Új törzs okozza az E. coli járványt
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#154
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#153
Most arra, amirõl beszéltek, nem a Csótány az egyik legjobb példa?
DINNYE!!! KUSSHADJ!!!
#152
A #150-es hozzászólásban kifejtettem a valószínûség számítás törvényei szerint is, hogy miben hazudtál.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#151
Nem mond ellent, alább válaszoltam részletesen miért.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#150
Nem jutnak be a génállományba bonyolult struktúrák. A változások mindig nagyon kicsik, amiknek reális esélye van hogy véletlenül elõfordulhassanak, és csak akkor halmozódnak fel, ha elõnyösek.
Tegyük fel, hogy a kis változás hossza a DNS-ben n, ami egy kicsi szám, néhány bázispár. Annak az esélye, hogy kialakul: 1/n! (mivel a sorrend is számít). Ez láthatóan nem egy vészesen kicsi szám, néhány száz DNS-másolási hiba után becsúszhat egy olyan módosulás, ami valamilyen elõnnyel jár a hordozójának, és ezért elterjed, amihez t idõ kell.
Ha egy N hosszúságú bonyolult DNS-szekvenciát nézünk, ez ilyen kicsi, n hosszúságú módosulásokból tevõdik össze. A kialakulásának az ideje: T = t * (N / n). Tehát ha elegendõ idõ áll rendelkezésre, a kialakulásának a valószínûsége mindössze 1/n!. Az egyetlen feltétele viszont az, hogy minden egyes n-hosszú véletlenszerû változás elõnyös legyen, csak így tud elterjedni a populációban.
Ezért nem az az érdekes, hogy léteznek bonyolult szervek, hanem az, hogy miért ilyenek léteznek, miért nem másfajták. A válasz pedig az, hogy ezekhez a struktúrákhoz vezet evolúciós út, másokhoz pedig nem, így nem is alakulhatnak ki.
Tegyük fel, hogy a kis változás hossza a DNS-ben n, ami egy kicsi szám, néhány bázispár. Annak az esélye, hogy kialakul: 1/n! (mivel a sorrend is számít). Ez láthatóan nem egy vészesen kicsi szám, néhány száz DNS-másolási hiba után becsúszhat egy olyan módosulás, ami valamilyen elõnnyel jár a hordozójának, és ezért elterjed, amihez t idõ kell.
Ha egy N hosszúságú bonyolult DNS-szekvenciát nézünk, ez ilyen kicsi, n hosszúságú módosulásokból tevõdik össze. A kialakulásának az ideje: T = t * (N / n). Tehát ha elegendõ idõ áll rendelkezésre, a kialakulásának a valószínûsége mindössze 1/n!. Az egyetlen feltétele viszont az, hogy minden egyes n-hosszú véletlenszerû változás elõnyös legyen, csak így tud elterjedni a populációban.
Ezért nem az az érdekes, hogy léteznek bonyolult szervek, hanem az, hogy miért ilyenek léteznek, miért nem másfajták. A válasz pedig az, hogy ezekhez a struktúrákhoz vezet evolúciós út, másokhoz pedig nem, így nem is alakulhatnak ki.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#149
Ennnek némileg ellentmond, hogy a nagy kipusztulások után pár millió év után visszaállt a bioszféra változatossága!
A hüllõk helyét pl elfoglalták az emlõsök madarak. A korábbi kis cickány méretû kis szõrös valamibõl oroszlán, denevér, zsiráf, bálna meg minden hülyeség lett. Ja meg ember.
A hüllõk helyét pl elfoglalták az emlõsök madarak. A korábbi kis cickány méretû kis szõrös valamibõl oroszlán, denevér, zsiráf, bálna meg minden hülyeség lett. Ja meg ember.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#148
Szerintem meg egész jó példa volt. <#vigyor0>
#147
OK, a hazugozással gondolom azt akarod elérni, hogy ne vitatkozzunk tovább. Kérlek.
De ez a vereség beismerése, ugye tudod?<#eplus2>
De ez a vereség beismerése, ugye tudod?<#eplus2>
#146
"Azon azonban már lehet vitatkozni, hogy a génállományba hogyan jutnak be esetleg bonyolult információs struktúrák, amelyek pl új szerv kifejlõdését teszik lehetõvé."
Látom kezded kapisgálni.<#vigyor0>
Látom kezded kapisgálni.<#vigyor0>
#145
Nem "meghibásodások" vezetnek az evolúcióhoz, hanem pl a génállomány megkettõzõdése majd az új korábban redundáns génállomány differenciálódása.
Azon azonban már lehet vitatkozni, hogy a génállományba hogyan jutnak be esetleg bonyolult információs struktúrák, amelyek pl új szerv kifejlõdését teszik lehetõvé.
Azon azonban már lehet vitatkozni, hogy a génállományba hogyan jutnak be esetleg bonyolult információs struktúrák, amelyek pl új szerv kifejlõdését teszik lehetõvé.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#144
Onnan tudjuk, hogy te sem hiszel abban, amit írsz, hogy jól ismert módszerekkel manipulálsz. Festesz egy ellenségképet, és látványosan legyõzöd, tudomást sem véve arról amit írtam. Azt javaslom mindenkinek, hogy gördítsen le a #106-os hozzászólásomhoz, olvassa el, és látni fogja, hogy miután Chavez elvtársat noszogattam, és kénytelen volt írni rá valamit, a válaszának semmi köze a témához. A bejáratott jelszavakat göbbelsi kitartással ismételgeti, azt remélve tõle, hogy igazzá válnak.
Magyarul egy hazug ember vagy, és méltatlan arra, hogy a vitában komolyan vegyünk.
Magyarul egy hazug ember vagy, és méltatlan arra, hogy a vitában komolyan vegyünk.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#143
Rossz a példa.
Az antibiotikumokkal, fertõtlenítéssel gyakorlatilag kiirtunk adott helyrõl nem egy adott kórokozó bacit, hanem az összeset. A gond az ezzel, hogy ha egy folyamatos szelekciónak tesszük ki a populációt, akkor elõbb utóbb biztos, hogy megjelenik egy olyan mutáció, ami az adott, a többi változat számára negatív környezetben is életképes. Amivel ugye az a gond, hogy mivel nincs versenytársa, hiszen mindet válogatás nélkül kipusztították, így egy szûz élettér áll a rendelkezésére. Ennyi.
