95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71421
Így néznek ki:
![]()
Bal szélen a HESH, középen a füst, jobb oldalon a levállóköppenyes űrméret alatti pct. lövedék, a középső és a bal oldali között a hozzájuk való hajítótöltet zsákja, jobb oldalon az APDS lövedék hajítótöltet zsákja. Alul középen a gyutacsként működő patron.
A HEAP a HESH lőszer amerikai megnevezése, ugyanaz a kettő, nem tudom miért írtam HEAP-ot.
A Chieftain / Chally-1 és az L11 esetében az, amit mond, miszerint a lövés után egyből tolhatja be a lövedéket, igen, csak az APDS / APFSDS esetében működik. A lap loading tudomásom szerint csak az APDS / APFSDS esetében működik, a HESH esetében nem volt célszerű / engedélyezett. De itt gyakorlatilag arról beszélünk, hogy a lövés után egyből tolod bele a malacot, vagy vársz egy-két másodpercet.
Az elégő falúaknál a lap loadinggal vigyázni kellett, de mivel amire a hajítótöltet került sorra, azért általában már lehűlt annyira a töltényűr, hogy ez ne okozzon problémát. Ettől függetlenül én úgy tudom, hogy a Chally és a Chally-2 esetében a lap loadingot már tiltották.
![]()
Chally-2 lőszerek
A Chally 2 álló helyzetben, gyakorlatokon eléri a 10 lövés / perc tűzgyorsaságot, de mozgás közben, esetleg terepen haladó harckocsitól ezt botorság elvárni, ezért mondom, hogy az ilyen RoF bajnokságokat és vitákat érdemes elkerülni - nem túl életszerű...
A T-54/55 és a T-62 esetében az egybeszerelt lőszer kézzel való töltése okozta a tűzgyorsaság problémáját. Egyszerűen macerás volt a lőszereket a töltényűrbe manőverezni, különösen, ha elfogytak a torony oldalán/hátulján és a küzdőtér alján lévő lőszerek, és a töltőkezelőnek már a távolabbi lőszereket kellett a kezébe varázsolnia.
![]()
Kép, amelyen látszik mekkora is a 100mm-es egybeszerelt lőszer...
![]()
És az, hogy helyezkedtek el egy T-55-ös belsejében...
Itt pedig egy videó egy T-62-esről harc közben, látható a töltési folyamat is.
Az AAPM itt már eléri a 15-öt. Legalább. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.22. 17:36:04 -
millerius #71420 Szerintem a Gripen mint tipus simán megéri a 40 éves szolgálati időt, hiszen a svédek már majdnem 20 évnél tartanak, az más kérdés, hogy mi csak később szálltunk fel erre a "járatra". Alkatrész meg addig van, amíg van rá FIZETŐKÉPES kereslet, egy nagy marék pénzért bármit legyártanak a kedves megrendelőnek. Max várni kell rá egy kicsit, de még az se biztos, ha valaki kiperkálja a sürgősségi felárat vagy megveszi másik üzemeltetőtől ahol ott vigyorog a polcon a hiányzó cucc amit mi spórolásból nem vettünk meg. -
#71419
A zsákost azt úgy kell elképzelni, ahogy pl. a csatahajó lövegeknél a lövedék mögé betolják azokat a zsákokat, csak itt kézzel csinálja a töltő manus?
A HEAP lőszer az mi? Azt jól értem, hogy összkeverheti a töltő szükséges hajtótöltet? Robbanás gondolom ebből nem lesz, de a torlkolati sebesség miatt a gránát 100%, hogy nem talál semmit, hiszen a ballisztikai rendszer a helyessel számol...
A kézben tartott grántátot, akkor jól értettem. Ökörség így tölteni, legyen bármilyen hk. Ez számomra nem érv, hogy emiatt nagy a RoF.
A lap loadoing és hőterhelés sem világos. Tehát, ha Chieftain esetén, ha nem nyíllövdeékkel tüzelnek, akkor bizony ott sem lehet lap loadingot tolni?
