459
-
lotsopa #297 Most merűlt fel bennem a kérdés ezzel a "sebességgel nő a tömeg" dologgal kapcsolatban. Valahol olvastam a részecskék, elemi részecskék tömegéről, sebességéről és sok más tulajdonságáról. Na most, ebből azt akarom kihozni hogy álló helyzetből bizonyos idő alatt felgyorsulnak ezek a részecskék arra a bizonyos sebességre, és ha ezt alaposan megnéznénk akkor valóban azt látnánk hogy szépen, 'lassan' növekszik a tömegük?
Lehet hogy így van, és én el is hiszem, csak furcsán hangzik. Ugye hallottunk már arról hogy a foton nyugalmi tömege zérus, akkor az energiája is annyi(?), abból hogy lesz egy olyan részecske ami kölcsönhatásra képes, és körülbelül 299 792 458 méter tesz meg másodpercenként. -
#296
arról nem is beszélve amúgy, hogy a sebességgel nő a tömeg, szóval kb olyan több ezer tonnát nyomnánk, ami meg plusz dolog, amit a szervezet nem bír el. -
djhambi #295 Olvasd vissza a korábbi hsz-eimet, és látod, hogy ugyanazt mondjuk. -
djhambi #294 Ez nem a PhD-n vagy a tudósságon múlik! Egyszerűen van, aki belefektet energiát, hogy megértse, és van, aki nem, és van, aki belefektet energiát, hogy másokkal megértesse, és valaki nem. -
djhambi #293 "Ha egy űrhajóban ülnék és azt látnám, hogy a fénysebesség felével (egyébként a sebesség majdnem mindegy) egy másik űrhajó halad el mellettem, akkor az én órámnál lassabban jár a másik űrhajó órája?"
A saját űrhajódból a másik űrhajó óráját úgy látod, hogy lassabban jár.
"Mert ha igen, akkor mi van ha ezt a másik űrhajóban ülő kérdezi?"
A másik űrhajóban ülő fickó a te órádat látja lassabban mozogni.
Ebben nincs semmilyen ellentmondás, ha elfogadjuk, hogy az évizedek belénknevelt időkép hamis, nincs abszolút idő, erre mondják azt, hogy az idő relatív. Ugyais mindkét űrhajóról nézve a másik inerciarendszer halad. Mindkét óra a saját rendszerében a helyes időt mutatja. Ez pedig a világegyetem tulajdonsága. Ilyen és kész.
Az ikerparadoxonra az a válasz, hogy a két inerciarendszer nem szimmetrikus, mert a Földihez képest az űrhajónak gyorsulnia kellet, és a gyorsulás abszolút, és nem relatív! Az utazó iker fiatalabb lesz, ha megérkezik. -
#292
...persze-persze... az sg.fórumon fogják neked elmagyarázni. mert sehol máshol nem találni erről jó magyarázatot.
Te tényleg azt hiszed, hogy majd valaki tréningezni fog itt a kedvedért, hogy aztán előadhasd a "nemúgyvan mert nemúgyvan"-t? Nem.
Húzd be szépen a strigulát, hogy ismét legyőztél mindenkit hatalmas erejű érvrendszereddel, aztán lépj tovább. Nem mondjuk el senkinek. -
toto66 #291 Érdekelne, csak nem tudsz.
Ha tudnád amit tanultál, tudnál válaszolni, csak az a baj nem tudod, esetleg csak levizsgáztál mondjuk abból a kurzusból.
Van diplomás, meg van Phd-s, meg van tudós.
A diplomás meg a Phd-s az még nem tudós, mert az a tudományt alakítja, az előbbiek meg tanulják.
Ja és van ilyen mezei prosztó, mint én aki szeretné megérteni, de soha nem fogja...
Amivel azért nincs egyedül, mert te sem fogod... -
toto66 #290 Azt senki!
De nem is állítottam!
Divatos azt mondani, hogy a távoli galaxisokból a fény ugyanolyan sebességgel halad felénk, ha közeledik, mint amikor távolodik az a galaxis, még pedip azért mert megmérték.
