A sebesség öl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#257
Szerintem az idõ gyorsabb mint a fény. Képtelenség, és jönnek a kövek a fejemre...
szabatosan fogalmazva:
Ha úgy képzeljük el, hogy egy befõttes üvegben pihen a kis anyagi világunk... akkor megfelelõ az inercia rendszerünk arra, hogy az idõ viszonylagos "terjedésébõl" végtelen sok szeleteket vegyünk ki úgy, hogy a fény még azt sem tudja, hogy merre hullámozzon.
Gondoljátok úgy gondolatmenetemre mintha egy formális nyelvben deklarált világról beszélnék.
Epi biztos mexszakérti a mondókám... no sebaj azért írtam mert érdekel más véleménye is 😊
szabatosan fogalmazva:
Ha úgy képzeljük el, hogy egy befõttes üvegben pihen a kis anyagi világunk... akkor megfelelõ az inercia rendszerünk arra, hogy az idõ viszonylagos "terjedésébõl" végtelen sok szeleteket vegyünk ki úgy, hogy a fény még azt sem tudja, hogy merre hullámozzon.
Gondoljátok úgy gondolatmenetemre mintha egy formális nyelvben deklarált világról beszélnék.
Epi biztos mexszakérti a mondókám... no sebaj azért írtam mert érdekel más véleménye is 😊
286/20Mhz; 1Mb; WD Paradise 512Kb; 40Mb; Mono VGA; ...Wolfeinsten 3D priman fut rajta 1.2 rendszerfloppyrol :>
#256
Nézd, ha úgy vesszük az E=mc² is egy nagy katyvasz, mert egy kalap alá vesz sok mindent.
Amire én törekedtem az, hogy vegyünk egy nagyon egyszerû részecskét, pl. egy hidrogén atommagot, vagy egy elektront (fotont most ne!) és próbáljuk szépen felírni az általa hordozott MINDENFÉLE lehetséges energiát, felbontva elemekre. Majd vegyünk egy nagyobb tömegû testet, amelynél már bejönnek mindenféle molekuláris kötések is, és írjuk fel erre is az általa hordozott összenergiát. A dolog egyébként nagyon tanulságos, mert sok mindennek utána kell nézni.
Amire én törekedtem az, hogy vegyünk egy nagyon egyszerû részecskét, pl. egy hidrogén atommagot, vagy egy elektront (fotont most ne!) és próbáljuk szépen felírni az általa hordozott MINDENFÉLE lehetséges energiát, felbontva elemekre. Majd vegyünk egy nagyobb tömegû testet, amelynél már bejönnek mindenféle molekuláris kötések is, és írjuk fel erre is az általa hordozott összenergiát. A dolog egyébként nagyon tanulságos, mert sok mindennek utána kell nézni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#255
Bár nem vagyok gondolatolvasó, de sztem arra gondolhatott, hogy ha mondjuk nem ölnének olyan súlyos pénzeket fegyverekbe, amelyekkel aztán embereket ölnek, akkor jóval elõbbre volnánk a fejlõdésben - javíts ki csiber ha nem ilyesmire gondoltál...
Háború a nemzet ellen: http://docler.hu/video/160355 - http://docler.hu/video/160384 - http://docler.hu/video/160291 - http://docler.hu/video/160315
#254
Na ezt fejtsd ki!?
#253
Kár hogy a pénz akadályozza a fejlödést, ma már rég sci-fi filmekhez hasonlóan élnénk...
Prometheus Blog - http://promteam.blogolj.net -
#252
Mire való a deflektor tányér?
#251
Én azért mondtam, hogy félrevezetõ, mert mindenféle energiát összekeversz, és a végén könnyû elszámolni.
Például a hõ, a forgási energia is hozzájön még, illetve az egyéb potenciális energiák. Ez átláthatatlan katyvasz, ha mind felírod õket. Érdemes szétválasztani. Ugyanis a hõ nem más, mint az anyag részecskéinek összkinetikus energiája. Tehát az anyag teljes mozgásából származó energiát és termodinamikai enegiákat felírhatod az anyag részecskéinek összkinetikus energiájával. A részecskék forgása,véletlen mozása, illetve ezen kívül egy rendezett mozgása, és az anyag forgása. Ezeket mind egyetlen K kinetikus energiával leírhatod. Létrehozhatsz egy másik energiacsoportot is, mikor a mágest fejjel legelé a föld felé tartod, és nem esik le. Tehát a potenciális energiák csoportja. Azért lehet külön tárgyalni ezt a két csoportot, mert felírásában egy csoporton belüli energiák analóg módon írhatók fel: 1/2mv² olyan, mint az 1/2Lω², úgy a potenciális energiák is ugyanolyanok, pl. nem függenek a két pont közötti úttól, csak elmozdulástól, és 0 potenciálhoz viszonyítasz. Ezek az energiák felírhatók úgy, hogy az úton integrálod az erõt, de a potenciális eneriáknál a zárt görbén az integrál nulla lesz, a kinetikus energiáknál pedig nem, ezért tárgyaljuk külön õket.
Ezek addig jók, amíg kvantum szintig, vagy relativisztikus körülményekig el nem mész. Ilyen körülmények között teljesen más az energia felfogása, értelmezése, mint a klasszikus fizikában, ezért nem elegáns egy egyenletbe bezsúfolni õket. Még ha fizikailag nem is hibás, és ezt hangsúlyozom, de alkalmazásban úgyis kinullázod a modell értelmében a tagok felét, ezért nem elegáns, és ha te tudod is használni, ha más látja a képletedet, el fogja cseszni, mert ezt nem érti. Ezzel indokolom, hogy félrevezetõ. Relativisztikus esetben nem célszerû melléírni a klasszikus formulákat, és fordítva, mert összekeveri a modelleket. Tehát, ha egy elektron energiáját keresed, akkor az hf, de másik mc², és az 1/2mv² értéke valójában nem nulla, csak nem használhatod a modelledben, ezért nullázod ki. Ezért nem szerensés, ha kevered a modelleket ebben az egyenletben.