Az L11 votl a Chieftan Mk.11-ben és a későbbi Challyk esetén? Az elégő falúnál akkor a lap loading ugyanúgy nem lehetséges? Tehát pont az újabb hk esetén a RoF nemhogy nőtt, hanem csökkent?
Érintőleges, a T-62 és talán T-55-nél is valaki azt mondta, hogy a tűzgyorsaság mindössze 3-4 lövés / perc. Mitől ilyen rémesen alacsony? -
#71418
oké tied az utolsó szó, nyertél! -
#71417
Ez sem igaz. A Block 30/32 változatok a Boneyardban azért nem annyira sok közös fő ellemelle bírnak az 50/52+ változatokkal néve. Más hajtómű és egy rakás alrendszer más. -
#71416
Haladjunk sorban.
1.: A Chieftain osztott lőszert használt, mégpedig zsákos kiszerelésű hajítótöltettel. Az, hogy a gyutacs gyakorlatilag külön volt egy tárban, az egy másik dolog.
2.: Felsorolja az előnyeit ennek, például hogy nincs elhasznált hüvely a küzdőtérben, amit később ki kell dobni. A hátrányait már nem sorolja el, például hogy a zsákos kiszerelésű hajítótöltett azért érzékenyebb, mint a hüvelyben lévő, lég és vízmentesen zárt társa az egybenszerelt lőszernél. Azt sem, hogy a töltőkezelőnek tudnia kell, melyik hajítótöltet-tárolóba milyen töltetett rakott, mert a HEAP lőszer kisebb töltetéből kettő fért egy tárolórekeszbe. Magyarul több a hibázási lehetőség.
3.: A lap-loading és a combat ready loading azt jelenti, hogy a töltőkezelő a betöltés után kézbeveszi a következő lőszert, illetve itt a lövedéket, és amint a tüzelés megtörtént, máris tölt. A Cheiftain és nem-robbanó (ie.: APDS/APFSDS) lőszer esetében ez nem probléma, mert a még forró és füstölgő töltényűrbe nem kell félni, hogy bármi berobban, amire pedig a hajítótöltetett utána vágja, már lehűlt annyira, hogy ne legyen gond.
A 120mm-es Rheinmetal löveg és az elégő hüvelyű egybeszerelt lőszernél azonban volt rá példa, hogy a töltőkezelő már kézben tartotta a következő lőszert, és amint kinyílt a töltényűr, már tolta is bele. Az előző lövés után maradt forró maradványok pedig begyújtották a friss lőszer hüvelyét - az eredmény sejthető.
Ugyanezt hívják combat ready (loading)-nak ís, amikor csak kézben tartja a töltőkezelő a lőszert, és várja, hogy minél hamarabb tölthessen. Az Abrams esetében ez is tiltott, egyfelől mert ha valamiért valami átütné a páncélt, akkor a küzdőtérben ott egy éles lőszer, ami berobbanhat, másfelől ha gyorsan kell váltani lőszertípust, akkor a töltőkezelők általában nem szórakoznak azzal, hogy visszarakják a lőszertárolóba a lőszert, hanem ledobják maguk alá, és kiveszik a megfelelő típusút a lőszertárolóból.
Mindkettő szigorúan tiltott dolog már az Abrams esetében, a lőszert kifejezetten csak az elsütés után lehet elővenni, és bár ezzel lassul a töltés, de a lőszer maga csak rövid ideig van a küzdőtérben szabadon.
Nos az, hogy a Chieftain esetében a töltéskor ez úgy néz ki, hogy jajj de jó, és nyugodtan beölthetem a pct. lőszert, és utána bevágom a zsákot, és mehet a lövés, az szép dolog, de csak ebben az esetben működik. Ha HEAP lőszerrel csinálja, ugyanaz a veszélyforrás, mint ami miatt ezt az eljárást az Abrams esetében megtiltották.
Azt sem köti a T. nézők orrára, hogy az L11 ágyú esetében később a britek is bevezették az elégő falú hüvelyt, amiben a hajítótöltet volt elhelyezve - igaz csak a pct. lőszereknél.
