1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
polarka #261 Attól még, mert bemutat egy jelenséget, amit ő máshogyan magyaráz még nem üti ki a fizikát a nyeregből. Majd, ha min. minden jelenséget az akkori fizika állásával összemérhető pontossággal magyaráz számszerűen, akkor megfontolandó. 1ébként ez az elméleti fizikusok hivatása. Pl. funk.anal vagy tenzorok nélkül nem tudhatja mi a fizika jelenlegi állása (legfeljebb ismeretterjesztő szinten, ami lófasz se).
1ébként, azért mert Egely azt állítja, h a tud. nem tudja magyarázni, az nem jelenti, h a tud. nem tudja magyarázni. -
polarka #260 "Édesanyámat meg ne említsd, ha velem óhajtasz társalogni.
Sem ma sem holnap. Mert én minden nap emlékezem rá nélküled is.
Egyáltalán, van amiről én is viccelek...de valahogyan én se mindenről."
Én igazából vele óhajtanék társalogni, az nagyobb szám lenne!
Bocs, ha embertelen vagyok és nem ugyanazt tartom jónak/rossznak, mint te.
"Javasolom, inkább te keress egy anyázó topikot. Mert ezt én nyitottam, és pont a fizikáról, és a csillagászatról. Amiről én írok is. "
Az anyázó topik unalmas volna és tudom mit várhatok, gyorsan kihalna, ergo próbát sem teszek (ez is 1 1szerű gondolatmenet, nem is értem miért nem futottál rajta végig a hsz.-od előtt).
Továbbá pont azt bizonyítod, h a fizikáról, ami empirikus, materialista módon van filozófiailag megalapozva te nem akarsz beszélni, csak a régi platóni, arisztotelészi(, keresztény) természetfilozófián alapuló általad módosított változatáról. Közben meg bírálod a jelenlegi fizikát, holott azt sem ismered mélységeiben, legalábbis erre utal, h az "érveléseid"-ből hiányzik. -
polarka #259 Nah már most ez egy állítás, amit alá kell támasztani:
"Nemcsak a tömegpont,de bármi más (a bármibe a nemlétezők is beletartoznak) is így tesz- mert minden más létezővel (tehát már nem bármi, hanem létező? és mit értesz a létezők alatt, a "tudat" is az?) kompatibilis (hogyan kompatibilis? szabványos interface van köztük? van nemszabványos is? bocs, de velem az utcán még nem jött szembe semmi, ami azt mondta volna, h az én tudatom nem kompatibilis a tiéddel és azt sem mondtad, h ezt hogyan teszteljem) tudata van!."
"Mondom, a 3-as szám tudata se hagyja magát 2-vel úgy osztani, hogy egész szám maradjon."
Ez megint definíció kérdése (amit érdekes módon mi emberek hozunk meg, nem a szám). Ha tetszik, akkor úgy határozzuk meg az osztás műveletét, h az egész rész legyen az eredmény (bár ez felbontható az egész rész és a klasszikus értelemben vett osztás műveletére). Továbbá a 3db-ot azért nem tudod szétosztani két egyednek, mert 3 nem kettő többszöröse, de ez nem indokolja a tudat fogalom alkalmazását. Hacsak nem mutatod be végre, h annak milyen előnye van (amire úgy látszik, h az elmúlt 5nap is kevés volt). Hiszen, ha volna tudata, akkor néhanapján bal lábbal is felkelhetne és engedhetné, h 5-öt adjon eredményül, vagy inkább pont e-ot, esetleg szeppukut is elkövethetne.
"Egyszerűen: ilyen minden dolog, ami tudatosan létezik."
Most ezt is magyarázatnak szántad? Kijelented, h ami tudatosan létezik, annak van tudata. Ez legfeljebb a "tudatosan", mint jelző értelmezése.
"De nem emberi értelemben, ami már egy összetett, "alkotó" tudat, és ami még sokféle más készséggel, pld. emlékezet, értékelés, tervezés stb. is rendelkezik, és plusz még egy olyan általános döntési kritériummal, hogy mi a jó, és hogy mi a gonosz?"
