Új törzs okozza az E. coli járványt
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#604
20-30 év múlva szívesen beszélgetnék veled errõl, kiváncsi lennék az akkori véleményedre. Meg arra hogy csak egy centivel is jutottunk-e közelebb a megoldáshoz....Nekem arra kicsi az esély, legjobb esetben is vén barom leszek :-)De ha még sem úgy alakulnának a tudományos eredmények majd gondolj az öregre :-)
#603
Te vumbi! A vita nem arról szólt hogy mit tudunk elképzelni! A kérdés az, hogy az eddigi tudományos igyekezetek, betudják-e egyértelmûen bizonyítani azt, hogy létünknek köze van-e evolúcóhoz. Erre nem kaptam kellõ bizonyítékot. Gyerek koromban hasonlóan vérmesen támadtuk azokat, akik a büdös paraszt gyökér és sötét agyukkal nem értették meg, hogy az ember a majomból lett. A tanárbácsi is megmondta és neki mindig igaza van, hiszen õ a biosztanár. Miért is kételkednél a prof-aid véleményében? Ráadásul munkábavágó, ha lehet így mondani, és kellõ felhajtással alá is van támasztva a tananyag. De utánajárni nem tudsz, nincs módodban eldönteni hogy ez valóság, vagy csak elképzelte valaki. Vannak ugyan ködös részek, de majd annk is meg lesz a magyarázata. legyünk õszinték, azért a kellõen nagy felhajtással igen meggyõzõ tud lenni az ezirányú oktatás is. De ez mindennel így van.
#602
Jó hagyjuk, mert nem tudom mire gondoltál.
#601
tavolodunk attol, hogy higyjek ertelmes beszelgetesben ket ellentetes elmeletet magaenak tudo ember kozott. 😄
meggyozni nem akarlak, a kerdeseidre szivesen valaszolok,mind addig amig nem alakul szorszalhasogatassa
Masreszt az abszolut asszimetria a te es az en hozzaszolasaim szakmaisaga, racionalitasa es beleolt figyelem kozott kezdi a dolgot unalmassa tenni
meggyozni nem akarlak, a kerdeseidre szivesen valaszolok,mind addig amig nem alakul szorszalhasogatassa
Masreszt az abszolut asszimetria a te es az en hozzaszolasaim szakmaisaga, racionalitasa es beleolt figyelem kozott kezdi a dolgot unalmassa tenni
#600
Én mit állítok?
távolodunk attól, hogy a tudományos eredmények ezt igazolják....
távolodunk attól, hogy a tudományos eredmények ezt igazolják....
#599
a bab nem volt kerdes.... ergo nem is valaszoltam erre a reszre.
azon az alapon ahogy te gondolkozol minden hamis ami szamodra nem elkepzelheto...
azon az alapon ahogy te gondolkozol minden hamis ami szamodra nem elkepzelheto...
#598
Nem gondolom, hogy távolodnánk.
A DNS felfedezése óta egyre közeledünk az evó elmélet bukásához.
A DNS felfedezése óta egyre közeledünk az evó elmélet bukásához.
#597
"kialakult ket egymas mellett elo faj egyre szorosabban kapcsolt evoluciojabol ket olyan utod faj, amely nem cvsak hogy hasznot huz a masikbol, de egyenesen szuksege van ra, ezert cserebe hajlando energiaja egy reszet arra aldozni"
Ennek vajon mi értelme lett volna az evolúció szempontjából?
Függõségben élni másoktól, az utódaim attól függnek más él-e? Na itt én feladom, látom hogy vágod a bioszt, de azt kell mondjam nem kaptam olyan magyarázatot ami közelebb vitt volna a az evolúció elfogadásához. Nevezetes könyvben több száz vagy ezer olyan példa van amit hasonló elméletekkel nem lehet megmagyarázni. Nem tartom kizárnak h egyszer majd eljut oda a tudomány, de ettõl még nagyon messze vagyunk, mi több távolodunk.
Ennek vajon mi értelme lett volna az evolúció szempontjából?
Függõségben élni másoktól, az utódaim attól függnek más él-e? Na itt én feladom, látom hogy vágod a bioszt, de azt kell mondjam nem kaptam olyan magyarázatot ami közelebb vitt volna a az evolúció elfogadásához. Nevezetes könyvben több száz vagy ezer olyan példa van amit hasonló elméletekkel nem lehet megmagyarázni. Nem tartom kizárnak h egyszer majd eljut oda a tudomány, de ettõl még nagyon messze vagyunk, mi több távolodunk.
#596
ne viccelj már, a lepke, pontosabban a hernyó bebábozódása véleményem szerint éppen visszalépés lenne az evolúció útján. A válaszod viszont nem válasz a kérdésre, miért kell hogy báb legyen, ha egyszer nem is tud szaporodni? Végül is ezen az alapon ahogy Te teszed, bármit meglehet magyarázni. Eltudod képzelni,... Naná hogy el, még sok minden mást is, de ez ügyben nem akarok képzelõdni. Nem magyaráztad meg, hogyan alakulhatott ki egymásra támaszkodó több élet, ami egymás nélkül nem mûködhet. ennek egy idõben kellett kialakulnia vagy sehogy.
#595
wikipedia mozgasd meg az agyad
#594
Húúú....