Ja és ráadásul elég sok fertõtlenítõ szer, pl formaldehid eleve mutagén hatású. Amivel gyorsítani lehet a fenti folyamatot.
Ismerjük, hogy hogy mûködik az evolúció és ennek ellenére mindent megteszünk, hogy ezt a folyamatot erõsítsük.
Ráadásul az olyan hagyományos, de sokkal kevésbé agresszív fertõtlenítõszereket, amelyeket évezredek óta használtunk mára gyakorlatilag elfelejtettük.
Pl ecet. (Sima ecettel szinte az összes gombás bõrfertörzés megszüntethetõ egyetlen kezeléssel, nagyjából ingyen).
Az antibiotikumokkal, fertõtlenítéssel gyakorlatilag kiirtunk adott helyrõl nem egy adott kórokozó bacit, hanem az összeset. A gond az ezzel, hogy ha egy folyamatos szelekciónak tesszük ki a populációt, akkor elõbb utóbb biztos, hogy megjelenik egy olyan mutáció, ami az adott, a többi változat számára negatív környezetben is életképes. Amivel ugye az a gond, hogy mivel nincs versenytársa, hiszen mindet válogatás nélkül kipusztították, így egy szûz élettér áll a rendelkezésére. Ennyi.
Ja és ráadásul elég sok fertõtlenítõ szer, pl formaldehid eleve mutagén hatású. Amivel gyorsítani lehet a fenti folyamatot.
Ismerjük, hogy hogy mûködik az evolúció és ennek ellenére mindent megteszünk, hogy ezt a folyamatot erõsítsük.
Ráadásul az olyan hagyományos, de sokkal kevésbé agresszív fertõtlenítõszereket, amelyeket évezredek óta használtunk mára gyakorlatilag elfelejtettük.
Pl ecet. (Sima ecettel szinte az összes gombás bõrfertörzés megszüntethetõ egyetlen kezeléssel, nagyjából ingyen).
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#142
Ebbõl nem derül ki számomra, hogy szerinted mit hazudtam.
A 106-os hozzászólásodban csupa olyan dologról beszélsz, amit még senki sem látott. Így meg úgy megy, meg sok kicsi változás évmilliárdok alatt. Semmivel sem különbözik a vallásos istenhittõl.
Ha megpróbálnál belegondolni, hogy mennyi információ van kódolva a DNS-ben, hogy a szív kinõhessen(!) és mûködhessen, akkor te sem hinnéd el, hogy ez meghibásodások sorozata útján létrejöhet. Nem beszélve a mûszaki megoldásokról, ami a szív mûködését lehetõvé teszi.
A fotoszintézisre szerinted hogy jött rá a természet magától?
Te elhiszed, hogy magától jött rá?
Szervetlenbõl szerves anyagot állít elõ. Menjél kicsit bele a részletekbe. Elképesztõ bonyolultság.
Kezdd az egysejtûnél.
Olyan dologban hiszel, amire semmilyen bizonyíték nincs. Ráadásul a valószínûségszámítás alapján lehetetlen, plusz az értelem egyértelmûen jelen van az élõ szervezetek megoldásaiban.
Aztán válaszolhatsz arra kérdésre, hogy honnan ez az elképesztõ biodiverzitás?
Az erõsebb faj gyõz - mondjátok ti. Akkor miért él meg az õserdõ egyetlen négyzetkilóméterén 200 fafaj egymás mellett? Miért nem gyõzött a legerõsebb? Persze más a mikrokörnyezet, de 200 féle? <#conf>
Cordyceps gombákról hallottál már?
Minden rovarnak van sajátja. Ha túlszaporodnak, kinyírja õket. Minden rovar kitinpáncélos, mégis minden gomba csak egy adott rovart pusztít.
Neked nem gyanús ez? Magyarázd már meg nekem ezt evolúcióval.
A 106-os hozzászólásodban csupa olyan dologról beszélsz, amit még senki sem látott. Így meg úgy megy, meg sok kicsi változás évmilliárdok alatt. Semmivel sem különbözik a vallásos istenhittõl.
Ha megpróbálnál belegondolni, hogy mennyi információ van kódolva a DNS-ben, hogy a szív kinõhessen(!) és mûködhessen, akkor te sem hinnéd el, hogy ez meghibásodások sorozata útján létrejöhet. Nem beszélve a mûszaki megoldásokról, ami a szív mûködését lehetõvé teszi.
A fotoszintézisre szerinted hogy jött rá a természet magától?
Te elhiszed, hogy magától jött rá?
Szervetlenbõl szerves anyagot állít elõ. Menjél kicsit bele a részletekbe. Elképesztõ bonyolultság.
Kezdd az egysejtûnél.
Olyan dologban hiszel, amire semmilyen bizonyíték nincs. Ráadásul a valószínûségszámítás alapján lehetetlen, plusz az értelem egyértelmûen jelen van az élõ szervezetek megoldásaiban.
Aztán válaszolhatsz arra kérdésre, hogy honnan ez az elképesztõ biodiverzitás?
Az erõsebb faj gyõz - mondjátok ti. Akkor miért él meg az õserdõ egyetlen négyzetkilóméterén 200 fafaj egymás mellett? Miért nem gyõzött a legerõsebb? Persze más a mikrokörnyezet, de 200 féle? <#conf>
Cordyceps gombákról hallottál már?
Minden rovarnak van sajátja. Ha túlszaporodnak, kinyírja õket. Minden rovar kitinpáncélos, mégis minden gomba csak egy adott rovart pusztít.
Neked nem gyanús ez? Magyarázd már meg nekem ezt evolúcióval.
#141
és ha szó sincs evolúcióról, vagy természetes úton végbement mutációról? Ha mesterséges a cucc? Valakik direkte létrehozták. Kollégám azzal idegesít, hogy az Al-Kaida mûve. :S Nem értek vele egyet, mert illogikus lépés, egy ilyen hatásosan bosszantó fegyvert a németekre pazarolni.
DINNYE!!! KUSSHADJ!!!
