Új törzs okozza az E. coli járványt

A Bolygónk a Föld-et pont tegnap emlegettem a cordyceps gombák apropójából, de egyik evó-hívõnek sem sikerült válaszolnia az ezzel kapcsolatos kérdésemre.

Nem veszed észre, hogy az apróváltozásaid meg a sok-sok idõ nem éppen tudományos alaposság?

Amit én mondok az legalább logikus és nyilvánvaló. Mind mikro és makro szinten több mechanizmus is a fajok génállományának megõrzését szolgálják a selejtek kiszelektálása révén. Ez nem evolúció, hanem a rendszer hosszú távú fenntartása.

Pont ezek miatt lehet kizárni a fajok drasztikus elfajzását.

Itt jön képbe a véletlenszerûség, a szõrzet késõbb alakult ki mint a tollazat jóval. Valószínûleg talán azért is, mert az könnyebben ki tudott alakulni a korábbi hüllõ alapra, meg az adott körülmények között, amikor elkezdett elterjedni, valamiért ez lehetett az elõnyös.
A szív nem egy génbõl áll ez természetes, de kezdetben például lehet, hogy csak néhány gén segítette a kialakulásban, aztán a változások során egyre összetettebbé vált. Mondhatnánk azt is, hogy a mi szivünk sem változhatott volna akkorát a halakétól például, de mivel rengeteg hüllõ, emlõsállat, madár él, és azok is életképesek voltak, jól láthatók a különbözõ átmeneti lépcsõfokok.

"A fehérjék kombináció gyakorlatilag végtelen, így minden között van átmenet, és mindig lehet találni olyan környezetet, ahol a még mirigyek amibõl aprób tollszerûségek jöttek ki, elõnyös volt."
Így van, ez az elmélet, a gyakorlat meg az, hogy genetikai térképét viszont csak az embernek, meg néhány állatnak/növénynek ismerjük, ráadásul, mint párszor írtam annak 90%-árol halványlila elképzelésünk sincs, hogy konkrétan milyen funkciót szolgál, ha szolgál ugyan valamilyent.

"Tudod hány ezermilliárd madár, vagy már elkülöníthetõ faj halt meg/ki, aminek nem megfelelõen nõttek ki a tollai?"
Na ez az amit te sem tudsz valójában.
De ha a rengeteg muslicákon végzett genetikai kísérletbõl mondasz egyet, amikor egyszercsak új, mûködõképes szerv alakult ki szegény mutáns dögön, akkor kezdek meggyõzõdni. (Extra fejek, lábak, csápok nem érnek, de mondjuk valami kopoltyú, amivel tud a víz alatt lenni, vagy ilyesmi azt jöhet).

A madaras dolgot párhuzamosan írtam, tudod ez amolyan telepátia, vagy szinkronicitás, ami ugye tudományosan nincs.😊

A tollal kapcsolatban az a gond, hogy hogy alakult ki?
Csak kicsit volt tollas az állat, aztán egyre inkább az lett? Csak mert az állatokat nagyon zavarja szaporodás szempontjából, ha valami eleve nem stimmel a kültakarón. Ehhez viszont már eleve az kellett, hogy a kicsit tollas már eleve rendelkezzen a tollasság teljes genetikai hátterével! Ez viszont nem tud kialakulni szelekció útján, a kicsit tollasságnak meg nincs értelme, hogy olyan összetett legyen, mint amilyen eleve a toll. Akkor már inkább a szõr. De gyakorlatilag az összes szervre lehet ezt mondani.
Szóval érted, meg kell jelenni egy adott dolognak, ami lehet ugyan még primitívebb formában, de akkor is egy adott funkciót ellátó szerv genetikai hátterének meg kell jelennie. Ha a szív egy gén lenne, akkor akár mûködhetne a darwinista evolúció önmagában, de tartok tõle, hogy a szív a toll, az akármi nem egy génben van kódolva.

És itt jön a dúrvaság, ha több esetleg egy ideig látensen változó génben van kódolva, akkor viszont lehet, hogy egyszerre csak megjelenhet. Csak akkor mi hangolja össze õket, hiszen mivel látens gének, a fenotípusban nem jelennek meg és így a szelekció nem lehet felelõs a kialakulásukkor a genetikai háttér összehangolódásáért!
Válaszok:
A klasszikus intelligens tervezettség, made by god, vagy akárki
B olyan mechanizmusok, amelyek a genetikai állományban nagyobb látens, gyak funkciótlan géncsoportokat hangolnak össze, amelyek jó eséllyel fognak aztán valamilyen szinten mûködõ összetett szerveket alkotni, amelyek aztán finomodhatnak
C olyan mechanizmusok, amelyek a genetikai állományba is mint összetett információs struktúrába képesek kívülrõl bevinni új összetett rendszer elemeket