Ez a "10-20 milliós kütyük" ez tényleg ütött (rajtad), mert ez az analaitikai mûszerek legalja. <#eplus2>
Elfelejtettél válaszolni a pávás kérdésre, vagy te sem tudod?<#conf>
Ez a "10-20 milliós kütyük" ez tényleg ütött (rajtad), mert ez az analaitikai mûszerek legalja. <#eplus2>
Elfelejtettél válaszolni a pávás kérdésre, vagy te sem tudod?<#conf>
#593
csak akkor engednek eszkozok kozelebe, ha benyomtal 3-4000 oldalnyi elmeletet, fizika, kemia, biosz.
amikor regel elkezdek dolgozni 50000 hufos kiteket veszek elo, a mintakat 0,5 - 10-20 millios kutyukon tesztelem... szerinted Bela a sarki kocsmabol, megtudja csinalni? 😄
amikor regel elkezdek dolgozni 50000 hufos kiteket veszek elo, a mintakat 0,5 - 10-20 millios kutyukon tesztelem... szerinted Bela a sarki kocsmabol, megtudja csinalni? 😄
#592
az el tudod kepzelni mondatok kb 50-60 oldalnyi elmeletet probalnak szamodra is konnyen megerthetove tenni. toled elteroen en jo indulatuan allok a temahoz. ha az nem is celom hogy meggyozzelek barmirol, de az igen hogy hasznalhato morzsak ragadjanak meg az agyadban, a VALODI bioszrol
#591
"hm,, el tudod kepzelni hogy...."
Azt bírom, hogy az egész evolúciós elmélet ilyenekbõl áll, hogy "el tudod-e képzelni".
Mindig ki lehet találni valami képzeletbeli magyarázatot, hogy miért is elõnyös az a valami, ami hátrányos és tulajdonképpen az egész evó elmélettel ellenkezik. <#nevetes1>
Ott van ugye a pávakakas. 1,5 méteres farktollai gyakorlatilag kolonc az állatnak, hátráltatja a menekülésben és olyan mintha magára ragasztana egy célkeresztet a ragadozók kedvéért.
Nem is tudom már mit okoskodtak ki az evósok erre, de te biztos fel tudsz világosítani. <#wink>
Azt bírom, hogy az egész evolúciós elmélet ilyenekbõl áll, hogy "el tudod-e képzelni".
Mindig ki lehet találni valami képzeletbeli magyarázatot, hogy miért is elõnyös az a valami, ami hátrányos és tulajdonképpen az egész evó elmélettel ellenkezik. <#nevetes1>
Ott van ugye a pávakakas. 1,5 méteres farktollai gyakorlatilag kolonc az állatnak, hátráltatja a menekülésben és olyan mintha magára ragasztana egy célkeresztet a ragadozók kedvéért.
Nem is tudom már mit okoskodtak ki az evósok erre, de te biztos fel tudsz világosítani. <#wink>
#590
Nem tulajdonságok kellenek hozzá, hanem eszközök.
Kíváncsi lennék, egy "olyan tulajdonságokkal "rendelkezõ egyént kib@sznál a dzsungelbe, hány DNS szakaszt tudna kivágni? <#eplus2>
Kíváncsi lennék, egy "olyan tulajdonságokkal "rendelkezõ egyént kib@sznál a dzsungelbe, hány DNS szakaszt tudna kivágni? <#eplus2>
#589
te biztos nem. ahhoz olyan tuléajdonsagok kellenek amivel te nem rendekezel<#eplus2>
#588
arra celoztam ,hogy nekd az egesz biologia hulyen hangzik amannyiben az nem egy statikus fajgyujtemenykent van leirva 😄 poor you
#587
hm,, el tudod kepzelni hogy egy szimbiozis nem mindig letezett, ill a benne resztvevo fajok sem? a biologia uzlet..
hanem mondjuk kialakult ket egymas mellett elo faj egyre szorosabban kapcsolt evoluciojabol ket olyan utod faj, amely nem cvsak hogy hasznot huz a masikbol, de egyenesen szuksege van ra, ezert cserebe hajlando energiaja egy reszet arra aldozni hogy olyan dolgokat tegyen termeljen(valuta), amiert neki kozvetve a masik faj odaadja azt ami kell... (termek)
hanem mondjuk kialakult ket egymas mellett elo faj egyre szorosabban kapcsolt evoluciojabol ket olyan utod faj, amely nem cvsak hogy hasznot huz a masikbol, de egyenesen szuksege van ra, ezert cserebe hajlando energiaja egy reszet arra aldozni hogy olyan dolgokat tegyen termeljen(valuta), amiert neki kozvetve a masik faj odaadja azt ami kell... (termek)
#586
Tudtommal nem errõl beszélünk már pár napja, mert több evós is kikérte magának, hogy az élet kialakulása az az abiogenezis tárgya, most meg az evolúció lehetségessége a téma.
Még azt is elismerték, hogy tudományosan kevéssé megalapozott az élet spontán kialakulása. Így aztán ezt a kérdést nem is forszíroztuk.
Még azt is elismerték, hogy tudományosan kevéssé megalapozott az élet spontán kialakulása. Így aztán ezt a kérdést nem is forszíroztuk.
#585
Lesz majd, aki kivagdossa, ne aggódj. <#nevetes1>
Mi az, hogy "nagyon kirívó"? Elég relatív dolog ez nem?<#eplus2>
Mi az, hogy "nagyon kirívó"? Elég relatív dolog ez nem?<#eplus2>
#584
😊 tudom hogy neked hulyen hangzik... errol beszeleunk mar par napja...
