A sebesség öl
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#407
Ez a nagy szenzációs bejelentésed?
#406
MAjd 100 év mulva a könyvekben olvashatunk errõl blablabla... ezt Epikurosz összefüggésnek nevezünk ...bla bla bla
#405
Verne Gyulát (zsül XD) is hülyének nézték mert azt mondta hogy elfogunk jutni a holdra, és lám.... Az idõutazás is lehetséges már elméletben megvannak a tudományos alapjai.
#404
Beszélj valami olyan emberrel aki nagyon benne vana témában pl egy atom kvantum mindentudó fizikussal és majd õ lemagyarzza a fejed😄
#403
Jól van, megnyugodtam. Tényleg hülye vagy.
#402
És hogy tovább fûzzem a gondolatsoromat:
Igazából a fotonra, a fény hordozójára, remekül illik a Lucifer elnevezés. Mert bárhová befurakodik, ott rombol. Szerintem a foton okozza a radioaktív bomlást. A mindenütt jelenlévõ elektromágneses sugárzás által szállított fotonok csak hízlalják, hízlalják energetikailag az atommagokat, és egyszercsak elpattan a cérna, a radioaktív atommag szétesik. Utána folytatódik a mese a többivel. Ha csak a fotonokon múlna, egy idõ után kvarklevesre redukálódna az egész világegyetem. Szerencsére ott van a gravitáció, amely sziszifuszi munkával újból és újból létrehozza a magasabb atomszámmal rendelkezõ elemeket.
Igazából a fotonra, a fény hordozójára, remekül illik a Lucifer elnevezés. Mert bárhová befurakodik, ott rombol. Szerintem a foton okozza a radioaktív bomlást. A mindenütt jelenlévõ elektromágneses sugárzás által szállított fotonok csak hízlalják, hízlalják energetikailag az atommagokat, és egyszercsak elpattan a cérna, a radioaktív atommag szétesik. Utána folytatódik a mese a többivel. Ha csak a fotonokon múlna, egy idõ után kvarklevesre redukálódna az egész világegyetem. Szerencsére ott van a gravitáció, amely sziszifuszi munkával újból és újból létrehozza a magasabb atomszámmal rendelkezõ elemeket.
Kara kánként folytatom tanításom.
#401
Na, most jutott eszembe, hogy van egy tartozásom.
Ezt írtam:
"Egyébként, az a megtiszteltetés ért titeket, az SG fórumozóit, hogy egy szenzációs bejelentést teszek, most rögtön: a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is.
Ennek bizonyítására kidolgoztam egy rém egyszerû kísérletet (nem gondolatkísérlet, hanem valódi!), de még gondolkodom, hogy nyilvánosságra hozzam-e itt, vagy sem. Legyen nekem is ennyi kis perverz örömöm, hogy nem hagyom ellopni az ötleteim. Ez ugye megérthetõ? A kísérlet annyira egyszerû, hogy a hasatokat fognátok a nevetéstõl. Hát, igen, ami zseniális és igaz, az egyszerû, csak az ördög bonyolítja a dolgokat.
A végén még én leszek az SG Öveges professzora. "
Hirtelen felindultságomban a következõre gondoltam.
Veszek két kovakövet, és összeütöm õket. Ekkor egy szikra keletkezik, vagyis a mechanikus energiámból csináltam elektromágneses energiát.
Ebbõl sem akármilyent, hanem hanem olyant, amely látható, ugyanis a látható fény tartományában is sugároz. Részecskefizikailag nézve a dolgot, fotont állítottam elõ, de mibõl?
Mivel Isten nem vagyok, semmibõl nem teremthettem fotont, legfeljebb kiszabadítottam azt a béklyójából, Ikaruszként. Tehát a foton ott volt az anyagban, a kovakövekben, - most figyelj! - amelyek nyugalomban voltak. Igenám, de a fotonnak nincs nyugalmi állapota, akkor hogyan lehetett megbéklyózva a kovakövekben? Erre csak egy magyarázat létezik: forgómozgást végzett, de nem akárhol, hanem az atomok szerkezetén belül, tehát nem az intermolekuláris térben, még csak nem is két atom között, hanem egy-egy atomon belül. Az atom áll ugye atommagból és elektronfelhõbõl. A fotont alapvetõen az elektronok bocsátják ki, de az atommagból is származhat, pl. radioaktív bomlás, magfúzió vagy maghasadás során.
Ezt írtam:
"Egyébként, az a megtiszteltetés ért titeket, az SG fórumozóit, hogy egy szenzációs bejelentést teszek, most rögtön: a foton csak hullám, nem higgyetek azoknak, akik szerint korpuszkula is.