Ennek az alapvető gondolatával már beelőztek pár ezer évvel (Platón/Szókratész, Arisztotelész). Tehát nekünk van 1 alkotó tudatunk (ember ideája/formája), h pontosan mi ez, azt is el tudnád nekem mesélni? Mert ez után mondod, h ez a vmi rendelkezik még készségekkel, amiket felsorolsz (ezekkel nagyrészt az állatok is rendelkeznek). Nem tom, h általános döntési kritériumon azt érted-e, h ez általánosan minden emberre jellemző-e. De, h jó-e vagy gonosz-e vmi, ez eléggé vitatható, vkinek kellene egy listát alkotnia arról, h mi melyikhez tartozik, aztán már sorra zárhatnád ki az embereket (mai értelemben) a meghatározás alapján, hiszen egyesek tettei nyilván nem felelnének meg listádnak, vagy ez vmi plasztikus fogalom, ami egyénenként változik (egyéni jó/gonosz)? Szociopatákat már most is kizárhatjuk az emberek köréből? Továbbá egész kultúrákat is?
"Egy hidrogénatomnak nincs módjában mérlegelnie..."
Tehát akkor, mivel tudata van, akkor észreveszi, h a bigámista oxigén rákacsint, majd úgy dönt, h hozzámegy, de nem mérlegelhet (-> ez nem döntés) és cselekszik.
"Muszáj ezt megbeszéljük, különben sohasem érik be a "Töltés- Fizika"... [további önismételgetés spanyolviasz hittel, egzakt indoklások nélkül]"
"Engemet is megejt, de számomra már nemcsak a "meztelen" szépség, de az értelem is érték. (Az én koromban...)"
Itt látszik, h lassan érő típus vagy és le vagy maradva azoktól, akik ezekkel már fiatal koruktól kezdve foglalkoznak.
Mivel:
"Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására." Newton
Kérlek mutasd be, mely jelenségben van szerepe a tudatnak és hozol te ki pontosabb eredményt, mint amit a fizika jelenlegi állásával kihozna (azért leeshetett volna már, h mindenki ezt várja tőled, h bemutasd, nem csak filozofálgatsz). -
#258
Na eeez már parajelenség. Még jó hogy nem pont ugyanazt linkeltük. :) -
#257
Na persze, csak a gonosz tudomány azt ismegpróbálja elnyomni. De az ilyenekre úgysem figyelünk, hát, mert csak. -
#256
Olvasnivaló
Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy miről beszélsz. Egyébként nem az ő találmánya, csak szólok. -
Koppixer #255 Kételkedni kötelező! :D
de mi van ha mégis tud valamit az ürge, és nem csak egy laposelem volt a dobozban?
Bár akkor meg azt nem értem, h miért nem "open source" feltaláló... :) -
Koppixer #254 "Ha akár csak egyetlen "találmánya" is igazolná a légből kapott fasz feltételezéseit, és működne"
Pl. erre gondolok: vitalitásjelző, ill. -mérő
Bár azt is írja egy másik lapon Egely, h "A mérés közben lejátszódó folyamatokra ma még nincs tudományos magyarázat, de a kontroll kísérletek sorozata azt bizonyítja, hogy a keréknek a mérések során tapasztalt forgását nem az eddig már ismert hatások (pl. hőáramlás, elektromágneses energia) okozzák.", de ez nem jelent semmi rosszat Gyurira nézve, csak egy megoldandó probléma. -
patiang #253 A TV-ben mutatott egy dobozt, amelyből két madzag lógott ki, s alámpa világított. Azt mondta, nem mondja meg mi van benne, de ha engednék, hogy nagyléptékben megcsinálja, akkor egy egész várost ellátna árammal.
Bizony ám!! -
patiang #252 Ja, persze mert elnyomják szegényöt -
#251
Jézusom... Égely, mint a gyakorlatban alkalmazott áltudomány úttörője? Nebasszá' má'... Ha akár csak egyetlen "találmánya" is igazolná a légből kapott fasz feltételezéseit, és működne, akkor már a zsebében lenne a Nobel-díj, és a Bahamákon szürcsölgetné a koktélját, nem pedig egy szaros kerületi önkormányzati választáson akarná a politikába nyalni magát... (tudom, visszalépett)
Égely baromsága továbbra is üres fecsegés, amit a saját szemeddel látsz, az nem az, aminek ő beállítja. 21. századi vásári mutatványos az ürge, semmi több. -
Koppixer #250 Pont az volt az előző hsz-em lényege, h polarka-nak sem állt szándékában megsérteni édesanyád emlékét...