#140
#106-os hozzászólás
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#139
Ha konkrétan megjelölnéd, hogy szerinted mit hazudtam, akkor talán értékelhetõ lenne valamilyen szempontból a hozzászólásod.
Meg mi az a sejtelmes "hátsó szándékaid vannak" megállapítás?
Csak nem összeesküvés elméletet akarsz gyártani rólam?<#vigyor2>
Meg mi az a sejtelmes "hátsó szándékaid vannak" megállapítás?
Csak nem összeesküvés elméletet akarsz gyártani rólam?<#vigyor2>
#138
Nekem úgy tûnik, hogy egy rafinált hazudozó vagy, aki tudatosan olyasmit terjeszt amiben maga sem hisz, és amivel hátsó szándékai vannak.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#137
"Azér, mer, ha nem védjük, akkor az összes faj rövid úton kipusztul, esetleg kialakul egy olyan mutáns élõlény, amelyik az összes többit kiírtja."
Ezzel nem értek egyet. <#eplus2>
Mert a mutáns élõlény is ugyanolyan rövid úton pusztul ki.
Ezzel nem értek egyet. <#eplus2>
Mert a mutáns élõlény is ugyanolyan rövid úton pusztul ki.
#136
Na most jól figyelj, mert elmondom neked miért kell védeni a DNS-t a mutációktól.
(Tényleg nem az evolúciótól kell védeni, mert az nem létezik, hanem a devolúciótól. <#eplus2>
Te se szeretnéd, ha az osztódásnak indult gyereked embriójának DNS-ét nem védenék különbözõ mechanizmusok az "evolúciótól".)
Azér, mer, ha nem védjük, akkor az összes faj rövid úton kipusztul, esetleg kialakul egy olyan mutáns élõlény, amelyik az összes többit kiírtja.
Szóval pusztulás felsõfokon. Nem ám biodiverzitás.
(Tényleg nem az evolúciótól kell védeni, mert az nem létezik, hanem a devolúciótól. <#eplus2>
Te se szeretnéd, ha az osztódásnak indult gyereked embriójának DNS-ét nem védenék különbözõ mechanizmusok az "evolúciótól".)
Azér, mer, ha nem védjük, akkor az összes faj rövid úton kipusztul, esetleg kialakul egy olyan mutáns élõlény, amelyik az összes többit kiírtja.
Szóval pusztulás felsõfokon. Nem ám biodiverzitás.
#135
Akkor még egyszer leírom.
A baci degenerációja miatt lehet, hogy életképesebb lesz egy számára elõnytelen környezetben, de ez nem fejlõdés, hiszen az evolúció szerint az egysejtûbõl lett ember. Úgy nem tudsz felépíteni evolúcióval egy 3 milliárd bázispárból álló DNS-t, hogy egy néhány milliósat elkezdesz degradálni. Márpedig a híres gyógyszerrezisztancia kialakulása, amit egyesek az evolúció legfõbb bizonyítékának tartanak, bizony csak amortizáció nem pedig fejlõdés.
Mondok egy példát. Írsz egy könyvet, amiben van mindenféle jelenet. De a kiadónál nem megy át, mert ilyen olyan kifogásai vannak. Te elkezded kivagdosni belõle elõször a pornográf jeleneteket. Végre kiadták a könyvet. Nagy botrány, túlságosan erõszakos. A következõ kiadás már csak akkor mehet, ha kiszeded belõle az erõszakos jeleneteket is. Megint kiadták.
Remélem érted a párhuzamot.
A könyved a baci DNS-e, te vagy a Baci, aki megpróbál életben maradni (kiadni a könyvet), a kiadó az antibiotikum, aki megpróbálja kiszûrni a rendszerre káros anyagok terjesztését.
A kérdés:
Szerinted a könyved folyamatos cenzúrázásával eljut oda X millió év múlva, hogy lesz egy 1000 kötetes összefüggõ regényed?
A baci degenerációja miatt lehet, hogy életképesebb lesz egy számára elõnytelen környezetben, de ez nem fejlõdés, hiszen az evolúció szerint az egysejtûbõl lett ember. Úgy nem tudsz felépíteni evolúcióval egy 3 milliárd bázispárból álló DNS-t, hogy egy néhány milliósat elkezdesz degradálni. Márpedig a híres gyógyszerrezisztancia kialakulása, amit egyesek az evolúció legfõbb bizonyítékának tartanak, bizony csak amortizáció nem pedig fejlõdés.
Mondok egy példát. Írsz egy könyvet, amiben van mindenféle jelenet. De a kiadónál nem megy át, mert ilyen olyan kifogásai vannak. Te elkezded kivagdosni belõle elõször a pornográf jeleneteket. Végre kiadták a könyvet. Nagy botrány, túlságosan erõszakos. A következõ kiadás már csak akkor mehet, ha kiszeded belõle az erõszakos jeleneteket is. Megint kiadták.
Remélem érted a párhuzamot.
A könyved a baci DNS-e, te vagy a Baci, aki megpróbál életben maradni (kiadni a könyvet), a kiadó az antibiotikum, aki megpróbálja kiszûrni a rendszerre káros anyagok terjesztését.
A kérdés:
Szerinted a könyved folyamatos cenzúrázásával eljut oda X millió év múlva, hogy lesz egy 1000 kötetes összefüggõ regényed?
#134
"A hexaploid genom stabilitása a Ph génnnek köszönhetõ. .... A Ph gén nélkül a
termesztett búza nem alakulhatott volna ki."
Ez a Ph gén mindig is benne volt a búza õseiben, vagy csak a búza "tartozéka", hogy alakult ki? Mekkora a hossza? Matematikailag mennyi a valószínûsége, hogy egy ilyen gén véletlenül kialakul?
Tehát azt akarod mondani, hogy kromoszómaszám növekedéssel lett a néhány milliós baciból 3 milliárd bázispárt tartalmazó emberi DNS?
Ok, tetszik, hogy próbálkozol. <#eplus2>
Nekem úgy tûnik a linkedbõl, hogy a kromoszómaszám növekedés súlyos betegségeket okoz.
termesztett búza nem alakulhatott volna ki."
