95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#71451
Azt hittem új dolog, pedig nem. Ez a videó 2015. okt. 12-én lett közzétéve.
Utoljára szerkesztette: qtab986, 2015.10.24. 05:45:35 -
#71450
Jaroslav Kuracina tette ki a facebook-ra. Grand Power Stribog S9.
![]()
Itt olvastam: https://www.reddit.com/user/hyperprapor -
#71449
igen ez a humwee "felöltözködés" ha jól tudom elég jól követhető a generation kill HBO minisorozatban. annyi biztos hogy nagyon jól sikerült és ha jól emlékszek erről is van benne szó :)
pont iraki felderítőket követ nyomon a sorozat és nagyon ki voltak akadva, hogy mikor odamentek a humweek még nyitottak voltak. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#71448
Fából nehéz vaskarikát csinálni. A HMMWV esetében eredetileg alacsony tömeget álmodtak meg, aztán elkezdték felpáncélozni őket, és az eredeti tömegük csaknem duplájára híztak. Ezek után nem lehet csodálkozni az ilyen homokpartos balesetnél. Egyébként ez megint egy felderítési probléma, a gyakorlatnál meg kellett volna vizsgálni, hogy a partszakasz alkalmas-e arra, hogy nehéz járművek mozogjanak benne. Ez feltehetően nem történt meg, az eredmény meg jól látható. De ezért vannak a gyakorlatok, a következő alkalommal tuti, hogy a partraszállást tervezők első kérdése az lesz, hogy milyen a partföveny. :)
A JLTV az első mondatban foglaltakból született. A HMMWV könnyűnek készült viszonylag, de nem volt vele szemben elvárás, hogy ballisztikai védelmet nyújtson. Aztán jött az Iraki és Afganisztáni hadszíntér, és hirtelen a páncélozás nélküli HMMWV szörnyen sebezhetőnek tűnt az IED-k és meglepetésszerű útmenti támadásokkal szemben. A JLTV-vel szemben már elvárás volt, hogy a 7,62x54R lövedékkel szemben is megvédje a bentülőket, meg persze az IED-kkel szemben. Azt viszont csak nehéz páncélzattal tudják megoldani. Így jutottunk el oda, hogy egy négy személyre szabott terepjáró több, mint hét tonna lesz. Logisztikailag pont ellentéte a korábbi "könnyűjármű" tendenciának, és az eredménye is az, nem könnyíti, hanem nehezíti az egység mozgatását. De per pillanat a katonák biztonsága fontosabb, mint a logisztikai lábnyom... -
#71447
JLTV egyébként jól néz ki, de múltkor láttam mikor melléállt valaki, ez már kisteherautó méretű. aztán nem vagyok benne biztos hogy jóra vezet ha a "könnyű" dolgok is csak relative igazak, igazából ez a könnyű 7 tonna ami gondolom egy alap ha telepakolják mindennel felmegy ez 10 re. aztán láthattuk mit okoz a nehéz humwee egy portugál partszakaszon, úgy láttam erről még nem volt szó. miért nem lánctalpasokkal gyakorlatoztak?
-
#71446
Az F-4K és M esetében nem találtam dedikált loadout chart-ot, de alapvetően ezek F-4J gépek, annak megfelelő lehetőségekkel.
Függesztmények terén ez a legjobb, amit tudok nyújtani: F-4C weapon chart 1. és F-4C weapon chart 2.. Remélem ezek segítenek. :)
Meg van egy képem...
![]()
A képen a bombák Hunting BL 755 kazettás bombák, TER-en, az alsó függesztési pontot kihagyva. Ezt használták úgy is, hogy Matra 155, 19 csöves rakétakonténert raktak rá (dettó az alsó pontot üresen hagyva). Értelemszerűem így AIM-9L/M rakétát már nem nagyon vittek.
Az ECM konténert illeti, az hiszem a vezetékek meg voltak hozzá, de igazából komoly ECM podja nem volt a briteknek. Volt egy Phantom Electronic Warfare Training (PWET) konténer, de ez kb. a vicc kategória volt. Beépített ECM-ről nem tudok, bár néha ECM-ként hivatkoznak az RWR beépítésekor (1975-től kezdve szépen lassan mind az FGr.Mk.1 és Mk.2 gépeken elkezdték beépíteni az RWR-t, ez a függőleges vezérsík tetején lévő szögletes dobozról felismerhető, a beépítés viszont később már csak nagyjavításoknál volt esedékes, így még az 1980-as évek közepén is lehetett látni brit gépet "sima" függőleges vezérsíkkal).
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.23. 18:59:26 -
#71445
A bombákat a külső szárnyfüggesztőn is vihették?
