1583
Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
#782
És a technológiai fejlődés nem lesz lassabb, hanem inkább egyre gyorsabb. Mi pedig kivonjuk magunkat belőle kb.80 évig.
Ezan részén csak mosgoly. Mondom, a fotovoltatikus cellák és szélkerék árcsökkenésének exponenciális részének már vége van. Kb. ez amit tudnak. A bibi az, hogy nagyságrendi javulás esetén sem jelentene konkurenciát a nukleáris termelésnek, mert nem szabályozható, nem tervezhető. Tényleg ilyen kibaszott nehéz megérteni a hálózati stabilitás alapvető követelményét...? -
#781
Amen. -
#780
NEM vehetsz mástól uránt, csak az oroszoktól.
Mert...? Hol az indoklás...?
Be leszünk betonozva feléjük újabb 50-60 évig, csak most nem tankokkal fognak minket sakkban tartani.
Ismét, hol a frászkarikában van a bizonyítása ennek...?
Kb. azt a szintet képviseled, mint amikor a hajózás kezdett áttérni a vitorlásokról a gőzhajókra. A vitorlásokat nem lehet helyettesíteni.
Tévedés. A bibi ugyanis az volt amikor ezt mondták, hogy pocsék volt a hatásfoka a gőzgépnek és a világ számtalan helyén nem volt még ipari léptékű szénbányászat. Tehát a hajó elment volna a célállomásig, de önerőből nem jött volna vissza, mert ott nem volt szén. Ezen lehetett változtatni. Azona nem tudsz változtatni, hogy szél akkor fúj amikor kedve tartja és nem akkor, amikor kell.
Szavak alig vannak butaságodra... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#779
Igen, azt én is megtaláltam, hogy mikor kezdték forgalmazni a napelemeket, de azért az óriási robbanás kicsit később kezdődött.
Állítottam, hogy a napelemek több, mint 50 éve vannak már közforgalomban. Erre forrást kértél, amit megadtam. Utána megmagyarázod, hogy ez miért nem jó. Már az 1950-es évek végén is lehetett venni akár négyzetméterre napelemtáblákat, csak a gatyádat ráfizethetted. Az, hogy mégis kisebb alkalmazásokban terjedt el, mint órák, számológépek, hordozható rádiók, az a magas költségeknek köszönhető. Ettől függetlenül mégis a piacon voltak, és ha arra volt igényed, akkor is szerelhettél a házad tetejére napelemet...
És a technológiai fejlődés nem lesz lassabb, hanem inkább egyre gyorsabb. Mi pedig kivonjuk magunkat belőle kb.80 évig.
Először is miért vonnánk ki magunkat? Még Paks I. és Paks II. együtt sem fogja tudni a teljes országos energiaigényt lefedni, ha pedig Paks I. leáll, akkor ismét ott tartunk, hogy kb. az országos igény felét képes ellátni csak. Vagyis kiegészítő energiaforrásokra akkor is szükség lesz. Ha a napenergia olcsóbb lesz, mint a foszilis energia, akkor semmi akadálya annak, hogy naperőműveket építsünk. Ugyanakkor már párszor leírtam, hogy naperőművekkel a teljes országos igényt nem tudod kielégíteni.
De a világban nincs mindig minden rendben... Elég csak egy háborúra gondolni, ahol megsérül még 1-2 erőmű. Háborúk márpedig folyamatosan vannak.
Lehet, hogy el vagyok maradva, de tudsz nekem felsorolni olyan esetet, amikor működő erőmű ellen hajtottak végre katonai támadást? Én egy olyanról tudok, amikor egy még be nem fejezett erőművet támadtak meg (Osirak, izrael által, 1981).
Ellenben nézzük csak meg például mi történik, ha megtámadják Ercsinél a MOL olajipari telepét? A környezetszennyezés és emberi következmények tán kisebbek lennének, mint egy reaktor esetében? Én ebben kételkedem. Hozzáteszem olajipari létesítményeket nagyon szeretnek támadni katonai akciók során... Azt pedig gondolom elismered, hogy kizárható az, hogy emiatt bezárják és felszámolják a MOL telepét... -
ZuluC #778 
-
ZuluC #777 "Magyar Államkincstár
az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak alakulásáról 2013. október hó":
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
Tárgyévben a bevételek és kiadások egyenlegeként 22,7 Mrd Ft aktívum képződött, így
az éves nyitó pénzkészlettel együtt az Alap betétállománya a hónap végére elérte a
226,2 Mrd Ft-ot. -
kamov #776 Szükséghelyzetben (ukrán, vagy orosz polgárháború tör ki) onnam vesszük ahonnan lehet. Lásd Izrael.
Energetikai kérdésekben a Greenpeace helyett sokkal jobban jársz, ha a kutyádat kérdezed.
A kutya ugyanúgy nem ért hozzá, viszont mindig hűséges és szerető társad marad, akármit is gondolsz az atomenergiáról. -
szenyor Lopez #775 Tudtommal része a szerződésnek, hogy az uránt is az oroszoktól vesszük. -
szenyor Lopez #774 Igen, azt én is megtaláltam, hogy mikor kezdték forgalmazni a napelemeket, de azért az óriási robbanás kicsit később kezdődött. A 70-es években max a számológépeket hajtotta napelem, ma már napfarmok léteznek. És a technológiai fejlődés nem lesz lassabb, hanem inkább egyre gyorsabb. Mi pedig kivonjuk magunkat belőle kb.80 évig.