Például a hõ, a forgási energia is hozzájön még, illetve az egyéb potenciális energiák. Ez átláthatatlan katyvasz, ha mind felírod õket. Érdemes szétválasztani. Ugyanis a hõ nem más, mint az anyag részecskéinek összkinetikus energiája. Tehát az anyag teljes mozgásából származó energiát és termodinamikai enegiákat felírhatod az anyag részecskéinek összkinetikus energiájával. A részecskék forgása,véletlen mozása, illetve ezen kívül egy rendezett mozgása, és az anyag forgása. Ezeket mind egyetlen K kinetikus energiával leírhatod. Létrehozhatsz egy másik energiacsoportot is, mikor a mágest fejjel legelé a föld felé tartod, és nem esik le. Tehát a potenciális energiák csoportja. Azért lehet külön tárgyalni ezt a két csoportot, mert felírásában egy csoporton belüli energiák analóg módon írhatók fel: 1/2mv² olyan, mint az 1/2Lω², úgy a potenciális energiák is ugyanolyanok, pl. nem függenek a két pont közötti úttól, csak elmozdulástól, és 0 potenciálhoz viszonyítasz. Ezek az energiák felírhatók úgy, hogy az úton integrálod az erõt, de a potenciális eneriáknál a zárt görbén az integrál nulla lesz, a kinetikus energiáknál pedig nem, ezért tárgyaljuk külön õket.
Ezek addig jók, amíg kvantum szintig, vagy relativisztikus körülményekig el nem mész. Ilyen körülmények között teljesen más az energia felfogása, értelmezése, mint a klasszikus fizikában, ezért nem elegáns egy egyenletbe bezsúfolni õket. Még ha fizikailag nem is hibás, és ezt hangsúlyozom, de alkalmazásban úgyis kinullázod a modell értelmében a tagok felét, ezért nem elegáns, és ha te tudod is használni, ha más látja a képletedet, el fogja cseszni, mert ezt nem érti. Ezzel indokolom, hogy félrevezetõ. Relativisztikus esetben nem célszerû melléírni a klasszikus formulákat, és fordítva, mert összekeveri a modelleket. Tehát, ha egy elektron energiáját keresed, akkor az hf, de másik mc², és az 1/2mv² értéke valójában nem nulla, csak nem használhatod a modelledben, ezért nullázod ki. Ezért nem szerensés, ha kevered a modelleket ebben az egyenletben.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#250
Epikurosz, en ezt ugy irnam le, hogy a tomeg az energia egyik elofordulasi formaja es a tomeg megadhato energiakent is. Sem az energia sem a tomeg nem veszik el, csak egyik formabol atalakul a masik formaba. Ezert van az, hogy nyugalmi tomeggel rendelkezo anyagbol tudunk energiat nyerni (atomenergia) es energiabol kepesek vagyunk anyagot eloallitani (atomi szinten).
Azt azert erdemes hozzatenni, hogy az antianyaggal es a kvantumelmelettel kapcsolatban felmerult az is, hogy az energia jelenlete a ter egyfajta torzulasa, tehat ezen az alapon az anyag is a ter egyfajta csomosodasabol johet letre. Ha viszont tenyleg errol van szo, akkor az egesz univerzum leirhato egyetlen hullamfuggvennyel (nem energia, hanem terhullam fuggvennyel). Egyebkent vicces, de az okori gorogok is valami ilyesmit allitottak tisztan elmeleti alapon kovetkeztetve.
Azt azert erdemes hozzatenni, hogy az antianyaggal es a kvantumelmelettel kapcsolatban felmerult az is, hogy az energia jelenlete a ter egyfajta torzulasa, tehat ezen az alapon az anyag is a ter egyfajta csomosodasabol johet letre. Ha viszont tenyleg errol van szo, akkor az egesz univerzum leirhato egyetlen hullamfuggvennyel (nem energia, hanem terhullam fuggvennyel). Egyebkent vicces, de az okori gorogok is valami ilyesmit allitottak tisztan elmeleti alapon kovetkeztetve.
#249
Azoknak az ûrhajóknak van pajzsa.
#248
Nem félrevezetõ.
Az E=mcc csak nyugalmi tömegre érvényes, ez a foton esetében nulla, így E=0, de a foton soha nincs nyugalomban, és biztosan hordoz energiát, tehát az egyenlet jobboldalán kell lennie még valaminek. Ez pedig épp a hf. (Mert ugye az mgh és mcc0,5 nullák.)
Az E=mcc-t fel szokták írni relativisztikus tömeggel, és akkor relativisztikus energiát kapunk, de hogy azt meg lehet-e feletetni a hf-nek, na ebben nem vagyok biztos.
A relativisztikus tömeg fogalma: "Some claim that (in later years) he
A másik érdekes kijelentés: "Both the total mass and the total energy inside a totally closed system remain constant over time, as seen by any single observer in a given inertial frame. In other words, energy cannot be created or destroyed, and energy, in all of its forms, has mass. Mass also cannot be created or destroyed, and in all of its forms, has energy. According to the theory of relativity, mass and energy as commonly understood, are two names for the same thing, and neither one is changed or transformed into the other. Rather, neither one appears without the other. Rather than mass being changed into energy, the view of relativity is that rest mass has been changed to a more mobile form of mass, but remains mass. In this process, neither the amount of mass nor the amount of energy changes. Thus, if energy changes type and leaves a system, it simply takes its mass with it. If either mass or energy disappears from a system, it will always be found that both have simply moved off to another place." (nincs meg magyarul)
Az általam felírt egyenlet egyébként nem teljes, mert hozzá kell még adni a rugó energiáját, és a forgási energiát is, de lehet, hogy van még más is.
Hátha benéz ide bvalek2 és rendet tesz... :-)
Az E=mcc csak nyugalmi tömegre érvényes, ez a foton esetében nulla, így E=0, de a foton soha nincs nyugalomban, és biztosan hordoz energiát, tehát az egyenlet jobboldalán kell lennie még valaminek. Ez pedig épp a hf. (Mert ugye az mgh és mcc0,5 nullák.)
Az E=mcc-t fel szokták írni relativisztikus tömeggel, és akkor relativisztikus energiát kapunk, de hogy azt meg lehet-e feletetni a hf-nek, na ebben nem vagyok biztos.
