbelül 299 792 458 méter tesz meg másodpercenként.

arról nem is beszélve amúgy, hogy a sebességgel nõ a tömeg, szóval kb olyan több ezer tonnát nyomnánk, ami meg plusz dolog, amit a szervezet nem bír el.

Olvasd vissza a korábbi hsz-eimet, és látod, hogy ugyanazt mondjuk.

Ez nem a PhD-n vagy a tudósságon múlik! Egyszerûen van, aki belefektet energiát, hogy megértse, és van, aki nem, és van, aki belefektet energiát, hogy másokkal megértesse, és valaki nem.

"Ha egy ûrhajóban ülnék és azt látnám, hogy a fénysebesség felével (egyébként a sebesség majdnem mindegy) egy másik ûrhajó halad el mellettem, akkor az én órámnál lassabban jár a másik ûrhajó órája?"

A saját ûrhajódból a másik ûrhajó óráját úgy látod, hogy lassabban jár.

"Mert ha igen, akkor mi van ha ezt a másik ûrhajóban ülõ kérdezi?"

A másik ûrhajóban ülõ fickó a te órádat látja lassabban mozogni.

Ebben nincs semmilyen ellentmondás, ha elfogadjuk, hogy az évizedek belénknevelt idõkép hamis, nincs abszolút idõ, erre mondják azt, hogy az idõ relatív. Ugyais mindkét ûrhajóról nézve a másik inerciarendszer halad. Mindkét óra a saját rendszerében a helyes idõt mutatja. Ez pedig a világegyetem tulajdonsága. Ilyen és kész.

Az ikerparadoxonra az a válasz, hogy a két inerciarendszer nem szimmetrikus, mert a Földihez képest az ûrhajónak gyorsulnia kellet, és a gyorsulás abszolút, és nem relatív! Az utazó iker fiatalabb lesz, ha megérkezik.

...persze-persze... az sg.fórumon fogják neked elmagyarázni. mert sehol máshol nem találni errõl jó magyarázatot.
Te tényleg azt hiszed, hogy majd valaki tréningezni fog itt a kedvedért, hogy aztán elõadhasd a "nemúgyvan mert nemúgyvan"-t? Nem.
Húzd be szépen a strigulát, hogy ismét legyõztél mindenkit hatalmas erejû érvrendszereddel, aztán lépj tovább. Nem mondjuk el senkinek.

Érdekelne, csak nem tudsz.
Ha tudnád amit tanultál, tudnál válaszolni, csak az a baj nem tudod, esetleg csak levizsgáztál mondjuk abból a kurzusból.
Van diplomás, meg van Phd-s, meg van tudós.
A diplomás meg a Phd-s az még nem tudós, mert az a tudományt alakítja, az elõbbiek meg tanulják.
Ja és van ilyen mezei prosztó, mint én aki szeretné megérteni, de soha nem fogja...
Amivel azért nincs egyedül, mert te sem fogod...

Azt senki!
De nem is állítottam!
Divatos azt mondani, hogy a távoli galaxisokból a fény ugyanolyan sebességgel halad felénk, ha közeledik, mint amikor távolodik az a galaxis, még pedip azért mert megmérték.
(csak épp mérni nem lehet úgy ahogy mérték, ezt írtam)

"Ha egy hagyományos 2 vekkerrel, meg egy 2 atomórával mérnéd az idõt 20 évig a"
Bocs ezt utólag rosszul szerkesztettem át!
Tehát ha két vekkerrel, illetve két atomórával méred! (1-1 Földön és 1-1 az ûrhajón)

Látod, ezért írtam, hogy téged nem érdekel a válasz, csak keret kell a nézeteid terjesztéséhez. Sok sikert hozzá.

És azt ki mondta neked, hogy a galaxisok távolodását a belõlük jövõ fény sebességének a mérésébõl következtették?

