1204
-
aqua #564 ezt én is látom. Semmi okom nem lenne arra hogy ne higyjek az evolúcióban, de sajnos én azokat a cikkeket is olvasom ahol tudósok a saját eredményeiket is cáfolják, sőt volt aki azt merte kiejteni a száján, hogy az eredmények épp az ellenkezőjét kezdik bizonyítani.
Máté, na most aztán meggyőztél. Neked teljesen rossz az érvelésed. Erre mondtam már kezdetben, hogy azért az elején illik tisztázni néhány szabályt. Te mindent elfogadsz, mindegy, hogy logikai alapon beilleszthető-e az elméletbe, beilleszted ha a fene fenét eszik is.
"De kezdetben nagyon nehéz volt bármit is megfertőzni, ert az első éőlényeken nem volt miben kárt tenni. Mit csinálsz egy egysejtűvel? Megmérgezni biztos meg lehet, de nyilván csak olyan helyen jött létre élet ahol kevés méreg volt."
Ezeket a sokatmondó válaszokat böngészgeted valahonnan?
De most komolyan! Abban ugye egyetértünk, hogy az immunrendszer csak úgy tud működni ha tanul. De a kezdetekben vajon miből tanult? A többszáz potenciális fertőzésből biztosan elvitte volna valami a szervezetet ha, ha csak már nem tudott volna valamit a védekezésről.
Tudom, gyakran a legelemibb kérdésre a legnehezebb a válasz, az evolúciós elméletek is ezeken szoktak leginkább megbukni.
Bevallom én viszont böngészgetek valahonnan..... -
#563
Persze te nyugodtan beleszámíthatod ezeket a géneket is a különbségbe, hogy védd a kreacionista világodat a gonosz tudósokkal szemben, de csak magadat hülyíted vele, te bajod... :D -
#562
Az a legszebb az egészben, hogy 40-50 év múlva is ezt fogod mondani, miközben az evolúciós elmélet szépen épülni fog tovább.
Nem arról van szó, hogy fogalmunk sincs mit kódolnak, ezeknek a szekvenciáknak megfigyelhetően nincs szerepük a fehérjekódolásban és más folyamatban sem. Idézve az pdf-ről:
"átíródást (transzkripció) biztosító szabályozó elemek hiányoznak, ez a génszerű szenvencia nem funkcióképes"
Idézet wikipediáról:
"Az aminosavakat kódoló géneken kívül nagy százalékban nem-kódoló szekvenciák találhatók. Ezt hulladék DNS-nek nevezzük. Ezek ismétlődő, ismeretlen funkciójú vagy nem-kódoló szakaszok. Az eukarióták génjei nem kódoló intronokból és az információt hordozó exonokból állnak. Az intronok a transzkripciót követően kerülnek kivágásra; ezt a folyamatot splicingnak[5] nevezzük.
A gének, a szabályozó régiók és a hulladék-DNS együttesen alkotják egy élőlény genomját, amely a legtöbb fajban kromoszómákra van osztva.
[...]
A DNS-replikáció közben vétett hibák egy-egy gén duplikációjához vezethetnek. A hemoglobin globinfehérjéinek génjei például így születtek.
A napjainkban is létező gének azok, amelyek sikeresen tudták örökíteni magukat a múltban."
gén (wikipedia)
Ez az "az általi igyekezetükben, hogy bebizonyítsák az evolúciót" annyira gyerekes már, nem lennék a helyedben azért. -
Hugo Chavez #561 Az a legszebb az egészben, hogy az evolúciós elméletet maguk az evolúció hívő tudósok fogják megbuktatni, az általi igyekezetükben, hogy bebizonyítsák az evolúciót.
Csakhogy a kísérleti eredmények épp cáfolni fogják azt, mint ahogy napjainkban is ez történik. -
Hugo Chavez #560 Amúgy elszoktad olvasni amit linkelsz?
Azt írják az emberi genom 510 millió bázispárja egyedi.
