Haditechnikai Topic

Tudom, hogy nehéz elismerni, hogy a 15.6 kisebb, mint 21.4, és nem nagyobb. De ez van...

Új Olli bejegyzés. Ezt is átkonvertálom majd pdf-be.

Melkulpa.

A BoB-re visszanyúlva ott is írták hogy osztrákiában a békében is hulltak az emberek a sok ittasan elszenvedett balesetben. :-(

Biztos, hogy az a 111 az sebesült és nem veszteség? Tehát nem luk vagy vágás, hanem egyéb okból kidõlt? Én pl betegségre is gondolnék itt, Afrika az pont olyan hely ahol össze lehet szedni minden xart...

De 111 a 3400 versenyzõbõl ?
Basszus a fele francia ejtõernyõs, akik mind elmebetegek, nincs is izületük.

köszi

Azt se ártana egyszer kibogozni, hogy lehet, hogy az összes francia ejtõernyõs ezred (gyakorlatilag a légiót, meg a magyar huszárezredet kivéve)mind az SAS bõl származtatja magát, a multban és jelenleg is van olyan (azt hiszem a 1 RPIMa ami egyébbként a 13 dragonyosokkal a két tulajdonképpeni kommandós ezred- gyakran a DGSE vel nyomulnak, szerintem
ott lehettek nemrég Szomáliában is- még a századnvevében is compagnie SAS a mai napig)
Jó, hát tudok én is a francia SAS ezredrõl Qui ose gagne- de az az érdekes, hogy egyszer egy ejtõernyõs srác azt irta , és igaza lehet, hogy igazából nem ezen a vonalon nyugszik a francia ejtõernyõzés.
A légiós az a 2VH német tapasztalatokon, hiába az elsõ szakasz amerikaiaktól kapott kiképzést Kinában...a francia meg a hazain, talán külföldi segitséggel.Másrészt ha a vonalat vesszük, Indokinában még volt egy francia SAS brigád, akkor az összes többi is hogy lehet örökös ?

Közlekedési balesetek, kifáradás vagy bármi más miatt csak rosszul lép valaki, bokaficam, stb. Az ember meglepõen banális cselekedetek közbebn tud irgalmatlanul is megsérülni.

Ez is ide köthetõ, a franciák Mali-i kalandja januártól- március 20 ig

"Les pertes de la brigade Serval: 4 tués et 199 blessés au 20 mars
La brigade Serval, ce sont 3 400 hommes qui se battent au Mali depuis la mi-janvier. Quatre soldats de cette brigade ont perdu la vie au combat (le 5e tué français, un pilote des FS, appartenait au dispositif Sabre).
Comme lors de la campagne afghane, les informations sur les blessés sont toujours données avec parcimonie et retenue.
Pendant la visite du CEMAT, un point de situation a été fait. Il montre que 199 soldats français ont été blessés:
- 62 au combat,
- 111 en-dehors des actions de combat,
- 26 ont été victimes de troubles d'ordre psychologique (22 rapatriés).
97 d'entre eux ont été rapatriés en France, 70 ont rejoint leur unité et 32 étaient alors en attente de soins.
Le GTIA4 (1er RCP, 2e REP) a enregistré 78 blessés dans ses rangs et le GTIA3 (2e RiMa, RICM, 126e RI) 42; au total ce sont 120 hommes qui ont été blessés dans le nord-est."

A lényege, hogy 199 francia katona sebesült meg.
62 harcban, ez tiszte, nincs vele gond.
111 !!! viszont nem harci cselekményben- ez mi a lófaxt takar, ki kellene nyomizni .
26 katona pszichológiai kezelésre szorult ebbõl 22 õt haza is küldtak (repatrier-patrier-paterol, lehet rokonság ?)

Az utóbbi két szám nekem döbbenet, ugyanis a harcokban olyan alakulatok vettek részt,akik vagy páncélosokban meresztették a valagukat, vagy olyan ezredek mint a 1RCP 2 REP, meg a volt gyarmati ejtõernyõsök (ma RPIMa) akiknél nem nagyon divat PTS t kapni, vagy a nemzet szine-virága, hõs kommandósai.
A másik, hogy lehet duplája a harci sérülteknek a balesetek száma ?

Ja, ha így, akkor természetesen neked van igazad.
Most és mindörökké...

Én írtam. 😊

A '60-as évek végén csak közúti balesetekben évente kb. 65 ezer ember halt meg az USA-ban. A teljes vietnámi jenki veszteség halottakban ennyi volt, csaknem egy, hanem cirka 8 év alatt...

Afganisztán és Irak is érdekes volt, mert volt olyan idõszak, amikor a veszteség 2/3-át IED és közlekedési és egyéb balesetek adták, nem fegyveres összecsapások...