Azért az üzemeltetési költségekben egy szélerőmű és egy atomerőmű között van némi különbség ;)
Azt pedig tudom, hogy létezik a nukleáris alap, de vajon az fedezni képes pl. fukusima bontásának kb. 10Mrd usd-s költségeit is? Ha közben máshol is baj történik, azt is? Vagy ez olyan, mint a biztosítás? Matematikai eséllyel ki van számolva, hogy mennyire lehet szükség normál körülmények között. De ha beüt a krach, ki fog helytállni valójában?
Itt pl azt írják, hogy "Az anyagi felelősség vállalására Magyarországon még kevesebb esély van, mint Japánban. Az üzemeltető MVM maximálisan 34,6 milliárd forintig vonható felelősségre, ami a valós károk töredékét fedezi. A beszállítók pedig semmilyen felelősséggel nem tartoznak. Így ha valamilyen hiba vagy tervezési hiányosság miatt egy nagyobb nukleáris baleset történik, a magyarországi és európai áldozatok nem számíthatnak semmilyen kártérítésre."
Persze egy greenpeaces nyilatkozta, nem tudom mennyire igaz. Az atomenergiával az a baj, hogy ameddig minden rendben van, addig kvázi olcsó. De a világban nincs mindig minden rendben... Elég csak egy háborúra gondolni, ahol megsérül még 1-2 erőmű. Háborúk márpedig folyamatosan vannak. -
kamov #773 Fűtőelemet az angolok ugyanúgy tudnak gyártani nekünk, mind paks-1, mind Paks-2 részére. Ki lett próbálva, működik.
Németországban lángoló szemű próféták szavait harsogva taposták el gátlástalanul azokat, akik szakmai alapon szembe mentek az ő zöld vallásuk hittételeivel ("napszél isten, atomsátán").
Ennek az lett az eredménye, hogy miközben Németország az igényének 10%-át állítja elő megújulóból, az áram ára a miénk másfélszerese, miközben a megújulóba vastagon dől az adópénz. Ennek dacára a a villamos energiaigényük legnagyobb százalékát szénből állítják elő.
Ennek az lett a következménye, hogy a CO2 kibocsájtásuk tavaly már nőtt.
Tehát ráköltötték a gatyájukat, a környezetszennyezés meg nem csökkent.
Ide vezet ha a lakosság energiaellátását légvárakra tervezik és a megsértett próféta nagyképűségével dobják félre az energetikusok szakmai véleményét.
Majd akkor típusú dumákra és szélsőbalos populizmusra ugyanis nem alapozható a lakosság áramellátása. -
szenyor Lopez #772 No hát pontosan erről beszélek, hogy összemosod az általánosságokat a mi helyzetünkkel. NEM vehetsz mástól uránt, csak az oroszoktól. Be leszünk betonozva feléjük újabb 50-60 évig, csak most nem tankokkal fognak minket sakkban tartani.
"Alaperőműveket nem lehet velehe helyettesíteni. Pont. Fizikai képtelenség. Pont."
Kb. azt a szintet képviseled, mint amikor a hajózás kezdett áttérni a vitorlásokról a gőzhajókra. A vitorlásokat nem lehet helyettesíteni. Szél mindenhol van, szén viszont nincs. Kicsi a rendelkezésre állás. Képtelenség. Ráadásul sokkal drágább is. Röhögünk is a konkurencián, amelyik olyant vett. Pont. Aztán látjuk mi lett a vége.
Érveket mindenre lehet találni.
A politikát pedig azért kell összemosni a fizikával, mert ez a valóság. A kasszánál a számla végösszegét kell kifizetni, nem pedig egy has számot az átlag USD/GWh-ról. -
ZuluC #771 A német cégeknél, amelyek napelemeket termelnek viszont egyre több a magyar munkaerő :) (a futárszolgálatoknál is)
A napelemeket jelenleg a megváltozott támogatási rendszerben (áram árába épített) azért telepítik, mert már olyan áron van az elektromos energia, aminél a "ha süt a nap" akkor fizetnek kilowattonként 15 centet is pozitívum. -
#770
A legnagyobb német naperőművet pedig a Canada Solar Inc. napelemeiből építették fel. :)
Ezzel együtt a kivitelezést mindenhol német cég nyerte tudtommal (a fenti esetben is a GP JOULE Gmbh volt a kivitelező), tehát Drubowski teljesen jól mondja, a németek továbbra is élvonalban vannak a naperőművek és szélerőművek építése terén. Csak ennek az árát a német adófizetők fizetik a kasszánál... -
#769
Már nem. A Siemens kb. egy éve konkrétan bejelentette, hogy az olcsó kínai napelemek miatt cakk-pakk kivonul az egészből... -
#768
Az üzemeltetési költségekkel nem számolsz!!!! Csak a beruházással. Az urán ingyen van? A kiégett elemek tárolása ingyen van
Én élnék a gyanúval, hogy az benne szerepel a költségekben, hiszen említették ugyebár, hogy az uránt is az oroszoktól vesszük. Persze biztosat akkor tudunk, ha nyílvános lesz a szerződés.
