Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61106
Igaz nem tudom mit tud egy vr sisak, de ebbõl 275 dolcsiért már prototípust osztogattak.
#61105
Igen ezt tudom és a hagyományos periszkópokat nem is bántanám. De egy körkörös kamera rendszer, ami panoráma képet biztosít az csak jobb lenne mint a peristzkóp. Persze gondolom vr sisakkal bûn drága, a nélkül meg kijelzõ fal kellene belülre ami meg nem fér el. :-(
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#61104
Azért a margóra oda lehet írni, hogy bár itt is a látványról szól leginkább a dolog (füstgránátok és infracsalik minden menyiségben), azért nem hagyták ki például a mûszaki jármûveket. Sok ilyen bemutatón ugyebár a "nehéz vasak" (harckocsik, lövészpáncélosok) viszik csak a prímet, pedig hát nem sokat érnek, ha nincsenek mögöttük a kiszolgáló egységek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61103
Szerintem egy ilyen bemutató után,kicsit elégedettebben dõlnek hátra az emberek.Elég dinamikus volt.Persze számít a zene is.
#61102
köszönöm!
#61101
Ahogy tippeltem. 😊
Szvsz valamikor 2-3 év múlva jön egy újabb tender, és kezdõdik az egész elõrõl... 😊
Szvsz valamikor 2-3 év múlva jön egy újabb tender, és kezdõdik az egész elõrõl... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61100
A legtöbb harckocsiban a parancsnok 360°-os körben látó periszkópokkal bír, vagy pedig független 360°-ban körbeforgatható keresõperiszkóppal.
Régóta tervezgetik a kamerára való átállást, és általános manapság, hogy több kamera is van a harckocsikon. Ezzel együtt is a "tisztán" kamera alapú vizuális megoldás tudomásom szerint még nem létezõ dolog.
Régóta tervezgetik a kamerára való átállást, és általános manapság, hogy több kamera is van a harckocsikon. Ezzel együtt is a "tisztán" kamera alapú vizuális megoldás tudomásom szerint még nem létezõ dolog.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61099
USMC gépek 1918-ig:
Curtiss C-3
Curtiss R-6
Curtiss N-9
Curtiss HS-2L
Airco DH.4
Orosz tengók:
A kivonás folyamatos, illetve egy részük effektív tartalékba kerül, noha igazából egy masszív felújítás nélkül nem bevethetõ, illetve nem ismert. Ilyen a T-17 Arkangelszk és a T-20 Szervesztal esete, mindkettõt elviekben kivonták, de egyes orosz források szerint felújítják õket, és 2016 ill. 2018-ig rendszerben lesznek, amikor a 955A Borej-ek váltják õket. Szóval nehéz tisztán látni.
De például a 677 BDR / Delta III.-asok esetén nincs ilyen kérdõjel, pár éven belül kivonásra kerül az összes, már így is túllépték a tervezett élettartamukat, bõven...
Curtiss C-3
Curtiss R-6
Curtiss N-9
Curtiss HS-2L
Airco DH.4
Orosz tengók:
A kivonás folyamatos, illetve egy részük effektív tartalékba kerül, noha igazából egy masszív felújítás nélkül nem bevethetõ, illetve nem ismert. Ilyen a T-17 Arkangelszk és a T-20 Szervesztal esete, mindkettõt elviekben kivonták, de egyes orosz források szerint felújítják õket, és 2016 ill. 2018-ig rendszerben lesznek, amikor a 955A Borej-ek váltják õket. Szóval nehéz tisztán látni.
De például a 677 BDR / Delta III.-asok esetén nincs ilyen kérdõjel, pár éven belül kivonásra kerül az összes, már így is túllépték a tervezett élettartamukat, bõven...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61098
És itt a történet vége. Army Kills Competition to Replace M4
The Army sent out letters to gun makers, such as Heckler & Koch, FNH-USA, Remington Defense, Adcor Defense Inc. and Colt Defense LLC, the original maker of the M4 carbine, informing them that no future contract awards will be made for the final soldier evaluation phase.
Jun 13, 2013
Military.com| by Matthew Cox
The Army sent out letters to gun makers, such as Heckler & Koch, FNH-USA, Remington Defense, Adcor Defense Inc. and Colt Defense LLC, the original maker of the M4 carbine, informing them that no future contract awards will be made for the final soldier evaluation phase.
Jun 13, 2013
Military.com| by Matthew Cox
#61097
A hk.-ba szerintetek butaság lenne olyan körkörös kamerarendszert tenni mint amiket most a vadászgépekbe akarnak? Vagy annak mondjuk a VR sisak nélküli verzióját. Városi hadviselésnél jól jönne, hogy begombolkozva is látnak. Vagy aránytalanul drága lenne? Vagy erre van a gyalogság? Már hogy "lásson".
#61096
Köszönöm! A kezdet legyen az elsõ világháború 😊
Az új egységek rendszerbe állásával a régieket kivonják? Vagy flottanövelés a cél? Mert ami képeket látok sok tengó igen rossz állapotban van.
Az új egységek rendszerbe állásával a régieket kivonják? Vagy flottanövelés a cél? Mert ami képeket látok sok tengó igen rossz állapotban van.
#61095
A videón te tizedmásodperceket látsz. Elõször is a szárnyak helyzetbe állásához szerinte nem kell táp. A tápenergia és a hajtómû indítása tudtommal gyak. egyszerre történik. Csak a hajtómû lángja néhány tized sec, mire felépül. Gyakorlatialg egyszerre indul a hajtómû és az belsõ energiaallátás. Persze tévedhetek, de a lényegen nem változtat. Amikor a rakéta vezérsíkjai mozognak, addigra az eltávolodás már befejezõdött a billegést meg a szárnyak kinyílása is okozhatja az gép körül levõ áramképen kívül.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61094
"Az szeritnem csak természetes billegés, a kormánylapok ilyenkor még nem mûködnek. Amennyire tudom a rakéta belsõ energiaellátása jellemzõen a hajtómû indításával egyszerre megy, addig azok mozgatása nem lehetséges."
Ahogy sejtettem tévedsz. 😊 2:50 fele. http://www.youtube.com/watch?v=WnkpgQPa_y8
cifu neked is ajánlom, jól látni, hogy megy a "leoldás/kilökés".
Ahogy sejtettem tévedsz. 😊 2:50 fele. http://www.youtube.com/watch?v=WnkpgQPa_y8
cifu neked is ajánlom, jól látni, hogy megy a "leoldás/kilökés".
#61093
Definiáld, hogy mi a kezdet kezdete. 😊
De itt egy jó link.
Az Orosz haditengerészet szépen lassan bõvül, akkora válság náluk nincs.
2020-ig terjedõen a következõk várhatóak:
Projekt 636.1 (Improved Kilo) SSK: 2 átadva 2009-ben, további hat megrendelve, négy ebbõl már építés alatt.
Projekt 636.3 (Improved Kilo) SSK: 3 építés alatt, (további megrendelések?)
Projekt 677 (Lada) SSK: 1 átadva, 2 építés alatt (vannak ellentmondások e téren, már kétszer leállították ezek építését, de a jelek szerint most mégis befejezik õket).
Projekt 885 (Jaszen/Graney) SSN/SSGN: 1 átadás alatt
Projekt 885.1 (Jaszen-M/Graney) SSN/SSGN: 2 építés alatt, további 5 várható még.