ECM konténere nem is volt a gépeknek vagy beépített ECM?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.23. 17:16:39 -
#71444
Volt már gipszem ~20 éve, hasonló sérülés, akkor lépcsőn ugrottam le. Akkor örültem, hogy otthon lehettem egy hónapot suli helyett. Most kevésbé örülök, sőt, inkább belebolondulok, mert kvázi semmit sem tudok csinálni... :( -
#71443
-Izraeli műholdképek az Orosz bázisról Szíriában.
-A JLTV program nagyon szenved, hiába nyerte meg az Oshkosh az 55,000 járműves tendert, a Lockheed Martin panasszal élt, és amíg a GAO nem dönt, vagyis December végéig, a programot befagyasztották. A Lockheed nem nevezte meg pontosan mi miatt él panasszal, hivatalosan csak annyit mondanak, hogy szerintük a tenderre benyújtott ajánlatuk minden szempontból jobb, mint a nyertesnek hírdetetté....
![]()
Az Oshkosh nyertes (?) JLTV járműve
-Az új Kanadai miniszterelnök katonai beszerzés döntéseire várnak most elég sokan. Az egyik választási ígérete az volt, hogy leállítja az F-35 beszerzést. Ez fájni fog a többi partnernek, hiszen ha kevesebb a megrendelt gép, akkor a darabár magasabb lesz, előzetes számitások szerint 1%-al, vagyis cirka 1 millió dollárral. A kanadaiak döntését a Boeing is várja, ugyanis erősen valószínű, hogy az F/A-18E/F felé fordulnak majd, vagy, alternatívaként a Rafale felé, ami mondjuk szép fricska lenne az USA irányába. A Lockheed azonban igyekszik csitítani az aggodalmakat, mondván hogy Finnország például nagyon aktívan igyekszik bekerülni a programba, így legalábbis részben, kiválthatják az ő megrendeléseikkel a kiesett Kanadai gépeket.
-Szintén F-35 hír, hogy a gép következő fejlesztési spirálját most kellene lezárni, és meghatározni, hogy mely fejlesztési igények kerülnek bele ebbe, és melyek nem. Az egyik példa az előbbire nagy valószínűséggel az EW (Elektronikus Hadviselés) rendszerek integrálása, a másik oldalra nincs példa, de olyanok versenyeznek, mint a lézerfegyver beépítése és a Meteor integrálása, sok, ennél reálisabb opcióval.
-Érdekesség, hogy az amerikai politikai vezetés szeretné valahogy egy tető alá terelni az NRO-t (az amerikai kémműholdakat felügyelő szervezetet) és a védelmi minisztérium USAF vezetésű űrparancsnokságát. Alapvető probléma, hogy jelenleg két teljesen független és egymásról majdhogynem tudomást sem vévő csoportosulásról van szó, ez nem lesz egyszerű. Az NRO hallani sem akar a dologról, mondván az ő biztonsági standardjaik messze az USAF fölé mutatnak, és ebben lehet is valami - az NRO belső működése is hétpecsétes titok, míg az USAF űrközpontjába akár kamerát is be lehet vinni előzetes egyeztetéssel. Azonban a politikusoknak nem tetszik, hogy párhuzamosan fizetnek mindenért, és amiatt is aggódnak, hogy nincs effektív együttműködés, ami például nagyon káros lehet, ha például támadás érné az amerikai műholdakat. Most 5 milliárd dollárt szavaztak meg az űrvédelemre, ám kikötötték, hogy javítani kell a két csoport közötti kommunikációt, és elő kell készíteni őket a szorosabb együttműködésre, ami a végén annyit tenne, hogy kvázi összeolvadnának....
-Kezdetét vette a Trident Juncture 2015 hadgyakorlat, ami a NATO legnagyobb közös hadgyakorlata 13 éve. 36,000 katona, 140 repülőgép, 60 tengeri jármű összesen 30 különféle államból. A hadgyakorlat forgatókönyve egy, a NATO-n kívüli érdekszféra védelme külső erőkkel szemben. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy ez egy Krími-félsziget vagy Ukrajnai beavatkozáshoz hasonlót lássunk bele, és üzenet Oroszországnak. A hadgyakorlat honlapja erre található
-Az US NAVY-nek újabb külső/belső harcokat kell megvívnia a Ford-osztályú hordozók felett. A vita alapja az 1990-es években megváltoztatott doktrína, mely szerint viszonylag rövid távolságra kell csapást mérni, de sok fordulóval. A Nimitz-osztály "képessége" 120 harci bevetés per nap, vagyis ennyi harci bevetésre tud gépet indítani (nyilván úgy, hogy az első bevetés után érkező gépek leszállnak, újratöltik és fegyverzik őket, és indulhattnak a második bevetésre). Na, a Ford osztály erre készül, EMALS-al, optimalizált kiépítéssel akár napi 160 bevetést is indíthat. Úgy, hogy 62 repülőgépes Air Wing (~repülő hadtest) áll csak a rendelkezésére az elvi maximum 90 helyett.
