459
  • celza8807
    #96
    "hiszen kb. velünk egy technikai fejlettségük lehet."
    Én azért ezt nem mondanám ilyen könnyen. Az ember csak ~50-60 éve van az űrben, ez pedig egy civilizáció életében szinte elhanyagolható időtartam. Vannak egy egy bolygó életében sokkal nagyobb hatások: meteorbecsapódások, amelyek igencsak befolyásolják, mikor-hogyan-milyen élet alakul ki. Mint pl. nálunk is. Volt nagy bumm, dinóknak annyi, jöttünk mi.
    Máshol maradtak a dinók, ember (intelligens élet) meg alig van, mert megeszik őket.. :)
    Meg aztán mennyi a bolygó forgásának ideje, csillagát mennyi idő alatt kerüli meg, milyen íven, mert lehet, hogy kurvahidegvan folyton, és nincs mezgaz. stbstb.
    lehet vitatkozni, én így látom a dolgokat; ha van értelmes élet rajtunk kívül, akkor az vagy túl fejlett hozzánk, vagy még most pattintják a köveket a barlangban...
    aki egyetért, írjon, kidolgozzuk az elméletet, csinálunk neki honlapot, publikáljuk és rólunk is csámcsoghatnak majd itt az sg-n a mindenki...
  • Amergin
    #95
    Ezért nem tudjuk megfelelően leírni az ősrobbanást, meglehet...
  • Epikurosz
    #94
    Miért nem írod mindig oda, hogy ez az én elméletem?
    Miért lopsz?
  • nonicks
    #93
    mennyi fizikus van az sg-n:DDDDD
  • Juszufka
    #92
    A mozgás a térben értelmezett. A tér tágulása nem képezi részét a térbeli mozgást leíró egyenleteknek, csak hátterét adja.
  • csiber
    #91
    "Ha az idegeneknek sikerülne is megépíteniük egy fénysebesség elérésére képes járművet, akkor sem élnék túl vele az utazást."

    Na már most miböl gondoljuk, hogy ETnek aluból lesz az ürhajója? Lehet valami olyan fémszerüböl, ami még a Nap höjét is simán kibirja.

    Az energiát, ami a hajónak ütközik meg lekell valamilyen formában vezetni a pajzson keresztül. Valami elnyelö szerkezetbe... De ez mind mind még nagyon messzi dolog, elöbb olyan hajót kéne épitenünk ami egyáltalán saját "lábán" képes kimenni az ürbe és nem holmi rakétákkal. Nem?
  • Amergin
    #90
    Ha a "tér" képes a fény sebességénél gyorsabban tágulni [ezért nem látnak a távcsövek végtelen távolságra!] és az anyag a térrel együtt "mozog"[vagyis hát attól elvonatkoztatva nem is értelmezhető], akkor miért is nem lehet a fény sebességénél gyorsabban mozogni?
    Ravasz kérdés, tudom.
  • csiber
    #89
    Csókolom, hát mire való a hajó pajzs meg az antigravi? Ha nem erre...
  • gothmog
    #88
    Ezzel az a baj, hogy ha azt szeretnéd, hogy a tudatod egyben maradjon, akkor nem atomi szintű hanem kvantumállapot-szintű szkennelés kell hozzá, az meg a határozatlansági elv miatt borul. (vagy nem :)
  • Soundmaker
    #87
    AZ egy dolog hogy te azt hiszed hogy neked van igazad.. :) Az meg egy másik dolog hogy én meg úgy vélem, hogy előbb vagy utóbb ezek a dolgok is megszületnek. Az igazságot meg bízzuk az időre ;)