A szél ingyen van? Ja igen, ez ingyen van :)
Egy szélturbinát is karban kell tartani, tehát üzemeltetési költségek ott is vannak...
Erre mutass forrást!
"1956 - The first commercial solar cell was made available to the public at a very expensive $300 per watt. It was now being used in radios and toys."
Forrás -
#767
A makrókat meg talán megtanulhatnád haszálni... -
#766
Sajnos itton a politika elérte az, hogy bármiféle komoly állami beruházás ellen tiltakozzanak, mert sok zseni ebben éli ki magát, mint afféle társadalmi ellenállásban, hogy fityiszt mutathat a kormánynak. Ez ma a kétbites magyar állampolgár szellemi szintje sajnos sok esetben.
Így sikerült elérni azt, hogy pl. az M0 keleti szektorának nyomvolna olyan szar, amilyen. Mai napig röhögök, hogy pár település miféle sikerként élte meg, hogy de jó, hogy nem feléjük és messzi van az út. Ha tudnák, hogy mindne hátránya ellenére micsoda gazdasági áldás ez. Szigetszentmiklós és Csepel között 25 éve a nagy büdös semmi volt. Hogy most mi van. Csak egy gyors csekkolás kell a műholdfotón. És valakinek ez nem kell... -
#765
A világon számtalan országtól vásárolhatsz fűtőelemet és uránércet is. Az urán árára egyébként gyakorlatilag immúnis az atomáram. 2000 óta kb. 12-szeres lett az uránérc ára, az atomáram itthon emiatt kb. 0,2 Ft-tal lett drágább... -
#764
Jártál Németországban? Szinte minden házon napelem, napkollektor van.
Melyik részét nem érted, hogy így is röhejesen kevés áramot termelnek és már kétszerese az áram ára a franciának, akiknél "véletlenül" az atomenergia részaránya ~75%?
De nyilván ők teljesen hülyék.
Igen, pontosan azok. A világ olyan országai, ahol nem populista alapon megy az energetika rajtuk röhög, hogy mekkora idióták ezek, köztük a franciák, mert a német áram nagy része francia atomáram... Tehát az olcsó német atomáram helyett vesznek drágán francia áramot, ami meg atomáram és olcsó. Ha ez nem hülyeség, akkor nem tudom, hogy mi az...
Hogy mennyibe került ezen napelemek telepítése, arra nyilvánvalóan nem fogsz tudni válaszolni.
Óóóó, bocsáss meg, hogy fejlből nem tudok egy lényegtelen adatot. A lényeg az output. A francia áramár kétszerese a német. Pont. Biztos viccből kerül ennyibe és biztos viccből fiezetnek mindenféle plusz járulékot a "zöld" áramért. Elárulnád, hogy pl. hogyan "zöld" egy termelő, amit csak a szennyezők tartanak el...? Közgazdaságilag mi ez, ha nem képtelenség...?
Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...
Ott, hogy az atomerőmű rendelezésre állása 0,9 feletti, a szélenergiánál meg a világcsúcs is kb. 0,5. Paff... A modellben hol van a szélerőművek tartalékkapacitása, ha nem fúj a szél? Ja, hogy sehol. Megint paff...
Üzemeltetésről szó nincs egyelőre... ugye az urániumot vásárolni kell, a szél "van".
Egy atomerőmű életciklus költsége kb. 90%-a felépítés és eleve 60 évre tervezik. A világon nem volt olyan szélkerék, ami 20 évet kibírt volna, Ausztriában menve kb. az látom, hogy a szélkereket kb. 10%-a folyamatosan szét van szerelve...
A kiégett fűtőelemeket tárolni kell. A biztonsági kérdések össze sem hasonlíthatóak.
Jelenleg a szélenergia termelésbe többen halnak meg, mint az atomenergiában. Lásd itt. Az erőmű ára meg tartalmazza azt, hogy biztonságos legyen.
Az atomerőmű kitermeli és kötelezően törvényileg elő van írva, hogy a saját eltakarításának és hulladék lerakás költségét ki kell fizetni. Hallottál már erről az alapról...? Ellenen kérlek mutast meg azt, hogy a szélfarmok eltakarítása hol van előre a finanszírozási rendszerben? Sehol. Paff.. Kicsit sok itt már a hasraesés...
[/i]Értem én, hogy egy szélfarm élettartama kevesebb, mint egy atomerőműé, de még mindig nem látom, hogy miért lenne töredék ára az atomenergiának. [/i]
Mert hiába az azonos beépített teljesítmény, ha azt az év töredékében hozza. Ha nem, akkor más termel helyette, amit fel kell húzni és mivel alacsony annak kihasználtsga az is drágán termel. A szélfarm élettartam töredéke egy atomerőművek, tehát többször fel kell húzni az atomerőmű teljes életciklusa alatt. Labdába nem rúg a szélenergia gazdaságosság és tervezhetőség terén az atomohoz képest. Alaperőműveket nem lehet velehe helyettesíteni. Pont. Fizikai képtelenség. Pont.
A 100 éves élettartamú atomreaktorral pedig megmosolyogtattál... Nyilván tudsz pár példát hozni ilyenre :))))) LOL
Az élet bizonyítja azt, hogy a 20-25 évre tervezett 2. gen nyomottvizes reaktorok tudnak 50 évet. Az új erőműveket 60-80 évre tervezik úgy, hogy a biztonság felé térve mondanak ekkora számot. Szóval röhögés helyett inkább szállja kicsit magadba...