Projekt 955 (Borej) SSBN: 1 átadva 2012-ben, egy átadás alatt, egy építés alatt.
Projekt 955A (Borej) SSBN: 3 építés alatt, további 2 megrendelés lesz még.
De itt egy jó link.
Az Orosz haditengerészet szépen lassan bõvül, akkora válság náluk nincs.
2020-ig terjedõen a következõk várhatóak:
Projekt 636.1 (Improved Kilo) SSK: 2 átadva 2009-ben, további hat megrendelve, négy ebbõl már építés alatt.
Projekt 636.3 (Improved Kilo) SSK: 3 építés alatt, (további megrendelések?)
Projekt 677 (Lada) SSK: 1 átadva, 2 építés alatt (vannak ellentmondások e téren, már kétszer leállították ezek építését, de a jelek szerint most mégis befejezik õket).
Projekt 885 (Jaszen/Graney) SSN/SSGN: 1 átadás alatt
Projekt 885.1 (Jaszen-M/Graney) SSN/SSGN: 2 építés alatt, további 5 várható még.
Projekt 955 (Borej) SSBN: 1 átadva 2012-ben, egy átadás alatt, egy építés alatt.
Projekt 955A (Borej) SSBN: 3 építés alatt, további 2 megrendelés lesz még.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61092
Cifu, tudnál segíteni? 😊 Milyen repülõ típusok repültek a kezdet kezdetétõl az us tengerészgyalogságnál? Egyszer adtál egy linket de nem találom.
Másik kérdés: Hogy áll most az orosz tengeralattjáró flotta? Épülnek új típusok vagy válcság van?
Elõre is köszönöm 😊
Másik kérdés: Hogy áll most az orosz tengeralattjáró flotta? Épülnek új típusok vagy válcság van?
Elõre is köszönöm 😊
#61091
#61090
A DAS-nál is legfeljebb akkor mûködhet a módszer, ha egyszerre két érzékelõ látja a forrást, ha van átfedés a szenzorok között. Még, ha van is, a bázistávolság kicsi, erõs kétségeim vannak, hogy BVR helyzetben mire kell képes fõleg ûgy, hogy az IR jel sem pontforrás a hullámjelenségek miatt.
Ezen felül idõjárásfüggõ, tehát az év 2/3-ban a világ nagy részén - már elnézést - de a hajadra kenheted az egészet, mert a felhõ/köd/pára gyak. lenullázza a rendszert...
Ezen felül idõjárásfüggõ, tehát az év 2/3-ban a világ nagy részén - már elnézést - de a hajadra kenheted az egészet, mert a felhõ/köd/pára gyak. lenullázza a rendszert...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61089
A Red Flag gyakorlatokon az akkor jenki F-16C/D gépek rendszerei sem nagyon boldogultak a Raptorral szemben...
Tény, de mindig bölcsebb úgy fejleszteni, hogy az ellenfél pontos képességei nem ismertek.
Teljesen ideális körülmények között tud 20 km távolságig mérni és egyszerre csak egy célt. Ez "picit" távol esik a radarok képességeitõl...
Viszont továbbra is sokkal nehezebben felderíthetõ.
Az otpikai távolságmérõnél kis távolság, de van a két lencse között. Az IRST esetén ilyen nincs, a szenzor szó szerint "egy pont". Nincs két referencia adatod.
Ezért hoztam fel a DAS-t és hasonló, körkörös IR érzékelõ rendszereket, és nem az IRST-t.
A két említett fegyver WVR kategória, MCG meg aktív / félaktív radarvezérlésû rakétánál kell.
Az AIM-9X Block 2 és az AIM-132 is már bír kétirányú adatkapcsolattal, ezzel lehetséges a LoaL, és ezt lehet szükség esetén MCG-nek tekinteni.
Tény, de mindig bölcsebb úgy fejleszteni, hogy az ellenfél pontos képességei nem ismertek.
Teljesen ideális körülmények között tud 20 km távolságig mérni és egyszerre csak egy célt. Ez "picit" távol esik a radarok képességeitõl...
Viszont továbbra is sokkal nehezebben felderíthetõ.
Az otpikai távolságmérõnél kis távolság, de van a két lencse között. Az IRST esetén ilyen nincs, a szenzor szó szerint "egy pont". Nincs két referencia adatod.
Ezért hoztam fel a DAS-t és hasonló, körkörös IR érzékelõ rendszereket, és nem az IRST-t.
A két említett fegyver WVR kategória, MCG meg aktív / félaktív radarvezérlésû rakétánál kell.
Az AIM-9X Block 2 és az AIM-132 is már bír kétirányú adatkapcsolattal, ezzel lehetséges a LoaL, és ezt lehet szükség esetén MCG-nek tekinteni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61088
Bocsi, de nagyon leragadsz megint a Szu-27 család régebbi, és MiG-29 família képességeinél. Nem szabad abból kiindulni, hogy na, az ellenfél úgy se fog észrevenni, mert elavult a legtöbb szóba jöhetõ ellenséges gép.
Nem ragadtam le, megemlítettem. A Red Flag gyakorlatokon az akkor jenki F-16C/D gépek rendszerei sem nagyon boldogultak a Raptorral szemben...
Pardon, de a legtöbb modern IRST egyben egy lézeres távolságmérõvel is rendelkezik
Teljesen ideális körülmények között tud 20 km távolságig mérni és egyszerre csak egy célt. Ez "picit" távol esik a radarok képességeitõl...
Az otpikai távolságmérõnél kis távolság, de van a két lencse között. Az IRST esetén ilyen nincs, a szenzor szó szerint "egy pont". Nincs két referencia adatod.
Ez esetben azt mondod, hogy a britek AIM-132 mániája (és az USA AIM-9X2 programja) kvázi felesleges?
Ezt a kérdést nem is értem. A két említett fegyver WVR kategória, MCG meg aktív / félaktív radarvezérlésû rakétánál kell.
Nem ragadtam le, megemlítettem. A Red Flag gyakorlatokon az akkor jenki F-16C/D gépek rendszerei sem nagyon boldogultak a Raptorral szemben...
Pardon, de a legtöbb modern IRST egyben egy lézeres távolságmérõvel is rendelkezik
Teljesen ideális körülmények között tud 20 km távolságig mérni és egyszerre csak egy célt. Ez "picit" távol esik a radarok képességeitõl...
Az otpikai távolságmérõnél kis távolság, de van a két lencse között. Az IRST esetén ilyen nincs, a szenzor szó szerint "egy pont". Nincs két referencia adatod.
Ez esetben azt mondod, hogy a britek AIM-132 mániája (és az USA AIM-9X2 programja) kvázi felesleges?
Ezt a kérdést nem is értem. A két említett fegyver WVR kategória, MCG meg aktív / félaktív radarvezérlésû rakétánál kell.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61087
Radar használatakor valóban észlelhet az ellenfél RWR-je - csak a mai top jenki radarok LPI üzemmódja esetén a régi RWR-ek labdába nem rúgnak, de az orosz gépeknél a sima AN/APG-70-ent sem észlelte egyes esetekben - de az alapján tûzvezetéshez szükséges adatot tudtommal egyetlen gép sem képes számolni önerõbõl. A távolság enyéhnszólva csak becsült az RWR-nál, az iránymérés pontossága jó, ha 1 fok.