Na, ettől vagyunk emberek, a többi meg kell a vegetációra.
Lassan ideje szemléletet váltani és kidobni ezt a düledező evolúciós elméletet.
-
Hugo Chavez #559 Az utolsó dia külön jó. 
Oda van írva, hogy "Homo sapiens", a képen meg egy csimpánz.
Az evolúciós "tudósok" által nem kódoló szekvenciáknak nevezett DNS szakaszok valójában a fogalmunk sincs mit kódoló DNS szakaszok.
Azt gondolom te is látod, hogy valami nagy gixer van itt a százalékszámítással, mert a 2,7 millárd, az bizony sokkal kevesebb,, mint a 3,15 milliárd.
(A legutóbbi linkeden pl, 3,3 milliárdot írnak az embernek. Hiába, nehéz összeadnia mérési eredményeket. Mindenkinek más jön ki.) -
JMáté #558 De kezdetben nagyon nehéz volt bármit is megfertőzni, ert az első éőlényeken nem volt miben kárt tenni. Mit csinálsz egy egysejtűvel? Megmérgezni biztos meg lehet, de nyilván csak olyan helyen jött létre élet ahol kevés méreg volt. -
#557
Bár nem vált egyértelművé számomra sem a PDF-ből, ha jól értem azt a részét hasonlították össze, aminek valamilyen szerepe van, például a fehérje-kódolásban. A nagy számkülönbség az ún. nem-kódoló szekvenciáknak (ezeknek is több fajtája van) meg mobil géneknek meg köszönhető.
gén
Why does the Genome Size Differ in Different Organisms? -
JMáté #556 Még szerencse hogy az ID és a kreacionizmus remekül számszerűsíthető elméletetek... -
aqua #555 ha nem lett volna teljesen készen minden már az első pillanatban, akkor pld az immunrendszer vajon hogyan alakulhatott ki? Az evolúciós elmélet szerint már az első komolyabb fertőzés végzett volna a szervezettel, ugyanis kezdetben ezek szerint nem lehetett arról információ hogyan kell védekezni egyes fertőzésekkel szemben. -
Hugo Chavez #554 Az külön tetszik, hogy amikor konkrét számokról van szó, az összes evolúció hívő elszelel. 
Na, megyek nyomok én is egy gémet. -
Hugo Chavez #553 Gondolom a 97-99%-os egyezés, amit leadtak a híroldalak, tv-k erre a 2,4 millárd bázispárra vonatkozott és az átlagpógárnak ennyi pont elég volt, hogy újabb megerősítést nyerjen evolúciós hite és életszemlélete.
-
Hugo Chavez #552 Tovább olvasgatva a PDF-edet, ha jól értem, a jó egyezést mutató genom szakaszok 2,4 milliárd bázispárt tesznek ki összesen.
Szóval, nem olyan rózsás az evolúciós elmélet védőinek helyzete.
-
Hugo Chavez #551 Az első linked az nagyon tetszik. 
El is mentettem.
A százalékokra tényleg annyit írnak, amit te mondtál , de még mindig nem értem, hogy miért?
A PDF-ből kiderül, hogy 2,7 milliárd bázispár van a csimpánz genomban. Az emberiben meg 3,15 milliárd (előző linked alapján pontosított eredmény, /Mindentudás Egyeteme).
Matekpélda: (2,7/3,15)*100 = 85,7%
Sehogy se 97-99%-os egyezés.
Ha az emberben minden 100%-ra egyezik azzal, ami a csimpánzban van, akkor még mindig hiányzik a csimpánzból 450 millió bázispár által kódolt információ.
Gondolom ennyivel mindenképpen különbözik az ember a majomtól. (14,3%) -
#550
Initial sequence of the chimpanzee genome and comparison with the human
genome
"Single-nucleotide substitutions occur at a mean rate of 1.23 .
between copies of the human and chimpanzee genome, with 1.06%
or less corresponding to fixed divergence between the species."
genome.gov (előző rövidebben)
Comparing the human and chimpanzee genomes: Searching for needles in a haystack
Ajit Varki1 and Tasha K. Altheide
nature.com
SG.hu - A csimpánz is ember?Az ember és a csimpánz genetikai hasonlósága (Szerzõ Domonkos Zsolt)
Kérsz még?