Cifu írta asszem, hogy Vietnám legsötétebb idejében is többen haltak meg autó balesetben mint a dzsungelben. Az emberek ilyenek.
Ami nekem fura, hogy az oroszok nem irtották ki még a csecseneket, már a lázadókat, mert a "népet" azt írtja mind a két fél.

Jogos az öt pont, egyszerûsíteni akartam, hogy adott katonai jelenlét mellett X év alatt milyen áldozatmennyiség volt.

Persze ez nagyon összetett kérdés, mert lehet akkor már bevonni a kiszolgáló ("civil") létszámot is, a zsoldosokat, azok veszteségeit, stb.

A számítás pontatlan, mert nem a max létszám a döntõ, hanemhogy összesen hányan jártak ott. Szerintem milliós nagyságrendben a 10 év alatt. Sanszosan nagyobb volt az esélye annak, hogy az otthoni családtag meghaljon autóbalesetben, mint annak, hogy valaki harccselekmény áldozata legyen..

Hatékony? Nézõpont kérdése. Gazdasági szempontból igen, ha összevetjük mennyibe kerültek az Egyesült Államoknak és a Koalíciós erõknek az Iraki ill. Afganisztáni gerillaharc, akkor kétségkívül jelentõs az aránytalanság.

Katonai szempontból viszont már kissé más a leányzó fekvése. Mit jelent az, hogy az USA néhány harckocsit, Bradley-t, terepjárót és embert elveszített? Most nincs elõttem, de az USA valami 2200 katonát vesztett a 2003-2011-es idõszakban, a koalíció pedig valamivel több, mint 3000-et. Mikor ~150.000 amerikai katona állomásozott ott, és a koalíció pedig több, mint 200.000 katonát számított. Vagyis a veszteségi ráta 1-2% körül mozog. Ez katonai szempontból semmiség.

A harmadik pillér a politikai pillér, mert ugye az USA lakossága kevésbé örül annak, hogy évente több száz milliárd dollárt tapsoltak el Irakban és Afganisztánban, amerikai katonák haltak meg, miközben az ország szempontjából Irak igazából lényegtelen, és Afganisztán is inkább csak a háttérország felszámolása szempontjából volt érdekes. Ebben persze érhet el eredményeket a Gerilla hadviselés, de csodát nem tehet itt sem - ha háttérország támogatja a katonaságot (akár azért, mert a politikai rendszer ilyen), akkor a kutyát nem érdeklik a veszteségek.

Erre egy példa Csecsenföld és a környezõ régió. Oroszországban bár sok a kérdõjel Csecsenföld miatt, de nem nagyon feszegeti senki, hogy hát a francért kellett több háborút is vívni Groznijért, a fenéért kell az egész régiót fegyverben tartani, hagyjuk inkább rájuk, és akkor orosz fiatalok sem fognak meghalni arrafelé, csak azért, mert katonaruhát viseltek.

Részben ide tartozik a Gõzhenger is. Errõl meg lehet kérdezni a Tamil Tigriseket és a Tamil függetlenség támogatóit. Tetszik-nem tetszik, bármennyire is voltak jól szervezettek, találékonyak, hatékonyak, a Sri Lankai hadsereg gõzhengerként átment rajtuk, nem érdekelte õket az emberi jogok nyafogása, nem zavartatták magukat morális kérdésekkel. Ha az USA és a koalíció is így viselkedett volna Irakban és Afganisztánban, akkor ott is más szituáció állna fent.

Csak akkor persze meg lehetne kérdezi utána, hogy morálisan melyik a magasabb színvonal...

Megint elõkerült az örökös kötekedõ...

Na jó kedvemben találtál, elmagyarázom még egyszer.

Leírom, hogy a 93. oldalon írják "7,62 × 39 mm-es AP 8". Aztán a 95. oldalon "7,62 x 54R", ez utóbbit sikerült neked újra bemásolnod, hátha ettõl igazad lesz.

Nos, nem lesz.

Kezdjük a szövegértelmezést, mit is írnak?

...mivel a NAMMO szintén 7,62 ×54R mm-es

Nos, a gond az, hogy mi egy 7,62 x 39mm-es lõszerhez hasonlítjuk, akkor mit keres ott az a "szintén"? Az, hogy a 7,62x39mm-es lõszerhez hasonlítják, ahogy a 93.-as oldalon már leírta. Aztán valamiért megrészegedett, elgépelte, akármi, de rossz kalibert írt oda?

Vagy pedig akkor az új magyar AP lõszer 7,62x39 és 7,62x54R kaliberben lett vizsgálva, összevetve a NAMMO 7,62x39, majd a 7,62x54R és 7,62x51 NATO lõszerével?

