Akuma#241
Nem hiszem, hogy közeli jövőben gondot jelentene egy olyan űrhajó megépítése ami hidrogén nyomás álló. Mivel már manapság is vannak olyan acéltartályok, amelyek 300 bar nyomásra vannak tervezve. Azaz a normál légköri nyomás 300 szorosát elviselik. Ha nem csal a számításom, akkor ez az említett 30 milliárd hidrogénnek (1 bar) éppen a 300 szorosa becsapódás esetén. Azaz közel 9 billiárd atom ütközik egy időben egy ilyen tartály falának. Tudommal ezzel együtt nincs olyan veszély, hogy nem szabadna a tartály közelébe menni. Tehát nem sugároz. Így furcsa nekem az amit ez a professzor állít. (De hát biztos jobban tudja.) Ha ezt ötvözzük azzal a régi jó öreg ötlettel, amit a világháborúan sikerrel alkalmaztak, mégpedig hogy a tankok páncélzatát 60 fokba megdöntik, akkor ugyanazon tömeg mellett jóval nagyobb falvastagságon kell áthatolnia a lövedéknek. Jelen esetben a hidrogén atomnak. Tehát ezt alapul véve, egy hosszabb de karcsúbb űrhajó szükséges. Valamint van egy jelenleg is fejlesztés alatt álló technológia, amely mágneses tér keltésével eltaszítja a közeli részecskéket. Magyarul fogalmazva, elfújja, vagy ha mást nem is, jelentősen tompítja a becsapódást, mint egy lökhárító. Azt viszont osztom, hogy nem szívesen lennék tesztalany egy ilyen űrutazásban. Egy dolog az, hogy felgyorsítják egy adott sebességre, nade azzal meg is kell állni. És sebességgel négyzetesen arányos a fékút. Legalábbis itt a Földön. Űrben nem tudom ez igaz e. De gondolom igen. És nem igen van semmi közeg, amivel lassítanak. (Némi sűrített gázt leszámítva.) Mint pl gépjárműveknél a gumi és az aszfalt közti kapcsolat, súrlódási tényező.