-
Doktor Kotász #549 A probvléma az, hogy nem teremtette oda senki őket, egyszerűen oda totyogtak a saját lábaikon. Talán mamutok voltak előtte, és közben szőrüket hullajtották, és amelyik meg afrikába ment, az nagy fölet is növesztett közben... -
Hugo Chavez #548 Akkor megkérdezem még egyszer, mert megint mellé beszélsz.
Honnan szedted a 97-99%-os egyezést az ember és Csimpánz között? -
#547
A modern kreacionisták ma már nagyon jól belátják, hogy az evolúció bizonyos mértékben nagyonis működőképes. Nem az adja a magyarázatot önmagában, hogy bizonyos állatokkal kisebb, másokkal nagyobb az egyezés, hanem hogy a géntérképek alapján felállítható egy evolúciós fa, és modellek arra vonatkozólag, hogy a különböző szerveink, végtagjaink, külsőnk hogyan változott át az évmilliók során, és a genetikai változatosság, különbségek + a régészeti leletek alapján az idejük is behatárolható, például mikor élethettek a közös ősök, és stb..
A kérdés az, hogy elfogadod-e azt, hogy a DNS változik (ezt biztos elfogadod, mert embereken is jól látható), hogy a DNS változása évezredek-milliók-milliárdok alatt hozhat-e ekkora változást, például új szervek kialakulásához, átalakulásához ami akár hatékonyabb működést biztosít) tudatos beavatkozás nélkül, és hogy elfogadod-e a természetes szelekció törvényét (ami szintén nagyon jól megfigyelhető a természetben, ha olyan dokumentumfilet szeretnél látni, ami ezt jól bemutatja, akkor ajánlom a Bolygónk, a Föld dokfilmsorozatot).
Tudományos körben ezek ma már nem vitatottak, a modern kreacionisták is elismerik az evolúció viszonylagos működését (mikroevolúció), a pápa úgytudom az egészet elfogadta, mi kell még?
Hiteles forráshoz javaslom ne az index.hu -t használd, pl itt vana Mindentudás egyeteme (Venetianer Pál írása, 2002-es írása). -
Hugo Chavez #546 Azon egyébként semmi csodálkozni való nincs, hogy az emlősök génállománya nagy mértékben egyezik, se nem bizonyíték az evolúcióra.
Mindegyik faj ugyanabban a környezetben él, nagyon hasonlóak a belső szerveik, stb. Nyilván a génkészlet nagyobb részét ezek a programrészek teszik ki. -
Hugo Chavez #545 Örülök, hogy most már ennyi állat teljes(?) géntérképét ismerjük.
Csak arra lennék kíváncsi hogyan jött ki ez a 97-99%-os egyezés?
Mert a Gugli barátom azt mondja, hogy:
"A csimpánz géntérképe 2,8 millió DNS-párból áll, és megdöbbentő hasonlóságokat mutat az emberével - a gének csaknem harmada, pontosan 29 százaléka megegyezik."
Tudtommal az emberé meg 3,2 milliárd bázispár, de nyilván a fenti idézetben is 2,8 milliárdot akartak írni.
Szóval tényleg örülnék egy hiteles adatnak.
-
vumbi #544 Rezusz majom(2007):
http://www.hgsc.bcm.tmc.edu/project-species-p-Rhesus%20Macaque.hgsc?pageLocation=Rhesus%20Macaque
http://www.nature.com/news/2007/070409/full/news070409-10.html
csimpanz (2005)
http://en.wikipedia.org/wiki/Chimpanzee_genome_project
csak egy kis finomsagkent csalanozo (2007:
http://genome.jgi-psf.org/Nemve1/Nemve1.home.html -
vumbi #543 rohadtul le maradtal, mint minden masrol is. itt duborog a 21 szazad!
ja hogy nem hallod? :D
olvass, ne csak forumokat de cikket mindenfelet. ne csak azokat ahol lehet kommentelni. olvassd a geographic.hu-t. origo, hvg nagyon jo. vagy olvass angolul: "livescience.com".
