dez#173
"Az egyáltalán NEM elvárás, hogy ha valaki tapasztal valamit, azt pontosan meg is tudja magyarázni (feltéve, hogy nem triviális a magyarázat!). Egy különleges tapasztalat alátámasztása nem más, mint azon körülmények elég pontos megadása, amelyek között tapasztalta az illető a jelenséget. Elég pontosnak meg az számít, hogy más kutatók által is reprodukálható legyen."
Igen, ez rendben is van. Csak az a kérdés, bizonyító erejű-e (a dolog nemlétezésére), ha páran megpróbálják, és nem sikerül? Gondoljunk arra, hogy pl. milyen sokan próbálnak középre találni egy darts-meccsen. Pedig mindenki tudja, mit kell csinálni. Egy kísérletben is bőven lehetnek nem ismert, véletlenszerű elemek.
"Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelső pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sőt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekről egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes."
Azért ez nem egy tökéletesen egybeforrott modell így, csak egyfajta közmegegyezés.
"Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva."
Igen, ez világos. De foglalkozni vele mindenesetre nem áltudomány. Mégis milyen sokszor rámondják sokmindenre, olyan alapon, hogy "hülyeség az egész, így csak hülyék foglalkoznak vele". Csak mert az így beszélő felfogása szerint tökéletesen kizárt valamiféle szellem-féleségek léte, idegen űrhajók lenyomatai, stb. És: tényleg nem könnyű itt elválasztani a tudományos munkát az áltudományostól... Szóval nem olyan egyszerű a helyzet.
"Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenőrzött/ellenőrizhető igazságokat csokorba szedjük.)"
Hát épp erről beszélek. :)
"Ez ebben a formában félrevezető. Tudni kell, hogy az űrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az előbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak."
Igazad van, pontosítok: a kisebb hatásfokú, középárfolyamos napelemekhez képest értendő a dolog, amiket főleg háztartásokban használnak. Állítólag azokhoz képest nem sokkal drágábban 30-40%-os hatékonyság érhető el. De te bizonyára hallottál már erről. Vagy nem?