Ennek bizonyítására kidolgoztam egy rém egyszerû kísérletet (nem gondolatkísérlet, hanem valódi!), de még gondolkodom, hogy nyilvánosságra hozzam-e itt, vagy sem. Legyen nekem is ennyi kis perverz örömöm, hogy nem hagyom ellopni az ötleteim. Ez ugye megérthetõ? A kísérlet annyira egyszerû, hogy a hasatokat fognátok a nevetéstõl. Hát, igen, ami zseniális és igaz, az egyszerû, csak az ördög bonyolítja a dolgokat.
A végén még én leszek az SG Öveges professzora. "
Hirtelen felindultságomban a következõre gondoltam.
Veszek két kovakövet, és összeütöm õket. Ekkor egy szikra keletkezik, vagyis a mechanikus energiámból csináltam elektromágneses energiát.
Ebbõl sem akármilyent, hanem hanem olyant, amely látható, ugyanis a látható fény tartományában is sugároz. Részecskefizikailag nézve a dolgot, fotont állítottam elõ, de mibõl?
Mivel Isten nem vagyok, semmibõl nem teremthettem fotont, legfeljebb kiszabadítottam azt a béklyójából, Ikaruszként. Tehát a foton ott volt az anyagban, a kovakövekben, - most figyelj! - amelyek nyugalomban voltak. Igenám, de a fotonnak nincs nyugalmi állapota, akkor hogyan lehetett megbéklyózva a kovakövekben? Erre csak egy magyarázat létezik: forgómozgást végzett, de nem akárhol, hanem az atomok szerkezetén belül, tehát nem az intermolekuláris térben, még csak nem is két atom között, hanem egy-egy atomon belül. Az atom áll ugye atommagból és elektronfelhõbõl. A fotont alapvetõen az elektronok bocsátják ki, de az atommagból is származhat, pl. radioaktív bomlás, magfúzió vagy maghasadás során.
Kara kánként folytatom tanításom.
#400
Engem nem zavar, de téged, látom, igen.
El kellene menned erre a szeptikus konferenciára.
El kellene menned erre a szeptikus konferenciára.
Kara kánként folytatom tanításom.
#399
Ajánlott élõ elõadássorozat egész szombaton!
Budapesti Szkeptikus Konferencia.
Elõadás a helyszínen, illetve élõ közvetítés a világhálón.
"A délelõtti elõadások az energiapolitika kikerülhetetlen kérdéseit járják körül: a villamosenergia-igények kielégítésének lehetõségeit és feltételeit, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiák hazai kínálatát. Mit várhatunk a széltõl, a biomasszától, a geotermikus energia hozamától? Kell-e új atomerõmû?"
"Az elmúlt évben a Cinemart Kft. filmet készített a Szkeptikus Társaság közremûködésével. Az ötvenegynéhány perc alatt számos olyan témát járunk körül, amelyek felpiszkálják a kriktikus ember kétkedését: pálcás vízkeresés, asztráltest, gázfogyasztáscsökkentõ mágnes, fogyasztáscsökkentõ benzinadalékok, horoszkópok, méregtelenítés, falszárító..."
http://szkeptikus.bme.hu/
Budapesti Szkeptikus Konferencia.
Elõadás a helyszínen, illetve élõ közvetítés a világhálón.
"A délelõtti elõadások az energiapolitika kikerülhetetlen kérdéseit járják körül: a villamosenergia-igények kielégítésének lehetõségeit és feltételeit, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiák hazai kínálatát. Mit várhatunk a széltõl, a biomasszától, a geotermikus energia hozamától? Kell-e új atomerõmû?"
"Az elmúlt évben a Cinemart Kft. filmet készített a Szkeptikus Társaság közremûködésével. Az ötvenegynéhány perc alatt számos olyan témát járunk körül, amelyek felpiszkálják a kriktikus ember kétkedését: pálcás vízkeresés, asztráltest, gázfogyasztáscsökkentõ mágnes, fogyasztáscsökkentõ benzinadalékok, horoszkópok, méregtelenítés, falszárító..."
http://szkeptikus.bme.hu/
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#398
off
már bocs, de téged nem zavar a fejedben lévõ mérhetetlen üresség??
csak két dolog:
1: hivatkozol más esetekre..mért mentség vagy indok az bármire is, ha más törvényt sért??