(csak épp mérni nem lehet úgy ahogy mérték, ezt írtam) -
toto66 #289 "Ha egy hagyományos 2 vekkerrel, meg egy 2 atomórával mérnéd az időt 20 évig a"
Bocs ezt utólag rosszul szerkesztettem át!
Tehát ha két vekkerrel, illetve két atomórával méred! (1-1 Földön és 1-1 az űrhajón) -
#288
Látod, ezért írtam, hogy téged nem érdekel a válasz, csak keret kell a nézeteid terjesztéséhez. Sok sikert hozzá. -
#287
És azt ki mondta neked, hogy a galaxisok távolodását a belőlük jövő fény sebességének a méréséből következtették? -
toto66 #286 Nem, nem!
Lehet kamuzni minden félét. Ha ellentmondás van akkor van, ha nincs akkor nincs.
Azzal hogy Ede bácsi megmondta, megmondta Newton bácsi is. Na és?
Ha nem tudod a választ a kérdésemre akkor épp úgy nem tudod akárhogy hivatkozol bárkire. Mert a kérdés az, a sebesség növekedésével lassul az idő vagy sem?
Márpedig ha lassul akkor létezik paradoxon, ha nem akkor meg miről beszél Ede bácsi?
"a két idö önmagában ugyanugy telik, és a másikhoz nem lehet hasonlitani."
Ez mellébeszélés, ha valamit nem lehet összehasonlítani, akkor az eltérésükről értelmetlen beszélni, tehát arról hogy a sebesség növekedésével lesz-e eltérés az időben akkor nem vetődhet fel.
Persze rövid válasz kellene, mert abba bele lehet kötni. Nincs.
Azért mert nincs, mert nincs, nem azért mert abba belelehet kötni!
Egyébként a sebesség befolyásolja az időmérő eszköz működését, ha az időmérő eljárásnak van olyan térbeli összetevője amelyre hatással van az elmozdulás.
Ha a fény, vagy atom elektromágneses hullám, amelynek van térbeli kiterjedése, és a hullámtulajdonság változik a sebességgel akkor az időmérést befolyásolja, ha ezekkel mérünk.
Ha egy hagyományos 2 vekkerrel, meg egy 2 atomórával mérnéd az időt 20 évig azon az űrhajón ami a fénysebességgel mozog meg a Földön, a két óra között jelentős eltérést tapasztalnál, de más eltérés az atom és mást a vekkerek között, mert más az az összetevő amelyre a sebesség hat.
Ebből az a következtetés, hogy nem az idő lassul, hanem hibásan mérjük (definiáljuk).
A fénysebesség pedig itt kapcsolódik ehhez a témához.
Gondolkodj el rajta!
-
WoodrowWilson #285 Nem pont erről szól az ikerparadoxon? -
toto66 #284 Nem állítom, hogy én tudok olyat amit más nem, azt sem hogy nem tévedek, csak gondolkodjatok el azon amit írok.
Azt pedig már írtam, hogy nagyon tévednek azok (még a fizikusok is) akik azt hiszik, hogy megtudják mérni a távolodó galaxisokból érkező fény sebességét.
1 Mert a sebesség méréséhez két pont kell!
2 Ha nem a világűrben mérjük, akkor a csak a Föld légkörében terjedő fény sebességét mérhetjük, a közegben haladó fény sebessége pedig nem azonos a légüres térben terjedőével.
3 Ha tükröt lencsét használunk a méréshez rossz eredményt kapunk.
Az ok pedig teljesen kézenfekvő, ha egy foton ütközik az atommal akkor azt gerjeszti, majd az atom egy másik fotont bocsát ki, nem pedig lepattan róla mint egy labda. Ennek az a következménye, hogy nem annak a fotonnak a sebességét mérjük amelyik a távoli égitestről érkezik hozzánk. És ezért mérjük állandónak a fénysebességet!