Olvasd el még egyszer a 93., 94. és a 95-ös oldalt is. A 93.-as oldalon még külön kitér arra, hogy a "7,62mm-es 43 M B 32" lõszeréhez viszonyít, márpedig mint tudjuk a 43M az ugye a 7,62x39mm-es lõszer.

Megint nézzük meg az adatokat, a 93. oldalon ugye ott vannak az értékek, bal oszlopban a magyar, AMD-bõl, RPK-ból és AMD-bõl kilõve (mért érték), mellette a számított értékek (piros színnel kiemelve) és a sárga oszlopban a NAMMO értékei (feltehetõen nem mért, csak egyszerûen lenézték egy NAMMO tesztbõl).

Jegyezzük meg, hogy a NAMMO értéke 100m-en 13,6mm (300 HB lemezre), a magyar mért 14,1mm (363 HB lemezre) és a magyar számított 15,6mm (visszaszámolt). Had ne másoljam át az egész adatsort, a lényeg megmagyarázására elég lesz a 100m-es adat is.

A 94.-es oldalon látunk egy újabb táblázatot, itt már roppant gyanús módon bizony SzVD és PKM feliratok szerepelnek. Ami mint tudjuk bizony 7,62x54R kaliberû fegyver. Itt is roppant érdekes dolog következik, vannak mért értékek különbözõ HB értékû acéllemezekre, és aztán ezeket az oszlop végén átszámítja 300HB értékû acéllemezre.

Alatta egybõl ott egy második táblázat, benne elõl a magyar pct. lõszer, 100 méteres távolságra 22,4mm-es számolt értékkel, mellette a 21,4mm-es átütési értékkel a NAMMO AP8-asa.

Visszatérhetünk akkor az eredeti állításodra, és a hozományokra:

1.: Nem, az eredeti állításod, mely szerint a 7,62x39mm-es magyar pct. lõszer jobb átütési értékkel bír, mint a NAMMO 7,62x54R AP8-asa, nem igaz. Ugye van egy adatunk, hogy a 7,62x39 magyar lõszer mit tud, és hozzá lett párosítva egy NAMMO AP8 lõszer ugyanabból a kaliberbõl. Majd egy másik táblázat és ott ugyanez 7,62x54R kaliberben.

Egyszerûsítve: a 7,62x39 magyar pct. lõszer 100m-en tudott AMM-bõl kilõve ~15,6mm-es átütést 300 HB acéllemezen, míg a 7,62x54R NAMMO AP8 tudott 21,4mm-et. Mivel az én kétségkívül szerény matematikai tudásom szerint is a 15,6 < 21,4, így úgy vélem elég egyértelmû, hogy nem, a magyar 7,62x39-es pct. lõszer nem jobb a NAMMO által gyártott 7,62x54R AP8 pct. lõszernél. Magyarul téped a lábtörlõt, de továbbra is hibásan.

2.: Abból a szempontból kritikával kell éljek az anyaggal kapcsolatban, hogy vajon mennyire fair az, hogy egy másik gyártó elvi szinten megadott átütési értékét hasonlítgassunk egy saját mért eredmény visszaszámolásával. Legalább ilyenkor említsük meg, hogy ez persze nem azonos azzal, mintha azonos fegyverbõl leteszteltük volna mindkét lõszert, de matematikai alapon mégis jó viszonyítási alapot nyújthat a magyar lõszerhez.

3.: Az anyag tördelése, szerkesztése olyan katasztrofális, hogy sajnos nem könnyû eligazodni rajta, így aztán nem is szabad csodálkozni, hogy a laikus szem nem tudja értelmezni azokat. Kellett volna egy külön cím, fejléc, bármi jelzõ, hogy van külön egy 7,62x39-es összehasonlítás, és külön egy 7,62x54R-es összehasonlítás. Szintén segítette volna az értelmezést, ha a 93. és 95.-ös oldalon található grafikonoknál például nem csak "adatsort" írnak, hanem veszi az ember a fáradtságot, hogy odaírja, mégis mi az az adatsor vonatkozása. Lehet, hogy ha én írnék egy ilyen 100+ oldalas anyagot, én is követnék el hasonló slendriánságot, de ettõl még ez akkor is slendriánság marad.

4.: Én továbbra is élnék azzal a személyes véleménnyel, hogy bár nagyon sok hasznos információ van eme anyagban, de ne vegyük egybõl készpénznek, és ne kezeljük bibliaként. Kezeljük a helyén, egy hasznos, jó információbázisnak.

Maradok tisztelettel...

Anti-infrared paint.

"Gõzhenger".... gerillák...."Egyenlõ ellenfelek"....<#wink>

Most itt a hatékonyságot akartam megkérdõjelezni. :-)

Ezzel azért vitatkoznék. Egyenlõ ellenfelek közt csak kiegészítõ szerepet játszik. Ellenben a gõzhenger ezt is eltolja.