2: amikrõl írsz, azok handabandázások, hazugságok, és erõs csusztatások..
legalább olyan példát hozz fel, ami ugy ahogy ül..
off-off
bocsika
már bocs, de téged nem zavar a fejedben lévõ mérhetetlen üresség??
csak két dolog:
1: hivatkozol más esetekre..mért mentség vagy indok az bármire is, ha más törvényt sért??
2: amikrõl írsz, azok handabandázások, hazugságok, és erõs csusztatások..
legalább olyan példát hozz fel, ami ugy ahogy ül..
off-off
bocsika
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#397
xd
#396
OFF:
Engem már meszeltek el pl. KillerBee miatt ("Cherchez la femme!").
A következõket csak azért írom neked, mert lehomiztál:
Írtam az elõbb egy szellemes kommentet a kaposvári lapba (az index hívta fel rá a figyelmem). Dióhéjban: egy nagyatádi rendõrt elbocsátottak, mert 3 éve melegpornót csinált. Ilyen az, amikor beindul a túlbuzgó gépezet. A rendõrség tele van korrupcióval, - sebességhatárt túllépõk tudnának errõl mesélni -, Zsanett molesztálói szabadon grasszálnak, a 2006.10.23-án bûncselekményeket elkövetõ rendõrök eddig megúsztak stb. stb. de nekik egy olyan srác szúrja a szemüket, aki külföldi mun kát vállalt és valutát hozott be az országnak. Ezzel szemben, akik pénzt visznek ki innen, off-shore cégeken keresztül, így meglopnak minket, azokkal semmi gond.
Ja, és a kommentárom poénja az volt, hogy: ebben az esetben a Rendõrkapitány úr elég buzisan járt el. A másik: a nemiszervek pont középen vannak, se nem baloldaliak, se nem jobboldaliak. Na, megyek, mert lesz itt mindjárt nagy szemforgató álszentségelés. :-d
Engem már meszeltek el pl. KillerBee miatt ("Cherchez la femme!").
A következõket csak azért írom neked, mert lehomiztál:
Írtam az elõbb egy szellemes kommentet a kaposvári lapba (az index hívta fel rá a figyelmem). Dióhéjban: egy nagyatádi rendõrt elbocsátottak, mert 3 éve melegpornót csinált. Ilyen az, amikor beindul a túlbuzgó gépezet. A rendõrség tele van korrupcióval, - sebességhatárt túllépõk tudnának errõl mesélni -, Zsanett molesztálói szabadon grasszálnak, a 2006.10.23-án bûncselekményeket elkövetõ rendõrök eddig megúsztak stb. stb. de nekik egy olyan srác szúrja a szemüket, aki külföldi mun kát vállalt és valutát hozott be az országnak. Ezzel szemben, akik pénzt visznek ki innen, off-shore cégeken keresztül, így meglopnak minket, azokkal semmi gond.
Ja, és a kommentárom poénja az volt, hogy: ebben az esetben a Rendõrkapitány úr elég buzisan járt el. A másik: a nemiszervek pont középen vannak, se nem baloldaliak, se nem jobboldaliak. Na, megyek, mert lesz itt mindjárt nagy szemforgató álszentségelés. :-d
Kara kánként folytatom tanításom.
#395
Örüljél csak, elõbb utóbb téged is el fognak kapni <#mf2>
#394
Józsika, ezt mondom én is.
off
Fel vagy diszítve, mint egy karácsonyfa vagy egy mohácsi busójáró. :-D
off
Fel vagy diszítve, mint egy karácsonyfa vagy egy mohácsi busójáró. :-D
Kara kánként folytatom tanításom.
#393
Red Bull Air Race-en 10g körül szoktak fordulni a pilóták, 12g fölöttiért már diszkvalifikálják õket, mert ájulásveszélyes a dolog. Egy edzetlen embernek persze már a 10g is ájulás.
#391
Ajánlom mindenki figyelmébe: http://www.youtube.com/watch?v=vQB2cKVk7lE
Érdemes végignézni az összeset, amit feltöltött.
Érdemes végignézni az összeset, amit feltöltött.
#390
Az ûrsiklók majdnem ilyenek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#389
Olyan ûrhajó kéne aminek nem válnak le a rakétái. Csak megtankoljuk és mehet is az ûrbe aztán meg leszál a Ferihegyi reptéren😄
Amilyena Függetlenség napja címû filmben volt.
Amilyena Függetlenség napja címû filmben volt.
#388
Ez megvolt ugye? Én innen szedtem azt, hogy rendes ember 5, de max. 10 g-t bír el, de egyesek szerint pár tized vagy századmásodpercre 20 g-t is elviselünk.
Kara kánként folytatom tanításom.