  • Julius Caesar
    #86
    Egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy fénysebeséggel utazunk. Mellesleg ez a sebesség is lassúnak mondható csillagközi távoknál, ezért vannak általában más hajtóművek a sci-fikben. ugye Asimov rendesen kitalálta ezt a hiperhajtómű dolgot, azóta is koppintják csak más-más néven.
  • gombabácsi
    #85
    ja, ezt szokták elsütni amikor hallják a véleményemet :D
    csakhogy szerintem nekem van igazam ettől függetlenül :D
    miért is? annyit segítek, hogy főleg nem technikai okai lesznek :D
  • Szefmester
    #84
    erre való a csillagkapu :D
  • Kornan
    #83
    Csalással elvben el lehet érni ,hogy bármilyen test fénysebességgel utazzon. Ha nem a testet, hanem az azt leíró információt továbbítjuk. Csak akkor kell egy olyan berendezés ami összerakja a célállomáson. Akár embert is lehetne így továbbítani, "A" pontba leszkennelné egy érzékelő, átkonvertálná fényjelekké amit kapott, aztán "B" pontban valami molekuláris assembler összerakná atomról atomra.
    Vagyis tulajdonképpen lemásolná. Amolyan szegény ember transzportere. Persze az lenne az igazi, ha a tárgyat energiává tudná konvertálni és azt az energiát át tudná küldeni, amiből összerakná, az esetleges veszteségeket pótolva. Mondjuk nem hiszem(gyakorlatilag fingom sincs, de pssszt!!!) , hogy sok energiáról van szó, szal inkább másolná.

    Ha a papír, akarom mondani térhajtogatós vagy egyéb fénynél gyorsabb módszer nem jön össze, lehet, hogy így fognak "utazni" az emberek vagy amik lesznek(hódok), ha lesznek.

    Fegyvereket maxiumra, tartalék energiát az elülső védőpajzsokra, Mr. Sulu aktiválja a térhajtóműveket, 7-es fokozat.
  • dronkZero
    #82
    "Ezt pofáztam"

    Nem. Te ilyeneket mondtál, hogy:

    "a súlytalanság effektíve a gravitáció hiányát jelenti."

    meg hogy:

    "A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat."

    Ezek az állítások egész egyszerűen nem igazak. Ha olyanokat mondtál volna, amiket én, akkor nem javítalak ki.

    Nem kell a melléduma, benézted, van ilyen.
  • Soundmaker
    #81
    gombabácsi: az 1800-as évek végén mindenki csak mosolygott Verne Nautilusán, vagy a Holdraszállás ötletén... sorold fel ebből a kettő elképzelésből melyik nem született meg mára? :D
  • sbela
    #80

    Mindenre elég 640KByte!
    Ez is egy hasonló kijelentés!
  • Soundmaker
    #79
    OFF:

    A Star Warsos kérdésre válaszolva (korábbi hozzászólónak):

    Nincs semmi baj Luke tréning idejével... Luke közvetlen a Dagobahra repült, míg Soloék akár hónapokig is menekülhettek a Birodalmiak elől.. az ominózus asteroida kergetőzés, hetekkel vagy hónapokkal később is történhetett a hothi csata után, csak nem rágták az idő múlását a szánkba :D

    A hothi vereség után Soloék valszeg elterelték a Birodalmiak figyelmét, hogy a lázadó flotta eltűnhessen új bázist találni... Na meg az sem rögtön a hothi csata után történt hogy Vader fejvadászokat állítatott Soloékra hogy megtalálják őket... Bobba Fett sem egyből az feladat kihirdetése után jött rá hogy Solo pont a csillagromboló hátára tapadva fog megszökni..

    Szóval Lukenak volt elég ideje kikupálódni... Mellesleg meg azért ért oda időben, mert előre megérezte a jövőt, így napokkal előtte elindult a Bespinre, valószínűleg még Soloék előtt :)

    (filmtörténeti rovatunkat hallották)

    ON:

    Lehet, hogy igaz amit a doki ír, de tegyük hozzá, ha a hipertéri utazás a valós téren kívül történik akkor nincs semmilyen sugárzás és hidrogénnyaláb... Mellesleg ha a "fapados" módszernél maradunk elég egy supravezető pajzs nem? Elvileg az LHC-ben is azokkal terelgetik és tartják kordában a felgyorsított atomagokat... Elméletben működhetne olyan pajzs, ami semmmi mást nem csinál csak a mozgásvektor irányából félrelöki a kérdéses hidrogénatmokat.