Tudom, hogy scifi, de én a C verzió mellett vagyok.😄

Az a baj, hogy annyira primitív sötét vagy, hogy nem látom értelmét, hogy válaszoljak. Nagyon szívesen válaszolok, de úgysem érted meg! 😄 A gazellás példádból annyira látszik, hogy olyan szinten nem érted a természetes szelekció és az evolúció lényegét, a genetikai bizonyítékokat úgyse fogadod el, ahogy azt sem, hogy konkrét szervek, vagy testrészek, tollazat kialakulhatott apró lépésenként. A fehérjék kombináció gyakorlatilag végtelen, így minden között van átmenet, és mindig lehet találni olyan környezetet, ahol a még mirigyek amibõl aprób tollszerûségek jöttek ki, elõnyös volt. Tudod hány ezermilliárd madár, vagy már elkülöníthetõ faj halt meg/ki, aminek nem megfelelõen nõttek ki a tollai?

Gazellás példádra mit mondjak? Nézd meg a Bolygónk a Föld címû dokumentumfilm sorozatot, 11 részes, David Attenborough a készítõje. Nagyon jól bemutatja a természetben történt versengést, nameg persze rendkívül érdekes dokumentumfilm az állatokról, lélegzetelállító felvételekkel. Ha abból sem érted meg, én nem tudok veled mit csinálni.

Annyira egyszerûen gondolkozol hogy iszonyat. Az evolúció nem olyan egyszerû mint ahogy azt te elképzeled

Mi van haver feladtad?
Pedig kíváncsi lettem volna mit reagálsz a gepárd-gazella versenyfutáshoz?<#eplus2>

Amíg nem tudunk DNS-t programozni, kiolvasni, tervezni, addig nincs gond.<#eljen>

Láttál te már tollazatot, vagy legalább tyúkot, kanárit közelrõl?

Hány féle toll van egy átlag madáron? Milyen a toll szerkezete? Szerinted hány kémiai folyamatot kell összehangolni ahhoz, hogy a megfelelõ helyen a megfelelõ toll nõjön ki. Nem beszélve a növesztés koordinálásáról, anyagellátásáról.
Majd jön a madár és karban is tartja a saját tollazatát. Amelyik olyan az nem megy vele vízbe, a másik meg zsírozza, mert van neki egy arra való mirigye. Az meg hogy lett oda? Pattanás vót oszt elõnyös vót? <#ijedt>

Az a gáz a DNS számítógépekkel, hogy ma közeledünk a totális informatikai kontrol felé, de ettõl függetlenül, ha valami rendszerellenség vagy, egy emilben elküldött vírussal nem fognak tudni kinyírni. Ha valami módon imlpantokat csinálnak ezekbõl a DNS xarságokból, akkor viszont ez a világ könnyen eljöhet!

Az viszont tetszik, hogy a DNS-számítógép cikk alatt még egyetlen hozzászólás sincs. Úgy látszik nem csak én nem értem mit akart velünk közölni a szerzõ.<#eplus2>

Bizonyos esetekben az volt az elõnyös, ha kifejlõdött a rezgések érzékelése (fény, hang, vízrezgés, stb.). Bizonyos esetekben viszont az az elõnyös, ha a kifejlõdött szerv, ha nincs szükség rá eltûnik. Te valami hihetetlen sötét vagy.

És egysejtûek mindig is túl fogják élni a kihalásokat. Azonban ettõl függetlenül az egysejtû nem jut el az ûrbe, az ember meg igen, az egysejtû, ha eleve nem terjedt el adott éõhelyre, akkor oda nem jut el, az ember meg bárhova eljuthat a Földön, ma már szinte órák alatt és ott tovább szaporodhat.

Azért van itt fejlõdés biológiai/evolúciós szempontból is.

És pont ez az ami hajt az ûrbe. Új élettereket találni és ott szaporodi tovább, ha biológia szempontból nézzük ez az ember programja és ha teljesíti sikeres, sõt sikeresebb is lehet, mint az egysejtû.

És ne felejtsük el, hogy a tollazat után jelent meg például a szõrzet, a dinoszauruszoknál (hüllõknél) ez nem volt még jelen ha jól tudom, jelenlegi tudásunk szerint. Nem minden tollakkal rendelkezõ faj tudott repülni, és sok helyen a szõrzet kialakulása vált elõnyösebbé.

Megnéztem a videóidat.
Nem ájultam el mit mondjak ettõl az általános iskolai színvonaltól.
Itt tart az evolúciós elmélet, vagy minket nézel ilyen gyökérnek?