A relativisztikus tömeg fogalma: "Some claim that (in later years) he
A másik érdekes kijelentés: "Both the total mass and the total energy inside a totally closed system remain constant over time, as seen by any single observer in a given inertial frame. In other words, energy cannot be created or destroyed, and energy, in all of its forms, has mass. Mass also cannot be created or destroyed, and in all of its forms, has energy. According to the theory of relativity, mass and energy as commonly understood, are two names for the same thing, and neither one is changed or transformed into the other. Rather, neither one appears without the other. Rather than mass being changed into energy, the view of relativity is that rest mass has been changed to a more mobile form of mass, but remains mass. In this process, neither the amount of mass nor the amount of energy changes. Thus, if energy changes type and leaves a system, it simply takes its mass with it. If either mass or energy disappears from a system, it will always be found that both have simply moved off to another place." (nincs meg magyarul)
Az általam felírt egyenlet egyébként nem teljes, mert hozzá kell még adni a rugó energiáját, és a forgási energiát is, de lehet, hogy van még más is.
Hátha benéz ide bvalek2 és rendet tesz... :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#247
Warp meghajtás éesz. nem fény sebesség! 😄
Lenovo y510p
#246
A hidrogén atom az egy proton, körülötte keringõ elektronnal a fizikában. A kémiában két ilyen atom szeret összeállni hidrogén molekulává, hogy stabilabb legyen, és telítse az elektrompályáját. A neutronok száma az izotópot határozza meg.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#245
A tömeg-energia ekvivalencia azt mondja ki, hogy "a tömeg egy másik mértékegységben mért energia". O.L.
A foton teljes energiája: E = hf = mc^2
A foton tömege: m = hf/c^2 (Kilogrammban mért energia.)
A mindentösszeadó energiaképleted ebben az esetben pl. félrevezetõ.
A foton teljes energiája: E = hf = mc^2
A foton tömege: m = hf/c^2 (Kilogrammban mért energia.)
A mindentösszeadó energiaképleted ebben az esetben pl. félrevezetõ.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#244
"Egy merész elképzelés szerint a SCRAMJET hajtómû fénysegbességû változatával a szembejövõ hidrogénatomok besûríthetõek,"
Sequoyah, eddig 2-szer irtam mar le ugyanezt, linkekkel es magyarazattal. Joparan itt vagy nem olvastak, vagy nem ertik. A talalmany hivatalos neve egyebkent Bussard ramjet. Mar a 60-as evekbeli scifikben is emlitik. :-)
"A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthetõ részecskének.
Meg lehet számolni õket db-ra. A kizárólag hullámtermészetû dolgokra
ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.)"
Na pont itt jon be a qvantumelmelet, ahol diszkret lepesekre daraboltak a hullamokat is. Azaz meg egyelore csak daraboljak, mert nem talaljak a jo megoldast, de matematikailag logikusnak tunik a dolog.
"Akkor nem csak azt a hajtómûvet kell feltalálni, ami fénysebességre
gyorsít, de azt az energia pajzsot is, ami megvéd közben."
Mar fel van talalva, bar csak kozel fenysebessegre. Egy jo pelda az amit legutobb a Cameron fele scifiben lathattunk (lasd: avatar). Ott csak kb. 80%-os fenysebesseggel mentek el az alpha centauri-ig. A masik jo vicc, hogy a legtobb jarmu letezo nasa tervek es prototipusok alapjan kerult be a filmbe. (eredmes rakeresni a venture star nevre a nasa archivumokban vagy a wikipedia-n, de a Bell X-22-es sem egy filmbol jott) A startrek-ben latott es altalam mar emlitett Bussard ramjet-et pedig epitgetik, a hajtomu fokozat mar teszteles alatt van vasimr neven (=Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket). Es igen, Cameron ezt is berakta a filmjebe... Szoval vicces, hogy a legujabb nepszeru scifi-ben csupa mar kifejlesztett csak eppen meg nem alkalmazott technologia van. :-)
Sequoyah, eddig 2-szer irtam mar le ugyanezt, linkekkel es magyarazattal. Joparan itt vagy nem olvastak, vagy nem ertik. A talalmany hivatalos neve egyebkent Bussard ramjet. Mar a 60-as evekbeli scifikben is emlitik. :-)
"A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthetõ részecskének.
Meg lehet számolni õket db-ra. A kizárólag hullámtermészetû dolgokra
ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.)"
Na pont itt jon be a qvantumelmelet, ahol diszkret lepesekre daraboltak a hullamokat is. Azaz meg egyelore csak daraboljak, mert nem talaljak a jo megoldast, de matematikailag logikusnak tunik a dolog.
"Akkor nem csak azt a hajtómûvet kell feltalálni, ami fénysebességre
gyorsít, de azt az energia pajzsot is, ami megvéd közben."
Mar fel van talalva, bar csak kozel fenysebessegre. Egy jo pelda az amit legutobb a Cameron fele scifiben lathattunk (lasd: avatar). Ott csak kb. 80%-os fenysebesseggel mentek el az alpha centauri-ig. A masik jo vicc, hogy a legtobb jarmu letezo nasa tervek es prototipusok alapjan kerult be a filmbe. (eredmes rakeresni a venture star nevre a nasa archivumokban vagy a wikipedia-n, de a Bell X-22-es sem egy filmbol jott) A startrek-ben latott es altalam mar emlitett Bussard ramjet-et pedig epitgetik, a hajtomu fokozat mar teszteles alatt van vasimr neven (=Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket). Es igen, Cameron ezt is berakta a filmjebe... Szoval vicces, hogy a legujabb nepszeru scifi-ben csupa mar kifejlesztett csak eppen meg nem alkalmazott technologia van. :-)
#243
Nem a képletedbe kötöttem bele, hanem értelmezést adtam neki, mert azt nem közölted le hozzá.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#242
A cikkben leírt jelenség ki is használható. Egy merész elképzelés szerint a SCRAMJET hajtómû fénysegbességû változatával a szembejövõ hidrogénatomok besûríthetõek, és az összetorlódott anyagban megindul a fúziós reakció, ami tolóerõt eredményez.