Ez a Ph gén mindig is benne volt a búza õseiben, vagy csak a búza "tartozéka", hogy alakult ki? Mekkora a hossza? Matematikailag mennyi a valószínûsége, hogy egy ilyen gén véletlenül kialakul?
Tehát azt akarod mondani, hogy kromoszómaszám növekedéssel lett a néhány milliós baciból 3 milliárd bázispárt tartalmazó emberi DNS?
Ok, tetszik, hogy próbálkozol. <#eplus2>
Nekem úgy tûnik a linkedbõl, hogy a kromoszómaszám növekedés súlyos betegségeket okoz.
#133
Ez baromság.
Ha szerinted nem létezik az evolúció (mint jelenség vagy mechanizmus), akkor miért kellene ettõl védeni a DNS-t külön?
Ha szerinted nem létezik az evolúció (mint jelenség vagy mechanizmus), akkor miért kellene ettõl védeni a DNS-t külön?
http://www.taxierden.hu
#132
#131
Egyébként igen. A baktériumok rezisztenciája lehet akár visszalépés is a részükrõl.
Viszont a mi nézõpontunkból meg erõteljes fejlõdés. Hiszen az ilyen baktériumok onnantól kezdve "immúnisak" az eddigi kiváló antibiotikumokra és ezért könnyedén belehalhatunk egy olyan kórba, amit 10 éve még napi 2 tabletta simán megoldott.
És ha megnézed az elmúlt ~ 10 évben a gyógyszerek hatóanyag tartalma is igencsak megnõtt, gondolom nem véletlenül. ~10 éve a legerõsebb antibiotikum az augmentin 250mg-os volt. Egy kisebb gyulladt tályog volt a nyakamon, arra írta fel a doki... Ma már egy jóval kisebb betegségre is 1000mg-osat írnak fel!
Viszont a mi nézõpontunkból meg erõteljes fejlõdés. Hiszen az ilyen baktériumok onnantól kezdve "immúnisak" az eddigi kiváló antibiotikumokra és ezért könnyedén belehalhatunk egy olyan kórba, amit 10 éve még napi 2 tabletta simán megoldott.
És ha megnézed az elmúlt ~ 10 évben a gyógyszerek hatóanyag tartalma is igencsak megnõtt, gondolom nem véletlenül. ~10 éve a legerõsebb antibiotikum az augmentin 250mg-os volt. Egy kisebb gyulladt tályog volt a nyakamon, arra írta fel a doki... Ma már egy jóval kisebb betegségre is 1000mg-osat írnak fel!
#130
Dehogyisnem.
A lényeg a változás. Az, hogy te mit nevezel fejlõdésnek teljességgel irreleváns.
Ha a változás számára nem lesz elõnyös - tehát visszafejlõdés történik - akkor az illetõ faj szépen lassan kihal / eltûnik a süllyesztõben stb...
Ez már a természetes szelekció része a dolgoknak. És mivel kiválasztódás van, puritánul fogalmazva mindig az erõsebb éli túl, ezért tökmind1, hogy a mutáció milyen irányú változást okoz, mivel csak az él tovább aki képes rá a gyenge/buta elhullik idõvel... kiszelektálódik.
A lényeg a változás. Az, hogy te mit nevezel fejlõdésnek teljességgel irreleváns.
Ha a változás számára nem lesz elõnyös - tehát visszafejlõdés történik - akkor az illetõ faj szépen lassan kihal / eltûnik a süllyesztõben stb...
Ez már a természetes szelekció része a dolgoknak. És mivel kiválasztódás van, puritánul fogalmazva mindig az erõsebb éli túl, ezért tökmind1, hogy a mutáció milyen irányú változást okoz, mivel csak az él tovább aki képes rá a gyenge/buta elhullik idõvel... kiszelektálódik.
#129
"Az, hogy okosabb vagy butább teljesen relatív és értelmetlen."
Egyáltalán nem.
Mivel, ha a baktérium, vagy akármi nem tesz hozzá a saját DNS-éhez, hanem azáltal változik, hogy elvesz belõle, akkor azt nem nevezhetjük a fejlõdés útjának, hiszen így sosem fog kifejlõdni az elsõ egysejtûbõl az ember.
Ez talán egyértelmû mindenki számára.
Balumann zsákállatos videójából is az derül ki, hogy kikapcsolták az állatka DNS-ének egy szakaszát és "hallelúja van evolúció" táncba kezdtek. Dehát ilyen változásokból legyen az akárhány nem lesz egy pár millió bázispárt tartalmazó DNS-bõl 3 millárd bázispárt tartalmazó DNS.
Vagy szerintetek igen? <#nevetes1>
Levehetnétek már a szemellenzõt.
Volt itt egy ATP szintézisre vonatkozó kérdésem. Senkinek nem jött össze a helyes válasz?
Csalódnom kell hatalmas tudásotokban. <#eplus2>
Egyáltalán nem.
Mivel, ha a baktérium, vagy akármi nem tesz hozzá a saját DNS-éhez, hanem azáltal változik, hogy elvesz belõle, akkor azt nem nevezhetjük a fejlõdés útjának, hiszen így sosem fog kifejlõdni az elsõ egysejtûbõl az ember.
Ez talán egyértelmû mindenki számára.
Balumann zsákállatos videójából is az derül ki, hogy kikapcsolták az állatka DNS-ének egy szakaszát és "hallelúja van evolúció" táncba kezdtek. Dehát ilyen változásokból legyen az akárhány nem lesz egy pár millió bázispárt tartalmazó DNS-bõl 3 millárd bázispárt tartalmazó DNS.
Vagy szerintetek igen? <#nevetes1>
Levehetnétek már a szemellenzõt.
Volt itt egy ATP szintézisre vonatkozó kérdésem. Senkinek nem jött össze a helyes válasz?
Csalódnom kell hatalmas tudásotokban. <#eplus2>
#128
Az, hogy okosabb vagy butább teljesen relatív és értelmetlen.
Egyrészt helyzettõl és élõlénytõl függ, mi számít butának és mi okosnak.
Másrészt meg lényegtelen. Mégpedig azért, mert az elõnytelen mutációk kihalnak. És a végén csak a legerõsebb az életre leginkább alkalmasabb marad meg, õ tudja majd továbbörökíteni a génjeit.