Nem, nem!
Lehet kamuzni minden félét. Ha ellentmondás van akkor van, ha nincs akkor nincs.
Azzal hogy Ede bácsi megmondta, megmondta Newton bácsi is. Na és?
Ha nem tudod a választ a kérdésemre akkor épp úgy nem tudod akárhogy hivatkozol bárkire. Mert a kérdés az, a sebesség növekedésével lassul az idõ vagy sem?
Márpedig ha lassul akkor létezik paradoxon, ha nem akkor meg mirõl beszél Ede bácsi?
"a két idö önmagában ugyanugy telik, és a másikhoz nem lehet hasonlitani."
Ez mellébeszélés, ha valamit nem lehet összehasonlítani, akkor az eltérésükrõl értelmetlen beszélni, tehát arról hogy a sebesség növekedésével lesz-e eltérés az idõben akkor nem vetõdhet fel.
Persze rövid válasz kellene, mert abba bele lehet kötni. Nincs.
Azért mert nincs, mert nincs, nem azért mert abba belelehet kötni!
Egyébként a sebesség befolyásolja az idõmérõ eszköz mûködését, ha az idõmérõ eljárásnak van olyan térbeli összetevõje amelyre hatással van az elmozdulás.
Ha a fény, vagy atom elektromágneses hullám, amelynek van térbeli kiterjedése, és a hullámtulajdonság változik a sebességgel akkor az idõmérést befolyásolja, ha ezekkel mérünk.
Ha egy hagyományos 2 vekkerrel, meg egy 2 atomórával mérnéd az idõt 20 évig azon az ûrhajón ami a fénysebességgel mozog meg a Földön, a két óra között jelentõs eltérést tapasztalnál, de más eltérés az atom és mást a vekkerek között, mert más az az összetevõ amelyre a sebesség hat.
Ebbõl az a következtetés, hogy nem az idõ lassul, hanem hibásan mérjük (definiáljuk).
A fénysebesség pedig itt kapcsolódik ehhez a témához.
Gondolkodj el rajta!

Nem pont errõl szól az ikerparadoxon?

Nem állítom, hogy én tudok olyat amit más nem, azt sem hogy nem tévedek, csak gondolkodjatok el azon amit írok.

Azt pedig már írtam, hogy nagyon tévednek azok (még a fizikusok is) akik azt hiszik, hogy megtudják mérni a távolodó galaxisokból érkezõ fény sebességét.
1 Mert a sebesség méréséhez két pont kell!
2 Ha nem a világûrben mérjük, akkor a csak a Föld légkörében terjedõ fény sebességét mérhetjük, a közegben haladó fény sebessége pedig nem azonos a légüres térben terjedõével.
3 Ha tükröt lencsét használunk a méréshez rossz eredményt kapunk.
Az ok pedig teljesen kézenfekvõ, ha egy foton ütközik az atommal akkor azt gerjeszti, majd az atom egy másik fotont bocsát ki, nem pedig lepattan róla mint egy labda. Ennek az a következménye, hogy nem annak a fotonnak a sebességét mérjük amelyik a távoli égitestrõl érkezik hozzánk. És ezért mérjük állandónak a fénysebességet!

Márpedig sok feltételezés ezen a mérésen áll vagy bukik.

Hurrá hurrá .. nagyon megmondták a tutit! ... akárcsak Gene Roddenberry aki már ezelõtt több mint 30 évvel kitalálta Star Trekben a deflektor pajzsot ugyanennek a hibának az orvoslására. Akkor ebben mi is volt az új információ?

Téged igazából nem érdekel a válasz, mert akkor rákeresel és megtalálod. Egészen biztos, hogy ebben a topikban is megtalálnád. (nem rágtam végig, lehet, hogy nem)
Persze rövid válasz kellene, mert abba bele lehet kötni. Nincs.
Ede bácsi elmagyarázza.

a két idö önmagában ugyanugy telik, és a másikhoz nem lehet hasonlitani.
és, igen, ha egy iker egyszerre születik, és az egyiket elviszik a földröl egy fénysebesséfü hajóval, akkor az itt maradó ugymond gyorsabban öregszik, ha visszatér a másik földi idõ szerint 40 év mulva, akkor az itt maradt ugye 40 éves, az elment, meg kb 4 (nem tom pontosan) paradoxon, igy igaz, de a két rendszernek saját ideje van,

lejjebb irtam egy példát, olvasd el, abbol megérted..



lotsopa: persze, a tömeg a lényeg.