Hja, erről talán a fukusimai halak tudnának beszélni...
Szezon és fazon esete. Az időjárásba a katasztróa sem buzerált bele. Igen, történt nagy mennyiségű radioaktív kibocsátás, de attól az időjárás nem változik.
A közhelyes akksis puffogatatásod is unalmas. Talán fel kellene fogani, hogy az általad említett technológiák exponenciális árcsökkenésének vége. Kb. az a max. amit tudnak. A mai szélkerekek elég közel vannak az elméletileg lehetséges hatásfok maximumhoz és radikálisan olcsóbban sem gyárhatóak. Soha nem lesz a szélerőmű egy atomerőműnek, mint alaperőmű konkurencia, mert a szél az akkor fúj, amikor kedve van és ehhez képest még drága is a lelkem...
De a legviccesebb azért vagy, mert nagy mellénnyel kiállsz valami olyan mellett, aminek a valós számait letitkosították lásd cikk. LOL.
Ami az üzlet pénzügyi és nem műszaki részére vonatkozik. A két techonlógia között alsó hangon egy nagyságrend eltrésés van. Nincs miről beszélni... Tök jó, hogy a politikát lazán összemosod a természettudományos részével... -
Drubowski #763 Ha nem tévedek a németek azért is tolták nagyon a megújulókat, főleg a válság idején mert ezzel kicsit pörgették a belassult gazdaságot, mivel többnyire német cégek gyártják és építik ezeket a szélfarmokat, napelemeket stb... -
szenyor Lopez #762 "Első körben ott, hogy a szélfarmok éllettartama nagyságrendileg 15-20 év (pár gyártó van, aki 25 évvel számol, de általában 15-20 év az általános időtartam.
Tehát alsó hangon ha csak 40 évig is üzemel Paks II., és a második 20 évre a szélerőmű költség azonos teljesítményhez legyen fele az eredetinek (technológiai fejlődés), tehát 12+6 = 18 milliárd. Vagyis nagyságrendileg egy kategóriába esik. "
LOL. Gondolkodj már! Az üzemeltetési költségekkel nem számolsz!!!! Csak a beruházással. Az urán ingyen van? A kiégett elemek tárolása ingyen van? A szél ingyen van? Ja igen, ez ingyen van :)
"A napelemek azért már több, mint 50 éve forognak a közkereskedelembe, a fő különbség az áruk."
Erre mutass forrást! -
szenyor Lopez #761 "Ez a kommunikációs forma most fog megszünni, rendben? Ha nem akarsz normális hangnemben kommunikálni, akkor inkább ne tedd sehogy."
Tudod mit? Most megszűnik. Fröcsögő frusztrált védenced mondhat bármit... értem én. -
#760
Azzal együtt, hogy magával a Paks II. körüli eseményekkel én sem vagyok elégedett, maga a problémára adott válasz logikáját én látom.
Szó se róla, én is jobban örülnék, ha a fogyasztás csökkentését támogatná a kormány (például a német EnEV-hez hasonló megoldásokkal), csak a probléma az, hogy az ehhez szükséges pénzügyi háttér itthon nincs meg. Arra meg senki sem fog gigászi hiteleket adni, hogy csökkentsük az ország energiafogyasztását, és ez hosszú távon jó befektetés az országnak.
De ha végignézünk a lehetőségeken, én nem látok olyan jó megoldást, amelyik megfelelne az áramtermelés problémáira. A fosszilis energiára én nem szívesen építenék, noha kikopni max. akkor fog, ha drasztikusan elkezd emelkedni a fosszilis üzemanyagok ára.
A fúziós energia nagyszerű alternatíva lenne, ha egyszer eljutnánk a kereskedelmi szintű fúziós erőművekig. De ez még az optimista becslések szerint is legalább 30 év. Amíg pedig kiforrja magát, még több.
Mi marad? Én a vizierőműveket is támogatnám (amúgy is vállaltuk a Duna szintszabályozását), csak éppen iszonyatos környezeti változásokat hozna, és legalább akkora ellenállással kellene szembenéznie, mint az atomenergiának. A geotermikus erőművek itthoni elterjedése nem várható nagy léptékben. A szél- és naperőművek, ahogy lent is írtam, kiegészítő energiaforrásnak jók csak, amíg az általuk termelt energia tárolására valami jó megoldás nem érkezik, addig ennél többre nem is alkalmasak.
Szóval az atomenergia, minden egyértelmű hátrányával együtt igen, életképes opció. Nem mondom, hogy a legjobb megoldás, de életképes... -
#759
Ez a kommunikációs forma most fog megszünni, rendben? Ha nem akarsz normális hangnemben kommunikálni, akkor inkább ne tedd sehogy. Ez Molnira is vonatkozik...
Szinte minden házon napelem, napkollektor van. De nyilván ők teljesen hülyék.
Gondolom az EnEV-ről is hallottál már, amiatt van ennyi napkollektor, és sokkal kisebb számban, de napelem is a német házakon. Nem hülyék, hatósági előírások vonatkoznak a házak energiatakarékosságára.
Tehát a paksi bővítés negyedét. Felszorozzuk az árat néggyel, akkor 12Mrd dollárig jutunk. Ez kevesebb, mint a 17Mrd. Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...