Mint, ahogy Nexus is említette a Darbabykben megvan az a gén, ami a pigmentációért felelõs. Az, hogy ez a szakasz dominánssá válik egyáltalán nem evolúció.

Másik dolog: a ragadozók.

Szerintetek az evolúció hajtóerõi, pedig ez egy ugyanolyan orbitális marhaság, mint az evó elmélet egyéb érvei.
Szerintetek a gazellák egyre gyorsabban futottak, emiatt a gepárdok egyre gyorsabban futottak, majd a gazellák megpróbáltak még gyorsabban futni, és így tovább a végtelenségig.

Holott a gepárdnak nem kell még annyira sem gyorsan futni, hogy utolérje a közepes képességû gazellát, mert õ a lassú gazellákra vadászik. Betegek, öregek, gyerekek.

A ragadozók szerepe tulajdonképpen a préda állataik génállományának a karbantartása. Kiírtja a gyengébb képességûeket. Ugyanezt teszik a vírusok, gombák, baktériumok. Kitakarítják a selejtet. Ugyanez történik a párválasztáskor. A nõstény egyedbe be van kódolva az ideális felépítésû hím egyed és csak azzal hajlandó kamatyolni, amelyik legjobban illik a sablonba.

Az evolúció egy mese. Érted már?

"Igen vannak mutációk, de ezek hatékonyan eliminálva vannak, gyak soha nem jelennek meg a fenotipusban!"

Ez így van, vannak olyan mutációk amik nem fognak megjelenni, nem aktiválódnak, és örökölten vagy újra megjelennek, vagy nem. Sok esetben a szem eltûnése is ezzel magyarázható, ezek olyan mechanizmusok, amik gyorsítani tudják a különbözõ változásokat.

"Itt jön be az a példa, amit a Chavez mondott, a szervek kialakulásáról. Egy madárnak, ami tollas, meg szárnya van, de nem képes repülni semmi értelme. DE az tudjuk, hogy rengeteg ilyen madár van most is, és volt régebben is. A madárnak alapvetõ tulajdonságának tekintjük a repképességet, miközben láthatólag nem az. De akkor minek a szárny?"

Pont ezt írtam le, kevésbé részletesen, nem olvastad el?! A tollazat egy nagyon hatékony víz és hõszigetelõ, és a nõstények számára vonzóbbá is teszi az állatot (ez ma a madaraknál nagyon szépen látható, a nõstények a minél szinesebb, egészségesebb tollazattal rendelkezõ hímeket választják ki, akik szebben énekelnek meg táncolnak ,stb.), tehát már megjelenésekor is nagy elõnyt jelentett. A mellsõ végtagokok fokozatosan szárnyá alakulása eleinte a mozgásban segítette (egyensúlyozás, és szinte földön repülés), késõbb képessé vált vitorlázására (pl. fáról lesiklás, közben rovarok, kisebb emlõsök elkapása... erre írtam, hogy ma is él nem egy ilyen állat, ami nem képes valójában repülni).

Ha alaposan utánaolvasol ezeknek a dolgoknak, minden szervre meg van az a magyarázat, evolúciós modell, ami alapján kialakulhatott akkora lépésekkel, ami ma már genetikailag bizonyítottan létrejöhet.

"Hol hibádzik a videó ilyen szempontból? Csak ott, hogy a DarBaby-k eleve rendelkeznek az álcázás képességével és természetesen az ezt biztosító genetikai háttérrel. Arról nem szól a fáma, hogy ez honnan jött. Aztán, hogy mikortól változnak meg annyira, hogy már nem alkotnak szaporodóképes populációt külön fajokra válnak."

Nem hibádzik, csak nem érted a lényegét. Mi honnan jött? Fokozatosan alakult ki az egysejtûektõl kezdve, már rajtuk is pontosan ugyan ez érvényes. A kambriumi robbanást tekintik fordulópontnak, amikor kialakult az, hogy nem a megújuló erõforrásokat használják fel táplálkozásnak, hanem egymást is. Innentõl kezdve indult be a kegyetlen verseny, a szelekció. A darbabyken látható, hogy egy adott faj egy területen hogyan cserélõdik ki. De pl. ugyan ez a faj, párszáz km-el arrébb, más környezetben, más ragadózók melett, más fajta változások fognak megjelenni, és így válik idõvel külön a faj. A párzás a másik fontos paraméter, az élõlény azt fogja választani, aki úgy megfelelõ párnak néz ki. Így szép lassan külön válnak a fajok, néhány évszázad alatt.