Az olvasgatással kapcsolatban meg annyit, h lehet, h majd a későbbiekben hasznát fogom venni eddigi munkáidnak, de az is lehet, h nem. Ki tudja mit hoz a jövő. A további munkáidhoz pedig sok sikert kívánok! De én azt tanácsolom neked, h akármilyen elméleten is töröd a fejed, mindig próbálj meg olyan irányba menni, h "kézzelfogható" gyakorlati eredménye is legyen, úgy, mint ahogy pl. Egely György csinálja. Hajmeresztő ötletei, elméletei vannak, de emellett meg is alkotott olyan dolgokat/"gépeket", amik bárhol, bármikor mutatják az általa felfedezett jelenségeket. És így már nem mondják neki azt, h csak üres fecsegés, amit mond, mert a kételkedők láthatják saját szemükkel is az "üres fecsegés" eredményét. -
forrai #249 Én valószínűleg te előtted sztülettem, de ez nem jelent semmit.
Na és olvaskodtál, mi a véleményed? itt sokan kíyváncsiak rád, hiszen bejelentetted. Magam részéről köszönöm, ha megtetted.
-
forrai #248 Nézd, megpróbálom, mert normálisnak, gondollak titeket.
Édesanyám elhunyt, emléke szent nekem, és nemcsak az emlékezés napján, amikor hasonló tapintatlanság kétszeresen gonosz. Ezt tudnod kell neked is, meg mindenkinek.
Hasonlatod a jegesmedvével meg tereád utal, ezt se tedd többé.
Szóval, ahogy elnézlek titeket, hát ...
Ennek ellenére csak magamat jegyeztem büntire- megnézheted.
Érthető? -
Koppixer #247 polarka csak ennyit mondott:
"Ha anyád megmondja, h vidd ki a szemetet, akkor dönthetsz úgy, h nem viszed ki, de a pofon után kiveszed, akkor te tényleg döntesz?"
Ez neked mióta "anyázás"? "anyád" helyett mondhatott volna jegesmedvét is, egyáltalán nem azon volt a hangsúly...
A 246-os hsz-ed miatt meg simán kaphatnál még egy felkiáltójelet...
Ja, és Gyuri bá', az igaz, hogy Ön a (jövőbelátó) Adolf Hitler öngyilkosságát követő évben született? -
forrai #246 Az üres logikátokkal segget törülhettek! -
forrai #245 Javasolom, inkább te keress egy anyázó topikot. Mert ezt én nyitottam, és pont a fizikáról, és a csillagászatról. Amiről én írok is. -
forrai #244 Édesanyámat meg ne említsd, ha velem óhajtasz társalogni.
Sem ma sem holnap. Mert én minden nap emlékezem rá nélküled is.
Egyáltalán, van amiről én is viccelek...de valahogyan én se mindenről.
-
forrai #243 Nemcsak a tömegpont,de bármi más is így tesz- mert minden más létezővel kompatibilis tudata van!.
Mondom, a 3-as szám tudata se hagyja magát 2-vel úgy osztani, hogy egész szám maradjon.
Egyszerűen: ilyen minden dolog, ami tudatosan létezik.
Márperdig a tömegtöltés is tudatos.
De nem emberi értelemben, ami már egy összetett, "alkotó" tudat, és ami még sokféle más készséggel, pld. emlékezet, értékelés, tervezés stb. is rendelkezik, és plusz még egy olyan általános döntési kritériummal, hogy mi a jó, és hogy mi a gonosz?
Amelyre azonban kezdetben nem volt irott szabály, később is csak néhány általános, ám korlátozott hatályú. Mert mindenre nem lehet.
Egy hidrogénatomnak nincs módjában mérlegelnie, hogy hozzámenjen másofdik hitvesként is a férfias oxigén atomhoz (akinek két vegyértke is van, -az egyik biztos elől, a másik hátul-amiről mi csak álmodozhatunk, vagy még azt se...), hogy azután mindhárman nyakig legyenek a vízbe?. Mert hiányzik az alkotó készség belőlük, ami néha úgy tűnnik, hogy az emberekben sem teljes?
Muszáj ezt megbeszéljük, különben sohasem érik be a "Töltés- Fizika", ami megmondja, hogy pld. a tömegtöltés nem megfogható, tudati dolog, ami valamely tudathordozón keresztül a környezetét alakítja.
Úgy, hogy pld. kibocsát egy gyorsulási mezőt, oda- vissza köráramlású gyorsulásvektorokkal, amelyek a környezetre jellemző sebességgel (fénysebességgel?) terjednek.