A végére: noha az első percben kb. tudja tartani egy gyakorlott töltőkezelő a 10 lövés per perc tűzgyorsaságot, ez a gyutacs-tárcsere miatt ezután megakad. Gyakorlati haszna a 10 lövés/percnek amúgy se nagyon van, nagyon ritka a szituáció, amikor ez a tűzgyorsaság fenntartható és szükséges (emiatt is szokták 6-8 lövés/perc körül tartani automata töltőknél is). Pláne, ha a biztonság feláldozásával növelik.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.22. 16:33:40 -
#71415
Már megint belegondolsz a hsz be olyan dolgokat amiket meg sem emlitettem.Hol mondtam én olyat vagy utaltam rá, hogy a boneyardos gépeket "V"-verzióra hozzák fel?
Annyit mondtam, hogy ha a meglévő gépeinket akarjuk tovább üzemeltetni azonos szinten akkor egy falcon jurasic parkbol több ideig fenntartható a rendszer mint a gripenekéből. Sanszosan több az egyező alakatrész amit kivesz bevizgál és betesz a helyére mutatvány.
A fejlesztés csak az okán került szóba, hogy nem éli meg a gripen azt a kort és menyniséget ami megfelelő alap lenne bármilyen későbbi értsd 40 éves üzemben tartáshoz.(persze nem egy gépre vonatkoztatva, bár kitudja) -
#71414
Azért itt megint átesel a ló túloldalára. A lekonzervált gépek egy részéből olyan költség lenne F-16V-t varázsolni, aminek sok értelme nincs. Ennek kb. annyi értelme lenen, mint Szu-27Sz vagy SzM1/2/3 gépekből Szu-35-öt varázsolni. (Bár a sárkányban több a közös hasonlóság sanszoaan az F-16V esetében és a hajómű sanszoasan még mindig a F110-GE-129 vagy F100-PW-229, de szerintem a GE-t preferálják mostanában a kicsival nagyob teljesítménye miatt. Bár a PW az F100-on egészen eléképesztő élettartam kitolálst ért el.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.22. 16:16:44 -
#71413
Aleggyorsabb tudtommal a He 162 volt ami 187 nap telt el az első terv lesciccelése és a sorozatgyártott gép felszállása közt, 90 nap kellett mig a kész terv megszavazása után a gyártás beindult és elkészült az első gép.
DE igy van a gépek gyártása évekbe telik az csak mellékes, hogy pár honapos időintervalumba kigördül egy a gyártószalagról.
ÉS visszatérve az első felvetésemhez. ahhoz azért kell egy olyan alap platform is amire megéri fejleszteni mégha meg is lenne az igény és a pénz akkor sem biztos, hogy 40 év mulva a gripenre bárki is fejlesztene valamit.
Persze ahhoz, hogy az F16-os fenmaradjon 40 év mulva is és gyártásba legyen ahoz a kialakult események is kellettek világszerte.
ÉS hiába a 30+ lekonzervált gripen az mit sem ér a több ezer lekonzervált Falcon mellett.Ha feltételezzük, hogy csak már mi maradnánk a gripen egyetlen üzemeltetője akkor az a 30 még nálunk is hamar elfogyna, de a boneyardbol még legalább 10 évnél is tovább lehetne kanibalizálodni.
Arról nem is beszélve, hogy a 4500gép üzemeltetési tapasztalatai össze sem vethetők egy 300 darabos szérával.Mig a Gripennél még mindig lehetnek, olyan hibák ami egyik gépen sem jött elő, addig a Falconnál már tucatszor is jelentkezhetet a legritkább is, vagy az ellene való változtatás is megtették már.
Ugyan ez fog lejátszódni házon belül a F-22 és az F35-ös esetében is. -
#71412
Egy kinti fórumon írták, hogy a briteknél a Chally és Chieftain tankoknál valami három elemből álló lőszer van, de ennek ellenére a tüzelési sebesség gyak. azonos a M1/Leo2-höz. Nem vágom, hogy hogyan és miért. Magyaráztak valami lap loadoingot és linkelték ezt a videót, de esküszöm nem értem, hogy mit akarnak mondani.