Egyszerû kérdésre válaszoljatok!
Ha egy ûrhajóban ülnék és azt látnám, hogy a fénysebesség felével (egyébként a sebesség majdnem mindegy) egy másik ûrhajó halad el mellettem, akkor az én órámnál lassabban jár a másik ûrhajó órája?
Mert ha igen, akkor mi van ha ezt a másik ûrhajóban ülõ kérdezi?
Hiszen relatív, hogy melyikünk halad melyikünk áll. Tehát az õ órájához képest az enyém jár lassabban, vagy az enyémhez képest az övé?
(Ilyenkor szokták írni, hogy menjek el tanulni, de válaszolni érdemben azt nem szoktak, pedig biztos sokat tanultak...C😊

De ne beszéljen mellé senki, mert a kérdést úgy is fel lehet tenni hogy:
Ha egyszerre születik két gyermek a két ûrhajón és 20 év múlva találkozik a két ûrhajó a fénysebesség felével közeledõben csak 10 éves lesz?
De ha ez igaz lenne, akkor amikor találkozunk az õ órája szerint még csak 10 év telt el, viszont õ csak 5 évesnek látná másik ûrhajón született gyermeket, hiszen hozzá a fénysebesség felével közeledni látja.
Szóval paradoxon.
Várom az érdemi választ!

Ezt csak azért érdekel mert nekem úgy rémlik mintha nem a valós 3 dimenzióban vett méret a gravitációs erõ meghatározó része.
Inkább a tömegre tippelnék.

Csak egy kérdés, a nagyobbat hogy érted?
A térbeli kiterjedésére gondolsz?

És még relatív is. 😊

Jaa, a másik gravitáció: két test ugymond virtuális részecskék cseréjét hajtja végre, az ugynevezett gravitonokét, ez a csere a gravitációs hatás, minden test a méretétöl függöen ad és vesz át gravitonokat, a nagyobb test többet vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet...

"az idõ távolság két esemény között"

Nem teljesen. Azért telik az idõ másképp az utazónak,mint a külsõ szemlélõnek, mert más vonatkoztatási rendszerben vannak. Irok példát hogy értsd:

Képzelj el egy pont 300e km oldal nagyságu kocka alaku ürhajót (elviekben persze)
a két szemközti fala közt pont 300e km a távolság. az ürhajó pont 300e km/s halad..te kivülröl szemléled.. én belülröl.. az egyik falrol elindul egy fénysugár a szemközti fal felé, ahová az én nézõpontom szerint pont 1 sec mulva érkezik meg, de te kivülröl ugy látod (mivel az ürhajó mozog) hogy a fénysugár nem egyenes vonalon halad hanem ugymond ferdén,(az ürhajó közben elmozdul hozzád képest)és ezért több idöbe telik neki az míg eléri a szemközti falat...tehát az én mérésem szerint pont 1 sec kell neki, mig a te mérésed szerint több, tehát nekem lassabban telt az idö, vagy neked gyorsabban, nézöpont kérdése😊
minden szemlélönek saját téridõ rendszere van, ezért tünik ugy hogy másképp telik az idö benne

Szóval az egésznek az az értelme, hogy nem létezik abszolút idõ, ahogy azt a klasszikus fizikában használták, és ahogy te leolvasod az órát. Ez egy hibás idõfogalom. "Az idõ az, amit az óra mér!" Az óra pedig mérõeszköz, ami folyamatok változási sebességét használja ki, és itt jön be a sebesség. Ezt éredemes megérteni.

Köszi a fáradtságod!

A másik kérdéshez hozzászólva: azt írtad - ha jól emlékszem, te voltál -, hogy az idõ nem is létezik. Na, erre még visszatérünk 40 év múlva; kíváncsi vagyok, hogy ugyanez lesz-e a véleményed.<#nyes>

Azért mérünk, mert az óra egy mûködõképes szerkezet, ami a mérést szolgáltatja. Nem a hagyományos hétköznapi értelemben vett idõ telik lassabban, hanem a szerkezet mûködik lassabban, de mivel "az idõ az, amit az óra mér", tehát az idõ fogalma szoros kapcsolatban áll a méréssel, és a mérõeszközünk lassabban jár, ezért az idõnk telik lassabban.