Kell egy bizonyos intelligencia, tanultsag, es bizalom az embrek fele ahhoz hogy megertesd ezeket...
Kell egy bizonyos intelligencia, tanultsag, es bizalom az embrek fele ahhoz hogy megertesd ezeket...
#583
"Ezt úgy tudnánk eldönteni, hogy kivagdosnánk a szemetet és meglátnánk mi lesz.
Vagy nem lesz."
nosza, tedd magad hasznossa, es vagdosd ki oket, aztan publikald...
tudod mi az a gauss gorbe? ha egy populaciot vizsgalsz egy tualajdonsagra akkor talalsz nagyon kirivo egydeket, de az atlagot kepviselo egyedek felul reprezentaltak.
van 4000 aminosavas es 3 aminosavas feherje is... de atlagban 1000. tapaszatalatbol mondom
Vagy nem lesz."
nosza, tedd magad hasznossa, es vagdosd ki oket, aztan publikald...
tudod mi az a gauss gorbe? ha egy populaciot vizsgalsz egy tualajdonsagra akkor talalsz nagyon kirivo egydeket, de az atlagot kepviselo egyedek felul reprezentaltak.
van 4000 aminosavas es 3 aminosavas feherje is... de atlagban 1000. tapaszatalatbol mondom
#582
Azér vannak csúszatatások abban a számításban.
De azt is tudni kell, hogy aminek 1: 10^150-nél kisebb az esélye, azt már a soha meg nem történhetõ kategória a világegyetemünkben.
Szóval a csúsztatás ott van, hogy az evolúciósok szerint nem lett azonnal kész egysejtûjük, hanem elõször csak RNS volt, stb, stb.
De hát ez szerintem is hülyeség.<#wink>
De azt is tudni kell, hogy aminek 1: 10^150-nél kisebb az esélye, azt már a soha meg nem történhetõ kategória a világegyetemünkben.
Szóval a csúsztatás ott van, hogy az evolúciósok szerint nem lett azonnal kész egysejtûjük, hanem elõször csak RNS volt, stb, stb.
De hát ez szerintem is hülyeség.<#wink>
#581
ez csak buveszkedes szamokkal.
turelmetlenkedes. ahogy baumann egy hozzaszolasaban nagyon jol lefestette, az elovilag evolucioja olyan iszonyatosan hosszu hogy fel em tudjuk fogni, ido az van dogivel. milliard evek voltak arra hogy kialakuljanak az onreprodukalo RNS-ek, es akar toluk fuggetlenul onreprodukalo feherjek amig egyszer csak rajottek hogy egyutt gyorsabban reprodukalodnak... igy parba alltak. masreszt asvanyi folyamatokban kiallakulnak olyan foszfolipid buborekok amik ugy vislekednek mint egy sejtmembran amikor ez a harom dolog osszeallt, akkor mar csak rotyogtatni kell, es szep lassan kifo a kaja... turelem, es bizalom a kemiaban...
turelmetlenkedes. ahogy baumann egy hozzaszolasaban nagyon jol lefestette, az elovilag evolucioja olyan iszonyatosan hosszu hogy fel em tudjuk fogni, ido az van dogivel. milliard evek voltak arra hogy kialakuljanak az onreprodukalo RNS-ek, es akar toluk fuggetlenul onreprodukalo feherjek amig egyszer csak rajottek hogy egyutt gyorsabban reprodukalodnak... igy parba alltak. masreszt asvanyi folyamatokban kiallakulnak olyan foszfolipid buborekok amik ugy vislekednek mint egy sejtmembran amikor ez a harom dolog osszeallt, akkor mar csak rotyogtatni kell, es szep lassan kifo a kaja... turelem, es bizalom a kemiaban...
#580
Ez az átlagban gondolkodás nagyon megtévesztõ.
"3. egy feherje cc 300 aminosav hosszusagu vagyis cc 1000 bazispar kodolja."
Mi van a 4000 aminosavból álló fehérjékkel? (Gondolom van a nagyobb is, de 4000-es tuti van)
"10. eddig errol nem volt szo, de az a nagy budos helyzet hogy ez a szemetes kupac az evolucios folyzamat kincses haza, olyan mint egy sufni ahove ha bemesz mindent megtalaltsz, es osszebarkacsolhatsz olcson vadi uj dolgokat. "
Szeretnék én látni olyan középkori sufnit, ahonnan kihozol egy számítógépet. <#eplus2>
"7. ez a 4/5 akkor egy nagy szemetes domb? nem! "
Ezt úgy tudnánk eldönteni, hogy kivagdosnánk a szemetet és meglátnánk mi lesz.
Vagy nem lesz.<#nevetes1>
"3. egy feherje cc 300 aminosav hosszusagu vagyis cc 1000 bazispar kodolja."
Mi van a 4000 aminosavból álló fehérjékkel? (Gondolom van a nagyobb is, de 4000-es tuti van)
"10. eddig errol nem volt szo, de az a nagy budos helyzet hogy ez a szemetes kupac az evolucios folyzamat kincses haza, olyan mint egy sufni ahove ha bemesz mindent megtalaltsz, es osszebarkacsolhatsz olcson vadi uj dolgokat. "
Szeretnék én látni olyan középkori sufnit, ahonnan kihozol egy számítógépet. <#eplus2>
"7. ez a 4/5 akkor egy nagy szemetes domb? nem! "
Ezt úgy tudnánk eldönteni, hogy kivagdosnánk a szemetet és meglátnánk mi lesz.
