1583
A fizika és csillagászat közös témái
  • forrai
    #101
    Kedves Pixxel.
    Zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy milyen hangnemet válasszak ahhoz, érdeklődést keltsek a szerintem fontos ügyek iránt, az olyanokban, akiknek így szól az aláírásuk (egyébként tetszik):
    "Ha egyszer szar kedved lesz, gondolj arra, hogy valamikor Te voltál a leggyorsabb, legügyesebb, legbátrabb sperma a világon!"
    Mert most épp szar a kedvem, elmondhatom, hogy igazságtalan voltál a női kezdett iránt, mert azt ignoráltad! De erről mélyen hallgatni fogok, mert ha megdühödnek...szóval van férfiszolidaritás is...
    Egyébként jobban szeretem a kötetlen beszélgetést, és akár goromba tréfálkozást, mint a súlyosan komoly tónusú, ám nem biztos, hogy igaz tudományoskodást.
    Ilyesmiért csak nemrég zártak ki egy "tudományos" fórumból. Az SG-t pont ezért kedvelem. Én még a konferenciákon is tréfálkozom egy kicsit.
  • ZilogR
    #100
    Van benne valami.
    Ha ez a két dolog menne, akkor egész értelmes dolog is kisülhetne itt.
    És ettől függetlenül lehet anyázni, csak jó lenne az arányt lecsökkenteni, mert nem kissé, hanem valóban qrvára zavaróak ezek az idióta szójátéknak se jó poénok.
    A topikindító ne legyen hülye a saját topikjában. Vagy ha nem tudja, hogyan kell írni egy ilyen topikba, akkor olvassa a tudományost egy hétig, aztán csak rájön.
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Amúgymeg ha nem előz be forrai kolléga, akkor TÉK.
  • forrai
    #99
    Kedves uwu. Én már irtam: tisztellek téged, és ezért bánt, ha rontod a saját renoméd.
    Minden forrás egyetért abban, hogy a holdat a Föld árapálya távolítja elsősorban, évi 4 cm-t.
    De kérdezd meg a topiktársakat.
  • forrai
    #98
    Fáradj el a www.beszelgetes.com topikba, ott millió üres fotóhelyet látsz, amelyeken hasonló képek voltak, én láttam még őket, de időközben levették a forrásukról.
    Túl sok volt a "képhiba".
    Nehogy azt hidd, hogy csak a gyógyszeripar és az energetika fifikus. A fizikus is lehet az.
  • forrai
    #97
    Annál is inkább nem kottyan meg, mert nem szilárd, csak pinduri gázbolygók pattannak elő, amelyek tömege legfeljebb egy kisbolygóé. Ezek pillanatok alatt lehülnek néhányezer fokra, ahol a szilárd részek felfénylenek bennük, olyan hirtelen, mintha most léptek volna be a "térkapun". Azután hamarosan szétoszolhatnak, lehűlnek, és visszazuhannak a Napba, amelynek szinkron pályája messze messze, (~25 Mkm)-re van, ott egy zónát alkotva, mert a Nap forgásában slip van. Azon a pályán belül pedig minden zuhan, túl pedig távolodik.

    Ugyanilyen "kiszakadás", mikor a Nap éppen csak instacioner állapotba került a hirtelen ébredő fúzió miatt, amikor millió évekig terjedt benne a "hang", és óriási nyomás és hőmérsékletnövekedések voltak, amikor beindultak az elektromágneses áramlások, maga a Nap pedig akkor még 2-4 óra sebességgel foroghatott (ma a Naprendszer impulzusmomentumának már csak kevesebb, mint 1%-az övé, nagyrészt a Jupiteré)....iszonyú robbannással egy gázbolygó ("ANONYMUS -1 nek hívom) löködhetett ki, ~1000 km/s sebességgel, amely ma már valahol a galaxis peremén járhat, és a Napot meg kilökte az Orion csillagkarból! Ezért van nálunk kizárólagosan élet (van esély, hogy egyszer értelmessé is válik? Ez a faktor nincs a SETI-be).
    Az Anonymus-1 gázlégköréből kondenzálódhattak ki a Pluto, a Szedna, az Oorth övi minden objektumok.
    A szilárd bolygók (Föld) meg a többi 4 ismert, és még ismeretlen (X bolygó) lassúbb gázbolygóból kondenzálódott le.
    Így néz ki röviden a Naprendszer kiszakadásos keletkezéselmélete, szemben a "porbacsomósodással".
    Nem a hideg porból, kétséges teoriák alapján, hanem forró Napból jött létre minden! (amit valahogy éreztek az ősök?)
    Azután a Nap forgása lelassult, fúziója egyenletessé vált, ma már csak fleureket, napszelet, és ilyen mogyorókat ereget. Jobb is, mert mi lenne a Földdel, ha megfiatalodva nekidurálná újra magát?
    Ilyen kis léggömbökből milliókat eleresztett már. Sőt- talán a gázbolygók is eregetik őket?
    Mert a kiszakadó gázbolygók, magukkal hurcolva a legkésőbb kondenzálódó víz, és metán holdjaikat, valahol pályára áltak. De utána az árapály még millió km-re távolította őket! Előzetes számításom szerint a Földet 20-30 Mkm-el távolította! (Jelenleg is méter/év a sebessége).
    Szóval- a kiszakadásos teoriát valamiért régen a porbacsomósodás miatt elvetették!
    Újra kellene ezt gondolni!
    Ilyenkor jut azért eszembe: nem halászik a tudomány kicsit tudatosan a zavarosban? Nem rossz üzlet...
    Lám, rám senki se volt kiváncsi, de amint UFO szag kezdett terjengeni, támadtak érdeklődök. Ez néha busás megbizást jelenthet.
  • pxxl
    #96
    2 dolgot szeretnék mondani/kérni...