Első körben ott, hogy a szélfarmok éllettartama nagyságrendileg 15-20 év (pár gyártó van, aki 25 évvel számol, de általában 15-20 év az általános időtartam.
Tehát alsó hangon ha csak 40 évig is üzemel Paks II., és a második 20 évre a szélerőmű költség azonos teljesítményhez legyen fele az eredetinek (technológiai fejlődés), tehát 12+6 = 18 milliárd. Vagyis nagyságrendileg egy kategóriába esik.
Második sorban ott, hogy itthon sehol sincs olyan szintű lehetőség a szélerőmű építésre, mint a tengerek által körülvett, szeles Angliában. Ergo egy angliában X összegért felépített erőmű nem fog az ottanival azonos teljsítményt nyújtani.
Harmadik sorban pedig ugyanaz a probléma, amit már lent megemlítettem. Egy atomreaktor stabil energiaforrás alapvetően (karbantartás, műszaki hiba lehet a kiesés oka). Egy szélerőmű teljesítménye azonban erősen függ az időjárástól. Ez pedig olyan dolog, amit nem tudsz befolyásolni, amivel nem tudsz tervezni...
Pl. a kereskedelembe kerültek a napelemek.
A napelemek azért már több, mint 50 éve forognak a közkereskedelembe, a fő különbség az áruk. Ma már sokkal alacsonyabb áron lehet viszonylag jó hatásfokú napelemeket vásárolni.
Nézzük meg a modern akkumulátortechnológiát. Ötven éve mi volt??? Ma a li-ion is mindennapos.
A baj az, hogy a napelem tárolása nem megoldható akkumulátorokkal reálisan. Csak gondolj bele, hogy itt bőven PAh (peta amper óra) szintű tárolásra lenne szükség egy hálózati akkumulátor telephez. Ilyen léptékű fejlődésre még a legvérmesebb remények szerint sincs esély még középhosszú távon (25-50 év) sem...
A Litium alapú akkumulátorokkal már az 1980-as években elkezdtek foglalkozni ipari szinten, tehát ennyi idő kellett az elterjedéséhez...
Nem tudjuk mit kapunk, nem tudjuk mennyiért, de tapsoljunk neki. Ismerve a magyar közbeszerzési mutyikat nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy kinek is éri meg leginkább ez a beruházás...
Molni írt erről, lásd #734 ... -
szenyor Lopez #758 Khm... nézd meg, hogy mi volt az egésznek a kezdete! Mr tudomány leócsárolta hazája lakosságának 90%-át egy vélt sérelem okán. Nyilván nem mindenki agysebész, de sokat elmond egy ilyen vélemény egy emberről.
Értem én, hogy jelenleg nem lehet megoldani az energiakérdést a zöld(ebb) technológiákkal. De mint az előzőekben is hivatkoztam: a világ fejlődik. Ma olyan energiatárolás áll rendelkezésre, ami 10 évvel (sőt 1-2 évente is mekkora a fejlődés!!!) ezelőtt elképzelhetetlen volt.
Emiatt mondom azt, hogy egy ötven évre tervezett beruházás, aminek kell még legalább 10 év a megvalósításig, azaz hatvan éves a kifutása (minimum), KÉPTELENSÉG összehasonlítani a majdani technológiával. Nyilván nem lehet kivárni és valamit lépni kell. De a jelenlegi paksi bővítésben nem meglátni a mutyizást óriási naivitásra vall. Ki is szállítja az uránt a működtetéshez? (Molnibalage ez neked is szól) :) Touché :)))
Amúgy az egész energiakrízisnek egyik oldala a termelés. A megoldásért nagyon sokat lehetne tenni a másik oldalon, a felhasználásnál. Hogy azok a sokezer milliárdok, amiket belebetonozunk egy atomerőműbe ott vannak e a legjobb helyen, nos én nem vagyok meggyőződve. -
szenyor Lopez #757 Tudtam, hogy a 40%-on kívül mást nem fogsz észrevenni a cikkben... nem ez a lényeg. Jártál Németországban? Szinte minden házon napelem, napkollektor van. De nyilván ők teljesen hülyék. Hogy mennyibe került ezen napelemek telepítése, arra nyilvánvalóan nem fogsz tudni válaszolni.
"Az angol szélpart beruházási költsége meg majdnem 5000 USD/kWh"
Paks bővítését 3700Mrd Ft-ban határozták meg egyelőre. Ami persze nyilvánvalóan sokkal magasabb lesz a végére, ahogy minden beruházás. Ez 2,4GW-ot termel. Dollárba átszámolva ez 17Mrd. A britek cucca 3Mrd volt a cikk szerint és 630MW-ot termel. Tehát a paksi bővítés negyedét. Felszorozzuk az árat néggyel, akkor 12Mrd dollárig jutunk. Ez kevesebb, mint a 17Mrd. Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...
Üzemeltetésről szó nincs egyelőre... ugye az urániumot vásárolni kell, a szél "van". A kiégett fűtőelemeket tárolni kell. A biztonsági kérdések össze sem hasonlíthatóak. Tényleg érdekel, hogy hol rontottam el a számolást. Értem én, hogy egy szélfarm élettartama kevesebb, mint egy atomerőműé, de még mindig nem látom, hogy miért lenne töredék ára az atomenergiának.
