Új törzs okozza az E. coli járványt

Az külön tetszik, hogy amikor konkrét számokról van szó, az összes evolúció hívõ elszelel. <#vigyor2>

Na, megyek nyomok én is egy gémet.

Gondolom a 97-99%-os egyezés, amit leadtak a híroldalak, tv-k erre a 2,4 millárd bázispárra vonatkozott és az átlagpógárnak ennyi pont elég volt, hogy újabb megerõsítést nyerjen evolúciós hite és életszemlélete.

<#taps>

Tovább olvasgatva a PDF-edet, ha jól értem, a jó egyezést mutató genom szakaszok 2,4 milliárd bázispárt tesznek ki összesen.

Szóval, nem olyan rózsás az evolúciós elmélet védõinek helyzete. <#eplus2>

Az elsõ linked az nagyon tetszik. <#eljen>
El is mentettem.

A százalékokra tényleg annyit írnak, amit te mondtál , de még mindig nem értem, hogy miért?<#conf>

A PDF-bõl kiderül, hogy 2,7 milliárd bázispár van a csimpánz genomban. Az emberiben meg 3,15 milliárd (elõzõ linked alapján pontosított eredmény, /Mindentudás Egyeteme).

Matekpélda: (2,7/3,15)*100 = 85,7%
Sehogy se 97-99%-os egyezés.

Ha az emberben minden 100%-ra egyezik azzal, ami a csimpánzban van, akkor még mindig hiányzik a csimpánzból 450 millió bázispár által kódolt információ.

Gondolom ennyivel mindenképpen különbözik az ember a majomtól. (14,3%)

Initial sequence of the chimpanzee genome and comparison with the human
genome
"Single-nucleotide substitutions occur at a mean rate of 1.23 .
between copies of the human and chimpanzee genome, with 1.06%
or less corresponding to fixed divergence between the species."

genome.gov (elõzõ rövidebben)
Comparing the human and chimpanzee genomes: Searching for needles in a haystack
Ajit Varki1 and Tasha K. Altheide

nature.com
SG.hu - A csimpánz is ember?Az ember és a csimpánz genetikai hasonlósága (Szerzõ Domonkos Zsolt)

Kérsz még?

A probvléma az, hogy nem teremtette oda senki õket, egyszerûen oda totyogtak a saját lábaikon. Talán mamutok voltak elõtte, és közben szõrüket hullajtották, és amelyik meg afrikába ment, az nagy fölet is növesztett közben...

Akkor megkérdezem még egyszer, mert megint mellé beszélsz.

Honnan szedted a 97-99%-os egyezést az ember és Csimpánz között?

A modern kreacionisták ma már nagyon jól belátják, hogy az evolúció bizonyos mértékben nagyonis mûködõképes. Nem az adja a magyarázatot önmagában, hogy bizonyos állatokkal kisebb, másokkal nagyobb az egyezés, hanem hogy a géntérképek alapján felállítható egy evolúciós fa, és modellek arra vonatkozólag, hogy a különbözõ szerveink, végtagjaink, külsõnk hogyan változott át az évmilliók során, és a genetikai változatosság, különbségek + a régészeti leletek alapján az idejük is behatárolható, például mikor élethettek a közös õsök, és stb..
A kérdés az, hogy elfogadod-e azt, hogy a DNS változik (ezt biztos elfogadod, mert embereken is jól látható), hogy a DNS változása évezredek-milliók-milliárdok alatt hozhat-e ekkora változást, például új szervek kialakulásához, átalakulásához ami akár hatékonyabb mûködést biztosít) tudatos beavatkozás nélkül, és hogy elfogadod-e a természetes szelekció törvényét (ami szintén nagyon jól megfigyelhetõ a természetben, ha olyan dokumentumfilet szeretnél látni, ami ezt jól bemutatja, akkor ajánlom a Bolygónk, a Föld dokfilmsorozatot).
Tudományos körben ezek ma már nem vitatottak, a modern kreacionisták is elismerik az evolúció viszonylagos mûködését (mikroevolúció), a pápa úgytudom az egészet elfogadta, mi kell még?

Hiteles forráshoz javaslom ne az index.hu -t használd, pl itt vana Mindentudás egyeteme (Venetianer Pál írása, 2002-es írása).

Azon egyébként semmi csodálkozni való nincs, hogy az emlõsök génállománya nagy mértékben egyezik, se nem bizonyíték az evolúcióra.
Mindegyik faj ugyanabban a környezetben él, nagyon hasonlóak a belsõ szerveik, stb. Nyilván a génkészlet nagyobb részét ezek a programrészek teszik ki.