Márpedig sok feltételezés ezen a mérésen áll vagy bukik.
-
#283
Hurrá hurrá .. nagyon megmondták a tutit! ... akárcsak Gene Roddenberry aki már ezelőtt több mint 30 évvel kitalálta Star Trekben a deflektor pajzsot ugyanennek a hibának az orvoslására. Akkor ebben mi is volt az új információ? -
#282
Téged igazából nem érdekel a válasz, mert akkor rákeresel és megtalálod. Egészen biztos, hogy ebben a topikban is megtalálnád. (nem rágtam végig, lehet, hogy nem)
Persze rövid válasz kellene, mert abba bele lehet kötni. Nincs.
Ede bácsi elmagyarázza. -
#281
a két idö önmagában ugyanugy telik, és a másikhoz nem lehet hasonlitani.
és, igen, ha egy iker egyszerre születik, és az egyiket elviszik a földröl egy fénysebesséfü hajóval, akkor az itt maradó ugymond gyorsabban öregszik, ha visszatér a másik földi idő szerint 40 év mulva, akkor az itt maradt ugye 40 éves, az elment, meg kb 4 (nem tom pontosan) paradoxon, igy igaz, de a két rendszernek saját ideje van,
lejjebb irtam egy példát, olvasd el, abbol megérted..
lotsopa: persze, a tömeg a lényeg. -
toto66 #280 Egyszerű kérdésre válaszoljatok!
Ha egy űrhajóban ülnék és azt látnám, hogy a fénysebesség felével (egyébként a sebesség majdnem mindegy) egy másik űrhajó halad el mellettem, akkor az én órámnál lassabban jár a másik űrhajó órája?
Mert ha igen, akkor mi van ha ezt a másik űrhajóban ülő kérdezi?
Hiszen relatív, hogy melyikünk halad melyikünk áll. Tehát az ő órájához képest az enyém jár lassabban, vagy az enyémhez képest az övé?
(Ilyenkor szokták írni, hogy menjek el tanulni, de válaszolni érdemben azt nem szoktak, pedig biztos sokat tanultak...C:)
De ne beszéljen mellé senki, mert a kérdést úgy is fel lehet tenni hogy:
Ha egyszerre születik két gyermek a két űrhajón és 20 év múlva találkozik a két űrhajó a fénysebesség felével közeledőben csak 10 éves lesz?
De ha ez igaz lenne, akkor amikor találkozunk az ő órája szerint még csak 10 év telt el, viszont ő csak 5 évesnek látná másik űrhajón született gyermeket, hiszen hozzá a fénysebesség felével közeledni látja.
Szóval paradoxon.
Várom az érdemi választ! -
lotsopa #279 Ezt csak azért érdekel mert nekem úgy rémlik mintha nem a valós 3 dimenzióban vett méret a gravitációs erő meghatározó része.
Inkább a tömegre tippelnék. -
lotsopa #278 Csak egy kérdés, a nagyobbat hogy érted?
A térbeli kiterjedésére gondolsz? -
lotsopa #277 És még relatív is. :) -
#276
Jaa, a másik gravitáció: két test ugymond virtuális részecskék cseréjét hajtja végre, az ugynevezett gravitonokét, ez a csere a gravitációs hatás, minden test a méretétöl függöen ad és vesz át gravitonokat, a nagyobb test többet vesz el, és ezért magához vonza a kisebbet... -
lotsopa #275 "az idő távolság két esemény között" -
#274
Nem teljesen. Azért telik az idő másképp az utazónak,mint a külső szemlélőnek, mert más vonatkoztatási rendszerben vannak. Irok példát hogy értsd:
Képzelj el egy pont 300e km oldal nagyságu kocka alaku ürhajót (elviekben persze)
a két szemközti fala közt pont 300e km a távolság. az ürhajó pont 300e km/s halad..te kivülröl szemléled.. én belülröl.. az egyik falrol elindul egy fénysugár a szemközti fal felé, ahová az én nézőpontom szerint pont 1 sec mulva érkezik meg, de te kivülröl ugy látod (mivel az ürhajó mozog) hogy a fénysugár nem egyenes vonalon halad hanem ugymond ferdén,(az ürhajó közben elmozdul hozzád képest)és ezért több idöbe telik neki az míg eléri a szemközti falat...tehát az én mérésem szerint pont 1 sec kell neki, mig a te mérésed szerint több, tehát nekem lassabban telt az idö, vagy neked gyorsabban, nézöpont kérdése:)
minden szemlélönek saját téridő rendszere van, ezért tünik ugy hogy másképp telik az idö benne -
djhambi #273 Szóval az egésznek az az értelme, hogy nem létezik abszolút idő, ahogy azt a klasszikus fizikában használták, és ahogy te leolvasod az órát. Ez egy hibás időfogalom. "Az idő az, amit az óra mér!" Az óra pedig mérőeszköz, ami folyamatok változási sebességét használja ki, és itt jön be a sebesség. Ezt éredemes megérteni. -
Epikurosz #272 Köszi a fáradtságod!