Ez egy kétirányú folyamat, visszatérve a rendõautóhoz, ha azautóban ülünk, és valaki eg sípot fúj meg a hátunk mögött, akkor azt is mélyebbnek halljuk az autóból. Ez egy kétirányú dolog. Hogy lehet az, hogy az utcalánynak a sziréna is mélyebb, és az autóban a rendõris mélyebb hangon hallja a sípot? Mert a hang hordozza az információt, de a hang nincs ott mindig mindenhol, nem egy abszolút dolog, a hangnak van terjedési sebessge, így az információ érkezése mind a rendõrnek, mind a cafkának lassabb a másiktól. Ha a rendõr felveszi magnóra a lotyó sípját, akkor az mélyebb hangot rögzít, mint valójában. Ez felel meg az órának, és ez mutatja, hogy a ledér ideje lassabban járt. Ugyanígy a ribanc is azt észleli, hogy a rendõr ideje lassult le.

forradalmian új, saját, szemléletes példa XD KÖSZ😄
Ezt eddig is tudtam. Ha egy száguldó vonatban lépek egyet elõre akkor gyorsabb vok a vonatnál a külsõ megfigyelõk szerint....

Nem értem h mit akarsz ezzel cáfolni? Amit írtam abban. Talán azt h senki sem tudja... (mert te tudod) Én nem az érzékelhetõ idõrõl beszélek, nagy sebességnél kevesebb idõ kell eljutni ide,oda, hanem arról az idõrõl ami valójában az idõ, nem pedig idõérzék.VAgyis arról h a sebességnek, mi köze az idõhöz az alapvetõ összefüggéseken kívül.VAgyis a gyorsaság, azaz A pontból a fénysebesség 98%ával eljutsz B pontba a földrõl nézve 40 év telik el míg neked 40 nél sokkal kevesebb. Tudod h milyen gyorsan mész tudod ha földön 40 év telik el csak ez neked mondjuk 1 hét. Na errõl az idõrõl beszélek nem az egyszerû nézõponti mozgásimittomén milyen eltérési idõrõl.
Azt elismerem h hülyeség hogy azt írtam h minél több téren kell átmenni...
ÉS én erre mondtam h mégnemtudja senki ennek az okát.
Az ûrben a kocsi sebességét nemtom megmérni fénnyel, mert a fény attól függetlenül h egy 20000km/s os ûrsiklóról indítottuk el hátrafelé attól még 300000 km/s al fog menni.
"A tér matematikai fogalom, egy definíció, nem anyag. A tér egy koordináta rendszer, amelyet azért hoztunk létre, hogy le tudjuk írni a testek egymáshoz képest elfoglalt helyzetét. Amint egy koordináta rendszer végtelen, úgy az üres vákuum térdefiníció is végtelen kiterjedésû." (Rohán János)

"Sztem senki sem tudja hogy miért telik lasabban az idõ nagy sebességnél."

Úgy tûnik, nem tanultál még róla, ezért megpróbálomegy forradalmian új, saját, szemléletes példával elmagyarázni. Ha állsz az úttest közepén, és az út szélén parkol egy rendõrautó, ami egy hangon szirénázik, akkor annak egy hangmagassága van. Ha a rendõrautó távolodik, akkor a sziréna hangja lemélyül. Ugyanis a hangnak van terjedési sebessége, levegõben ~300 m/s. Ha a rendõrautó áll, akkor ilyen sebességgel kapod a hangot is. De ha a rendõrautó távolodik tõled (mondjuk 10 m/s-mal), akkor mélyebben hallod a hangot, mivel ellentétes az iránya az autó sebességének a feléd mutató hanghullám sebességével, ezért kivonódik belõle. A hang feléd 290 m/s-mal érkezik. a v = λf képletben az f frekvencia a sebességgel együtt lecsökken, vagyis mélyebb lesz a hang. Ez azt jelenti, hogy a hang idõben széthúzódik, vagyis te, mint hallgató azt tapasztalod, hogy lelassult az ideje.

Ugyanez történik a világûrben, csak ott az autót hozzád képest mozgó inerciarendszernek nevezzük, és a hang helyett a fény a te mérõeszközöd, mivel az az ismert leggyorsabb adatküldésre használható jel. (A helyzet ennél némiképp bonyolultabb, de elsõ menetben így lehet valamelyest megérteni.)

djhambi
szerinted azért mérünk ugyanazzal az órával más idõt az ûrben 20000km/h -s sebességben 1 éven át mert az ûrben nagyobbak az atomok energiája
ez okozza a nanosecundumos eltéréseket? Vagyis azért nem lehet einstein álítását lemérni mert nincs olyan óránk;(