Most ezt a doktrínát több irányból is támadják. Az egyik ok az, hogy ha csak ~2/3-ad szintre lesz feltöltve a hajó Air Wingje, akkor minek kellett ekkorára építeni, miért nem csinálták kisebbre, amely olcsóbb lehetne.
A másik durva támadási pont a hatósugár, mégpedig nem mástól, mint John McCain szenátortól, aki egy 550NM hatósugarú A-4 Skyhawk-al repkedett. Az F/A-18E/F "csak" 500NM-el bír, és bár az F-35C papíron 615-el fog rendelkezni, az F-35A csökkentett értékei alapján valószínű, hogy az F-35C is csak valahol 550NM-et tud majd. Hogy akkor hol a fricska? Ott, hogy az UCLASS dróntól legalább 1,000NM-et várnak. Azonban az US NAVY pénzügyi kérelmeiben az UCLASS messze az F-35C (és az F/A-18E/F) mögött van csak. Magyarul a prioritás listában a sereghajtók közé tartozik. Ez az a pilóta vezette gép vs. drón vita, ami lassan már egy évtizede dúl az US NAVY-n belül.
(A hatótávolsághoz egy adalék: az 1990-es években a doktrínaváltással távoztak olyan gépek, mint az A-6E (hatósugár: 890NM) vagy az F-14D (656NM harci hatósugár)).
A harmadik támadási pont az elsőhöz köthető, és az árakon és a csúszásokon lovagol. A két első Ford osztályú egység egyenként cirka 2,4 milliárd, összhesen 4,7 milliárd dollárral kerül többe, mint eredetileg számolták, és a JFK hordozó 5 évvel az eredetileg tervezett után állhat csak hadrendbe. McCain szenátor 'America's Most Wasted' kampánya keretében még látványos bemutatót is kerekítettek ezen tények köré:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.23. 15:35:20 -
#71442
OFFJobbulást, bár nem tudom, hogy lehet abban megsérülni, elég biztonságosnak tűnik. 
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!annak idején telephely ügyeletre mentem, késésben voltam és egy kb 2m-es kerítés tetejéről jégre ugrottam, amit a hó eltakart, egy boka repedéssel megúsztam, meg persze gipszhegyekkel. A járógipsznek már örültem, de télen annyira lehűlt napközben, hogy az ágyban pokrócot kellett rátenni, mert a másik lában lefagyott mellette
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.10.23. 13:46:08 -
#71441
A britek nem ragaszkodnak a huzagolt csőhöz, ha lenne rá pénz, már ők is átépítették volna a Chally 2-ket német simacsövű 120mm-esre - de ehhez át kell építeni a tornyot, vagy teljesen új torony kell. Az meg nem fér bele a költségvetésbe....
Az Arjun fejlesztése még az 1980-as évekig vezethető vissza, ők még hittek a huzagolt csőben, azóta meg viszik magukkal keresztként.
Én is folyton látom, hogy ezt hozzák elő indokként, de ezért megéri a fő feladatként ott lebegő ellenséges harckocsik leküzdését csorbítani. A brit Charm 3 APFSDS-DU L/55-ös, huzagolt csőből kilőve tud kb. annyit, mint az amerikai M829A2 (nem az A3!) L/44 sima csövűből...
Az utász páncélosokon rövid csövű, nagy kaliberű mozsárágyú van. Arra a célra tényleg jó a HESH, de abban a formában. Egy harcskocsinak nem biztos, hogy ezt a feladatot is magára kellene vállania... -
#71440
Nekem is itt van a polcomon, de az az 1980-as évek eleji kiadás, az "csak" 30 éves. Viszont már abban írtak a különféle kompozit páncélokról... -
fonak #71439 Nem tudom, a wiki szerint még igen, de a nagyrészét már tartalékba helyezték, vagy átadták a National Guardnak sőt SWAT-teameknek stb. -
#71438
Az még rendszerben van? Az angoloknál az a Centurion AVRE néven futott. -
fonak #71437 Bunkerek ellen is hatékony a HESH, talán azért ragaszkodnak még hozzá a britek, meg az indiaiak is huzagolt csövű löveget tettek az Arjunba szintén a HESH kedvéért. Amcsik is használják utász (vagy mi lenne a combat engineer magyarul) M728 járműhöz.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.10.22. 21:56:09 -
Lacusch69 #71436 Anno nagyon-nagyon gyerkőc koromban, úgy 40 éve, volt a "Haditechnika fiataloknak" füzet-sorozat. (Később volt egy utánérzése is)
Abban írtak erről, a Hopkinson-hatást említve. (Olyasmi, mint a Newton-bölcső)
Akkor azt mondták, bármilyen páncélvastagság ellen hatásos. (Még nem volt szó kompozit páncélokról)
Meg is van
Utoljára szerkesztette: Lacusch69, 2015.10.22. 20:59:47 -
#71435
A szovjetek a T-62 esetében 1961-ben hozták be a sima csövet, a T-55-öst viszont az 1980-as évek elejéig gyártották, az végig huzagolt csövűvel volt. Nyugaton a német 120mm-es ugyebár 1970-es évek vége, az amerikaiak csak az 1980-as évek közepétől használják az M1A1 óta, a franciák csak az 1990-es évek elején a Leclerc-el.