Ez meg már a természetes szelekció. Ez is a fejlõdés része.
Egyrészt helyzettõl és élõlénytõl függ, mi számít butának és mi okosnak.
Másrészt meg lényegtelen. Mégpedig azért, mert az elõnytelen mutációk kihalnak. És a végén csak a legerõsebb az életre leginkább alkalmasabb marad meg, õ tudja majd továbbörökíteni a génjeit.
Ez meg már a természetes szelekció. Ez is a fejlõdés része.
#127
A címzés félre ment, de végülis mindegy, a másik része már nem...
#126
Nem igazán lehet vele vitázni. Mivel a biológia legalapabb alapjaival sincs tisztában. És még értelmezve olvasni sem tud. Csak sajnálni tudom szegényt.
Chavez, látom, soha nem fog leesni a korlátolt agyadnak (vagy nem akarod, hogy leesen, és ez a valószínûbb, de akkor minek a "vita"), hogy az evolúció létezésérõl vitatkozni olyan, mintha arról vitatkoznál, hogy ha leugrasz egy ház tetejérõl, akkor leesel. Bár én a helyedben a biztonság kedvéért kipróbálnám, ha már nincs jobb dolgod, mint itt trollkodni. Mert ez színtiszta trollkodás.
Amit csinálsz kb. olyan kaliberû, mintha egy részecskefizikust azzal szivatnék, hogy mi van, ha a gyorsítóban elszédülnek a részecskék, és ezért fals eredményeket kapnak. X)
Ami nem megy, azt szerintem ne erõltesd. 😊
Látom, azért egy nevet megjegyeztél az 'evolúció' betûsorral kapcsolatban: Darwin. 😊 Nagyon ügyes vagy...
Chavez, látom, soha nem fog leesni a korlátolt agyadnak (vagy nem akarod, hogy leesen, és ez a valószínûbb, de akkor minek a "vita"), hogy az evolúció létezésérõl vitatkozni olyan, mintha arról vitatkoznál, hogy ha leugrasz egy ház tetejérõl, akkor leesel. Bár én a helyedben a biztonság kedvéért kipróbálnám, ha már nincs jobb dolgod, mint itt trollkodni. Mert ez színtiszta trollkodás.
Amit csinálsz kb. olyan kaliberû, mintha egy részecskefizikust azzal szivatnék, hogy mi van, ha a gyorsítóban elszédülnek a részecskék, és ezért fals eredményeket kapnak. X)
Ami nem megy, azt szerintem ne erõltesd. 😊
Látom, azért egy nevet megjegyeztél az 'evolúció' betûsorral kapcsolatban: Darwin. 😊 Nagyon ügyes vagy...
#125
Már csak az a kérdés, hogy a mutációtól a baktérium "okosabb" lesz, vagy "butább"?
Én úgy tudom a rezisztencia kialakulása úgy történik, hogy a baci elveszít bizonyos tulajdonságokat, ezáltal az antibiotikum már nem tudja azon a ponton támadni. Szóval ez sem fejlõdés, hanem annak az ellenkezõje.
Én úgy tudom a rezisztencia kialakulása úgy történik, hogy a baci elveszít bizonyos tulajdonságokat, ezáltal az antibiotikum már nem tudja azon a ponton támadni. Szóval ez sem fejlõdés, hanem annak az ellenkezõje.
#124
"Szegény Darwin információ hiányában alkotta meg elméletét.
De a 100 év elég volt arra, hogy végleg begyepesedjen a világba ez a dogma. Pedig nem egy hamisított õsember lelettel támasztották alá ezt a csodás elméletet."
Nem igaz, eleinte nem fogadták el Darwin elméleteit, hiába támasztotta alá annyi megfigyeléssel, bizonyítékkal. Aztán a mikrobilológia, genetika, és régészet sorra alátámasztotta, és ma már általánosan elfogadott, minden oldalról bizonyított tudományos magyarázat. Rengeteg kísérletet folytatnak ezzel kapcsolatban, ebben a dokumentumfilmben például egy zsákállat szívét módosítják genetikailag (egyben válasz a mire jó a félkész szív kérdésedre is).
A szívre, agyra, szemre, és az összes szervre létezik modell arra, hogy hogyan fejlõdhetett ki kis lépésekkel, úgy, hogy minden kisebb lépcsõfok evolúciós elõnyt jelent az egyedek számára az ADOTT KÖRNYEZETBEN(!!). A lépcsõfokok szinte minden lépcsõfoka megtalálható a természetben, többek között a szívé is.
Amúgy ha már fajokról van szó (ami eleve hülyeség ilyen szempontból, mert nem igazán lehet ilyen szempontból meghúzni a határt a fajok között), nem tudom hallottál-e már az öszvérrõl. A ló és a háziszamár kombinációja, két külön faj, lehet pároztatni õket (bár trükközni kell hozzá), és egy hibrid jön létre, ami nem képes szaporodni, mert páratlan kromoszómái lesznek.
De a 100 év elég volt arra, hogy végleg begyepesedjen a világba ez a dogma. Pedig nem egy hamisított õsember lelettel támasztották alá ezt a csodás elméletet."
Nem igaz, eleinte nem fogadták el Darwin elméleteit, hiába támasztotta alá annyi megfigyeléssel, bizonyítékkal. Aztán a mikrobilológia, genetika, és régészet sorra alátámasztotta, és ma már általánosan elfogadott, minden oldalról bizonyított tudományos magyarázat. Rengeteg kísérletet folytatnak ezzel kapcsolatban, ebben a dokumentumfilmben például egy zsákállat szívét módosítják genetikailag (egyben válasz a mire jó a félkész szív kérdésedre is).
A szívre, agyra, szemre, és az összes szervre létezik modell arra, hogy hogyan fejlõdhetett ki kis lépésekkel, úgy, hogy minden kisebb lépcsõfok evolúciós elõnyt jelent az egyedek számára az ADOTT KÖRNYEZETBEN(!!). A lépcsõfokok szinte minden lépcsõfoka megtalálható a természetben, többek között a szívé is.
