95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #67612 Mondjuk a festék nem tűnik túl macerásnak. A hajókat úgyis 0-24-ben festik. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67611
Igen. Ez a V-22 esetén is szükséges, ha nem is olyan mértékben, mert fel- és leszállásnál a hajtómű égéstermékei lefele távoznak (viszont ott a légcsavar rendesen hűti is ezt). A V-22 tesztelve volt a kisebb Hyuga-nál.
![]()
Egyébként nem kell túl komoly dolgokra gondolni, az amerikai hajóknál is csak egy ' Thermion'-nak nevezett festéket használnak, amit időről időre újra fel kell vinni, mert nem túl tartós. Jó megoldás nincs rá, aktív hűtéshez nincs hely és lehetőség, a passzív megoldásoknál az aszfalt alapú megoldásoknak túl forróak az égéstermékek, a beton alapú megoldásokat pedig a sós víz és levegő rövid idő alatt errodálja, a beton pedig nem javítható, szemben az aszfalttal (ie.: csak cserélni lehet, a meglévő betonborítást feltörni, és újatt önteni a helyére, ez hordozóknál nem életképes megoldás).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.02. 14:46:46 -
JanáJ #67610 Lassan szivárognak vissza az amcsi gépek. :-) -
JanáJ #67609 Már a japó hajónál? -
#67608
Köszi, akkor ez Soesterberg. Közben azt is megnéztem, hogy az nehéz is lenne, mert bezárták... -
Freeda Krueger #67607 Leeuwarden -
#67606
Elviekben a fedélzet kialakításánál figyelembe vették a nagyobb hőigényt. -
#67605
sajna fogalmam nincs, ennyi volt
We have a full house now! The last of the 12 F-15s have arrived in Holland. These F-15Cs, assigned to the 159th Expeditionary Fighter Squadron, are deployed from the Florida and Oregon Air National Guard. They will call Europe their home for the next six months as they fly with NATO allies. -
JanáJ #67604 Ahogy nézem - meg olvasom - alkalmas rá. Kérdés, hogy a Phalanx meg a liftek áthelyezése érintett-e mást hátrányosan. Az logikusnak tűnik, hogy egy ekkora ladiknál figyeljenek arra, hogy 20 év múlva jó lehet. Kérdés a hajtóművek hőjét és a nagyobb terheket hoyg viseli? Fel van-e már most készítve rá? Az amcsi LHD-nél is gond volt a forróbb 35-ös asszem. -
#67603
Korántsem tartom jogosnak, hogy ezek kaszáját az Iraki háborúra fogják sokan. Az F-22A esetén azért nem tartom jogosnak, mert bár megvágták a programot, "helyette" bejött a még nagyobb és drágább F-35(A) program. Az FCS programnál is nagyon-nagyon sok tényező változott, kezdve ott, hogy gyakorlatilag minden egyes alprogramja brutális átalakuláson ment át, hatalmas túlköltekezés és csúszások jellemezték az egészet. Ráadásul az Iraki háború megmutatta, hogy az alapkoncepció terén komoly kérdésekre kell választ adni, mint például az, hogy a passzív védelem feláldozásával elért alacsony tömeg szép dolog, de az aktív védelem nem nyújt megoldást az IED támadásokra, így a könnyű, aktív védelemre épített FCS járművek életképessége megkérdőjeleződött. Az aktív védelem koporsójába méretes szög volt a rácspáncélzat sikeres alkalmazása, amely filléres, de hatékony megoldásnak bizonyult a Stryker esetében, amelyet eredetileg szintén aktív védelemmel akartak ellátni az RPG-k ellen. A Future Force Warrior terén szintén újra kellett gondolni az egészet, mert a harctéren nem bizonyult életképesnek az adott szinten elérhető képesség.