Így van!
A gerilla, vagy aszimmetrikus hadviselés nagyon hatékony tud lenni.
Csak kell hozzá egy kis kreativitás! <#eplus2>

"Elfelejtetted" említeni a lényegi konklúziót. Amúgy a kaliber egyértelmûen le van írva. Talán az alábbi szó szerinti idézet elég?

"A HB 300 keménységû lemez valójában nem „páncél”, csak az eredmények
összehasonlítására jó. Ezért elvégeztük az átlövési próbát valóságos harcjármûvekre is. A hazai gyártású PSZH oldalpáncélját merõlegesen 600 m-ig valamennyi céltávolságon átütik az új AP lövedékek. A szovjet BTR harcjármû oldalpáncélját merõlegesen 450 m-ig biztosan, 500 m-en 50 %-ban ütik át az új lövedékek. Az összehasonlító diagrammon a BTR 12 mm-es oldalpáncél vastagsága helyett a HB 300 keménységre tekintettel magasabb értéket tüntettünk fel. A hazai fejlesztés elõnye valójában itt mutatható be, mivel a NAMMO szintén 7,62 ×54R mm-es AP 8 típusjelû lövedéke ezt a BTR vastagságot 300 m távolságból üti át, de
mérõcsõre vonatkoztatva. Vélhetõen fegyverbõl még ilyen távolságból sem üti át. Ehhez képest a hazai 50 % lõtávolsággal többet tud! Még nagyobb a lõtávolság növekmény a 7,62 × 51 mm-es APS 9 típusjelû (egységes NATO kaliberû😉 töltény lövedékéhez képest, több mint 100 % a lõtávolság növekmény. (Természetesen az APS 9 is keményfém magvas lövedékû, és ez is nagyobb távolságból üti át a BTR páncélját, mint a hagyományos 7,62 ×
54R mm-es B 32 páncéltörõ-gyújtó töltény lövedéke.)"

A katonai ruháknak és arcfestéknek azt a képességét hogy a test melegét nem engedi ki (hõkamera elõl rejt) hogy hívják, vagy milyen néven kell rákeresni?

Az IED lényege pont az Improvised. Az iraki ellenállóknak volt sok 152mm-es gránátjuk, mert "zsákmányoltak" az iraki hadsereg raktáraiból. Ez után már csak azt kellett megcsinálni, hogy valahogy fel is pukkanjanak, ami detto nem egyszerû.

Hozzátenném, hogy egy MBT harcképtelenné tételéhez nem feltétlen kell felrobbantanod. Tedd tönkre a kémlelõperiszkópokat / kamerákat (festék, füst, olaj, tûz), és vak lesz. "Fojtsd meg" a motorját (a légszûrõjére izmosabb molotov koktél) és mozgásképtelen lesz, stb.

Nagyon leegyszerûsített az a harcmodor, ahol mindenáron teljes elpusztításra törekedsz...

Mihez képest? Egy hk akna tartalmaz mondjuk 5-7 kg-ot. Akkor a mezei gránátból kell 2x-3x annyi. Szvsz ez nem rossz.

wiki szerint 1db 155 mm-s gránátban ~7kg TNT van.

Szóval akkor durván 15 kb robbanó anyag kell egy tank ellen, huh az jó sok.



Következö világhaborukor gerilla akartam volna lenni, de ennyi robbano anyagot nehéz lehet szerezni/csinálni 😄

Véleményem szerint 105 mm-se tüzérségi gránát és felfele. Irakban néha még kettõt is egymás mellé tettek 152 vagy 155-ösbõl, de még azzal is jó közel kellett egy tankhoz robbantani. Egyszer egy hk-t is sikerült asszem elkapni úgy, hogy gyak. áthajtott egy ilyenen. Ezt még egy hk. sem éli túl...

A nagy testvér meg figyel ilyen kérdéseknél. 😊

Hi,
ha IED-et szeretnék csinálni (fõ célpontok modern MBT-ok)
akkor milyen robbanó anyagok jöhetnek szóba? És milyen mennyiség szükséges hozzá?

ez mekkora már.

Ez kb. olyan mint az E-széria adatai. 10 éve minden, amit a neten találtam róla az az Achtung Panzeren ma olvasható információ. Ma meg már ott tartunk lassan, hogy enciklopédiákat töltenek meg az E-75 különbözõ altváltozatainak mûszaki hibalistáiról. 😛

Én anno semmit sem találtam az L/68-as 105mm-es KwK-ról, nem állítom, hogy biztos lennék e téren bármiben is, de kétségeim vannak afelõl, hogy megvalósulás útjára lépett.