Bocsi, de nagyon leragadsz megint a Szu-27 család régebbi, és MiG-29 família képességeinél. Nem szabad abból kiindulni, hogy na, az ellenfél úgy se fog észrevenni, mert elavult a legtöbb szóba jöhetõ ellenséges gép. Ez elkényelmesít, és óvatlanná tesz. A J-10B és a J-11B/BS és J-16 esetében egyértelmûen sokkal komolyabb EW rendszerek kerülnek/kerültek beépítésre, amelyek pontos képességei nem ismertek.
A HTKA fórumon már elvitáztam egy "zsenivel" arról, hogy IRST-nél pont ugyanez a gond. Hiába van IR jelerõsséged és mért irányod - alá RWR -, abból nem lesz céltávolság sem sebesség, a realtív elmozdulásból nem számolható vissza, mert a felírt egyenletrendszernek végtelen számú megoldása van, mert eggyel több ismertelen van, mint egyenlet. Eltérõ paraméterekel ugyanaz a realtív elmozdulás jöhet ki.
Pardon, de a legtöbb modern IRST egyben egy lézeres távolságmérõvel is rendelkezik, tehát távolságot ideális esetben képesek meghatározni (nyilván bizonyos körülmények között, hiszen a lézeres távolságmérés is erõsen idõjárásfüggõ, ahogy az IR alapú felderítés is). Persze a lézer is felderíthetõ, de itt is vannak passzív megoldások. A sebesség becslésére pedig a TMA (Target Motion Analysis) szolgál, és a haditengerészeteknél évtizedek óta foglalkoznak a passzív szonárrendszerek kapcsán vele. Ugyebár ott ugyanez zajlik pepitában, csak infravörös hullámhossz helyett a hangok hullámhosszán. A hajókon a passzív infravörös távolságmérés már jó ideje reális, az optikai távolságmérõk elvére építve (egy régebbi rövid cikk errõl). Itt pedig egy komolyabb anyag a TMA-ról.
Ne feledjük, hogy a DAS-hoz hasonló rendszerekkel már nem elképzelhetetlen, hogy egyetlen gép is "kiháromszögelje" a cél távolságát. Nyilván elég pontatlanul a radarhoz képest, de teljesen passzív módon.
Tehát RWR alapján azt tudja, hogy "arra valahol" van egy gép, és kb. ennyi. A stealth gép azon képességé, hogy radar nem észleli és indítani sem lehet rá, a radar használata nem szünteti meg. Hoppá... Ezen felül mivel fasza data link van valójában egyetlen gép is képes több másiknak célt kijelölni és MCG-t adni. Méh nagyobb hoppá...
Ez azonban kétélû fegyver, hiszen az ellenfél is rendelkezhet kétirányú adatkapcsolattal.
Ha az ellen meg lekapcsolja a radart vagy szakaszosan használja, akkor elég nehéz MCG-t számolni. Tehát, még ha mûködik is a háromszögelés a rakéta egy virtuális pontot közeljtene meg és nem egy valóban észlelt célpontot.
Ez esetben azt mondod, hogy a britek AIM-132 mániája (és az USA AIM-9X2 programja) kvázi felesleges?
Bocsi, de nagyon leragadsz megint a Szu-27 család régebbi, és MiG-29 família képességeinél. Nem szabad abból kiindulni, hogy na, az ellenfél úgy se fog észrevenni, mert elavult a legtöbb szóba jöhetõ ellenséges gép. Ez elkényelmesít, és óvatlanná tesz. A J-10B és a J-11B/BS és J-16 esetében egyértelmûen sokkal komolyabb EW rendszerek kerülnek/kerültek beépítésre, amelyek pontos képességei nem ismertek.
A HTKA fórumon már elvitáztam egy "zsenivel" arról, hogy IRST-nél pont ugyanez a gond. Hiába van IR jelerõsséged és mért irányod - alá RWR -, abból nem lesz céltávolság sem sebesség, a realtív elmozdulásból nem számolható vissza, mert a felírt egyenletrendszernek végtelen számú megoldása van, mert eggyel több ismertelen van, mint egyenlet. Eltérõ paraméterekel ugyanaz a realtív elmozdulás jöhet ki.
Pardon, de a legtöbb modern IRST egyben egy lézeres távolságmérõvel is rendelkezik, tehát távolságot ideális esetben képesek meghatározni (nyilván bizonyos körülmények között, hiszen a lézeres távolságmérés is erõsen idõjárásfüggõ, ahogy az IR alapú felderítés is). Persze a lézer is felderíthetõ, de itt is vannak passzív megoldások. A sebesség becslésére pedig a TMA (Target Motion Analysis) szolgál, és a haditengerészeteknél évtizedek óta foglalkoznak a passzív szonárrendszerek kapcsán vele. Ugyebár ott ugyanez zajlik pepitában, csak infravörös hullámhossz helyett a hangok hullámhosszán. A hajókon a passzív infravörös távolságmérés már jó ideje reális, az optikai távolságmérõk elvére építve (egy régebbi rövid cikk errõl). Itt pedig egy komolyabb anyag a TMA-ról.
Ne feledjük, hogy a DAS-hoz hasonló rendszerekkel már nem elképzelhetetlen, hogy egyetlen gép is "kiháromszögelje" a cél távolságát. Nyilván elég pontatlanul a radarhoz képest, de teljesen passzív módon.
Tehát RWR alapján azt tudja, hogy "arra valahol" van egy gép, és kb. ennyi. A stealth gép azon képességé, hogy radar nem észleli és indítani sem lehet rá, a radar használata nem szünteti meg. Hoppá... Ezen felül mivel fasza data link van valójában egyetlen gép is képes több másiknak célt kijelölni és MCG-t adni. Méh nagyobb hoppá...
Ez azonban kétélû fegyver, hiszen az ellenfél is rendelkezhet kétirányú adatkapcsolattal.
Ha az ellen meg lekapcsolja a radart vagy szakaszosan használja, akkor elég nehéz MCG-t számolni. Tehát, még ha mûködik is a háromszögelés a rakéta egy virtuális pontot közeljtene meg és nem egy valóban észlelt célpontot.
Ez esetben azt mondod, hogy a britek AIM-132 mániája (és az USA AIM-9X2 programja) kvázi felesleges?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61086
Elvi szinten ha lopakodsz, akkor nem radar, hanem infravörös önirányítású rakétát kellene indítanod, ha nem akarod, hogy felfedezzenek.
Bocs, de ez így nagyon nem igaz. Radar használatakor valóban észlelhet az ellenfél RWR-je - csak a mai top jenki radarok LPI üzemmódja esetén a régi RWR-ek labdába nem rúgnak, de az orosz gépeknél a sima AN/APG-70-ent sem észlelte egyes esetekben - de az alapján tûzvezetéshez szükséges adatot tudtommal egyetlen gép sem képes számolni önerõbõl. A távolság enyéhnszólva csak becsült az RWR-nál, az iránymérés pontossága jó, ha 1 fok.