#387
A discoveri science -en volt 1 olyan kísérlet, hogy két tartályban volt 1 1 hidrogénatom. Ezeket összekapcsolták kvantumszinten (nem mondták h hogyan).
ÉS amikor az egyik atommal csináltak valamit, akkor az megtörtént a másik atommal is (A két atom 1 méterre volt egymástól 1 1 tartályban).
Akit érdekel: esténként szokott lenni a discovery science 21:00 órától 23:30
vagy ez van, vagy az Állítólag címû tudományos...
ÉS amikor az egyik atommal csináltak valamit, akkor az megtörtént a másik atommal is (A két atom 1 méterre volt egymástól 1 1 tartályban).
Akit érdekel: esténként szokott lenni a discovery science 21:00 órától 23:30
vagy ez van, vagy az Állítólag címû tudományos...
#386
A cikkíró megint félinformációk alapján von le messzemenõ következtetéseket. x-akták, tudományos összeesküvés, ugyanmár. nade, kulcsszavak: Alan Aspect, EPR-paradoxon, Bell egyenlõtlenség.
#384
toto66 te nem vagy egy kicsit szûk látókürû?
#383
"Ha ezt nem teszed, akkor csak magolás a tudásod."
Én azt is el tudommagyaráni, hogy az aláíráomban lévõ egyik dologból hogy következik a másik, mert értem. 😊
Én azt is el tudommagyaráni, hogy az aláíráomban lévõ egyik dologból hogy következik a másik, mert értem. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#382
A baj az, hogy azt hiszed, hogy "a fény sebessége" = "fénysebesség". Ez nem igaz! A fénysebesség egy természeti állandó, ami két másik természeti állandóból számolható. c = 1/√(εμ😉. Így számolható ki. A klasszikus fizikában azt tapasztaljuk, hogy az elektromágneses hullámok (a fény) pont a fénysebességgel terjed a térben.
Továbbá ott követsz el hibát, hogy a speciális relativitáselméletet öszekened az álalános relativitáselmélttel. A speciális relativitáslmélet inerciarendszerekre vonatkozik (definíció: ahol Newton I. igaz, vagyis inerciarendszerben minden anyag megõrzi mozgásállapotát, amíg egy másik anyag, vagy mezõ ezt meg nem változtatja). Az általános relativitáselmélet gyorsuló rendszerekre érvényes, vagyis az, hogy a gyorsuló rendszer ekvivalens a homogén gravitációs mezõben lévõ rendszerrel. (Ehhez nem nagyon értek, csak kb. Wikipedia szinten.) Tehát, ha Einstein posztulátuma azt mondja ki, hogy minden inerciarenszerben a fénysebesség állandó, akkor azt kell tudni, hogy ez nem gyorsuló rendszer, és mirõl te beszélsz, hogy görbült tér, az gyorsuló rendszer, mert homogén gravitációs mezõben van.
Vagyis a posztulátum miatt minden inerciarenszerben a c állandó, de mikor a fény lassulásáról beszélünk, akkor az már nem inerciarendszer. Iyen egyszerû.
Továbbá ott követsz el hibát, hogy a speciális relativitáselméletet öszekened az álalános relativitáselmélttel. A speciális relativitáslmélet inerciarendszerekre vonatkozik (definíció: ahol Newton I. igaz, vagyis inerciarendszerben minden anyag megõrzi mozgásállapotát, amíg egy másik anyag, vagy mezõ ezt meg nem változtatja). Az általános relativitáselmélet gyorsuló rendszerekre érvényes, vagyis az, hogy a gyorsuló rendszer ekvivalens a homogén gravitációs mezõben lévõ rendszerrel. (Ehhez nem nagyon értek, csak kb. Wikipedia szinten.) Tehát, ha Einstein posztulátuma azt mondja ki, hogy minden inerciarenszerben a fénysebesség állandó, akkor azt kell tudni, hogy ez nem gyorsuló rendszer, és mirõl te beszélsz, hogy görbült tér, az gyorsuló rendszer, mert homogén gravitációs mezõben van.
Vagyis a posztulátum miatt minden inerciarenszerben a c állandó, de mikor a fény lassulásáról beszélünk, akkor az már nem inerciarendszer. Iyen egyszerû.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#381
Bocsi erre még válaszolok:
"Einstein második posztulátuma kijelenti, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó és c. Hiszen ez egy természeti állandó"
A természeti állandók attól állandók és természetiek, hogy mindig megmérhetõek azonosak a mérési eredmények, és a természetben fordulnak elõ.