A 100 éves élettartamú atomreaktorral pedig megmosolyogtattál... Nyilván tudsz pár példát hozni ilyenre :))))) LOL
"Az atomerőmű ezen felül nem buzerál bele az éghajltba. "
Hja, erről talán a fukusimai halak tudnának beszélni...
"Az utolsó mondatod meg maga a legnagyobb bullshit."
Pontosan az utolsó mondat a kulcs. Ebből látszik a korlátoltságod. Emiatt nagyon szomorú vagyok. Hogy lehet ilyen mérnököket képezni, akik képtelenek folyamatokat látni... Gondolkozz kicsit: mi történt az elmúlt ötven év során? Pl. a kereskedelembe kerültek a napelemek. Előtte max kutatás szinten foglalkozott vele pár kutató. Nézzük meg a modern akkumulátortechnológiát. Ötven éve mi volt??? Ma a li-ion is mindennapos. Tehát ha ebben a baromi gyors fejlődésben bebetonozunk egy álláspontot, akkor igencsak kicseszünk magunkkal hosszú távon.
De a legviccesebb azért vagy, mert nagy mellénnyel kiállsz valami olyan mellett, aminek a valós számait letitkosították lásd cikk. LOL. Nem tudjuk mit kapunk, nem tudjuk mennyiért, de tapsoljunk neki. Ismerve a magyar közbeszerzési mutyikat nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy kinek is éri meg leginkább ez a beruházás...
-
#756
Mindkettőtök gratulálok, amiért képtelenek vagytok normális hangnemben kommunikálni...
Németország energiaproblémákkal küzd, a világon ők importálják a legtöbb elektromos energiát (mintegy 10-12%-át az igényeknek). Miután bejelentették, hogy az atomenergiát leépítik (igaz már nem 2022, hanem 2035 kezd egyre inkább valószínűnek lenni ehhez), és amúgy pedig az áramtermelés több, mint fele szénerőművekkel működik, iszonyatos állami dotációval próbálja zöldebbé tenni az energiatermelését. Az általad belinkelt hír ennek a PR-je, amikor egy speciális napon sikerült az aktuális igény csaknem felét megoldani megújuló energiából. Az mellékes, hogy ez nem fenntartható, hiszen éjszaka ugye nem termel semmi energiát a naptelep. Ellenben fogyasztás van...
Javaslom, még mielőtt megkoronáznád a német eredményeket, olvasd el ezt a Spiegel cikket (angol nyelvű). Nagyon mókás kis megállapítások vannak benne, érdemes figyelembe venni, hogy az EU-n belül Németországban a legdrágább az elektromos áram. Úgy, hogy például a német fogyasztók 3 milliárd € értékű megújuló elektromos energiáért 20 milliárd €-ot fizetnek.
A Britekről peddig annyit, hogy Fukushima óta ők az első EU ország, akik új nukleáris reaktor építését tervezik. A másodikak vagyunk mi...
Továbbá azt kellene megérteni mindenek előtt, hogy a megújuló energiák közül pont a szél- és a napenergia nem képes alapellátást biztosítani. Amikor éppen megy, akkor képes a hálózatba energiát juttatni, de ha nem süt a nap (márpedig éjszaka például nem süt, hogy a kánya vigye el), akkor egy napenergia telep nem képes semmiféle energiát szolgáltatni. Magyarul nap- és szélenergiára pont, hogy semmi értelme alapozni. Ezek feltehetően megmaradnak hosszú távon is kiegészítő energiaforrásnak.
Alaperőműnek mind a mai napig azok a csúnya és gonosz szén-, olaj- és földgáz-erőművek a legjobbak, ugyanis az igényeknek megfelelően lehet őket elindítani és leállítani (persze ott is van felfutása- és leállási időátfutás). Ezek után jön a vízi erőmű, amely viszont szintén nem tartozik a könnyű esetek közé, de az igényeknek megfelelően képes többé-kevésbé termelni. Aztán jön a nukleáris erőmű, amely szintén szabályozható, igaz csak bizonyos keretek között. Utána messze lemaradva jönnek a geotermikus erőművek (amelyek ki tudnak "száradni", ahogy az amerikában sok helyen megtörtént), a biogáz erőművek (amelyek táplálása nem is olyan egyszerű) és a következő szakadék után jön a szélerőmű, majd a naperőmű...
Szóval lehet, hogy egyszer lesznek csodák, de azt nem a naperőmű fogja szolgáltatni, ugyanis az éjszakai energiához valami másik erőműfajtára van szükséged, amit nappalra leállíthatsz...
Hogy mennyire volt megalapozott a Paks II., azon lehet vitázni, de nem ilyen hangnemben, és nem ilyen egyoldalú, vaskalapos álláspontokkal... -
#755
Bevált...? Pontosan te csinálod azt, hogy tévesen értelmezed a két idézett linket és az alapján volt pofád azt leírni amit. Haver, ehhez igan vastag arcbőr kell...
A német 40% az úgy jött össze, hogy egy szökőévenként előforduló eset - szikrázó napsütés és igen szeles idő, nyáros pont az a gyakori, hogy napsütés van, szél meg szinte semmi - és fogyasztási völgy volt.