Az L/100 nyilván problematikus, és én sem hiszem, hogy a 88mm L/100 reális szinten felmerült volna (különösen azért, mert a 88mm L/71 is tökéletesen ellátta a feladatát gyakorlatilag a háború végéig). Az L/100-as csõhosszúság a 75mm-esnél merült fel, és ott nem csak viccbõl a Panther fejlesztésénél. Én csak azt nem értem, hogy miért, mivel a Schmal Panzerturm esetében majdnem minden forrásnál megjegyzik, hogy a 88mm L/71 is beszerelhetõ lett volna elviekben. Akkor meg? Oké, valamivel nagyobb lõszerkészlet, de ez aligha igazolta volna az új löveg és lõszer kifejlesztését, ha egyszerûen beletehették volna az L/71-est...

Ez már az off offja, de Generation kill?

Na, utoljára, mert annyira azért nem szivügyem ez a sori, hogy ennyit rugózzunk rajta.
Az Ambrose könyveket felejtsd el.Az öreg könyvén se értem, szerinted mi az az irói bravur amit bemutat, egy valós történetet ir le, gyakorlatilag a szereplõk elbeszélését szó szerint, ezt kibõvitve, szerkesztve pár dologgal.Gyakorlatilag akárki meg tudja ezt irni és mivel a történet adott, egy más ritmusú, monotonabb dolgot elég nehéz megcsinálni pörgõsebbre.Ettõl függetlenül lehet hogy junior rosszabb iró.
A Pacific 3 könyv alapján lett megcsinálva, a Helmet for my Pillow, a With the Old breed (ezek megvannak ha kell) meg Joe Basilone életrajzi könyvébõl.

Azt nem értem, hogy gondolod azt, hogy egy alapvetõen 3 fõszereplõvel dolgozó sorozatot, ami a normális, civil élet és a háborus pokol kontrasztjára épül,és háborus poklon a szigeteken való harcokat értem, amiknek a 90% arról szól, hogy éheztek, sárban nyakig ültek, a tetvekkel hadakoztak, maláriában haldokoltak,10% ban meg elmebeteg japánokat égettek, vagy azok égették õket...hogy lehet összehasonlitani egy másikkal, ami a 2 VH legtöbbet harcolt századát kiséri végig, akik nem általunk sosem hallott öblökben rohadtak, hanem ismert európai helyszinen, sokszor urnánus környezetben a legnagyobb intenzitású harcokban vettek részt, ha meg nem akkor olyan helyeken voltak, amiket jól ismer mindenki a történelemkönyvekbõl és önmagukban megállnának könyvként meg sorozatként is.
A BoB ben ráadásul ismertebb arcok voltak (nekem).

Nekem ugyanugy tetszett mindkettõ, szvsz ugyanannyi embert össze lehetne szedni ezen az oldalon is,nyilván Steven Bloodnak jobban tetszik az, amikor a tökömtudja melyik ss alakulat xarrá lövi az amikat, dûl borul minden, fröcsög a málnaszörp, mint az a keret,vagy koncepció, hogy a civil élet nyugodt menetét állitják szembe azzal ami pld. Iwo JImán volt. Nem emlékszem hogy a BoB ben ilyesmi lett volna, régen láttam, de ott inkább maga az Easy co. volt a fõszereplõ, velük is indul a film

A könyv is unalmasabb volt. Ambrosa fia egyszerûen nem tud olyan szinten írni, mint az öreg a jelek szerint. A BoB-ban sokan szerepeltek és gyakran, talán ettõl lett olyan jó. A háború egy közösségi valami, a TP során ebbõl semmit nem érzékeltem.

Tudom, hogy van akinek tetszik, de az sg-s és haveri minta alapján a nagy többségnek, akikt ismerek és látta nemhogy nem jött be, de azon a véleményen vannak kb. mint én. Csak azért nem elégtelen az osztályzat amit kap, mert szépen csillog és jó az intro...

De igen, nekem unalmas volt. Az utolsó részt amit láttam, azon elaludtam...

Erre meg azt tudom mondani, hogy Zicherman aki eléggé otthon lehet orosz/szovjet dolgokban, kb. überszarfosként emlegeti az Ellenséget...
ami annyit tesz, hogy neki nem tetszik.
Neked meg ugy kell irni: "Nekem nem tetszett, dögunalom volt"

Ez meg:"A The Pacificnek egyszerûen nem volt sztorija. Szép volt a HD képminõség, korhû jelemzek, de ennyi. Elképesztõ, hogy az EA sokkal több karakterrel is sokkal élõbb szereplõket hozott össze. A TP három fõ karakterébõl egynek tudtam a nevét fejbõl még 4 rész után is. Az EA-ból bármikor felsorolok vagy 20 embert és, hogy ki kinek spanja. No comment..."