Az emberiseg szeme csak most kezd kinyilni, az eddigi szellemes, istenes tehetetlen es ertetlen lazalmokbol. -
Hugo Chavez #542 "... a majmok például jelentősen eltérnek az embertől, a helyzet nem ez, 97-99% -ban megegyezik a génállományunk, ami nem nagy különbség,..."
Kíváncsi lennék honnan szedted ezt a 97-99%-ot?
Talán már volt Monkey Genom Projekt is csak lemaradtam róla?
-
vumbi #541 A rovaros elmeletre a valsz igen is meg nem is. ha egy adott populaciot mergekkel vagy barmi egyeb letalis faktorral (hiperszuper ragadozo, fertozes, klimatikus valtozas, amit akarsz) bombazol, akkor poulacio villamgyorsan zuhanorepulesbe kezd. de altalaban nem pusztul ki. nehany egyed tuleli, majd emelkedni kezd a szaporodas, mivel ezen egyedek utodai kepesek megbirkozni az adott problemaval. ha megszekvenalod a stressz elotti populacio szamtalan egyedet es a stressz utani populacio szamtalan egyedet akkor ket dolgot tapasztalasz.
1. stresszt tulelo populacio sokkal homogenebb mint a kiindulasi genom. kiszeletalodot rengeteg genotipus ami reszben vagy egeszben keptelen volt megbirkozni a problemaval, es meg maradt nehany (nem feltetlenul egy) ami megbirkozott a korulmenyekkel.
2.a. az utod populacioban megjelenhetnek teljesen uj genotipusok (mutacio)
2.b. vagy regi de nem elterjedt genotipusok
2.c. ket vagy tebb alpopulacio keveredesebol szarmazo hibridek amik kulonbozo genek alleljainak specialis kombinacioit tartalmazzak, mint megoldast aproblemara.
Ha hosszu tavon bacikkal vegzed ezt a kiserleted akkor mind a harom este megjelenik tutira, de nagyon hosszu tavon, tobb ezer generacio, es tobb 100 krizis tulelese utan a mutaciok fognak dominalni.
vegso konkluzio:
A rovidtavu tulelesben a meglevo valtozatossag segiti a fajt/populaciot az alkalmazkoadasban, de hosszutavon a valtozatossag fenntartasahoz a mutaciok generalodasa elengedhetetlen, olyannyira hogy megeri az utodok 10-20%at kidobni a letalis mutaciok miatt -
vumbi #540 A kerdesedre a valasz az hogy ezek a tulajdonsagok mar meg voltak egy idopontban.
A fontos kerdes hogy milyen idopontot vizsgalsz. Ha a "teremtes" idopontjat vizsgalod (de komolyan mikor is volt szerinted a teremtes??????), vagy azt hogy 10-20-30-50-100-200.000 eve?
A valasz konkretan az hogy ~10.000 eve jelentek meg ezek a mutaciok (az idopont valtozo, viszont mindenhol az allattenyesztes megejelenesevel osszhangban tortent).
Ha osszehasonlitod a nagyon osi geniommal rendelkezo nepeket, busmanok, etc a kokorszaki europai nepekkel, vagy az azsia nepekkel, ahol nem jelent meg a mutacio, akkor ezek nagyon hasonloak, de egyertelmuen mutatjak azt is hogy a kokorszaki europaiak tobb 10.000 eve elvaltak a busmanoktol, mig csupan 10-20.000 eve az azsiaktol .Es egyikben sem volt jelen a felnotkori tejfogyasztast lehetove tevo mutacio.