Amúgymeg nem kell a fénysebesség 99,999998%ával menni, csak 99%ával, az nagyságrendekkel messzebb van a határtól, de maga a tényleges sebességkülönbség nem olyan nagy. 90%nál, ami már tényleg mesze van, a 10 fényéves út ~11 évig tartana. NAbumm, nem nagy különbség😊
Amúgymeg nem kell a fénysebesség 99,999998%ával menni, csak 99%ával, az nagyságrendekkel messzebb van a határtól, de maga a tényleges sebességkülönbség nem olyan nagy. 90%nál, ami már tényleg mesze van, a 10 fényéves út ~11 évig tartana. NAbumm, nem nagy különbség😊
#241
Nem hiszem, hogy közeli jövõben gondot jelentene egy olyan ûrhajó megépítése ami hidrogén nyomás álló. Mivel már manapság is vannak olyan acéltartályok, amelyek 300 bar nyomásra vannak tervezve. Azaz a normál légköri nyomás 300 szorosát elviselik. Ha nem csal a számításom, akkor ez az említett 30 milliárd hidrogénnek (1 bar) éppen a 300 szorosa becsapódás esetén. Azaz közel 9 billiárd atom ütközik egy idõben egy ilyen tartály falának. Tudommal ezzel együtt nincs olyan veszély, hogy nem szabadna a tartály közelébe menni. Tehát nem sugároz. Így furcsa nekem az amit ez a professzor állít. (De hát biztos jobban tudja.) Ha ezt ötvözzük azzal a régi jó öreg ötlettel, amit a világháborúan sikerrel alkalmaztak, mégpedig hogy a tankok páncélzatát 60 fokba megdöntik, akkor ugyanazon tömeg mellett jóval nagyobb falvastagságon kell áthatolnia a lövedéknek. Jelen esetben a hidrogén atomnak. Tehát ezt alapul véve, egy hosszabb de karcsúbb ûrhajó szükséges. Valamint van egy jelenleg is fejlesztés alatt álló technológia, amely mágneses tér keltésével eltaszítja a közeli részecskéket. Magyarul fogalmazva, elfújja, vagy ha mást nem is, jelentõsen tompítja a becsapódást, mint egy lökhárító. Azt viszont osztom, hogy nem szívesen lennék tesztalany egy ilyen ûrutazásban. Egy dolog az, hogy felgyorsítják egy adott sebességre, nade azzal meg is kell állni. És sebességgel négyzetesen arányos a fékút. Legalábbis itt a Földön. Ûrben nem tudom ez igaz e. De gondolom igen. És nem igen van semmi közeg, amivel lassítanak. (Némi sûrített gázt leszámítva.) Mint pl gépjármûveknél a gumi és az aszfalt közti kapcsolat, súrlódási tényezõ.
#240
Hidrogénatomok?!
Én azthittem, hogy a hidrogén molekulás, nem?
Én azthittem, hogy a hidrogén molekulás, nem?
#239
"És ha térkapun dzsavelnak az idegenek?"
Huhh, ezt miért is írtad ide? 😊
Huhh, ezt miért is írtad ide? 😊
Those who wish to follow me I welcome with my hands
#238
Szerintem ez a cikk egy kapitális baromság, már elnézést a cikkírótól! Tulajdonképpen azt is meg lehetne írni, hogy véleménye szerint a városon belül 300 km/óra fölött sosem fogunk tudni utazni, mert akkor már túl nagy lesz az esélye a balesetnek. Úgy persze tényleg nem, ha a mostani technikát vesszük alapul, mint ahogy az Ezeréves Sólyom esetében is a képen a mágikus fénysebesség-gombot.
A cikk elsõ bekezdése is hülyeség, hiszen ki vállalkozna akár fénysebességgel átutazni egy másik galaxisba. Akárhogy is telne az idõ "odabent", mégiscsak 2 millió fényévrõl van szó. És itt is van a fõ gond, hogy igaz, hogy a belsõ szemlélõnek lassabban telik az idõ, de csak nekik, és így a kutatási célú, vagy teherszállítási célú utazások is értelmetlenek.
Igazából szerintem ebbõl a szempontból teljesen mindegy, hogy lehet-e fénysebességgel haladni, mert csillagközi utazásra kevéske, galaxisközi utazásra meg teljesen alkalmatlan. Szóval, ha lehetséges az ilyen "emberi idõn belül eljuthatunk egy másik galaxisig" utazás, akkor azt nem fénysebességgel fogjuk megtenni, és szerintem olyan technika mellett, ami ezt lehetõvé teszi, nem lesz gond a hidrogén atom.
A cikk elsõ bekezdése is hülyeség, hiszen ki vállalkozna akár fénysebességgel átutazni egy másik galaxisba. Akárhogy is telne az idõ "odabent", mégiscsak 2 millió fényévrõl van szó. És itt is van a fõ gond, hogy igaz, hogy a belsõ szemlélõnek lassabban telik az idõ, de csak nekik, és így a kutatási célú, vagy teherszállítási célú utazások is értelmetlenek.
Igazából szerintem ebbõl a szempontból teljesen mindegy, hogy lehet-e fénysebességgel haladni, mert csillagközi utazásra kevéske, galaxisközi utazásra meg teljesen alkalmatlan. Szóval, ha lehetséges az ilyen "emberi idõn belül eljuthatunk egy másik galaxisig" utazás, akkor azt nem fénysebességgel fogjuk megtenni, és szerintem olyan technika mellett, ami ezt lehetõvé teszi, nem lesz gond a hidrogén atom.
Those who wish to follow me I welcome with my hands
#237
És ha térkapun dzsavelnak az idegenek?
Core i7-965 Extreme Edition, 12 GB DDR3, Gigabyte EX58-UD5, Intel X-25M 160 GB, Sapphire 5970 OC
#236
Akkor bocs!
A #155-tõl lefelé nem olvastam...
A #155-tõl lefelé nem olvastam...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#235
Igen. 132-szer írták eddig. Az elsõ 5-6 alkalommal érdemben is reagáltunk rá.
#234
Bocs, nem olvastam végig a fórumot, ezért lehet, hogy már írták:
Ez téves:
"Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezetõ utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia."
27 000 év alatt esetleg!
A Tejútrendszer középpontja a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában van, távolsága a Naptól 27 000 fényév.
Ez téves:
"Ahhoz, hogy egy csapat 10 éven belül megtegye a Tejút közepéhez vezetõ utat, a fény sebességének 99,999998 százalékával kell haladnia."
27 000 év alatt esetleg!
A Tejútrendszer középpontja a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában van, távolsága a Naptól 27 000 fényév.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#233
Ha lehet ezt a foton=elektron dolgot ne említsd a középiskolától kezdõdõen mert kivágnak fizika/kémiaóráról. 😊
#232
"Az foton tömegét úgy kapod meg, hogy az E = hf összefüggés alapján megkapott energiáját egyszerûen elosztod c^2-tel az E = mc^2 összefüggést használva."