A HTKA fórumon már elvitáztam egy "zsenivel" arról, hogy IRST-nél pont ugyanez a gond. Hiába van IR jelerõsséged és mért irányod - alá RWR -, abból nem lesz céltávolság sem sebesség, a realtív elmozdulásból nem számolható vissza, mert a felírt egyenletrendszernek végtelen számú megoldása van, mert eggyel több ismertelen van, mint egyenlet. Eltérõ paraméterekel ugyanaz a realtív elmozdulás jöhet ki.
Persze nekiállhatsz becsülgetni, de még azzal is iraglamatlan nagyságú légterek jönnek ki, ahol a gép lehet és minden manõvere azonnal megváltoztatja ezt. Nincs az az adatbeviteli módszer és pilóta agy, ami képes lenne lépéstartani azzal, hogy mit állítson be, mit becsüljön és hova merjen egyáltalán rakétát indítani.
Tehát RWR alapján azt tudja, hogy "arra valahol" van egy gép, és kb. ennyi. A stealth gép azon képességé, hogy radar nem észleli és indítani sem lehet rá, a radar használata nem szünteti meg. Hoppá... Ezen felül mivel fasza data link van valójában egyetlen gép is képes több másiknak célt kijelölni és MCG-t adni. Méh nagyobb hoppá...
Elméletileg el tudnék képzelni egy rendszert, ahol több gép RWR-je alapján a data link segítségével háromszögelnek, de a probléma látszólagos egyszerûsége ellenére ilyen képesség megteremtésérõl nem is hallottam. Még az ûberfrankó Gripenen sincs ilyen vagy csak letagadják. Még ezzel is az lenne a gond, hogy ez folyamatosan fenn kell tartani ahhoz, hogy MCG jel legyen. Ha az ellen meg lekapcsolja a radart vagy szakaszosan használja, akkor elég nehéz MCG-t számolni. Tehát, még ha mûködik is a háromszögelés a rakéta egy virtuális pontot közeljtene meg és nem egy valóban észlelt célpontot.
Bocs, de ez így nagyon nem igaz. Radar használatakor valóban észlelhet az ellenfél RWR-je - csak a mai top jenki radarok LPI üzemmódja esetén a régi RWR-ek labdába nem rúgnak, de az orosz gépeknél a sima AN/APG-70-ent sem észlelte egyes esetekben - de az alapján tûzvezetéshez szükséges adatot tudtommal egyetlen gép sem képes számolni önerõbõl. A távolság enyéhnszólva csak becsült az RWR-nál, az iránymérés pontossága jó, ha 1 fok.
A HTKA fórumon már elvitáztam egy "zsenivel" arról, hogy IRST-nél pont ugyanez a gond. Hiába van IR jelerõsséged és mért irányod - alá RWR -, abból nem lesz céltávolság sem sebesség, a realtív elmozdulásból nem számolható vissza, mert a felírt egyenletrendszernek végtelen számú megoldása van, mert eggyel több ismertelen van, mint egyenlet. Eltérõ paraméterekel ugyanaz a realtív elmozdulás jöhet ki.
Persze nekiállhatsz becsülgetni, de még azzal is iraglamatlan nagyságú légterek jönnek ki, ahol a gép lehet és minden manõvere azonnal megváltoztatja ezt. Nincs az az adatbeviteli módszer és pilóta agy, ami képes lenne lépéstartani azzal, hogy mit állítson be, mit becsüljön és hova merjen egyáltalán rakétát indítani.
Tehát RWR alapján azt tudja, hogy "arra valahol" van egy gép, és kb. ennyi. A stealth gép azon képességé, hogy radar nem észleli és indítani sem lehet rá, a radar használata nem szünteti meg. Hoppá... Ezen felül mivel fasza data link van valójában egyetlen gép is képes több másiknak célt kijelölni és MCG-t adni. Méh nagyobb hoppá...
Elméletileg el tudnék képzelni egy rendszert, ahol több gép RWR-je alapján a data link segítségével háromszögelnek, de a probléma látszólagos egyszerûsége ellenére ilyen képesség megteremtésérõl nem is hallottam. Még az ûberfrankó Gripenen sincs ilyen vagy csak letagadják. Még ezzel is az lenne a gond, hogy ez folyamatosan fenn kell tartani ahhoz, hogy MCG jel legyen. Ha az ellen meg lekapcsolja a radart vagy szakaszosan használja, akkor elég nehéz MCG-t számolni. Tehát, még ha mûködik is a háromszögelés a rakéta egy virtuális pontot közeljtene meg és nem egy valóban észlelt célpontot.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61085
Az, hogy az AIM-120C/D esetén feltehetõen szoftveres az indítás, még egy dolog, de mi az AIM-9X-rõl beszélünk, ahol a jelek szerint ez nem opció. Ennyi.
Ha csak annyi lenne, hogy felrakják a rakétát, és már mûködik is, akkor aligha lenne szükség az AIM-132-höz külön trapéz módon kinyíló indítósín, és az F-35 régi brossuráiban is szerepelt volna az AIM-9X a belsõ térbõl indítható fegyverek között.
Ehhez képest az AIM-132 sem szerepelt már a 2012-es adatok szerint a belsõ fegyvertérbõl indítható fegyverek között. Az F-35C esetében is csak külsõként (akkor még nem dõlt el, hogy végül F-35B-t akarnak a britek).
Szabadjon megjegyezni, hogy bár látszólag bagatel dologról lenne szó, hiszen az AIM-120 képességei igen impresszívek, az F-35 csak külsõ (nem "lopakodó") függesztményként vihet magával passzív irányítású rakétát. Elvi szinten ha lopakodsz, akkor nem radar, hanem infravörös önirányítású rakétát kellene indítanod, ha nem akarod, hogy felfedezzenek. Ez az egyik ok, amiért a britek nagyon is kardoskodtak az AIM-132 mellett, amely ráadásul nagyobb hatótávval bír, mint az AIM-9X. Ehhez képest elõször a 4 belsõ AIM-132 elhelyezést adták fel, hogy az SDD keretein belül egy komoly fejtörést okozó problémával kevesebb legyen (és így csak az ajtókon lévõ 5-ös és 7-es pillonokról lehessen indítani belülrõl AIM-132-est). Utána most a jelek szerint feladták a belsõ ASRAAM indítást úgy anblokk.
Én kétlem, hogy olyan egyszerûen megoldható problémáról lenne szó. Nem az, az F-22A esetében is sok fejtörést okozott az AIM-9 indítás.
Ha csak annyi lenne, hogy felrakják a rakétát, és már mûködik is, akkor aligha lenne szükség az AIM-132-höz külön trapéz módon kinyíló indítósín, és az F-35 régi brossuráiban is szerepelt volna az AIM-9X a belsõ térbõl indítható fegyverek között.
Ehhez képest az AIM-132 sem szerepelt már a 2012-es adatok szerint a belsõ fegyvertérbõl indítható fegyverek között. Az F-35C esetében is csak külsõként (akkor még nem dõlt el, hogy végül F-35B-t akarnak a britek).