    De javítsatok ki ha nagyon hülyeséget beszélek...
  • gombabácsi
    #78
    Az emberiségnek még ahhoz is évszázadok kellenek szerintem, hogy szembenézzen a ténnyel: soha nem fogunk eljutni más csillagokhoz. :D
    Főleg a gyagya "scifi" sorozatokon felnövekedő fiataloknak lesz ez hatalmas trauma.
  • Juszufka
    #77
    A sokadik ember vagy, aki ezt felhozza ezen a fórumon, de nem én leszek az, aki sokadjára is leírja ugyanazt. Majd visszaolvasol.
  • Sir Charles
    #76
    Az utolsó előtti bekezdésben van egy kis hiba. A Tejút rendszer átmérője 100.000 fényév. Mivel a Naprendszerünk a peremhez közelebb esik mint a központhoz, ezért a Tejút közepe kb 30.000 fényévre van tőlünk. Tehát egy fénysebességgel repülő űrhajónak 30.000 évbe és nem 10 évbe kerülne megtenni az utat.
  • Juszufka
    #75
    Igazad van, a Földé mutat befelé, és az űrhajóé kifelé. A többi amit mondtam az ettől még igaz.

    "az eredő nulla."

    Ezt pofáztam. A hozzá rögzített rendszerben van gyorsulás. Az eredő is csak a rendszer orbitális pálya menti görbéjén nulla, máshol véges.
  • roliika
    #74
    Lehet, hogy a fény nem is fény, hanem egy sokkal sokkal gyorsabb valami ami létrehozza a fényt? :-O Naezt jólmegaszondtam...bár a tachion gyorsabb mint a foton.
  • roliika
    #73
    Látom te is trek fan vagy. :))

    Húúú..deakkor a fény az maga az energia..és mikor elér hozzánk, akkor éppen akkor jön létre...vagy nem? Persze lehet, hogy de, és éppen ezért láthatóak a tárgyak, hiszen mint volt róla szó nem visszaverődik, hanem az adott tárgyból jön létre, gerjesztődik. Tyűűűű.

    De akkor a réten kint a boci önmagától miért nem tud ilyen gerjesztett állapotba jutni, miért nem fénylik, mi kéne hozzá? :)))
  • kvp
    #72
    Ma ez a masodik oldal ahol leirom, de ez az elso magyar nyelvu. A professzor ugy nez ki, hogy nem igazan olvasta a 60-es evek ota kitalalt tudomanyos megoldasokat, sot nem latott egy rendes scifit sem. Letezik egy olyan hajtomu terv, amit Bussard ramjet-nek hivjak. Ez elol egy Bussard fele hidrogen kollektort tartalmaz, kozepen egy fuzios hajtomuvet es hatul egy plazma gyorsito rendszert. Ez utobbit vasimir neven tesztelgetik manapsag es ha minden jol megy az iss is kap egy kisebbet emelo hajtomunek. A fuzios reaktorokon dolgoznak (a Bussard fele megoldas elektrodinamikus confinement-et hasznal), a Bussard kollektor pedig semmi mas csak egy elektromagneses reszecskegyujto tanyer, ami a hajtomu reakcios anyagat szedi ossze. Ennek hatalmas elonye, hogy a reaktorhoz nem kell az urhajonak tul sok uzemanyagot magaval vinnie, mivel azt a csillagkozi terbol szedheti ossze menet kozben.

    Az urszekerek cimu scifi-ben pont ilyen meghajtast hasznaltak impulzushajtomu neven, amivel fenysebesseg alatt kozlekedtek. Minden hajon ott van es a sorozatban Bussard kollektorkent emlegetik, a szerkezet altal letrehozott eroteret pedig navigacios pajzs-kent, azaz a fenysebesseg alatti kozelekedeshez az utasok vedelmere hasznalt energiamezokent. A szamtalan sorozat jopar reszeben elmagyarazzak a mukodeset is, ami a teleporttal ellentetben egy az elso sorozat idejen mar publikalt otletre alapult.