Csak egy példát hoztam ember... Most teljesen mind1 hol él, de egysejtõekbõl mindig milliárdszor annyi van mint bármi más fejlettebb élõlénybõl.

Na bameg, ez a hsz jól tele volt mutációval , helyesírási hibával: ugye milyen zavaró!? 😊
Értelmetlen és céltalan. A lényeg viszont, az hogy vannak benne új gondolatok. A mutáció/hiba, az amirõl a darwinizmus szól, az új gondolatok meg az új fajok lennének. Ez egy jó kis példa lett, asszem.
<#nyes>

OK bocs félreolvastam, de ...

De ez egy faszság, már megbocsáss. A légy a levegõben él, az amõba, meg vízben. Az amõba egysejtû, a légy hozzá képest végtelenül bonyolult.

Szal hány amõba él a levegõben? Hány amõba képes megszerezni a táplálékát, hogy közben naponta több kilométernyit repül.

És ugye hány sejtbõl is áll a légy?

Amúgy meg jófelé jársz, az evolúciót tekintve, a sikeresség nem a túlélõképesség, hanem a szaporódóképesség a lényeg, több utóbb nagyobb rész az erõforrásokból. És nagyobb esély a túlélésre, ha jön a menetrendszerû katasztrófa.

Mégegyszer mondom, a dravini evolúció kép egy bullshit. A lényeg a genetikai összetettség változatosság, az, hogy ezáltal a fenotipus ujabb erõforrásokhoz jut, és az hogy ezt kihasználva jobban szaporodik. A szelekció éppen azt segíti, hogy a káros és általában a kicsi mutációkat kiszûrjük. Az igazi változások mechanizmusa, amikor pár generáció alatt megszületik egy faj, új szervekkel, magasabb genetikai összetettséggel stb-vel viszont a mai napig rejtéj.

Nem fejletebb, hanem sikeresebb. És miért? Pár ezer milliárdszor annyi van jelen belõle mint pl a legyekbõl.

Az hogy valami visszafejlõdik azért hogy egy másik elõrébb legyen, az evolúció ember...

Tehát az amõba a fejlettebb?

Én tudom, a választ, de miben is sikeresebb?
<#papakacsint>

Az evolúcióban a fejletlenebb "lény" mindig sikeresebb mint a fejlettebb.
Pl: Nézd meg mennyi amõba van és mennyi légy.

Azért vannak ám itt ellentmondások.
1. A pusztán szelekcióra épülõ evolúció akkor tudna hatékonyan mûködni, ha egy végtelen változatosságú egymástól jelentõsen eltérõ, fejlett tulajdonságokkal rendelkezõ állományból kéne kiválasztani, azt ami elõnyös. Ehelyett azt látjuk, hogy az egysejtûekbõl, viszonylag primitív irányból indult az evolúció és jutott el egy végtelenül összetett, egymással összehangolt bioszféráig. És itt jön a második dolog.
2. A genetikai felépítés, az hogy a DNS-ünk 97%-a szemét, a gének rekombinációja, az hogy a fehérjék gyakorlatilag egy genetikai rendszertõl többé kevésbé független úton kapják meg a végleges, hatékonyan mûködõ alakjukat, gyak egyetlen dolognak a hatását hivatottak csökkenteni: a genetikai állományban véletlenül keletkezõ káros mutációkét. Igen vannak mutációk, de ezek hatékonyan eliminálva vannak, gyak soha nem jelennek meg a fenotipusban!
Az, hogy mi jelenik meg még is, az függ a környezettõl. De a genetikai változatosságnak eleve meg kell lennie, mert különben nincs, amibõl ki lehetne hozni az egyedbõl azt a formát.

Itt jön be az a példa, amit a Chavez mondott, a szervek kialakulásáról. Egy madárnak, ami tollas, meg szárnya van, de nem képes repülni semmi értelme. DE az tudjuk, hogy rengeteg ilyen madár van most is, és volt régebben is. A madárnak alapvetõ tulajdonságának tekintjük a repképességet, miközben láthatólag nem az. De akkor minek a szárny?
Két lehetséges magyarázat van. Az egyik az, hogy a kialakulása rendkívül rövid idõ alatt jött létre, mondhatni meg lett tervezve, és aztán persze ebbõl elfajulhatott repképtelen irányba. A másik pedig az, hogy a szelekció sokkal kevésbé jelentõs hatású ahhoz a folyamathoz képest, mert nem kreatív, ahhoz a másik, valóban kreatív folyamathoz képest, ami kreatív módon hoz létre összetett új szerveket is a lényekben.