Szabadjon megjegyezni, hogy bár látszólag bagatel dologról lenne szó, hiszen az AIM-120 képességei igen impresszívek, az F-35 csak külsõ (nem "lopakodó") függesztményként vihet magával passzív irányítású rakétát. Elvi szinten ha lopakodsz, akkor nem radar, hanem infravörös önirányítású rakétát kellene indítanod, ha nem akarod, hogy felfedezzenek. Ez az egyik ok, amiért a britek nagyon is kardoskodtak az AIM-132 mellett, amely ráadásul nagyobb hatótávval bír, mint az AIM-9X. Ehhez képest elõször a 4 belsõ AIM-132 elhelyezést adták fel, hogy az SDD keretein belül egy komoly fejtörést okozó problémával kevesebb legyen (és így csak az ajtókon lévõ 5-ös és 7-es pillonokról lehessen indítani belülrõl AIM-132-est). Utána most a jelek szerint feladták a belsõ ASRAAM indítást úgy anblokk.
Én kétlem, hogy olyan egyszerûen megoldható problémáról lenne szó. Nem az, az F-22A esetében is sok fejtörést okozott az AIM-9 indítás.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61084
Továbbra sem értem, hogy mi követeli meg és definiálja mindörökké azt, hogy a AIM-9 hajtómûve azonnal induljon...? Gyanítom, hogy azért nincs olyan AIM-9 belsõ térbõl indulhatna, mert nincs rá igény. Belsõ indítású AIM-120-nál nincs olyan kábel, ami hardversen indítaná be a hajmûvet, mint pl. F-15 vagy F-18 törzsponton levõ rakétánál. Tehát akkor marad az, hogy szofveresen oldják meg a hajtómû indítását, mert ugyanaz a rakéta van a síneken, amit meg a hajtómû tol le. Mi gátolja meg, hogy az X változat szoftverét adaptálják a belsõ térhez? Technikailag szerintem semmi. Igény nincs rá, akkor nem csinálják meg "okosba". Makd ha kifizetik és lesz igény.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61083
Az F-22 esetén a AIM-9M hogyan indul? Kitolják sínt a gépbõl és úgy indul?
Itt a kép, jól látható. Egy, azt ajtó nyitása után kifelé "nézõ" sínen van a rakéta.
de nem látom be, hogy miért ne lehetne olyan AIM-9X indítás, amikor ugyanúgy kilökik a rakétát, mint az AIM-120-at.
Mert az AIM-9X rakéta hajtómûve egybõl indul, az ajtón lévõ 5-ös és 7-es pillon esetében pedig ez azt jelenti, hogy elviekben a hajtómû sugara megrongálhatja az ajtót és a gép hasát. Ezen a képen elviekben lehet látni mirõl beszélek.
Elvi szinten nekem sem tûnt úgy, hogy jujj, de vészes lenne a helyzet, de a briteknél az AIM-132 integrálás komoly kerékkötõje az egésznek - márpedig több forrás szerint is ez csak úgy megoldható, ha a britek (vagy a britek pénzébõl) készítenek egy kitolható indítósínt.
Az amerikai fegyveres erõk közül egyik sem tart igényt arra, hogy belsõ fegyvertérbõl Sidewindert tudjon indítani az F-35.
Itt a kép, jól látható. Egy, azt ajtó nyitása után kifelé "nézõ" sínen van a rakéta.
de nem látom be, hogy miért ne lehetne olyan AIM-9X indítás, amikor ugyanúgy kilökik a rakétát, mint az AIM-120-at.
Mert az AIM-9X rakéta hajtómûve egybõl indul, az ajtón lévõ 5-ös és 7-es pillon esetében pedig ez azt jelenti, hogy elviekben a hajtómû sugara megrongálhatja az ajtót és a gép hasát. Ezen a képen elviekben lehet látni mirõl beszélek.
Elvi szinten nekem sem tûnt úgy, hogy jujj, de vészes lenne a helyzet, de a briteknél az AIM-132 integrálás komoly kerékkötõje az egésznek - márpedig több forrás szerint is ez csak úgy megoldható, ha a britek (vagy a britek pénzébõl) készítenek egy kitolható indítósínt.
Az amerikai fegyveres erõk közül egyik sem tart igényt arra, hogy belsõ fegyvertérbõl Sidewindert tudjon indítani az F-35.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61082
Nem teljesen értem, hogy a DAS + AIM-9X esetén mi is az elvárás. Miért ne mûködjön az AIM-9X keresõfeje? Azért van a rakétán. Mivel pedig passzív, a mûködésének késleltetésének semmi indoka nincs. 😊
Ezt nem vágon. Az F-35 nem királykategóriás manõverezõképességének egyik indoklása pontosan az volt, hogy a szenzorfúzió általi helyzetkép és HOBS képesség miatt nincs is rá szükség. Namármost úgy nincs értelme a HOBS képességnek, ha nem pársoul alacsony észlelhetõséggel, mert az egész gép alapkoncepciója az, hogy stealth...
Az F-22 esetén a AIM-9M hogyan indul? Kitolják sínt a gépbõl és úgy indul? Ha igen, akkor ez nem megy F-35-nél, de nem látom be, hogy miért ne lehetne olyan AIM-9X indítás, amikor ugyanúgy kilökik a rakétát, mint az AIM-120-at.
Ezt nem vágon. Az F-35 nem királykategóriás manõverezõképességének egyik indoklása pontosan az volt, hogy a szenzorfúzió általi helyzetkép és HOBS képesség miatt nincs is rá szükség. Namármost úgy nincs értelme a HOBS képességnek, ha nem pársoul alacsony észlelhetõséggel, mert az egész gép alapkoncepciója az, hogy stealth...
Az F-22 esetén a AIM-9M hogyan indul? Kitolják sínt a gépbõl és úgy indul? Ha igen, akkor ez nem megy F-35-nél, de nem látom be, hogy miért ne lehetne olyan AIM-9X indítás, amikor ugyanúgy kilökik a rakétát, mint az AIM-120-at.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61081
Az F-35 ugyanúgy, mint az F-22A, pneumatikus módon oldja a fegyvereit, ám túlzás lenne azt mondani, hogy "kilöki", a kinyíló ajtón lévõ két AIM-120 indítására szolgáló sín pont azért "kerül ki" a gép testébõl, hogy eleve minél messzebb kerüljön a rakéta a gép sárkányszerkezétõl. Pont ezért érdekes kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen manõverek mellett lehet egyáltalán indítani a bombatérbõl rakétát. Például mi a helyzet, ha háton repül a gép indításkor, pláne, ha a 4 és 8-as (a két másik belsõ függesztési pont) pillonokról akar indítani.
Az AIM-9X esetén meg kell jegyezni, hogy az az F-35 esetében amúgy is csak külsõ függesztéssel mehet, mivel az F-35 belsõ indítósínjein nem lehet rakétahajtómûvet indítani, márpedig az AIM-9X és az AIM-132 is azonnal indítja a hajtómûvét, nem úgy, ahogy a videón is látható AIM-120 (és Meteor), amely az indítás után egy-két másodpercig még csak "vitorlázik" és eltávolodik a géptõl. Szóval a LoaL csak extrém körülmények között reális.