Na, egy ekkora barmot próbálok én oktatni, aki bevallottan utál engem. Hálátlan tanítványa!
Az hiszem ma, amikor a közeli cukrászdában, a törzshelyemen megittam a kávémat, a hölgyemény cukor helyett meszet tett bele. Na, majd kap õ tõlem. <#boxer>
Te, Isten barma!
A hv és az mcc az egyenletnek ugyanazon oldalán vannak, össze kell adni õket. Ha meg átvinnéd valamelyiket, akkor ugye mínuszba menne.
Ma megint rossz napom van.
Na, egy ekkora barmot próbálok én oktatni, aki bevallottan utál engem. Hálátlan tanítványa!
Az hiszem ma, amikor a közeli cukrászdában, a törzshelyemen megittam a kávémat, a hölgyemény cukor helyett meszet tett bele. Na, majd kap õ tõlem. <#boxer>
Te, Isten barma!
A hv és az mcc az egyenletnek ugyanazon oldalán vannak, össze kell adni õket. Ha meg átvinnéd valamelyiket, akkor ugye mínuszba menne.
Ma megint rossz napom van.
Kara kánként folytatom tanításom.
#231
Akkor nem csak azt a hajtómûvet kell feltalálni, ami fénysebességre gyorsít, de azt az energia pajzsot is, ami megvéd közben...micsoda dráma...<#wow1>
#230
Te ennyire értetlen vagy?
Igazolod azt, amit mondtam, és még te reklamálsz.
Ott írja: "The energy and momentum of a photon depend only on its frequency (ν😉 or equivalently, its wavelength (λ😉" Magyarán: a foton energiája és nyomatéka csak a frekcenciájától függ (vagy ami ezzel egyenértékû, a hullámhossztól". Vagyis a tömegtõl nem függ! Akkor minek rabolod az idõm?
Ráadásul, én még hajlandó is voltam visszalépni, ugyanis nem zárom ki teljesen a foton tömegszerûségét, ahogy a wikis szócikk is taglalja ezt késõbb. Tehát, az hogy a fotonnak nincs tömege, az a tudomány mai állása szerint jelenthetõ ki, de a kvantumfizika mániája az, hogy minden kvantálni akar, így a fotonnak is tömeget feltételez, sõt gravitont is feltételez. Olyan ez is, mint a bölcsek kövének keresése, csak más szinten.
A kvantumfizika szerint az egész világ egy nagy labdajátékpálya, ahol a játékosok egymás kezébe dobálnak különbözõ labdákat. A kavntumfizikusok ezeket a labdákat keresik, próbálják leírni.
A húrelmélet szerint azonban a világ egy nagy hullámgomolyag, a részecskék pedig csomók, amelyek egyes húrokon létrejönnek és továbbítódnak. Minél kisebb egy ilyen csomó, annál gyorsabban terjed. Az általunk ismert legkisebb csomót lehet nevezni fotonnak, amely max. 300.000 km/s sebességgel terjed, ennyi a hullám max. terjedési sebessége az ideális, egyéb interferenciáktól mentes közegben (vákuum).
Jól mondom?
Igazolod azt, amit mondtam, és még te reklamálsz.
Ott írja: "The energy and momentum of a photon depend only on its frequency (ν😉 or equivalently, its wavelength (λ😉" Magyarán: a foton energiája és nyomatéka csak a frekcenciájától függ (vagy ami ezzel egyenértékû, a hullámhossztól". Vagyis a tömegtõl nem függ! Akkor minek rabolod az idõm?
Ráadásul, én még hajlandó is voltam visszalépni, ugyanis nem zárom ki teljesen a foton tömegszerûségét, ahogy a wikis szócikk is taglalja ezt késõbb. Tehát, az hogy a fotonnak nincs tömege, az a tudomány mai állása szerint jelenthetõ ki, de a kvantumfizika mániája az, hogy minden kvantálni akar, így a fotonnak is tömeget feltételez, sõt gravitont is feltételez. Olyan ez is, mint a bölcsek kövének keresése, csak más szinten.
A kvantumfizika szerint az egész világ egy nagy labdajátékpálya, ahol a játékosok egymás kezébe dobálnak különbözõ labdákat. A kavntumfizikusok ezeket a labdákat keresik, próbálják leírni.
A húrelmélet szerint azonban a világ egy nagy hullámgomolyag, a részecskék pedig csomók, amelyek egyes húrokon létrejönnek és továbbítódnak. Minél kisebb egy ilyen csomó, annál gyorsabban terjed. Az általunk ismert legkisebb csomót lehet nevezni fotonnak, amely max. 300.000 km/s sebességgel terjed, ennyi a hullám max. terjedési sebessége az ideális, egyéb interferenciáktól mentes közegben (vákuum).
Jól mondom?
Kara kánként folytatom tanításom.
#229
😄D
Na azért majd megint kitalálnak valamit...
Az unokáink már a holdon fognak drága épületekben lakni ahol tejes üvegben osztják a levegõt, és ahol a nagy gravitációs számla idegesíti az embereket! 😄
Na azért majd megint kitalálnak valamit...
Az unokáink már a holdon fognak drága épületekben lakni ahol tejes üvegben osztják a levegõt, és ahol a nagy gravitációs számla idegesíti az embereket! 😄
#228
Ha igazad lenne és a fény = elektron, akkor nem kellene a fénynek negatív töltéssel rendelkeznie?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#227
"a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is"
A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthetõ részecskének. Meg lehet számolni õket db-ra. A kizárólag hullámtermészetû dolgokra ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.)
A fény "csomagokban" való terjedése miatt tekinthetõ részecskének. Meg lehet számolni õket db-ra. A kizárólag hullámtermészetû dolgokra ez nem igaz. (Hacsak nem definiálod újra a hullám fogalmát.)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#226
"Szerinted a neoncsõben hogyan keletkezik a fény?"
Hát nem úgy ahogy te leírtad!
Hát nem úgy ahogy te leírtad!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#225
akarod mondani, csak húr... <#beka3>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#224
Oké, rákeresek én neked és idézem.
"photons are usually symbolized by hν, the energy of a photon, where h is Planck's constant and the Greek letter ν (nu) is the photon's frequency. Much less commonly, the photon can be symbolized by hf, where its frequency is denoted by f."