Vedd ki a mondatból Einstein nevét, gondolj arra, hogy vajon minden esetben mérhetõ-e a fénysebesség (természetesen az elmélet számára minden lényeges eseteben), (gondolj a tükör problémára). És így értelmezd a mondatod.
Ha ezt nem teszed, akkor csak magolás a tudásod. Ha meg elgondolkozol, akkor ha nem is adsz nekem igazat, akár megcáfolsz (de nem bemagolt dologgal hanem saját gondolattal) nyertél egy darabka tudást
"Einstein második posztulátuma kijelenti, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó és c. Hiszen ez egy természeti állandó"
A természeti állandók attól állandók és természetiek, hogy mindig megmérhetõek azonosak a mérési eredmények, és a természetben fordulnak elõ.
Vedd ki a mondatból Einstein nevét, gondolj arra, hogy vajon minden esetben mérhetõ-e a fénysebesség (természetesen az elmélet számára minden lényeges eseteben), (gondolj a tükör problémára). És így értelmezd a mondatod.
Ha ezt nem teszed, akkor csak magolás a tudásod. Ha meg elgondolkozol, akkor ha nem is adsz nekem igazat, akár megcáfolsz (de nem bemagolt dologgal hanem saját gondolattal) nyertél egy darabka tudást
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#380
Az emberi gondolkozás attól nagyszerû, hogy nem mindig a logikán alapszik.
A számítógép "gondolkodása" (ha annak nevezhetjük) szín tiszta logika.
Ezért a számítógép tud eredményeket produkálni elõre meghatározott célok eléréséért, de nem talál ki célt. Ezért kijelenthetõ, hogy az ember azért fejlõdött mert nem 100%-osan logikusan gondolkozik. A megérzéseknek nagy szerepe van a fejlõdésben. Én alulképzett vagyok fizikából, nem is szakirányú a végzettségem (persze minden viszonylagos), a megérzéseim azt súgják, hogy ebben a témában nem stimmel minden. És nem azért mert Newtoni fizika meg a tapasztalati világ szûkíti a látóköröm, mint ahogy írták többen, azt gondolva, hogy egyszerûen nem értem meg mi az a téridõ, meg tér görbület, meg relatív idõ, hanem mert olyan hibákat látok az elméletekben, amelyek visszájára fordíthatják azokat. És nem biztos hogy igazam van, de a hibákat nem tudta senki megcáfolni érvekkel, csak olyan dolgokkal amelyek nem mérvadóak, vagy nem helyesek az adott témában, illetve, csak letorkolás miszerint "Ede bácsi megmondta". Egyébként aki tanul valamit, még nembiztos hogy érti is, lehet csak azt hiszi, aki meg nem tanulja az vagy nem tudja és nem is érzi, vagy nem tudja, csak érzi. Ritka aki tanulás nélkül tud valamit, érezni már könnyebb, és megtanulni a legnehezebb. De gondolkozás nélkül tanulni nem lehet, az csak értelmetlen magolás, és aki Ede bácsival takarózik az magol, aki tud az azt mondja, hogy ezért meg ezért van így. De az legyen is tisztába azzal amit mond!
Csak gondolatébresztõnek szántam az "elméleteimet". Mert ha az aki tanulta el kezd ezen gondolkozni, még megtalálhatja a kérdésekre a választ, de aki nem az csak ott marad ahol volt.
Mára ennyi!
Üdv.: ToTó66
A számítógép "gondolkodása" (ha annak nevezhetjük) szín tiszta logika.
Ezért a számítógép tud eredményeket produkálni elõre meghatározott célok eléréséért, de nem talál ki célt. Ezért kijelenthetõ, hogy az ember azért fejlõdött mert nem 100%-osan logikusan gondolkozik. A megérzéseknek nagy szerepe van a fejlõdésben. Én alulképzett vagyok fizikából, nem is szakirányú a végzettségem (persze minden viszonylagos), a megérzéseim azt súgják, hogy ebben a témában nem stimmel minden. És nem azért mert Newtoni fizika meg a tapasztalati világ szûkíti a látóköröm, mint ahogy írták többen, azt gondolva, hogy egyszerûen nem értem meg mi az a téridõ, meg tér görbület, meg relatív idõ, hanem mert olyan hibákat látok az elméletekben, amelyek visszájára fordíthatják azokat. És nem biztos hogy igazam van, de a hibákat nem tudta senki megcáfolni érvekkel, csak olyan dolgokkal amelyek nem mérvadóak, vagy nem helyesek az adott témában, illetve, csak letorkolás miszerint "Ede bácsi megmondta". Egyébként aki tanul valamit, még nembiztos hogy érti is, lehet csak azt hiszi, aki meg nem tanulja az vagy nem tudja és nem is érzi, vagy nem tudja, csak érzi. Ritka aki tanulás nélkül tud valamit, érezni már könnyebb, és megtanulni a legnehezebb. De gondolkozás nélkül tanulni nem lehet, az csak értelmetlen magolás, és aki Ede bácsival takarózik az magol, aki tud az azt mondja, hogy ezért meg ezért van így. De az legyen is tisztába azzal amit mond!