Amúgy ha már fajokról van szó (ami eleve hülyeség ilyen szempontból, mert nem igazán lehet ilyen szempontból meghúzni a határt a fajok között), nem tudom hallottál-e már az öszvérrõl. A ló és a háziszamár kombinációja, két külön faj, lehet pároztatni õket (bár trükközni kell hozzá), és egy hibrid jön létre, ami nem képes szaporodni, mert páratlan kromoszómái lesznek.
#123
Így van.
Viszont evolúció témában nincsenek meg a megfelelõ mélységû ismerteim ahhoz, hogy itt vitázzak róla.
Az egész csak abból indult ki, hogy a baktériumtörzsek bizony könnyedén mutálódhatnak. Ezt laboratóriumi körülmények között is meglehet figyelni.
Viszont evolúció témában nincsenek meg a megfelelõ mélységû ismerteim ahhoz, hogy itt vitázzak róla.
Az egész csak abból indult ki, hogy a baktériumtörzsek bizony könnyedén mutálódhatnak. Ezt laboratóriumi körülmények között is meglehet figyelni.
#122
Az ember soha nem volt az evolúció "csúcsa" Az evolúciónak nincsen csúcsa, azért mert ezt a kifejezést is hallottad a tévében egyszer még nem teszi tudományossá. Az, hogy remekül felhozol saját magad által kigondolt meséket arról, hogy mi az evolúció, majd megcáfolod õket még nem teszi az érvelésedet tudományossá.
Az evolúciót nagyon sokan, nagyon sokféle formában megfigyelték már, a hatásmechanizmust pedig a modern alkalmazott tudományok is széles körben alkalmazzák, és nem csak a biológiaiak. (pl. a számítástechnikában is ha jól tudom)
A kérdésedre a választ pedig most beírhatnám, mint ahogy az eddigiekre is megtettük páran de mivel a reakcióid alapján ezeket el sem olvasod így teljesen hasztalan lenne. Ha valaha esetleg túl akarsz lépni az általános iskolai biológiakönyv és az x-men filmek alapján kigondolt saját privát evolúcióelméleted cáfolásán akkor erre is megtalálhatod a választ a szakirodalomban, mivel elég sokan és elég sokat foglalkoztak a kérdéssel.
Az evolúciót nagyon sokan, nagyon sokféle formában megfigyelték már, a hatásmechanizmust pedig a modern alkalmazott tudományok is széles körben alkalmazzák, és nem csak a biológiaiak. (pl. a számítástechnikában is ha jól tudom)
A kérdésedre a választ pedig most beírhatnám, mint ahogy az eddigiekre is megtettük páran de mivel a reakcióid alapján ezeket el sem olvasod így teljesen hasztalan lenne. Ha valaha esetleg túl akarsz lépni az általános iskolai biológiakönyv és az x-men filmek alapján kigondolt saját privát evolúcióelméleted cáfolásán akkor erre is megtalálhatod a választ a szakirodalomban, mivel elég sokan és elég sokat foglalkoztak a kérdéssel.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#121
Nem tudom milyen többi érdemi részre gondolsz.
Nem az evolúcióról beszéltél, hanem arról mitõl tudomány a tudomány.
Én is a tudományos dolgokat szeretem, nem a megmagyarázatlan dogmákat.
Emiatt is akadtam fent az evolúciós tanításokon.
Vagy hiszed, vagy nem. Megmutatni nem tudják, elõrejelezni nem tudnak semmit, a magyarázatokat folyamatosan igazgatják, ráadásul 100 évvel azelõtt találták ki, hogy a DNS szerkezetét és szerepét felfedezték volna.
Szegény Darwin információ hiányában alkotta meg elméletét.
De a 100 év elég volt arra, hogy végleg begyepesedjen a világba ez a dogma. Pedig nem egy hamisított õsember lelettel támasztották alá ezt a csodás elméletet.
Nem az evolúcióról beszéltél, hanem arról mitõl tudomány a tudomány.
Én is a tudományos dolgokat szeretem, nem a megmagyarázatlan dogmákat.
Emiatt is akadtam fent az evolúciós tanításokon.
Vagy hiszed, vagy nem. Megmutatni nem tudják, elõrejelezni nem tudnak semmit, a magyarázatokat folyamatosan igazgatják, ráadásul 100 évvel azelõtt találták ki, hogy a DNS szerkezetét és szerepét felfedezték volna.
Szegény Darwin információ hiányában alkotta meg elméletét.
De a 100 év elég volt arra, hogy végleg begyepesedjen a világba ez a dogma. Pedig nem egy hamisított õsember lelettel támasztották alá ezt a csodás elméletet.
#120
Majd ha a többi, érdemi részre is reagálsz, akkor majd én is erre.
#119
Jó, akkor abban ugye megegyezhetünk, hogy az evolúció egy áltudomány, mivel a hiten alapszik.<#nevetes1>
#118
Azt is elmagyarázhatnátok nekem, hogy miért van az, hogy alacsonyabb rendûnek tartott élõlények DNS-ének hossza többszöröse mondjuk, mint az emberé, aki szerintetek az evolúció csúcsa?
#117
Mondom, evolúciós témában a többiekkel vitázz 😊
A tudomány messze nem csak az evolúcióról szól...
Remélem azért a többi is átjött.
A tudomány messze nem csak az evolúcióról szól...
Remélem azért a többi is átjött.
#116
". És ekkor jött a tudomány a képbe. A vizsgálatok, a mérések, a megfigyelések... Segítségével a bolygómozgások elõre kiszámíthatóak lettek és meglehetett figyelni az eredményt!"
Az evolúció az amit még soha senki nem figyelt meg, csak ilyen kutyatenyésztés szinten, ami nem hozott létre egy új 4 lábú fajt sem, pedig 6000 éve próbálkoznak vele.
Minden csak a hiten alapszik, hogy jó sok idõ és kicsiny változások sorozata.
Mert ugye amit még senki nem látott de elhiszi az egy cseppet sem különbözik a vallásos istenhittõl.
Nemtom mán valaki szóba hozta itt a szív kifejlõdését. Ezek a szervek félkész állapotban ugyan mire jók? Csak kolonc a testben. Szóval hátrány.
Valaki mondja már meg kb hány gén irányítja az ATP szintézist? Tök egyszerû folyamat, egy oldalas ábra a könyvben. Nagytudású biológusunkat nem kérdezem, mert õ mióta befejezte az egyetemet, azt hiszi mindenki hülye, aki kételkedik.