Vagy nem lesz.<#nevetes1>
#579
eloszor nem volt semmi... aztan volt univerzum, majd fold, majd egysejtuek, majd eukariota sejt, majd telepes organizmusok, testuregnelkuli majd testureges fergek, az utobbiakbol kialakultak pokszabasuak es az elorovarok, vegul a rovarok. es meg mindig nincs larva... a rovarok eltek eldegeltek hosszu idon keresztul larva stadium nelkul, mint pl a mai tucskok szocskek, a petebol kikelo egyed egy az egyben ugy nez ki mint a szaporodo felnott, de csak az utolso vedles utan alakulnak ki az ivarszervek (energiasporolas). aztanmintegy 2-300 millio eve az egyik rovarrend gondolt egyet es petebol kikelo egyed elso par vedlesi stadiumat egyre jobban egyszerusitette (energia sporoloas), mig vegul az egeszbol egyetlen zabagep lett.
Pont a lepkek az egyik legjobb jelkepei az evolucio lassan letrejovo, de eszetlenul energiahatekony megoldasaira
Pont a lepkek az egyik legjobb jelkepei az evolucio lassan letrejovo, de eszetlenul energiahatekony megoldasaira
#578
mi cvan azokkal az élõlényekkel akik szimbiózisban élnek? Egymás nélkül rövd ideig sem tudnak élni. Azok hogyan jöhettek létre egyszerre? Méhek esetében ez még fokozottab, mert nem elég hogy a növényvilág és a méh ebbõl a szempontból függ egymástól, a családon belüli hierarchia is renkívül fontos. Dolgozó, here, anya.........
#577
durva kalkulacio:
1. az emberi genom 3 milliard bazispar
2. 30000 kodolo genunk van (ebbol jo par ezer halott, un. pszeudo gen - ezek azonositasa nem egyszeru, igy a pontos szam meg varat magara)
3. egy feherje cc 300 aminosav hosszusagu vagyis cc 1000 bazispar kodolja.
4. egy kodolo gen kb 10-60000 bazispar, vegyunk atlagnak 20.000-et. (valoban kodolo exonokbol, es a koztuk levo nem kodolo intronokbol all. az aranyuk nagyjabol 1:10hez, de lehet 1:60-hoz is.)
5. valoban kifejezodo gent 30.000*20.000=600.000 bazispar kodol a genomunkban, a teljes genetikai allomany 1/5-e(ez ennel valojaban kevesebb, de most csak kozelites)
6. a fennmarado 4/5ot szetdarabolodott genek, beepult idonkent megelevenido retrovirusok, beepult meghalt retorvirusok, es mas un repetitiv szekvenciak adjak.
7. ez a 4/5 akkor egy nagy szemetes domb? nem!
8. peldaul a kutyak orrhossza, aranyos egy bizonyos gen elott elhelyezkedo repetitiv szekvenciak szamaval
9. au un halott genek kituno alapot szolgaltatnak uj genek letrejottehez. A meiozis soran lejatszodo rekombinacio ujra es ujra rendezi a genomot, igy idorol idore a halaott geneket kivagja es egy aktiv promoter moge teszi, osszevagja meglevo genekkel, uj feherjeket hiozva letre. a kesobbi szelekcios esemenyek soran eldol hogy az uj feherja bazi hasznos, neutralis bvagy karos.
10. eddig errol nem volt szo, de az a nagy budos helyzet hogy ez a szemetes kupac az evolucios folyzamat kincses haza, olyan mint egy sufni ahove ha bemesz mindent megtalaltsz, es osszebarkacsolhatsz olcson vadi uj dolgokat.
11. arrol sem volt sz hogy a altalatok annyira tamadott mutacio szerepe, nem egyedul allo. a fent leirt rekombinacios esemenyek villamgyorsan krealnak olyan geneket amelyek millio eves problemakat oldhatnak fel egy organizmus szamara.
1. az emberi genom 3 milliard bazispar
2. 30000 kodolo genunk van (ebbol jo par ezer halott, un. pszeudo gen - ezek azonositasa nem egyszeru, igy a pontos szam meg varat magara)
3. egy feherje cc 300 aminosav hosszusagu vagyis cc 1000 bazispar kodolja.
4. egy kodolo gen kb 10-60000 bazispar, vegyunk atlagnak 20.000-et. (valoban kodolo exonokbol, es a koztuk levo nem kodolo intronokbol all. az aranyuk nagyjabol 1:10hez, de lehet 1:60-hoz is.)
5. valoban kifejezodo gent 30.000*20.000=600.000 bazispar kodol a genomunkban, a teljes genetikai allomany 1/5-e(ez ennel valojaban kevesebb, de most csak kozelites)
6. a fennmarado 4/5ot szetdarabolodott genek, beepult idonkent megelevenido retrovirusok, beepult meghalt retorvirusok, es mas un repetitiv szekvenciak adjak.
7. ez a 4/5 akkor egy nagy szemetes domb? nem!