Örülök, hogy most már ennyi állat teljes(?) géntérképét ismerjük. <#eljen>

Csak arra lennék kíváncsi hogyan jött ki ez a 97-99%-os egyezés?

Mert a Gugli barátom azt mondja, hogy:
"A csimpánz géntérképe 2,8 millió DNS-párból áll, és megdöbbentõ hasonlóságokat mutat az emberével - a gének csaknem harmada, pontosan 29 százaléka megegyezik."

Tudtommal az emberé meg 3,2 milliárd bázispár, de nyilván a fenti idézetben is 2,8 milliárdot akartak írni.

Szóval tényleg örülnék egy hiteles adatnak.

Rezusz majom(2007):
http://www.hgsc.bcm.tmc.edu/project-species-p-Rhesus%20Macaque.hgsc?pageLocation=Rhesus%20Macaque
http://www.nature.com/news/2007/070409/full/news070409-10.html
csimpanz (2005)
http://en.wikipedia.org/wiki/Chimpanzee_genome_project

csak egy kis finomsagkent csalanozo (2007:
http://genome.jgi-psf.org/Nemve1/Nemve1.home.html

rohadtul le maradtal, mint minden masrol is. itt duborog a 21 szazad!
ja hogy nem hallod? 😄
olvass, ne csak forumokat de cikket mindenfelet. ne csak azokat ahol lehet kommentelni. olvassd a geographic.hu-t. origo, hvg nagyon jo. vagy olvass angolul: "livescience.com".
Az emberiseg szeme csak most kezd kinyilni, az eddigi szellemes, istenes tehetetlen es ertetlen lazalmokbol.

"... a majmok például jelentõsen eltérnek az embertõl, a helyzet nem ez, 97-99% -ban megegyezik a génállományunk, ami nem nagy különbség,..."

Kíváncsi lennék honnan szedted ezt a 97-99%-ot?
Talán már volt Monkey Genom Projekt is csak lemaradtam róla?<#conf>

A rovaros elmeletre a valsz igen is meg nem is. ha egy adott populaciot mergekkel vagy barmi egyeb letalis faktorral (hiperszuper ragadozo, fertozes, klimatikus valtozas, amit akarsz) bombazol, akkor poulacio villamgyorsan zuhanorepulesbe kezd. de altalaban nem pusztul ki. nehany egyed tuleli, majd emelkedni kezd a szaporodas, mivel ezen egyedek utodai kepesek megbirkozni az adott problemaval. ha megszekvenalod a stressz elotti populacio szamtalan egyedet es a stressz utani populacio szamtalan egyedet akkor ket dolgot tapasztalasz.
1. stresszt tulelo populacio sokkal homogenebb mint a kiindulasi genom. kiszeletalodot rengeteg genotipus ami reszben vagy egeszben keptelen volt megbirkozni a problemaval, es meg maradt nehany (nem feltetlenul egy) ami megbirkozott a korulmenyekkel.
2.a. az utod populacioban megjelenhetnek teljesen uj genotipusok (mutacio)
2.b. vagy regi de nem elterjedt genotipusok
2.c. ket vagy tebb alpopulacio keveredesebol szarmazo hibridek amik kulonbozo genek alleljainak specialis kombinacioit tartalmazzak, mint megoldast aproblemara.

Ha hosszu tavon bacikkal vegzed ezt a kiserleted akkor mind a harom este megjelenik tutira, de nagyon hosszu tavon, tobb ezer generacio, es tobb 100 krizis tulelese utan a mutaciok fognak dominalni.

vegso konkluzio:
A rovidtavu tulelesben a meglevo valtozatossag segiti a fajt/populaciot az alkalmazkoadasban, de hosszutavon a valtozatossag fenntartasahoz a mutaciok generalodasa elengedhetetlen, olyannyira hogy megeri az utodok 10-20%at kidobni a letalis mutaciok miatt