A sima cső jó a kumulatív gránáthoz és az APFSDS-hez is, szóval harckocsiba mindenképpen ez a jobb döntés. -
#71434
Köszi.
Huzagolt lövegő hk mióta nincs? Régen az összes huzagolt csövű hk lövegét akkor lecserélték, mikor a nyíllövedék elterjedt és a kumulatív gránát kiment a divatból? A kumulatív sugárnál nem érekelt senkit a forgása a gránátnak? A lenti csapágyas kép arról szólna, hogy érdekelt, de érdemben nem tudtak mit kezdeni vele? -
JanáJ #71433 Jobbulást. -
#71432
Crossfitt boxjump (60cm-esre fel és leugrás). Leléptem az gyakorlat végén, rosszul... -
#71431
Combustible (cartridge) case. Van teljesen elégő és részlegesen elégő hüvely is. Utóbbinál a hüvely feneke réz, és abban van a gyutacs is.
![]()
Modern lőszer részei, alul a fém hüvely, felette a részben elégő hüvely
![]()
Orosz 125mm-es lőszer, a jobb oldali hajítótöltet feneke itt is fém, a lövés után csak azt vetik ki... -
JanáJ #71430 Mi a tököt csináltál magaddal? -
JanáJ #71429 OFF
Kollega pár éve volt Kubinkában, de pár óra után megunta és eljött, pedig WOT-ozik. Én nem vagyok II.VH. fan, de még mindig ott lennék. -
#71428
A HESH-ről sem tudom, hogy mi. :) Valami HE/gyalogság elleni cucc?
Harckocsi elleni páncéltörő rogyókúpos lőszer.
MBT.doc 120..122. oldal
http://www.mediafire.com/view/pdi8bkzp2jar5f2/MBTs.pdf
-
#71427
Köszi az infokat! 
A HEP a korrekt, most már végképpen nem tudom, miért írtam HEAP-ot. Agyamra ment a fekvőgipsz.
-
#71426
A HESH-ről sem tudom, hogy mi. :) Valami HE/gyalogság elleni cucc?
Rogyókúpos páncélelhárító robbanólövedék, a lényege leegyszerűsítve az, hogy plasztik robbanóanyaggal van töltve egy viszonylag lágy orrú lövedékben, ami felkenődik a páncélzatra, majd a fenékgyújtó bedurran, és a robbanás olyan mechanikai hatást vált ki a (homogén) páncéllemezen, hogy a belső oldaláról darabok, gyakorlatilag repeszek vállnak le, és azok okoznak a küzdőtérben károsodást. A dolog valamennyire működött is, egészen a kompozit páncélok megjelenéséig, amely hatékonyan elvezeti az energiákat, így hatástalanná válik a HESH lőszer. Emiatt is ostobaság ma már a HESH lőszer, és miatta a huzagoltcsövű löveg mellett kardoskodni (amikor az L30-ast kifejlesztették, már minden modern harckocsi ilyennel bírt. Meg ERA-val. Vagy NERA-val.
![]()
HESH gránát és a működési elve
![]()
valamint a hatása...
T -65 tűzgyorsasága tehát kezdetben nagy, de aztán nagyot zuhan a közeli gránátok elfogyása után?
Folyamatosan tüzelve minden kézzel töltéses harckocsinál csökkenni fog. Mozgás közben is esélyesen, mert azért egyensúlyozva lassabban töltesz, mint nyugalmi állapotba. Egyébként igen, ha folyamatosan tüzelsz, akkor idővel a töltőkezelőnek már először kell a lőszert pakolgatnia, ami lassabb. Viszont előbb fog elfogyni az AP(FS)DS lőszer. A T-55-ös standard lőszerkészletében 14db APDS lőszer volt, 10db HEAT és 20db HE van. A Chieftain esetében viszont a 3-4 füstgránátot leszámítva mondjuk mindegyik jó harckocsi ellen...
A Leo2/M1-nél hogyan oldják meg, hogy a gránát a tárolóból mindig kéznél legyen?