8. peldaul a kutyak orrhossza, aranyos egy bizonyos gen elott elhelyezkedo repetitiv szekvenciak szamaval
9. au un halott genek kituno alapot szolgaltatnak uj genek letrejottehez. A meiozis soran lejatszodo rekombinacio ujra es ujra rendezi a genomot, igy idorol idore a halaott geneket kivagja es egy aktiv promoter moge teszi, osszevagja meglevo genekkel, uj feherjeket hiozva letre. a kesobbi szelekcios esemenyek soran eldol hogy az uj feherja bazi hasznos, neutralis bvagy karos.
10. eddig errol nem volt szo, de az a nagy budos helyzet hogy ez a szemetes kupac az evolucios folyzamat kincses haza, olyan mint egy sufni ahove ha bemesz mindent megtalaltsz, es osszebarkacsolhatsz olcson vadi uj dolgokat.
11. arrol sem volt sz hogy a altalatok annyira tamadott mutacio szerepe, nem egyedul allo. a fent leirt rekombinacios esemenyek villamgyorsan krealnak olyan geneket amelyek millio eves problemakat oldhatnak fel egy organizmus szamara.
#576
Tehát akkor végül is aki ezt számítást végezte az tök hülye lehetett. Vagy esetleg ebben az esetben is vannak de és ha ágak is? Õszinte leszek, nagyon nem értek hozzá Én máshoz értek, de azt kell mondjam pont az a bajom a különbözõ számításokkal és feltételezésekkel, hogy túl sok benne a hibalehetõség. Ezt nem csak én állítom, hanem azok is akik ezeket végzik.
#575
A hernyó-lárva párosból vajon melyik vol elõbb? Ebben az esetben az evolúció hogy jelentkezik? Ez evo szerint minden organizmusnak tudnia kellene szaporodni. Akkor esetünkben miért kell elõbb a lárvának kialakulnia, hiszen nem is tud szaporodni? Szal a metamorfózis megint egy olyan dolog amt nem hiszem, hogy az evolúcióval meglehet magyarázni.
#574
ha egy pindurit is imered a feherjek es az oket felepito aminosavak valamint az egeszet lehetove tevo kemiai es quantum kemiai alpfolyamatokat akkor tudod hogy ez a vad 10(450)-en szam eleg hamar megszelidul 1-e 😄 nehany 100 millio ev alatt. es ehhez nem kell az altalad idezett boduletes meretu kiseletet lefolytatni
#573
ehhez mit szóltok? Ezt is biztos egy hülye írhatta...
Az egysejtû élet elképzelhetõ legegyszerûbb formájának is legalább 600 különbözõ fehérjemolekulával kell rendelkeznie. Matematikai valószínûsége, hogy egyetlen fehérjetípust az aminosavszekvenciák véletlenszerû elrendezés útján ki tudnának formálni egy a 10 a nészázötvenediken-hez. Hogy megtudjuk ítélni mekkore ez a szám, a látható világegyetem átmérõje kb 10 a huszonnyolcadikon hüvelyk. Ha telerakjuk a vegyetemet az élet egyszerû formáival, majd felbontjuk az összes kémiai kötést, összekeverjük az összes atomot, majd hagyjuk, hogy új kötések jöjjenek létre. Ha ez milliárdszor megismétlõdne 1 sec alatt, akkor kb 20 milliárd év alatt a legoptimálisabb körülmények között kikerülhetne 1 baktérium.
Ez elég szarul hanzik....
Az egysejtû élet elképzelhetõ legegyszerûbb formájának is legalább 600 különbözõ fehérjemolekulával kell rendelkeznie. Matematikai valószínûsége, hogy egyetlen fehérjetípust az aminosavszekvenciák véletlenszerû elrendezés útján ki tudnának formálni egy a 10 a nészázötvenediken-hez. Hogy megtudjuk ítélni mekkore ez a szám, a látható világegyetem átmérõje kb 10 a huszonnyolcadikon hüvelyk. Ha telerakjuk a vegyetemet az élet egyszerû formáival, majd felbontjuk az összes kémiai kötést, összekeverjük az összes atomot, majd hagyjuk, hogy új kötések jöjjenek létre. Ha ez milliárdszor megismétlõdne 1 sec alatt, akkor kb 20 milliárd év alatt a legoptimálisabb körülmények között kikerülhetne 1 baktérium.
Ez elég szarul hanzik....
#572
Miután semmilyen szerepüket nem figyeltük meg ezeknek a szekvenciáknak, és ezeknek a mennyisége sem mutat semmilyen összefüggést a komplexitásal és a te szavaiddal érve fejledtséggel szemben, fehérjeképzõdésnél ugye kiválnak, így: de igen, így gondolom.
Az még nyilván lehetséges, hogy hosszabb távon öröklõdés folytán lehetséges, hogy ebbõl alakulnak ki újabb hasznos gének vagy ilyesmi, bár nem találtam ilyesmi információt.
Te sirasd nyugodtan az evolúciós elméletet még 70-80 évig, én akkor fogom, ha ez indokolt lesz.
Az még nyilván lehetséges, hogy hosszabb távon öröklõdés folytán lehetséges, hogy ebbõl alakulnak ki újabb hasznos gének vagy ilyesmi, bár nem találtam ilyesmi információt.
Te sirasd nyugodtan az evolúciós elméletet még 70-80 évig, én akkor fogom, ha ez indokolt lesz.