Minde terén pedig a költségek úgy elszakadtak, hogy négy év alatt a 90 milliárd dollár körüli árból indult programból lett egy több, mint 200 milliárd dolláros program, és nagyon-nagyon messze volt a vége... -
#67602
Melyik támaszpontra? Csak nem oda, ahol régen állomásoztak? -
#67601
Megjöttek Hollandiába ezek a gyönyörűségek:
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#67600
Ez egy igen gyakori téveszme. Oszt nézd meg, hogy az operatív költségek miatt a hadiipar másik fele mit bukott el. Egy rakás programot lemondtak, a meglevő géppark számát csökkentették, tehát support is kevesebb kell, meglevő beszerzéseket lassítottak vagy töröltek. Az F-22-ből nagyhirtelen 187 lett a 280 körüli mennyiségből, FCS program kasza, stb -
millerius #67599 Így van ahogy írtad, de én különbséget teszek a háború és a megszállás között, mint ahogy Te is különbséget tettél. A másik, hogy a téma itt a "miért szeretik az államok inkább a saját gyártású haditechnikát megrendelni" kérdéstől indult, és bár én is írtam a külföldi beszerzés lehetőségéről, de az eredeti kérdésre ez a lehetőség nem ad választ. 67592-es hsz.-emben is arról írtam, hogy vagy azért kerül sor külső beszerzésre, mert a háború gyors lefolyása miatt ritkán van idő a hadiipart felfuttatni (az USA is pl. csak a 91-es néhány hetes Öböl-háború után tudta pótolni az elfogyasztott fegyverzet nagy részét), vagy a háborús feleknek nincs is számottevő hadiiparuk, így bármilyen hosszú is a háború, rászorulnak a külső beszerzésekre. -
#67598
Kellene. Nem mutattak hivatalos érdeklődést, nem hajtottak, és hivatalosan nem is terveznek tesztelésre szóló leszállást és indulást F-35B-kkel. De ugyanígy a Dél-Koreaiaknak a Dokdo-osztályú LHD-knál is ez a helyzet...
Persze valahol az is kérdéses, hogy mennyire kell nekik valójában. Az Japán első számú ellenfele Kína, aki nincs túl messze tőlük, ahogy a másodlagos ellenfél Oroszország sem, akikkel ugye a Kurir-szigetek felett folyik a vita. Effektíve tehát az F-15J, F-2 és az F-35A is elég komoly hatótávval bír, hogy az ország területi érdekeit védjék. A hordozó "kinyújtott kar" lehet, tehát inkább az offenzív hadműveleteknél hasznos, viszont oda egyetlen, de még két Izumo is kevés...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.02. 09:21:26 -
#67597
Értem. Magyarán az F35B gyakorlatilag ezért kell japánnak? -
#67596
Lásd lent. Először is nem 28 repülőgépet hordozhat, a hangárjában 28 közepes helikopter fér el. Az F-35B tömege egy picit nagyobb, és a szereléséhez is több hely szükséges, így a fórumokon lévő becslések alapján valahogy úgy nézhet ki egy fullos Izumo-airwing, hogy 6x F-35B, 4-6x V-22, 7x ASW SH-70 és 2-4x SAR SH-70. Ha tisztán F-35B Airwinget akarnának, akkor talán 16 gépről lehetne szó, vagy reálisabban 12x F-35B, 2x ASW SH-70 és 2x SAR SH-70.