Nem oldják meg. Két lőszertároló van, a torony végében a kéznél lévő, és a sofőr mellett a második tároló, amelyből nyugodt pillanatokban a töltőkezelő pótolja a fő lőszertárolóból kivetteket.
![]()
Azért kérdezem mindezt, mert egy játékban a pont a kései Chally1 és Chally 2 tűzgyorsasága nő... Ami felvet bizonyos modellezésbeli kérdéseket, hogy pont lap loadinggal érveltek...
Meg kell kérdezni tőlük, hogy a korai verziók és a Chieftain töltőkezelői miért nem használtak lap loadingot. :) -
#71425
A hüvely teljesen elég? Mi ennek a fajta hüvelynek a megnevezése? -
davidbog #71424 Valóban, az Object 279 első példányait 1959. végén szerelték össze. A másik két szóba jövő nehéz harckocsi se állt sokkal jobban: az Object 277-ből 1959. januárjában lett kész az első, az Object 770-ből szintén valamikor 1959-ben azt hiszem valamikor a 3. vagy 4. negyedévben.
A 85 mm S-133A-nál már követelmény volt, hogy akkora legyen méretre és tömegre is mint a 130 mm M-65, amihez eredetileg is tervezték ezeknek a harckocsiknak a tornyát és küzdőterét. Illetve a tornyok módosítása nélkül beépíthetőnek és üzemeltethetőnek kellett lennie az új 85 mm-esnek.
Az általam említett köztes lövegek pont amiatt nem feleltek meg, mert már papíron is különböző hátrányokat szenvedtek a harckocsik a nagyobb tömeg és nagyobb závárzat miatt.
Van is egy táblázat hogy a három nehézharckocsinak az előzetes számítások alapján mennyit változik a lövegkitéríthetősége, a töltőberendezésben lévő lövedék mennyisége, a maximális lövedék mennyisége és talán a torony egyensúlya. Szóval ki volt ez dolgozva rendesen, persze a beépítésnél és a teszteken becsúszhatott volna valami gikszer, de ez minden új lövegnél benne van a pakliban.
Nem szokványos hogy csak tervként szereplő harckocsihoz terveznek vadonat új löveget, holott még az eredetivel sincs letesztelve. Ez igazából azért van mert pont ekkor volt az, hogy egyesek szerettek volna a T-10-nél valami ütőképesebb nehéz harckocsit, és pont ekkora jöttek a nagy sebességű/űrméret alatti/ simacsövű tulajdonságú lövegek minden féle permutációban. És néha a két fejlesztés (löveg és nehézharckocsi) keresztezte egymást és ebből születtek ilyen szokatlan papír tankhoz, papír löveg dolgok.
Lehet majd részletesebben is írok erről a lövegről de most elakadtam a fordításban, a két verzió az A és az S eltér egymástól a lövegcsőben de nem tudtam lefordítatni miben. Csak tippelni tudok: az egyik monoblokk a másik pedig több darabból álló. Meg aztán vannak még más lövegek is, valami furcsa 85/175 és 100/162 mm-es lövegek aminél a hátrasiklásnál 15 és 0 mm van megadva, nem igazán értem hogyan működnek. Meg egy 140 mm M-65GL jelű simacsövű löveg az Object 770-hez, ez meg szerintem egy felfúrt 130 mm M-65. Összehasonlító táblázatban ott van még a két Taran löveg a 152 mm Taran 1 és a 130 mm Taran 2. Szóval lehetett itt variálni a vegyverzettel.
A Chieftain témához annyit, hogy ilyen HEAP nevű nincs az amerikaiaknál se, az HEP lesz.
Ximix: Érdekes, hogy ezt is előszedték, ennyire újakat nem szoktak. Pár éve egy videót láttam a múzeumról, végigmentek a csarnokokon és a végén játékot mutattak be. Egy Hetzerre határozottan emlékszem. Meg valami más is volt mellette, amit már elfelejtettem, de egészen biztosan valami régi volt.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.10.22. 18:20:01 -
#71423
A HESH-ről sem tudom, hogy mi. :) Valami HE/gyalogság elleni cucc?
T -65 tűzgyorsasága tehát kezdetben nagy, de aztán nagyot zuhan a közeli gránátok elfogyása után?
A Leo2/M1-nél hogyan oldják meg, hogy a gránát a tárolóból mindig kéznél legyen?