Enélkül a Töltés- Fizika nélkül továbbra is csak az ismeretlen vákuumban tapogatózhatunk, aminek ezotérikus szépsége jóformán mindenkit, aki nem érti, hogy az csak a semmi (hogy a királynak nincs ruhája) megejt.
Engemet is megejt, de számomra már nemcsak a "meztelen" szépség, de az értelem is érték. (Az én koromban...) -
polarka #242 Tehát akkor az általad definiált elméleti tömegpont észlel, dönt, cselekszik (ezekből következik, h saját akarata is van), h hogyan azt meg csak rajta múlik. Te ebből a def.-ből akarsz is vmi értelmeset is kihozni? Mert bármilyen következtetést is próbálsz majd kihozni az ő felhasználásával, akkor mindig mondhatjuk, de majd ő máshogy dönt, lehet, h vak és nem észlel. Felveti a kérdést, h hogyan észlel...
Lehet még sorolni mennyi baj van ezzel, de mind1. Elég baj, h ezt nem látod magadtól.
Egyébként, ha van 1értelmű összefüggés arról, h hogyan viselkedik, akkor hogyan állíthatnánk, h dönt, holott az összefüggés szerint cselekszik (ergo nem "dönt" másképp). Ha anyád megmondja, h vidd ki a szemetet, akkor dönthetsz úgy, h nem viszed ki, de a pofon után kiveszed, akkor te tényleg döntesz?
Nah mind1, ez inkább filozófia, mint fizika, csak akkor nem értem mit szólsz bele a fizikába filozófiai alapokon, holott már meg van alkotva a filozófiai alapja és az elődjeinél hatékonyabbnak bizonyult. Majd szólj, ha a te paradigmáddal a valóságot jobban le lehet írni.
"számok is tudattal bírak"
És akkor az 1 az eldönti, h hozzáadódjon-e a másik 1-eshez? Mutasd be, h az üres dumán kívül miért jó ez, ha te így vélekedsz a számokról.
"Hát te meg milyen "tudatra" gondolsz? Amilyen az embernek van? Nem vagy egy kicsit fennkölt? Sakkban egy gyengébb számítógép is megverne..."
Miért az embernek megint másféle tudata van? Te nem észlelsz, döntesz, cselekedsz? De számítógépnek nincsen tudata, azt teszi, amit beprogramoztak neki. Nehogy felvesd azt, h nah de az ember nem így van-e, mert az megint mélyebb filozófia és semmi köze a fizika tárgyához.
Elég nehéz komolyan válaszolni ennyi üres fecsegésre. Javaslom keress fel egy filozófia fórumot, ott szívesebben szánják ilyenre az időt. Ugyanis a def. alkotás próbálkozásodból is jól látszik, h inkább azon a területen mozogsz, mint a fizikáén (és azt csak felszínesen kevergeted). -
forrai #241 Mit ért az emberek többsége tudat alatt?
Egyébként én egy valaki által kinyilatkozott, mások által meg nem vitatott egyszerű definiciót fogadom el:
Az (egyszerű) TUDAT= Észlelés + Döntés+ Cselekvés (főképpen).
A tömegtöltés észleli a környezetét, dönt, hogy megnyilvánul, és gyorsulási vektormezőt bocsát ki, a belétervezett program alapján. Minden Tudatosan létező rendelkezik legalább ilyen egyszerű tudattal, pld. a számok is. Különben nem léteznének.
Hát te meg milyen "tudatra" gondolsz? Amilyen az embernek van? Nem vagy egy kicsit fennkölt? Sakkban egy gyengébb számítógép is megverne...
-
forrai #240 Az irány nem nyilvánvaló!!!???
Az általános (nem konkrét...) tudati vakság viszont igen!
Sehol semmit nem állitok? Hiszen csak azt mutatom meg,hogy mert valaki egy addig ismeretlen épületbe elsőként (persze mint uttörő, nagyon dícsérendő módon) egy szűk spájz-ablakon mászott be, és ezzel felfedezte az atombombát, meg a pezsgődugóhúzót, még most is mindenki azt az utat akarja használni! Sőt- még az új új épületeket is csupa spájz-ablakkal, meg vákuum WC- szellőzőkkel építik!
Persze, hogy akinek kicsit nagyobb a hasa, vagy kisebb a feje, nem fog tudni oda bemenni, ő meg dőzsölhet a sajttalmegyedül odabennt!
Pedig inkább a kaput kéne megkeresniük, ahol még ebéd után is kényelmesen beférnek, mind.