    A prof kb. 50 ev kesesben van a technika mai allasahoz kepest.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard

    A fenysebessegrol es az ido dilataciorol pedig lehet vitatkozni, de nem erdemes, mert mar utanna mertek. (az ido lassulasat a magasabb energiaszint okozza, amit okozhat sebesseg valtozas de nagyobb gravitacio is, a lenyeg, hogy az adott tomeg energiaszintje mekkora) A fenyre egyebkent mivel nincs tomege, nem hat az ido, tehat a feny szamara a sajat belso ideje kb. egyhelyben all.
  • dronkZero
    #71
    "A vonzó tömeg középpontjából a vonzott tömegre mutató egységvektor. Az kifelé van."

    Megint pongyola voltam, "vonzott" helyett "gyorsuló".
  • BaltásRém
    #70
    amúgy birom amikor az időutazásról van szó.
    Számomra egyszerű a magyarázata, hogy lehet-e, vagy nem
    Ha lenne időutazás, akkor az időutazókkal nem csak MOST találkozhatnánk, vagy MAJD, hanem MINDIG.
    Tehát annyira valószínű az időutazás, mint amilyen gyakran találkozunk ilyenre utaló feljegyzésekre, írásokra, rajzokra a történelemből.
  • dronkZero
    #69
    "olvasd el még egyszer és csak utána írj"

    Így történt.

    "A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat."

    Ez tökre nem igaz. Józan paraszti ésszel is, ha körülesi a Földet, akkor hogy gyorsulhatna kifelé?
    De komolyabbra fordítva a szót, pontosan a negatív előjel miatt mutat befelé. Ugyanis: "r^ is the unit vector from center of mass of the attracting object to the center of mass of the object being accelerated."
    A vonzó tömeg középpontjából a vonzott tömegre mutató egységvektor. Az kifelé van.

    "így a hozzá rögzített rendszerben a Földével pontosan ellentétes irányú gyorsuló komponens van jelen"

    A hozzá rögzített rendszerben kiegyensúlyozott erők vannak, gyorsulás nincs, mert az eredő nulla.

    Az ekvivalencia a tömegről szól, ehhez a kis kitérőhöz semmi köze.
  • BaltásRém
    #68
    Jó !

    de ha egymáshoz képest nyugalomban vannak, de más a tömegük, tehát különböző erőhatást segítségévellehetett őket szinkronba tenni, akkor a földről nézve eltérően telik az ürhajókban az idő, egymáshoz képest pedig egyformán ?
  • Juszufka
    #67
    Akkor fog egyformán telni, ha egymáshoz képest nyugalomban vannak, egészen addig amíg az egyik űrhajó tömege nem valami feketelyuk nagyságrendű irreális mennyiség.
  • BaltásRém
    #66
    Egy kérdés fogant meg bennem.
    fellőnek egyszerre két ELTÉRŐ TÖMEGŰ űrhajót, párhuzamos pályán egymással, és közel fénysebességre gyorsítják fel őket.

    Az eltérő tömeg miatt fognak-e szinkronban menni egymás mellett ?
    Az idő a két űrhajóban egyfomán fog-e telni ?
  • Juszufka
    #65
    Na, nem szeretném, ha ez most elharapózna, úgyhogy egy hsz-ben igyekszem pontot tenni az egész végére.

    Az első dolog, amin te kiakadtál, az nem űrhajóra vonatkozik, hanem az az általános relativitás egyik posztulátuma. Ez így hangzik. A Wikipédia oldalon ezt úgy találod meg, hogy ekvivalenciaelv.

    És most ismétlés következik, ami igaz, tehát ha nem értesz egyet vele, rajzold le papírra, olvasd el még egyszer és csak utána írj. A g gravitációs gyorsulás iránya sugárirányban kifelé mutat. Képletet itt megtalálod (figyeld a negatív előjelet). Az űrhajó, mely egy gyorsuló rendszer, "körülesi" a földet. A föld középpontja felé gyorsul, így a hozzá rögzített rendszerben a Földével pontosan ellentétes irányú gyorsuló komponens van jelen. Belátható tehát, hogy a két gyorsulás ellentétes irányú. Mivel az űrhajó akadálytalanul zuhan a Föld felé, ezért belátható, hogy a nagysága is azonos. A két gyorsulásvektor összege nulla, az űrhajó fedélzetén tehát nulla a gravitáció.