3:12-től.
The rounds are 3-piece ammunition. Everybody thinks of them as two — really, it's technically three.
First part is the projectile. Now, if it's an inert round, like the armor piercing, they're scattered around inside the turret, in the bustle, close to hand. Explosive rounds, such as HESH, would usually be stowed in a safe position below the turret ring.
Now, the next part of it was your propellant charge. These were bagged charges; the entire charge would be consumed. They were stowed in armored bins around within reach of the loader.
The third part was the vent tube. It looked a lot like a 50-caliber blank round, and this was basically the primer. They were fed through a 10-round magazine, so the loader generally only had to load projectile and charge, arm the cannon, and his job was done. Now, every tenth round, he would have to change the magazine out, as well.
There are a couple advantages to this. One was there were no spent casings lying around because all that was left was the little 50-cal-type, the vent tube.
The other advantage was that you could now lap load. 105[mm]s, this wasn't a problem, either. Now, what lap loading is, is you are holding the next round in your hand, ready for the gun to fire. As soon as it fires, you throw the next round in, you're loaded, and while the gunner is servicing the target, you grab the next round.
This is not permissible with modern smoothbore 120[mm] ammunition because the shell casing will consume itself in the process of firing. It is somewhat combustible — it is dangerous to lap load your rounds. With the 3-piece ammunition, however — especially if you're firing fin rounds — you could lap load because there's nothing to explode if you're holding the projectile. So, as soon as the breech is open after recoiling, you can immediately throw in the next shell, and not have to worry about ammunition doors to open or anything else like that. Then, the bagged charge is very small and light — at least compared to an entire round — so it doesn't take [the loader] all that long to grab that out of stowage and throw that in afterwards.
So, in practical terms, the rate of fire of the multiple-piece ammunition in the British tanks is actually about the same as that of a one-piece ammunition on, say, a Leopard 2 or M1. And of course, bear in mind, this came out 20 years before the Abrams.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.22. 15:23:26 -
#71411
A vadászgép gyártást sokszor összekeverik az összeszereléssel. De honnan teremtődnek elő az összeszereléshez szükséges alkatrészek? A hajtóműveket le kell gyártani, a radart le kell gyártani, és így tovább. Nekem 2 hónap rémlik a P-51 és hét hónap az F-4 gyártási idejére úgy, hogy az adott gyártáskapacitás már kéznél volt. -
#71410
Ezt a hét hónapot mire érted? Ennél rövidebb idő alatt raktak össze akkor is egy vadászgépet, ha már csak az összeszerelő üzemet nézed. Ha onnam, hogy a vasért feljnö a bányából, lesz belőle öntvény és hajtóműtől kezdve minden, akkor peszre hosszabb. -
#71409
Nem ez volt az indok, ezt csak a balfaszok mondták falból, hogy meg lehessen indokolni azt, hogy miért a korr, izé kedvezőbb svéd ajánlat győzőtt. Az, hogy nem volt gazdasági ellentételezés.
Egyébként az első ajánlat Block 15 ADF gépekre érkezett. Légiharc képességei az AIM-7M és jobb radart leszámítva - AMRAAM-ot nem tudott a Block 15 tudtommal használni - a MiG-29 9.12 táján voltak csak HOBS nélkül és az F-16A Block 1 csapásmérő képességével rendelkezett. Nagy összképet tekintve kicsit a 29-es felett lett volna, de azért önmagában a 29-est leváltni 7-8 év után úgy, hogy egy széthulot gazdaságú ország éppen csak kezdett talpraállni. Hát izé. Ez a luxus... -
JanáJ #71408 A magyar Griffeket a repülés csak addig veszélyezteti, amíg ki nem vásároljuk őket. -
#71407
A fejlesztés pénz kérdése, ha megfizeted, fejlesztik, ahogy az E/F Gripent is. A Gripenből is van 30+ lekonzerválva a svéd légierőnél, tehát a kannibalizmus itt is játszik.
