1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #141 Bizony, hogy piros pont, mert magamról is tudom, hogy inkább írok, mint olvasok, amiért joggal szídtok. -
forrai #140 Dehogy kaptam fel, tréfálkoztam csak. Meg kell becsüljek téged-az első valakit, aki próbál megérteni, és néha látom, hogy sikerül.
És pont azért írok, hogy kérdezzetek is. És bizony előfordulhat, hogy nem tudok válaszolni. -
forrai #139 Maxwell a vákuumnak lelket adott csak. Én testet is, ha szabad így magam kifejeznem. A fénymolekula (bivalens, önmagába zártódó GI-EM sugárzás) olyan sugárzás, ami nem lép ki önmagábólm mert önmagában alakul át. Parányi fekete lyuk. Egy fényatom. Azon terjed a fénysugárzás, ahogyan a hang az illatos tavaszi mezőn. -
Bnum #138 Hát számomra nem értelmezhető az, hogy tér csak ott lehet ahol anyag,
ebben az esetben ugyanis az anyag mindig kitölti a teret.
Akkor hova tágul és ráadásul hogyan tágulhat az anyagtól függetlenül (gyorsulva) a tér?
Tehát a tér vagy hozzá van "drótozva" az anyaghoz, akkor a független tágulási elmélet hibás, vagy tőle függetlenül létezik.
A macska vagy bent van, vagy kint.
A NB előtti állapot (ha létezett) energetikailag alacsonyabb szintűnek kellett lennie mint egy mostani legtökéletesebb vákuum.
Feltéve, ha előtte nem egy nagy Reccs volt. -
patiang #137 Akkor (feltevés) elképzelhető, hogy a Nagy Bumm előtti állapot is lehet egyfajta vákum, ahol csak a TISZTA energia volt jelen, mely a végtelenig összenyomható?
Persze az összenyomás képletes, mert az csak térben lehetséges, és akkor még nem létezett a téridő. -
patiang #136 No és azonkívül, ha már elolvastam, az is a számomra írható piros pont. Mert igenis érdekel a téma. -
patiang #135 Látod most felkaptad a vizet. Ne tedd.
Te biztos érted (meg páran ) amit írsz, de nem mindenki.
Irj úgy, hogy legalább kérdezni tudjunk mi egyszerű halandók.
-
Bnum #134 Úgy látom van akinek nehezen elfogadható, hogy a vákuumnak is lehetnek fizikai tulajdonságai.
Tegyünk egy homogén felületű, saját fénnyel nem rendelkező tárgyat egy fehér fényt visszaverő háttér elé és világítsuk meg fehér fénnyel.
A színe attól függ milyen frekvenciájú sugárzást ver vissza a felülete. A szín konkrét tulajdonsága lesz a tárgynak.
Mi van akkor ha a tárgy fekete? Akkor ez nem tulajdonsága a tárgynak?
A (tökéletes) fekete esetén ugyanis nincs fényvisszaverődés.
Tehát azért mert valami hiányzik, de a környezetétől megkülönböztethető, nem jelenti, hogy tulajdonság nélkülinek kéne lennie.
A vákuum se tulajdonság nélküli és nem is teljesen üres.
Csak a hétköznapi felületes szemlélet gondolja úgy.
Tegyük fel, hogy tökéletes vákuum és részecskét nem tartalmaz.
Elektromos mező, mágneses mező, gravitációs mező sincs benne?
Elektromágneses hullámok sincsenek benne?
Energia sincs benne? (a környezetéhez képest?)
stb. -
forrai #133 Kedves Patiang.
Félek, hogyha a többit már érted, akkor súlyos, irreverzibilis károsodást okoztam neked, de remélem, a jó irányába...
Egyébként azt értem alatta, hogy mióta Maxwell a teljes vákuumnak fizikai tulajdonságokat is adott, hogy a fényelmélete működhessen, azóta mindent, amit a tudomány nem ért, a vákuum alá söpör.
Abból él a kvantum fizikai is. A vákuum már egy világnagy tömeg, és energia raktár, nyilván tudata is van, tehát intelligens, ezért ha nő majd a térdszakála, borotválkozik is. Logikus, nem?
Nekem ebből elegem van. -
patiang #132 én az összeset értem, csak egy maradt sötét: "még jó, hogy máig nem borotválkozik is..." -
forrai #131 Hol lehet azt a filmet megnézni? Én hiányoztam.... -
forrai #130 Nézd, ez csak egy elkeseredett kisérlet, hogy valamit megértsek. Mert nem szeretem, ha a tudományok misztifikálódnak, arra vannak más intézmények.