Nevetséges, hogy egy egyedi esetből extrapolálsz a végtelenbe, csak mert 40%-ot tudott egy pillatban. És...? Azt persze nem írja a cikk, hogy mikor elállt a szél, akkor meg feszült a hálózat, hogy kövesse a kieső teremlő kapacitást. A terljes termelt arány a két zöldviccerőmű által kb. 10% és az ára ára cserébe már kétszeres. Ez neked bevált...? Te be vagy rúgva...?
Az angol szélpart beruházási költsége meg majdnem 5000 USD/kWh, ami a normál erőművek 2-3-szorosa és a legjobban elszállt atomerőműnél is magasabb. Apró hiba, hogy egy atomerőmű rendelkezésre állási tényezője 0,9 felett van és még a tengerparti szélparkoknál is kb. 0,5 a mutató. Paff...
Tehát egy atomerőmű aznos költségből 25 éves életciklussan is alsó hangon 3-4-szer annyi áramot termel, mint egy szélfarm. Ezen felül nem 20-25 év az élettartama, hanem 60-100. Tehát ekkora időtartamon nézve az eltérés már 6-16-szoros. Még nagyobb paff...
Az atomerőmű ezen felül nem buzerál bele az éghajltba. Ugy nem képzeled, hogy kivehetsz annyi energiát a széljárásokból büntetlenül amennyit csak akarsz és minden marad úgy, ahogy most...?
Hát akkor mi van, ha az éghajlatváltozás miatt a széljárás megváltozik...? Mert erre is volt példa. Az egyik német szélfarmot 11 m/s-os áltagos szélsebességre lőtték be. A megvalósuláskor az átlag meg 9 m/s volt. Mi a bibi? Az, hogy a szélsebesség 3-dik hatványával arányos kb. a kivehető teljesímény. (légcsavarok sugárelméletére keress rá, ott a levezetés) Tehát a szélpark névelges teljesítménye kb. 35%-kal csökken. Uh...
Az atomermő blokkolja szerinted a hajózás akkora területen, mint egy szélfarm..?
A Googe a PR kapcsán számtalan olyan dolgot csinál, ami veszteséges, csak éppen akkora nyereség mellett, amit termel belefér neki az, hogy ilyenekkel bohóckodjon és adja el magát, hogy ő mennyire zöld. Az az ő döntése, ha drágán akar áramot. Nekem viszont ne sok milllió fiziából 0 suttyó mondja meg hogy NO ATOM, meg kurva idejes leszek...
Az utolsó mondatod meg maga a legnagyobb bullshit. Ha egy évre sem lehet, akkor ennyi erővel semmit ne építs fel. Szélparkot se.
Haver, jól felnyomtad a vérnyomásom bazdmeg... -
szenyor Lopez #754 "Röhejes, hogy az ország 90+ százaléka természettudományos analfabéta, egy középiskolás fizika érettségin megbukna, de próbál szakérteni a témában... "
Röhejes, ha egy mérnökember hazudik és/vagy nem képes megkülönböztetni fogalmakat: lásd szakért valaki vagy véleménye van. Kurvanagy különbség.
Aztán az is röhejes, hogy pont akinek innovatívnak kellene lennie, ő a legkorlátoltabb. Bizonyára idióták a németek, akiknél nagyon bevált a szolár technológia, lásd cikk, gondolom az angolok is marhák, hisz ők a széllel csinálnak áramot, lásd cikk. Ez azóta üzemel is. Az árát tekintve pedig teljesítményarányosan az ezrede az atomerőműhöz képest (ha jól számoltam). Hmmm... Ja hülye a google is, aki szintén alternatív energiákat hasznosít. Mindenki hülye, csak a magyarok a királyok, hogy elkötelezik magukat évtizedekre egy marhadrága és a veszélyt magában hordozó technológia mellett. Ha az új blokkok beindulnak (és ötven évig üzemelnek!!!), akkor hiába fog csökkenni időközben az egyéb technológiák (pl.szolár) ára, mi nem fogunk tudni mozdulni, kedves közgazdasági zseni... Ki tud 50 évre előre tervezni, amikor sokszor egy évre sem lehet? -
#753
Röhejes, hogy az ország 90+ százaléka természettudományos analfabéta, egy középiskolás fizika érettségin megbukna, de próbál szakérteni a témában...
Olyan nehez lenne hallgatni arra, aki ért is hozzá, mert pl. ez a szakmája vagy pl. azért ért hozzá, mert mérnök és érdeklődési köre miatt ért hozzá....?
Ehelyett a sok zöldbafasz dumáját kajálja mindenki, ahol az atomenergiánál mindenre 3-szoros szorzó megy, a "zöld" erőművek hátrányait és irtózatos kudarcaról mélyen hallgatnak meg arról is, hogy közgazdaságilag mennyire fenntarthatatlan az egész mikor még 15%-os termelési részarányt sem érnek el sehol, ha a vízierőműveket nem számolja az ember... -
ZuluC #752 Na, ezért nem szabad megkérdezni az átlagpolgárt, hogy mit szeretne.