A másik kérdéshez hozzászólva: azt írtad - ha jól emlékszem, te voltál -, hogy az idő nem is létezik. Na, erre még visszatérünk 40 év múlva; kíváncsi vagyok, hogy ugyanez lesz-e a véleményed.
-
djhambi #271 Azért mérünk, mert az óra egy működőképes szerkezet, ami a mérést szolgáltatja. Nem a hagyományos hétköznapi értelemben vett idő telik lassabban, hanem a szerkezet működik lassabban, de mivel "az idő az, amit az óra mér", tehát az idő fogalma szoros kapcsolatban áll a méréssel, és a mérőeszközünk lassabban jár, ezért az időnk telik lassabban.
Ez egy kétirányú folyamat, visszatérve a rendőautóhoz, ha azautóban ülünk, és valaki eg sípot fúj meg a hátunk mögött, akkor azt is mélyebbnek halljuk az autóból. Ez egy kétirányú dolog. Hogy lehet az, hogy az utcalánynak a sziréna is mélyebb, és az autóban a rendőris mélyebb hangon hallja a sípot? Mert a hang hordozza az információt, de a hang nincs ott mindig mindenhol, nem egy abszolút dolog, a hangnak van terjedési sebessge, így az információ érkezése mind a rendőrnek, mind a cafkának lassabb a másiktól. Ha a rendőr felveszi magnóra a lotyó sípját, akkor az mélyebb hangot rögzít, mint valójában. Ez felel meg az órának, és ez mutatja, hogy a ledér ideje lassabban járt. Ugyanígy a ribanc is azt észleli, hogy a rendőr ideje lassult le. -
CarlosBoy666 #270 forradalmian új, saját, szemléletes példa XD KÖSZ:D
Ezt eddig is tudtam. Ha egy száguldó vonatban lépek egyet előre akkor gyorsabb vok a vonatnál a külső megfigyelők szerint....
Nem értem h mit akarsz ezzel cáfolni? Amit írtam abban. Talán azt h senki sem tudja... (mert te tudod) Én nem az érzékelhető időről beszélek, nagy sebességnél kevesebb idő kell eljutni ide,oda, hanem arról az időről ami valójában az idő, nem pedig időérzék.VAgyis arról h a sebességnek, mi köze az időhöz az alapvető összefüggéseken kívül.VAgyis a gyorsaság, azaz A pontból a fénysebesség 98%ával eljutsz B pontba a földről nézve 40 év telik el míg neked 40 nél sokkal kevesebb. Tudod h milyen gyorsan mész tudod ha földön 40 év telik el csak ez neked mondjuk 1 hét. Na erről az időről beszélek nem az egyszerű nézőponti mozgásimittomén milyen eltérési időről.
Azt elismerem h hülyeség hogy azt írtam h minél több téren kell átmenni...
ÉS én erre mondtam h mégnemtudja senki ennek az okát.