Sztem senki sem tudja hogy miért telik lasabban az idõ nagy sebességnél.
Ha Einstein azt mondta hogy ha gyorsak vagyunk, akkora mi óránk lassabban jár, akkor az úgy is van😄 DE ha ez igaz, akkor megvan az idõgép elméletben. Építünk 1 ûrhajót, ami kibírja a feketelyuk hatásait, Az ûrhajót feketelyuk körüli pályára állítjuk, és amikor elértük amegfelelõ idõt-->2345 akkro visszamegyünk a földre. (Hacsak le nem jáccódik ez:
az isten megteremti a dinoszauruszokat
isten elpusztítja a dinoszauruszokat
isten megteremti az embert,
Az ember elpusztítja istent,
Az ember végül elpusztítja önmagát;(

Einstein szerint az idõ és a tér elválaszthatatlanok (Téridõ).
Akkor ebbõl következik (szerintem) az hogy azért kell fénysebességgel menni hogy ne öregedjünk, vagyis h lasabban teljen az idõ a földieknek pedig gyorsabban (ezáltal idõutazunk) hogy minél több téren haladjunk át. Azéért éppena feketelyukhoz kellene menni, ha már nem tujuk megközelíteni se a fény sebességét. A részecskéket sikerült a fény 98% ára felgyorsítani. Lehet hogy a jövõben beülünk a az idõhajüba beütjük hogy 2263 a program kiszámolja hogy ennyi téren kell keresztülmennünk és már jövünk is haza a feketelyuktól.
Erre az egyik bizonyíték a müonok. Az elektronnál 200-szor nehezebbek. A légkörben keletkeznek, és nagyon gyorsan elbomlanak, DE elérik a földet. Ilyen magasságból ilyen gyors bomlással ahhoz h elérjéka földfelszint gyorsabban kéne menniük a fénynél.DE semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkezõ részecske sem érheti el a fénysebességet.Ha megtenné akkor végtelen tömegû lenne, és végtelen tömeg gyorsításához végtelen energia kéne. Azért érik el a müonok a földfelszínt meg közel fénysebességgel haladnak és az õ órájuk lasabb a miénknél.Tehát bõven van idejük leérni és elbomlani.
sci-fi rajongó vok😄

Elég sok kérdést felvetettél, persze én egyikre sem tudom a pontos választ de azért megpróbálok valamennyire reagálni.
Elsõ kérdésed:"Nagy sebességben miért terjed lassabban az odõ?" Hát, szerintem nem az idõ 'terjed' lassabban, hanem a távolságok rövidülnek meg, ezt csak arra alapozom hogy-->(ct)^2-r^2=(ct')^2-(r')^2, tehát nagy sebességnél kevesebb ideig történik a mozgás, legalábbis szerintem.
Én úgy tudom hogy az éter bizonyítására szolgáló kísérlet kudarcott vallott, és ebbõl az következik(nem nekem)hogy nincs éter. És azt hiszem hogy a fény terjedéséhez nincs szükség semmi féle közegre, nem úgy mint a mechanikai hullámoknak, többek között a hangnak.
A fény kettõs tulajdonsága hogy hullám és részecske viselkedés is megfigyelhetõ a kísérletek alatt.(Hullám:fény interferencia, polarizáció:transzverzális hullám. Részecske: foton, ez maga a fény részecske)
Hogy mi a gravitáció? 😊 Ez már elég bonyolult szerintem, elégedj meg annyival hogy két tömeggel rendelkezõ test közötti vonzó erõ. A fény elhajlás ezt nem cáfolja...
Az anti anyagról nem tudok sokat, állítólag ha 'rendes,valódi' anyaggal kölcsönhatásba lép akkor átalakul tiszta energiává. Mesterséges körülmények között lehet tárolni õket, akár évekig is...Egy mezõ segítségével lebegtetik egy eszközben, ennyi. Ha a gravitáció hat rá is akkor nem esik felfelé. 😊

Ez egy jó példa, mert bemutatható rajta a különbözõ fizikai modellek.

Bemutatom a fizika építkezését.

Az óra legyen egy tradícionális felhúzható fémvekker, ami tisztán mechanikusan mûködik.

Kezdetben van mozgási, forgási, rugalmas és potenciális energiája. Mivel a Nap körül kering, és feltesszük, hogy nem zuhan le, rámondhatjuk, hogy a pályamagasága a nulla potenciál, így a potencális energiáját nullának választom meg. Az óra mechanikus, felhúzható, de vannak fém alkatrészei, és ezeknek kiterjedése, és a Nap idõben vátozó mágneses tere, ezért az óra fémalkatrészeiben feszütséget indukál. Az áramnak is van energiája, hiszen teljesítmény leadására képes.