Csak gondolatébresztõnek szántam az "elméleteimet". Mert ha az aki tanulta el kezd ezen gondolkozni, még megtalálhatja a kérdésekre a választ, de aki nem az csak ott marad ahol volt.
Mára ennyi!
Üdv.: ToTó66
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#379
"Ezért az idõ definíciója a hibás mint már írtam"
Egy definíció nem lehet hibás, mert azt i választjuk meg. Hogy az idõ fizikai értelemben vett definíciója más, mint amit te hétköznap idõnek nevezel, azért van, mert a te idõképed a belédnevelet idõfogaom, hétköznqapi, és nem tér ki a spec. relativitás elméletre. Ezért nehéz ezt megérteni, mert új, jobb idõfogalmat kell hozá kialakítni.
Egy definíció nem lehet hibás, mert azt i választjuk meg. Hogy az idõ fizikai értelemben vett definíciója más, mint amit te hétköznap idõnek nevezel, azért van, mert a te idõképed a belédnevelet idõfogaom, hétköznqapi, és nem tér ki a spec. relativitás elméletre. Ezért nehéz ezt megérteni, mert új, jobb idõfogalmat kell hozá kialakítni.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#378
"A relativitás elmélete igaz és helytálló, csak az alábbiak nem:
A fénysebesség állandó, az idõ lassul nagyobb sebességnél, a tér görbül a gravitáció hatására."
Einstein második posztulátuma kijelenti, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó és c. Hiszen ez egy természeti állandó, ami a vákum permittivitásával és permaabilitásával számolható ki. Ez speciális relativitás elmélet. Nem szabad összekenni az általános relativitás elmélettel, ami teljesen más, és ahhoz nem értek, de sejtem, hogy a feketelyuk azért fekete, mert nem jön ki belõle fény, mert a gravitációja úgy meggörbíti a teret, hogy nem képes elhagyni azt, vagyis az elektromágneses hullám terjedési sebessége megváltozik (nem a fénysebesség).
A fénysebesség állandó, az idõ lassul nagyobb sebességnél, a tér görbül a gravitáció hatására."
Einstein második posztulátuma kijelenti, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó és c. Hiszen ez egy természeti állandó, ami a vákum permittivitásával és permaabilitásával számolható ki. Ez speciális relativitás elmélet. Nem szabad összekenni az általános relativitás elmélettel, ami teljesen más, és ahhoz nem értek, de sejtem, hogy a feketelyuk azért fekete, mert nem jön ki belõle fény, mert a gravitációja úgy meggörbíti a teret, hogy nem képes elhagyni azt, vagyis az elektromágneses hullám terjedési sebessége megváltozik (nem a fénysebesség).
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#377
"Ebbõl az a következtetés, hogy nem az idõ lassul, hanem hibásan mérjük (definiáljuk)."
Félreértettük egymás. Én azon izéltem, hogy nem mérjük hibásan az idõt. Nem hibásan mérjük. Egy órával egyféle idõt tudsz mérni, és az mindenképp jó lesz az adott inerciarendszerben.
Félreértettük egymás. Én azon izéltem, hogy nem mérjük hibásan az idõt. Nem hibásan mérjük. Egy órával egyféle idõt tudsz mérni, és az mindenképp jó lesz az adott inerciarendszerben.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#376
Az is igaz, hogy elhamarkodott, mert egészséges vita folyik és nem tudományos értekezés.
<#awink>
Ha túlontúl megfontolnám, nem lehetne vitatkozni hozzászólás hiányában C:
<#awink>
Ha túlontúl megfontolnám, nem lehetne vitatkozni hozzászólás hiányában C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#375
Persze, hogy az atomos példa nem annyira jó.
Azért írtam anyagot is.
De hiszen koordinátarendszer nem létezik fizikai valóságában, viszont használjuk a matematikában, és akkor már bármilyen kis térben végtelen sok lehet. Igaz lineárisan független vektort a valós térben csak hármat lehet elhelyezni egyszerre, mert a negyedik mindig leírható a másik három segítségével. Ennek ugyan nem sok köze van a dologhoz, hacsak annyi nem, hogy a koordinátarendszereket felhozták mint példát, pedig nem így helyes, hanem vonatkoztatási rendszer szó lett volna a helyes ebben a témában.