Nem teljesen értem, hogy a DAS + AIM-9X esetén mi is az elvárás. Miért ne mûködjön az AIM-9X keresõfeje? Azért van a rakétán. Mivel pedig passzív, a mûködésének késleltetésének semmi indoka nincs. 😊
Egyetlen ellenpélda az, ha a lézeres önvédelmi rendszerek elterjednek (amik egy viszonylag gyenge lézernyalábbal megvakítják a rakéta infravörös keresõfejét), így lenne értelme a dolognak. Itt két fontos gond lép fel. Egyfelõl a rakéta nem lesz önirányító, és kell egy adatkapcsolat a gép és a rakéta között, ami zavarható. A másik probléma az, hogy akkor nem is kell a rakéta keresõfej (olcsóbb lehet), viszont a gépnek követnie kell a rakétát és a célt is, és a szükséges irányváltoztatásokra parancsot adni a rakétának, tehát új rakéta célszerû (akár csak egy olyan AMRAAM vagy Sidewinder verzió, amely keresõfej helyett csak irányítófej és adatkapcsolattal rendelkezik). A harmadik probléma, hogy ha a rakéta infravörös keresõfejét lehet zavarni, megvakítani, akkor a DAS érzékelõit is meglehet...
Az AIM-9X esetén meg kell jegyezni, hogy az az F-35 esetében amúgy is csak külsõ függesztéssel mehet, mivel az F-35 belsõ indítósínjein nem lehet rakétahajtómûvet indítani, márpedig az AIM-9X és az AIM-132 is azonnal indítja a hajtómûvét, nem úgy, ahogy a videón is látható AIM-120 (és Meteor), amely az indítás után egy-két másodpercig még csak "vitorlázik" és eltávolodik a géptõl. Szóval a LoaL csak extrém körülmények között reális.
Nem teljesen értem, hogy a DAS + AIM-9X esetén mi is az elvárás. Miért ne mûködjön az AIM-9X keresõfeje? Azért van a rakétán. Mivel pedig passzív, a mûködésének késleltetésének semmi indoka nincs. 😊
Egyetlen ellenpélda az, ha a lézeres önvédelmi rendszerek elterjednek (amik egy viszonylag gyenge lézernyalábbal megvakítják a rakéta infravörös keresõfejét), így lenne értelme a dolognak. Itt két fontos gond lép fel. Egyfelõl a rakéta nem lesz önirányító, és kell egy adatkapcsolat a gép és a rakéta között, ami zavarható. A másik probléma az, hogy akkor nem is kell a rakéta keresõfej (olcsóbb lehet), viszont a gépnek követnie kell a rakétát és a célt is, és a szükséges irányváltoztatásokra parancsot adni a rakétának, tehát új rakéta célszerû (akár csak egy olyan AMRAAM vagy Sidewinder verzió, amely keresõfej helyett csak irányítófej és adatkapcsolattal rendelkezik). A harmadik probléma, hogy ha a rakéta infravörös keresõfejét lehet zavarni, megvakítani, akkor a DAS érzékelõit is meglehet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61080
De, simán megfordul.
0:29-tõl.
Tized sec alatt már 90 fokos eltérése van sebességvektornak. Kis sebességen a rakéta tömegéhez képest még csökkentve is irdatlan nagy tolóerõ van, ami pillanatok alatt megváltoztatja a rakéta haladási irányát. Nézed meg bármely AIM-9X lövészetet, döbbenetes, hogy mit tud. (Ez igaz minden TVC-s légiharcrakétára.)
A TVC lényege az, hogy a tolóerõ nagy részét kis sebességnél képes igen hamar a célpont felé mutató vektorrá tenni. Kicsit vicces, de igaz, hogy a hagyományos kis hatótávolságú légiharc rakétánál baj, hogy gyorsan és nagy tolóerõt ad le a rakéta hajtómûve. Mivel a rakéta max G és kormányerõje is korlátozott, a nagy hosszirányú tengely irányú gyorsulás hátrány, mert egyre nagyobb erõ vagyis energiaveszteség kell a fordulóhoz, már ha egyáltalán van hozzá elég kormányerõ, ami a sebeségtõl függ.
Az izraeli Python-5 úgy indítható hátrafelé, hogy nem TVC-s a hajtómûje, csak extrém nagy kormányfelületek és igen lassú égésidejû és alcsonyan tolóerõjû rakéta. Az AIM-9L/M esetén a hajtómû kb. 5 másodpercig üzemel nagy, 2500 font tolóerõ. A Python-5-nél meg asszem 12-13 sec teljes hajtómû üzemidõ. A leadott impulzus ettõl még lehet azonos, csak éppen az eltérõ tolóerõ karakterisztika nagyon eltérõ paramétereket bizosít.
Az F-15 cikk az AIM-7F/M kapcsán foglalkozik azzal, hogy a teljes impuzlus leadásának milyen következémnyei vannak, a hajtómû mûködési ideje és tolóerõ tekintetében.
A Falcon 4. szimultáor családdal jól modellezhetõ az, hogy ha van kormányerõ és kicsi a kezdeti gyorsulás, akkor milyen jól képes elméletben fordulni egy rakéta.
0:29-tõl.
Tized sec alatt már 90 fokos eltérése van sebességvektornak. Kis sebességen a rakéta tömegéhez képest még csökkentve is irdatlan nagy tolóerõ van, ami pillanatok alatt megváltoztatja a rakéta haladási irányát. Nézed meg bármely AIM-9X lövészetet, döbbenetes, hogy mit tud. (Ez igaz minden TVC-s légiharcrakétára.)
A TVC lényege az, hogy a tolóerõ nagy részét kis sebességnél képes igen hamar a célpont felé mutató vektorrá tenni. Kicsit vicces, de igaz, hogy a hagyományos kis hatótávolságú légiharc rakétánál baj, hogy gyorsan és nagy tolóerõt ad le a rakéta hajtómûve. Mivel a rakéta max G és kormányerõje is korlátozott, a nagy hosszirányú tengely irányú gyorsulás hátrány, mert egyre nagyobb erõ vagyis energiaveszteség kell a fordulóhoz, már ha egyáltalán van hozzá elég kormányerõ, ami a sebeségtõl függ.
Az izraeli Python-5 úgy indítható hátrafelé, hogy nem TVC-s a hajtómûje, csak extrém nagy kormányfelületek és igen lassú égésidejû és alcsonyan tolóerõjû rakéta. Az AIM-9L/M esetén a hajtómû kb. 5 másodpercig üzemel nagy, 2500 font tolóerõ. A Python-5-nél meg asszem 12-13 sec teljes hajtómû üzemidõ. A leadott impulzus ettõl még lehet azonos, csak éppen az eltérõ tolóerõ karakterisztika nagyon eltérõ paramétereket bizosít.
Az F-15 cikk az AIM-7F/M kapcsán foglalkozik azzal, hogy a teljes impuzlus leadásának milyen következémnyei vannak, a hajtómû mûködési ideje és tolóerõ tekintetében.
A Falcon 4. szimultáor családdal jól modellezhetõ az, hogy ha van kormányerõ és kicsi a kezdeti gyorsulás, akkor milyen jól képes elméletben fordulni egy rakéta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61079
Gondolom F35nél is kitaláltak vmit a kilökésre, eltávolodásra vicces lenne ha nem... csodás fika cikk kerekedne benne auspoweren. 😄
"Az indítás után tized -egy másodpercen belül a célt meg kell találnia a rakétának."
Ez így biztos nem áll ha hátrafele indítja tized max 1secen belûl meg se fordul az az aim.