Láthatjuk, hogy ilyen óra is több lehet, megkülönböztethetõk a "hõmérsékletük" szerint, például a 200 celsius fokos óra képes vizet forralni, ezátal erõt kifejteni (-> energia), a nulla celsius fokos pedig nem. Továbbá észrevehetjük, hogy a Nap melegíti. (Nem beszélünk arról, hogy hogyan, itt már nem beszélünk EMH-król, itt a foton adja le mozgási energiáját a részecskéknek.) Ezért indokolt valami hõmennyiséget is hozzárakni. Ennek mikrofizikai okai vannak. Egy bõvebb modellben minden részecskére felírhatunk háromdimenziós mozgási energiát, összes forgási és rezgési energiát, és ezeket összegezve megkaphatjuk a részecskerendszer teljes energiáját (minden változóra 1/2kT átlagenergia). (Ismernünk kell hozzá a molekulák felépítését, tehát az óra különbözõ elemeinek anyagitulajdonságait.) Ezzel a felírással kiválthatjuk az eddig használt energiákat. Azért mondom, hogy kiválthatjuk, mert ettõl pl. az 1/2 mv^2-nek nem lesz nulla az értéke, csak másképp írjuk fel az energia képletet. Tehát ez a felírás más modellben van alkalmazva, más szinten áll, ezért nem adható össze a többi energiával. Ha megtennénk, akkor a képletben többször szerepelne az 1/2 mv^2, egyszer mint tömegpont mozgási enrgiája, és egyszer, mint a test molekuláinak összkinetikus energiájának átlaga. Ez a mikrofizikai enegiafelírás az indukált áram energiáját is tartalmazza, hiszen az óra alkatrészein, mint ellenálláson leadja a teljesíményt, az elektronok ütköznek az atomokkal, és melegítik, vagyis növelik a molekulák energiáját, ami miatt gyorsabban mozognak. Bár ez a felírás már jóval tágabb és pontosabb, ez is csak a klasszikus testekre érvényes.

Ugyanígy egy harmadik modellben, relativisztikus körülmények között egy harmadik felírásmódot kell alkalmazni. A sebességnégyzet-növekedés az energia növelésével nem lineáris görbét ad. Tehát az órának egy v sebességre nagyobb mozgási energiája lesz, mint azt az elsõ modellben néztük. (A reltivisztikus impulzusból egyszerûen kiszámolható.) A relativisztikus impulzust átírva egyrészt megkapjuk a relativisztikus tömeg fogalmát, másrészt ezt idõ szerint deriválva, és a elmozdulásra integrálva megkapjuk a relativisztius kinetikus energiát. Észrevehetjük, hogy a nyugalmi energiában a tömeg és energia között csak egy természeti állandó van arányban (E0 = mc^2), tehát közvetlen kapcsolat van maga a tömeg, és a nyugalmi energia között. Ezzel a nyugalmi energiával kell kiegészíteni az elsõ modellt. A teljes relatvisztikus energia a rendszerre E = mc^2 + K + ..., a mechanikai energiák a Lorentz transzformációval levezethetõk, az elekromágneses energia rel. körülmények között is ugyanaz. Ez az elsõ modell kibõvítése.

A negyedik modell a mikrofizikánál is mélyebb szintre ás le. Az óra energiáját emberpróbáló ezzel leírni, hiszen a tudósoknak fél évszázadba telt, mire egyetlen hidrogénatomnak felírták az energiáját. Nem érdemes egy kiterjedt test esetén ezt a modellt alkalmazni, hiszen jóval nagyobb annál a részecskék száma, az energia kvantáltsága ilyen éreteknél nem fontos. Ezt a megközelítést egy-egy fotonra, elektronra, atomra érdemes használni. De nem fog más értéket adni, mint a harmadik modell. Ha az óra néhny atom lenne, akkor lenne némi különbség az óra energiájában (<hf), akkor számítana pl. a beérkezõ fotonok hf energiájának kvantáltsága is.