Mely magyarul: a fotonokat rendszerint hv-vel, a foton energiájával szimbolizáljuk, ahol h a Planck-állandó, és a görög ν (nü) betû a foton frekvenciája. Kevésbé elterjedten hf-fel is jelölhetjük a fotont, melyben f jelenti a frekvenciát.
"photons are usually symbolized by hν, the energy of a photon, where h is Planck's constant and the Greek letter ν (nu) is the photon's frequency. Much less commonly, the photon can be symbolized by hf, where its frequency is denoted by f."
Mely magyarul: a fotonokat rendszerint hv-vel, a foton energiájával szimbolizáljuk, ahol h a Planck-állandó, és a görög ν (nü) betû a foton frekvenciája. Kevésbé elterjedten hf-fel is jelölhetjük a fotont, melyben f jelenti a frekvenciát.
#223
Rákerestem, engem igazol.
Aztán ír a foton tömegnélküliségét megkérdõjelezõ elméletekrõl is, amelyek nagyon érdekesek, és nem is olyan hihetetlenek.
Aztán ír a foton tömegnélküliségét megkérdõjelezõ elméletekrõl is, amelyek nagyon érdekesek, és nem is olyan hihetetlenek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#222
jó, sokmindent nem gondoltak régen, nyilván azt sem, h a Nap x milliárd év múlva elégeti a Földet..vagy az magától kihûl..vagy különbözõ dolgok azonnal el tudják söpörni az emberiséget a Földrõl..Meg a hírtelen felmelegedéssel, se számoltak még akkor..meg még gondolom ezernyi dolog van, pro-contra, csakhát nem tudunk még mindent 😊
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#221
Fejezd már be a hülyeség terjesztését, hányan szóljunk még neked? A gázcsövek gerjesztik a gázt, magasabb energiaállapotba hozzák az elektronokat, és az alacsonyabb energiaállapotba visszaugró elektron bocsát ki egy fotont. Nem maga az elektron lép ki.
#220
Ezt sem jól tudod. <#vigyor>
Kara kánként folytatom tanításom.
#219
Pontosan ezért "találták fel" az energiapalyzsokat a sci-fikben. Köztudott hogy palyzsok nélkül nem lehet fénysebességre kapcsolni mert szétesik a hajó... 😄
Energiapalyzs meg elõbb lesz a valóságban mint fénysebességre képes jármû, tehát nó para 😄
Energiapalyzs meg elõbb lesz a valóságban mint fénysebességre képes jármû, tehát nó para 😄
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#218
Szerinted a neoncsõben hogyan keletkezik a fény? az elektromos térben gerjesztett, telített elektronhéjú neon-atomok a rezonancia miatt ledobnak egy elektront, ezáltal a héjuk ismét stabillá válik, de a kilökõdött elektron fénysebességgel elhagyja a neoncsövet, ekkor már fotonnak hívjuk... Általános iskola hetedik osztály!!!! meddig elektron az elektron? ha a foton becsapódik egy másik atomba, annak a felsõ elektronhéjába beépülve elektronná válik, másképpen abszorbeál. Amennyiben az anyag nem hõmérsékleti emelkedéssel reagál, abban az esetben a folyamatot ionizációnak hívjuk. A foton korpuszkula is egyben, nem csak hullám!!!!
#217
Na és ki gondolta volna az idõszámításunk elõtt,hogy valaha az ember képes lesz eljutni a marsra (persze nem testben,hanem egy erre kifejlesztett eszközzel).A repülés is csak az 1800-as évek végén vált lehetõvé,elõtte ez is a lehetetlen kategóriába tartozott...(kivéve azok számára akik saját ötletekkel próbálkoztak még elég primitív eszközökkel 😄)
#215
Az anyag kimerül, kifárad. Ne légy ennyire értetlen, mert 1rõl beszélünk.
Egyébként, az a megtiszteltetés ért titeket, az SG fórumozóit, hogy egy szenzációs bejelentést teszek, most rögtön: a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is.
Ennek bizonyítására kidolgoztam egy rém egyszerû kísérletet (nem gondolatkísérlet, hanem valódi!), de még gondolkodom, hogy nyilvánosságra hozzam-e itt, vagy sem. Legyen nekem is ennyi kis perverz örömöm, hogy nem hagyom ellopni az ötleteim. Ez ugye megérthetõ? A kísérlet annyira egyszerû, hogy a hasatokat fognátok a nevetéstõl. Hát, igen, ami zseniális és igaz, az egyszerû, csak az ördög bonyolítja a dolgokat.
A végén még én leszek az SG Öveges professzora. <#nyes>
Egyébként, az a megtiszteltetés ért titeket, az SG fórumozóit, hogy egy szenzációs bejelentést teszek, most rögtön: a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is.
Ennek bizonyítására kidolgoztam egy rém egyszerû kísérletet (nem gondolatkísérlet, hanem valódi!), de még gondolkodom, hogy nyilvánosságra hozzam-e itt, vagy sem. Legyen nekem is ennyi kis perverz örömöm, hogy nem hagyom ellopni az ötleteim. Ez ugye megérthetõ? A kísérlet annyira egyszerû, hogy a hasatokat fognátok a nevetéstõl. Hát, igen, ami zseniális és igaz, az egyszerû, csak az ördög bonyolítja a dolgokat.
A végén még én leszek az SG Öveges professzora. <#nyes>
Kara kánként folytatom tanításom.
#214
A cikk egyoldalú. Nem mondom, hogy valótlant állít, de nem veszi figyelembe azt, hogy a sebesség növelésére irányuló törekvés magával vonja azt is, hogy az erre használt technika is változik.
Csak azt tudom felhozni példának, hogy ha a robbanómotor feltalálója és társai elgondolkodnak volna azon, hogy képes lesz-e az õ elméletük, és az általuk felfedezett hajtóanyag továbbfejlesztve képes lesz akár 1000km/h sebességet is elérni, de a mindennapokban, biztonságosan akár 150-300km/h-t (autók, vonatok)
Biztosan azt mondták volna, hogy ez lehetlen, felrobban, halálos, kivitelezhetetlen. Pedig nem. Nem az, csupán JELENLEG az.