És a honlapomon, a művészettörténelemben jobban látható, hogy amit belénk magoltatnak, elmondanak, azt többnyire kényelmesen elfogadjuk, akármilyen zöldség. Feltámadt a gyanum: nincsen így ez a tudományokban is? Lehetne másképpen?
Nincs mindenre válaszom, nagyon meglehetne fogni kérdésekkel. Pont ezért jöttem ide, hogy megfogjanak, amibe kell. Ehelyett többnyire erkölcsi nevelést kapok... (Minek az az én koromban?)
-
Koppixer #129 köszi, ezt még meg kell emésztenem... 
-
forrai #128 Először is köszönöm, hogy beleolvasol, ez fellelkesít.
Majd később találkozol a Töltésfizika kifejezéssel is.
Mert a töltéseket nem fizikai, (anyag, energia), hanem tudati tényezőnek tartom.
Ami ezért megfoghatatlan, hiszen csak egy "terv". Egy tudati tényező.
Metrt egy tervrajz is két részből áll: (tudom, tervező vagyok, most autocaddezek...).
- Tudat(töltés)hordozóból, ami a pausz, a monior stb.
- Tudati töltésből, ami maga a terve, és ami nem megfogható, de mégis minden így, tudatosan készül.
Az elektromos töltés is egy ilyen tudati tényező, és hasonlóképpen a tömegtöltés is. Egy-egy tervrajz, ami szerint átrendeződik a tudathordozó, pontosabban annak környezete. Átrendeződés alatt értheted azt is, hogy a tömegtöltés egy mezőben gyorsulási vektorokat indit kifelé, és vissza ugyanazon szétágazó uton. És ha nyugalomban van, azok minden időpillanatban kiegyenlítik egymást, eredőjük nulla. De ha gyorsulnak, irányt váltanak, vagy megjelenik egy másik tömegpont, akkor az eredő nem nulla, tehetetlenséget érzel. A sajátodat.
Emellett a tömegtöltés (valamely egyenleg alapján) más töltésekké is átalakulhat, és viszont.
Így keletkezik a "fényatom", amely egy bivalens (kétértékű, kéttöltetü) sugárzás. Itt a töltéshordozó szinuszosan elektromossá, vagy tömegtöltésüvé alakul át. Ezáltal önmagába záródhat, fényatomokat képez, amely a mi univerzumunk alapja. És ezen terjed a fénysugárzás, ahogyan a gázokban a hang, vagy a rezgések. A fényatomok tehát = vákuum, amelyeknek ugyanúgy van kompressziómodulusa, ami az Univerzumunk tömegsürüségétől és termodinamikai jellemzőitöl függ.
A fénysugár terjedési sebessége pedig a kompresszió modulustól függ. A honlapomon kiszámoltam a mi univerzumunk fényalap kompresszió modulusát.
Azonban még sokfékle töltés, és bivalens fényalap lehetséges. Olyan is, amelyeket nem észlelhetünk, mert a mi univerzumunkban csak elvétve találhatók. Talán ilyesmik a neutrinók is.
Egyetlen töltéss azonban nem tud fényatomot alkotni. Azt monovalens sugárzásnak nevezem, amely a végtelenig terjedhet. Ilyen a gravitáció. Azonban létezéséhez kell egy fényalap is, amely vele kompatibilis.
Ezért a fénysugárzást én gravinerciális- elektromágneses sugárzásnak nevezem (GI-EM).
Mert Maxwell valójában egy elektromágneses-vákuum (EM-V)sugárzást irt le. Ettől kezdve a vákuumnak fura tulajdonságai kezdtek lenni, még jó, hogy máig nem borotválkozik is...
A GI-EM elméletben egy gravinerciális-elektromágneses Poynting teljesítménysűrűség vektor vezethető le, amelynek összetevői ugyanúgy szinuszosan változnak, azonban összegük (sin^2^; cos^2) állandó, s így nem kell keresni se töltést, se energiát a vákuumban.
Ezt már sokszor leirtam itt is, és fáradt vagyok tőle, de szívesen kiegészítem. Mert vázlatosan ilyenek a tudati töltések, és töltéshordozók. Egy egészen más fizika, és szélesebb világkép: Töltésfizika.
