153
-
#72
"Nincs olyan hogyha csak ennyi ember meghal akkor jók vagyunk, ilyen alapon mondhatnánk hogy Covid ellen sem kell védekezni mert régen többen meghaltak a járványokban."
Az én álláspontom nem sarkos, ellentétben a legtöbb klíma hívővel. A kérdés mindennel kapcsolatban az, hogy mi a kockázat/nyereség aránya a dolgoknak. Talán már a te szádból is elhangzott, hogy meg kell ijeszteni az embereket, hogy megmozduljanak. Szal a klímahívők sztenderd módszere a kockázat magasabb szintűnek feltüntetése, ami csak a helyzet reális értékelését és kezelését teszi lehetetlenné.
"Tehát akkor az érvelésed miszerint ugyannyi halálos áldozat volt a múltban szintén hiányos adatokon alapul."
Ilyet marhára nem mondtam! A múltban kevesebb pontos adat, kisebb lélekszám is, NEM ugyanannyi, hanem TÖBB áldozatot jelent! ;)
Kérlek ne adj faszságokat a számba, nem vagyok olyan, aki ezt szereti! ;)
"Kaptál választ a lehetséges okokra. Volt válaszod rá. Nem? Ezután elmantrázod újra az eredeti állításod. Tényleg próbálj már meg fejlődni vitakultúrában, mert így parttalan az egész, (tudom ez is személyeskedés)."
"Veheted személyeskedésnek azt hogy rámutatok az érvelési módszeredre, annak hibájára. Remélhetőleg a jövőben nem követed el ugyanazon érvelési hibákat újra és újra, de ebben valójában már nem bízok. Marad az hogy újra és újra rámutatok."
Csak én is eszerint élek, ha nem haragszol. ;)
"Az hogy az urban island hatás erősíti a jelenséget az meg le van írva a jelentésben, az erősíti viszont nem egyenlő azzal hogy érvényteleníti."
Ja, csak ilyet senki nem mondott!
Arra céloztam, hogy amikor a külső környezethez képest a belvárosban 5 fokkal van melegebb, annak a nagyváros önmagában az oka és nem az hogy a nagyváros kialakulása alatt 0,2 fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet.
Ez "klímatagadás" lenne!? :O
"amelyből kiemelném a '30-as évek nagy hőhullámait. Ez a fajta torzítás,"
"Tehát ugyan pontatlanok a régebbi adatok, de végülis található benne olyan szakasz ami neked tetszik, akkor ezt mégicsak vegyük relevánsnak. Lol."
Tehát továbbra sem veszed figyelembe a felhozott érveket táblázatokat, adatokat, térképeket.
Csak megjegyzem az #59 alatt beszúrt térképem szerint az USA több mint 100 éves minden más régiónál fejlettebb meteorológiai mérőhálózattal rendelkezik. Az meg hogy Chichagoban a nagy gazdasági világválság időszakában volt-e hőhullám, vagy nem azért elég jól publikált eseménynek számít, nem az ujjukból szopták ki a statisztikusuk. 36-os hőhullám Ez a maga 5000 halottjával nyilván lemarad egy olyan riogatós hokiütős stílusú tudományosnak látszó diagramról, amit 1960-tól indítunk.
"Mit jelent az hogy prioritás? Nem szabad most még a CO2 kibocsjtással foglalkozni mert van égetőbb probléma, és csak ha az tökéltesen eliminálva lett akkor leeht vele foglakozni?"
Lássuk azt, hogy a különböző országoknak tök különböző helyzete és a klímaváltozással kapcsolatos kitettsége van.
Az egész gyak az USA-ból indult, aminek több oka van.
-Egyrészt ha jön egy viszonylag kicsi tengerszint emelkedés, akkor Florida, déli nagyvárosok pl New Orleans könnyen víz alá kerül. Ezt erősíti az a tény, hogy mivel elég kicsi a karibi térség ár-apály ingása így a települések roppant közel épültek a tengerparthoz, nincs semmi buffer zóna.
- A kontinens helyzetétől, a hegységek elhelyezkedéséből következően az időjárás különböző szélsőséges jelenségeket tud évi rendszerességgel produkálni, hurrikánok, tornádók, hideg és meleg hullámok, amelyek hatása jelentős anyagi kárban és emberélet veszteségben mérhető. Bármilyen romlásnak súlyos ára van.
-Az egy főre jutó szén lábnyom a legmagasabbak közé tartozik a világon. Vagyis ha a CO2-t teszik meg fő felelőssé, gyak az USA tehet, kell tennie ennek csökkentéséért a legtöbbet, ami azt is jelenti, hogy az ő lakosságára lesz ennek a legnagyobb hatása.
+1 Jó gazdasági stratégiának tűnik olyan technológia elterjesztése, amellyel inkompatibilis az előző, fosszilis energiahordozókra alapuló, mert ezzel biztosítva van, hogy a kihívást jelentő utánuk következő gazdasági szereplők menthetetlenül lemaradjanak.
Csak megjegyzem Mo. nem jelentős világgazdasági szereplő, nincs se tengerpartunk, sem súlyos következménnyel járó, rendszeresen visszatérő, időjárási extremitásunk. Világviszonylatban viszonylag alacsony a lakosság karbonlábnyoma, az energia mixünk kb olyan mint a németeké, akik ezért már vagy 15 éve küzdenek. Leszámítva, hogy a magas nukleáris energia arány miatt, a miénk valóban fenntartható és megfelelően hatékony is.
Ezek után teljes vehemenciával beszállni a klíma világmozgalomba kb azt jelenti, mintha az USA-nak mi adnánk vissza nem térítendő hitelt!!!
Biztos, hogy van ennyi pénzünk a hülyeségre, nincs égetőbb problémánk? Döntsük már el, hogy ki kinek tesz szívességet, kinek mennyi tennivalója, "elmaradása" van?
"Senki nem mondta hogy nincs. De a következmény lehet az is hogy éppen csökken az urban heat island jelenség. Mivel ez a következtetés neked nem tetszik ezért az erre a következtetésre jutó modelleket kizárod. Szokásos cherry picking. Ez egy komplex rendszer, a te leegyszerűsítő logikád itt kevés, nagyon komoly matekot kell mögé tenni, amit többen meg is tettek."
Nem nevezném mazsolázgatásnak. Ez a kérdés is rövidre zárható, ha megnézzük, hogy statisztikailag miből van több, nagyobb sivatagban, vagy elhagyott mezőgazdasági területen épült naperőműből, vagy a tetőre szerelt, legtöbbször háztartási szintű megoldásokból. Az előbbi leegyszerűsítve fűt, az utóbbi mondjuk úgy hűt, de legalább kiegyenlíti a hőingást.
Nos ahogy nézem jelentősen több nagy létesítmény van, mint háztetős megoldás, vagyis összhatásában a napelemek közvetlen környezeti hatása, hogy emeli a felszíni hőmérsékletet, rájátszik a globális felmelegedésre. PL. USA statisztika
![]()
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.24. 09:59:07 -
defiant9 #71 "A CO2 szint emelkedésébe közvetlenül halnak meg emberek? Nem. A CO2 nem mérgező, ilyen szinten."
Trivialitás. Mondott valaki olyat hogy igen? Szokásos szalmabáb érvelés n+1.
"Nem teljesen bizonyítható"
Vagyis vannak ezt alátámasztó tény adatok. Az hogy nő a GDP meg a technikai civilizáció jobban tud védekezni meg nem cáfolata a jelenségnek. Nincs olyan hogyha csak ennyi ember meghal akkor jók vagyunk, ilyen alapon mondhatnánk hogy Covid ellen sem kell védekezni mert régen többen meghaltak a járványokban. Ritka buta érvelés ez is.
"Ő, szerintem kár személyeskedned. "
Veheted személyeskedésnek azt hogy rámutatok az érvelési módszeredre, annak hibájára. Remélhetőleg a jövőben nem követed el ugyanazon érvelési hibákat újra és újra, de ebben valójában már nem bízok. Marad az hogy újra és újra rámutatok.
"hogy ahogy az adatok a múltban a jelenlegihez képest hiányosak voltak"
Tehát akkor az érvelésed miszerint ugyannyi halálos áldozat volt a múltban szintén hiányos adatokon alapul. Ja persze ha te mondod akkor lehet, de ha a te állításod ellen mutat akkor az nem jó, biztos pontatlan. Ez a cherry picking érvelési hiba.
"Vagy újfent megkérdezem,"
Kaptál választ a lehetséges okokra. Volt válaszod rá. Nem? Ezután elmantrázod újra az eredeti állításod. Tényleg próbálj már meg fejlődni vitakultúrában, mert így parttalan az egész, (tudom ez is személyeskedés).
"Másrészt lássuk, hogy ha kifejezetten a városi hőhullámokra kokcentrálunk"
Az embereknek leginkább ez fáj, másrész a nagy reptereken volt tényleg a nagyvárosok szélén lévő nagyobb repterekről van jó minőségű konzisztens meterológiai log(1961-től). Megítélésem szerint teljesen valid ez a módszertan is:
a heat wave as a period of two or more consecutive days on which the overnight low temperatures (after being adjusted for humidity) exceed the 85th percentile (i.e. the hottest 15%) of the historical average
Az hogy globális felmelegedés van és emiatt melegebb van meg triviális összefüggés. Az hogy az urban island hatás erősíti a jelenséget az meg le van írva a jelentésben, az erősíti viszont nem egyenlő azzal hogy érvényteleníti. Ez egy hivatalos amerikai kormányügynökség, a megállíptás pedig ez:
The frequency and intensity of extreme heat and heavy precipitation events are increasing in most continental regions of the world (very high confidence). These trends are consistent with expected physical responses to a warming climate. Climate model studies are also consistent with these trends, although models tend to underestimate the observed trends, especially for the increase in extreme precipitation events (very high confidence for temperature, high confidence for extreme precipitation).