Hol hibádzik a videó ilyen szempontból? Csak ott, hogy a DarBaby-k eleve rendelkeznek az álcázás képességével és természetesen az ezt biztosító genetikai háttérrel. Arról nem szól a fáma, hogy ez honnan jött. Aztán, hogy mikortól változnak meg annyira, hogy már nem alkotnak szaporodóképes populációt külön fajokra válnak. Illetve a lények szempontjából a szelekciós nyomás mondhatni lényegtelen, hogy milyen formát ölt, a villogó szemû predátor itt csak egy látványos show elem volt, még is az embereben olyan érzést keltenek, mintha elsõdleges szelekciós tényezõ lenne. Ez a szokásos primitív kiválasztódási elméleteskedés, csak egy maradhat, kûzdj meg Kurgannal a fõgonosszal. De azért az állatok többsége is inkább betegségekbe halnak be, vagy olyan a többségtõl eltérõ mutációjuk van, ami könnyebb prédává, vagy a betegségekkel, környezeti hatással szemben érzékenyebbé, védtelenebbé teszi õket. A ragadozók valójában csak aktív dögevõk, meggyorsítják azt a folyamatot, ami amúgy is bekövetkezett volna.

"Például egy állatnak ami tök sötétségben él, az az elõnyös, ha a szeme eltûnik, ugyanis ez fölösleges erõforrásokat igényel, az agyban külön kortex területet, stb.. Az ugye világos, hogy ezt pl. mégsem nevezhetjük fejledtségnek? (a szem eltûnéségre többezer példa van)."

Gratulálok!<#taps>
Megint sikerült egy devolúciós példát hozni az evolúció melletti bizonyítékként. Nem zavar?<#conf>

"fejledtségnek" <#worship>

Nincs esélye nálad az evolúciónak, mert olyanokat vársz el, ami a természetes szelekció útján lehetetlen. Nem a változás, tollazat kialakulása. Hanem, hogy tenyészséssel (hogy ennyire képtelen vagy felfogni a természetes szelekció paramétereit az elképesztõ), és ilyen rövid idõ alatt. Genetikailag minden bizonyított már, hogy létrejöhetnek nagyobb változások, és ezek között lehetnek az egyed számára elõnyösek is.
A tollazat az akkori körülmények között nagy elõnyt jelenetett, az is, hogy a mellsõ végtagok egyre inkább szárnyá alakultak, így az élõlényt segítette az egyensúlyozásban, nagyobb helyekrõl le tudott ugrani mert fékezte, aztán tudott vele magasabb helyrõl leugrani (ma is van ilyen állat és rovar is, ami nem tud igrazából repülni, inkább csak magasabb helyrõl leszárnyalni vagy hogy mondják), aztán már repülni is akár. (kialakulhatott évmilliók alatt fokozatosan, úgy, hogy már kialakulásánál is elõnyt jelentett, és a lépések is). Ráadásul a fõbb átmeneti fajokról fossziliákat is találtunk, tehát az is alátámasztotta az elméletet.

"Biztos lemaradtál róla, amikor e téren erõssen tájékozatlan pápa elismerte az evolúciós elmélet helyességét és azt állította, hogy az nincs ellentétben a Biblia tanításaival. "

Elég nagy felháborodást is keltett az egyházban és hívõk között is. Az evolúció szerint az ember a majomtól, állatoktól származik, ez éles ellentétben áll az egyház tanításával. Részben persze kénytelenek õk is elfogadni, hiszen más nem ad választ erre a változatosságra, a természetbeli kegyetlenségekre, az örökölt állati tulajdonságokra, stb..

Ezt a videót akartam belinkelni, nem azt:

Lehet önkényesen valamit fejledtebbnek hívni, de az evolúció és természetes szelekció nem errõl szól. Minden esetben az adott környezet, a körülötte élõ élõlények és a körülmények együttesen határozzák meg az élõlények számára, hogy mi az elõnyös. Például egy állatnak ami tök sötétségben él, az az elõnyös, ha a szeme eltûnik, ugyanis ez fölösleges erõforrásokat igényel, az agyban külön kortex területet, stb.. Az ugye világos, hogy ezt pl. mégsem nevezhetjük fejledtségnek? (a szem eltûnéségre többezer példa van). Ha egy fajnál fokozatosan megjelenik egy másik szín, ami hatékonyabb rejtõzködést biztosít, a Föld életkorához viszonítva gyorsan elterjed az adott változás. Ilyenkor általában 1 változatot említünk, de közben is, sok változás történik. A természetben nem úgy van, mint az embereknél, az élõlények nagyon kis százaléka jut el ahhoz, hogy szaporodhasson.
A kutyák, macskák akiknél már a természetes szelekció tulajdonképpen kimerül abban, hogy az emberek melyeket tartják aranyosnak, és melyik kerül olyan családhoz, aki vállalja a szaporításukat is, jól látszik, hogy a változás nem szûri ki azt a 70-80% -át, ami nem lenne képes megélni a természetben, így kifejlõdhettek olyan kis vakarcsok, amik pár napig se bírnák ki talán az ember nélkül (pl. bulldog xD), bár a többi se nagyon. Viszont kiválogatódott egy olyan csoport is, akik okosabbak, jobban betaníthatók, alkalmazhatók különbözõ munkákra is, mert ezeket is kiválogatták az emberek.