Ha pedig a Higgs bozontost nagy áldozatok árán meglelik, csak egy újabb tömegtöltéshordozót találtunk meg a többi százhoz.
Mert maga a töltés: "megfoghatatlan", tudati tényező.
Tudod, ha az egszeri ács nekikezd, majd lesz belőle valami, legfeljebb egy fogpiszkáló.
Akkor se dolgozott hiába...
-
Koppixer #127 A 2. pontban mit értesz "tudati töltések" alatt? -
forrai #126 A Naprendszer igazi, kiszakadásos keletkezéstörténete izgalmasabb, és érdekesebb, mint egy gliesei tudóscsapat tömeges látogatása. -
forrai #125 Sejtem, hogyha itt a Gliese 581c--n lévő életről kezdenék írni: elmesélném, hogy nagy szakálluk van, ami a térdükből nő felfelé, és rity ruty egy szempillantás alatt antigravitálódva itt tudnak teremni, meg hogy engem is elvittek, mert a fanszörzetemet térdszakállnak vélték, tódulnának az érdeklődök... -
forrai #124 Tőled meg megkérdezném: Te mit tudsz az árapályról, ha így fölényeskedsz? Ilyenekből sok jár ide, Bnummal meg beszélgetünk végre.
Miért nem kérdezel valami tárgyhoz kapcsolódot inkább? -
forrai #123 A link ott van: a honlapom.
Az én képletem a geodéziai tankönyvből indul ki, amelyen le van vezetve az árapály potenciál (m^2/s^2), ami nem azonos a gyorsulással (m/s^2). Mert valós testre vonatkozik, amelynek mérete van.
Newton meg elméleti tömegpontot vizsgált!
Ám a valós tömeg(pontnak) a közepén nulla a gyorsulás. Ami nem kis eltérés.
-A gyorsulás: az erő alapja. (vektor)
-A potenciál: az energiáé, a teljesítményé, és a nyomatéké (skalár, vagy vektor).
Lehet, hogy ezt a képletet ők is ismerik, hiszen pofon egyszerű.
Csak nem tudják, mire kell használni? Azt viszont nem kell bizonyítani, mert mindenből kitűnik. -
SimonCar #122 jól elvagytok itt ketten. én reklámznám a helyetekbe a topikot a bennfentesnél -
forrai #121 Én felhoztam egy üstökös csóva példát is. Az árapály ismeretében én egyszerűen lehetetlennek tartom, hogy "NE" legyen belső ellenállás, ugyanúgy, ahogy külső. Így ha hibázott volna, számomra az is igazolás.
Értsd meg: minden kísérlet állandó gravitáció mellett történt.
Ejtőkisérletet jóformán csak Galillei végzett, a jobb sorsra érdemes pisai ferdetoronyban.
Miért nem hagyják, hogy megismételje? -
forrai #120 A csillagászat szorványosan, esetiként emlegeti csak fel az árapályt: a gázbolygó- holdak vulkáni tevékenysége, a Hold távolodása...De miért csak a Holddé? Talán úgy gondolják, hogy mert távol vannak a Naptól bolygók, náluk elhanyagolható? Talán mert biztosan nem gondolják, hogy mennél távolabb vannak, annál gyorsabban távolodnak?
Hogy a végén egy egészen érthetetlen, "sötét" Hubble törvény fakadjon belölük?
Nem, nekem senki se állítsa, hogy a fizika és a csillagászat jól ismerik az árapályt!
-
Bnum #119 "Ne beszéld be nekem, hogy a fizika fővonala tud bármi lényegeset az árapályról"
Ez igaz. De cáfolás képpen be lehet nyomni egy linket, ahol jól leírják az okokat és a képlete, amivel ki lehet számolni a mértékét! -
Bnum #118 "Azt tapasztalta, hogy azok esése között jól mérhető, a tömeghiánytól függő eltérés, késés van."
Azért ne essünk túlzásokba. A filmet láttad?
Egyébként a kevesebb tömegre kisebb erő hat, tehát sehogy se akar megbomlani az összefüggés. -
forrai #117 Annyit se tudunk az árapályról, mint az E=m*c^2-ről.
Pedig igazán, könnyen érthető!
Mi a francnak fut mindenki a rakéta után, ha a talicskát se éri alul?
Itt vagyok hónapok óta, irogatom a zöldségeket- de még egyetlen társalkodó partnerem se akadt! Inkább mindenki a gumilepedőn gurigázik a téridő golyójával! (és mindig csak eggyel, hogy mi abban a jó?)