A kerdesedre a valasz az hogy ezek a tulajdonsagok mar meg voltak egy idopontban.
A fontos kerdes hogy milyen idopontot vizsgalsz. Ha a "teremtes" idopontjat vizsgalod (de komolyan mikor is volt szerinted a teremtes??????), vagy azt hogy 10-20-30-50-100-200.000 eve?
A valasz konkretan az hogy ~10.000 eve jelentek meg ezek a mutaciok (az idopont valtozo, viszont mindenhol az allattenyesztes megejelenesevel osszhangban tortent).
Ha osszehasonlitod a nagyon osi geniommal rendelkezo nepeket, busmanok, etc a kokorszaki europai nepekkel, vagy az azsia nepekkel, ahol nem jelent meg a mutacio, akkor ezek nagyon hasonloak, de egyertelmuen mutatjak azt is hogy a kokorszaki europaiak tobb 10.000 eve elvaltak a busmanoktol, mig csupan 10-20.000 eve az azsiaktol .Es egyikben sem volt jelen a felnotkori tejfogyasztast lehetove tevo mutacio.
Majd ha eyekkel osszahasonlitod a tejfogyaszto nepeket akkor azt talalod, nehany ezer eve megjelent az adott mutacio, Afrikaban, Azsiaban is olyan nepekeben amik egymastol tobb 10000 eve elvaltak.
konkluziok:
1. a mutaciok felterkepezese mai genomi dns-ben illetve kokorszaki mintakbol zolalt dnsben leheteove teszi egy molekularis torzsfa felallitasat, ami jol egyezik a leletek fizikai meretein alapulo torzsfaval.
2. a fenti torzsfa tobb pontjan kulonbozo idopontokban a de az allattartas heli megjelenesevel egy idopontban megjelenik egy mutacio a laktaz enzim promotereben ami lehetove teszi afelnott egyedek szamara a tejfogyasztast.

Azt magyarázd el nekem kérlek, hogy tulajdonképpen miért érvelsz ezzel, hogy nincs adat a megjelenés idejérõl, ha most jelent meg, akkor is nyugodtan ráfoghatod, hogy inteligencia nyúlt bele, hogy ekkora változás történjen.
A genetika bizonyította, hogy a változás véletlenszerû, emberek között hány változatot látsz, vannak kb. másfél méter magasságúak, vannak majdnem 2 és fél méter magasságúak, ferdeszemûek, feketebõrûek, kampósorrúak, nincs két ugyan olyan ember a világon, sem genotípussal és pláne nem fenotípussal. Vannak körülmények, amikor a másolásban több hiba eshet, ezek segítik elõ a nagyobb változásokat (ezek lehetnek vírusok, sugárzás, stb.), bár az alak változáshoz hosszú idõ alatt ez sem szükséges.
A DNS (hasonlóan a rádioaktív anyagok bomlásához) mutálódása nem kiszámítható, de statisztikával behatárolható, hogy bizonyos változásokra mennyi idõre van szükség, és meghatározható, hogy az adott fajok mikor váltak szét. A genetika megcáfolhatta volna az evolúciót, ha bizonyítja, hogy a majmok például jelentõsen eltérnek az embertõl, a helyzet nem ez, 97-99% -ban megegyezik a génállományunk, ami nem nagy különbség, ennyi változás bõven lehetséges pármillió év alatt, új szerv vagy testrész sem alakult ki azóta, csak lépésenként módosult. Természetesen több a hátrányos lépés, mint elõnyös, erre jön a természetes szelekció, ami szépen lecsökkenti mindig a szaporodásig eljutó egyedek számát (nagyon gyakori a fajkihalás is, naponta halnak ki fajok!), és szép lassan az elõnyösebbek terjednek el. Nehéz elképzelni, de a természetben sokszor minden a legapróbb különbségeken dõl el.

Miért ügyelne rá? Az afrikait Afrikába teremtette, az indiait Indiába. Számít az ha az indiai Afrikában elpusztul?

"ez a mutacio annyira hasznos hogy tobb nepnel is megjelent es fennmaradt."

Ez nem bizonyíthatja azt hogy az adottság már megvolt? Arra vonatkozólag van adat hogy mikor jelent meg? Ez mind ellenõrizhetetlen és a másik oldaláról megközelítve is legalább annyira logikusnak tûnik.

Ha vegyszert használsz rovarok ellen azt mondhatjuk rezisztensek lesznek egy idõ után. Aki már alapból immunis volt annak maradt a szabad pálya hamar elszaporodott. Ezt magyarázhatnánk mutációval, de lagalább annyira logikus az is ha azt mondjuk, hogy az adottság már megvolt arra, hogy túlélje a mérget.

Walt Brown, Kezdetben

egyet ertek. sem az univerzum egeszenek, sem annak barmely reszenek (bele ertve barmely embert) nincs vegso let celja.
Viszont mindennek van motivacioja. Az elettelen dolgok torekszenek a minimalis energia allapot fele, mig az elolenyek torekszenek a legtobb energiat begyujteni, a legolcsobban, es a leheto legtobb es legeletkepesebb utod letrehozasara. ez ennel sokkal bonyolultabb a mindennapokban, de meg igy is jobban reprezebntalja a vilag valos megjeleneset mint az antropomorf elmeletek, beleertve istent, Jot es Gonoszt.