Akkor ujra, ez igazi, élõ emberek története, ami a visszaemlékezéseikbõl meg a könyveikbõl lett megcsinálva, ugyanugy mint az öreg Ambrose BoB meg a Civil katonák. Hát baxod, a szerencsétlenek úgy látszik unalmasabb emberek voltak, a németek meg izgalmasabban harcoltak mint a japánok.

Megengedem, lehet hogy a Pacific nincs olyan jól megcsinálva mint az Elitalakulat.Ettõl függetlenül van akinek tetszhet.
Azt se felejtsük el, hogy a Csendes óceáni szigeteken egysikubb hadviselés zajlott.Az Easy század ott volt Normandiánál, az Ardennekben,Hollandiában, bele lehetett tenni a koncentrációs táborokat, ott voltak Hitler sasfészkében (ami a könyvben egy érdekes rész, biztos pár késõbbi vagyon ott alapozódott meg😊
A Pacific meg amennyire emlékszem, inkább szólt arról, hogy a környezet, a dzsungel, sár, malária etc. ami a történés 90% legalább annyira ölte, õrölte az embereket mint az elmebeteg japánok, akik aztán (ahogy rémlik)az okinawás résznél kiderül,ugyanolyan szerencsétlenek mint õk.
Persze, lehetett volna turbózni,csak akkor inkább Frank Merrill embereirõl(ha dzsungel) v. az OSS rõl kellett volna filmet csinálni- nem a tengerészgyalogosok visszaemlékezéseibõl.

A dögunalmastól szvsz elég messze volt a sorozat.
Inkább azt mondanám, lassabb ritmusú mint az Elitalakulat, és nem is kárára,mert nem annak a remakeje.

Ezt a módszert a tüzérség (légvédelem és tábori) hatótávolságának növelésére alkalmazták.

Kösz.Nem ugrott be,hogy melyik könyvben láttam ezeket 😊
Nem tudom,Cifu,olvastad-e a könyvet(Ian Hogg:German Secret Weapons of the Second World War-20.századi Hadtörténet sorozatban magyarul is megtalálható)?Abban azt írják,hogy mindig a már meglévõ eggyel kisebb ûrméretû lövedékeket használták fel ezekhez.Értsd:
128---105,
105---88,
88----75,
75----50.
Ha jól rémlik, szükségmegoldás volt,de a konkrét céljára már nem emlékszem 😊

Lehetséges és akkor ez megmagyarázná miért van méterben a távolság. 😊 Elég sok német tesztadat is van benne, gondolom azokra alapoztak. Meg persze kellett valami angol teszt eredmény is. Ettõl függetlenül hitelesnek tartom, mert szép alapos munkának tûnik. Akik jók matematikából és szilárdságtanból, azok még meg is érthetik mi hogyan jött ki.
Ha tégad vagy bárki mást érdekel akkor innen elvileg letölthetõ.
Azért én még bízok benne hogy a 10,5 cm L/68-nál a lövedék vagy a löveg nem csak papíron létezett, bár kénytelen leszek elfogadni hogy számított érték.

A 8,8 cm L/100-t csak kis ideig gondolhatták komolyan. Ha egyáltalán komolyan gondolták. A 7,5 cm Kwk42 követelményeinél az elõzetes kalkulációnál L/100-as kaliberhosszt határoztak meg. De végül nem kellett ilyen hosszú löveg. Szerintem a 8,8 cm-esnél már fel sem merült L/100-as löveg lehetõsége. A makettezõk fórumain lehet látni ezt a L/100-as 8,8 cm-est az E-75, Tiger IIC meg még a fene tudja milyen harcjármûvekkel kapcsolatban.
Az én fantáziámat is birizgálja az L/100-as löveg. Nem feltétlenül biztos, hogy egy 8,8 cm L/100-as löveggel elõrébb lettek volna mint a 10,5 cm-es L/68-al. A nagyobb kaliberhossz miatt nyilván nagyobb lenne a lövedék sebessége is. Ha az optimális sebesség eléréséhez a töltet mennyiségét változtatják, akkor ahhoz nagyobb hüvely kell, ami miatt úgy kell módosítani a závárzatot, hogy az nagyobb lesz. Még az is lehetséges, hogy az L/100-hoz is osztott lõszert kéne használni, mert annyira megnõne a lõszer mérete, hogy az egyesített már kezelhetetlenül nagy lenne. Illetve a visszaható erõ biztsan nagyobb lenne, szerencsés esetben egy nagyon jó csõszájfékkel megoldható, de ha nem akkor új recoil system-et (mi ennek a hivatalos magyar neve, visszarúgást csökkentõ rendszer?) kell tervezni a löveghez. Ami rosszabb esetben akkora is lehet mint a 10,5 cm L/68-as lövegé. Nagyon szerencsétlen esetben olyan helyzetben lennének mint a 10,5 cm L/68-al.