Ezzel szemben áll a te 'kílmatagadó' következtetésed. Esetleg tudnál olyan hivatalos jelentést mutatni ami összecseng a te megállapításoddal?
"amelyből kiemelném a '30-as évek nagy hőhullámait. Ez a fajta torzítás,"
Tehát ugyan pontatlanok a régebbi adatok, de végülis található benne olyan szakasz ami neked tetszik, akkor ezt mégicsak vegyük relevánsnak. Lol.
Ez volt az állításod:
"Igen, valóban nem kell nagyobb kárt okozni annál, mint amit már eddig tettünk"
Ezt én úgy értelmeztem hogy akkor itt kellene megállítani a globális felmelegedést, aminek az oka az emberi tevékenység, közte az üvegház hatású gázok kibocsájtása, beleértve a CO2-t.
Erre írtam hogy sajnos ez sem reális cél, csak az emelkedés tompítása. Ha nem ere gondoltál amikor a kárt emlegetted, akkor viszont kérdés hogy mire?
"Az a válaszom, hogy amíg vannak égetőbb problémáink addig ne ez legyen a prioritás!"
Mit jelent az hogy prioritás? Nem szabad most még a CO2 kibocsjtással foglalkozni mert van égetőbb probléma, és csak ha az tökéltesen eliminálva lett akkor leeht vele foglakozni? Szerencsére a felelős ember, sőt a kormányzatok sem nem így gondolkodnak. Ez egy korlátolt szűklátókörű önző megközelítés lenne. Oldja majd meg az utókor amikor már nagyon fáj. Nincs még erdőtűz akkor még pakolhatunk rá, majd ha lesz akkor a tűzoltók biztos eloltják, már ha tudják, ha meg nem lehet akkor leég a világ, ez van, birkák voltunk, de legalább a kukorica jobban nőtt akkoriban. Minden problémával foglalkozni kell, minél előbb adaptálni a fenntartható környezetpolitikát, mert ez jól láthatóan nem megy egyik napról a másikra, évtizedes infrastruktúrák nagyon lassan mozdíthatóak meg.
"Ennek azért van közvetlen fizikai, klimatikus hatása, amit nem árt figyelembe venni."
Senki nem mondta hogy nincs. De a következmény lehet az is hogy éppen csökken az urban heat island jelenség. Mivel ez a következtetés neked nem tetszik ezért az erre a következtetésre jutó modelleket kizárod. Szokásos cherry picking. Ez egy komplex rendszer, a te leegyszerűsítő logikád itt kevés, nagyon komoly matekot kell mögé tenni, amit többen meg is tettek. -
#70
"Kevered az eseményt és hatást. A weather anomália amit a +CO2 okoz, ennek pedig egyik hatása hogy lakott területen milyen kár keletkezik."
Szerintem ez a fajta gondolkodás, a tények, okozott kár, és az azt elemző tudományos jellegű összefüggésének összekeverése rád inkább jellemző, már megbocsáss.
- A CO2 szint emelkedésébe közvetlenül halnak meg emberek? Nem. A CO2 nem mérgező, ilyen szinten.
- A CO2 szint növekedésével összefüggésbe hozhatóan növekszik a szélsőséges időjárási jelenségek száma? Nem teljesen bizonyítható. Jelenleg nem halnak meg többen szélsőséges időjárási körülmények következtében (áradás/szárazság, mint 100 éve, sőt kevesebben pedig jelentősen nőtt az emberiség lélekszáma. A GDP arányos anyagi kár is ugyanannyi, vagy inkább átlagosan minimálisan kevesebb.
"Leegyszerűsítve azt csinálod hogy mindig kizárod a statisztikának azt a részét ahol emelkedő trend van és gyártasz hozzá egy ideológiát hogy hát akkor nem volt elég jó a mérőrendszer."
Ő, szerintem kár személyeskedned. Leírtam, hogy nem eldönthető kérdés, és nem azt, hogy nem igaz, tekintve, hogy ahogy az adatok a múltban a jelenlegihez képest hiányosak voltak. Minden esetre te rád inkább jellemző, hogy ráugrassz minden hokiütő jellegű ábrára. Lásd amilyen csapdába estél a az #57 alatt linkelt diagrammal kapcsolatban. Vagy újfent megkérdezem, még mindíg úgy tartod hogy ez az exponenciális emelkedő szint 2000-ig a klímaváltozás miatt van, és nem azért mert amit az oldalon írnak, hogy a hiányos adatbázis torzítást okoz, aminek ami nincs összefüggésben a valós trendekkel!?
A hőhullámokra az általam preferált adatbázis a köv összegzéseket adja:
Hőhullám 1
Hőhullám 2
Az első ahogy látom egy szigorúbb kritérium szerint határozza meg, és ebben az esetben kiesnek bizonyos adatok, a diagram jelentősen megváltozik.
A tiéddel hasonlóságot mutató második diagram viszont folytatódik 1960 előtt is, ebben az esetben viszont láthatóak megint csak voltak magasabb értékek és nem igaz az a trendszerű emelkedő érték, hanem egy ciklikusság, amelyből kiemelném a '30-as évek nagy hőhullámait. Ez a fajta torzítás, hogy a diagrammok megfelelő időszakra szabásával mindíg megtaláljuk a hokiütőt sajna nagyon jellemző a klímahisztériamédia manipulációira!
Másrészt lássuk, hogy ha kifejezetten a városi hőhullámokra kokcentrálunk, hogy az USA lélekszáma az 1960 180 millióról, mára 320 millióra nőtt, a városi lakosság aránya 70%-ról 80%-ra. Ez viszont gyak egyre nagyobb városokat jelent, A nagyobb városok viszont egyre inkább felerősítik a hősziget jelenséget függetlenül a klíma bármilyen irányú változásától!
"Én ebből azt olvasom ki hogy szinte esélyünk sincs még a vízszintes vonalra sem mint folytatás(a covid miatti törést ki fogjuk heveri), ami reális hogy a meredeksége fog csökkeni, de minél több a klímatagadó ellenpropanganda amit te is tolsz annál nehezebb ennek árát elfogadtatni a társadalommal."
Nagyon szép, sőt hatásos az általad belinkelt diagram. Azonban tekintve, hogy gyakorlatilag semmilyen konkrét emberi életre, anyagi veszteségre lefordítható jelentése nincs, igazából csak egy látványos az emberek megrémisztésére szolgáló média eszköz. Nem tagadom annak valóság tartalmát, azt tagadom, a statisztikákra alapozva, hogy ennek közvetlenül eddig bármilyen jelentős negatív hatása is megmutatkozott volna.
És meglehetősen tisztességtelennek tartom, hogy a társadalmat ilyen gyakorlatilag átverésre szolgáló propagandával olyan kiadásokra kényszerítik, amit máshonnan vonnak el. Hogy populista legyek hány millióval támogattuk a gazdagokat fejenként, hogy Teszlát vegyenek és mennyit nem adtunk arra, hogy az egészségügy egy jobb kondícióban nézzen szembe a mostani COVID járvánnyal. Szal eddig lehetett riogatni az embereket a katasztrófával, na most itt van egy globális és semmi köze az éghajlatváltozáshoz. Lehet Grétát előszedni! ;)
"Ez az előre borítékolható ultimate megállapítás. És ilyenkor mondom hogy olajat a tűzre ha nem tudod mi lesz. Erre pedig már nincs válaszod."
Az a válaszom, hogy amíg vannak égetőbb problémáink addig ne ez legyen a prioritás!
"Nyugodtan tehet mindenki a házára, ettől a CO2 kibocsájtás csökken, az meg érezhető hogy olyan kis %-ról beszélünk hogy a megtermelt energián túl kb. kimutathatatlan a hatása, csak az utak felülete nagyságrenddel nagyobb."
2050-re egyesek a mai teljes villamos energia termeléssel megegyező nagyságú részt kívánnak az akkora megemelkedet igényből napelemekkel kielégíteni. Van akinek ez a fél szaharát jelenti, más számítások szerint legalább 3 magyarországnyi csak napelemmel lefedett területet jelenthet a Földön. Ennek azért van közvetlen fizikai, klimatikus hatása, amit nem árt figyelembe venni. Ha a napelemek többsége világosabb, vagy a növényzettel fedett területek helyére kerül, ott a sötétebb felület, a párolgás csökkenése miatt, fűtő hatással kell számolni! Pont.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.23. 10:42:21 -
Macropus Rufus #69 "Egy atlagos hazon levo napelemes rendszer boven fedezni tudja egy haz energiaellatasat."
és teljese gazdaságtalanul marha drágán támogatás nélkül senkinek nem érné meg se itt se sehol a világon. Magyar viszonylatban:
- egy 4 fős család 172kW energiát fogyaszt/hónap (ksh)
- ha minden okés lenne akkor ehhez elég lenne egy 5.7kW-os cella. Abban az esetben ha 24 órás napsütés lenne.
- nálunk ~5,3 óra az átlagos napi napsütéses órák száma/nap, tehát ez az 5 és fél óra alatt kell megtermelni a napi energiát.