Példának felhoztam az elefántot. Az indiainak pici, az afrikainak nagy füle van. Az evolúciós elmélet szerint rokonok, és az afrikaiaknak elõnyös, ha nagy a fülül, mert a vér a legyezõ füleken keresztül hûl, és így a nagyobb fülû elefántok jobban bírják a meleget. Adott esetben kevésbé döglenek szomjan, tehát tovább élnek. Ha tovább élnek, többször tudnak szaporodni, tehát egyre nagyobb a részarányuk a populációban.

Mennyivel logikusabb az, hogy az Isten gondosan ügyel arra, hogy nagyobb fülei legyenek az afrikai elefántoknak és közbeavatkozik?

Mondom, az evolúciónak nincs célja. Az evolúció csak két jelenség, a mutáció és a szelekció következménye. Nincs teste, nincs gondolata, nincs célja. A célhoz még a test sem elég. Mert egy meteor fizikailag megfogható, rendelkezik kiterjedéssel, de annak sincs célja. Van sebessége, tömege, anyaga, és csak a fizika törvényei szerint mozog, létezik. De nincs célja. Az evolúciónak meg pláne nincs.

Ha egy kicsit részletesebben utánaolvasol, bizonyos esetekben a sarlósejtes vérbetegség nem okoz problémát, mégis védettséget nyújt a malária ellen, ráadásul nem ez az egyetlen olyan mutáció ezeken a helyeken, ami a hemoglobin módósulásával jár. A mutációk nagyrésze ami bekövetkezik, semleges, vagy csak adott területen jár elõnnyel, és erre tökéletes példa ez is. Makroevolúciós változások, amiket szeretnél (új szerv kialakulása, két faj szétválása amik már nem képesek szaporodni) ahhoz évszázezrek-milliók kellenek, és szerencse is, mert nem minden millió évben alakult ki új szerv. Ha az embereket megvizsgálnánk, úgy 10ezer emberbõl (mivel lassan szaporodunk) biztosan találnánk 2-3 -at, akinek kicsit jobb képességei vannak, akár látás, szaglás, tudás alapján, vagy erõsebb, rugalmasabb csontszerkezete, stb.. De több az olyan változás, ami inkább káros, így egyre nagyobb problémát okoznak a genetikailag örökölt betegségek (az emberi változatosság mellett az egyre változatosabb problémák is megjelennek sajnos).

Erre a genetika, génterápia hozhat megoldást, ma már Magyarországon is van egy (én legalábbis egyrõl tudok, de lehet több is) intézmény, ahol feltérképezik az ember DNS -ét és megtudják mondani, hogy melyek azok a betegségek, amikre hajlamos az ember, ez alapján eljárhat ellenõrzésekre, ha idõben észreveszik nagyobb eséllyel tudják gyógyítani akár rákból is (a probléma akkor van, amikor már az ember maga is észreveszi, mert akkor már valamilyen szerve is károsodott, azt meg már nem lehet csak úgy elpusztítani vagy kiszedni), illetve az életmódján is tud változtatni, csökkentve az esélyeit a kialakulására. Errõl van egy nagyon érdekes Mindentudás Egyeteme 2.0 elõadás, szó van benne a jogi dolgokról és jövõrõl is, érdemes megnézni (ha érdekel valakit mondom melyik elõadás pontosan).

Késõbb lehetõség lesz arra is talán, hogy megszületés elõtt kijavítsuk ezeket az örökölt hibákat (õssejtben), csak ezt egyelõre többen ellenzik, mint támogatják. Mert ugye ez már klónozásnak minõsül (más génjeit ültetik be, méghacsak részben is, amik jobbak), nameg milyen jogon avatkozunk bele Isten dolgába? ^^

Nah visszatérve a sarlósejtes vérszegénységre:

"Vizsgáljunk meg egy másik mutációt, a sarlósejtes vérszegénységet. (Szintén esett már róla szó. ) Ez a mutáció a hemoglobin molekula β-globin láncát kódoló génben következik be. Maga a mutáció recesszív, egyetlen bázis cseréje okozza, a heterozigóták vére mûködõképes, ám a homozigóták vörösvértestjei torzult alakot vesznek fel és könnyen széttörnek, így a kisebb átmérõjû erekben gyakran károsodnak, idõnként összetorlódnak, elzárják az apróbb ereket, ezzel komoly károkat okozva. A mai orvosi ellátás mellett ez a betegség nem feltétlenül halálos, ám a betegek idõrõl-idõre orvosi segítségre szorulnak és így is csökken valamelyest a várható élettartamuk. A mai orvoslás elõtt sokkal komolyabb volt ez az állapot, sokan belehaltak az erek elzáródásába és az ezzel járó lázrohamokba. Ez a mutáció ezek alapján egyértelmûen hátrányos, ha meg is jelenik egy mutációs esemény nyomán, ki kellene szelektálódnia a populációból, hiszen csökkenti az egyed életképességét. Ennek megfelelõen Európában rendkívül ritka, negatív szelekció hat rá. No most felfigyeltek rá, hogy Afrikában viszont rendkívül gyakori a sarlósejtes vérszegénység. Miért különbözik ennyire az eloszlása a két népességben? Miért szaporodott fel ennyire ez a káros mutáció Afrikában? A válasz abban keresendõ, hogy ezeken a területeken fertõz a malária, amely élõsködõ életciklusának egy részét a vörösvértestek belsejében tölti, így bújik el az emberi immunrendszer elõl. A sarlósejtes vérszegénységre heterozigóta emberek vörösvértestjei, bár az eredeti feladatukat képesek ellátni, szétrepednek, ha a malária élõsködõje õket fertõzi, így az élõsködõ képtelen elbújni az emberi immunrendszer elõl. Ezek a heterozigóta (Aa) emberek ellenállóak a maláriával szemben, ám egyébként egészségesek. A malária ma is gyakori halálok Afrikában, így az ennek ellenálló egyedek hatalmas elõnybe kerültek. Ebben az esetben, ha egy szülõpár mindkét tagja hordozó, õk ellenállóak a maláriával szemben, a gyermekeik negyede vad típusú, fele hordozó, azaz szintén ellenálló, negyede pedig sarlósejtes vérszegénységben szenved. Ebben a környezetben a malária elleni védettség elõnye messze felülmúlja a sarlósejtes vérszegénységben szenvedõ utódok születésébõl származó hátrányt, így ebben a környezetben pozitív szelekció hat erre az allélre, így ez a mutáció a kialakulása után elterjed a populációban. Ebben az esetben a sarlósejtes vérszegénységet okozó mutáció maláriamentes területeken hátrányos és ritka, maláriával fertõzött területeken elõnyös és gyakori. "
forrás (már linkeltem egyébként nem is régen).

Elnzest kerek, nagyon sajnalom, hogy ez tortent veletek, remelem mukodni fog a gyogyszer.
megismerni es gyogyitani ket kulonbozo dolog, nem kellene keverni.
rengeteg dolog ismert a rakrol, peldaul
1. ez nem egyetlen betegseg, tehat nem is lehet egy fele keppen gyogzitani. a kozos minden rakos megbetegedesben, hogy rendellenesen szaporodo sejtek csoportja okozza, olyan mint egy terrorista szervezet. csak a sajat erdekeit nezi, hogy szaporodhasson es nem erdekli hogy kozben beleh hal a gazdaszervezete es o maga is vegul.a sejtek legalapvetobb funkcio kerulnek kifejezesre, ezzel felrugva minden olyan szabalyt ami lehetove teszi egy soksejtu organizmus fennmaradasat.
2. karcinogenek novelik a testi sejtek mutacios amugy is jelentos ratajat (~50000 mutacio naponta, aminek nagy resze nem karos, kijavithato, vagy a sejt megoli magat),
3. az elhuzodo gyulladasos megbetegedesek adjak a masik alapjat
4. a raksejtek atverik az immunrendszert, es annak jelentos resze segiti a novekedesben, etc.
5. Egy teljesen tunetmentesre kezelt rak kiujulhat, ugy nevezett rakkossejtekbol, amik megbujnak es csendben szunnyadnak mig valami ismeretlen tenyezo aktivalja oket es kiujul a rak, stb

oszinten szolva szerintem te tobbet tudsz a temarol mint en, mert kozvetlenul erint, szoval egyszeruen nem ertem miert gondolod amit gondolsz es legfokeppen miert veszed semmibe azoknak az orvosoknak a tudasat s erofesziteseit akik azon vannak hogy embereleteket mentsenek meg...

Felraktam a Brava reader-t, kiválóan mûködik.