Tudom persze, hogy mindez elvont nagyon. De nem személyeskedés (mert sajnos- "tömegeskedés"...), és nem off.
-
polarka #239 Ezzel tulajdonképpen semmi értelmeset nem definiálsz: Azt állítod róla, h
1. teljesen megismerhetetlen gondolati dolog (itt akkor már bármi beleférne, h micsoda, miket tud)
2. tulajdonságai részlegesen megismerhetők (de ki tudja még milyen tulajdonságokkal bír az általad definiált fogalom, rajtad kívül?)
3. tudattal bíró egyed (itt nyilvánvaló, h te mást értesz a tudat alatt, mint az emberek többsége, így érthetetlen mire gondolsz)
Tehát összességében alkottál egy fogalmat, amit aztán már kényed-kedved szerint csűrhetsz-csavarhatsz, hiszen konkrétan még te sem tudod, h mi az. -
polarka #238 "Annak pedig csak egy oka lehet, hogy az univerzumunknak bivalens fényatom bázisa van"
Ez nekem nem mond semmit. A relativitás elméletről úgy ismeretterjesztő szintjén tudok, szal abba én nem mennék bele jobban, h rossz-e az aktuális nézőpont a világról.
"Például az "a= G*m/r^2" m/s^2 skalár felírás meghamisitja Newton elméletének vektoriális jellegét."
Nem hamisít az semmit az irány nyilvánvaló, ha meg nem, akkor az ábrán jelölöd. Ha pedig bajod van vele, akkor írd fel vektoriálisan.
"A vektoriális forma lineáris jellegű, és nem szinguláris az r=0 helyen. Mert az valóságos tömegpontra vonbatkozik, aminek nem tömege, hanem "vonatkoztatási tömegsűrűsége" (ró) van, ami betölti a helyvektor (R) által kijelölt gömbi tért.
a= 4(PI)/3*G* (ró)* R m/s^2 "
Ez nem a vektoriális felírás. Ez az általános képlet felírása azon spec. esetre, mikor egy tömör, homogén gömb belsejében a kp-tól R távra mekkora gyorsulás hat (egyébként ez még mindig skalár felírás).
Megint felhívom a figyelmed arra, h nincsen olyan, h "valóságos tömegpont".
Megj.: mivel a valóságban a Föld pl. nem homogén (se gömb), így ρ függ az R-től: ρ(R) → a (nem~) R -
forrai #237 Definició
"Az elméleti tömegpont: a tudatos létezés egészében megismerhetetlen (mert elméleti), azonban részlegesen (tulajdonságaiban) megismerhető, tudattal bíró egyede."
Ez az egyed a világegyetem bármely pontjával, az általa keltett mező révén tudatni akarja, hogy ő létezik! A gyoprsulási mező az ő létezésének hordozója. A helyvektorral meghatározott távolságon ez a hatás négyzetesen kisebb (gyorsulási vektor-áram), azonban a nagyobb felület miatt mégis ugyanakkora.
És ez a hatás (vagyis a mező) a fénysebességgel terjed.
Ezért ha hirtelen megjelenik egy tömegpont, mi csak x idő múlva érezzük meg. Ha megszűnik, ugyanúgy.
Ha áll, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgást végez csupán, ez a hullámfront szimmetrikusan terjed, benne a vektorok között kölcsönhatás nem lép fel.
Üres térben semmi nem történik, kitámasztott idegen tömeg esetén vonzó erő lép csak fel.
De ha gyorsul is, mert önmaga, vagy másik tömeg belekavar, és nincs kitámasztva, akkor a gömbi szimmetria felbomlik, a mezők a gyorsulás irányába feltorlódnak, a másik irányba hígulnak.
Ekkor nemcsak hogy erőhatás lép fel, hanem energia és teljesítmény és még ki tudja mi.
Ahogyan egy hajó előtt feltornyosulnak a hullámok, mögötte meg örvény lép fel, mint a süllyedő hajónál.
És ezen hullámok magassága a sebességgel négyzetesen arányos!
De nem csak a magasságuk- a tömegük is nő!
Emellett a hullámon belül egy köráramlás is van: a felső részecskmkék lesülyednek, újak emelkednek fel!
A hullámlovasok is nem ugyanazon, hanem örökké cserélődő vízfelületen fekszenek!
Ha a tömegpont viselkedését vizsgáljuk vektoriálisan, hasonló képet kapunk.