A gyártósor témája pedig kényes, mert egy új vadászgépet legyártani bizony évek kérdése, ez már nem a II. világháború, amikor 2 hónap alatt nulláról legyártanak egy vadászgépet, de még csak nem is az 1970-es évek, amikor ugyanez 7 hónapot vett igénybe... -
#71406
ilyenkor vágnám pofán azokat akik döntöttek és azt mondták, hogy az F16-os azért nem kell mert már használt és 25 éves technika .
Pedig még most is fejlesztik és a legyártott közel 5ezer példányból ha csak kanibalizmussal is de tovább lehetne üzembe tartani mint a 300 példányba legyártott Gripent, ha majd leáll a gyártósor , hogyan potolják a veszteségeket?
Nincs bajom a Gripennel, teljesen megfelel minden követelménynek mind az itthoni mind a nagyvilágban,de amig csak ilyen kis példányszámban van gyártva addig a hibakezelés is nehézkesebb és a pótlása is, mivel minden ország egyedi kivitelt használ, a mienkrő l nem is beszélve. -
#71405
F-16V -
SZUsszan #71404 Igen, ez kicsit mókusvakítás. Ha a lövedék álló szélvédőn szépen elosztogatják a távolságokat, kibír akár 500 lövést is. De ha egy helyre megy, akkor a 3-4. már átmegy rajta. -
#71403
Valóban jó, de cserébe nehezebb. Továbbá jól látható, hogy szépen elosztották a találatokat rajta. A jobb minőségű NIJ IV.-es ballisztikai panelek azért tudják ezt, csak általában megelégednek 1-2-3-4 találati teszttel. Aztán jönnek a gun junkiek, akik a lőtérre kiviszik őket, és megmutatják, hogy ha két találat közel van egymáshoz, akkor már bizony nem véd... -
Lacusch69 #71402 Nem vagyok ismerős a lövésálló mellények közt, de amelyik megfog 9db, 10m távolságból, Dragunovból leadott lövést, elég jó lehet. -
#71401
A kumulatív gránát szétszerelve tényleg nagyon jó! :)
Viszont most egy kicsit elvesztem. Az adott löveg fejlesztését 1959-ben félbehagyták, de közben az Objekt 279 csak 1959 végén lett kész, és 1960-ban mutatták be Hruscsovnak. Én valami olyasmit olvastam, hogy igazából Hruscsov (külső ráhatásra) nagyon ellene volt a nehéz harckocsiknak, és inkább a pct. rakétákban bízott, olyannyira, hogy a T-64 alapú Objekt 287 és T-55 alapú Objekt 150 több támogatást kapott, mint a nehéz harckocsik. Azonban a drága és körülmények rendszerek nem bizonyultak életképesnek, ezzel szemben a lövegcsöből indított pct. rakétákkal...
![]()
Az Objekt 150 (IT-1)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.22. 00:31:48 -
#71400
Kubinkában előkotortak pár öreg "taligát" köztük egy Объект 292-est is. -
davidbog #71399 Pár érdekesség az '50-es évekbeli harckocsi fejlesztésből.
[spoiler]
Amerikai 120 mm T230 jelű HEAT lövedék. Valamikor az '50-es évek elejéből. Mivel huzagolt löveghez tervezték, feltételezhetően a 120 mm T123-hoz (a későbbi 120 mm M58) ezért a lövedék forgását ki kellett küszöbölni, mert rontja a jet hatékonyságát, ezt csapágyakkal oldották meg. Két kép róla, elsőnek összeszerelve:
![]()
majd darabonként:
![]()
Ez az utóbbi szerintem nagyon jó kép, én nem láttam még ennyire jó szemléltető képet '50-es évekbeli HEAT lövedékről.
Az '50-es évek közepétől az oroszok megpróbálták növelni a nehéz harckocsijaik tűzerejét, mert a 122 mm D-25 variánsok nagyobb távolságból már egyáltalán nem voltak hatékonyak az új nyugati harckocsik ellen. 1958-at írunk és ekkoriban még teljes kaliberű lövedékekben is gondolkodtak, ezért a még fejlesztés alatt álló nehéz harckocsik bizonyultak a legmegfelelőbbnek egy olyan löveghez, ami teljesíti a követelményeket. A fő követelmények a következők voltak: 85-130 mm-es kaliber, a minimum 2000 m/s-os csőtorkolati sebesség és a minimum 200 lövéses lövegélettartam volt. Paramétereket most nem írok csak képekben (a képen lévő szövegben a lövegek hossza szerepel) mutatom be a tervezeteket.