Az űrben a kocsi sebességét nemtom megmérni fénnyel, mert a fény attól függetlenül h egy 20000km/s os űrsiklóról indítottuk el hátrafelé attól még 300000 km/s al fog menni.
"A tér matematikai fogalom, egy definíció, nem anyag. A tér egy koordináta rendszer, amelyet azért hoztunk létre, hogy le tudjuk írni a testek egymáshoz képest elfoglalt helyzetét. Amint egy koordináta rendszer végtelen, úgy az üres vákuum térdefiníció is végtelen kiterjedésű." (Rohán János)
-
djhambi #269 "Sztem senki sem tudja hogy miért telik lasabban az idő nagy sebességnél."
Úgy tűnik, nem tanultál még róla, ezért megpróbálomegy forradalmian új, saját, szemléletes példával elmagyarázni. Ha állsz az úttest közepén, és az út szélén parkol egy rendőrautó, ami egy hangon szirénázik, akkor annak egy hangmagassága van. Ha a rendőrautó távolodik, akkor a sziréna hangja lemélyül. Ugyanis a hangnak van terjedési sebessége, levegőben ~300 m/s. Ha a rendőrautó áll, akkor ilyen sebességgel kapod a hangot is. De ha a rendőrautó távolodik tőled (mondjuk 10 m/s-mal), akkor mélyebben hallod a hangot, mivel ellentétes az iránya az autó sebességének a feléd mutató hanghullám sebességével, ezért kivonódik belőle. A hang feléd 290 m/s-mal érkezik. a v = λf képletben az f frekvencia a sebességgel együtt lecsökken, vagyis mélyebb lesz a hang. Ez azt jelenti, hogy a hang időben széthúzódik, vagyis te, mint hallgató azt tapasztalod, hogy lelassult az ideje.
Ugyanez történik a világűrben, csak ott az autót hozzád képest mozgó inerciarendszernek nevezzük, és a hang helyett a fény a te mérőeszközöd, mivel az az ismert leggyorsabb adatküldésre használható jel. (A helyzet ennél némiképp bonyolultabb, de első menetben így lehet valamelyest megérteni.) -
CarlosBoy666 #268 djhambi
szerinted azért mérünk ugyanazzal az órával más időt az űrben 20000km/h -s sebességben 1 éven át mert az űrben nagyobbak az atomok energiája
ez okozza a nanosecundumos eltéréseket? Vagyis azért nem lehet einstein álítását lemérni mert nincs olyan óránk;( -
CarlosBoy666 #267 Sztem senki sem tudja hogy miért telik lasabban az idő nagy sebességnél.
Ha Einstein azt mondta hogy ha gyorsak vagyunk, akkora mi óránk lassabban jár, akkor az úgy is van:D DE ha ez igaz, akkor megvan az időgép elméletben. Építünk 1 űrhajót, ami kibírja a feketelyuk hatásait, Az űrhajót feketelyuk körüli pályára állítjuk, és amikor elértük amegfelelő időt-->2345 akkro visszamegyünk a földre. (Hacsak le nem jáccódik ez:
az isten megteremti a dinoszauruszokat
isten elpusztítja a dinoszauruszokat
isten megteremti az embert,
Az ember elpusztítja istent,
Az ember végül elpusztítja önmagát;(
Einstein szerint az idő és a tér elválaszthatatlanok (Téridő).
Akkor ebből következik (szerintem) az hogy azért kell fénysebességgel menni hogy ne öregedjünk, vagyis h lasabban teljen az idő a földieknek pedig gyorsabban (ezáltal időutazunk) hogy minél több téren haladjunk át. Azéért éppena feketelyukhoz kellene menni, ha már nem tujuk megközelíteni se a fény sebességét. A részecskéket sikerült a fény 98% ára felgyorsítani. Lehet hogy a jövőben beülünk a az időhajüba beütjük hogy 2263 a program kiszámolja hogy ennyi téren kell keresztülmennünk és már jövünk is haza a feketelyuktól.