A cikk azért egyoldalú, mert nem gondolkodik el olyan technológiákon, amelyek ugyan még nem léteznek: káros sugárzást elhárító erõs mágneses tér (mint pl a föld ilyen tere), vagy a sugárzást kioltó (nem elnyelõ) technológia. Vagy egyéb erõtér, amely képes elhárítani az útból a H részecskéket, vagy adott esetben semlegesíteni azokat. Ellenben elgondolkodik a fénysebesség emberi alkalmazásán, ami szintén nem létezik...
Nem gondolkodik el azon sem, hogy mivel a fénysebesség már a jelen fizika határát súrolja, elõfordulhat, hogy ott teljesen másképp viselkednek az fizika törvényei. Erre számos más példa is van. Régen nem tudták megmagyarázni, hogy a víz miért pont +4°C-os hõmérsékleten a legsûrûbb. Ma már meg tudják. Ez sem volt egy adott korban egyértelmû. Ma már az.
Azon sem gondolkodik el, hogy nem feltétlenül szükséges a fénysebességet ebben a térben elérni. Elérhetjük alternatív térben is, ott lehet hogy nincsenek H atomok. Még ugyan nem fedeztük fel, de megtörténhet. Még azt sem fedeztük fel, hogyan kell egy-két atomnál nagyobb testet fénysebességre gyorsítani.
Szívesen olvasnék egy olyan cikket is, ahol ezek az alternatív technológiák is meg vannak említve. Egy kis jövõkutatás, ha már a jövõn gondolkodunk 😊
Csak azt tudom felhozni példának, hogy ha a robbanómotor feltalálója és társai elgondolkodnak volna azon, hogy képes lesz-e az õ elméletük, és az általuk felfedezett hajtóanyag továbbfejlesztve képes lesz akár 1000km/h sebességet is elérni, de a mindennapokban, biztonságosan akár 150-300km/h-t (autók, vonatok)
Biztosan azt mondták volna, hogy ez lehetlen, felrobban, halálos, kivitelezhetetlen. Pedig nem. Nem az, csupán JELENLEG az.
A cikk azért egyoldalú, mert nem gondolkodik el olyan technológiákon, amelyek ugyan még nem léteznek: káros sugárzást elhárító erõs mágneses tér (mint pl a föld ilyen tere), vagy a sugárzást kioltó (nem elnyelõ) technológia. Vagy egyéb erõtér, amely képes elhárítani az útból a H részecskéket, vagy adott esetben semlegesíteni azokat. Ellenben elgondolkodik a fénysebesség emberi alkalmazásán, ami szintén nem létezik...
Nem gondolkodik el azon sem, hogy mivel a fénysebesség már a jelen fizika határát súrolja, elõfordulhat, hogy ott teljesen másképp viselkednek az fizika törvényei. Erre számos más példa is van. Régen nem tudták megmagyarázni, hogy a víz miért pont +4°C-os hõmérsékleten a legsûrûbb. Ma már meg tudják. Ez sem volt egy adott korban egyértelmû. Ma már az.
Azon sem gondolkodik el, hogy nem feltétlenül szükséges a fénysebességet ebben a térben elérni. Elérhetjük alternatív térben is, ott lehet hogy nincsenek H atomok. Még ugyan nem fedeztük fel, de megtörténhet. Még azt sem fedeztük fel, hogyan kell egy-két atomnál nagyobb testet fénysebességre gyorsítani.
Szívesen olvasnék egy olyan cikket is, ahol ezek az alternatív technológiák is meg vannak említve. Egy kis jövõkutatás, ha már a jövõn gondolkodunk 😊
#213
Olvasva a forumot egy dolog vilagos. A legtobb forumozonak remes a felfogokepessege vagy csak nem tud angolul. :-)
Mindenesetre az tovabbra is igaz, hogy a cikkben emlitett prof altal leirt problema mar kozel 50 eve nem problema es ma mar akar kepesek is lennenk olyan urhajot epiteni ami ezt a technologiat hasznalja. (magancegek dolgoznak is a technologian) Csak utanna kell nezni Bussard-nak es a vasimir hajtomunek.
Az, hogy az emberiseg eljut-e mas csillagokhoz csak azon mulik, hogy tuleljuk-e magunkat addig amig ez osszejon. Semmilyen technikai akadalya nincs a dolognak, csak sok ido kell hozza.
Aki meg mindfele vilagito tehenet keres a foton idejenek leirasa utan, annak uzenem hogy nezzen meg egy tehenet az infravoros tartomanyban es ott pl. tenyleg vilagit. :-) /bar az illeto valoszinuleg ott is sotet, lasd: roliika/
"Egyébként, amit mondok, azt fényesen bizonyítja az, hogy kb. 20 év múlva a napelemek kimerülnek, ki lehet dobni õket."
A napelemek nem merulnek ki, csak a sugarzas hatasara roncsolodik a kristalyszerkezetuk. Ami vegul is normalis, ha a fotonok allandoan lokdosik a napelem atomjainak az elektronjait.
Mindenesetre az tovabbra is igaz, hogy a cikkben emlitett prof altal leirt problema mar kozel 50 eve nem problema es ma mar akar kepesek is lennenk olyan urhajot epiteni ami ezt a technologiat hasznalja. (magancegek dolgoznak is a technologian) Csak utanna kell nezni Bussard-nak es a vasimir hajtomunek.
Az, hogy az emberiseg eljut-e mas csillagokhoz csak azon mulik, hogy tuleljuk-e magunkat addig amig ez osszejon. Semmilyen technikai akadalya nincs a dolognak, csak sok ido kell hozza.
Aki meg mindfele vilagito tehenet keres a foton idejenek leirasa utan, annak uzenem hogy nezzen meg egy tehenet az infravoros tartomanyban es ott pl. tenyleg vilagit. :-) /bar az illeto valoszinuleg ott is sotet, lasd: roliika/
"Egyébként, amit mondok, azt fényesen bizonyítja az, hogy kb. 20 év múlva a napelemek kimerülnek, ki lehet dobni õket."
A napelemek nem merulnek ki, csak a sugarzas hatasara roncsolodik a kristalyszerkezetuk. Ami vegul is normalis, ha a fotonok allandoan lokdosik a napelem atomjainak az elektronjait.
#212
Egyébként, amit mondok, azt fényesen bizonyítja az, hogy kb. 20 év múlva a napelemek kimerülnek, ki lehet dobni õket.