-
forrai #116 Egyébként Dr Szász nem fogadja el azt, hogy a súlyos és a tehetetlen tömegek azonosak (igaz, ezzel én se értek vele egyet).
Az is lehet, hogy a Fizika, pontosabban néhány fizikus teljesen ismeri az árapályt, csak akkor hogyan lehetséges, hogy itzt a netten jóformán senki sem, és ha beütöm azt, hogy "árapály energia, teljesítmény", akkor csak vizierőműveket találok?
Azokat a képleteket magamnak vezettem le, és irtam be a programomba. És ha ismernék azt fizikusok , és a csillagászok úgy is, hogy értenék miről van szó, akkor minden- minden más lenne a fizikában, de a csillagászatban is. Nem lenne megoszloposodott, statikus "bolygó porbacsomoósodási elmélet", a paleontologusok is másképp számlálnák a Földi év hosszát (ami jóval rövidebb lehetett egy 130 Mkm-es pályán), és mindent másképpen látnának, és láttatnának.
Ne beszéld be nekem, hogy a fizika fővonala tud bármi lényegeset az árapályról a Dagály strandon kívül. Mert azt sehol nem látom!
-
forrai #115 Inkább az utobbi. A csillagászat nagyon jó hely rá.
Például magyarázatot ad az égitestek távolodására. Számításaim szerint nagyon is jól. Miközben azt például a Föld Nap relációban nem is vizsgálják. Pedig 4,6 Mrd év alaztt szerintem több 10 M km volt. Rövidebb volt az év hossza, több fény juthatott, mint gondoltuk, stb.
Továbbá, hogy minden létező mozgás árapály következményekkel jár. El tudod ezt képzelni? A honlapomon kiszámolom egy gépkocsi kerék árapályenergiát (teljesítméányét). Ez a leguniverzálisabb fizikai törvény, a gravitációvall együtt. Te lehet, hogy tudsz róla valamit, de akkor te vagy az első itt. Miért keressük a sötét tömeget, ha az univerzum forgási impulzus átrendeződése is sok mindent megmagyaráz? -
Koppixer #114 forrai!
Nem értem, h te mit is akarsz pontosan az árapállyal kapcsolatban.
Először is, a mainstream fizika szerint az árapály jelenség le van írva, hogy micsoda, miért jön létre, mik a hatásai stb.
Most akkor te ehhez a széles körben elfogadott elmélethez mit tudsz hozzátenni, vagy módosítani rajta? Vagy te ezt teljes egészében elfogadod úgy ahogy van, és csak olyan helyeken is alkalmazod ahol a fizikusok nem? Vagy nemtom... -
forrai #113 Könnyen lehet. -
forrai #112 Ne légy türelmetlen, közbe voltam egy szinesfémüzletben.
Másfelől megtisztelnél, ha a kérdést pontosabban tennéd fel: Gliese 581c (mert van, a, b is).
Nos ez a bolygó egy vörös törpe körül kering, a földnél alig nagyobb, felszíni hőmérséklete is 40 oC körüli lehet. Emnnél többet csak akkor tudhatsz meg róla, ha beírod a googleba. Én is csak arról tudnék csevegni. Viszont érdekes lenne foglalkoznom vele.
És ne lépj fel támadológ, mert inklább megadom magam anélkül is: nem tudom, hogy élnek e a gliesén, de ha élnek, biztos van ott is Mc Donald kacsa.
-
SimonCar #111 de én meg azt állítom hogy van. -
forrai #110 Melyik érvem? Én ugyanis sohase állitottam, hogy ott van élet. -
SimonCar #109 na mivan nem tudod te se? -
forrai #108 Dr Szász Gyula fizikus a brémai vákuum ejtőtoronyban, vákumozott kapszulákban különböző anyagú mintákat helyezett el, és filmezett azok zuhanása közben.
Azt tapasztalta, hogy azok esése között jól mérhető, a tömeghiánytól függő eltérés, késés van. Ebből arra következtetett, hogy a tehetetlen és a súlyos tömegek nem azonosak. (Elméletetét legjobban tőle, az indexen (iszugyi nick) ismerheted meg, ahol neki külön fejezetet nyitottak: újfizika néven.)
Természetesen a fizikusok kivetették őt, és a forum se igazán fogadja be.
Én a kísérleti eredményeit elfogadom, sőt, el is várnám, persze jó lenne, ha megismételhetné.