![]()
-
ZuluC #751 A paksi erőmű építésénél kicsit megvariálták a sorrendet. A reaktortartály (az egyes blokknál biztosan) nem a megfelelő készültségi szintnél, hanem később került beemelésre. Emiatt hagytak a reaktorblokk épületének oldalán egy lukat. A kikötőből a reaktort szállító járműnek, ha jól emlékszem a keréknyomását is csökkenteni kellett, hogy a tartály és a lyuk egy vonalba kerüljön. A fekvő tartály felállítása és beemelése 24 vagy 48 óra volt, ha emlékeim nem csalnak. A 250 tonnás daru (300t felett próbázott, tartálybeemelésre méretezve kimondottan) kötelei olyan mértékben megnyúltak, hogy végálláson túlra kellett emelni a tartályt a darus néninek(!). Viszont akkor még nem volt kész a containment, aminek a megbontása lenne talán az egyik legnagyobb probléma egy ilyen cserénél. -
#750
A baj az, hogy a folyamatos neutron-sugárzás hatása visszafordíthatattlan. A korai atomtengeralattjáróknál volt olyan, hogy akár egy-másfél cm-nyi is eltűnt 30 év alatt a reaktor falvastagságából. Szerencsére nagyon túlbiztosították őket...
Nyilván állapotfüggő, hogy mennyi ideig működhet egy reaktor, de ahogy lent is írtad, ha a fémes szerkezete már nagyon elöregedett a sok neutron-becsapódástól, akkor menthetettlenül le kell szerelni..
Az IAEA oldalán a reaktor főbb adataival együtt van pár ábra, és a működési leírás is. -
#749
Az acéloknak van egy olyan tulajdonságuk a keménység mellett, hogy szívósság, aminek van egy pontos definíciója is, de meg nem mondom most, hogy mi az. Ezt a szívósságát veszíti el az anyag a sok becsapódó neutrontól és válik rideggé, törékennyé. Ezt viszont tudják késleltetni, vagy akár a kristályrácsot vissza is alakítani. Mindenesetre, ha a környező részek nem felelnek meg a mai biztonsági előírásoknak, akkor maga az erőmű sem felel meg, hiszen nem ma épült. :) Viszont nyilvánvalóan ez nem egyik napról a másikra beruházás, mint ahogy több évtizedes repülőgépek is jól karbantartva mintha újak lennének. A majdan épülő reaktorok milyen típusúak lesznek, van róluk valami ehhez hasonló szemléltető ábra? -
#748
Őőő... Akkor lehet újdonságot árulok el, de a tartály kvázi maga a reaktor. Itt egy kép a VVER-440 és -1000 reaktorokról, az a szürke acéltartály az, amirő beszélünk. Ennek a belsejében vannak a fütőanyag rudak, ennek a tartálynak a falán vannak a víz betáp és elvezető nyílások, és így tovább. Ez kb. olyan, mint egy belső égésű motornál a motorblokk.
Csakhogy itt a motorblokk radioaktív lesz, és hozzá csatlakozik minden, vagyis csak úgy kicserélni nem lehet. Már csak azért sem, mert ha esetleg még el is távolítják, egy másikat berakni a helyébe csak úgy nem lehet, lévén a környező részek nem felelnek már meg a mai biztonsági előírásoknak.
Ergo ha újra akarsz hasznosítani egy nukleáris erőművet, akkor át kell az egészet építeni.
Felteszem egyszerűbb egy "tiszta lapról" induló erőművet felhúzni, mint egy meglévő erőművet minél több részét felhasználva gazdaságosan átépíteni.
A kérdésedre visszatérve, pontosan nem tudom, miféle acélötvözet lehet, de tippre mindenképpen egy rozsdamentes, erősen ötvözött acél. -
#747
Lehet valamit tudni ennek a tartálynak az anyagáról, mert sokféle acél létezik, csak annyit írnak, hogy belül krómozva van és az élettartama egyben az erőmű élettartamát is meghatározza. Vagyis ebből az következik, hogy ez az erőmű legdrágább alkatrésze, mert inkább elbontják az egész komplexumot, mint kicseréljék a tartályt. Ez laikus szemmel nézve kicsit flúgosságnak tűnik. -
#746
Az ólom nem véd annyival jobban, mint amennyivel több macera van vele (például alacsony az olvadáspontja, márpedig hő elő szokott fordulni egy reaktor környezetében), ezért inkább acélt és betont használnak a gamma sugárzás ellen. -
#745
Olvastam most a paksi erőmű oldalán, hogy a fűtőelemek egy 14 cm falvastagságú acéltartályban vannak. Ez meg tudja akadályozni a gamma sugárzást, ami még bizonyos vastagságú ólomlemezen is átmegy? -
#744
Az EBRD tudomásom szerint több milliárd euros hitelt még nem nyújtott soha, jellemzően 200-250 millió euros felső határon mozognak a nyújtott hitelek, így hirtelen utánanézve pl. egy 68MW-os horvát hőerőműre adott 123 millió euros hitelt. A befektetésnek ráadásul mindig max. 50, de inkább 35% részét vállalják magukra, márpedig Magyarország igencsak nyőgvenyelősen tudná most Paks II. építésének a felét zsebből kifizetni.
Szóval már a nagyságrend sem stimmel. Egyébként pedig 2010-ben már elviekben abba kellett volna hagynia a közép-európai támogatást, és keletebbre helyezni a hangsúlyt, ez a pénzügyi vállság miatt 2015-re tolódott ki. Emiatt is valószínűtlen, hogy ilyen léptékű kölcsönt nyújtana az EBRD számunkra... -
Drubowski #743 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Kicsit hülyén lett ez megfogalmazva, későn van bocs....