Majd ha eyekkel osszahasonlitod a tejfogyaszto nepeket akkor azt talalod, nehany ezer eve megjelent az adott mutacio, Afrikaban, Azsiaban is olyan nepekeben amik egymastol tobb 10000 eve elvaltak.
konkluziok:
1. a mutaciok felterkepezese mai genomi dns-ben illetve kokorszaki mintakbol zolalt dnsben leheteove teszi egy molekularis torzsfa felallitasat, ami jol egyezik a leletek fizikai meretein alapulo torzsfaval.
2. a fenti torzsfa tobb pontjan kulonbozo idopontokban a de az allattartas heli megjelenesevel egy idopontban megjelenik egy mutacio a laktaz enzim promotereben ami lehetove teszi afelnott egyedek szamara a tejfogyasztast. -
#539
Azt magyarázd el nekem kérlek, hogy tulajdonképpen miért érvelsz ezzel, hogy nincs adat a megjelenés idejéről, ha most jelent meg, akkor is nyugodtan ráfoghatod, hogy inteligencia nyúlt bele, hogy ekkora változás történjen.
A genetika bizonyította, hogy a változás véletlenszerű, emberek között hány változatot látsz, vannak kb. másfél méter magasságúak, vannak majdnem 2 és fél méter magasságúak, ferdeszeműek, feketebőrűek, kampósorrúak, nincs két ugyan olyan ember a világon, sem genotípussal és pláne nem fenotípussal. Vannak körülmények, amikor a másolásban több hiba eshet, ezek segítik elő a nagyobb változásokat (ezek lehetnek vírusok, sugárzás, stb.), bár az alak változáshoz hosszú idő alatt ez sem szükséges.
A DNS (hasonlóan a rádioaktív anyagok bomlásához) mutálódása nem kiszámítható, de statisztikával behatárolható, hogy bizonyos változásokra mennyi időre van szükség, és meghatározható, hogy az adott fajok mikor váltak szét. A genetika megcáfolhatta volna az evolúciót, ha bizonyítja, hogy a majmok például jelentősen eltérnek az embertől, a helyzet nem ez, 97-99% -ban megegyezik a génállományunk, ami nem nagy különbség, ennyi változás bőven lehetséges pármillió év alatt, új szerv vagy testrész sem alakult ki azóta, csak lépésenként módosult. Természetesen több a hátrányos lépés, mint előnyös, erre jön a természetes szelekció, ami szépen lecsökkenti mindig a szaporodásig eljutó egyedek számát (nagyon gyakori a fajkihalás is, naponta halnak ki fajok!), és szép lassan az előnyösebbek terjednek el. Nehéz elképzelni, de a természetben sokszor minden a legapróbb különbségeken dől el. -
aqua #538 Miért ügyelne rá? Az afrikait Afrikába teremtette, az indiait Indiába. Számít az ha az indiai Afrikában elpusztul? -
aqua #537 "ez a mutacio annyira hasznos hogy tobb nepnel is megjelent es fennmaradt."
Ez nem bizonyíthatja azt hogy az adottság már megvolt? Arra vonatkozólag van adat hogy mikor jelent meg? Ez mind ellenőrizhetetlen és a másik oldaláról megközelítve is legalább annyira logikusnak tűnik.
Ha vegyszert használsz rovarok ellen azt mondhatjuk rezisztensek lesznek egy idő után. Aki már alapból immunis volt annak maradt a szabad pálya hamar elszaporodott. Ezt magyarázhatnánk mutációval, de lagalább annyira logikus az is ha azt mondjuk, hogy az adottság már megvolt arra, hogy túlélje a mérget. -
aqua #536 Walt Brown, Kezdetben -
vumbi #535 egyet ertek. sem az univerzum egeszenek, sem annak barmely reszenek (bele ertve barmely embert) nincs vegso let celja.