#571
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
A fenti, már az elõbb is linkelt cikk újabb adalék a rákkal kapcsolatos régebbi vitánkhoz. Mégis csak úgy tûnik ebbõl is, hogy a DNS hibás mûködését halállal torolja meg a rendszer.
"A rosszindulatú (malignus) sejtek gyakran tartalmaznak úgynevezett kromoszóma-transzlokációkat. Ezek az abnormális kromoszómák akkor alakulnak ki, amikor az egyik kromoszóma kis darabkája letörik és hozzákapcsolódik egy másikhoz. Az ilyen transzlokációk néha rákot okoznak, mert az összeolvadás révén olyan mutáns gén jön létre, amely elõsegíti a sejtburjánzást."
Tehát a rák is az emberiség génállományát védi a nagyon durva, javíthatatlan mutációktól. (Nem biztos, hogy ez a védelem aktív, lehet, hogy elkerülhetetlen következmény, de valami csak mûködteti a sejtburjánzást. Az a kérdés mi kapcsolja be?)
Szerintem a rák egyetlen ellenszere az egészséges életmód, stresszmentes környezet. Ez pedig csak az emberiség gondolkodásának megváltoztatásával érhetõ el.
Amíg evolúciósat játszunk, addig ez a sz@r lesz, amit magunknak csináltunk.
A fenti, már az elõbb is linkelt cikk újabb adalék a rákkal kapcsolatos régebbi vitánkhoz. Mégis csak úgy tûnik ebbõl is, hogy a DNS hibás mûködését halállal torolja meg a rendszer.
"A rosszindulatú (malignus) sejtek gyakran tartalmaznak úgynevezett kromoszóma-transzlokációkat. Ezek az abnormális kromoszómák akkor alakulnak ki, amikor az egyik kromoszóma kis darabkája letörik és hozzákapcsolódik egy másikhoz. Az ilyen transzlokációk néha rákot okoznak, mert az összeolvadás révén olyan mutáns gén jön létre, amely elõsegíti a sejtburjánzást."
Tehát a rák is az emberiség génállományát védi a nagyon durva, javíthatatlan mutációktól. (Nem biztos, hogy ez a védelem aktív, lehet, hogy elkerülhetetlen következmény, de valami csak mûködteti a sejtburjánzást. Az a kérdés mi kapcsolja be?)
Szerintem a rák egyetlen ellenszere az egészséges életmód, stresszmentes környezet. Ez pedig csak az emberiség gondolkodásának megváltoztatásával érhetõ el.
Amíg evolúciósat játszunk, addig ez a sz@r lesz, amit magunknak csináltunk.
#570
"Nem arról van szó, hogy fogalmunk sincs mit kódolnak, ezeknek a szekvenciáknak megfigyelhetõen nincs szerepük a fehérjekódolásban és más folyamatban sem. Idézve az pdf-rõl:
"átíródást (transzkripció) biztosító szabályozó elemek hiányoznak, ez a génszerû szenvencia nem funkcióképes"
Csak nem azt akarod mondani, hogy szerinted azt az 15%-nyi DNS szakaszt ki lehetne vágni az emberi genomból és ugyanúgy mûködne?<#csodalk>
Ugye magad sem hiszed?
Pár hónapja olvastam, hogy arra jöttek rá a tudósok, hogy még az sem mindegy milyen pozíciót foglalnak el az egyes kromoszómák a sejtmagban. A beteg emberekben pl más az elrendezõdés, mint az egészségesekben.
vagy: "Mint Misteli a Scientific American februári számában írja, az általa vezetett laboratórium munkatársai felfedezték, hogy a kromoszómák másként helyezkednek el az egyes sejttípusokban."
link
Lehet, hogy épp azért vagy tudatodnál, mert az agysejtjeidben megfelelõen helyezkednek el a kromoszómáid "hulladék" DNS szakaszai.
Sirassuk együtt az evolúció elméletét. <#rinya>
"átíródást (transzkripció) biztosító szabályozó elemek hiányoznak, ez a génszerû szenvencia nem funkcióképes"
Csak nem azt akarod mondani, hogy szerinted azt az 15%-nyi DNS szakaszt ki lehetne vágni az emberi genomból és ugyanúgy mûködne?<#csodalk>
Ugye magad sem hiszed?
Pár hónapja olvastam, hogy arra jöttek rá a tudósok, hogy még az sem mindegy milyen pozíciót foglalnak el az egyes kromoszómák a sejtmagban. A beteg emberekben pl más az elrendezõdés, mint az egészségesekben.
vagy: "Mint Misteli a Scientific American februári számában írja, az általa vezetett laboratórium munkatársai felfedezték, hogy a kromoszómák másként helyezkednek el az egyes sejttípusokban."
link
Lehet, hogy épp azért vagy tudatodnál, mert az agysejtjeidben megfelelõen helyezkednek el a kromoszómáid "hulladék" DNS szakaszai.
Sirassuk együtt az evolúció elméletét. <#rinya>
#569
A hulladék DNS -ekkel együtt? <#duma>
#568
Ok, akkor most megkérdezem tõled is:
Hány százalékban egyezik a csimpánz és az ember DNS-e?
Ha nem válaszolsz, az a vereség beismerése.<#nyes>
Hány százalékban egyezik a csimpánz és az ember DNS-e?
