A fizika és csillagászat közös témái
-
polarka #235 Tudtommal ez inkább csak méréstechnikai kihívás, h igazolják minél nagyobb tizedesjegyig, mivel a kísérletek eredményei alapján tekintik igaznak. Ha eltérő eredményre jutnának, akkor vitatnák.
Az elméleti elméleti és valóságos elméleti, meg hasonlókkal nem tudom mit akarsz mondani, nem tom értelmezni. És hogy végre helyesen fogalmazz: tömegpontnak nincsen közepe és széle, azért pont.
Már olvastam ezt, tőled.
"Gyorsulásnál viszont a gravitációs mező a korábbi önmagával óhatatlanul találkozik!"
Ezt kifejthetnéd, ugyanis a mező newtoni értelmezése szerint az együtt halad a testtel és nincs értelme annak, h a korábbi helyzetével találkozzon. Ha belevesszük, h a hatásának kifejtése a fénynél gyorsabban nem terjedhet, akkor is legfeljebb afféle hullámként képzelhető el és sűrűsödik a hullámfront, illetve nagyobb sebességnél relativisztikus hatások jelennek meg. De Newton mi alapján jelenthette volna ki, h márpedig nem mozog együtt a tömegponttal? Attól még mert filozófiailag neked ez a szimpatikus, kísérlettel is alá kéne támasztani, h ez így van, addig meg marad az egyszerűbb elmélet.
"Márpedig a mező- az maga a tömegpont."
Nem véletlenül van ez a két külön fogalom. Szépirodalmi szempontból összemoshatod, de attól még két külön, de kapcsolatban levő dologra vonatkozik a 2 szó.
Mellesleg megjegyzem:
Newton példákon is bemutatta, h hogyan kell használni az elméletét az adott esetben és milyen eredmények jönnek ki és az mennyire fedi a mért eredményeket. Nem csak a levegőbe filozofált.