• NEXUS6
    #159
    Fotonrakéták, graviplánok és egyéb csillaghajók:

    Ez a kvazáros példa elég okos! Én még azt is hozzátenném, hogy a kvazárok rendkívül intenzíven, és rövid idő alatt változtatják az aktivitásukat, ami rendkívül kis méretre utal. A mai modellek próbálkoznak ezt megmagyarázni, de pár száz milliós naptömegnyi anyagot bezsúfolni egy 1-2 fénynap átmérőjű helyre az elég ciki.
    Ha ezek a jelenségek viszont sokkal közelebb, mondjuk a galaxisunkban vannak, akkor nem ennyire dúrva a helyzet. De ezek az elméletek manapság nem igazán népszerűek, mondhatni nem tudományosak;))

    Nos a fotonrakéta, azér' egy mérnöki rémálom, mert ahhoz hogy egy nem túl nagy (csupán pár tonnás!!!) kabint a fénysebességre gyorsítsunk égitest méretű és mennyiségű antianyagra van szükség!!!!!
    Ma még azért nem igen tudunk ilyen méretű szerkezeteket építeni! Sem a földön sem az űrben!
    A rakéta elvből következően ugyan is magával kell cipelnie az összes hajtóanyagot.

    Valóban bizonyos folyamatok 100%-os hatásfokkal zajlanak le, de ez ebben az esetben nem elég!!!!

    A ZPE/antigrav/elektrogravos berendezéssel felszerelt járműnek viszont nem kell magával cipelnie a rengetegsok hajtóanyagot, mert abban közlekedik!!! Így a szerkezet nagyságrendekkel kisebb méretű lehet.
    Az hogy a kitermelt energiát, milyen formában tudjuk aztán impulzussá alakítani, az már más kérdés.
    A két jármű viszonya mérnöki szempontból, olyan mint egy gőzmozdonyé, meg egy autóé.

    Szó volt arról, hogy nem tudjuk, mi az antigravitáció. Dehogynem!!!! A gravitációs vonzóerő ellentéte;)))
    Csak éppen nincs rá széleskörűen elfogadott tudományos modell. Amúgy a természetben is találkozhatunk vele, sötét erő miegymás.
    Sőt, ha feltesszük, hogy a kvazárok kompakt antigravitációs alapú anyagkitörések (valóban nem doppler eltolódást tapasztalunk, hanem gravitációsat) akkor az már kettő példa;)))