• Epikurosz
    #504
    II.
    A fejlődés során megjelentek az eszközök, a szerszámok is.
    Az eszközök megkönnyítették a vadászatot, az élelelm feldolgozását, ruházat készítését, a lakóhely kialakítását. Egy pattintott kő, vagy egy lándzsa, esetleg fukrósbot vagy kés önmagában nem ér semmit. Az állatok (egy két kivétellel, lásd pld a tövisszúró gébicset, bár itt nincs szó eszközkészítésről) nem is értékelik az eszközöket, mert ezeket nem lehet egy az egyben bekapni, megenni. Az ember azonban rájött, hogy az eszközök segítségével életét meg tudja könnyíteni.
    Nagyon sokáig anyagi eszközökről beszélünk: fegyverek, háztartási eszközök, primitív kultuszok eszközei, de ahogy beindult a szellemi fejlődés (mert feltartózhatatlanul beindult!) lassan megjelennek a szellemi életnek az eszközei is. A varázsigék például ilyen eszközöknek tekinthetők. De ilyen szellemi eszkzök voltak szerintem a barlangrajzok is.

    Most akkor ugorjunk az időben:
    Az írás, és a tudományok kialakulása után az emberi elme kifejlesztette a gondolkodást segítő szellemi eszközöket is.
    Témán szempontjából a lényeges az elvont fogalmak (absztrakciók) kialakulása, majd ahogy megjelennek a tudományok, a meghatározások, később pedig a modellek kialakulása.
    A fizika alapja a matematika. A matematika már nagyon korán, időszámításunk előtt 2000 évvel megjelent, és szépen lassan kialakította a maga ESZKÖZTÁRÁT.
    Nagyon hamar kidolgozták az euklideszi geometriát, és ebben már ott volt a pont, az egyenes vonal, a sík és a tér fogalma.

    A vonal az egy dimenziós tér ábrázolása.
    Lehet statikus szemléletem (figyelem, a statika ógörög szó!), és akkor egy egyens vonal mentén egy-egy pont helyzetét jelölöm egy tetszőleges kezdőponttól. Origot válaszhtatok is, meg nem is.
    Ha ezt az 1 dimenziós teret dinamikusan szemlélem, akkor máris kiugrottam a bőréből, ugyanis az időt, mint 2. dimenziót hozzáadva, a távolságok nem nyugalmi pontokat fognak reprezentálni, hanem a mozgást.
    A kedvenc pontomat persze kiszabadíthatom a vonal (mely maga lehet amúgy egyenes, vagy görbe, spirális, önmagába visszatérő, hoho, már ez sem olyan egyszerű :-) fogságából, és megkapom a síkot. Hosszúság×szélesség. 190 cm, és 100 kilogramm. Ez is tisztességes 2 dimenzió. Statikusan. Ha fogyózik az illető, vagy hízik, akkor már itt is van a dinamizmus, és a 3. dimenzió.

    A trükköt megcsinálom még egyszer, és lesz egy statikus terem, hosszúság×szélesség×magasság, melyet ha fejlődésében személek, akkor hozzáadom negyediknek az időt, és máris van a markomban NÉGY dimenzió.
    Mindez ugye a külső világról alkotott modell finomításáa miatt volt szükséges. A világ megértése érdekében eszközöket hoztam létre: pontot, vonalat, síkot, teret, az idő fogalmát.

    Itt van akkor négy szép kerek dimenzió. Olyan szép, mint a frissen sütött cipó.
    Jó nagy cipó, mert i.e. 300 körültől Kr.u. kb. 1800-ig kitartott, addig majszoltunk belőle. Ez, akárhogy is vesszük 2100 év. Tudtommal - majdnem biztos vagyok - nem volt a történelemben olyan dinasztia, amely 2100 évig bírta volna. Még a fáraók dinasztiái sem. Nos, az euklideszi geometria (3 dimenzió), amelyhez a fizika hozzáadta negyediknek az időt, 2100 évig uralkodott. Ruled!

    Hogy a négyből hogy lett öt, majd hat, majd hét, majd nyolc, ..., majd 11, ezt megtudjuk a következő esti meséből.

    Amelyet, ha akarod, elmondhatsz te is.