Egy új torony megtervezése, rendszerbe állítása akkor már tényleg nem igazán volt reális. Mondjuk nem ártott volna rá egy erõsebb torony. Az E-75-re mindenképp új kellett volna, hacsak nem a 8,8 cm Kwk43-al akarják azt is felszerelni.

Na várjál, ez nekem nagyon úgy tûnik, hogy nem tesztelt értékeket takar, hanem számítottakat. Vagyis fogták a rendelkezésre álló adatokat, majd azokat elemezve egy matematikai modelt faragtak, amibõl meghatározható, hogy az adott löveg hozzávetõleg mekkora átütést produkálna az adott távolságon.

Szóval lehet, hogy az a 10,5cm-es KwK valójában a KT-hoz szánt L/68-as löveg, de csak elméleti síkon megadott értékekkel. Hogy a valóságban hogy teljesített volna, azt sose tudjuk meg (szerintem).

Nem hiszem, egyszerûen a .308 Win is elég népszerû külön, önmagában is a rendõrségi erõknél, elsõ sorban mesterlövész puskáknál.

Naná hogy befolyásolja a lövedék kialakítása a páncélátütés értékét. A legjobb példa erre a 20 fontos MkI és MkIII APDS, ugyanaz a kategória de más kialakítású az orruk és amiatt hatalmas különbség van az átütésükben. De ilyenre rengeteg példa van a 2. vh-s lövegnél is.
Szóval igencsak számít, azért írtam így: "Ugyanannál a konstrukciójú a lövedéknél..."

Én amondó, hogy a trükk a nagyobb csõtorkolati sebesség és hogy egy évvel újabb tervezésû lövedék. Mert szerintem ez nem a régi AP lövedék amit még anno az AA lövegekhez terveztek.

Maga a dokumentum a forrás. Elég eredeti és tudományos. Tele van nagyon csúnya egyenletekkel, pár mátrixal, meg talán diff egyenletekkel is. Elég eredetinek tûnik. Nem ilyen fórumról összekapart dolog.
Szerintem nincs baj az értékekkel. A grafikonban szereplõ lövegek ~5%-al nagyobb átütést produkálnak, mint a német adatok. Majdnem mind talán egyetlen kivétel a 8,8 cm Kwk43 L/71-et ami az angol teszten gyengébben teljesít a német adatokhoz képest mint más löveg. Mondjuk a Kwk43-nak a kubinkai teszteken is sikerült magát kegyetlenül alulmúlnia…
Ez az ~5%-os eltérés teljesen elfogadható a két nemzet különbözõ átütési kritériumai miatt. Nekem azzal sincs bajom, hogy 1005 m/s-al kb azt az átütést produkálja a 10,5 cm-es mint a 920 m/s-os 12,8 cm-es. Nekem reálisnak tûnik.
A grafikonon szerepel ugyanaz a 12,8 cm-es lövedék is mint a 920 m/s-os csak a 1000 m/s-al. Az végig mind a 4 km-en 30 mm-el jobbat produkál mint a 920 m/s-os 12,8-as vagy az 1005 m/-os 10,5-ös. Ez az 1000 m/s-os 12,8 cm valami super charge-os teszt lehetett, az amerikaiak is szoktak ilyet csinálni. Nem hiszem, hogy egy 2. vh-s L/55-ös löveg APCBC lövedékkel 1000 m/s-ot ér el. Végignézve a lövegeket 1950-ig minden nemzetnél legalább L/65-s kaliberhossz kellett ehhez.
Itt van a 15 cm-es is amit az E-100, Maus harckocsiknál volt egy lehetõség, meg a 17 cm K18 is. Szóval érdekes grafikon.
Be is szúrom ide.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Persze jellemzõ, hogy mindig a legérdekesebb dolgoknak a nagyon rossz a minõsége, mint ahogy ennek is az.
Ez a grafikon nem teljes a jobb oldala lemaradt, mert egyesítve csak pdf-ben van meg, de ott is úgy hogy két kép van egymásra illesztve és emiatt egyben nem tudtam kijelölni. De semmi eget rengetõ nem hiányzik róla: jobb oldalon is van egy skála beosztás és a grafikon neve, jellemzõi. Mely szerint átütés – távolság grafikon „fornormál AP shell”-re 60°-os (vízszintestõl) lemezre.

Lehet ezeket az értékeket is fel fogom venni az átütéses excel táblázatomba a német értékek mellé, hogy össze lehessen hasonlítani õket. Meg akkor már az oroszt is.

.308 Win, stb. kaliberben is...