Azért kérdezem mindezt, mert egy játékban a pont a kései Chally1 és Chally 2 tűzgyorsasága nő... Ami felvet bizonyos modellezésbeli kérdéseket, hogy pont lap loadinggal érveltek...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.22. 17:56:00 -
Lacusch69 #71422 Egyik barátom hk.pk. volt, azt mondta, hogy szerinte az 55-ös tűzgyorsasága (jó töltőkezelővel!) hasonló a 72-es automata töltőjéhez. -
#71421
Így néznek ki:
![]()
Bal szélen a HESH, középen a füst, jobb oldalon a levállóköppenyes űrméret alatti pct. lövedék, a középső és a bal oldali között a hozzájuk való hajítótöltet zsákja, jobb oldalon az APDS lövedék hajítótöltet zsákja. Alul középen a gyutacsként működő patron.
A HEAP a HESH lőszer amerikai megnevezése, ugyanaz a kettő, nem tudom miért írtam HEAP-ot.
A Chieftain / Chally-1 és az L11 esetében az, amit mond, miszerint a lövés után egyből tolhatja be a lövedéket, igen, csak az APDS / APFSDS esetében működik. A lap loading tudomásom szerint csak az APDS / APFSDS esetében működik, a HESH esetében nem volt célszerű / engedélyezett. De itt gyakorlatilag arról beszélünk, hogy a lövés után egyből tolod bele a malacot, vagy vársz egy-két másodpercet.
Az elégő falúaknál a lap loadinggal vigyázni kellett, de mivel amire a hajítótöltet került sorra, azért általában már lehűlt annyira a töltényűr, hogy ez ne okozzon problémát. Ettől függetlenül én úgy tudom, hogy a Chally és a Chally-2 esetében a lap loadingot már tiltották.
![]()
Chally-2 lőszerek
A Chally 2 álló helyzetben, gyakorlatokon eléri a 10 lövés / perc tűzgyorsaságot, de mozgás közben, esetleg terepen haladó harckocsitól ezt botorság elvárni, ezért mondom, hogy az ilyen RoF bajnokságokat és vitákat érdemes elkerülni - nem túl életszerű...
A T-54/55 és a T-62 esetében az egybeszerelt lőszer kézzel való töltése okozta a tűzgyorsaság problémáját. Egyszerűen macerás volt a lőszereket a töltényűrbe manőverezni, különösen, ha elfogytak a torony oldalán/hátulján és a küzdőtér alján lévő lőszerek, és a töltőkezelőnek már a távolabbi lőszereket kellett a kezébe varázsolnia.
![]()
Kép, amelyen látszik mekkora is a 100mm-es egybeszerelt lőszer...
![]()
És az, hogy helyezkedtek el egy T-55-ös belsejében...
Itt pedig egy videó egy T-62-esről harc közben, látható a töltési folyamat is.
Az AAPM itt már eléri a 15-öt. Legalább. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.22. 17:36:04 -
millerius #71420 Szerintem a Gripen mint tipus simán megéri a 40 éves szolgálati időt, hiszen a svédek már majdnem 20 évnél tartanak, az más kérdés, hogy mi csak később szálltunk fel erre a "járatra". Alkatrész meg addig van, amíg van rá FIZETŐKÉPES kereslet, egy nagy marék pénzért bármit legyártanak a kedves megrendelőnek. Max várni kell rá egy kicsit, de még az se biztos, ha valaki kiperkálja a sürgősségi felárat vagy megveszi másik üzemeltetőtől ahol ott vigyorog a polcon a hiányzó cucc amit mi spórolásból nem vettünk meg. -
#71419
A zsákost azt úgy kell elképzelni, ahogy pl. a csatahajó lövegeknél a lövedék mögé betolják azokat a zsákokat, csak itt kézzel csinálja a töltő manus?
A HEAP lőszer az mi? Azt jól értem, hogy összkeverheti a töltő szükséges hajtótöltet? Robbanás gondolom ebből nem lesz, de a torlkolati sebesség miatt a gránát 100%, hogy nem talál semmit, hiszen a ballisztikai rendszer a helyessel számol...
A kézben tartott grántátot, akkor jól értettem. Ökörség így tölteni, legyen bármilyen hk. Ez számomra nem érv, hogy emiatt nagy a RoF.
A lap loadoing és hőterhelés sem világos. Tehát, ha Chieftain esetén, ha nem nyíllövdeékkel tüzelnek, akkor bizony ott sem lehet lap loadingot tolni?
Az L11 votl a Chieftan Mk.11-ben és a későbbi Challyk esetén? Az elégő falúnál akkor a lap loading ugyanúgy nem lehetséges? Tehát pont az újabb hk esetén a RoF nemhogy nőtt, hanem csökkent?
Érintőleges, a T-62 és talán T-55-nél is valaki azt mondta, hogy a tűzgyorsaság mindössze 3-4 lövés / perc. Mitől ilyen rémesen alacsony? -
#71418
oké tied az utolsó szó, nyertél! -
#71417
Ez sem igaz. A Block 30/32 változatok a Boneyardban azért nem annyira sok közös fő ellemelle bírnak az 50/52+ változatokkal néve. Más hajtómű és egy rakás alrendszer más. -
#71416
Haladjunk sorban.