- mivel csak ~5.3 óra áll a rendelkezésre ez pont 4,5x kevesebb idő mint kellene, tehát akkor optimális esetben egy 4.5x nagyobb kapacitású napelem kellene, ez meg már 25,8kW (ez most olyan 6.3 millió forint)
- éjjel nincs áram termelés. Tehát kellenek az aksik, mert ellenkező esetben a fenti idézett nem állja meg a helyét, hiszen a gridből lesz véve a delej, magyarán a napelem bőven nem képes ellátni egy házat árammal. Tehát kell az aksi. Már nagyon rég néztem akkor egy sima 4-5kWh aksi litium-ion 11.000€ volt. Nekem 100kW-os kellene. Csak autókba valót találtam, azok olyan 3-5 millió között vannak.
- Már is 10 millió felett van a napelem rendszer. Egy átlagos 4 fős család 172kW fogyaszt (átlag). Az ELMÚ területén 1kWh 36,22. Tehát egy 4 fős család évente kb. 72-73000Ft-ot fizet a villanyért. Tehát ez a 10milliós beruházás ennek a családnak kb. 138 évnyi villanyszámláját jelenti. 138 évet fizetett ki előre. Ennyire éri meg. De ez ugye egy olyan rendszer ami 100%-ban megtermeli azt az energiát ami egy 4 fő családnak szüksége van naponta + tárolja is (éjszaka nincs nap), hogy az idézett mondatban szereplő állítás igaz legyen :)
Egy átlagos család által megfizethető rendszer (2-4kWp) bőven nem fedezi a család napi energia szükségletét.
-
defiant9 #68 "azért mert az utóbbi 5 évben minden évben elvitt egy falut az ár"
Kevered az eseményt és hatást. A weather anomália amit a +CO2 okoz, ennek pedig egyik hatása hogy lakott területen milyen kár keletkezik.
Ha Mostantól Texas-ban minden évben lesz sarkvidéki légtömeg betörés akkor egy idő múlva ez már nem minősül extrémek ahogy ma Kanadában sem az. A teljes skála max. top 10%-át szokás extrémnek minősíteni.
"Ausztrália nagyrészén meteorológiai állomások csak 50-70 éve léteznek (lásd beszúrt térkép sárga pöttyök) "
Leegyszerűsítve azt csinálod hogy mindig kizárod a statisztikának azt a részét ahol emelkedő trend van és gyártasz hozzá egy ideológiát hogy hát akkor nem volt elég jó a mérőrendszer.
"a hőhullámokra vonatkozóan nem láthatók"
Én látom:
![]()
"Igen, valóban nem kell nagyobb kárt okozni annál, mint amit már eddig tettünk."
A trend ez:
![]()
Én ebből azt olvasom ki hogy szinte esélyünk sincs még a vízszintes vonalra sem mint folytatás(a covid miatti törést ki fogjuk heveri), ami reális hogy a meredeksége fog csökkeni, de minél több a klímatagadó ellenpropanganda amit te is tolsz annál nehezebb ennek árát elfogadtatni a társadalommal.
"Az is kijöhet, hogy kevesebb szélsőséges időjárási jelenség lesz, meg az is hogy több"
Ez az előre borítékolható ultimate megállapítás. És ilyenkor mondom hogy olajat a tűzre ha nem tudod mi lesz. Erre pedig már nincs válaszod.
"Napelem kérdés."
Nyugodtan tehet mindenki a házára, ettől a CO2 kibocsájtás csökken, az meg érezhető hogy olyan kis %-ról beszélünk hogy a megtermelt energián túl kb. kimutathatatlan a hatása, csak az utak felülete nagyságrenddel nagyobb. -
#67
Tehát abban egyetértünk, hogy az utóbbi 20 év adatai már nagyságrendileg teljesnek tekinthetők a természeti katasztrófákra vonatkozóan.
Abban is egyetértünk, hogy az országok fejlődnek, gazdagodnak egyre nagyobb lehetőség van a környezeti katasztrófák, így az áradások megfékezésére is. Ezt az oldalon is megállapítják. Azonban én nem mondanám dinamikusnak, pl az áradás, vagy az éhinség viszonyítását, azért mert az utóbbi 5 évben minden évben elvitt egy falut az ár, vagy meghalt 10 000 ezer ember, nem vesszük le a köv évben elmosott falut a listáról vagy nem sztornózzuk az aktuálisan éhenhalt 10 000 embert.
Az általad linkelt Ausztráliára vonatkozó hőhullám/esőzési adatokhoz vegyük figyelembe azt, amit korábban linkeltem. Ausztrália nagyrészén meteorológiai állomások csak 50-70 éve léteznek (lásd beszúrt térkép sárga pöttyök) ebből következően az adatbázis generálhat olyan torzítást amely egy olyan trendet okozhat, amilyet a diagramjaid mutatnak. Nem eldönthető kérdés, mert nem ismerjük az adatbázis kiértékelésének módját.
Minden esetre az USA-ra vonatkozó adatok, ahol 100+ éve van egy jól kiépített mérőállomás hálózat ilyen fajta trendek, a hőhullámokra vonatkozóan nem láthatók, az esőzések pedig enyhe emlkedést mutatnak.
Másrészt ha megnézzük a Nasa Global Greeningre vonatkozó távérzékelős felmérését, akkor azt látjuk hogy Ausztrália nagyrésze zöldül, a klíma változás nem ártalmas, hanem előnyös a növényzetre!
![]()
"Egy egységnyi addicionális CO2-nek már nem akkora a hatása mint 50 éve, de az továbbra is áll hogy addig nem öntjük az olajat a tűzre ameddig nem tudjuk hogy el lehet-e oltani. Ezt az elvet már n-szer elmondtam, és nincs rá vélaszod. Úgyhogy végülis ennyi, nem kell felelőtlen birkaként viselkedni."
Köszönöm, hogy ezt kimondod, ez valóban így van. Egyszerűsítve, ua hatás eléréséhez mindíg duplázni kell a CO2 szint növekedést, ha mondjuk 100 ppm növekedés fél fokot jelent, akkor a következő fél fokhoz, már 200 ppm kell, az azutánihoz 400 ppm és így tovább (ezek csak szemléltető adatok, a pontos értéket a Föld esetében senki nem tudja).
Igen, valóban nem kell nagyobb kárt okozni annál, mint amit már eddig tettünk. Azonban itt bonyolultabb a helyzet a veszteség és nyereség táblázat a CO2, vagy a klímaváltozás egésze esetében nem csak negatív, veszteség értékeket tartalmaz!
"Tehát akkor van több hidegbetörés vagy nem?
Tagadod-e hogy van összefüggés a globális felmelegedés és a szélsőségesebb időjárás közt?"
A helyzet nem egyértelmű. Régebben is volt szélsőségesen hideg időjárás. Pl 1970-es és az 1986-os hideg telek Magyarországon,úgy hogy a poláris szélességi kör irányú áramlás akkor intenzívebb volt. Ma melegebb a sarkok hőmérséklete, kisebb a hőmérsékleti különbség az egyes klimatikus övezetek közöttt és gyengül a poláris áramlás, ami a hideg/meleg behullámzásokat fékentartja.
Az is kijöhet, hogy kevesebb szélsőséges időjárási jelenség lesz, meg az is hogy több. Az én forrásom szerint az USA-ra nézve nincs szignifikáns változás. Nem tagadom, hogy több szélsőségesebb időjárási jelenség lehet, de igazából a rendszer globális állapotát tekntve a felszín közelében a napsugárzásból akkumulálódó energia növekedése ellenére a hömérsékleti, egyéb időjárási paraméter beli különbségek, az egyes klimatikus zónák között csökkennek, ami a szélsősége időjárási jelenségek megjelenésének lehetőségét inkább csökkenti.
Napelem kérdés.
Úgy gondolom jól összefoglaltam az előző hozzászólásom utolsó bekezdésében a lényeget.
Ehhez én most nem kívánok többet hozzátenni. Ha világos helyre rakjuk ott fűt, ha sötétebb helyre ott hűt, de az elem albedójából következően fizikailag befolyásolja a környezet hőmérsékletét, beavatkozást jelent Ez globálisan fél Szahara mennyiségű napelem esetében (márpedig hosszútávon annyit szerintem simán le fogunk rakni, igaz elszórva) ha egy irányba érvényesülne csak a hatás akkor nagyjából 0.4 fok különbséget generál a számítások szerint. Pont.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.22. 11:26:20 -
defiant9 #66 "hogy az utóbbi 20 évben miért stagnál/csökken"
Ezen adatbázison leginkább azért mert az áradásokat kontroll alatt tartani, illetve a legintenzívebb szakaszon már túl vagyunk, ahogy mondtam ami korábban extrém volt az ma már nem az mert a viszonyítási alap dinamikus.
![]()
Valszeg a '96-as Katherina után megerősítették a védelmet ahogy máshol is alkalmazkodik az emberiség, de ez pémzbe kerül. Nem kevésbe, pl a velencei MOSE projekt 6 milliárd euróban. Ez ki fizeti? A gazdák akiknek gyorsabban nő kukoricája? Amikor eleve túltermelés van élelmiszerből, és költségvetésből támogatjuk azt?
Ennek ellenére az extreme rainfall jelenségek is bizonyíték, több energia van a rendszerben, több vizet képes tárolni amiből nagy zuhék lesznek, hirtelen sok, aztán meg semmi. A szélsőségek, nagyobb szórás irányba módosult a rendszer. Ilyen ez extrém hőség, amit szintén nem mutat a statisztikád mert nem olyan mértékű hogy már katasztrófa legyen, de az emberek életét megekesíríti, és a klímák használata sincs ingyen, ahogy az sem hogy Texas-nak fel kell készülnie a sarkvidéki légtömegekre.