Ugyanakkor másképpen interpretálom az eredményeit.
Mert szerintem a súlyos és tehetetlen tömegek teljesen azonosak. Ezt bizonyítják azok a mérések is, amelyek mindegyike viszont "kvázi ekvipotencoiális gravitációs térben" készült (Eötvösé, a szputnyikok stb.), ahol nem történik energiaszint átlépés.
Ám az ejtőtoronyban zuhanó tárgy metszi azokat, energia szintjük változik.
Én úgy gondolom, hogy akkor a külső ellenállás analógiájára (toll és ólómgolyó) akkor felléphet egy "belső ellenállás" is, amely fékezi a zuhanást különbözőképpen.
Így szerintem is az ejtőcsövi kísérletekben így, vagy úgy de bizonyosan sérül a szabadesés egyetemlegessége!
Bizonyitékom pld. a Hale-Bopp üstökös, amelynek különböző anyagú csóvái eltérően hajolnak el. (És ne mondd-hogy a napszél miatt...)
-
SimonCar #107 van élet a galaxikus 581 új bojgón amit nemrég fedeztettek fel??? az érvedet támaszd alá! -
n3whous3 #106 "Habár létezik olyan mérési eredmény is, amely ejtőtoronyban a szabadesés egyetemlegeségének sérülését mutatta, és ami ez esetben a kétféle tömeg különbözőségét(vagy mást is) bizonyíthatná. Ezt a mérést (dr Szász Gyula) közületek többen is ismerhetik, és később részletezhető. "
Részletezd, erről nem is hallottam, miről van szó? -
forrai #105 "Az árapály gyakorlatilag belső feszültség.
Sokmindent tud, de távolítani azt épp nem."
Hát ez az, amit mondok. Mert a Geodézia, aki egyébként dícséretes módon foglalkozik az árapállyal, azt nyilván csak a saját szempontjai szerint teszi.
A Csillagászat reá is figyelve egy torzonborz, eseti árapályképet kreállt, a többit meg elintézik a szerelmes tengerparti séták írói.
Miközben mindez a legáltalánosabban a Fizika dolga lenne! De sajnos, ő most nem ér rá, mert éppen a Kvantumelmélethez megy vacsorázni a Speciális relativitás elmélettel.
-
forrai #104 Most a legkiméletesebb minősítése az ügynek, ha azt mondom, hogy a tudomány nem érti ezt a jelenséget.
Minden más dehonesztálóbb lenne.
-
forrai #103 Nem furcsa, hogy fokozott naptevékenységről is beszélnek?
Nyilván nem túl gyakran fordulnak elő, de ezek a léggömböcskék jót is jelenthetnek. Azt is jelenthetik, hogy a Napnak vannak ugyanúgy biztonsági szelepei, ahogyan egy FÉG kazánnak is. Amelyeken keresztül kieresztheti a "gőzt".
És még valamit jelent ez. Azt, hogy valakik nagyon is jól tudják, hogy mit jelentenek. Hogy ezek nem UFO-k. Csakhogy valamiért nem akarnak róluk beszélni!
De miért nem?
- Talán zsanérozza őket, hogy besült a porbacsomósodásos elméletük? Ugyan, az kinek volt olyan fontos?
- Vagy úgy gondolják, hogy az emberiség jobban porbacsinálja magát ezektől a léggömböktől, mintha UFO-knak gondolja?
Szóval: a Tudománynak sem lenne szabad azt gondolnia, hogy végképpen elszakadhat az Embertől. Ám ehhez az embernek is kell valamit tennie!
Erre (is) való az Internet.
-
forrai #102 ZR.
Csak most magyaráztam el, hogy ezt pont miattatok teszem. Valamiért ilyen téves elképzelésem van rólatok. Hogy talán akkor benéztek a topikba. És talán nem is tévedtem! Hiszen az utolsó hozzásólások nagy része sem a tárgyra vonatkozik, hanem a stilusomra. Nekem ez is öröm.
Nem kényszeríthetlek titeket se erővel, se erőtlenül a topiklátogatásra. De ha nagyobb az esély a hülye vicceim nélkül, hali komoly is lehetek. (Kivéve, amikor nagyon nagy poén van! Azért az elveim is feladom!)
Szóval értettem, komolyan várok.
Pont olyan komolyan, ahogyan egy ráolvasást ismertetnek egyes ezotérikus lapok. Vagy ahogyan Newton első törvénye írva vagyon a tehetetlenségről.