Tudtommal a DAS kvázi magában képes lesz célravezetni az AIM9Xet ha tetszik seekernek legvégsõ szakaszig nem is kell mûködnie. Hogy hogy nevezed azt, hogy mivel az mindegy. Ha pedig igen akkor mért ne tudná ezt megtenni amraamal is. Amirõl nem olvastam sehol, de adja magát. Igazából ez az izgi.
"Az indítás után tized -egy másodpercen belül a célt meg kell találnia a rakétának."
Ez így biztos nem áll ha hátrafele indítja tized max 1secen belûl meg se fordul az az aim.
Tudtommal a DAS kvázi magában képes lesz célravezetni az AIM9Xet ha tetszik seekernek legvégsõ szakaszig nem is kell mûködnie. Hogy hogy nevezed azt, hogy mivel az mindegy. Ha pedig igen akkor mért ne tudná ezt megtenni amraamal is. Amirõl nem olvastam sehol, de adja magát. Igazából ez az izgi.
#61078
Senki nem mondta, hogy 55 fokos AoA esetén lehet indítani rakétát... <#zavart1> Igazság szerint elég nehéz olyan helyzetet elképzelni, amikor az F-35 ekkora állásszöggel repül és van cél, amire indítani kell. Az F-22-nél munkahenger löki ki a rakétát, ezért elég nagy állsszög esetén is mehet az indítás. Ebbõl a videóból én nem tudom megítélni, hogy az F-35 esetén ez hogyan történik. 55 fokos állásszög lehet vízszintes repülés közben de nagyon rövid ideig talán fordulóban is, bár ez elég hihetetlen lenne, még átmeneti állásszögnek is. Ha átmeenti és betépés közben indul a rakéta, akkor gyak. a gép kihajítja magából a rakétát.
Az AIM-120 HOBS indítási képességét már 7-8 éve elkezdték felfelé gyúrni, hogy a BVR / WVR átmenetben is használhatóbb legyen, de hogy a célkijelölés lehetséges -e radar nélkül autonóm indítással, azt nem tudom. Más gép átlag adott adatokkal a rakéta kaphat MCG-t ás indítani is lehet, az AF alatt ezt mát bemutatták az F-16 MLU-val. Persze a jelenlegi ARMAAM-ok antennái miatt korlátozott térrész (kúp adott csúcs szöggel) amin belülm más géptõl kaphat MCG-t. Asszem ez +/- 30 fok, de a jövõben az D változaton +/ 60 fok lesz emlékeim szerint.
Az AIM-9X esetén nincs valódi MCG, mert a LoAL esetén szó nincs arról, hogy akár 10-20 vagy extrém esetben akár 30-40 másodperces passzív szakasza lenne a rakétának, mint az AIM-120-nál a radar bekapcsolása elõtt. Az indítás után tized -egy másodpercen belül a célt meg kell találnia a rakétának. A rakéta teljes repülési ideje reálisan 12-14 sec a kinematikai + IR szenzor képessége miatt. Az AIM-9M belsõ energiaellátása nagyságrendeileg annyi lehet, mint az R-73-én, aminél ez 23-26 sec.
Az AIM-120 HOBS indítási képességét már 7-8 éve elkezdték felfelé gyúrni, hogy a BVR / WVR átmenetben is használhatóbb legyen, de hogy a célkijelölés lehetséges -e radar nélkül autonóm indítással, azt nem tudom. Más gép átlag adott adatokkal a rakéta kaphat MCG-t ás indítani is lehet, az AF alatt ezt mát bemutatták az F-16 MLU-val. Persze a jelenlegi ARMAAM-ok antennái miatt korlátozott térrész (kúp adott csúcs szöggel) amin belülm más géptõl kaphat MCG-t. Asszem ez +/- 30 fok, de a jövõben az D változaton +/ 60 fok lesz emlékeim szerint.
Az AIM-9X esetén nincs valódi MCG, mert a LoAL esetén szó nincs arról, hogy akár 10-20 vagy extrém esetben akár 30-40 másodperces passzív szakasza lenne a rakétának, mint az AIM-120-nál a radar bekapcsolása elõtt. Az indítás után tized -egy másodpercen belül a célt meg kell találnia a rakétának. A rakéta teljes repülési ideje reálisan 12-14 sec a kinematikai + IR szenzor képessége miatt. Az AIM-9M belsõ energiaellátása nagyságrendeileg annyi lehet, mint az R-73-én, aminél ez 23-26 sec.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61077
biztos, hogy sok feltétel kombinációja, nem csak idõ pl megnézném majd, hogy indítja avval az ominozus 55fokos angle of attack esetén, érdekes lehet a logikája, vagy ha a célpont a gép "felett" van, vagy...
vszeg nem csak sok paraméter és/vagyja dönt hanem, vszeg vmilyen szintû pl fuzzy is van a dologban.
és ami izgat, hogy a DAS ahogy az AIM-9Xet úgy az amraamot is célra tudja e majd vezetni. Ha AIM9Xnek tud MCGt adni akkor végülis amraamnak mért ne tudna.
Vhol érdekes, hogy ilyen hihetetlen képességeket/elõrelépést zsufoltak bele egy ilyen pici gépbe.
vszeg nem csak sok paraméter és/vagyja dönt hanem, vszeg vmilyen szintû pl fuzzy is van a dologban.
és ami izgat, hogy a DAS ahogy az AIM-9Xet úgy az amraamot is célra tudja e majd vezetni. Ha AIM9Xnek tud MCGt adni akkor végülis amraamnak mért ne tudna.
Vhol érdekes, hogy ilyen hihetetlen képességeket/elõrelépést zsufoltak bele egy ilyen pici gépbe.
#61076
Az szeritnem csak természetes billegés, a kormánylapok ilyenkor még nem mûködnek. Amennyire tudom a rakéta belsõ energiaellátása jellemzõen a hajtómû indításával egyszerre megy, addig azok mozgatása nem lehetséges.
A szárnyon levõ rakéta csak súlymakett vagy radarkeresztmetszet növelõ eszköz lehet. Az utóbbi lehet a valószínû, mert súlymakett hordozásának sok értelme nincs.
A szárnyon levõ rakéta csak súlymakett vagy radarkeresztmetszet növelõ eszköz lehet. Az utóbbi lehet a valószínû, mert súlymakett hordozásának sok értelme nincs.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61075
Az AIM-120 már a rakétamotor indítása elõtt is manõverezett (használta a kormánylapokat)? Arra gondolok, hogy mikor elkezdett zuhanni, akkor a rakéta lenyomta az orrát, aztán visszahozta.
A szárnyak végén alul milyen rakéta van és oldalról nézve miért zár be akkora szöget annak a rakétának a hossztengelye az F-35A hossztengelyével? Szokatlan. Felülrõl nézve is szöget zárnak be a hossztengelyeik? F/A–18E/F-rõl olvastam, hogy a bombákat hordja így. Megnöveli a fogyasztást, de kizárja a lehetõségét, hogy leoldás (vagy indítás?) után a bombák a géphez csapódjanak.
A szárnyak végén alul milyen rakéta van és oldalról nézve miért zár be akkora szöget annak a rakétának a hossztengelye az F-35A hossztengelyével? Szokatlan. Felülrõl nézve is szöget zárnak be a hossztengelyeik? F/A–18E/F-rõl olvastam, hogy a bombákat hordja így. Megnöveli a fogyasztást, de kizárja a lehetõségét, hogy leoldás (vagy indítás?) után a bombák a géphez csapódjanak.