Egyébként más harci repülőgép nem is jöhet szóba, mert se katapult, se fékezőkötél. Szóval a Harrier és az F-35B a választék, márpedig a Harrier fejlesztése gyakorlatilag megállt, és kiöregszik, tehát egy vadonatúj, modern LHD-ra minek venne valaki egy 20 éve nem fejlesztett és nem gyártott típust. Nagyon elméletileg előfordulhat, hogy japán maga is nekiáll egy STOVL képes gép kifejlesztésének, de ennek a realitása nem valós, és ha mégis az lenne, alsó hangon is 10-15 év, amire sorozatkésszé érne.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.04.02. 09:07:54 -
#67595
A szakértőkhöz lenne egy kérdésem. A most újonnan átadott japán Izumo helikopter hordozóról olvastam, hogy elvileg képes 28 repülőgépet is magával vinni. Azt tudom, hogy a japán alkotmány tiltja a támadó fegyverek kifejlesztését. Azt is olvastam, hogy gyakorlatilag ezzel a megoldással - mármint, hogy hordozhat magával repülőgépet is a hajó - kerülték meg ezt az alkotmányos kitételt, de nem találok semmilyen utalást arra vonatkozólag, hogy ha úgy hozná a helyzet akkor milyen típusú harci gépeket lehetne felpakolni a hordozóra. Tudtommal jelenleg nincs olyan vasa japánnak ami alkalmas lenne arra, hogy hordozóról felszálljon. Vagy tévedek? -
#67594
Attól függ, mit nevezel háborúnak. Az Iraki megszállás idején az USA hadiipara iszonyatos szintű megrendeléseket kapott, és alapos kihívást jelentett például az, hogy a jelentős számban elpuffogtatott lőszermennyiséget pótolni tudják (a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb nem a harcterületen, hanem a kiképzések, gyakorlólövészetek folyamán fogyott el).
A másik "probléma", hogy általában vannak "támogatók" legalább az egyik, de gyakran mindkét oldalon. Így volt ez a Balkáni-háborúkban, így van ez most az IÁ (IS) vs. Kurd/Iraki/Iráni/Szír háborúban is, így van ez Ukrajna területén is. Szóval megoldást jelent általában a külső támogatás is. -
#67593
Mire vagy kiváncsi? Hivatalosan LHD-nak nem lehet(ne) hívni, így Helikopter-hordozó romboló / ASW romboló besorolású egység, önvédelemre van 2x Phalanx és 2x SeaRAM, és kész. A hivatalos állománya 7 ASW helikopterból (SH-70) és két SAR (kutató-mentő) helikopterből áll, de a hangárjában 28 'közepes' (H-70 méretű) helikopter fér el. A liftjei alkalmasak viszont a V-22 és az F-35B mozgatására is, a V-22-es beszerzése folyamatban van, az F-35B-kről nincs hír.
A kérdés, hogy mennyi F-35B lehet rátelepíteni, reálisan nézve 4-6 darabot, 10-14 helikopter és/vagy V-22 mellé. -
millerius #67592 Igen elvileg lehetne ez a szempont is a hazai gyártás elsődlegességének oka. Viszont talán a vietnami háború lehetett az utolsó olyan háború, ahol volt idő felfuttatni az USA-haditermelést, folyamatosan pótolni a felhsznált készleteket. Az azóta lezajlott háborúkban (vagy emlékeim szerint legalábbis nagy többségükben) a lezajló és gyorsan lezáruló harci események időben nem tették lehetővé a jelentős saját haditermelés-felfuttatást. Magyarán, a háborús felek lényegében azzal harcolták végig a háborúkat, amivel a kezdetekben rendelkeztek - kivétel olyan elhúzódó háború pl. mint az irak-iráni, ott viszont egyik oldalon sem volt nagyságrendileg számottevő saját hadiipar, csak külföldről tudtak jelentős utánpótlást beszerezni. -
fonak #67591 Ja, az FN is ott gyártja nekik a MAG-ot és a Minimit (azaz M240 és M249) bár az elsőket még asszem Belgiumból importálták anno.