Ajánlom mindenki figyelmébe ezt a csatornát, bár remélem már alap mindenki számára, akit érdekel a tudomány.
BestOfScience

Én lennék a szûklátókörû? <#conf>

Te vagy leragadva a begyepesedett évszázados evolúciós elméletnél. Még csak azt sem engeded meg magadnak, hogy eljátssz a gondolattal, hogy mi van, ha mégsem volt evolúció. Illik e egymáshoz ezen az alapon a kirakós többi része?

Én azonnal elhiszem neked az evolúciót, ha sikerül tenyésztéssel valamelyik kutyának a szõrét pikkellyé vagy tollá módosítani, esetleg a pofa vagy szemöldök bajuszait szarvvá alakítani. Csakhogy ezekhez célzottan kellene több szakaszon módosítani a DNS-ét.
Szerintem nem fog összejönni.

Szóval nálam még mindig van egy esélye az evolúciós elméletnek.<#wink>

"Így a vallás, az igazságot mindig ellenségnek tekinti, és hamis igazságokat emel a magasba."

Ez egy kicsit túlzás nem gondolod?
Biztos lemaradtál róla, amikor e téren erõssen tájékozatlan pápa elismerte az evolúciós elmélet helyességét és azt állította, hogy az nincs ellentétben a Biblia tanításaival. <#ijedt>

Ekkora hülyeséget meg, hogy lehet leírni, hogy "az igazságot mindig (minden körülmények között<#eplus2>) ellenségnek tekinti" ?
Már példát sincs kedvem felhozni.

"Az evolúció nem a fejlettségrõl szól, hanem a változásról, és az alkalmazkodásról."

Ez az, amit én az ortodox evolúcionalisták alapvetõ tévedéseként neveznék meg.
Mi a fejlettség, ami ellen szót emelsz? Az, hogy az élet olyan környezetekbe is betelepülhet, ahol elõtte nem volt? Mert ha az, akkor igen is a lények fejlettebbé válnak, sõt, ha az embert nem az evolúciótól eltérõ dolognak, hanem annak egyértelmû folyományaként nézzük, akkor biológiai rendszerek, ma már képesek a Föld légkörében többszörös hangsebességgel közlekedni, sõt az ûrbe is eljutni. Ez azért már fejlettség nem? Feltéve ugye, ha fejlettség alatt erre gondolsz.

Másrészt ez az örök hegylakós hülyeség a "csak egy maradhat" szlogennel, alkalmazkodás, vagy szelekció. Ez az, amiért a nácik, vagy a sztálinisták akár a tudomány nevében embereket irtanak, de ugyan ez a filozófia áll a jelenlegi beszûkítõ gazdaságpolitikánk mögött is.
Ehhez képest milyen a természet, az evolúció? Pazarló, hiszen csak minden hányadik magból, petébõl, akármibõl lesz utód!? Nem csak a legjobbak szaporodnak, hanem az egész populáció, az hogy éppen ki a legjobb az esetleges. Amikor a környezet pedig olyan gyökeresen megváltozik, hogy a populáció génállománya már nem elég változatos ahhoz, hogy olyan egyedeket hozzanak létre, amelyek ebben is képesek létezni, akkor szépen kihalnak. De ez nem természetes folyamat, csak katasztrófák idején történik ilyen. Aztán pár millió év alatt vissza áll ugyan az a változatosság, de akkor meg mi történt a Földön elõtte 1-2 milliárd évig?

Amúgy a hsz-edbõl felmerül a kérdés, hogy ki is az aki nyíltan, vagy zártan gondolkodik?
A múltkor rólam akartad bebizonyítani, hogy bigott vallásos szentfazék vagyok. Te talán azt hiszed sikerült is, de én mondom, mint most Chavez is, hogy mellé lõttél akkor is, és most is. Kinek vannak begyöpösödött fixa ideái, ki képtelen a fejlõdésre, az evolúcióra akkor?!