Tehát a koordinátarendszerezés már csak ezért is marhaság, mint írtam.
Azért írtam anyagot is.
De hiszen koordinátarendszer nem létezik fizikai valóságában, viszont használjuk a matematikában, és akkor már bármilyen kis térben végtelen sok lehet. Igaz lineárisan független vektort a valós térben csak hármat lehet elhelyezni egyszerre, mert a negyedik mindig leírható a másik három segítségével. Ennek ugyan nem sok köze van a dologhoz, hacsak annyi nem, hogy a koordinátarendszereket felhozták mint példát, pedig nem így helyes, hanem vonatkoztatási rendszer szó lett volna a helyes ebben a témában.
Tehát a koordinátarendszerezés már csak ezért is marhaság, mint írtam.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#373
az 1 kordinátarendszerben lévõ részecskéknek nincs még külön kordinátarendszerük.
de ha minden atomnak más a sebessége akkor az abból adódó
sebességváltozás okozza az idõbeli eltérést a saját kordinátarendszerük szerint.
Tehát az egyik atomnak kicsit lasabb az órája a másiknál, néha meg fordítva. DE ez az idõbeli eltérés nagyon picike.
de toto66 et annyira nemjó ez az atomos példa.
de ha minden atomnak más a sebessége akkor az abból adódó
sebességváltozás okozza az idõbeli eltérést a saját kordinátarendszerük szerint.
Tehát az egyik atomnak kicsit lasabb az órája a másiknál, néha meg fordítva. DE ez az idõbeli eltérés nagyon picike.
de toto66 et annyira nemjó ez az atomos példa.
#372
Sok mindenben egyetértek veled, de a következtetéseknél óvatosságra intelek, nehogy elhamarkodottnak bizonyuljanak. Ez fokozottan érvényes a #359-esre!
#371
A koordináta rendszerezés egy marhaság, ugyanis minden részecskének atomnak darabka anyagnak van koordináta rendszere! Tehát vagy mindenhová érvényes, vagy sehová.
Ha mindenhová érvényes, akkor nem lehetne azonos idõ alatt végbemenõ jelenségeket detektálni. Mert az egyik részecskének, atomnak, anyag darabnak ekkor a másiknak akkor telne le az idõ, a saját ideje alapján.
Márpedig ismertek azonos idõ alatt végbemenõ folyamatok (az idõmérés is ezen alapszik), illetve közel azonos idõben, ugyanis a sebesség valóban befolyásolja, csak az a probléma, hogy nem minden folyamatot azonosan, ezért nem jelenthetõ ki hogy az idõt befolyásolja.
Van olyan folyamat amit lassít, meg van olyan amit gyorsít a sebesség.
A müonok bomlását lassítja, de például a mechanika eseményeket gyorsíthatja is.
Ezért az idõ definíciója a hibás mint már írtam
Ha mindenhová érvényes, akkor nem lehetne azonos idõ alatt végbemenõ jelenségeket detektálni. Mert az egyik részecskének, atomnak, anyag darabnak ekkor a másiknak akkor telne le az idõ, a saját ideje alapján.
Márpedig ismertek azonos idõ alatt végbemenõ folyamatok (az idõmérés is ezen alapszik), illetve közel azonos idõben, ugyanis a sebesség valóban befolyásolja, csak az a probléma, hogy nem minden folyamatot azonosan, ezért nem jelenthetõ ki hogy az idõt befolyásolja.
Van olyan folyamat amit lassít, meg van olyan amit gyorsít a sebesség.
A müonok bomlását lassítja, de például a mechanika eseményeket gyorsíthatja is.
Ezért az idõ definíciója a hibás mint már írtam
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#370
érdekesség:
A fénysebesség mégsem állandó?--> http://index.hu/tudomany/alfa
A fénysebesség mégsem állandó?--> http://index.hu/tudomany/alfa
#369
DE a fény sebessége nem minden megfiygelõ számára állandó?
#368
gyorsabb
#367
A relativitás igaz csaka fénysebességre nem mert az állandó?
Abban a kordinátarendszerben amiben te vagy abban állandó.
A marslakók majdnem fénysebességel száguldó ûrhajójában is állandó a fénysebesség. DE ha a marslakó számára a te kordinátarendszeredben a fény fénysebességnél.
Abban a kordinátarendszerben amiben te vagy abban állandó.