Extreme heat events
rainfall anomaly
Egy egységnyi addicionális CO2-nek már nem akkora a hatása mint 50 éve, de az továbbra is áll hogy addig nem öntjük az olajat a tűzre ameddig nem tudjuk hogy el lehet-e oltani. Ezt az elvet már n-szer elmondtam, és nincs rá vélaszod. Úgyhogy végülis ennyi, nem kell felelőtlen birkaként viselkedni.
"A bozót/erdő tüzek számára nem ad az én forrásom növekedés"
Akkor használj olyat amiben van. Belinkeltem. Mi a magyarázat a lenti adatokra?
"Az oldal szerint nincs szignifikáns emelkedés"
"hidegbetöréseket okoz viszont a változás szerintem is gyakoribbá teheti"
Tehát akkor van több hidegbetörés vagy nem?
Tagadod-e hogy van összefüggés a globális felmelegedés és a szélsőségesebb időjárás közt?
új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás
a szélsőséges időjárás intenzitása és gyakorisága az utóbbi évtizedekben megváltozott
A jövőben előforduló szélsőségek válhatnak majd a gazdasági és társadalmi hatások legfőbb előidézőivé.
"A tied egy számításokra alapuló modellezés, ez meg itt mérésekre alapuló elemzés, t."
Ne nevetess már. A Szaharás is egy számítógépes modell eremdénye, legfőbb a különbség hogy a Szahara lefedése totális életszerűtlen alap, és egyébként meg nyilvánvaló hogyha a fehér homok helyett fekete lesz valami akkor az több napenergiát nyel el, ebben inkább a csapadék hatás volt érdekes.
Álltásod az volt hogy mindegy hova szerelik a napelemet a hatása ugyanaz. Ez teljesen hibás, még az sem mindegy milyen tetőre szereled:
the deployment of solar PV can cool the urban environment. The cooling can reach up to 0.2 C in the Los Angeles region. Under hypothetical future-year scenarios of cool cities (urban areas with extensive implementations of highly-reflective roofs and pavements) and high-density deployments of urban solar PV arrays, some adverse impacts (0.1 C or less in warming)
We first focus on the physical impact of solar panels on January and July daily maximum temperature (TMAX) over Sydney, one of the world’s 100 largest urban areas. Cooling in SD30 occurring over the medium and high intensity urban areas is around 0.3 °C, reducing to 0.15 °C over the low intensity urban in January (Fig. 1, Supplementary Figure S2). In July, the cooling is less, but still reaches 0.3 °C
Látható hogy rengeteg tanulmány van ami nem támasztja alá/cáfolja az állításod. Ellenben a CO2 csökkenés tény, a CO2 pedig üvegház hatású gáz ez tudományosan igazolt.
Utoljára szerkesztette: defiant9, 2021.03.22. 07:25:32 -
#65
"A faluvégi instagramozás ami légből kapott, ilyet sehol nem is írnak."
"distant past. <> 10 év. Nálam még 50 év sem."
OK. Szintén az oldalról:
"Number of reported disasters by type
This same data is shown here as the number of reported disaster events by type. Again, the incompleteness of historical data can lead to significant underreporting in the past. The increase over time is therefore not directly reflective of the actual trend in disaster events."
Szal jó, akkor most halljuk a te álláspontodat, hogy az utóbbi 20 évben miért stagnál/csökken a jelentett/regisztrált természeti katasztrófák száma a diagramon!?
Másrészt szerinted #58 "a teljes grafikon pedig magas korrelációt mutat a globális átlaghőmérséklet emelkedéssel," ezt akkor annak ellenére, hogy az oldalon szerepel a valódi ok, továbbra is fenntartod?
"Egy esemény aminek 3 hatása van. (az áramkimaradás nem számít, csak az ami miatt tönkrementek a vezetékek)"
Nem tudom, ez is egy ötlet, meg az is, hogy esetenként ezt több különböző katasztrófa közé sorolják, a pontos értékelési metódus számomra nem derül ki az oldalról.
"Tehát ha jól értem akkor itt végső soron azt állítod hogy az globális felmelegedés/CO2 miatt olyan pusztító időjárási események következnek be amik korábban valószínűtlenebbek voltak? És ebbe bele érthetjük nemcsak a hideg betöréseket hanem a meleg oldalt is? Wildfires"
Az oldal szerint nincs szignifikáns emelkedés, eltérés a korábbi időszakokhoz képest az időjárási extremitásokban, vagy a tornádókban.
Csak megjegyzem, hogy emellett a természeti katasztrófák miatt elhunytak száma a népesség jelentős emelkedése ellenére csökken, ugyan így az okozott kár GDP arányos nagysága! A világ fejlődik ami megmutatkozik abban a biztonságban, amit mind az emberélet számára, mind anyagi értékeink felé biztosítunk. Bármifajta minmeghalunk huhogás tehát a korábbi évek adatai szerint nem alátámasztható!
A bozót/erdő tüzek számára nem ad az én forrásom növekedést, de azok kiterjedésére igen. A bozót/erdőtüzek azonban érdekes kérdést jelentenek. Világtrendnek tűnik, hogy a nagyobb tűzvészek elkerülése érdekében végzett rendszeres és tervezett égetések száma, részben a zöldek egyfajta hatásának következtében csökken, miközben a kontrollálatlan és kontrollálhatatlan bozóttüzek száma és az érintet terület nagysága pont emiatt emelkedik!
"Erre mondtam hogy mi értelme kitalálni egy utópiát és megállapítani róla hogy utópia. Továbbra sem értem miért tetted ezt a megállapítást, nem racionális a fél Szaharát napelemmel lefedni."
Azért mert így könnyebben átlátható a napelemek hőmérsékleti hatása. Ami nyilvánvalóan akkor is érvényesül, ha azok nem egyhelyen vannak telepítve.
"Tehát megállapítasz valamit amiről le is írod hogy a cikk nem tartalmaz ilyen megállapítást. És amit állítasz az hogy mondjuk a tetőkre szerelnek szétszórtan napelemeket ugyanakkora hatást váltaná ki mint amiről a tanulmányban írnak. Ez közel sincs így. Pl"
A tied egy számításokra alapuló modellezés, ez meg itt mérésekre alapuló elemzés, tök más ereménnyel, ami az én kijelentésemet támasztja alá.
LINK
Nem egy rákitszájensz a téma rövidre zárása. A napelem albedója olyan 30%, ha oda telepítik ahol az albedó magasabb ott fűt (pl homok, kő, fehérre fejtett mediterrán tető), ha pedig olyan felületre, aminek alacsonyabb ennél az albedója ott hűt. Másrészt egy tetőn elhelyezett napelem egyfajta szigetelő, visszaverő réteget képez, ami azt jelenti, hogy az épületen belül nappal alacsonyabb lehet, a hőmérséklet mint e nélkül, éjszaka viszont magasabb. Ami a légkondihoz szükséges energiát gyak kiegyenlíti. Mondjuk gáz, hogy éjszaka kell több, amikor a napelem is aluszik. ;) -
defiant9 #64 Tényleg képtelen vagy felfogni hogy nem az a baj amit az atomerőműről írtál hanem az amit a napelemről? -
defiant9 #63 "Ezért is írtam eredetileg, azt hogy az utóbbi 10 év adatait javasolt figyelembe venni."
A faluvégi instagramozás ami légből kapott, ilyet sehol nem is írnak.
"Ezért is írtam eredetileg, azt hogy az utóbbi 10 év adatait javasolt figyelembe venni."
distant past. <> 10 év. Nálam még 50 év sem.
"te ezt hány eseménynek veszed?"
Egy esemény aminek 3 hatása van. (az áramkimaradás nem számít, csak az ami miatt tönkrementek a vezetékek)
"De ez nem amiatt a történik, mert több az energia a rendszerben, hanem mert megváltoznak a globális légkörzési rendszerek,"
Tehát ha jól értem akkor itt végső soron azt állítod hogy az globális felmelegedés/CO2 miatt olyan pusztító időjárási események következnek be amik korábban valószínűtlenebbek voltak? És ebbe bele érthetjük nemcsak a hideg betöréseket hanem a meleg oldalt is? Wildfires
Ezt írtad:
"A cikk szerint nem jó a fél Szaharát lefedni napelemmel, mert az globálisan 0,39 fok emelkedéssel, helyileg 2,5 fokkal járna, a Szahara teljes klímája megváltozna."
Erre mondtam hogy mi értelme kitalálni egy utópiát és megállapítani róla hogy utópia. Továbbra sem értem miért tetted ezt a megállapítást, nem racionális a fél Szaharát napelemmel lefedni.
"Kérlek fogalmazd meg mégegyszer!
Javaslom olvasd el előtte a cikket."
Ezt állítottad:
"A cikk csak azt felejti el említeni, hogy ha nem koncentráltan a Szaharát napelemesítjük, hanem a világon ugyan ilyen mértékű de elszórt napelemesítés, vagy pl víztározó építést végzünk, annak a globális hatása hozzávetőleg ugyan annyi lesz"
Tehát megállapítasz valamit amiről le is írod hogy a cikk nem tartalmaz ilyen megállapítást. És amit állítasz az hogy mondjuk a tetőkre szerelnek szétszórtan napelemeket ugyanakkora hatást váltaná ki mint amiről a tanulmányban írnak. Ez közel sincs így. Pl
In daytime, the presence of solar panels would decrease the air temperature by more than 0.2 K, especially in the dense suburbs, where the density of solar panels is the highest, due to both the high density of building and the fact that unlike the Haussmanian buildings of the city center, the suburban apartment and commercial buildings are flat roofed. -
dyra #62 Nem. Alátámaszt engem. Próbáld meg értelmezni. Éppenhogy több energiát termel mint amennyibe az előállítása került. De mind1. -
#61
"Ez egy légből kapott magyarázat."
