Informatika és tudomány

Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
  • [NST]Cifu
    #759
    Ez a kommunikációs forma most fog megszünni, rendben? Ha nem akarsz normális hangnemben kommunikálni, akkor inkább ne tedd sehogy. Ez Molnira is vonatkozik...

    Szinte minden házon napelem, napkollektor van. De nyilván ők teljesen hülyék.

    Gondolom az EnEV-ről is hallottál már, amiatt van ennyi napkollektor, és sokkal kisebb számban, de napelem is a német házakon. Nem hülyék, hatósági előírások vonatkoznak a házak energiatakarékosságára.

    Tehát a paksi bővítés negyedét. Felszorozzuk az árat néggyel, akkor 12Mrd dollárig jutunk. Ez kevesebb, mint a 17Mrd. Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...

    Első körben ott, hogy a szélfarmok éllettartama nagyságrendileg 15-20 év (pár gyártó van, aki 25 évvel számol, de általában 15-20 év az általános időtartam.

    Tehát alsó hangon ha csak 40 évig is üzemel Paks II., és a második 20 évre a szélerőmű költség azonos teljesítményhez legyen fele az eredetinek (technológiai fejlődés), tehát 12+6 = 18 milliárd. Vagyis nagyságrendileg egy kategóriába esik.

    Második sorban ott, hogy itthon sehol sincs olyan szintű lehetőség a szélerőmű építésre, mint a tengerek által körülvett, szeles Angliában. Ergo egy angliában X összegért felépített erőmű nem fog az ottanival azonos teljsítményt nyújtani.

    Harmadik sorban pedig ugyanaz a probléma, amit már lent megemlítettem. Egy atomreaktor stabil energiaforrás alapvetően (karbantartás, műszaki hiba lehet a kiesés oka). Egy szélerőmű teljesítménye azonban erősen függ az időjárástól. Ez pedig olyan dolog, amit nem tudsz befolyásolni, amivel nem tudsz tervezni...

    Pl. a kereskedelembe kerültek a napelemek.

    A napelemek azért már több, mint 50 éve forognak a közkereskedelembe, a fő különbség az áruk. Ma már sokkal alacsonyabb áron lehet viszonylag jó hatásfokú napelemeket vásárolni.

    Nézzük meg a modern akkumulátortechnológiát. Ötven éve mi volt??? Ma a li-ion is mindennapos.

    A baj az, hogy a napelem tárolása nem megoldható akkumulátorokkal reálisan. Csak gondolj bele, hogy itt bőven PAh (peta amper óra) szintű tárolásra lenne szükség egy hálózati akkumulátor telephez. Ilyen léptékű fejlődésre még a legvérmesebb remények szerint sincs esély még középhosszú távon (25-50 év) sem...

    A Litium alapú akkumulátorokkal már az 1980-as években elkezdtek foglalkozni ipari szinten, tehát ennyi idő kellett az elterjedéséhez...

    Nem tudjuk mit kapunk, nem tudjuk mennyiért, de tapsoljunk neki. Ismerve a magyar közbeszerzési mutyikat nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy kinek is éri meg leginkább ez a beruházás...

    Molni írt erről, lásd #734 ...