Viszont mindennek van motivacioja. Az elettelen dolgok torekszenek a minimalis energia allapot fele, mig az elolenyek torekszenek a legtobb energiat begyujteni, a legolcsobban, es a leheto legtobb es legeletkepesebb utod letrehozasara. ez ennel sokkal bonyolultabb a mindennapokban, de meg igy is jobban reprezebntalja a vilag valos megjeleneset mint az antropomorf elmeletek, beleertve istent, Jot es Gonoszt. -
Doktor Kotász #534 Példának felhoztam az elefántot. Az indiainak pici, az afrikainak nagy füle van. Az evolúciós elmélet szerint rokonok, és az afrikaiaknak előnyös, ha nagy a fülül, mert a vér a legyező füleken keresztül hűl, és így a nagyobb fülű elefántok jobban bírják a meleget. Adott esetben kevésbé döglenek szomjan, tehát tovább élnek. Ha tovább élnek, többször tudnak szaporodni, tehát egyre nagyobb a részarányuk a populációban.
Mennyivel logikusabb az, hogy az Isten gondosan ügyel arra, hogy nagyobb fülei legyenek az afrikai elefántoknak és közbeavatkozik? -
Doktor Kotász #533 Mondom, az evolúciónak nincs célja. Az evolúció csak két jelenség, a mutáció és a szelekció következménye. Nincs teste, nincs gondolata, nincs célja. A célhoz még a test sem elég. Mert egy meteor fizikailag megfogható, rendelkezik kiterjedéssel, de annak sincs célja. Van sebessége, tömege, anyaga, és csak a fizika törvényei szerint mozog, létezik. De nincs célja. Az evolúciónak meg pláne nincs. -
#532
Ha egy kicsit részletesebben utánaolvasol, bizonyos esetekben a sarlósejtes vérbetegség nem okoz problémát, mégis védettséget nyújt a malária ellen, ráadásul nem ez az egyetlen olyan mutáció ezeken a helyeken, ami a hemoglobin módósulásával jár. A mutációk nagyrésze ami bekövetkezik, semleges, vagy csak adott területen jár előnnyel, és erre tökéletes példa ez is. Makroevolúciós változások, amiket szeretnél (új szerv kialakulása, két faj szétválása amik már nem képesek szaporodni) ahhoz évszázezrek-milliók kellenek, és szerencse is, mert nem minden millió évben alakult ki új szerv. Ha az embereket megvizsgálnánk, úgy 10ezer emberből (mivel lassan szaporodunk) biztosan találnánk 2-3 -at, akinek kicsit jobb képességei vannak, akár látás, szaglás, tudás alapján, vagy erősebb, rugalmasabb csontszerkezete, stb.. De több az olyan változás, ami inkább káros, így egyre nagyobb problémát okoznak a genetikailag örökölt betegségek (az emberi változatosság mellett az egyre változatosabb problémák is megjelennek sajnos).
Erre a genetika, génterápia hozhat megoldást, ma már Magyarországon is van egy (én legalábbis egyről tudok, de lehet több is) intézmény, ahol feltérképezik az ember DNS -ét és megtudják mondani, hogy melyek azok a betegségek, amikre hajlamos az ember, ez alapján eljárhat ellenőrzésekre, ha időben észreveszik nagyobb eséllyel tudják gyógyítani akár rákból is (a probléma akkor van, amikor már az ember maga is észreveszi, mert akkor már valamilyen szerve is károsodott, azt meg már nem lehet csak úgy elpusztítani vagy kiszedni), illetve az életmódján is tud változtatni, csökkentve az esélyeit a kialakulására. Erről van egy nagyon érdekes Mindentudás Egyeteme 2.0 előadás, szó van benne a jogi dolgokról és jövőről is, érdemes megnézni (ha érdekel valakit mondom melyik előadás pontosan).