    1. "netből (bocsi a Napból)" ezeket az idegesítő "poénokat" hanyagold lácci

    2. HASZNÁLD a válasz erre gombot.
  • 7th uwu
    #95
    Valószínű az oktatással is bajok vannak
    Hogy halad meg egy erő egy sebességet?
  • 7th uwu
    #94
    Az árapály gyakorlatilag belső feszültség.
    Sokmindent tud, de távolítani azt épp nem.
  • 7th uwu
    #93
    Képhiba is lehet.
    Akkor nem az, ha sok más helyen is van ilyen. 1 kép nem kép.
  • Bnum
    #92
    Hát valószínű a csillagfejlődési elméletekkel is bajok vannak.
    Egy bolygónál természetes, hogy a sűrűbb anyag van belül és a ritkább (gáz) kívül,
    mivel a gravitációs középpontja is ott van.
    Mi történik, ha a sűrűbb anyagcsomó kikerül a középpontból?
    Ami a Nap esetében könnyen előfordulhat, mivel a hőáramlás erősebb lehet mint a gravitáció.
    Akkor mint egy centrifugában a sűrűbb anyag a szélek felé halad, a ritkább a középpont felé.
    Az a kérdés, hogy meghaladhatja-e a centrifugális erő (plusz energia kiáramlás, robbanás) a szökési sebességet?
    Úgy tűnik igen.
    Tömege kb. 332 950 Földnyi, tehát egy kisebb bolygónyi tömeg meg se kottyan neki.
    Csak a jelenlegi elfogadott elmélettel megy szembe.
  • forrai
    #91
    Mocskos a hazugság, de általában jó és étvágygerjesztő: csak úgy falja mindenki...
  • forrai
    #90
    Szerintem így szakadnak ki a gázbolygók a netből (bocsi a Napból) még ma is. Csak régebben nagyobbak, és messzebb. Összeseperve útjukon azt a maradék ritkás és piszkos porkorongot is, ami az árapály még nem távolított addig messze.
    Nekem az a véleményem, hogy valakiknek csak jó lehet az UFO hiedelem? Talán a tudománynak is? Nem-nem az nem lehet!
    Hiszen akkor a döntési mérlegünk két karjának végén kétféle ezotéria állana, a tudományos, és a közkeletű! De hátha pont az a jó? Nehéz, filozófiai kérdés ez...

  • forrai
    #89
    Nagy égés...fájdalmas. De nem nekem.
    Itt egy fotó. Állitólag ez egy NASA kép.
    Az a nagy zöld valami a Nap. Mindenféle bogyók látszanak rajta, mint amikor a mókusok felvonulnak a mogyoróikkal. Némelyik bogyó zöldbabhoz hasonló. Sok ilyen kép volt, sokat le is vettek, állitólag.