Nos nem egészen, benne van a diagram felvezető szövegében is:
"Number of reported disaster events
A key issue of data quality is the consistency of even reporting over time. For long-term trends in natural disaster events we know that reporting and recording of events today is much more advanced and complete than in the past. This can lead to significant underreporting or uncertainty of events in the distant past.
In the chart here we show data on the number of reported natural disasters over time.
This change over time can be influenced by a number of factors, namely the increased coverage of reporting over time. The increase over time is therefore not directly reflective of the actual trend in disaster events."
Ezért is írtam eredetileg, azt hogy az utóbbi 10 év adatait javasolt figyelembe venni.
"Ezt nem érzem valós problémának, ilyen relatíve kevés extrém eseményt jó be lehet idő/hely alapján kategorizálni."
Egy hurrikánt, ami jelentős csapadékkal, széllel, az esőzés utáni áradással és földcsuszamlással jár, aminek következtében az áramkimaradás miatt mondjuk x ember életét veszítette a kórház intenzív osztályán, te ezt hány eseménynek veszed?
"Állításom az volt az okra, hogyha több a rendszerben lévő energia, az potenciálisan több szélsőséget/nagyobb pusztítást tud okozni. Tagadod ezt?"
Szerintem ezt már átbeszéltük. Egy lavór 90 fokos víz, ha nincs benne hőkülönbség semmilyen konvekciós áramlást nem mutat. Egy 30 fokos, aminek az egyik oldalát melegíted a másikat meg hűtöd, az igen.
A trópusi viharok pl. sem gyakoriságban, sem energiában nem mutatnak statisztikai növekedést (lásd linkelt oldal erre vonatkozó kimutatások). A globális felmelegedés a sarkokat jobban érinti, vagyis a hőmérsékleti különbségek az egyes szélességi között csökkennek. Nem feltétlenül lesz szélsőségesebb az időjárás, bár a sarkok közelében levő K-NY áramlások gyengülése a régiók légtömegei közötti keveredést, ami hidegbetöréseket okoz viszont a változás szerintem is gyakoribbá teheti. De ez nem amiatt a történik, mert több az energia a rendszerben, hanem mert megváltoznak a globális légkörzési rendszerek, cellák, a csökkenő hőmérsékleti különbségek hatására.
"Senki nem rakta/fogja a Szaharát telerakni napelemmel. Tehát az a rész arra volt jó hogy hoztál egy hülye ötletet, majd bebizonyítottad hogy az hülyeség. Ebben nincs előrelépés."
Olvasd el kérlek mégegyszer, mit írtam az utolsó bekezdésben, és próbáld meg újra értelmezni, szerintem elég egyértelműen fogalmaztam, hogy mit akartam ezzel példázni.
"Na erre kellene forrás. Ui. a lenti adatok is azt mutatják hogy a kövezetlenül napelemmel vagy közvetett napenergia használó szél/vízerőművel termelt energia CO2 lábnyoma jóval kisebb mint az elsődlegesen CO2-t légkörbe juttató erőműveké, vagy belső égésű motoré."
Bocs, de nem értem a kérdést, hogy jön ez most ide!? Kérlek fogalmazd meg mégegyszer!
Javaslom olvasd el előtte a cikket. Illetve kigúliztam neked az eredetit is. LINK - eredeti cikk
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.20. 15:15:35 -
defiant9 #60 "elverte a jég arról max a falu tudott"
Ez egy légből kapott magyarázat. Jól látható az események számosságából (globálisan évi párszáz esemény) hogy ezek nem lokális faluvégi jégzáporok, totálisan hibás ilyen példákat hozni.
"ezért duplán már nem kerülnek be az adatbázisba események"
Ezt nem érzem valós problémának, ilyen relatíve kevés extrém eseményt jó be lehet idő/hely alapján kategorizálni.
Állításom az volt az okra, hogyha több a rendszerben lévő energia, az potenciálisan több szélsőséget/nagyobb pusztítást tud okozni. Tagadod ezt?
"helyileg 2,5 fokkal járna"
Senki nem rakta/fogja a Szaharát telerakni napelemmel. Tehát az a rész arra volt jó hogy hoztál egy hülye ötletet, majd bebizonyítottad hogy az hülyeség. Ebben nincs előrelépés.
"gyak bármiféle CO2 nélkül"
Na erre kellene forrás. Ui. a lenti adatok is azt mutatják hogy a kövezetlenül napelemmel vagy közvetett napenergia használó szél/vízerőművel termelt energia CO2 lábnyoma jóval kisebb mint az elsődlegesen CO2-t légkörbe juttató erőműveké, vagy belső égésű motoré. -
#59
Mi a látszólagos korreláció oka szerintem?
Csak ez:
![]()
100 éve, ha Józsibácsi szőlőjét elverte a jég arról max a falu tudott, ma meg a dédunokája egyből felrakja a szelfit az instára, meg a meteorológiai szolgáltatók már egy héttel előtte megmondják, hogy valszeg el fogja verni a jég a szőlőjét. Szal ma, ha egy kibaxott koala álmában leesik az eukaliptusz fáról azt mi már abban a percben tudjuk, ha viszont 100 éve a Himalájában elmosott egy falut a tavaszi áradás, azt még azóta se. 2000 környékén elértük, hogy minden kisebb nagyobb katasztrófáról tudunk, ami a Föld felszínén történik, ettől kezdve a valós és regisztrált események között nincs nagyságrendbeli különbség, az láthatóan egy érték körüli véletlenszerű évi változást mutat, jelentős trendszerű változás nélkül. Valszeg a kiértékelés hatékonysága azért növekszik, ezért duplán már nem kerülnek be az adatbázisba események, ezért látszólag még enyhén csökken is az esetek száma.
"A lehető legjobban csökkentsük a légkörre gyakorolt hatásunkat, próbáljuk minél kevesebb eltemetett szenet visszajutatni oda ameddig ennek hatását nem tudjuk..."
Részben egyetértek, de azért megjegyzem, hogy az alternatív energiatermelésnek is van jelentős környezeti hatása, igaz ez lokálisan érvényesül. A szélfarmoknak a helyi légáramlásra, a napelemeknek a felszínen elnyelt energiára van hatása. Lásd cikk a Szahara napelemesítéséről.
A cikk szerint nem jó a fél Szaharát lefedni napelemmel, mert az globálisan 0,39 fok emelkedéssel, helyileg 2,5 fokkal járna, a Szahara teljes klímája megváltozna.
A cikk csak azt felejti el említeni, hogy ha nem koncentráltan a Szaharát napelemesítjük, hanem a világon ugyan ilyen mértékű de elszórt napelemesítés, vagy pl víztározó építést végzünk, annak a globális hatása hozzávetőleg ugyan annyi lesz (gyak bármiféle CO2 nélkül)!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.20. 10:27:19 -
defiant9 #58 A grafikonod jellege nagyjából jó, az én forrásom is ilyen, a texasi esemény pedig fent van a Wiki-n, illetve számtalan elemzés születik azóta ami leírja hogy a gyengülő polar vortex számlájára írható.
Ezt a trendet hibás megközelítés éves vagy 10 éves távon nézni, a teljes grafikon pedig magas korrelációt mutat a globális átlaghőmérséklet emelkedéssel, ami logikusan arra vezethető vissza hogy minél több energia van a rendszerben, annál nagyobb szélsőségek események valószínűsége. Ráadásul az hogy mi minősül extrémnek az sem statikus, minél több az ilyen új esemény a historikus skálán, annál kevésbé valószínű hogy egy ugyanolyan esemény a következő évben is extrémnek minősül-e. Egyébként mi lenne szerinted a korreláció magyarázata?
"Akkor valójában mit ne csináljunk?
Vagy akkor egyáltalán ne csináljunk inkább semmit, vegyük be a méreg kapszulát?"
A lehető legjobban csökkentsük a légkörre gyakorolt hatásunkat, próbáljuk minél kevesebb eltemetett szenet visszajutatni oda ameddig ennek hatását nem tudjuk nagy biztonsággal előre jelezni, és nem okozunk olyan hatást ami beindít egy megfordíthatatlan folyamatot (lehet hogy már túl is vagyunk ezen a ponton, jelenleg nem tudjuk). Ahogy mondtam, buta/felelőtlen az aki egyre nagyobb tüzet rak a bozótban úgy hogy nem tudja hogy mekkora is lesz az a végén, és azt sem hogy el tudná-e oltani. Ilyen esetben legbölcsebb nem(a lehető legkevésbé) táplálni a tüzet. -
#57
Érdekelnének a forrásaid, mi alapján teszed a kijelentéseidet.
Nekem pl ebből a linkelt diagramból nem igazán tűnik ki egy 10 éves időskálán semmiféle növekedés, inkább csökkenés.
![]()
Ebből az adatbázisból tájékozódom:
LINK
Az embernek nyilván van hatása a klímára, én úgy értem, hogy a CO2 kibocsájtáson kívül is. Pl az ipari, közlekedés által kibocsájtott szennyezés miatti por, aeroszol viszont elősegíti a felhőzet képződését, ami több visszaverődést, több csapadékot és kevésbé szélsőséges hőmérsékleti változásokat okoz. Gyak ellentétes a CO2 vélt hatásával, vagy részben átfedi. A korallok pusztulását, az óceáni holtzónákat is a tenger hőmérséklet emelkedéséhez kötik, de ezek a holtzónák valahogy mindig a fejlett mezőgazdaságú/nagy népességű országok partmenti vizeiben alakul ki, ahol a bemosott rengeteg hulladék, mezőgazdaságban használt anyag miatt extrém algaburjánzás alakul ki.