Hogyne, hiszen ahogy Hermesz Trisztmegisztosz mondta: Ahogy fent, úgy lent"
Ha pedig mindez hasonlít a relativitásnál bekövetkező jelenségekre, nincs abba semmi hiba. mert egy házba nemcsak az ablakon, de a kapun is be lehet menni! Sőt a- legtöbben így cselekszenek!
-
forrai #236 Tökéletesen igazad van. Mert még akkor is együtthalad a mező, ha gyorsul. Csak abból azért van egy kis a baj. Mert Newton még nem tudta, hogy a gravitáció sebessége nem végtelen, hanem véges.
Ami igazán megérthető, ezt senki nem vitathatja.
De most már tudjuk, hogy a gravitáció is véges sebességű.
Így pedig, ha igaz, hogy E=m*c^2, akkor az is igaz, hogy a gravitáció is a fénysebességgel terjed. Hiszen azért nem érhető el a fénysebesség, mert a saját mezők gyorsuláskor "időben" egymásratorlódnának! Márpedig a mező maga a tömeg, ami kibocsátja. Vagyis végtelenszer önmagára torlódna!
Annak pedig csak egy oka lehet, hogy az univerzumunknak bivalens fényatom bázisa van, amin a fény úgy terjed, mint a hang a levegőben. Annak sűrűségétől, termodinamikai jellemzőitől függően.
És ha ez igaz, minden más is, amit erről írtam szintén.
De senki nem mondja hogy Newton a levegőbe filozofált. Én is hatalmasnak tartom őt, és az eredményeit.
De újabb ismeretek alapján javasolom módosítani azokat.
Annál is inkább, mert a relativitás, és a kvantum fizika valahogy gyökértelenek. Nem hiába kérdezte Einstein: Ki a második, aki érti? Ami nem azt jelenti, hogy a relativitás és a kvantum elmélet rosszak. Dehogy.
Csak próbáljuk meg más, érthetőbb irányból is megközelíteni őket.
Például az "a= G*m/r^2" m/s^2 skalár felírás meghamisitja Newton elméletének vektoriális jellegét.
Így nem csoda, ha az elméleti következtetések sincsenek a helyükön.
A vektoriális forma lineáris jellegű, és nem szinguláris az r=0 helyen. Mert az valóságos tömegpontra vonbatkozik, aminek nem tömege, hanem "vonatkoztatási tömegsűrűsége" (ró) van, ami betölti a helyvektor (R) által kijelölt gömbi tért.
a= 4(PI)/3*G* (ró)* R m/s^2
Így nem szinguláris akkor sem, ha a középpontjában nulla a gyorsulás. Mert a sűrüség nem nulla, és különben is a számlálóban van.
Erről írok lassan egy éve itt. De van türelmem. -
polarka #235 Tudtommal ez inkább csak méréstechnikai kihívás, h igazolják minél nagyobb tizedesjegyig, mivel a kísérletek eredményei alapján tekintik igaznak. Ha eltérő eredményre jutnának, akkor vitatnák.
Az elméleti elméleti és valóságos elméleti, meg hasonlókkal nem tudom mit akarsz mondani, nem tom értelmezni. És hogy végre helyesen fogalmazz: tömegpontnak nincsen közepe és széle, azért pont.
Már olvastam ezt, tőled.
"Gyorsulásnál viszont a gravitációs mező a korábbi önmagával óhatatlanul találkozik!"
Ezt kifejthetnéd, ugyanis a mező newtoni értelmezése szerint az együtt halad a testtel és nincs értelme annak, h a korábbi helyzetével találkozzon. Ha belevesszük, h a hatásának kifejtése a fénynél gyorsabban nem terjedhet, akkor is legfeljebb afféle hullámként képzelhető el és sűrűsödik a hullámfront, illetve nagyobb sebességnél relativisztikus hatások jelennek meg. De Newton mi alapján jelenthette volna ki, h márpedig nem mozog együtt a tömegponttal? Attól még mert filozófiailag neked ez a szimpatikus, kísérlettel is alá kéne támasztani, h ez így van, addig meg marad az egyszerűbb elmélet.
"Márpedig a mező- az maga a tömegpont."
Nem véletlenül van ez a két külön fogalom. Szépirodalmi szempontból összemoshatod, de attól még két külön, de kapcsolatban levő dologra vonatkozik a 2 szó.