Az evolúció az amit még soha senki nem figyelt meg, csak ilyen kutyatenyésztés szinten, ami nem hozott létre egy új 4 lábú fajt sem, pedig 6000 éve próbálkoznak vele.
Minden csak a hiten alapszik, hogy jó sok idõ és kicsiny változások sorozata.
Mert ugye amit még senki nem látott de elhiszi az egy cseppet sem különbözik a vallásos istenhittõl.
Nemtom mán valaki szóba hozta itt a szív kifejlõdését. Ezek a szervek félkész állapotban ugyan mire jók? Csak kolonc a testben. Szóval hátrány.
Valaki mondja már meg kb hány gén irányítja az ATP szintézist? Tök egyszerû folyamat, egy oldalas ábra a könyvben. Nagytudású biológusunkat nem kérdezem, mert õ mióta befejezte az egyetemet, azt hiszi mindenki hülye, aki kételkedik.
#115
Igen, és pl. a növények, amelyek vegetatívan is tudnak szaporodni, csak akkor hajtanak virágot - tehát készülnek ivarosan szaporodni -, ha a körülmények kedvezõtlenre fordulnak (Pl. túl meleg van, kevés víz stb.). De ugyanez sok egysejtûrõl is elmondható, hogy csak szar körülmények hatására hajlandók a sokkal idõ- és energiaigényesebb ivaros szaporodást alkalmazni. Az ivaros szaporodás eredménye pedig rekombináns utódok, amelyek egy része elõnnyel indul a többihez és a szülõkhöz képest, amint a körülmények valamelyest elviselhetõbbé válnak... És ez a folyamat folytatódik, amíg világ a világ.
#114
"A kulcs a DNS maga. Túlságosan bonyolult és túl sok mechanizmus védi a változások ellen, ahhoz, hogy mûködhessen az evolúció."
Na és ezzel sikeresen megkoronáztad az eddig összehordott rengeteg ökörséget.
Szórakoztató, hányszor elõkerül ez az érv, miközben a DNS-nek saját mechanizmusa van arra, hogy minnél több variáció létrejöhessen, amik nem hasonlítanak az eredetire.
- Az összes (sejtmagvas) élõlény baromi mennyiségû energiát allokál abba, hogy a saját ivarsejtjeinek (és csak annak!) a DNS-ét minnél jobban megvariálja. Ezt hívják rekombinációnak.
- A DNS-t másoló polimeráz enzimek mûködési hatékonysága messze elmarad az elméletileg lehetségestõl. Mikor ilyen tökéletesített polimerázzal rendelkezõ mikrobákat juttattak egy közösségbe, azok rövid úton eltûnnek.
- Ha nem létezne evolúció, akkor maga az ivaros szaporodás egy tökéletesen értelmetlen dolog lenne, aminek az élõlények számára semmi haszna. Mégis, az ivaros szaporodás az általánosan elterjedt a természetben és a csak ivartalanul szaporodó fajok ritka kivételnek számítanak.
Na és ezzel sikeresen megkoronáztad az eddig összehordott rengeteg ökörséget.
Szórakoztató, hányszor elõkerül ez az érv, miközben a DNS-nek saját mechanizmusa van arra, hogy minnél több variáció létrejöhessen, amik nem hasonlítanak az eredetire.
- Az összes (sejtmagvas) élõlény baromi mennyiségû energiát allokál abba, hogy a saját ivarsejtjeinek (és csak annak!) a DNS-ét minnél jobban megvariálja. Ezt hívják rekombinációnak.
- A DNS-t másoló polimeráz enzimek mûködési hatékonysága messze elmarad az elméletileg lehetségestõl. Mikor ilyen tökéletesített polimerázzal rendelkezõ mikrobákat juttattak egy közösségbe, azok rövid úton eltûnnek.
- Ha nem létezne evolúció, akkor maga az ivaros szaporodás egy tökéletesen értelmetlen dolog lenne, aminek az élõlények számára semmi haszna. Mégis, az ivaros szaporodás az általánosan elterjedt a természetben és a csak ivartalanul szaporodó fajok ritka kivételnek számítanak.
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#113
Vagyis fordítva akartam, hogy logikailag korrekt legyek:
Ami az egyik környezetben hátrány, az máshol elõny.
Egyébként ja, figyelj csak Cuchulainnra. Vagy ne figyelj... X)
Ami az egyik környezetben hátrány, az máshol elõny.
Egyébként ja, figyelj csak Cuchulainnra. Vagy ne figyelj... X)
#112
Ja, hogy ezek? mert hogy két fertõzés van éppen egyszerre, az egyik idegi tünetekkel jár, a másik hasmenéssel. 1500 fertõzöttbõl 15 áldozat 0.1%-os mortalitás, elég béna ez a "biológiai fegyver".
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#111
Ki mondta, hogy új faj? <#idiota> Látom, "sikerült" megértened... Sajnálom.
Evolúció -> lassú változás. Ennyi. Semmi misztikum vagy varázslat. Csak egy szó. A revolúció ellentéte - ami gyors változást jelent.
Hiba... Ami valamilyen környezetben elõny, az máshol hátrány.
Evolúció -> lassú változás. Ennyi. Semmi misztikum vagy varázslat. Csak egy szó. A revolúció ellentéte - ami gyors változást jelent.
Hiba... Ami valamilyen környezetben elõny, az máshol hátrány.
#110
Megint jössz a nevetséges, általános iskolai biológiakönyvbõl hozott példákkal.
A faj mesterséges fogalom. Az ember találta ki. Ez a "lehet közös utóduk akkor egy faj" dolog az általános iskolai biológiaórán rendben van, egy tudományos vitában érvként már szimplán nevetséges.
Attól, hogy az átlagember (és a leírtak alapján a te) biológiatudása igencsak hiányos a természet még nem változik meg. Más fajba, sõt más genusba tartozó élõlények is vígan hoznak létre szaporodóképes hibrideket. Az, hogy a természetben ez nem történik meg földrajzi, etológiai és szaporodásbiológiai okai vannak, nem genetikaiak. Ezek a fajok elkülönülésének alapjai.Azért mert te a büdös életben nem hallottál pl. a "jungle" gabonasiklókról, az európában élõ két sünfajról, vagy a bõdületesen sok hangadással kommunikáló rovarral végzett hibridizációs kísérletrõl ezek még léteznek, és okos emberek kutatták/kutatják õket ma is.