Erre az egyik bizonyíték a müonok. Az elektronnál 200-szor nehezebbek. A légkörben keletkeznek, és nagyon gyorsan elbomlanak, DE elérik a földet. Ilyen magasságból ilyen gyors bomlással ahhoz h elérjéka földfelszint gyorsabban kéne menniük a fénynél.DE semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkező részecske sem érheti el a fénysebességet.Ha megtenné akkor végtelen tömegű lenne, és végtelen tömeg gyorsításához végtelen energia kéne. Azért érik el a müonok a földfelszínt meg közel fénysebességgel haladnak és az ő órájuk lasabb a miénknél.Tehát bőven van idejük leérni és elbomlani.
sci-fi rajongó vok:D -
lotsopa #266 Elég sok kérdést felvetettél, persze én egyikre sem tudom a pontos választ de azért megpróbálok valamennyire reagálni.
Első kérdésed:"Nagy sebességben miért terjed lassabban az odő?" Hát, szerintem nem az idő 'terjed' lassabban, hanem a távolságok rövidülnek meg, ezt csak arra alapozom hogy-->(ct)^2-r^2[ez elvileg az Einstein invariáns, állandó, változatlan]=(ct')^2-(r')^2, tehát nagy sebességnél kevesebb ideig történik a mozgás, legalábbis szerintem.
Én úgy tudom hogy az éter bizonyítására szolgáló kísérlet kudarcott vallott, és ebből az következik(nem nekem)hogy nincs éter. És azt hiszem hogy a fény terjedéséhez nincs szükség semmi féle közegre, nem úgy mint a mechanikai hullámoknak, többek között a hangnak.
A fény kettős tulajdonsága hogy hullám és részecske viselkedés is megfigyelhető a kísérletek alatt.(Hullám:fény interferencia, polarizáció:transzverzális hullám. Részecske: foton, ez maga a fény részecske)
Hogy mi a gravitáció? :) Ez már elég bonyolult szerintem, elégedj meg annyival hogy két tömeggel rendelkező test közötti vonzó erő. A fény elhajlás ezt nem cáfolja...
Az anti anyagról nem tudok sokat, állítólag ha 'rendes,valódi' anyaggal kölcsönhatásba lép akkor átalakul tiszta energiává. Mesterséges körülmények között lehet tárolni őket, akár évekig is...Egy mező segítségével lebegtetik egy eszközben, ennyi. Ha a gravitáció hat rá is akkor nem esik felfelé. :) -
djhambi #265 Ez egy jó példa, mert bemutatható rajta a különböző fizikai modellek.
Bemutatom a fizika építkezését.
Az óra legyen egy tradícionális felhúzható fémvekker, ami tisztán mechanikusan működik.
Kezdetben van mozgási, forgási, rugalmas és potenciális energiája. Mivel a Nap körül kering, és feltesszük, hogy nem zuhan le, rámondhatjuk, hogy a pályamagasága a nulla potenciál, így a potencális energiáját nullának választom meg. Az óra mechanikus, felhúzható, de vannak fém alkatrészei, és ezeknek kiterjedése, és a Nap időben vátozó mágneses tere, ezért az óra fémalkatrészeiben feszütséget indukál. Az áramnak is van energiája, hiszen teljesítmény leadására képes.