Csak kíváncsi vagyok mi lenhet a könyv címe?<#conf>
Gondolom túlságosan vallásos hangzású ezért inkább kihagyta Aqua. <#wink>
Na meg az íróra is kíváncsi lennék.

egyebkent irtam mar neked egy kituno peldat, csak nem valaszoltal ra. talan nem veletlenul.
#485-os hozzaszolas, abszolut hasznos mutacio. jol dokumentalt

Abszolút nem értelmetlen a rák kezelése én ilyet soha nem állítottam. Azt kell mondjam jó magam ismerem az érzést, mert sajnos a feleségem is szenvedõ alanya. Van egy olyan daganata, ami igf-2 inzulinszerû növekedési hormont termel. Hadd ne mondjam el hogy milyen az ezzel való együttélés betegnek, hozzátartozónak egyaránt. Amennyire csak lehetett körbejártam a témát de csak az ötletelgetés megy. Pillanatnyilag egy angol gyógyszerre várunk. Ennek kapcsán is azt kell mondjam hogy nagyon kevés és felületes a tudás. Számomra az derült ki, hogy minden ami eddig lelett írva, bizony csak elmélet, és nem mindig mûködik a gyakorlatban. Még a mai napig is egyik legjobb módszer a rákra a szike.

Ez nem túl jó példa volt a mutációt illetõen. Ne azt kérdezzük hogy a kevésbé rossz-e a jó..... Vitánk szempontjából a kérdés az lehetne, hogy van-e olyan mutáció ami kiküszöböli monjuk a maláriába való belehalást. Biztos van olyan aki túlélte és immunis. De számomra -ismét azt kell mondjam - nem a mutációt bizonyítja, hanem a környezet által annak a már meglévõ tulajdonság bekapcsolását ami segít túlélni a maláriát. ráadásul az sem derül ki, hogy a malária volt elõbb vagy a sarlóssejt és az sem hogy e tekintetben van-e köze egymáshoz, vagy csak a véletlen mûve, hogy ezek az emberek nem maláriban henem másban halnak meg idõ elõtt.

Ha akozott valaszthatsz hogy belehalsz a a malariaba mielott gyereked lenne, vagy akozott hogy jo esellyel megeled a felnott korod, gyerekeid lesznek, bar ekozben vegig kuzdesz a sarlosejtes verszegenyseg tuneteivel, akkor szerinted melyik a jobb?
masik pelda: 15 evesen kiderul, hogy rakos vagy. a dokik nem tudnak meggyogyitani veglegesen, vegul nyilvan hamarabb halsz meg mint rak nelkul..de hossuu idore tunetmentesen elhetsze, csalad gyerek. na akkor a rakkezeles ertelmetlen?

Kösz, igyekszem megoldani a problémát.

Nincs vele gáz, nálam az xp-s beépített képnézegetõjével lehet lapozni benne.

Valami gixer lehet a feltöltött könyveddel, mert tényleg csak 6 oldal látszik belõle.
Lehet egyszerûbb lenne megmondanád a címét meg az íróját és megkeresem a neten.

De azt sem bánom, ha úgy rakod fel, hogy az össze oldal látszik.<#wink>

win7 alatt a fényképnézegetõ akár, office 2003 alatt a document imaging. Office2007 alatt van valami tif wiever, de nekem pld a acd see is megnyitja. Sajnos a több oldalas képeket csak tif-ben lehet tárolni.

Ezt a *.tif kiterjesztést milyen programmal tudod megnézni?
Mert a windóz képmegjelenítõ halállassú. <#boxer>

Véd a melária ellen, viszont idézek:

A sarlósejtes vérszegénység egy autoszomális recesszív öröklõdést mutató genetikai rendellenesség. Hátterében a humán 11. kromoszóma rövid karjában történõ pontmutáció áll, melynek következtében a vörösvértestekben az oxigén szállításáért felelõs hemoglobin molekula károsodik. Az ilyen vörösvértestek membránja is rendellens, a vértestek sarló alakúak, sérülékenyek. Az erekben könnyen összetapadnak, ezért az vérellátási zavaron kívül a betegség okozhat infarktust és szélütést is. A tünetek már kora gyermekkortól jelentkezhetnek, a serdülõkort elérve a lép gyakran már olyan mértékben károsodik, hogy mûködésképtelenné is válhat. Az e betegségben szenvedõk fogékonyabbak a tüdõgyulladásra és más megbetegedésekre is, melyek gátolhatják a vörösvértest képzést, súlyosbítva ezáltal a vérszegénységet. A homozigóta betegek tradicionális társadalmakban ritkán élik túl a serdülõkort, a heterozigóták azonban enyhébb tünetekkel rendelkeznek.

akkor szerinted volt értelme a mutációnak?