Mellesleg megjegyzem:
Newton példákon is bemutatta, h hogyan kell használni az elméletét az adott esetben és milyen eredmények jönnek ki és az mennyire fedi a mért eredményeket. Nem csak a levegőbe filozofált. -
forrai #234 Egyébként nemcsak gravitációs, hanem akár mágneses külső hatás is lehetne, ami körpályán tarthatná (egy darabig) az űrhajót. És azonos erőhatásra az akkor is pont olyan ívet írna le, mert a súlyos tömege produkálná a tehetetlen ellenállását.
Csakhogy én is helytelenül, megszokásból jeleztem, hogy "súlyos tömeg". Mert nincsen más, csak "TÖMEG".
Vagyis a tömegtöltés által keltett mező. -
forrai #233 Képzeld a tömegtöltés által létrehozott gravitációs mezőt egy tengernek, ami áll, vagyis állandó sebességü, egyenesvonalú mozgást végez.
Ha elindul egy parányi víztömeg benne ("vízhajócska), akkor az feltorlassza a hullámokat, és egy részüket viszi magával. Ha viszont eléri a hangsebességet, akkor az egész óceán szilárd falként vele kellene, hogy menjen.
Nem tökéletes a hasonlat, még töröm a fejem. -
forrai #232 Örülök, a kérdésednek.
A valóságos tömegpont pont akkora, mint az elméleti, csak a közepén nulla a gravitáció, és kifelé onnan nő.
Ez kielégít?
Az űrhajós példád nem egyetlen test gyorsulására vonatkozik, ami bárhol, külső tömeghatás nélkül is bekövetkezhetne, ha a test tömege valamely belső hatásra gyorsulna.
Az ürhajó esetén a test (szputnyik, Hold) gyorsulását külső hatás: a Föld vonzása idézi elő.
Azonban az erdmény ugyanaz: a szputnyik (Hold) úgy áll ellen a Föld vonzásának, hogy ugyanúgy beléhatol a korábban kialakult saját mezejébe, és ezzel fékezi magát, mintha önmaga miatt egyenesen gyorsulna. Vagyis ugyanazt a saját tömeget vonzza a Föld, mint ami fékezi is önmagát.
-
forrai #231 És még Te kérdezed, honnan a két fekete pötty a nevem felett?
Ráadásul egy háromszögalakú fekete lyukban, a szokásos trapéz alakú helyett?
Ezért az "újitásáért" igazán a moderátort lehetne büntibe tenni!
Amúgy azt is észrevehetnéd, hogy éppen a világ legfontosabb fizikai problémáját oldottam meg csak az emént...
Iszok is egy kávét...
Ki
-
forrai #230 Nagyon sajnálom, de mély tisztelettel be kell jelentsem, hogy bár igaz, hogy a fizika ugyan úton van (mint Kolombusz), de mindaddig fogalma se lehet), hogy az hova vezet, amíg olyan nincs, hogy "Töltés Fizika"!
Mert abban kis munkával, és szerencsével, talán megérthetjük majd azt is, hogy mi is az az E=m*c^2
-
patiang #229 "(A tartós merevedés egy idő után már egészségtelen.)"
Arra valók a fekete lyukak:) -
forrai #228 A gravitáció pedig a fénybázis, a fénysebességgel terjed, ha jól tudom? -
forrai #227 Ha most a valóságos tömegpont a mező terjedési sebességével halad, akkor óhatatlanul mindig önmagával, megszámolhatatlanul sokszor találkozik.
S így úgy tűnhet, a tömege nagy.
Ez pedig nem más, mint a relativitás klasszikus formában.
Szóval csak annyit, hogy a dolgok sokféleképpen közelíthetők, nem kell egynél lemerevedni.
(A tartós merevedés egy idő után már egészségtelen.)
-
forrai #226 Én úgy tudom, hogy állandóan vitatják, illetve kísérletileg próbálják igazolni azt, ami elméletileg igaz hogy a tehetelen és a súlyos tömeg azonos.
Vagy nem így van?
Ám ez azért is van így, mert elméleti elméleti, és nem valóségos elméleti tömegpontot vizsgálnak!
A kettő között meg az a különbség, hogy a valóságos elméleti tömegpont közepén nulla a tömegvonzás, ami valszeg lineárisan nő a széléig, akármilyen pici is.
Stacioner mozgási állapotban pedig a mező mindig ugyanúgy terjed.
Gyorsulásnál viszont a gravitációs mező a korábbi önmagával óhatatlanul találkozik! Márpedig a mező- az maga a tömegpont.
Így a gyorsításnak saját maga korábbi mezője (tömege) áll útjában. Ami a tehetetlenség.
