#67
Tehát abban egyetértünk, hogy az utóbbi 20 év adatai már nagyságrendileg teljesnek tekinthetők a természeti katasztrófákra vonatkozóan.
Abban is egyetértünk, hogy az országok fejlődnek, gazdagodnak egyre nagyobb lehetőség van a környezeti katasztrófák, így az áradások megfékezésére is. Ezt az oldalon is megállapítják. Azonban én nem mondanám dinamikusnak, pl az áradás, vagy az éhinség viszonyítását, azért mert az utóbbi 5 évben minden évben elvitt egy falut az ár, vagy meghalt 10 000 ezer ember, nem vesszük le a köv évben elmosott falut a listáról vagy nem sztornózzuk az aktuálisan éhenhalt 10 000 embert.
Az általad linkelt Ausztráliára vonatkozó hőhullám/esőzési adatokhoz vegyük figyelembe azt, amit korábban linkeltem. Ausztrália nagyrészén meteorológiai állomások csak 50-70 éve léteznek (lásd beszúrt térkép sárga pöttyök) ebből következően az adatbázis generálhat olyan torzítást amely egy olyan trendet okozhat, amilyet a diagramjaid mutatnak. Nem eldönthető kérdés, mert nem ismerjük az adatbázis kiértékelésének módját.
Minden esetre az USA-ra vonatkozó adatok, ahol 100+ éve van egy jól kiépített mérőállomás hálózat ilyen fajta trendek, a hőhullámokra vonatkozóan nem láthatók, az esőzések pedig enyhe emlkedést mutatnak.
Másrészt ha megnézzük a Nasa Global Greeningre vonatkozó távérzékelős felmérését, akkor azt látjuk hogy Ausztrália nagyrésze zöldül, a klíma változás nem ártalmas, hanem előnyös a növényzetre!
"Egy egységnyi addicionális CO2-nek már nem akkora a hatása mint 50 éve, de az továbbra is áll hogy addig nem öntjük az olajat a tűzre ameddig nem tudjuk hogy el lehet-e oltani. Ezt az elvet már n-szer elmondtam, és nincs rá vélaszod. Úgyhogy végülis ennyi, nem kell felelőtlen birkaként viselkedni."
Köszönöm, hogy ezt kimondod, ez valóban így van. Egyszerűsítve, ua hatás eléréséhez mindíg duplázni kell a CO2 szint növekedést, ha mondjuk 100 ppm növekedés fél fokot jelent, akkor a következő fél fokhoz, már 200 ppm kell, az azutánihoz 400 ppm és így tovább (ezek csak szemléltető adatok, a pontos értéket a Föld esetében senki nem tudja).
Igen, valóban nem kell nagyobb kárt okozni annál, mint amit már eddig tettünk. Azonban itt bonyolultabb a helyzet a veszteség és nyereség táblázat a CO2, vagy a klímaváltozás egésze esetében nem csak negatív, veszteség értékeket tartalmaz!
"Tehát akkor van több hidegbetörés vagy nem?
Tagadod-e hogy van összefüggés a globális felmelegedés és a szélsőségesebb időjárás közt?"
A helyzet nem egyértelmű. Régebben is volt szélsőségesen hideg időjárás. Pl 1970-es és az 1986-os hideg telek Magyarországon,úgy hogy a poláris szélességi kör irányú áramlás akkor intenzívebb volt. Ma melegebb a sarkok hőmérséklete, kisebb a hőmérsékleti különbség az egyes klimatikus övezetek közöttt és gyengül a poláris áramlás, ami a hideg/meleg behullámzásokat fékentartja.
Az is kijöhet, hogy kevesebb szélsőséges időjárási jelenség lesz, meg az is hogy több. Az én forrásom szerint az USA-ra nézve nincs szignifikáns változás. Nem tagadom, hogy több szélsőségesebb időjárási jelenség lehet, de igazából a rendszer globális állapotát tekntve a felszín közelében a napsugárzásból akkumulálódó energia növekedése ellenére a hömérsékleti, egyéb időjárási paraméter beli különbségek, az egyes klimatikus zónák között csökkennek, ami a szélsősége időjárási jelenségek megjelenésének lehetőségét inkább csökkenti.
Napelem kérdés.
Úgy gondolom jól összefoglaltam az előző hozzászólásom utolsó bekezdésében a lényeget.
Ehhez én most nem kívánok többet hozzátenni. Ha világos helyre rakjuk ott fűt, ha sötétebb helyre ott hűt, de az elem albedójából következően fizikailag befolyásolja a környezet hőmérsékletét, beavatkozást jelent Ez globálisan fél Szahara mennyiségű napelem esetében (márpedig hosszútávon annyit szerintem simán le fogunk rakni, igaz elszórva) ha egy irányba érvényesülne csak a hatás akkor nagyjából 0.4 fok különbséget generál a számítások szerint. Pont. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.03.22. 11:26:20
#67