![]()
Akkor valójában mit ne csináljunk?
Vagy akkor egyáltalán ne csináljunk inkább semmit, vegyük be a méreg kapszulát? -
defiant9 #56 A globális felmelegedés számlájára írható az extrém időjárási események növekvő száma/mértéke is.
Legutóbb pl. Texasig jutott. Ami majd 200 !milliárd! dollár anyagi kár és 82 emberéletbe is került.
Ameddig nem tudjuk hogy a felmelegedés mihez vezet addig a legbölcsebb ha nem öntünk még több olajat a tűzre. Abban reménykedni, hogy akár jó is kisülhet belőle az szimpla hazardírozás, nem felelősségteljes környezet politika. -
defiant9 #55 "Jó hát hoztál egy táblázatot ami alátámasztotta amit mondtam"
Hoztam egy táblázatot ami cáfolja hogy napelem=zöld köd majd nagy pofon lesz a vége.
Tehát tévedtél, és ezt nem vagy hajlandó beismerni. A napelemmel reálisan csökkenthető a CO2 kibocsájtás, az autók elektromosra állításának is van racionális oka, amit leírtam. Persze te a zöld lobbit látod ebben is, amikor pedig felhozom hogy hát légszennyezés akkor csak hadoválsz arról hogy hát nem ez a téma. Lol. -
#54
"Miert, te honnan veszed azt hogy a felmelegedes valami paradicsomi utopiava valtoztatja a Foldet?"
Ezt talán nem mondtam. De tekintve, hogy pl. a legtöbb C3 típusú szárazföldi növényfaj olyan 1400 ppm-re van az elmúlt jó pár 10 millió év alatt optimalizálva a növények nagyrésze biztosan profitál a magasabb CO2 szintből. Amire a NASA műholdas távérzékeléses felmérései már most bizonyítékul szolgálnak. Lásd Global greening ha rágooglizol.
"Persze, van egy kis esely arra is hogy akar jobb is lehet, de valoszinu;eg rosszabb. Vegulis nem FELTETLENUl rossz az, csak valoszinuleg... Latom szeretsz szerencsejatekot jatszani az emberiseggel..."
Hú, ez a kis hozzászólásod rengeteg gondolatot vet fel! Jómagam is foglalkozom a megküzdési stratégiák kutatásával. A kérdésedre gyakorlatilag a reziliencia, rugalmas reagálás egyre átfogóbb értelmezése adhat egyfajta választ
Egyszerűsítve alkossunk 3 csoportot.
A. csoport a problémák negligálásával a korábbi eljárások folytatásával oldaná meg a krízist. Kb az ami az Erik a vikingben az atlantisziakra jellemző: nincs itt semmi probléma! (Ezt szoktátok az un. "klímatagadók" szemére vetni)
B. Csoport, ami a hozzád hasonlókra jellemző (bocs): húzzuk össze magunkat, talán mi megússzuk, aki hülye haljon meg, mert minmeghalink!
C. Reziliens hozzáállás.
Nos ez utóbbi elég érdekes kategória. Az egész a nagy kríziseken átesett gyerekek pszichológiai vizsgálatával indult. Mondjuk egy háború, tömegmészárlás, járvány hatására elveszítették a családjukat, amilyen krízisekből azért az elmúlt évszázadban volt néhány. A kutatók azt találták, hogy az emberek többsége vagy A, vagy B típusú megküzdési stratégiával állt elő, ha súlyos volt a krízis jobbára a B típusúak maradtak életben. Azonban egy nem kis százaléka az életben maradottak a C típust mutatták.
Mit is jelent ez? Hát kb sarkítva: ami nem öl meg az erőssé tesz. Az ilyen gyerekek nem voltak konfliktus kerülők, sőt inkább nagyobb felelősségvállalás volt rájuk jellemző, de az identitásukat úgy őriztek meg, hogy proaktívan a konfliktusok elébe mentek, azt kreatívan önmaguk és a környezet erőforrásait felhasználva próbálták megoldani. A kudarcok nem kényszerítették őket térdre.
Ebből a pszichológiai jellegű kutatásból mára egész szép paradigma született, amiből profitál az ökológia, a csoportszelekció kutatása épp úgy, mint a krízismenedzsment, a katasztrófák kezelésének vizsgálata.
Nem akarom túl bő lére ereszteni, de ha érdekel a téma szívesen adok linkeket, fejtem ki a véleményemet.
"Mindenkinek kicsit meg kell huzni, es a legtobb ember kisember. Erre gondolsz? Egyebkent a celkeresztben elsosorban a nagy es gazdag cegek vannak, nem a kisemberek. Ok igazan megtehetik."
Nézd, a nagy cégek simán megtehetnék, hogy a járulékos költségekbe belerakják a környezetvédelmi jellegű kiadásaikat. De ezt a politikai mantrával rezonálva simán átnyomják a fogyasztókra, a kisemberre, lásd azt a bullshitet, hogy az Apple nem ad töltőt a félmillióba kerülő telójához. :O XD . Ez azért szerintem elég képmutató hozzáállás, miközben ugye hiperzöldnek mutatja magát, amikor a nagy cégek olyan nagyságú extra profitra tesznek szert, amely nem hogy kis, de egy nagyobb ország éves költségvetésével is vetekszik!
"Latom szeretsz cseresznyezni. Csak minden ilyen peldara van 10 masik ahol a korabbi mezogazdasagot keptelenek fenntartani mert folyton szarazsag van, vagy a hurrikanok tornadok szama emelkedett es evrol evre tobb kar keletkezik."
Nos akkor erre viszont szeretnék 1-2 példát látni, vagy csak azt mond meg, mit írjak be a gúgliba, hogy megkeressem, hány millió ember halt éhen tavaly kifejezetten a klímakatasztrófa miatt. -
Sequoyah #53 "Hát ezt nem tudom honnan veszed"
Miert, te honnan veszed azt hogy a felmelegedes valami paradicsomi utopiava valtoztatja a Foldet?
"az éghajlatváltozás, a CO2 szint emelkedés nem feltétlenül rossz a bioszférának"
Persze, van egy kis esely arra is hogy akar jobb is lehet, de valoszinu;eg rosszabb. Vegulis nem FELTETLENUl rossz az, csak valoszinuleg... Latom szeretsz szerencsejatekot jatszani az emberiseggel...
" a kisembernek meg kell húzni a nadrágszíjat"
Mindenkinek kicsit meg kell huzni, es a legtobb ember kisember. Erre gondolsz? Egyebkent a celkeresztben elsosorban a nagy es gazdag cegek vannak, nem a kisemberek. Ok igazan megtehetik.
" Pl az angolok újra elkezdtek szőlőt termeszteni"
Latom szeretsz cseresznyezni. Csak minden ilyen peldara van 10 masik ahol a korabbi mezogazdasagot keptelenek fenntartani mert folyton szarazsag van, vagy a hurrikanok tornadok szama emelkedett es evrol evre tobb kar keletkezik.
-
#52
Jelenleg az éves tengerszint emelkedés olyan évi 3-4 mm. 100 év alatt ez már fél métert jelenthet egy gyorsuló ütemű olvadás esetén. A szélsőséges becslések elmennek akár 2 m-ig, ami kb a bulvársajtó ijesztgetéses szintje, nem sok szakember fogadja ezt el.
Ez utóbbi valóban jelentős. De kérdem én 100 év alatt melyik béna kormányzat nem tud akár 2 m-es tengerszint ellen védekezni, annak hatásait kezelni? Hogy aztán egyszercsak 100 millószámra felkerekedjenek az emberek és menjenek széjjel-szana romba döntve a civilizációt!? :O Már megbocsáss de ez kb a hálivúdi ijesztgetős katasztrófafilmek szintje. Nekem amúgy a Sharknado sorozat a kedvencem! XD
"Amugy meg marha jo lesz ha a szaharaban ujra erdok lesznek, viszont Europa es Eszak-Amerika elhetetlenne valik.."
Hát ezt nem tudom honnan veszed, de ez is kb az előbbi roppant magasszinvonalú filmműremekek szintjébe tartozik.
A hosszútávú előrejelzések szerint a mediterrán vidék valóban szárazabbá válhat, más európai területeken viszont összességében pozitívabb változások várhatók. Pl az angolok újra elkezdtek szőlőt termeszteni, meg borászkodni, mint legutóbb a viszonylag melegebb római-kori időszakokban. Én ezt nem nevezném olyan katasztrófális fejleménynek. Bár ha a boruk is olyan csapnivaló marad, mint a kajájuk, akkor teljesen jogosnak találom az aggodalmadat. ;)
"Persze ha extrem kornyezetvedo vagy es az emberiseg hanyatlasa nem zavar, csaak a fold elje tul, akkor van benne logika... "
Nézd, én csak a helyzet összetettségére próbálom a figyelmet felhívni. Minden változás azt jelenti, hogy rövidtávon valami biztos, hogy hátrányosan érint bennünket. De ha az adódó lehetőséget nem tudjuk kihasználni hosszútávon, akkor az valóban katasztrófa.
Ha csak a negatív hatásra koncentrálunk, akkor bizony el fogjuk szalasztani a lehetőségeket az előrelépésre!
Az 50-es években sci-fi terveket szőttek Szibéria hasznosítására, a tajga és a tundra feltörésére, aztán látták annak hihetetlen erőforrásigényét és letettek róla. Most a természet ingyen kínálja ezt a lehetőséget, az oroszok nem véletlenül nem annyira aggodalmasak a klímaváltozás tekintetében. Északi hajózási útvonal, északi gáz/olajmezők kiaknázási lehetősége dettó.