Szal ebbõl is látod, hogy hogy mûködik az evolúció, élni és élni hagyni ez a valódi elve. Ha minden nem topon levõ példányt ki kéne nyírni, akkor 2 ilyen luft után, már az evolúció erõsen gondolkodna azon, hogy mennyire is vagy életképes. Szerencsédre mint látod, az evolúció nem ilyen.
<#papakacsint>

Mert szûklátókörû vagy. Azt képzeled, hogy minden esetben a fejlettebb az elõnyösebb. Az evolúció nem a fejlettségrõl szól, hanem a változásról, és az alkalmazkodásról. Az evolúció ellen az összes érved az, hogy de hát az nem lehet. A nozgatórugó pedig nem más, mint egy vallásos bigottizmus, egy sokévszázados lemaradás, a szellemi nihil.

A tudomány folyamatosan a világot akarja megismerni, és a vallás folyton próbálja gátolni ezt a megismerést. Mert a tudománynak sajátossága, hogy képes beismerni a tévedéseit, míg a vallásra ez egyáltalán nem jellemzõ. Mert a vallás gõgös, mert a vallás minden kijelentésére úgy tekint, mint a végsõ igazságra, és ha kiderül egy igazságáról, hogy az hamis, akkor meginog a felépítmény, hiszen annak mûködése arra alapul, hogy maga a végsõ igazság.

Így a vallás, az igazságot mindig ellenségnek tekinti, és hamis igazságokat emel a magasba.

Kicsit vissza a cikk témájához:

"Nem kizárt, hogy „forró nyomhoz” jutottak a német hatóságok az országban rohamosan terjedõ hasmenésjárvány forrásának felkutatásában.

Szombati sajtóértesülések szerint május közepén csaknem 20-an fertõzõdtek meg az észak-németországi Lübeck egyik éttermében. A hatóságok most azt igyekeznek kideríteni, hogy mi okozhatta a fertõzést, ezért az éttermet már pénteken átvizsgálták, mint ahogy vizsgálják azokat az élelmiszer-láncolatokat is, amelyek a különbözõ alapanyagokat szállították a szóban forgó étterem számára."

Gondolkoztam, hogy egyáltalán reagáljak e valamit legújabb agymenésedre.

Végül úgy döntöttem, nem árt ha kap az ember visszajelzést arról, hogy messze van még Sherlock Holmes-tól és nyugodtan visszavehet az arcából. <#puszis>

A neveltetésemet illetõen, csak 90°-ot lõttél mellé. Azért nem írtam 180-at, mert az ateizmust se igyekeztek belém verni. Szerintem nem voltam többször életemben templomban, mint te.
A panel tipp sem jött be.

"alapjában nem hülye" - kösz a bókot<#puszis><#puszis><#puszis>
"épített magának egy szaros kis világot" - a szaros kis rész szintén nem talált, viszont valóban van világképem, mint mindenki másnak. Ráadásul meg is tudom védeni.<#violent>

Abban is tévedsz, hogy nem vagyok meggyõzhetõ.
Megfelelõ súlyú tények és érvek hatására hajlandó vagyok átállni, akár a másik oldalra is.
Pl, ha megtalálnák a Higgs bozont, az hetekre gondolkodóba ejtene.

Ui: Szívesen <#puszis>

Jó, csak hogy ha valaki idetéved, abszolút járatlan a témában, és csak olyan kommenteket lát hogy "Darwin nem is tanult biológiát" (azért hozom ezt példának mert ez egy világnézettõl független ténykérdés) akkor a végén még elhiszi.

Am engem az érdekelne, hogy az anyagnak mégis mi a pöcsöm köze van az evolúcióhoz? 😄😄😄😄

Chavez alapjában nem hülye, csak épített magának egy szaros kis világot a 10. emeleti lakásában és õ abban él, amire a kis vallás rátett még 1 lapáttal hála, anyu-apu neveltetésének.

- Meggyõzni nem fogjátok, mert õ elhiszi hogy van egy felsõbb baromság és kész. Hagyjátok rá, akkor õ boldog lesz mert azt hiszi igaza van, ti meg megnyugszotok mert akármit írtok õ visszakontrázik egy baromsággal.

Na itt már kezd érdekesebb lenni a dolog.

A gond szerintem az a világképekben, hogy jelenleg a tudomány az intelligenciát, az értelmet, bonyolult információ struktúrák kezelését az ember sajátjának tekinti.

A kreácionizmus szerintem az eléggé egyszerû megfogalmazása annak, hogy ez nem így van. Az ember nem egyedi ilyen szempontból, vannak olyan bonyolult rendszerek, amelyek feltételezik, hogy mögöttük egy természetes információs rendszer van. Pl a vak szerencsére épülõ evolúció nem lenne képes bizonyos bonyolult dolgok rendszerek ökoszisztémák létrehozására, vagy nem annyi idõ alatt.