Ha nem válaszolsz, az a vereség beismerése.<#nyes>
#567
Az evoluciot nem kell bebizonyitani. A napot sem kell, vagy azt sem hogy a viz lefel folyik...
#566
"én azokat a cikkeket is olvasom ahol tudósok a saját eredményeiket is cáfolják, sõt volt aki azt merte kiejteni a száján, hogy az eredmények épp az ellenkezõjét kezdik bizonyítani. "
LOL.
kb Hitler ervelhetett ilyen optimistan, 1945 aprilis vege fele amikor az oroszok megalltak Berlin alatt egy fel napra hogy rendezzek a csapatokat 😄
LOL.
kb Hitler ervelhetett ilyen optimistan, 1945 aprilis vege fele amikor az oroszok megalltak Berlin alatt egy fel napra hogy rendezzek a csapatokat 😄
#565
nos nos- tortenetesen molekularis immunologus vagyok. kerdezz batran...
#564
ezt én is látom. Semmi okom nem lenne arra hogy ne higyjek az evolúcióban, de sajnos én azokat a cikkeket is olvasom ahol tudósok a saját eredményeiket is cáfolják, sõt volt aki azt merte kiejteni a száján, hogy az eredmények épp az ellenkezõjét kezdik bizonyítani.
Máté, na most aztán meggyõztél. Neked teljesen rossz az érvelésed. Erre mondtam már kezdetben, hogy azért az elején illik tisztázni néhány szabályt. Te mindent elfogadsz, mindegy, hogy logikai alapon beilleszthetõ-e az elméletbe, beilleszted ha a fene fenét eszik is.
"De kezdetben nagyon nehéz volt bármit is megfertõzni, ert az elsõ éõlényeken nem volt miben kárt tenni. Mit csinálsz egy egysejtûvel? Megmérgezni biztos meg lehet, de nyilván csak olyan helyen jött létre élet ahol kevés méreg volt."
Ezeket a sokatmondó válaszokat böngészgeted valahonnan?
De most komolyan! Abban ugye egyetértünk, hogy az immunrendszer csak úgy tud mûködni ha tanul. De a kezdetekben vajon mibõl tanult? A többszáz potenciális fertõzésbõl biztosan elvitte volna valami a szervezetet ha, ha csak már nem tudott volna valamit a védekezésrõl.
Tudom, gyakran a legelemibb kérdésre a legnehezebb a válasz, az evolúciós elméletek is ezeken szoktak leginkább megbukni.
Bevallom én viszont böngészgetek valahonnan.....
Máté, na most aztán meggyõztél. Neked teljesen rossz az érvelésed. Erre mondtam már kezdetben, hogy azért az elején illik tisztázni néhány szabályt. Te mindent elfogadsz, mindegy, hogy logikai alapon beilleszthetõ-e az elméletbe, beilleszted ha a fene fenét eszik is.
"De kezdetben nagyon nehéz volt bármit is megfertõzni, ert az elsõ éõlényeken nem volt miben kárt tenni. Mit csinálsz egy egysejtûvel? Megmérgezni biztos meg lehet, de nyilván csak olyan helyen jött létre élet ahol kevés méreg volt."
Ezeket a sokatmondó válaszokat böngészgeted valahonnan?
De most komolyan! Abban ugye egyetértünk, hogy az immunrendszer csak úgy tud mûködni ha tanul. De a kezdetekben vajon mibõl tanult? A többszáz potenciális fertõzésbõl biztosan elvitte volna valami a szervezetet ha, ha csak már nem tudott volna valamit a védekezésrõl.
Tudom, gyakran a legelemibb kérdésre a legnehezebb a válasz, az evolúciós elméletek is ezeken szoktak leginkább megbukni.
Bevallom én viszont böngészgetek valahonnan.....
#563
Persze te nyugodtan beleszámíthatod ezeket a géneket is a különbségbe, hogy védd a kreacionista világodat a gonosz tudósokkal szemben, de csak magadat hülyíted vele, te bajod... 😄
#562
Az a legszebb az egészben, hogy 40-50 év múlva is ezt fogod mondani, miközben az evolúciós elmélet szépen épülni fog tovább.
Nem arról van szó, hogy fogalmunk sincs mit kódolnak, ezeknek a szekvenciáknak megfigyelhetõen nincs szerepük a fehérjekódolásban és más folyamatban sem. Idézve az pdf-rõl:
"átíródást (transzkripció) biztosító szabályozó elemek hiányoznak, ez a génszerû szenvencia nem funkcióképes"
Idézet wikipediáról:
"Az aminosavakat kódoló géneken kívül nagy százalékban nem-kódoló szekvenciák találhatók. Ezt hulladék DNS-nek nevezzük. Ezek ismétlõdõ, ismeretlen funkciójú vagy nem-kódoló szakaszok. Az eukarióták génjei nem kódoló intronokból és az információt hordozó exonokból állnak. Az intronok a transzkripciót követõen kerülnek kivágásra; ezt a folyamatot splicingnak<5> nevezzük.
A gének, a szabályozó régiók és a hulladék-DNS együttesen alkotják egy élõlény genomját, amely a legtöbb fajban kromoszómákra van osztva.
<...>
A DNS-replikáció közben vétett hibák egy-egy gén duplikációjához vezethetnek. A hemoglobin globinfehérjéinek génjei például így születtek.