Láthatjuk, hogy ilyen óra is több lehet, megkülönböztethetők a "hőmérsékletük" szerint, például a 200 celsius fokos óra képes vizet forralni, ezátal erőt kifejteni (-> energia), a nulla celsius fokos pedig nem. Továbbá észrevehetjük, hogy a Nap melegíti. (Nem beszélünk arról, hogy hogyan, itt már nem beszélünk EMH-król, itt a foton adja le mozgási energiáját a részecskéknek.) Ezért indokolt valami hőmennyiséget is hozzárakni. Ennek mikrofizikai okai vannak. Egy bővebb modellben minden részecskére felírhatunk háromdimenziós mozgási energiát, összes forgási és rezgési energiát, és ezeket összegezve megkaphatjuk a részecskerendszer teljes energiáját (minden változóra 1/2kT átlagenergia). (Ismernünk kell hozzá a molekulák felépítését, tehát az óra különböző elemeinek anyagitulajdonságait.) Ezzel a felírással kiválthatjuk az eddig használt energiákat. Azért mondom, hogy kiválthatjuk, mert ettől pl. az 1/2 mv^2-nek nem lesz nulla az értéke, csak másképp írjuk fel az energia képletet. Tehát ez a felírás más modellben van alkalmazva, más szinten áll, ezért nem adható össze a többi energiával. Ha megtennénk, akkor a képletben többször szerepelne az 1/2 mv^2, egyszer mint tömegpont mozgási enrgiája, és egyszer, mint a test molekuláinak összkinetikus energiájának átlaga. Ez a mikrofizikai enegiafelírás az indukált áram energiáját is tartalmazza, hiszen az óra alkatrészein, mint ellenálláson leadja a teljesíményt, az elektronok ütköznek az atomokkal, és melegítik, vagyis növelik a molekulák energiáját, ami miatt gyorsabban mozognak. Bár ez a felírás már jóval tágabb és pontosabb, ez is csak a klasszikus testekre érvényes.
Ugyanígy egy harmadik modellben, relativisztikus körülmények között egy harmadik felírásmódot kell alkalmazni. A sebességnégyzet-növekedés az energia növelésével nem lineáris görbét ad. Tehát az órának egy v sebességre nagyobb mozgási energiája lesz, mint azt az első modellben néztük. (A reltivisztikus impulzusból egyszerűen kiszámolható.) A relativisztikus impulzust átírva egyrészt megkapjuk a relativisztikus tömeg fogalmát, másrészt ezt idő szerint deriválva, és a elmozdulásra integrálva megkapjuk a relativisztius kinetikus energiát. Észrevehetjük, hogy a nyugalmi energiában a tömeg és energia között csak egy természeti állandó van arányban (E0 = mc^2), tehát közvetlen kapcsolat van maga a tömeg, és a nyugalmi energia között. Ezzel a nyugalmi energiával kell kiegészíteni az első modellt. A teljes relatvisztikus energia a rendszerre E = mc^2 + K + ..., a mechanikai energiák a Lorentz transzformációval levezethetők, az elekromágneses energia rel. körülmények között is ugyanaz. Ez az első modell kibővítése.
A negyedik modell a mikrofizikánál is mélyebb szintre ás le. Az óra energiáját emberpróbáló ezzel leírni, hiszen a tudósoknak fél évszázadba telt, mire egyetlen hidrogénatomnak felírták az energiáját. Nem érdemes egy kiterjedt test esetén ezt a modellt alkalmazni, hiszen jóval nagyobb annál a részecskék száma, az energia kvantáltsága ilyen éreteknél nem fontos. Ezt a megközelítést egy-egy fotonra, elektronra, atomra érdemes használni. De nem fog más értéket adni, mint a harmadik modell. Ha az óra néhny atom lenne, akkor lenne némi különbség az óra energiájában (<hf), akkor számítana pl. a beérkező fotonok hf energiájának kvantáltsága is.
Ezért mondom, hogy nem szerencsés, ha a feladatot egy minden modellt átfogó leíró képlettel próbálod felírni, és nem modellt alkotsz, és a modell lapján írsz fel képletet. Általában nem szerencsés így lespórolni a gondolkodást, mert előfordulhatnak olyan tagok, melyeket többször számolsz bele, illetve olyan tagok, amelyek fölöslegesek. Pláne úgy, hogy csomó tag még hiányzik is a képletedből: "E=hf + mcc + mgh + mvv0,5". Ez közel sem ír le mindent, ha meg kiegészíted, hogy minden legyen benne, egy konkrét feladatra túl sok fölösleges tagot tartalmaz. Szándékosan szabdalták ilyen modellekre, fejezetekre a fizkát. Egy gépészmérnök nem fog relativisztikusan számolni, jóneki a klasszikus modell is, az is jól működik emberi körülmények között. -
CarlosBoy666 #264 :D -
JMáté #263 Amikor megláttam a cikket tudtam hogy már 200 fölött jár a hozzászólások száma. Atyaúristen. Megint sikerült sok okosságot írni (akinek nem inge ne vegye magára). -
CarlosBoy666 #262 Nagy sebességben miért terjed lassabban az odő? Oké valahol sűrűbb a tér (Feketelyuk) és ha keringene 1 űrhajó a fekete lyuk peremén, akkor míg nálunk 1 hét telik el a földön 4 hónap. Ez az időutazás elmélete. A multban ez nem lehetséges mert ha ritkébb térben menne az űrhajó akkor míg nálunk 1 hétt elik el addig a földön csak 3 nap.