Később lehetőség lesz arra is talán, hogy megszületés előtt kijavítsuk ezeket az örökölt hibákat (őssejtben), csak ezt egyelőre többen ellenzik, mint támogatják. Mert ugye ez már klónozásnak minősül (más génjeit ültetik be, méghacsak részben is, amik jobbak), nameg milyen jogon avatkozunk bele Isten dolgába? ^^
Nah visszatérve a sarlósejtes vérszegénységre:
"Vizsgáljunk meg egy másik mutációt, a sarlósejtes vérszegénységet. (Szintén esett már róla szó. ) Ez a mutáció a hemoglobin molekula β-globin láncát kódoló génben következik be. Maga a mutáció recesszív, egyetlen bázis cseréje okozza, a heterozigóták vére működőképes, ám a homozigóták vörösvértestjei torzult alakot vesznek fel és könnyen széttörnek, így a kisebb átmérőjű erekben gyakran károsodnak, időnként összetorlódnak, elzárják az apróbb ereket, ezzel komoly károkat okozva. A mai orvosi ellátás mellett ez a betegség nem feltétlenül halálos, ám a betegek időről-időre orvosi segítségre szorulnak és így is csökken valamelyest a várható élettartamuk. A mai orvoslás előtt sokkal komolyabb volt ez az állapot, sokan belehaltak az erek elzáródásába és az ezzel járó lázrohamokba. Ez a mutáció ezek alapján egyértelműen hátrányos, ha meg is jelenik egy mutációs esemény nyomán, ki kellene szelektálódnia a populációból, hiszen csökkenti az egyed életképességét. Ennek megfelelően Európában rendkívül ritka, negatív szelekció hat rá. No most felfigyeltek rá, hogy Afrikában viszont rendkívül gyakori a sarlósejtes vérszegénység. Miért különbözik ennyire az eloszlása a két népességben? Miért szaporodott fel ennyire ez a káros mutáció Afrikában? A válasz abban keresendő, hogy ezeken a területeken fertőz a malária, amely élősködő életciklusának egy részét a vörösvértestek belsejében tölti, így bújik el az emberi immunrendszer elől. A sarlósejtes vérszegénységre heterozigóta emberek vörösvértestjei, bár az eredeti feladatukat képesek ellátni, szétrepednek, ha a malária élősködője őket fertőzi, így az élősködő képtelen elbújni az emberi immunrendszer elől. Ezek a heterozigóta (Aa) emberek ellenállóak a maláriával szemben, ám egyébként egészségesek. A malária ma is gyakori halálok Afrikában, így az ennek ellenálló egyedek hatalmas előnybe kerültek. Ebben az esetben, ha egy szülőpár mindkét tagja hordozó, ők ellenállóak a maláriával szemben, a gyermekeik negyede vad típusú, fele hordozó, azaz szintén ellenálló, negyede pedig sarlósejtes vérszegénységben szenved. Ebben a környezetben a malária elleni védettség előnye messze felülmúlja a sarlósejtes vérszegénységben szenvedő utódok születéséből származó hátrányt, így ebben a környezetben pozitív szelekció hat erre az allélre, így ez a mutáció a kialakulása után elterjed a populációban. Ebben az esetben a sarlósejtes vérszegénységet okozó mutáció maláriamentes területeken hátrányos és ritka, maláriával fertőzött területeken előnyös és gyakori. "
forrás (már linkeltem egyébként nem is régen). -
vumbi #531 Elnzest kerek, nagyon sajnalom, hogy ez tortent veletek, remelem mukodni fog a gyogyszer.
megismerni es gyogyitani ket kulonbozo dolog, nem kellene keverni.
rengeteg dolog ismert a rakrol, peldaul
1. ez nem egyetlen betegseg, tehat nem is lehet egy fele keppen gyogzitani. a kozos minden rakos megbetegedesben, hogy rendellenesen szaporodo sejtek csoportja okozza, olyan mint egy terrorista szervezet. csak a sajat erdekeit nezi, hogy szaporodhasson es nem erdekli hogy kozben beleh hal a gazdaszervezete es o maga is vegul.a sejtek legalapvetobb funkcio kerulnek kifejezesre, ezzel felrugva minden olyan szabalyt ami lehetove teszi egy soksejtu organizmus fennmaradasat.