A napjainkban is létezõ gének azok, amelyek sikeresen tudták örökíteni magukat a múltban."
gén (wikipedia)
Ez az "az általi igyekezetükben, hogy bebizonyítsák az evolúciót" annyira gyerekes már, nem lennék a helyedben azért.
Nem arról van szó, hogy fogalmunk sincs mit kódolnak, ezeknek a szekvenciáknak megfigyelhetõen nincs szerepük a fehérjekódolásban és más folyamatban sem. Idézve az pdf-rõl:
"átíródást (transzkripció) biztosító szabályozó elemek hiányoznak, ez a génszerû szenvencia nem funkcióképes"
Idézet wikipediáról:
"Az aminosavakat kódoló géneken kívül nagy százalékban nem-kódoló szekvenciák találhatók. Ezt hulladék DNS-nek nevezzük. Ezek ismétlõdõ, ismeretlen funkciójú vagy nem-kódoló szakaszok. Az eukarióták génjei nem kódoló intronokból és az információt hordozó exonokból állnak. Az intronok a transzkripciót követõen kerülnek kivágásra; ezt a folyamatot splicingnak<5> nevezzük.
A gének, a szabályozó régiók és a hulladék-DNS együttesen alkotják egy élõlény genomját, amely a legtöbb fajban kromoszómákra van osztva.
<...>
A DNS-replikáció közben vétett hibák egy-egy gén duplikációjához vezethetnek. A hemoglobin globinfehérjéinek génjei például így születtek.
A napjainkban is létezõ gének azok, amelyek sikeresen tudták örökíteni magukat a múltban."
gén (wikipedia)
Ez az "az általi igyekezetükben, hogy bebizonyítsák az evolúciót" annyira gyerekes már, nem lennék a helyedben azért.
#561
Az a legszebb az egészben, hogy az evolúciós elméletet maguk az evolúció hívõ tudósok fogják megbuktatni, az általi igyekezetükben, hogy bebizonyítsák az evolúciót.
Csakhogy a kísérleti eredmények épp cáfolni fogják azt, mint ahogy napjainkban is ez történik.
Csakhogy a kísérleti eredmények épp cáfolni fogják azt, mint ahogy napjainkban is ez történik.
#560
Amúgy elszoktad olvasni amit linkelsz?
Azt írják az emberi genom 510 millió bázispárja egyedi.
Na, ettõl vagyunk emberek, a többi meg kell a vegetációra.
Lassan ideje szemléletet váltani és kidobni ezt a düledezõ evolúciós elméletet. <#wink>
Azt írják az emberi genom 510 millió bázispárja egyedi.
Na, ettõl vagyunk emberek, a többi meg kell a vegetációra.
Lassan ideje szemléletet váltani és kidobni ezt a düledezõ evolúciós elméletet. <#wink>
#559
Az utolsó dia külön jó. <#nevetes1>
Oda van írva, hogy "Homo sapiens", a képen meg egy csimpánz.
Az evolúciós "tudósok" által nem kódoló szekvenciáknak nevezett DNS szakaszok valójában a fogalmunk sincs mit kódoló DNS szakaszok.<#nyes>
Azt gondolom te is látod, hogy valami nagy gixer van itt a százalékszámítással, mert a 2,7 millárd, az bizony sokkal kevesebb,, mint a 3,15 milliárd.
(A legutóbbi linkeden pl, 3,3 milliárdot írnak az embernek. Hiába, nehéz összeadnia mérési eredményeket. Mindenkinek más jön ki.)
Oda van írva, hogy "Homo sapiens", a képen meg egy csimpánz.
Az evolúciós "tudósok" által nem kódoló szekvenciáknak nevezett DNS szakaszok valójában a fogalmunk sincs mit kódoló DNS szakaszok.<#nyes>
Azt gondolom te is látod, hogy valami nagy gixer van itt a százalékszámítással, mert a 2,7 millárd, az bizony sokkal kevesebb,, mint a 3,15 milliárd.
(A legutóbbi linkeden pl, 3,3 milliárdot írnak az embernek. Hiába, nehéz összeadnia mérési eredményeket. Mindenkinek más jön ki.)
#558
De kezdetben nagyon nehéz volt bármit is megfertõzni, ert az elsõ éõlényeken nem volt miben kárt tenni. Mit csinálsz egy egysejtûvel? Megmérgezni biztos meg lehet, de nyilván csak olyan helyen jött létre élet ahol kevés méreg volt.
#557
Bár nem vált egyértelmûvé számomra sem a PDF-bõl, ha jól értem azt a részét hasonlították össze, aminek valamilyen szerepe van, például a fehérje-kódolásban. A nagy számkülönbség az ún. nem-kódoló szekvenciáknak (ezeknek is több fajtája van) meg mobil géneknek meg köszönhetõ.
gén
Why does the Genome Size Differ in Different Organisms?
gén
Why does the Genome Size Differ in Different Organisms?
#556
Még szerencse hogy az ID és a kreacionizmus remekül számszerûsíthetõ elméletetek...
#555
ha nem lett volna teljesen készen minden már az elsõ pillanatban, akkor pld az immunrendszer vajon hogyan alakulhatott ki? Az evolúciós elmélet szerint már az elsõ komolyabb fertõzés végzett volna a szervezettel, ugyanis kezdetben ezek szerint nem lehetett arról információ hogyan kell védekezni egyes fertõzésekkel szemben.