1.: A Chieftain osztott lőszert használt, mégpedig zsákos kiszerelésű hajítótöltettel. Az, hogy a gyutacs gyakorlatilag külön volt egy tárban, az egy másik dolog.
2.: Felsorolja az előnyeit ennek, például hogy nincs elhasznált hüvely a küzdőtérben, amit később ki kell dobni. A hátrányait már nem sorolja el, például hogy a zsákos kiszerelésű hajítótöltett azért érzékenyebb, mint a hüvelyben lévő, lég és vízmentesen zárt társa az egybenszerelt lőszernél. Azt sem, hogy a töltőkezelőnek tudnia kell, melyik hajítótöltet-tárolóba milyen töltetett rakott, mert a HEAP lőszer kisebb töltetéből kettő fért egy tárolórekeszbe. Magyarul több a hibázási lehetőség.
3.: A lap-loading és a combat ready loading azt jelenti, hogy a töltőkezelő a betöltés után kézbeveszi a következő lőszert, illetve itt a lövedéket, és amint a tüzelés megtörtént, máris tölt. A Cheiftain és nem-robbanó (ie.: APDS/APFSDS) lőszer esetében ez nem probléma, mert a még forró és füstölgő töltényűrbe nem kell félni, hogy bármi berobban, amire pedig a hajítótöltetett utána vágja, már lehűlt annyira, hogy ne legyen gond.
A 120mm-es Rheinmetal löveg és az elégő hüvelyű egybeszerelt lőszernél azonban volt rá példa, hogy a töltőkezelő már kézben tartotta a következő lőszert, és amint kinyílt a töltényűr, már tolta is bele. Az előző lövés után maradt forró maradványok pedig begyújtották a friss lőszer hüvelyét - az eredmény sejthető.
Ugyanezt hívják combat ready (loading)-nak ís, amikor csak kézben tartja a töltőkezelő a lőszert, és várja, hogy minél hamarabb tölthessen. Az Abrams esetében ez is tiltott, egyfelől mert ha valamiért valami átütné a páncélt, akkor a küzdőtérben ott egy éles lőszer, ami berobbanhat, másfelől ha gyorsan kell váltani lőszertípust, akkor a töltőkezelők általában nem szórakoznak azzal, hogy visszarakják a lőszertárolóba a lőszert, hanem ledobják maguk alá, és kiveszik a megfelelő típusút a lőszertárolóból.
Mindkettő szigorúan tiltott dolog már az Abrams esetében, a lőszert kifejezetten csak az elsütés után lehet elővenni, és bár ezzel lassul a töltés, de a lőszer maga csak rövid ideig van a küzdőtérben szabadon.
Nos az, hogy a Chieftain esetében a töltéskor ez úgy néz ki, hogy jajj de jó, és nyugodtan beölthetem a pct. lőszert, és utána bevágom a zsákot, és mehet a lövés, az szép dolog, de csak ebben az esetben működik. Ha HEAP lőszerrel csinálja, ugyanaz a veszélyforrás, mint ami miatt ezt az eljárást az Abrams esetében megtiltották.
Azt sem köti a T. nézők orrára, hogy az L11 ágyú esetében később a britek is bevezették az elégő falú hüvelyt, amiben a hajítótöltet volt elhelyezve - igaz csak a pct. lőszereknél.
A végére: noha az első percben kb. tudja tartani egy gyakorlott töltőkezelő a 10 lövés per perc tűzgyorsaságot, ez a gyutacs-tárcsere miatt ezután megakad. Gyakorlati haszna a 10 lövés/percnek amúgy se nagyon van, nagyon ritka a szituáció, amikor ez a tűzgyorsaság fenntartható és szükséges (emiatt is szokták 6-8 lövés/perc körül tartani automata töltőknél is). Pláne, ha a biztonság feláldozásával növelik.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.10.22. 16:33:40 -
#71415
Már megint belegondolsz a hsz be olyan dolgokat amiket meg sem emlitettem.Hol mondtam én olyat vagy utaltam rá, hogy a boneyardos gépeket "V"-verzióra hozzák fel?
Annyit mondtam, hogy ha a meglévő gépeinket akarjuk tovább üzemeltetni azonos szinten akkor egy falcon jurasic parkbol több ideig fenntartható a rendszer mint a gripenekéből. Sanszosan több az egyező alakatrész amit kivesz bevizgál és betesz a helyére mutatvány.