2. karcinogenek novelik a testi sejtek mutacios amugy is jelentos ratajat (~50000 mutacio naponta, aminek nagy resze nem karos, kijavithato, vagy a sejt megoli magat),
3. az elhuzodo gyulladasos megbetegedesek adjak a masik alapjat
4. a raksejtek atverik az immunrendszert, es annak jelentos resze segiti a novekedesben, etc.
5. Egy teljesen tunetmentesre kezelt rak kiujulhat, ugy nevezett rakkossejtekbol, amik megbujnak es csendben szunnyadnak mig valami ismeretlen tenyezo aktivalja oket es kiujul a rak, stb
oszinten szolva szerintem te tobbet tudsz a temarol mint en, mert kozvetlenul erint, szoval egyszeruen nem ertem miert gondolod amit gondolsz es legfokeppen miert veszed semmibe azoknak az orvosoknak a tudasat s erofesziteseit akik azon vannak hogy embereleteket mentsenek meg...
-
Hugo Chavez #530 Felraktam a Brava reader-t, kiválóan működik.
Csak kíváncsi vagyok mi lenhet a könyv címe?
Gondolom túlságosan vallásos hangzású ezért inkább kihagyta Aqua.
Na meg az íróra is kíváncsi lennék. -
vumbi #529 egyebkent irtam mar neked egy kituno peldat, csak nem valaszoltal ra. talan nem veletlenul.
#485-os hozzaszolas, abszolut hasznos mutacio. jol dokumentalt -
aqua #528 Abszolút nem értelmetlen a rák kezelése én ilyet soha nem állítottam. Azt kell mondjam jó magam ismerem az érzést, mert sajnos a feleségem is szenvedő alanya. Van egy olyan daganata, ami igf-2 inzulinszerű növekedési hormont termel. Hadd ne mondjam el hogy milyen az ezzel való együttélés betegnek, hozzátartozónak egyaránt. Amennyire csak lehetett körbejártam a témát de csak az ötletelgetés megy. Pillanatnyilag egy angol gyógyszerre várunk. Ennek kapcsán is azt kell mondjam hogy nagyon kevés és felületes a tudás. Számomra az derült ki, hogy minden ami eddig lelett írva, bizony csak elmélet, és nem mindig működik a gyakorlatban. Még a mai napig is egyik legjobb módszer a rákra a szike. -
aqua #527 Ez nem túl jó példa volt a mutációt illetően. Ne azt kérdezzük hogy a kevésbé rossz-e a jó..... Vitánk szempontjából a kérdés az lehetne, hogy van-e olyan mutáció ami kiküszöböli monjuk a maláriába való belehalást. Biztos van olyan aki túlélte és immunis. De számomra -ismét azt kell mondjam - nem a mutációt bizonyítja, hanem a környezet által annak a már meglévő tulajdonság bekapcsolását ami segít túlélni a maláriát. ráadásul az sem derül ki, hogy a malária volt előbb vagy a sarlóssejt és az sem hogy e tekintetben van-e köze egymáshoz, vagy csak a véletlen műve, hogy ezek az emberek nem maláriban henem másban halnak meg idő előtt. -
vumbi #526 Ha akozott valaszthatsz hogy belehalsz a a malariaba mielott gyereked lenne, vagy akozott hogy jo esellyel megeled a felnott korod, gyerekeid lesznek, bar ekozben vegig kuzdesz a sarlosejtes verszegenyseg tuneteivel, akkor szerinted melyik a jobb?
masik pelda: 15 evesen kiderul, hogy rakos vagy. a dokik nem tudnak meggyogyitani veglegesen, vegul nyilvan hamarabb halsz meg mint rak nelkul..de hossuu idore tunetmentesen elhetsze, csalad gyerek. na akkor a rakkezeles ertelmetlen? -
Hugo Chavez #525 Kösz, igyekszem megoldani a problémát.