#54
"Miert, te honnan veszed azt hogy a felmelegedes valami paradicsomi utopiava valtoztatja a Foldet?"
Ezt talán nem mondtam. De tekintve, hogy pl. a legtöbb C3 típusú szárazföldi növényfaj olyan 1400 ppm-re van az elmúlt jó pár 10 millió év alatt optimalizálva a növények nagyrésze biztosan profitál a magasabb CO2 szintből. Amire a NASA műholdas távérzékeléses felmérései már most bizonyítékul szolgálnak. Lásd Global greening ha rágooglizol.
"Persze, van egy kis esely arra is hogy akar jobb is lehet, de valoszinu;eg rosszabb. Vegulis nem FELTETLENUl rossz az, csak valoszinuleg... Latom szeretsz szerencsejatekot jatszani az emberiseggel..."
Hú, ez a kis hozzászólásod rengeteg gondolatot vet fel! Jómagam is foglalkozom a megküzdési stratégiák kutatásával. A kérdésedre gyakorlatilag a reziliencia, rugalmas reagálás egyre átfogóbb értelmezése adhat egyfajta választ
Egyszerűsítve alkossunk 3 csoportot.
A. csoport a problémák negligálásával a korábbi eljárások folytatásával oldaná meg a krízist. Kb az ami az Erik a vikingben az atlantisziakra jellemző: nincs itt semmi probléma! (Ezt szoktátok az un. "klímatagadók" szemére vetni)
B. Csoport, ami a hozzád hasonlókra jellemző (bocs): húzzuk össze magunkat, talán mi megússzuk, aki hülye haljon meg, mert minmeghalink!
C. Reziliens hozzáállás.
Nos ez utóbbi elég érdekes kategória. Az egész a nagy kríziseken átesett gyerekek pszichológiai vizsgálatával indult. Mondjuk egy háború, tömegmészárlás, járvány hatására elveszítették a családjukat, amilyen krízisekből azért az elmúlt évszázadban volt néhány. A kutatók azt találták, hogy az emberek többsége vagy A, vagy B típusú megküzdési stratégiával állt elő, ha súlyos volt a krízis jobbára a B típusúak maradtak életben. Azonban egy nem kis százaléka az életben maradottak a C típust mutatták.
Mit is jelent ez? Hát kb sarkítva: ami nem öl meg az erőssé tesz. Az ilyen gyerekek nem voltak konfliktus kerülők, sőt inkább nagyobb felelősségvállalás volt rájuk jellemző, de az identitásukat úgy őriztek meg, hogy proaktívan a konfliktusok elébe mentek, azt kreatívan önmaguk és a környezet erőforrásait felhasználva próbálták megoldani. A kudarcok nem kényszerítették őket térdre.
Ebből a pszichológiai jellegű kutatásból mára egész szép paradigma született, amiből profitál az ökológia, a csoportszelekció kutatása épp úgy, mint a krízismenedzsment, a katasztrófák kezelésének vizsgálata.
Nem akarom túl bő lére ereszteni, de ha érdekel a téma szívesen adok linkeket, fejtem ki a véleményemet.
"Mindenkinek kicsit meg kell huzni, es a legtobb ember kisember. Erre gondolsz? Egyebkent a celkeresztben elsosorban a nagy es gazdag cegek vannak, nem a kisemberek. Ok igazan megtehetik."
Nézd, a nagy cégek simán megtehetnék, hogy a járulékos költségekbe belerakják a környezetvédelmi jellegű kiadásaikat. De ezt a politikai mantrával rezonálva simán átnyomják a fogyasztókra, a kisemberre, lásd azt a bullshitet, hogy az Apple nem ad töltőt a félmillióba kerülő telójához. :O XD . Ez azért szerintem elég képmutató hozzáállás, miközben ugye hiperzöldnek mutatja magát, amikor a nagy cégek olyan nagyságú extra profitra tesznek szert, amely nem hogy kis, de egy nagyobb ország éves költségvetésével is vetekszik!
"Latom szeretsz cseresznyezni. Csak minden ilyen peldara van 10 masik ahol a korabbi mezogazdasagot keptelenek fenntartani mert folyton szarazsag van, vagy a hurrikanok tornadok szama emelkedett es evrol evre tobb kar keletkezik."
Nos akkor erre viszont szeretnék 1-2 példát látni, vagy csak azt mond meg, mit írjak be a gúgliba, hogy megkeressem, hány millió ember halt éhen tavaly kifejezetten a klímakatasztrófa miatt.
#54