Az egyik első terv az Object 279-hez:
![]()
Kalibert nem írnak de ez 130 mm-es lehet. Méreténél és tömegénél fogva belátták, hogy ez megvalósíthatatlan, túl nagyok az elvárások változtatni kell a követelményeken.
A második verzió szintén az Object 279-hez:
![]()
Az még mindig 130 mm-es lehet. Ennél már a minimális csőtorkolati sebesség követelményét csökkentették. Viszont még ez is nagyon nehéz lett volna (nehezebb mint az előző) és még ennél is át kellett volna tervezni a harckocsi tornyát.
Aztán volt még 1-2 köztes verzió, amikről sajnos nincsen vonalrajz. Végül újabb követelmény módosítások után eljutottak a 85 mm S-133A-A és 85 mm S-133A-S löveghez:
![]()
Ezek már körülbelül akkora méretűek és tömegűek voltak, mint a harckocsik eredeti 130 mm M-65 lövegei, mert végül ez is követelmény lett. A harckocsik többes szám azért van, mert ezeket a löveget úgy tervezték, hogy a beépíthetőek legyenek az Object 277 és Object 770 nehéz harckocsikba is, mégpedig úgy, hogy a harckocsik tornyain ne kelljen változtatni illetve az eredeti töltőberendezés használható legyen. Esetleg az Object 241 (JSzU-152) és a T-10 harckocsik átfegyverzését is felvetették egy sikeres löveg esetén (ezekről a tervekről mind van metszeti kép). A lövegekből el is készült két darab és le is tesztelték őket. De pontosság és élettartam szempontjából elfogadhatatlan teljesítményt nyújtottak, ezért 1959-ben törölték a lövegek ez irányú további fejlesztését. Jöttek először az APDS majd az APFSDS lövedékek sokkal jobban kielégítették a felmerülő igényeket. Olyannyira, hogy a nehéz harckocsik mint leendő platformok szükségtelenné váltak.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.10.21. 23:13:51 -
szenyor Lopez #71398 a szenyor kisbetű! -
Berkut111 #71397 Meghajlok az eles latasa elott Szenyor Lopez. :) -
szenyor Lopez #71396 Nem nagyon tudok erre mit mondani. Egy ekkora ország, mint a miénk hadereje max békeidőben számít. Amikor háború van, akkor semmit sem ér, lásd Grúzia, Irak, de még a viszonylag potensnek láttatott Ukrajna is (ez utóbbi nagyságrendileg előttünk járt és néhány ezer "szakadár" lemattolta).