A példára adott válaszod kisértetiesen hasonlít arra, amikor egy Istenhívõ ember arra kérdésre, hogy hogyan teremthette Isten a világot azt mondja: Mert hatalma volt rá.

Nyilván a Te ismereteid is igen hiányosak. De ez nem szégyen, vagyunk még így páran. Csak akkor nem kellene úgy tenni mintha mindent tudnál.

Megjegyzem vannak 6-20 sejtû állatok, de azok élõsködõk és igen bonyolult gazdaszervezetre van szükségük, még a lélegzéshez is.

Nexus talán amit nem értesz, az az, hogy milyen rohadt sok ideje volt a természetnek.

Egyszer számold ki, hány felmenõd volt mondjuk Jézus korában, kétezer évvel ezelõtt. Százévente négy generáció, az húsz évszázad alatt kettõ a nyolcvanadikon nagyapa meg nagymama. Ennyi ember nem élt akkor, sõt, nincs ennyi atom az Univerzumban. És te egy nagytestû emlõs vagy, rohadt lassú szaporodási ciklussal.

De élsz. Túléltél pestisjárványt, törököt, tatárt. Ennyi potenciális õs tudta benned összerakni apró kis változásai közül az elõnyösöket. Az, hogy itt vagy, annak a rengeteg apró változásnak köszönhetõ.

Neked az evolúció hihetetlennek tûnik. De ne ijedj meg, használd a fantáziád. Tessék szépen felnõni a feladathoz. El kell képzelned évmilliók, milliárdok nyüzsgését, ahol minden egyed potenciálisan billió és billiárd elõnyös génkombináció mindenféle változatait kapja. Apró, picike változásokból iszonyat sok idõ alatt nagyon klassz dolgokat lehet csinálni.

Talán segítettem.

Még embernél is ismerünk tucatnyit. Pl. sarlósejtes mutáció, Afrika fele hordozza, véd a malária ellen.

szerinted evolucioista onkentesek irtottak i a vilagos fenotipust, mig lelkes onkentesek egy masik csapata otthon szaporitotta a sotet valfajt, hogy aztan teleszemeteje veluk Anglia kies erdeit? telleg ilyen elvakult vagy?
Amugy ennek a sztorinak folytatasa is van... Muvelodj, ingyenesen letoltheto tudomanyos kozlemenyek, neked valogatva:
1. Recent history of melanism in American peppered moths.
2. Evolutionary dynamics of declining melanism in the peppered moth in the Netherlands.
3. Selection and gene flow on a diminishing cline of melanic peppered moths.

"csak a valódi DNS pontos ismeretére minden tekintetben"

Ugyan miért kellene? Baromság. Egyébként meg mit nem ismerünk a DNS-en?

"Ezt gondolom akkor találták ki az evolúciós "tudósok", amikor kiderült, hogy az egyes élõlények szemeit kódoló gének annyira különbözõek egyes fajoknál, hogy nem fejlõdhettek ki egymásból. Ergo a szemnek nem igazolható az evolúciója."

Szintén baromság, se füle, se farka. Nem "találtak ki" semmit, ott a publikáció, nem állít többet, mint ami benne van. Csak egy matematikai modell, ami az evolúciót modellezi, és kiadja a szem struktúráját. Magától.

"Ekkor jön a csodamagyarázat, hogy a szem annyira magától értetõdõ valami a világban, hogy egyszerre több szálon is kifejlõdött."

Na jó, ennek semmi értelme, stabilan egy maréknyi nyomorék lepke értelmi szintjén vagy. Megkaptad a két perc figyelmem, többet nem érdemelsz.

Ha egyszer iaza van, miert is ne? 😊

"Mint mondtam, az evolúció tele van jövõbe irányuló folyamatokkal, a lényekbe a DNS-által belekódolt motivációk, törekvések vannak. Gyak elébe megy a dolgoknak. Az élõlényeknek van célja ergo az õket létrehozó evolúciónak is, függetlenül attól, hogy nincs konkrét teste. De mint folyamat a jövõbe irányul és nem csupán következménye a dolgoknak. "

Halandza.

Azt hogy bizonyítsam be? Az hogy mindn válasz után megkérdezed hogy "miért?" vagy "biztos? be tudod bizonyítani" igen hatékony taktika a tudományos álláspontot képviselõvel szemben, hiszen mi tudjuk hogy nem tudunk mindent, és elõbb utóbb elérük egy pontra ahol véget ér a tudásunk. Csak ettõl neked nem lesz saját alternatív elméleted. Ennek hiányában pedig nem érdemes az evolúciót baszogatni. Mert nincs más. Az ID nem tudományos elmélet mert nem tudunk meg többet a világról. Csak azt "tudjuk meg" hogy minden azért van mert a tervezõ így akarta. Ezen "tudás" azonban semmit nem ér, remélem te is érted.