A fejlesztés csak az okán került szóba, hogy nem éli meg a gripen azt a kort és menyniséget ami megfelelő alap lenne bármilyen későbbi értsd 40 éves üzemben tartáshoz.(persze nem egy gépre vonatkoztatva, bár kitudja) -
#71414
Azért itt megint átesel a ló túloldalára. A lekonzervált gépek egy részéből olyan költség lenne F-16V-t varázsolni, aminek sok értelme nincs. Ennek kb. annyi értelme lenen, mint Szu-27Sz vagy SzM1/2/3 gépekből Szu-35-öt varázsolni. (Bár a sárkányban több a közös hasonlóság sanszoaan az F-16V esetében és a hajómű sanszoasan még mindig a F110-GE-129 vagy F100-PW-229, de szerintem a GE-t preferálják mostanában a kicsival nagyob teljesítménye miatt. Bár a PW az F100-on egészen eléképesztő élettartam kitolálst ért el.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.22. 16:16:44 -
#71413
Aleggyorsabb tudtommal a He 162 volt ami 187 nap telt el az első terv lesciccelése és a sorozatgyártott gép felszállása közt, 90 nap kellett mig a kész terv megszavazása után a gyártás beindult és elkészült az első gép.
DE igy van a gépek gyártása évekbe telik az csak mellékes, hogy pár honapos időintervalumba kigördül egy a gyártószalagról.
ÉS visszatérve az első felvetésemhez. ahhoz azért kell egy olyan alap platform is amire megéri fejleszteni mégha meg is lenne az igény és a pénz akkor sem biztos, hogy 40 év mulva a gripenre bárki is fejlesztene valamit.
Persze ahhoz, hogy az F16-os fenmaradjon 40 év mulva is és gyártásba legyen ahoz a kialakult események is kellettek világszerte.
ÉS hiába a 30+ lekonzervált gripen az mit sem ér a több ezer lekonzervált Falcon mellett.Ha feltételezzük, hogy csak már mi maradnánk a gripen egyetlen üzemeltetője akkor az a 30 még nálunk is hamar elfogyna, de a boneyardbol még legalább 10 évnél is tovább lehetne kanibalizálodni.
Arról nem is beszélve, hogy a 4500gép üzemeltetési tapasztalatai össze sem vethetők egy 300 darabos szérával.Mig a Gripennél még mindig lehetnek, olyan hibák ami egyik gépen sem jött elő, addig a Falconnál már tucatszor is jelentkezhetet a legritkább is, vagy az ellene való változtatás is megtették már.
Ugyan ez fog lejátszódni házon belül a F-22 és az F35-ös esetében is. -
#71412
Egy kinti fórumon írták, hogy a briteknél a Chally és Chieftain tankoknál valami három elemből álló lőszer van, de ennek ellenére a tüzelési sebesség gyak. azonos a M1/Leo2-höz. Nem vágom, hogy hogyan és miért. Magyaráztak valami lap loadoingot és linkelték ezt a videót, de esküszöm nem értem, hogy mit akarnak mondani.
3:12-től.
The rounds are 3-piece ammunition. Everybody thinks of them as two — really, it's technically three.
First part is the projectile. Now, if it's an inert round, like the armor piercing, they're scattered around inside the turret, in the bustle, close to hand. Explosive rounds, such as HESH, would usually be stowed in a safe position below the turret ring.
Now, the next part of it was your propellant charge. These were bagged charges; the entire charge would be consumed. They were stowed in armored bins around within reach of the loader.
The third part was the vent tube. It looked a lot like a 50-caliber blank round, and this was basically the primer. They were fed through a 10-round magazine, so the loader generally only had to load projectile and charge, arm the cannon, and his job was done. Now, every tenth round, he would have to change the magazine out, as well.
There are a couple advantages to this. One was there were no spent casings lying around because all that was left was the little 50-cal-type, the vent tube.
The other advantage was that you could now lap load. 105[mm]s, this wasn't a problem, either. Now, what lap loading is, is you are holding the next round in your hand, ready for the gun to fire. As soon as it fires, you throw the next round in, you're loaded, and while the gunner is servicing the target, you grab the next round.
This is not permissible with modern smoothbore 120[mm] ammunition because the shell casing will consume itself in the process of firing. It is somewhat combustible — it is dangerous to lap load your rounds. With the 3-piece ammunition, however — especially if you're firing fin rounds — you could lap load because there's nothing to explode if you're holding the projectile. So, as soon as the breech is open after recoiling, you can immediately throw in the next shell, and not have to worry about ammunition doors to open or anything else like that. Then, the bagged charge is very small and light — at least compared to an entire round — so it doesn't take [the loader] all that long to grab that out of stowage and throw that in afterwards.
So, in practical terms, the rate of fire of the multiple-piece ammunition in the British tanks is actually about the same as that of a one-piece ammunition on, say, a Leopard 2 or M1. And of course, bear in mind, this came out 20 years before the Abrams.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.10.22. 15:23:26