A HK417-hez? Még mindig nem elég megbízható 7,62x51mm-es lõszerrel?

Alapvetõ probléma szerintem, hogy önmagában nem csak a torkolati sebesség, de a lövedék kialakítása is jelentõsen befolyásolja a páncélátütés értékét. Figyelembe véve az idõpontot, én kétlem, hogy Wolfram magvas lövedékrõl beszélhetünk, ha viszont a 128-assal közel azonos az átütési érték, akkor valami más trükknek kellett volna lennie, hogy elérjék ezt.

Ezért vetettem fel, hogy valamelyik adat (torkolati sebesség v. átütési értékek) nem stimmelnek, hibásak. Van amúgy erre valami forrás?

A 105mm L/68 esetében nekem úgy rémlik, hogy erõsen orrnehéz lett volna a torony, továbbá a 88-as helyére komoly átalakítás nélkül aligha fért volna el. A töltõkezelõk száma detto a torony átalakítását követelte meg, bevallom, ez már nem is rémlett. Akárhogy is, az adott körülmények között egy új torony kifejlesztése nem volt reális opció. Egyébként nem merült fel itt az L/100-as 88-as esetleges alkalmazása? Oké, legalább ennyire elvetemült megoldás, de furcsa, hogy más terveknél olvastam, de a KT átfegyverzésénél nem...

Tetszik ez a megközelítés. Erre még nem is gondoltam.
De szerintem azt feltüntették volna a grafikonban ha ilyen lövedék lett volna. Illetve nem nagy a sebességkülönbség. A teljes kaliberû 12,8 cm-es AP-nek 920 m/s a csõtorkolati sebessége, ha ugyanabból a lövegbõl ugyanazzal a kivetõ töltettel lõnek ki egy 15,9 + a köpeny kg-os 10,5 cm-est, akkor véleményem szerint nem csak 80 m/s-al lenne nagyobb a csõtorkolati sebessége.

Amúgy az általad említett a lövedék érdekes. A németek kísérleteztek ilyennel. Ian Hogg German Secret Weapons of the Second Wold War címû könyvében van is kép egy ilyen 12,8/10,5 cm-es AA lövedékrõl. Ha jól tudom akkor tulajdonképpen egy már más lövegekhez rendszeresített 10,5 cm-es lövedéket lõttek ki egy 12,8 cm-es lövegbõl a 12,8 cm-es lövedékhez tartozó kivetõ töltettel. Így érve el nagyobb sebességet a 10,5 cm-es lövedéknek. A kategória APDS, de a penetrátor nem egy tömör wolfram-karbid mint ahogy akkoriban többnyire lenni szokott, hanem egy AP(CBC) lövedék. Ezeknek a cél a lõtávolság megnövelése volt nem az átütés megnövelése.

Szerintem ez páncéltörõ löveghez nem igazán jó megoldás. Ha páncélátütéshez kell ûrméret alatti lövedék akkor oda igazi APDS kell. Mint ahogy Cifu is írta ezeknek az átmérõje kicsi, hogy ne legyen olyan nagy a légellenállásuk. És relatíve a tömegük is kicsi, emiatt sokkal (40-60%-al) nagyobb a csõtorkolati sebességûek amint az AP(CBC)-ké és kis távolságon sokkal nagyobb átütõ erejûek is. (Nagyobb távolságok esetén már gyengébbek.)
Egy ilyen hibrid lövedéknek nem lenne sokkal nagyobb az átütõ ereje, mint a teljes kaliberûnek, de jócskán elmaradna egy igazi APDS-tõl.
Ennek a németek szemszögébõl páncélosok elleni páncéltörõ lövegként csak egyetlen elõnye van egy igazi APDS-hez képest: nem kell hozzá wolfram-karbid. (Mondjuk az APDS-t se muszáj abból csinálni.) Hajólövegekhez viszont látnék benne némi fantáziát.

Megy a HONLAPJA is.

tudtam, hogy te pdf-ben feltetted valahová, csak a helyét nem ismertem.
Köszönöm szépen.

Nem is ez a lényeg, hanem hogy volt akinek tetszett, csak Molny szokás szerint, ha neki valami nem jön be, kijelenti hogy (gyakorlatilag) szar.

Nagy különbség van a "nem jön be" és szar között. Az Ellenség a kapuknál nem volt szar, csak nem jött be annyira. A Pacific még annál is gyengébb volt. Szépen csillogott, villogott, de semmirõl nem szólt. Dögunalom volt, dögunalmas fõszereplõkkel.

Itt. A nagy részüket átraktam pdf-be.

A hasonló címû könyv is ûbergyenge volt a BoB-hoz képest.

Sziasztok, valaki tudja, hogy az Oli hajói írásokat hol milyen formában lehet elérni?