A marslakók majdnem fénysebességel száguldó ûrhajójában is állandó a fénysebesség. DE ha a marslakó számára a te kordinátarendszeredben a fény fénysebességnél.
#366
Éppenséggel nem neked írtam kioktatólag, hanem a hsz.-od kapcsán mindenkinek, akinek inge. Elnézést az újabb félreértésért.
#365
toto66 akkor azért nemjó az idõ mert megváltozhat azaz mindenhol más és más a sebességtõl függõen. TE másnak látod más kordinátarendszerében.
AKkor neked egy egységes idõ kell? Ahhol te azt mondod h 4 óra telt el az érvényes minden rendszerbe?
AKkor neked egy egységes idõ kell? Ahhol te azt mondod h 4 óra telt el az érvényes minden rendszerbe?
#364
Összefoglalva:
A relativitás elmélete igaz és helytálló, csak az alábbiak nem:
A fénysebesség állandó, az idõ lassul nagyobb sebességnél, a tér görbül a gravitáció hatására.
Persze szerintem.
Így azután nem is elfogadott az amit leírtam (de Galilei tanai sem voltak a saját korukban...<#papakacsint> ) Tehát fizika órán nem érdemes hangoztatni, csak elgondolkodni rajta...
A relativitás elmélete igaz és helytálló, csak az alábbiak nem:
A fénysebesség állandó, az idõ lassul nagyobb sebességnél, a tér görbül a gravitáció hatására.
Persze szerintem.
Így azután nem is elfogadott az amit leírtam (de Galilei tanai sem voltak a saját korukban...<#papakacsint> ) Tehát fizika órán nem érdemes hangoztatni, csak elgondolkodni rajta...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#363
<#vigyor5>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#362
Epikurosz
Ha bólintó janika vagyok, akkor te Humor Herold.
Ha bólintó janika vagyok, akkor te Humor Herold.
#361
Persze, de a vita arról szólt, hogy mérték az idõ lassulását a sebesség növekedésekor.<#nezze>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#360
Ha azt mondjuk h a föld 1 év alatt kerüli meg a napot, akkor valójában azt mondjuk hogy a föld annyi idõ alatt kerüli meg a napot ahányszor egyszer megkerüli.
Az idõt a föld mozgásához viszonyítjuk. Ha azt mondjuk h 6 óra telt el egy cslekmény után, akkor a föld már egy negyed fordulatot megtett a cselekmény történésekor a föld akkori állásához képest.
toto66 #354 Ez is megváltozhat ha 1 kisbolygóvan nézünk farkasszemet😄
Az idõt a föld mozgásához viszonyítjuk. Ha azt mondjuk h 6 óra telt el egy cslekmény után, akkor a föld már egy negyed fordulatot megtett a cselekmény történésekor a föld akkori állásához képest.
toto66 #354 Ez is megváltozhat ha 1 kisbolygóvan nézünk farkasszemet😄
#359
Csak hogy felszisszenjenek a mindent tudók!<#nevetes1>
A tér görbülését a gumilepedõs kísérlettel szokták demonstrálni.
Csak az elmélet hibáját jobban bemutatja, mint amire szánták.
Ugyanis a gumilepedõ nem horpadna be a golyó alatt ha a golyóra nem hatna a gravitáció. Ebbõl az derül ki, hogy a tér görbüléséhez erõ kell, márpedig ha van erõ ami a testtõl távolabb is hat a térre, akkor ez az erõ hathat közvetlenül egy másik testre, tehát a tér görbülésével egy plusz faktort vettünk bele az elméletbe. És ezt anélkül, hogy bármiféle szükség lenne rá. Így erre vonatkozóan alkalmazható az a tétel, hogy elhagyandó.
Következtetés nem görbül a tér.
A tér görbülését a gumilepedõs kísérlettel szokták demonstrálni.
Csak az elmélet hibáját jobban bemutatja, mint amire szánták.
Ugyanis a gumilepedõ nem horpadna be a golyó alatt ha a golyóra nem hatna a gravitáció. Ebbõl az derül ki, hogy a tér görbüléséhez erõ kell, márpedig ha van erõ ami a testtõl távolabb is hat a térre, akkor ez az erõ hathat közvetlenül egy másik testre, tehát a tér görbülésével egy plusz faktort vettünk bele az elméletbe. És ezt anélkül, hogy bármiféle szükség lenne rá. Így erre vonatkozóan alkalmazható az a tétel, hogy elhagyandó.
Következtetés nem görbül a tér.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#358
Mi vagy te, Bólintó Janika?
Kara kánként folytatom tanításom.