#61074
#61073
Mivel ma már minden szoftveres sanszosan az indítási paraméterekkel veszi figyelembe, hogy mikor.
Az F-15 cikkemet elolvasva láthatod, hogy a külsõ függesztésnél a nem sínes indításnál milyen "hardveres védelem" volt és van elvilag talán ma is az AIM-120-nál.
Az F-15 cikkemet elolvasva láthatod, hogy a külsõ függesztésnél a nem sínes indításnál milyen "hardveres védelem" volt és van elvilag talán ma is az AIM-120-nál.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61072
A rakétamotor milyen feltétel hatására indul a felvételen? Bizonyos távolság az F-35A-tól; bizonyos idõ eltelte az F-35A-ról való leválástól; több feltétel kombinációja?
Az látszik, hogy amikor zuhanni kezd, akkor az orrát leereszti, aztán visszahúzza és pont akkor indul be, mikor már stabilan repül.
Az látszik, hogy amikor zuhanni kezd, akkor az orrát leereszti, aztán visszahúzza és pont akkor indul be, mikor már stabilan repül.
#61071
#61070
Mekkora is az F-16C/D beépített generátorának teljesítménye? 40/60KVA. Szóval az is összesen tud kb. 35/50kW elektromos teljesítményt leadni. Ez megy mindenhova, fedélzeti elektronika, légkondi, radar, stb.
Miért olyan hihetetlen, hogy a Szu-30MK* széria nem képes egy 5kW állandó és 20kW csúcsteljesítményû radart kiszolgálni?
Miért olyan hihetetlen, hogy a Szu-30MK* széria nem képes egy 5kW állandó és 20kW csúcsteljesítményû radart kiszolgálni?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61069
A hazánkban is használt, nagy, 1-2MW impulzus teljesítményû földi radarokat is általában 30kW-os generátorokról etették, úgy, hogy a generátorok nem csak a radart, de a kiszolgáló elektronikát is ellátták...
Tudom. A beépített teljesítmény akkor is egy vicc. 5 kW az nulla. Kizárt, hogy egy gép elektromos rendszere ne tudná vagy ne tudják ezt megoldani..
Tudom. A beépített teljesítmény akkor is egy vicc. 5 kW az nulla. Kizárt, hogy egy gép elektromos rendszere ne tudná vagy ne tudják ezt megoldani..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61068
Elektromos teljesítményrõl beszélünk, nem impulzus teljesítményrõl, és igen, az Ibrisz E olyan 5kW átlagost és 20kW max. teljesítményt tud, ugyanez a Zsuk MSz/MFSz esetében 2 és 8kW.
Forrás
A hazánkban is használt, nagy, 1-2MW impulzus teljesítményû földi radarokat is általában 30kW-os generátorokról etették, úgy, hogy a generátorok nem csak a radart, de a kiszolgáló elektronikát is ellátták...
Forrás
A hazánkban is használt, nagy, 1-2MW impulzus teljesítményû földi radarokat is általában 30kW-os generátorokról etették, úgy, hogy a generátorok nem csak a radart, de a kiszolgáló elektronikát is ellátták...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61067
A teljesítménynél nincs valami elírás? 5 kW az túró. A MiG-25-ben 550 kW táján volt az impulzus csúcsteljesítmény. Egy gép tuti, hogy 5 kW-nál több elektromos energigát fogyaszt, ez kb. 5 porszívó teljesítménye...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61066
Megmondom õszintén nem tudom biztosan, de énszerintem a kulcs, hiszen a Barsz-hoz kötik (az Irbisz E esetében említésre kerül, de ugye valahogy senki sem kéri, hogy egy 5kW teljesítményû radart pakoljanak a Szu-30-as orrába, miközben csak ennek a felét képes a gép elektromos rendszere szolgáltatni neki).
Az N001VE/VEP és Zsuk-MSz/MSzE esetében sosincs megemlítve ez a képesség, míg a Barsz-osoknál mindig meg van jegyezve, hogy rendelkezik terepkövetés és talaj-elkerülés funkcióval. Felteszem a robotpilótát látja el információval, és a robotpilóta irányítja a gépet. Elképzelhetõ, hogy a robotpilóta amúgy rendelkezne a N001VE/VEP és a Zsuk radarok esetében is a képességgel, tehát egy radarcsere után a gép nem igényelne további átalakítást.
Az N001VE/VEP és Zsuk-MSz/MSzE esetében sosincs megemlítve ez a képesség, míg a Barsz-osoknál mindig meg van jegyezve, hogy rendelkezik terepkövetés és talaj-elkerülés funkcióval. Felteszem a robotpilótát látja el információval, és a robotpilóta irányítja a gépet. Elképzelhetõ, hogy a robotpilóta amúgy rendelkezne a N001VE/VEP és a Zsuk radarok esetében is a képességgel, tehát egy radarcsere után a gép nem igényelne további átalakítást.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61065
Ez a radar integrált funciója vagy külön eszköz van a gépben ahol van?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61064
#61061 : Igen, tudomásom szerint.
#61063 : Altípustól függ. A Szu-30MKI/MKM/SzM N011M Barsz radarja rendelkezik ilyennel, de tudomásom szerint a Szu-30MKK N001VE/VEP illetve Zsuk-MSz/MSzE radarja nem (és a Szu-30MK2 sem, bár mivel fõleg tengeri célpontok ellen szánták, így ez nem feltétlen volt elvárás tõle).
#61063 : Altípustól függ. A Szu-30MKI/MKM/SzM N011M Barsz radarja rendelkezik ilyennel, de tudomásom szerint a Szu-30MKK N001VE/VEP illetve Zsuk-MSz/MSzE radarja nem (és a Szu-30MK2 sem, bár mivel fõleg tengeri célpontok ellen szánták, így ez nem feltétlen volt elvárás tõle).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61063
A Szu-30MK család gépein van terepkövetõ radar vagy automatikus terepkövetõ rendszer?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61062
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61061
Az oroszok használják még a ZAB napalm (?) bombákat?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61060
Köszönöm a válaszokat!
#61059
Nem repülhetnek éjszaka.
ASUS P8Z68-V PRO || Intel i7 2600k @ 4.8Ghz || Corsair Vengeance LP 8GB 1600mhz || XFX HD7970 Black Edition || Cooler Master HAF 932 || Noctua NH-D14 || DELL U2311h
#61058
Tudtommal csak két honvédségi 17-es rendelkezett ezzel a képességgel. Ebbõl egyet már kiheréltek. Egy vas van még elvileg. Talán még a hajozók képesítése is megvan, de szerintem este nem használják. Homokzsákot cipelni necces este. Pláne ha ezek a hajózók nappal is hajtják a vasat.
A rendõrségnek szvsz max úgy van éjjellátó képessége, hogy pl Bp. felett tudnak követni este egy menekülõt mint a filmekben. :-)
A rendõrségnek szvsz max úgy van éjjellátó képessége, hogy pl Bp. felett tudnak követni este egy menekülõt mint a filmekben. :-)
#61057
Tehát feladat végrehajtás hivatalból nincs sötétedés után az egész országban? Honvédségiek sem repülnek éjszaka (lásd pl a mostani árvíz).
Kösz az infót!
Kösz az infót!