Ha a foton alakulna át elektronná, na az jó lenne, mert a napelemek örökéletûek lennének.
Ha a foton alakulna át elektronná, na az jó lenne, mert a napelemek örökéletûek lennének.
Kara kánként folytatom tanításom.
#211
"Szerinted a napelemek mit termelnek?? Fotont? mi lesz a fotonból ha csapdába esik?"
Nem a fotonból lesz áram, hanem a fotonok (EM hullám) által gerjesztett MÁR OTT LÉVÕ elektronok kezdenek el mozogni, így alakul ki a villanyáram.
A foton nem alakul sehová, nem is tudna, mert nincs olyan, hogy foton, csak elektromágneses hullám van. Az elektromágneses hullám az energiáját csomagokban adja le, ezért hisszük azt, hogy van foton.
Nem a fotonból lesz áram, hanem a fotonok (EM hullám) által gerjesztett MÁR OTT LÉVÕ elektronok kezdenek el mozogni, így alakul ki a villanyáram.
A foton nem alakul sehová, nem is tudna, mert nincs olyan, hogy foton, csak elektromágneses hullám van. Az elektromágneses hullám az energiáját csomagokban adja le, ezért hisszük azt, hogy van foton.
Kara kánként folytatom tanításom.
#210
kevered a dolgokat.
a hf a hullám energiája, az mcc pedig a nyugalomban lévõ tömeg immanes energiája.
a kettõt az elektron esetében össze lehet adni.
foton esetében nem lehet a kettõt megfeletetni egymásnak, mert a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
a képlet, amúgy úgy van (djhambi belekötött, mikor felírtam kb. 1,5 hónapja), hogy:
E=hf + mcc + mgh + mvv0,5
A foton esetében semmi nincs, csak hf (mert hullámról beszélünk).
Amikor "becsapódik" (igazából a hullám interferál egy másik hullámmal), akkor ez az energia alakul át pl. hõenergiává vagy mozgási energiává (amikor pl. átadódik az elektronnak, amely így kilökõdik addig stabil pályájáról).
a hf a hullám energiája, az mcc pedig a nyugalomban lévõ tömeg immanes energiája.
a kettõt az elektron esetében össze lehet adni.
foton esetében nem lehet a kettõt megfeletetni egymásnak, mert a fotonnak nincs nyugalmi tömege.
a képlet, amúgy úgy van (djhambi belekötött, mikor felírtam kb. 1,5 hónapja), hogy:
E=hf + mcc + mgh + mvv0,5
A foton esetében semmi nincs, csak hf (mert hullámról beszélünk).
Amikor "becsapódik" (igazából a hullám interferál egy másik hullámmal), akkor ez az energia alakul át pl. hõenergiává vagy mozgási energiává (amikor pl. átadódik az elektronnak, amely így kilökõdik addig stabil pályájáról).
Kara kánként folytatom tanításom.
#209
Hmm, ez a megeszi/kiteszi gépezet nagyon jónak tûnik. Ez még talán meg is valósítható belátható idõn belül. (Na nem erre az évszázadra gondolok.)
#208
Amit a teleportációról írtok, hogy itt lebomlunk, ott meg felépít minket valami gép, azzal egy probléma van.
Itt meghall az aki kipróbálja, ott meg teremtõdik valaki más, aki tök ugyanolyan, mint az aki itt megsemmisült.
De ez akkor is egy ember likvidálásáért cserébe teremteni egy másik életet.
És ez semmiben sem különbözik attól, mintha az itteni embert odaklóónoznák minden atomjának pontos kvaantumállapotával megeggyezõleg, de hogy ne legyen késõbb jogi, erkölcsi, érzelmi gubanc abból, hogy ketten vannak, az ittenit gyorsan tarkón lövik, és elégetik egy ipari kemencében, a hamvait szétszórják, hogy ne maradjon utána kézzel fogható "nyom".
A cikket fikázóknak meg csak annyit mondanék, hogy aki szokott gondolatkísérleteket végezni, az már régen erre a következtetésre jutott, amire a cikk. Ha szilárd anyag fénysebességgel összemérhetõ sebességgel mozogna, akkor az egyszerû részecskékkel való ütközés is óriási terhelést jelentene a szerkezetre, és a benne utazókra nézve, de ha egy centiméteres közetdarabbal ütközne a test, az egy hirosimai robbantás erejével böven felérne. Huzz egy vonalat egy tetszõleges irányba, és pár fényév távolságra és a vonal mentén képezz egy hengert rá. Ebben a képzeletbeli csõben fog elhaladni az ûrhajó. Százával, ezrével lesznek benne centiméteres kõzetdarabok.
Mondjuk egy olyan szerkezet, ami nem a térben halad, hanem elõl "megeszi" a teret, hátul meg "kiszarja", az
Itt meghall az aki kipróbálja, ott meg teremtõdik valaki más, aki tök ugyanolyan, mint az aki itt megsemmisült.
De ez akkor is egy ember likvidálásáért cserébe teremteni egy másik életet.
És ez semmiben sem különbözik attól, mintha az itteni embert odaklóónoznák minden atomjának pontos kvaantumállapotával megeggyezõleg, de hogy ne legyen késõbb jogi, erkölcsi, érzelmi gubanc abból, hogy ketten vannak, az ittenit gyorsan tarkón lövik, és elégetik egy ipari kemencében, a hamvait szétszórják, hogy ne maradjon utána kézzel fogható "nyom".
A cikket fikázóknak meg csak annyit mondanék, hogy aki szokott gondolatkísérleteket végezni, az már régen erre a következtetésre jutott, amire a cikk. Ha szilárd anyag fénysebességgel összemérhetõ sebességgel mozogna, akkor az egyszerû részecskékkel való ütközés is óriási terhelést jelentene a szerkezetre, és a benne utazókra nézve, de ha egy centiméteres közetdarabbal ütközne a test, az egy hirosimai robbantás erejével böven felérne. Huzz egy vonalat egy tetszõleges irányba, és pár fényév távolságra és a vonal mentén képezz egy hengert rá. Ebben a képzeletbeli csõben fog elhaladni az ûrhajó. Százával, ezrével lesznek benne centiméteres kõzetdarabok.
Mondjuk egy olyan szerkezet, ami nem a térben halad, hanem elõl "megeszi" a teret, hátul meg "kiszarja", az
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!