De törvény is van erre náluk tudtommal. -
JanáJ #67590 Tudtommal mindent az USA területén gyártanak. -
fonak #67589 Sztem azért van más oka is annak, hogy hagyományosan az államok igyekeznek saját hadiipart fenntartani, ugyanis nemzetközi krízis, háború esetén nem garantált, hogy lesz a külföldi cucchoz pótalkatrész, cseredarab. Nem véletlen, hogy a környéken csak mi számoltuk fel teljesen még a kézifegyvergyártást is, a Báthori-Épszolg hadd ne számítson. :) -
fonak #67588 Hivatalosan nem, a japók ragaszkodnak hozzá, hogy helikopter-hordozó. :) -
JanáJ #67587 Mit lehet tudni az új japán ladikról (Izumo)? Lehetne róla 35-öst üzemelni? F-35A-at rendeltek nem? -
JanáJ #67586 Arról nem is beszélve, hogy nem kell felszedni az üres hevedert, nem lépsz rá. Meg emlékeim szerint azért a nem szétesőt is valami hevedertöltővel töltötték, nem kézzel, mert az nem buli. -
kamov #67585 A széteső hevederes lőszer gyárban gépileg behevederezve kerül kiszállításra, újabban sokszor már eldobható műanyag rakaszban.
Azonnal lehet lőni vele, nem kell a kilógó üres hevederrel foglalkozni. Egyszerűsíti a baka életét.
A lőszer legnagyobb részét a modern hadseregek meg lőtéren vagy gyakorlaton lövik el, ahol van lehetőség a széteső hevedertagok összegyűjtésére és újrafelhasználására.
Ha a géppuskás lő mint az állat és az utolsó heveder végén jár, akkor hiába jön meg az egybenmaradó hevederhez a dobozos lőszer;
baszhatja mert nincs idő behevederezni.
Cserébe a széteső heveder komolyabb ipari hátteret igényel.
Hasonló mint régen a beépített táras, kontra cserélhető táras fegyverek. -
#67584
Ezekről a széteső hevederes töltés üritésről lehet valami animációt találni, hogy hogyan müködik? ÉS miért jobb vagy miért igy használják , hogy nem lehet ujrahasznositani ujratárazni, mint a PKM-nél ?
"De azt hiszem ezek nüansznyi különbségek a repülőgépek között. "
Hát azért nem nevezném nüansnyinak azt az eltérést, hogy a orosz tipusú gépeknél a horizont a fix pont és a gép sziluetjét mozgatják a mühorizonton és a HUD-on, mig a nyugati gépeknél meg a gép a fix pont és a horizont mozog .
Tehát pont forditva csinálnád a bedöntést ha egy megszokott keletiből egy nyugati gépbe csak ugy átülnél.
-
JanáJ #67583 Ezt nem mertem leírni, mert az ilyenekből mindig "háború" lesz. -
#67582
Az eddigiek ellenére szerintem a 1911 egy jó fegvyer volt.
Volt egy idő, amikor nem volt nála jobb. Csak ennyi. -
Papichulo #67581 A Heckler & Koch P9-esnek meg a markolat alján volt a tárkioldó. A '60-a évek végén tervezték és talán még ma is valahol szolgálati fegyver.
"An elegant weapon, for a more civilized age" :) -
JanáJ #67580 A kétoldalas tárkioldó zavaró lehet az esetek többségében, mikor az erősebb kézzel használod. Ha a gyengébb kézzel kell használnod, akkor jó eséllyel úgyis le kell tenned a fegyvert a tárcseréhez, mert nincs mivel elő venni a teli tárat.
Amerikában lehet többet puffogtak, nagyobb tűzharcok voltak. Európában meg kb tiszti önvédelmi fegyver volt, de a rendőrök sem hiszem hogy sokszor cseréltek tárat tűzharc közben.
(Az eddigiek ellenére szerintem a 1911 egy jó fegvyer volt.) -
JanáJ #67579 A Glockot vagy egy Siget meg kibiztosítani sem kell. :-) -
#67578
Minden gép más MFD és HUD szimbolikával bír, az orosz gépeknél a műhorizont alapvetően más felfogás szerint ad infót. A HOTAS teljesen egyedi minden gépen, stb.