A csivavának sem lehetne soha utódja egy farkastól, nemcsak mert belehalna a szülésbe, hanem mert egy farkas széttépné ahelyett, hogy párosodna vele.
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye...
A faj mesterséges fogalom. Az ember találta ki. Ez a "lehet közös utóduk akkor egy faj" dolog az általános iskolai biológiaórán rendben van, egy tudományos vitában érvként már szimplán nevetséges.
Attól, hogy az átlagember (és a leírtak alapján a te) biológiatudása igencsak hiányos a természet még nem változik meg. Más fajba, sõt más genusba tartozó élõlények is vígan hoznak létre szaporodóképes hibrideket. Az, hogy a természetben ez nem történik meg földrajzi, etológiai és szaporodásbiológiai okai vannak, nem genetikaiak. Ezek a fajok elkülönülésének alapjai.Azért mert te a büdös életben nem hallottál pl. a "jungle" gabonasiklókról, az európában élõ két sünfajról, vagy a bõdületesen sok hangadással kommunikáló rovarral végzett hibridizációs kísérletrõl ezek még léteznek, és okos emberek kutatták/kutatják õket ma is.
A csivavának sem lehetne soha utódja egy farkastól, nemcsak mert belehalna a szülésbe, hanem mert egy farkas széttépné ahelyett, hogy párosodna vele.
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye...
Sooner or later all our games turn into Calvinball...
#109
A hirek fiatal nõkrõl szólnak...
http://www.google.hu/#hl=hu&pwst=1&sa=X&ei=i0XpTZ2LCo3EsgbDufjnCg&ved=0CBgQvwUoAQ&q=n%C3%A9metorsz%C3%A1g+j%C3%A1rv%C3%A1ny+fiatal+n%C5%91k&spell=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&fp=615f374934cc9a83&biw=1003&bih=567
http://www.google.hu/#hl=hu&pwst=1&sa=X&ei=i0XpTZ2LCo3EsgbDufjnCg&ved=0CBgQvwUoAQ&q=n%C3%A9metorsz%C3%A1g+j%C3%A1rv%C3%A1ny+fiatal+n%C5%91k&spell=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&fp=615f374934cc9a83&biw=1003&bih=567
http://vakond.hu/
#108
Kevered a sertésinfluenzával. Ebben a betegségben beteges idõs nõk haltak meg legtöbben. Az is sokat mond, hogy a gyerekek szinte teljesen immúnisak a betegséggel szemben.
Nem kell egy ilyen baktériumhoz biológiai hadviselés, csak rendkívül sûrûn lakott országok, mint Németország, ahol bármi kialakul, könnyen el is terjed.
Nem kell egy ilyen baktériumhoz biológiai hadviselés, csak rendkívül sûrûn lakott országok, mint Németország, ahol bármi kialakul, könnyen el is terjed.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#107
Dr. Alexander Kuzminov: Biological Espionage
http://vakond.hu/
#106
Nem egy fazék betûlevest öntünk ki a földre, hanem csak egy kanálnyit. Ott elég gyakran elõfordul, hogy egy értelmes szó kerekedik ki belõle. Az evolúció kis lépésekben halad, nem komplett szervek jelennek meg, mert ennek nincs reális esélye, hanem kis változások történnek meglévõ jellemzõkben, amelyek közül elterjednek azok, amelyek elõnyösek (mert a hordozóik több utódot hoznak világra). Tehát nem a semmibõl jelent meg a szív, hanem felhalmozódott kis változások eredménye, melyek közül minden egyes köztes stádium szaporodási elõnyt jelentett a hordozójuknak.
Ha ez nem áll fenn, a jellegzetesség nem alakul ki, ezért nem lehet kitenyészteni a kerekeken guruló lovat. A kerékhez nagy lépés kell, azt a lépést csak egy tervezõ tudja megtenni. A kis lépésekhez nem kell tervezõ. Ezért a tengerparton talált zsebórának biztos van tervezõje, mert a zsebóra állapotához nem vezetnek kis lépések, a tengerparti csigához viszont igen, ezért az nem tervezés eredménye.
Így nem tíz a századikon próbálkozás után hirtelen alakul ki a szív, és ebbõl származik elõnye az egyednek, hanem olyan elõnyös változások sorozata után, amikhez csak néhány ezer próbálkozás kell. Ezekbõl viszont csak idõ kérdése hogy kialakul, idõ pedig van mint a tenger, évszázmilliók...
Ha ez nem áll fenn, a jellegzetesség nem alakul ki, ezért nem lehet kitenyészteni a kerekeken guruló lovat. A kerékhez nagy lépés kell, azt a lépést csak egy tervezõ tudja megtenni. A kis lépésekhez nem kell tervezõ. Ezért a tengerparton talált zsebórának biztos van tervezõje, mert a zsebóra állapotához nem vezetnek kis lépések, a tengerparti csigához viszont igen, ezért az nem tervezés eredménye.
Így nem tíz a századikon próbálkozás után hirtelen alakul ki a szív, és ebbõl származik elõnye az egyednek, hanem olyan elõnyös változások sorozata után, amikhez csak néhány ezer próbálkozás kell. Ezekbõl viszont csak idõ kérdése hogy kialakul, idõ pedig van mint a tenger, évszázmilliók...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#105
Tutira biológiai hadviselés oka.
Ez a Kadhafi úgy tûnik, nem csak fenyegetõzik, hogy bosszút áll, henem cselekszik is.
Mocsok dolog ártatlan embereket halomra lõni, aztán meg az ártatlanok védelmére kelõ országokat megtámadni sunyi módon baktériummal.
Ez a Kadhafi úgy tûnik, nem csak fenyegetõzik, hogy bosszút áll, henem cselekszik is.
Mocsok dolog ártatlan embereket halomra lõni, aztán meg az ártatlanok védelmére kelõ országokat megtámadni sunyi módon baktériummal.
http://www.tradeximp.com/