    Sokan ezt térkapuknak, és ufóknak vélik. Ha nem azok (mert nem, szerintem) akkor mik?
    Látnám, kinek mi a hozzászólása. Most kivételesen azok égjenek, akiknek nincsen véleményük, mert nem értik, és ezért eltüntetik őket a netről.
  • forrai
    #88
  • forrai
    #87
    Nagy égés nekem.
  • patiang
    #86
    Na végre egy újabb toszigálós totyik!
  • forrai
    #85
    És ebből a számításból adódik, hogy mennél távolabbi a bolygó, annál nagyobb a távolodási sebessége, amely közelíti a Hubble törvényt. Tehát innen van az a megállapításom, hogy az univerzum forgásimpulzus- átrendeződése (is) okozhatja a Hubble törvényt.
    Ezek a dolgok pedig elérhetők bármely gépészmérnöknek is. Nem kell hozzá ötödik dimenzió.
  • forrai
    #84
    Képzeld, elegendő csak az F árapálycsatolási tényezőt kicsit átírjam, és minden megváltozik. Egyszerű excel program, de szemléletes.
    Persze vannak elhanyagolások. A Nap árapályát pld. nem számolom a bolygókra, mivel az sokkal kisebb, mint a bolygóké a Napra. Sőt, egy porszemé még nagyobb lenne a Napra, ha a tömege azonos lenne a Földével. Míg a Föld árapálya a Napra méteres távolodást okoz, míg a Napé csak centiméterest. Ennek persze van oka, ami megmagyarázza. Ha odáig jutunk, el is mondom.
  • forrai
    #83
    Kedves uwu
    Ne menjünk a csillagászatba, az az észlelőké. Folytassuk itt.
    A Naprendszer vonatkozásában az a metodikám, hogy kiszámítom az összes bolygó árapály teljesítményét, és energiáját 100 M évenként, és korrigálom a Nap forgásperiódusát, továbbá a távolságukat.
    Ehhez fel kell vennem a Nap "árapály csatolási tényezőjét" (energia disszipációs tényező, lényegében a gázok áramlási tényezője), amely igen szűk, egy nagyságrendi tartományban közelíthető.
    A 100M éves tömbök szépen mutatják a bolygók árapályvándorlását, és a Nap forgáslassulását.
    Az is látszik, hogy a Merkur sokkal később születhetett, mint az összes többi. Talán a legutolsó, Napból kiszakadó gázbolygóból kondenzálódott?

    Nézd, a bolygók csomósodási elmélete olyan unalmas, hogy már csak azért se lehetne igaz.
    A Napból történő kiszakadás viszont roppant dinamikus, mozgalmas, izgalmas- olyan mint egy kalandfilm forgatókönyve. Ha beleolvasol- te is megszereted.!
    Ti is megszeretnétek!
    Mert ami unalmas, az nem is igaz. Ezt talán már csak elfogadjátok bizonyítéként, ha az érveimet nem?
  • forrai
    #82
    Én utálok mindent, ami komoly, néha magamat is. Különösen ha ezt olvasom (lásd aláírás)
  • forrai
    #81
    A fénnyel ugyanaz a baj, mint a gravitációval is. Maxwell megtette az első lépést, (ahogyan Newton is) kinevezve a vákuumot VALAMINEK. Ezzel elindított egy sikeres fejlődést. Aminek hála, utána nem történt semmi, hogy mi is az a valami?
    Ebben viszont sem Newton, sem Maxwell, sem Einstein nem hibás.
    Csak én egyedül. Mert láthatólag egyedül engem zavar ez.
  • forrai
    #80
    Azt hiszem, még leveleztem is vele az origon. Szuper zseni. Majd visszanézek rá.
  • forrai
    #79
    Rendes cselovék vagy, csak az baj, hogy sohase a tárgyról írsz.
  • 7th uwu
    #78
    Összekevertem valakivel?
    Nem éterfizikával foglakozik?
  • Koppixer
    #77
    Ne keverjük ide a 2. világbalhét...