Ha most ezt valahol olvastad már, akkor nem én mondom először, s így azért igaz.
Ha viszont nem, akkor lehetséges hogy én, és az is, hogy igaz.
-
polarka #225 Tudtommal te a newtoni mecha-t akarod cáfolni (hiszen ott vannak külön értelmezve ezen tömeg típusok). Nah már most a newtoni, empirikus filozófia idején semmi sem indokolta, h ezeket ne különböztesse meg az ember (utólag, több ismeret birtokában könnyű a helyesebb megállapításokat tenni). Tehát az Eötvös kísérletig meglevő ismeretekkel indokolhatod korrektül, h alapból hülyeség volt, amit kitaláltak. Nézzük az indokaid:
1. Ez (láthatóan) egy definíció akar lenni a tehetetlenségre. De azért mert te egy szót máshogy definiálsz, az nem lesz indok az állításodra.
2. Lehet már korábban is megállapították ezt, de nekem úgy rémlik, h Einstein vezetett le olyan fizikát, ahol a fénynél semmi sem lehet gyorsabb (ha jól tudom ezt axiómaként vette, ahogy a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciáját is, amiket a kísérletek miatt fogadott el).
3. A megfogalmazás hibás: nincsen valóságos tömegpont, az csak egy modell. De, ha jól gondolom, mit akarsz mondani, akkor: ez jön ki a newtoni modellel, de attól még ez sem indok amellett, h a kétféle tömeg ekvivalens.
A későbbi részekből számomra az derül ki, h te azt hitted, h a tehetetlen és súlyos tömeget ma is megkülönböztetik. Pedig azt hittem azzal tisztában vagy h ez newtoni fizika. -
#224
"..Nincs semmi bajom, csak az, hogy a tehetetlen, és a súlyos tömegek azonosak, s így különválasztani őket több, mint hiba: bűn a természettel szemben..."
Nem akarok belemakogni, de vmi azt sugja h ez az allitas nem igaz(lehet h a megfogalmazas nem teljesen vilagos a szamomra..ezen segithetsz..! )
Ez csak pl. a foldon igaz(vagy olyan terben ahol az erohatasok nem rontjak 0-ra egymast)..pl.sulytalansagban nem..
Ugye sulya nincs, de tehetetlensege van..
Ennek a megfogalmazasnak nincs ertelme:
"1. Mert a tehetetlenség az önön súlyos tömeg vonzása saját súlyos tömegére"
Mekkora a legkisebb tomegpont aminek meg van szele/kozepe..? -
forrai #223 polarka: ezt írtad a Csillagászatban, meg az előzményeiben.
"Értetlenül szemléllek: Definícióba akarsz belekötni, ami csak úgy lehetséges, h számodra nem világos a fogalom meghatározása. Nincsen saját definícióm, mint ahogy te erre utalsz (ezért is linkelem a wikit, hátha nincsen fizika TK-d). Mint ahogyan a legtöbb ember, én is az általános definíciót használom. A súlyos tömeget is elolvashattad volna már az előző linkem alapján, de itt egy tömörebb def."
Nincs semmi bajom, csak az, hogy a tehetetlen, és a súlyos tömegek azonosak, s így különválasztani őket több, mint hiba: bűn a természettel szemben.
1. Mert a tehetetlenség az önön súlyos tömeg vonzása saját súlyos tömegére,
2. Mert a gravitáció véges (fény) terjedési sebességű
3. És mert a valóságos tömegpontok közepén nulla a gravitáció, a szélén meg maximum.
Így gyorsuláskor az előző saját mező minimuma találkozik a korábbi saját mező vonzásával, ami így lassítja.
Ha gravitáció (fény) sebességűre akarna gyorsulni, akkor önönmagát kellene meghágnia, amit nem tud, s így azt mondjuk, végtelen tömegű.
Ismétlem- alapvető szemléleti különbség Newton elméleti tömegpontját keverni a valóssal! Mert az elméleti tömegpontnak egyszerűen nincs közepe, ahol a vonzása nulla.
A valósnak meg van! És ez egy alapvető különbség!
Ez nagyon könnyen megérthető, mióta tudjuk, hogy a gravzitáció is véges sebesséfű.
Amit Newton sajna nem tudhatott.
Ha viszont igazam van, érthető, hogy mindkét tömeg definició téves. Hiába állítja azt a WIKI-n valaki.
-
Koppixer #222 olvasgatok...