Ezt a témát nem ismerem. De azt hiszem ezek nüansznyi különbségek a repülőgépek között. Fegyvereknél is pl. a tűzváltó állását máshogy jelölik. Délkelet ázsiában mondjuk kanjit használnak. Európai vagy volt európai gyarmatokon esetleg latin betűt. A HK lövedékek sziluettjeit, CZ pöttyöket (ez a két megoldás legalább univerzális és magától érthető). De gondolom pl. egy '50-es évekbeli vadászgépen se csináltak olyat, hogy a pedálok közül az egyik mondjuk középre esik, hogy a függőleges vezérsík kormánylapját az egyik irányba kényelmetlen legyen kitéríteni. Vagy a gépágyút a kisujjal kelljen elsütni. Ma még teljesen megszokott, hogy egy új Glock, Steyr pisztoly-nak csak az egyik oldalon van tárkioldója. Mi van, ha megsérül az ember keze és a másikat használva nem tudja kioldani a tárkioldót? Hogy cserél tárat? Az életben nincs respawn. Meg az is érdekes volt, hogy európában bő fél évszázad kellet, mire kikopott a markolat aljára szerelt tárkioldó és hogy a tárat két kézzel lehet csak kivenni. Az M1911-en már 1911-ben normális tárkioldó volt. Most nem vagyok biztos, de szerintem a tár is magától kiesett, ha megnyomták a tárkioldót. A Heckler & Koch P9-esnek meg a markolat alján volt a tárkioldó. A '60-a évek végén tervezték és talán még ma is valahol szolgálati fegyver.
Szerintem pisztolynál már rég teljesen normálisnak kellene lennie, hogy ugyanúgy lehet használni mindkét kézzel. -
#67577
ezért gondolom, hogy csőre töltve, felhúzva hordták, akkor "csak" kibiztosítani kell. -
JanáJ #67576 Az aktív biztosítással az a gond, hogy nem mindenki Wyatt Earp, nem biztos, hogy ki fogja biztosítani mielőtt lőne, de ha kibiztosítja, akkor is plusz idő. Az ujad meg akkor legyen az elsütőn, ha lőni akarsz. A lábonlövösdi viszont létezik, ahogy hallom, mikor elteszed a fegyvert és valamibe beleakad az elsütő. De ha katonai felhasználásról beszélünk akkor ez ne legyen már gond. A biztosítás nem csak ez ellen véd, hanem mondjuk ne süljön már el, ha leejted.
Igen, ez a revolverezés és az az egy szánhúzás nagyon sok idő. Egy 1911 egy Glockhoz mértem pilóta vizsgás. Egy katona számára szerintem max önvédelemre jó egy maroklőfegyver, ott meg nem butaság, ha csövön lehet. Nem utolsó sorban az sem, ha elég egy kéz a használatához. -
millerius #67575 Ennek szerintem elsősorban gazdasági okai vannak. A nemzeti megrendelő/pénzügyminisztérium (és a fegyveres erők beszerzési szempontból mindig nemzeti felügyelet alatt állnak) jobban szereti, ha az általa kifizetett fegyver/technika gyártója cége a nyereségből otthon adózik és nem külföldön (ugyanúgy a gyártó cégnél dolgozó melósok is otthon költsék el a fizut, míg ha külföldi cuccot rendelnek, akkor ezek a pénzek az ország számára elvesztek). Tehát amit képesek otthon is gazdaságosan kifejleszteni és legyártani, azt külföldről megrendelni (még talán ha 20%-al olcsóbb akkor is), az az országos költségvetést nézve kifejezetten rossz üzlet is lehet. -
Papichulo #67574 milyen szignifikáns eltérés van ma létező több száz féle pisztoly között...?
Az a legnagyobb kulonbseg, hogy mindegyik mas cegnek termel hasznot... :) -
#67573
Mondom, ezek mind fals példák. De magyarázd már meg, hogy milyen szignifikáns eltérés van ma létező több száz féle pisztoly között...? Én ezt ép ésszel képtelen vagyok felfogni. Nekem úgy tűnik, hogy hatalmas redundancia van csak azért, hogy nüansznyi különbségek legyenek...