A morfogenetikus mezõk meg hasonló elvont dolgok elmélete egyelõre new age-es baromkodásnak tûnik. De szerintem van valami általános információs mezõ, ami annyira természetes, hogy pont ezért láthatatlan, mint a levegõ.

Igaz, késõbbi reagodban láttam, hogy te is tisztában vagy azzal, hogy a faj fogalma mesterséges, és szemléltetõ, modellezõ, mert valójában csak egyedek vannak, és bizonyos hasonló egyedeket nevezünk egységesen fajnak, és hogy mely egyedeket tekintjük egy faj tagjainak, az erõsen szubjektív, illetve inkább önkényes. Az kritérium, hogy egymással szarorodásra képes utódokat nemzve szaporodni képesek legyenek egymással a sterilitást vagy egyébb betegségekbõl eredõ terméketlenséget leszámítva. Biztos, hogy ez a megfogalmazás is pontatlan volt, de a lényeget takarja. Tehát ez alapkritérium, de ennek megléte setén sem kell feltétlenül egy fajnak tartozónak tekinteni két egyedet. Mert a farkast és a kutyát tekinthetjük külön fajnak, de a hibridük az szerintem szaporodóképes lenne. De, mondjuk ebben nem vagyok biztos.

Szerintem nem ez a helyzet, nem keverek semmit.

Az intelligen tervezettség nem Istenes elmélet. Sõt mégcsak nem is istenes. A tervezõ földönkívüli is lehetett. De ezek szerint mégsem ÉRTEM-es vagy, bocs a gyanusítgatásért.

Nem cáfolhatatlan. Már most is több ötlet is van rá, csak egyikhez sincs elég energiánk (már úgy az egész emberiségnek együttvéve). Egyelõre.

Ez zagyvaság, amiket beszélsz. Fogalmakkal dobálódzol, mint a televíziós jósok.

Nem cáfolhatatlan, például ha felfedezik a higgs-bozont, akkor megcáfolták - már ha jól tudom. A jelenlegi modellekbe beleillik, szemben a te elavult hülyeségeiddel.

Az evolúció mûködését ma már a kreacionisták sem kérdõjelezik meg, csupán a nagyobb átmenetek lehetõségét. Érdemben már azt sem tudják, aki egy cseppet érdeklõdik és nem agymosott annyira, hogy ne tekintse ellenségnek a tudományt, tudja, hogy ez is tökéletesen bizonyítva van minden szempontból. Az evolúció ténye ma már érdemben nem kérdõjelezhetõ meg, az inteligens tervezést, Isten létezését ez nem cáfolja.
A biogenezis terén, hogy hogyan alakulhatott ki maga az élet, az még nem bizonyított, ott még kevésbé butaság feltételezni, hogy külsõ beavatkozásra volt szükség (bár ott is butaság, de annál legalább elmondható, hogy gyakorlati szinten nem sikerült bizonyítani egyik elméletet sem teljesen).

Azt, hogy a tudomány szerint nem az anyag nem létezik, hanem az anyag egy megnyílvánulási formája, egy tulajdonsága az energiának, egy állapota. Tehát a tudomány nem az anyag nemlétét állapította meg, hanem feltárta az anyag mélyebb, lényegi jelentését. Tehát nem úgy tekint az anyagra, mint amit korábban képzelt az ember róla, hanem kikövetkeztette az anyagról kialakult korábbi kép mögött rejlõ rejtett igazságnak egy újabb héját.

Csákány<#wave>

Nem te voltál az aki azzal igazolta az evolúciót, hogy nincs helyette más elmélet, mert az Istenes történet az egyébként nem cáfolható?

Na pontosan ilyen a húrelmélet is.
Cáfolhatatlan.

Ugye durván kettõsmérce, hogy ilyenekkel jössz?<#eplus2>

Csak akkor ha elfogadod az evolúciót. A vitapartnerünk viszont a jelek szerint nem fogadja el.

Itt most a Higgs-bozonra gondolsz. Igen az nincs meg. De tudod mi a jó? Hogy nemrégiben kitaláltak egy új elméletet (valószínûleg azért nem hallottál még róla mert csak néhány évtizedes), a húrelméletet. Sajnos kísérletileg még ez sem igazoható, de ha egyáltalán nem lesz meg az a bozon akkor sem dõl össze a fizika.

"Hogyan definiáloöd a fajt? Elõször ezt kell tisztázni. "

A faj a valóságban nem létezõ mesterséges fogalom, egyfajta torzító modell. Darwin is így használta.