Az már bizonyított hogy az űrszondákban vagy az űrállomáson ami kb 20000 km/h ás sebeséggel halad ott a földi és és az űrálomási óráknél eltérés van. Tehát az időutazás mértékegysége a bejárt tér per sebesség? Einstein szerint ha fénysebességgel haladunk a térben akkor nme öregszünk, vagy ha mégis, csak 1 kicsit. Én cak azt nem értem hogy miért telik lasabban az idő nagy sebességnél?. Az idő: Az idő nem létezik, ez csak az emberek találták ki pls: ha a földmegkerüli a napot 1 év, vagy a nap. Ez 1 változó érték, mert más bolygókon több, vagy kevesebb idp 1 év. De sejtszinten miért viselkednének máshogy nagy sebességnél a sejtek? Egy űrhajós ember kiszámolta, hogy ő 0.025 másodpercel él tovább pár hónap alatta z űrben földkörüli pályán, Ezt úgyis fellehet fogni, hogy ő időutazott 0.025 mp et. A másik kérdésem pedig az, hogy ugye a fény elektromágneses kisülés, vagyis hullám. DE a hullámnak szüksége van 1 közegre. Ez lenne az éter? de ha a fény éterben terjedne és az éternek is kellene lennie 1 haladási irányának, akkor a fény a haladási iránnyal szembe lassabb lenne mint az ellenkező irányban.Einstein tagadta az éter létezését, az akkori értelemben. A részecske mutat hullám és részecsketermészetet is. Tehát akkor a fény részecske is? Úgy tudom ha fény részecskéje a foton. DE itt olvasom h nincs is foton? Másik kérdésem h: mi az a gravitáció? mi a részecskéje? egyáltalán miből van?. MIlyen gyors a gravitáció? Voltak ilyen elméletek h a gravitáció sebessége a fénysebesség négyzete.De semmilyen alapja nem volt ennek, és miért pont a négyzete?...
ÉS volna még 1 kérdésem az okos hozzáértő emberektől: Az antianyag.már tudtak létrehozni antianyag hidrogénatomot ami nagyon kevés ideig volt jelen. Az antianyag felfelé esik? -
lotsopa #261 Össz. energia = 0.05x300 000^2 ??
(m=tömeg kilogrammokban kifejezve) (c=kerekítve 300 000 kilométer másodpercenként) -
Epikurosz #260 Egyszerűbben tesztem fel a kérdést.
Van egy klasszikus, felhúzható zsebórád, amelyet kiejtettél az űrhajóból, és pörögve, forogva, egyike lett a naprendszer égitestjeinek. Tömege 50 g. Írd fel nekem, hogy mennyi energia rejlik ebben a zsebórában. -
#259
De, pontosan erre gondoltam. Nem fegyverkezni kéne, és egymást gyilkolni, hanem inkább a bolygó és saját magunk megmentésére összpontosítani. Nem hiszem, hogy nincs ilyesmire pénzük a nagy milliomosoknak. Csak nem akarják. Ezt a nézetett kéne megváltoztatni, hogy a tudományos fejlődés jövedelmezőbb legyen mint maga a fegyveripar. -
#258
Szerintem meg a fény az maga az idő :)