Megjegyezném, hogy azért az elég ellentmondásos retorika, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatban gyak folyamatosan azt hangoztatjuk, hogy ahhoz, hogy a Földet megmentsük (sic) a kisembernek meg kell húzni a nadrágszíjat, az ő megélhetését, egzisztenciáját, ne adj isten családját, utódait, jövőjét kell korlátozni feláldozni. Aztán amikor rámutat valaki, hogy az éghajlatváltozás, a CO2 szint emelkedés nem feltétlenül rossz a bioszférának, akkor meg az ellenkezőjébe csap a retorika és az ember lesz az áldozat, mer mindmeghalunk, mégha a pandamacik úgy néz ki mégiscsak túlélik. Mindenképpen a kisember xopik?
Akkor most hogy van ez? ;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.19. 16:38:36 -
#51
"A nagy cegek amik profitot ernek el a kornyezetkarosito szarok arulasaval lobbistakat berelnek fel, es lepenzelik a politikusokat hogy ellenezzek a szabalyozasokat. Erre a republikanus politikusok sokkal fogekonyabbak voltak.
Tortenelmileg a Republikanus part mindig is az ipari nagyvallalatok es a felso 1% partjan all, akik profitalnak ebbol, a Demokrata part pedig a kis emberek partjan allnak, akik viszont fizetik az arat..."
Azért ez egy kicsit sarkítása a dolgoknak, bár részleteiben tartalmaz igazságot, de akkor én is had világítsak rá 1-2 szempontra.
Igen jól látod, így működik a lobbi, gyak legalizált megvesztegetés, egy kapcsolat a nagytőkések és a politikusok között.
Azonban lássuk azt, hogy mondjuk az elmúlt 70 évben, 1950-től 30 évig volt demokrata az amcsi elnök és 40 évig republikánus. A nagyvállalatok, amelyek bizony jó pár elnöki cikluson átívelő élettartammal bírnak értelemszerűen inkább kapcsolódnak ahhoz a párhoz, amelyik többet van hatalmon. És ha már kialakítottak egy kapcsolati rendszert inkább igyekeznek fenntartani, mint újakat kiépíteni. Kár lenne bebukni egy jövőbeni nagy értékű állami megrendelést, mert kiesnek abból az elit körből, ami a többet hatalmon levők körül kialakult.
A demokraták retorikájukban valóban úgy tűnik, hogy a kisemberek pártján állnak. De ez csak egy olyan kommunikációs fogás, amivel megideologizálhatják, hogy miért támadják a másik párthoz kötődő nagytőkéseket.
Kérdezem, hogy pl Musk demokrata, Republikánus, vagy nagytőkés?
Tartok tőle, hogy az utóbbi. Az űrprogramja pl. Trump és a republikánusok egyik kedvenc szórakozása volt. Lássuk azt, hogy miközben ugyan a villanyautógyára látszólag nagy demokrata rajongói kört is jelent emellett, azonban igencsak hadilábon áll a gyáraiban megtelepedni próbáló szakszervezetekkel, amelyek ugye inkább a kisemberek érdekeit tudják képviselni, mint ő, vagy a demokraták. Kérdés, hogy Biden lép-e ebbe az irányba, segíti a szakszervezeteket benyomulni Musk gyáraiba? Meglátjuk.
A demokratákhoz közel álló IT szektor köztudott melós kizsákmányolása, a meló külföldre történő kiszervezése szintén nem éppen az amcsi kisember érdekeit szolgálja.
Szóval a demokraták nem annyira az emberekért, vannak, vagy a Föld jövőéért aggódnak, sokkal inkább csak megpróbálják bármilyen indokkal széttrolkodni a republikánusok és a nagytőkések kapcsolati rendszerét, vagy ha az nem megy az utóbbiakat jelentősen gyengíteni és a saját támogatóikat erősíteni.
Szerintem inkább ilyen ez a politika és nem olyan, hogy az egyik párt mindig jót akar a kisembereknek, meg a Földnek, meg a koalamaciknak, a másik meg a nagyanyja veséjét is eladná egy kis profitért. -
Sequoyah #50 Nem, nem latjak 5-10ezer eves folyamatnak. Mar 100 even belul is tul sok tud elolvadni...
Amugy meg marha jo lesz ha a szaharaban ujra erdok lesznek, viszont Europa es Eszak-Amerika elhetetlenne valik... A fold biztos tul eli, mi pedig az ez altal okozott tomeges migraciot es haborukat vagy tul eljuk, vagy kihal az emberiseg...
marha jo terveid vannak:D
Persze ha extrem kornyezetvedo vagy es az emberiseg hanyatlasa nem zavar, csaak a fold elje tul, akkor van benne logika... -
#49
" maihoz képest 4-10X-os CO2 szint sem okozott valami megszaladó üvegházhatást"
Ahh, csak tomeges kihalasokat, az osszes jeg elolvadasat, es a mainal 100m-el magasabb tengerszinteket:D Te gondolkozol is mielott irsz?"
OK. Akkor én is pont ezt kérném most tőled! ;)
És mellesleg konkretizáld légy szíves, hogy melyik kihalási eseményre is gondoltál a régmúlt időkből?!
(Zárójelben megjegyzem, hogy a dinók idejében, ez alatt a dúrván 150 millió évig tartó Júra-Kréta időszakban a CO2 szintje olyan 1700-2000 ppm között volt, és azt lezáró kihalási eseményt követően esett vissza drasztikusan 500 ppm alá, a kb 2 millió éve tartó jégkorszak alatt pedig 300 ppm alá, ami a növényzet nagyarányú további ritkulásával, ezáltal a megafauna folyamatos kihalásával jár).
Nyilván a klíma átalakulása melegedése jelentős változásokkal járna, mint a tengerszint emelkedése, ami a sekélyebb így pl. a korallok és így összetett tengeri életközösségek számára kedvező tengerrészek nagyságának növekedésével járna. A csapadékosabb időjárás miatt a sivatagok, és jégsivatagok visszaszorulását is jelentené. Ezek ma a szárazföld területének közel 50%-át foglalják el.
Az antarktiszi jég elolvadását a tudósok egy 5-10 ezer éves időtartamú folyamatként látják a szakértők. Csak megjegyzem kb a mai civilizációnk olyan 5000 éve létezik. És ezen időszak alatt jó pár kultúra esett már áldozatául klimatikus változásoknak. -
Sequoyah #48 Igen, azt irtad hogy a napenergia nem eleg zold, erre pedig valaszul jott a tablazat, hogy DE a napenergia es egyeb megujuloak a legzoldebbek.
Az atomenergia a masodik legjobb a megujulok utan, ebben nem is ketelekdtunk. Ha ebben egyetertesz, akkor nem ertem miert vitazol:) -
dyra #47 Már bocs én nem beszéltem se szénről se olajról. Atomról beszéltem. És arról, hogy a napenergia meg a szél nem elég "zöld" amit fent is tartok. Szóval álljatok le. Nem én hoztam olyan táblázatot amin olyan energiaforrások is rajta vannak amik említve sem lettek. Terelni ti tereltek nem én. -
Sequoyah #46 Nem, nem a demoratak sajatitottak ki, hanem a republikanusok kezdtek el erosen ellenezni a barmifele kornyezetvedelmet... Minden egyes szennyezo es karos dolognal ugyan az tortenik. Eljatszottak ezt mar az olmozott uzemanyaggal, ozonreteget karosito gazokkal, cigarettaval stb...
A nagy cegek amik profitot ernek el a kornyezetkarosito szarok arulasaval lobbistakat berelnek fel, es lepenzelik a politikusokat hogy ellenezzek a szabalyozasokat. Erre a republikanus politikusok sokkal fogekonyabbak voltak.
Tortenelmileg a Republikanus part mindig is az ipari nagyvallalatok es a felso 1% partjan all, akik profitalnak ebbol, a Demokrata part pedig a kis emberek partjan allnak, akik viszont fizetik az arat...
Az olajpalat azt pedig nem Obama vagy Trump talalta ki. Az egy technologiai ujdonsag ami politikatol fuggetlenul mukodik. Veletlenul epp Obama volt az elnok amikor felfutott. Nincs olyan nagy ereje egyik elnoknek sem hogy egy ekkora iparagat megallitsanak. Technikailag nem lett volna lehetetlen hogy betiltsa az egeszet, de a kongresszusban sosem volt akkora tobbseg hogy akar csak meg is forduljon a fejeben, megha akarta volna sem...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2021.03.19. 14:28:08 -
Sequoyah #45 " maihoz képest 4-10X-os CO2 szint sem okozott valami megszaladó üvegházhatást"
Ahh, csak tomeges kihalasokat, az osszes jeg elolvadasat, es a mainal 100m-el magasabb tengerszinteket:D Te gondolkozol is mielott irsz? -
Sequoyah #44 Te a napelemekrol beszeltel, es arra erkezett valaszkent a tablazat. Olvasd mar vissza, hogy mikre erkeztek a valaszok.
Egyebkent a tablazatbol latszik hogy van vagy 5 masik ami jobb az atomenergianal, ennek ellenere az atomenergia letjogosultsagat senki nem kerdojelezte itt meg...
Szoval ne tereld a temat. A napenergiat kritizaltad, amirol bizonyitotta mindenki hogy baromsagokat irtal, es most probalod terelni a temat... -
#43
Az amerikai kormányzatok hozzáállása a környezetvédelemhez és ezen belül az un. "klímavédelemhez" meglehetősen ambivalens.
