vumbi#541
A rovaros elmeletre a valsz igen is meg nem is. ha egy adott populaciot mergekkel vagy barmi egyeb letalis faktorral (hiperszuper ragadozo, fertozes, klimatikus valtozas, amit akarsz) bombazol, akkor poulacio villamgyorsan zuhanorepulesbe kezd. de altalaban nem pusztul ki. nehany egyed tuleli, majd emelkedni kezd a szaporodas, mivel ezen egyedek utodai kepesek megbirkozni az adott problemaval. ha megszekvenalod a stressz elotti populacio szamtalan egyedet es a stressz utani populacio szamtalan egyedet akkor ket dolgot tapasztalasz.
1. stresszt tulelo populacio sokkal homogenebb mint a kiindulasi genom. kiszeletalodot rengeteg genotipus ami reszben vagy egeszben keptelen volt megbirkozni a problemaval, es meg maradt nehany (nem feltetlenul egy) ami megbirkozott a korulmenyekkel.
2.a. az utod populacioban megjelenhetnek teljesen uj genotipusok (mutacio)
2.b. vagy regi de nem elterjedt genotipusok
2.c. ket vagy tebb alpopulacio keveredesebol szarmazo hibridek amik kulonbozo genek alleljainak specialis kombinacioit tartalmazzak, mint megoldast aproblemara.
Ha hosszu tavon bacikkal vegzed ezt a kiserleted akkor mind a harom este megjelenik tutira, de nagyon hosszu tavon, tobb ezer generacio, es tobb 100 krizis tulelese utan a mutaciok fognak dominalni.
vegso konkluzio:
A rovidtavu tulelesben a meglevo valtozatossag segiti a fajt/populaciot az alkalmazkoadasban, de hosszutavon a valtozatossag fenntartasahoz a mutaciok generalodasa elengedhetetlen, olyannyira hogy megeri az utodok 10-20%at kidobni a letalis mutaciok miatt