A gazdaságot pörgetni kell, ezért vásárolni kell a fegyverzetet, ez világos, de hogy valódi haszna mennyi van egy-egy fegyverrendszernek, azt az élet beárazza. Nagyjából tény, hogy ha ma lenne 8 db Mig-29-ünk, azzal kb. ugyanazt a légi szolgálatot el tudtuk volna eddig látni, mint amit a méregdrága Gripenekkel. Háború esetén pedig önmagában a légierő semmit sem ér. De lehet, hogy valaki csak azért nem támadott meg minket, mert félt a repülőinktől :) -
Akkor 19-re lapot húzok
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
U-2 dragon nagy szervíz
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A mini tüzérség ki-kicsoda magyarázattal
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
ambasa #71394 Nem gondolom, hogy nekem igazam van, én a véleményemet írom le távol álljak attól, hogy én itt meg akarjam mondani a tutit. Azonban több gép (ráadásul elavultabb és szakosodott feladatú, lásd a román LanceR-eket) több szakembert igényel (pilótát és földi személyzetet) ami viszont nincs, lásd a mai állapotokat). A szovjet gépek hadragfoghatósági mutatóit ne hasonlítsuk egy korszerű nyugati gépéhez, még akkor se, ha költünk rá folyamatosan végrehajtjuk rajta az időszakos karbantartásokat, hát még úgy ahogy mi tettük, lásd a 29-esek története. Természetesen több gépnek nagyobb esélye van hogy túlterhelje az ellenség védelmét, de az általad felvázolt 34-44 gépben (ami a valóságban a korlátozott harci képességű gyakorló változatok miatt csak 22-30) , amelyek ráadásul egyfeladatosak talán még meg van az a potenciál, hogy legyőzze a 12 együléses Gripent, de ezek közül a 21- esek minden jóakarat ellenére mára csak emlék lenne (a románoknak ma a korszerűsített gépei közül már csak minden 5. harcképes, és nekik a mienkénél jóval komolyabb repülőiparuk van). Ez, bármit is csinálnál nálunk is bekövetkezne, de számoljunk csak minden 3.-kal egyszerűen olyan kicsi a gépállomány, hogy nem éri meg rendszerben tartani. Persze felhozhatjuk a szerbek példáját, csakhogy ők egy speciális helyzetben voltak, egyszerűen nem volt más választásuk kénytelenek voltak minden hadrafogható gépet rendszerben tartani.
A korszerű légvédelemnél az a probléma, hogy mi hiába akarunk venni, eladó is kell. Amikor a 29-eseket rendszeresítettük igazából Sz-300-ast szerettünk volna, de az oroszok kijelentették, hogy azt eltudják adni keményvalutért, így vagy visszük a MiG-et, a BTR-eket, a Nivákat és a Metiszeket, vagy nem kapunk semmit. Az amerikaiak a jugoszláv polgárháború miatt válságövezetnek nyilvánították a térséget ráadástól rettegtek az esetleges magyar területi követelésektől (ha megnézel akkoriban kiadott nyugati elemzéseket, könyveket, cikkeket Magyarország, mint lehetséges válságövezet jelenik meg). És mindenben van amerikai alkatrész, vagyis az amerikaiak megakadályozhatták a magyarországi exportját, és meg is tették. Úgyhogy Te hiába akartál volna venni akkor korszerű légvédelmi felszerelést, erre csak a NATO-ba való belépésünk után nyílt lehetőség.
Nézd lehet nosztalgiázni a 21-esen (és ha valakinek van oka ezen a fórumon, akkor nekem van hogy jószívvel gondoljak vissza rá), de gondolom Te sem Zsigulival, hanem inkább Opellal szeretnél járni, csak hogy érzékeltessem a különbséget.
TG
Utoljára szerkesztette: ambasa, 2015.10.21. 18:26:30 -
Papichulo #71393 Most viszont egy Predator vagy Reaper videót látok ott.... -
#71392
Én is pont erre gondoltam. -
Sequoyah #71391 Az eredeti felveteshez, azaz hogy a tank "szeme" legyen, ezekre mind nincs igazan szukseg. Najo talan az infra nem art ejszaka, de egy civil dronra barmilyen kamerat ra lehet aggatni, nem csak a goprot.
Persze tele lehet aggatni mindenfelevel hogy jo sok penzt tudjanak elkolteni, es neha meg marginalis elonyt is nyujthatnak ezek, de az alap olcso is eleg az esetek 80%-ban. -
#71390
Nem baj a poén akkor is "ült" :) -
#71389
Bocsánat, nem tudom az Sg.hu vagy a böngészőm űzött tréfát belőlem, de először ez a IED videó látszott a hozzászólásodban, amit kommentáltam. Most viszont egy Predator vagy Reaper videót látok ott.... -
JanáJ #71388 Hát ezek után elgondolkodom azon, hogy töltsek-e fel videót arról, hogy körbesétáltam egy széket. :-) 
-
Lysandus #71387 
:-DDD -
#71386
Vazz... -
#71385
Allah Ahbar Per Minute. :) -
#71384
Mi az a AAPM? -
#71383
Nem autentikus, mert az AAPM értéke nemhogy nem éri el a 20-at, de egyáltalán egyetlen egyet sem. :) -
#71382