"Egyrészt szerinted aki nem vallásos, az erkölcstelen."
Nem így mondanám. Kifejezetten téged talállak magamnál erkölcstelenebbnek. De no offence, ez csak egy megállapítás az eddigi hsz-eidbõl. Valóságban még terézanyu is lehetsz, persze vallás nélkül. Tudod én hiszek a mikulásban.<#papakacsint>

"Nincs célja!
Az evolúció a mutációk és a szelekciók következménye. A világ tulajdonsága. Nincs célja, csak van.
A cél az tudatos tevékenységnél értelmezhetõ. Ha személyiséggel ruházod fel az evolúciót, akkor nem fogod soha megérteni. Következményei vannak, de célja az nincs."
Ki mit ért cél alatt. Ha elmondod, hogy mi a tudat, személyiség, aminek célja lehet, és az evolúciónak ez miért nincs, akkor meggyõzhetsz. (VIGYÁZZ CSAPDA!😄)

Mint mondtam, az evolúció tele van jövõbe irányuló folyamatokkal, a lényekbe a DNS-által belekódolt motivációk, törekvések vannak. Gyak elébe megy a dolgoknak. Az élõlényeknek van célja ergo az õket létrehozó evolúciónak is, függetlenül attól, hogy nincs konkrét teste. De mint folyamat a jövõbe irányul és nem csupán következménye a dolgoknak.

Simili similis gaudet.

Neked véletlenül nem azt kellene bebizonyítanod, hogy nem is történt kísérleti eredmény hamisítás a lepkék színével kapcsolatban? <#conf>

Mert ha történt, utána már tök mindegy, hogy minek nevezik azt a könyvet, ami ezt megírta.<#nevetes1>

GREAT!

Ez pedig a Jonathan Wells címû wiki cikkbõl van:
"Reviewers of Icons of Evolution have said the Wells misquoted experts cited as sources and took minor issues out of context, basing his argument on a flawed syllogism."
Szóval akkor ez nem csak nekem tûnt fel.

Én elhiszem hogy igaziak, csak vgy közismertek faszságok, ismert vallási fanatikusok szájából, vagy tényleges tudományos mûvek ,amik azonban csak a hangzatos (és félreérthetõ) címük miatt kerültek be az irodalomjegyzékbe.

Nem tudom feltûnt-e, de az általad istenített biblia (most erre a könyvre gondolok) semmit nem cáfol ezzel kapcsolatban sem. Az hogy a kép csalás, ilyet nyugodtan írhatott, úgyse fogja tudni senki sem leellenõrizni (teljesen mind1, hogy ez az író írta-e, vagy a másik istenhívõ áltudós írásaira), a lepkéknek ahogy sok más élõlénynek rengeteg variációja létezik. Az, hogy genetikai mutációk során ekkora változások létrejöhetnek már a kreacionisták sem tagadják, õk csak azt mondják, hogy az evolúció nagyobb léptékben nem mûködhet. Lehet, hogy nem pont akkor jelent meg a változás, csak akkor a körülményeknek köszönhetõen az terjedt el jobban, ez is tény.
De végtelenségig lehetne sorolni a példát, hogy az élõlények hogyan változtak, alkalmazkodtak környezetükhöz (pontosabban, hogyan terjedtek el jobban bizonyos változások), miközben egyértelmûen megõriztek számos jelet (szervet, tulajdonságot).
Vehetjük például a pókokat, 8 láb, sok szem, hálószövés, táplálkozási és szaporodási szokások, mégis másképp szövik a hálót, kapaszkodás a hálón, gyorsabbak, lassabbak, vékonyabbak, hosszabb lábuk van, van ami aztán egészen áttért háló nélküli vadászatra, stb..
De szinte bármelyik állatot vehetjük, mert nincs olyan állatfaj, amibõl ne találnánk különzöbõ változatokat. Darwin egyik legnépszerûbb felismerése volt, hogy minél távolabb megyünk valahonnan, annál másabb élõlényeket találunk, mert idõ után a más élõhelyek garantáltan mást fognak elõnyben részesíteni.

Például szerinted az elefántokat (amit Doktor Kotász írt), neked az jut eszedbe róluk hogy mindegyiket külön kellett teremteni, vagy látod a nagy valószínûségi rokonsági kapcsolatot?