Ezért mondom, hogy nem szerencsés, ha a feladatot egy minden modellt átfogó leíró képlettel próbálod felírni, és nem modellt alkotsz, és a modell lapján írsz fel képletet. Általában nem szerencsés így lespórolni a gondolkodást, mert elõfordulhatnak olyan tagok, melyeket többször számolsz bele, illetve olyan tagok, amelyek fölöslegesek. Pláne úgy, hogy csomó tag még hiányzik is a képletedbõl: "E=hf + mcc + mgh + mvv0,5". Ez közel sem ír le mindent, ha meg kiegészíted, hogy minden legyen benne, egy konkrét feladatra túl sok fölösleges tagot tartalmaz. Szándékosan szabdalták ilyen modellekre, fejezetekre a fizkát. Egy gépészmérnök nem fog relativisztikusan számolni, jóneki a klasszikus modell is, az is jól mûködik emberi körülmények között.

😄

Amikor megláttam a cikket tudtam hogy már 200 fölött jár a hozzászólások száma. Atyaúristen. Megint sikerült sok okosságot írni (akinek nem inge ne vegye magára).

Nagy sebességben miért terjed lassabban az odõ? Oké valahol sûrûbb a tér (Feketelyuk) és ha keringene 1 ûrhajó a fekete lyuk peremén, akkor míg nálunk 1 hét telik el a földön 4 hónap. Ez az idõutazás elmélete. A multban ez nem lehetséges mert ha ritkébb térben menne az ûrhajó akkor míg nálunk 1 hétt elik el addig a földön csak 3 nap.

Az már bizonyított hogy az ûrszondákban vagy az ûrállomáson ami kb 20000 km/h ás sebeséggel halad ott a földi és és az ûrálomási óráknél eltérés van. Tehát az idõutazás mértékegysége a bejárt tér per sebesség? Einstein szerint ha fénysebességgel haladunk a térben akkor nme öregszünk, vagy ha mégis, csak 1 kicsit. Én cak azt nem értem hogy miért telik lasabban az idõ nagy sebességnél?. Az idõ: Az idõ nem létezik, ez csak az emberek találták ki pls: ha a földmegkerüli a napot 1 év, vagy a nap. Ez 1 változó érték, mert más bolygókon több, vagy kevesebb idp 1 év. De sejtszinten miért viselkednének máshogy nagy sebességnél a sejtek? Egy ûrhajós ember kiszámolta, hogy õ 0.025 másodpercel él tovább pár hónap alatta z ûrben földkörüli pályán, Ezt úgyis fellehet fogni, hogy õ idõutazott 0.025 mp et. A másik kérdésem pedig az, hogy ugye a fény elektromágneses kisülés, vagyis hullám. DE a hullámnak szüksége van 1 közegre. Ez lenne az éter? de ha a fény éterben terjedne és az éternek is kellene lennie 1 haladási irányának, akkor a fény a haladási iránnyal szembe lassabb lenne mint az ellenkezõ irányban.Einstein tagadta az éter létezését, az akkori értelemben. A részecske mutat hullám és részecsketermészetet is. Tehát akkor a fény részecske is? Úgy tudom ha fény részecskéje a foton. DE itt olvasom h nincs is foton? Másik kérdésem h: mi az a gravitáció? mi a részecskéje? egyáltalán mibõl van?. MIlyen gyors a gravitáció? Voltak ilyen elméletek h a gravitáció sebessége a fénysebesség négyzete.De semmilyen alapja nem volt ennek, és miért pont a négyzete?...
ÉS volna még 1 kérdésem az okos hozzáértõ emberektõl: Az antianyag.már tudtak létrehozni antianyag hidrogénatomot ami nagyon kevés ideig volt jelen. Az antianyag felfelé esik?

Össz. energia = 0.05x300 000^2 ??
(m=tömeg kilogrammokban kifejezve) (c=kerekítve 300 000 kilométer másodpercenként)

Egyszerûbben tesztem fel a kérdést.

Van egy klasszikus, felhúzható zsebórád, amelyet kiejtettél az ûrhajóból, és pörögve, forogva, egyike lett a naprendszer égitestjeinek. Tömege 50 g. Írd fel nekem, hogy mennyi energia rejlik ebben a zsebórában.

De, pontosan erre gondoltam. Nem fegyverkezni kéne, és egymást gyilkolni, hanem inkább a bolygó és saját magunk megmentésére összpontosítani. Nem hiszem, hogy nincs ilyesmire pénzük a nagy milliomosoknak. Csak nem akarják. Ezt a nézetett kéne megváltoztatni, hogy a tudományos fejlõdés jövedelmezõbb legyen mint maga a fegyveripar.

Szerintem meg a fény az maga az idõ 😊