Lássuk azt, hogy a klímavédelem koncepcióját a demokraták gyak kisajátították és egy választási fegyverként használják a republikánusok ellen. Sajnálatos módon a nagy világmozgalom amit generáltak az csak egy olyan indirekt megerősítése az egésznek, amikor is a belügyi, választások megnyerését célzó eszközt kivetítik, külügyi, globális problémává nagyítják. Lásd még a történelem első ilyen politikai lépése ebben az ügyben, amikor is Margaret Thatcher a bányász-sztrájkok letörésének, politikai kommunikációjának tematizálásának eszközeként használta a CO2 kibocsájtás kérdését. Gyak a gazdasági szereplők, akár a melósok érdekérvényesítését gyak szembeállította az egész emberiség érdekeivel, "mindmeghalunk", "unokáink milyen Földet örökölnek!?", meg hasonló baromságok, amiket ezzel kapcsolatban azóta is elpuffogtatnak.
Másrészt lássuk azt, hogy a palaolaj/palagázra alapozva Amerika olajfüggetlenségét nem Trump találta ki, hanem már Obama választási kampányának része volt, ami azon kevés ígéretei közé tartozott, amit mondjuk meg is valósított. (A Guntanamo-i börtönt nem zárta be, pedig azért előre megkapta a Nobel-békedíjat is).
A hazai palarétegek kitermelésére alapozott termelés felfuttatása kettős célú volt: egyrészt biztosítsa az USA energiafüggetlenségét, sőt extra exportbevételt jelentsen.
Másrészt a nyomott világpiaci olajár következtében azok az országok, amelyek az USA ellenlábasai és hatalmukat erre alapozzák jelentősen meggyengülhetnek. Gondolok itt elsősorban Oroszországra, de itt jön szóba Venezuela padlóra kényszerítése, vagy épp Szaud-Arábia, Katar iszlám szélsőséges migránshadviselésének megfékezése.
Nos mindez Trump csak folytatta, kimaxolta, de Obama rakta le az alapokat. Aki ugye milyen párt színeiben is nyert? Nézd már, hát nem demokrata volt? ;) -
#42
"A kis csokkentesek is jok, sot mar az is, hogy ha nem noveljuk a kibocsatast, de az a gond, hogy jelen tempoban amire elernenk a 0-at, mar kipusztul a bolygo bioszferaja. Az emberiseg persze megmaradna, csak eppen a technologiatol fuggenek meg az oxigeneloallitasban is. Ennel azert egy fokkal idealisabb lenne, ha valahogy megmaradna a teljes jelenlegi bioszfera. Ezt persze nem a lakossagszam lecsokkentesevel kellene elerni, meg akkor sem ha ez lenne a gazdasagosabb, hanem a technologia fejlesztesevel."
Húha. Ezek azért kemény következtetések! Egyrészt a korábbi földtörténeti korok adatait elemezve elmondható, hogy a maihoz képest 4-10X-os CO2 szint sem okozott valami megszaladó üvegházhatást, amivel riogatni szoktak bennünket. A CO2 illetve a sokkal fontosabb H2O, mint üvegházgázok fizikai tulajdonságaiból következő infravörös átlátszósági ablak az élet számára kedvező 22 fokon stabilizálta legtöbbször a globális hőmérsékletet, ha az utóbbi félmilliárd év hőmérsékleti adatait nézzük. Ehhez képest most azért jelentősen hidegebb van.
Másrészt a CO2 az élet számára ugyan olyan fontos alapelem, mint a víz, sőt ha azt nézzük, hogy élet már akkor is volt, amikor a légkör jelentős részét CO2 alkotta és O2 még csak nyomokban sem volt, akkor fontosabb is talán, mint az O2. Tekintve, hogy minden általunk elfogyasztott szerves vegyület a légköri, vagy a vízben oldott CO2-ből származó szenet tartalmaz. Nyilván mi nem tudnánk már létezni O2 nélkül, illetve a jelenleg elterjedt élőlények jelentős része sem. De az élet azért ennek hiányában is fennmaradna, igaz csak mikrobiológiai szinten valszeg.
"Hat igazabol inkabb meg 10 Pasks lagymanyosra (ott mar ugy is van egy reaktor), mint hogy algat kelljen ennunk. Vannak olcso es gazdasagos (lasd algaeves) es vannak valamivel dragabb, de eletszinvonal romlast nem okozo megoldasok. En valahogy az utobbiakat reszesitenem elonyben."
Én sem gondolom, hogy csak algát kéne ennünk, vagy csak algából kéne az energiát biztosítani. De pl pont a repülés esetében biztosíthatna egy CO2 semleges energia ellátást úgy, hogy a jelenlegi meghajtási technológián sem kéne változtatni. -
dyra #41 Jó hát hoztál egy táblázatot ami alátámasztotta amit mondtam. Elég szomorú, hogy a saját táblázatodat nem tudod értelmezni. Abból ugyanis világosan kiolvasható, hogy az atomnál nincs jobb jelen pillanatban. Erre most engem szidsz. Nézd meg megint a táblázatodat és nézd meg a megtermelt energia és a CO2 viszonyát. Aztán meg használd fel az ált iskola fizikai ismereteidet és gondolkodj el azon, hogy napelemmel, hogyan fogod este tölteni a Tesládat. -
csicso82 #40 Ahhoz képest amit Trump akart már az is jó, hogy a törekvés megvan arra, hogy csökkentsék. -
defiant9 #39 "Olvass vissza a korábbi hozzászólásaimban ott van, hogy az atomenergiáról beszélek."
Azt mondtam hogy nem csak arról beszélsz, nem vagyok köteles az összes állításodra reagálni, csak amiket hibásnak tartok azokra mutatok rá. A napelemet a zöld köddel tetted párhuzamba és azzal hogy nagy pofon lesz a vége ha kiszámoljuk a CO2 kibocsájtást. Megkaptad a számítást, úgy hogy te semmit nem tudtál felmutatni. A számokból pedig semmiféle pofon nem látszik, a napelemek által termelt villamos energiához alacsony életcikus alatti CO2 kibocsájtás tartozik Jellemző ahogy szokásos módon próbálsz kihátrálni az állításod mögül miután a tény adatok megcáfolták azt.
"A közlekedéssel kapcsolatban pedig a Co2-ről van szó nem az egészségügyi problémákról."
Én pedig leírtam hogy mindkét tényező releváns. Az elektromos autó tisztább lokális városi levegőt eredményez és egyben lehetővé teszi az alacsonyabb globális CO2 kibocsájtás elérést is, ebből egyébként személy szerint én az elsőt is annyira fontosnak tartom ami már önmagában legitimálja az elektromos autókat. Ki is az akkor trollkodik és csak a mondat egyik felére reagál? Ráadásul azt sem cáfolja meg, csak elmondja hogy ez a fele neki épp nem érdekes. Lol. -
Sequoyah #38 Nagyjabol ugyanaz a megoldas a tisztabb levegore es a fold felmelegedesere. Az elektromos auto mindketto problemaban segit. Egyarant tisztabb lesz a varosok levegoje, es a CO2 kibocsajtas is csokken.
Persze az se artana, hogy ha osszessegeben kevesebbet autoznank, de ez mar nem technologiai problema... -
dyra #37 Olvass vissza a korábbi hozzászólásaimban ott van, hogy az atomenergiáról beszélek. Ha te ilyen beszélgetésekből kiragadsz mondatokat és önállóan értelmezed az kb a troll jellemzője.
A közlekedéssel kapcsolatban pedig a Co2-ről van szó nem az egészségügyi problémákról. Attól, hogy a városban tisztább lesz a levegő a föld ugyanúgy melegedni fog vagy jobban. -
defiant9 #36 "Aha mert én az atomenergiáról beszélek!"
Ezt írtad:
"Ki kell számolni mennyi CO2 kibocsájtással jár legyártani a sok napelemet és szélerőművet"
Vagyis nem csak arról beszéltél, azért hogy erre nem emlékszel(nem akarsz emlékezni) nem jár vállveregetés.
"A közlekedésről meg ez a diagramm semmit nem mond."
Ki mondta hogy mond? A belső égésű közlekedés nyilvánvalóan szenyezi a városok levegőjét, ez trivialitás, n+1 tényadat támasztja ezt alá. Vitatnád ezt? Szokás szerint nincsenek most sem érveid. Miután elpuffogtattál pár butaságot ami meg lett cáfolva már csak a sértődött maszatolásra fussa, és rögtön szeméyleskedésbe is fordulsz. Ez pedig az alacsony színvonalú vitakultúrád minősíti. -
Sequoyah #35 Ennek a kerdesnek mi koze a technologiahoz?
Ez egy olyan vilagrend, ahol minden eves szinten van elszamolva, es mindenkinek eves koltsegvetese van.
A napelem a legjobb pelda arra, hogy minek kell tamogatni. Tamogatas nelkul soha sem jutott volna tul a kezdeti, kifejezetten draga szakaszon. De a tamogatasnak koszonhetoen volt annyi megrendelo, hogy megerte elkezdeni nagyuzemben gyartani, es ennek eredmenyekeppen ma mar nagysagrendekkel olcsobb es hatekonyabb a napelem, mint 10-20 evvel ezelott.
Es azert is megeri tamogatni ettol fuggetlenul, mert igy ra lehet venni az embereket hogy hasznaljak, akkor is ha dragabb. Az ember nem egy racionalis leny, es a rovidtavu donteshozatal gyakran felulirja a hosszutavu celokat. -
dyra #34 Okés akkor minek az éves elszámolás? Minek támogatni? -
Sequoyah #33 Tok mindegy hogy milyen idoszakra bontod le, megerei. Es ez elettartamra an szamolva...