    Értelek, sokan vannak MO-on az önjelölt tudóskák, szoktam olvasgatni a neten irományaikat, elméleteiket, de pár bekezdés után már röhögni szoktam, mert akkora blődségeket hordanak össze, hogy... de az előbb említett Kristóf Miklós komoly matekkal megalkotott egy konzisztens elméletet, érdemes megnézni, ő az egyetlen a sok közül a témában, aki letett valami komolyabbat az asztalra.
  • Hajnalcat
    #76
  • 7th uwu
    #75
    Az éterelmélet a II. világháború óta tárgytalan. A németek annyira ragaszkodtak hozzá, hogy elvesztették a légi fölényt. A "zsidók fizikáját" ugyanis mereven elutasították, ezért esélyük se volt radart fejleszteni. Manapság az ilyen önjelölt tudósok sokszor előszedik, de ezeknek az embereknek csak annyi közük van a fizikához mint forrainak. A sok okostojás telefossa értelmetlen oldalakkal a világot, de eredményt egyik se produkál.
  • Koppixer
    #74
    Forrai!
    Kristóf Miklóst és elméleteit ismered? Ha nem, lehet, h találsz pár érdekes nyalánkságot a honlapján:
    kvadromatika_fw_hu
  • 7th uwu
    #73
    Szerintem a probléma gyökere inkább az, hogy te nem ismeried a fizikát, és ha valamit nem értesz, azt hiszed hogy rossz is. Már sok alapvető hiányosságra derült fény ami a tudásodat illeti. Alapfogalmakkal se vagy tisztában, nem kell csodálkozni rajta, ha neked nem működik a fizika.
  • forrai
    #72
    És mert sem a fizika, sem a csillagászat nem ismeri az USP (szinkronpálya) döntési kritériumot, azért kajtat sötét tömegek után. Persze több ok is van rá, hogy ilyesmik után kajtasson, de azok is mással magyarázhatok.
  • forrai
    #71
    Azt nem értem csak, hogyan lehet, hogy Newton után senki nem gondolkodott ezen? Azután jött az Einstein, és hirtelen mindenki miért csak azon gondolkodik?
    Közbe meg semmi?
    "Két női comb beszélget: olyan rég találkoztunk!
    Hát..." (alapvicc)

    A legjobb lenne persze ilyesmin gondolkodni, belátom.
  • forrai
    #70
    Választhattad volna inkább a yedit, arra legalább hasonlítanék.
  • forrai
    #69
    Pedig az USP (=szinkron) pályakritérium dönti el, hogy mi zuhan, és mi nem egy keringési rendszerben. Ez olyan tuti, hogy na.
    Ez egy égi mechanikai döntési kritérium. Amire Newton is rájöhetett volna, ha nem hord parókát. De így az alma melléesett.

  • forrai
    #68
    Mondom, imádok szellemeskedni. De még jobban a fizikát. Olyanok jöjjenek hát ide, akik szintén, és arról írnak.
    Mert el nem hiszitek, milyen elégtétel nekem az olyan hozzászólás, mint az uwué, vagy immovableé. Ilyenkor komolyan azt hiszem, hogy kár volt kételkednem, hiszen igazam van. Ha viszont vitatkoznátok velem, bizony, megszivathatnátok! Olyankor tombolni tudok a fájdalomtól. Meg jajgatok hozzá, hogy Jáj, jáj! Az igen muris tud lenni!
    Hát rajta...
  • 7th uwu
    #67
    Hát elég fura világban élsz, ha nálad bizonyos távolságon belül minden zuhan:D
    Azon gondolkoztál már, ha igazad van, akkor hogy a pékbe tudtunk eljutni a holdra, vagy akár csak az űrbe?
  • immovable
    #66
    Hát fizika és csillagászat topikba csak beleillik egy star trek kép.
  • forrai
    #65
    Oké, szerzek én is parókát- az bizonyára segít. Csak nem tudom hogy kell használni, hogy hasson, étkezés előtt, vagy helyett?
  • forrai
    #64
    Ez nagyon izléses kép. Ilyennek képzeltelek, és lám...
  • forrai
    #63
    Ne az égi jelekre figyelj, azok változnak. Az arany múlandó, a disznóbőr állandó...
  • forrai
    #62
    Nagyon hálás vagyok a linkért. Pont ilyet kerestem. Most kielemzem majd, ahhoz kell egy kis idő, a fél deci már azonnal megvolt.
    Én ugyanis pont ezt a közleményt vitatom, amiben azt állítják, hogy zuhan. Zuhan a frászt.
    "Bolygóevő csillagot találtak..."

    http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100520-exobolygo-wasp12b-legforrobb-szetszakado-planeta-arapalyero-felfuvodott-bolygo-bolygoevo-csillag.html

    Ami most születhetett meg, nemrég. Csak túl közel szakadt ki a lusta csillagához. A megvénült Napunk ereget ma is ilyen közeli "bolygókat", amin az UFO hívők rémüldözhetnek, a tudomány meg gyorsan eltakar, mert a csomósodási elméletbe nem férnek bele. És amelyek hamar vissza is zuhannak, mert jócskán a Nap szinkron (nálam USP) pályáján belül vannak.

    Ez viszont úgy tűnik, fiatal, gyors forgású csillag, aminek az árapálya még távolit. Mondom, kielemzem, kiszámolom, és visszatérek rá.