    Ezt azért jelenthetjük ki, mert eddig nem indokolja semmi, hogy ne fogadnánk el az általános relativitást, mely kimondja, hogy "a gyorsuló rendszer ekvivalens a homogén gravitációs mezőben levő rendszerrel", mely utóbbit nyugodtan választhatjuk egy inerciarendszer + egy gravitációs tér összegének. Ez az ekvivalencia, a gyorsulás és gravitáció, a tehetetlen és gravitációs tömegek egymással ekvivalensek.
  • dronkZero
    #64
    Elírtam, bocs.

    A centrifugális ERŐ az az EREDŐ* erő, ami stb. És ezen erő hatására kiváltott gyorsulás a centripetális gyorsulás.

    *Ezt is kihagytam, pedig nagyon fontos. Már egy jegy levonásom lenne. :P
  • dronkZero
    #63
    "Nem, az űrhajó inerciarendszerben vett gyorsulása pontosan a gravitációs gyorsulás."

    Saját rendszerében véve meg nyugalomban van, semerre nem gyorsul. (Csak a Föld táncol körülötte)
  • dronkZero
    #62
    De ez nem igaz.

    Első lépésként határozd már meg, hogy milyen vonatkoztatási rendszerben teszed a kijelentést, kérlek!
    Úgy látom, hogy az űrhajó vonatkoztatási rendszerében. Az viszont nem inerciarendszer. A "kiegyensúlyozó" erő, amiről beszélsz, az a centriFUGÁLIS erő, ami egy inerciális, fiktív erő. Azért van _felvéve_, hogy ellensúlyozza a centripetális erőt(ami itt a gravitáció), és így a rendszerre igazak legyenek Newton törvényei.

    "éppen ez a gyorsulása az, ami azonos nagyságú és ellentétes irányú a gravitációs gyorsulássa"

    Nem, az űrhajó inerciarendszerben vett gyorsulása pontosan a gravitációs gyorsulás. Azért van körpályán, mert a haladási irányára merőlegesen gyorsul. Pont a Föld felé mutat a gyorsulásvektora.
    Ha az lenne, amit írtál, akkor parabolapályán elhagyná a Földet.
  • Juszufka
    #61
    Az interferencia hullámjelenség. Ebből semmi mást nem tudsz számolni, mint a fény hullámtulajdonságait. Fotonok valóban léteznek. Szerintem ez nem probléma. De ha mégis, akkor alighanem a speciális relativitáselmélettel föloldható.
  • Juszufka
    #60
    Ha definíciókról beszélünk és pontosak vagyunk, akkor rögtön egy gyorsulás nem lehet egyenlő egy erővel. Más a dimenziójuk. Egy hosszúság sem lehet egyenlő egy tömeggel, ez talán jobban érződik.

    Az űrhajó gyorsuló rendszer, nem állítottam mást, éppen ez a gyorsulása az, ami azonos nagyságú és ellentétes irányú a gravitációs gyorsulással, a kettő összege nulla, tehát az űrhajó fedélzetén a gravitáció elhanyagolható hibával nulla.
  • dronkZero
    #59
    Amcsik is hívják simán "laser sword"-nek. A filmben nem, de egyébként simán. Egyébként magyarul is fénykard, csak közszájon lézerkard. Pont, mint az amcsiknál.
  • A1274815
    #58
    Attól még, hogy a fotonok szóba sem jöhetnek még vannak fotonok. Csupán ennek a tükrében az interferóméteres c = konst kisérlet nem tűnik túl meggyőzőnek.
  • dronkZero
    #57
    Ez nem igaz.

    A centripetális gyorsulás definíciószerűen az az erő, ami a testet körmozgásra kényszeríti.
    Űrhajó esetében ez az erő a gravitációs erő, és nem ellensúlyozza semmi. (Föld inerciarendszerében lévő modellről beszélek.)
    Az űrhajó gyorsuló rendszer, nincs nyugalomban.
    Egy súllyal rendelkező rendszer nyugalomban van. A gravitációs súlyerőt ellensúlyozza az alátámasztásról átadódó nyomóerő.

    A két rendszer nem egyenértékű. Valamit félreértettél.