1583
A fizika és csillagászat közös témái
  • Saintgerman
    #421
    A kocsonya az jó jön hozzá, csak azt nem értem, hogy minek a fizika ahhoz, hogy jólakjunk vele..
    Már kocsonyaevő koromban sem szerettem, ha nem tudhattam mi van még a speizban... megmonják, hogy mi az ehető..
  • forrai
    #420
    Minden ami megismerhető, tudati töltéssel rendelkezik.
    De önmagában a tudati töltés nem megismerhető.
    Gondolom.
  • forrai
    #419
    Hát lehet, de az már nem ulti, hanem póker, vagy egy másik szerencse játék.
    Te írj egy rezgésfizikát. Elsőként a kocsonyát ajánlom hozzá.
  • Saintgerman
    #418
    Mi van akkor, hogy ha csak azért ütközöl bele mindenbe, mert az Energiának ugyanazon a szintjén rezegsz ? Mi van ha úgy a tested, mint az egész galaxis az összes csillagával csak egy hologram, egy illúzió a tudatog teremtménye ? Mi van, ha a "nagy durranással" csak a mozi kezdődött el, és a számtalan film egyike vagyunk ? Mi lenne, ha nem a filmnek hinnénk magunkat, és a tudatunkkal megváltoztatnánk a valóságos énünk - az Energiánk - rezgésszámát és átmennénk egy másik előadásba ? Talán azért járunk az ajtón ki-be, és nem a falon át, mert ezzel nem vagyunk tisztában ?
    Na, lehet, hogy tudunk ûberelni ?
  • forrai
    #417
    A Töltés Fizika alapján egy univerzum többféleképpen keletkezhet:
    (írd te is nagybetüvel, vagy én is kicsivel írlak!)
    1. Saját töltéseiből,termodinamikai (fekete lyuk) és egyéb folyamatok révén. Ez a szülő univerzum adott térrészének kollapszusa, (Little Bang).
    Nemrégi hozzászólásom erre utal.

    2. Más (számunkra ismeretlen) tudati töltésü univerzum átalakulása folytán. Ha a Big- Bang létezett, talán ilyesmi lehetett.

    Ám számos jel utal arra, hogy létezik egy minket körülvevő, azonosan tömeg töltésü univerzum is.
    Ugyanakkor nem lehetek biztos, hogy bivalens fényatomjának másik töltése ugyanúgy az elektromos lenne?
    A neutrinók létezése ugyanis másra utal.

    A Töltés Fizika, ahogyan a Számvektor Algebra is, embrionális állapotban van még. Már él, létezni akar, azonban még nagyon könnyü széttaposni, elsorvasztani.
    Kérdezem: szabad e azt megtenni, vagy talán éppen szükséges.
    Én csak itt ülök, és kávét iszok. Hiszen végül is- ti döntitek el, nem az én felelősségem.
    Kérdezem
  • forrai
    #416
    Természetesen, nem zárja ki, mert a semmi pusztán a megismerhetetlen, ami létezik.
    Én azonban a megismerhető világot keresem. Márpedig a mi univerzumunkat megismerhetőnek gondolom, azértis vizsgálom.
    Van mérete, kora tömege, sürűsége, rengeteg dolog megismerhető.
    A Töltés Fizika sem zárja ki, hogy valamely megismerhetetlen számunkra megismerhetővé alakuljon. Sőt ez a lényege.
    Szerintem a fényben az elektromos (tudati) töltés periódusonként tömeg töltéssé alakul, majd vissza.
    Mi történik, ha egyszer nem tömegtöltéssé, hanem bozontos "megismerhetetlen-1" töltéssé alakulna? Akkor számunkra félig "megismerhetetlen"-é válné, sőt, ha olyan megátalkodott, hogy nem elektromos töltéssé, hanem "megismerhetetlen-2"-vé alakulna, akkor azután buljócskát játszhatnánk vele. Vagy elnevezhetnénk neutrino -6 nak. Olyan még nem vót.
    Vagyis az én semmim úgy semmi, hogy valami.
    Amint látod, nem tudsz olyan nagyot mondani, hogy én ne überelnélek.
    (ultis szakszó)
  • forrai
    #415
    Én nagyon nyitott vagyok a semmire is"
    Mert a legfőbb tudós erénynek a tárgyilagosságot tartom.

    És csak amíg semmibe se ütközöm, addig nem hiszek benne.
    Egyenlőre azonban a mindenbe hiszek, meg hogy van bele!
    Mert hogy mindig mindenbe bele ütközök.
  • Koppixer
    #414
    Ha a "sokféle színes világ" van érvényben, az sem feltétlenül zárja ki azt, hogy a "Semmiből jöttünk, és a Semmibe térünk".
  • forrai
    #413
    Ezt a linket egy barátom küldte:

    http://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/11/18/nem_ugy_mozognak_a_galaxisok_ahogy_kellene/

    "Ha létezik a sötét áramlás jelensége, arra Laura Mersini-Houghton, a University of North Carolina egyetem kutatója adta eddig a leginkább elfogadott magyarázatot:

    eszerint egy szomszédos univerzum gravitációja húzza magához a mi univerzumunkból a galaxisokat."

    Ez egyfelől azt is bizonyítja, hogy nem egyedül én gondolkozik így, másfelől, hogy már vannak, akik segítenek nekem is.
  • forrai
    #412
    - A Big Bang azt mondja: Semmiből jöttünk, Semmibe térünk! (Nagybetűvel, mert tényleg nagy semmi...)
    - A Töltés Fizika azt mondaná: elképzelhetetlenül sokféle színes világok egyike vagyunk. Egyik se nagybetüs.
  • forrai
    #411
    A szertartásrend szerint most valakinek azt kellene megkérdeznie: Ugyan- mi is az, hogy "Egyediség Törvénye?
    Akkor én megpróbálnék rá válaszolni, hetet- havat összehordanék, végül azt mondanám:
    "A francba is! Válaszolja azt meg a filozófia, a Tudatos Létezés elvei alapján!"
    Ám legvégül összetörten mégis azt kellene, hogy válaszoljam: de hiszen az egyik nem is létezik már, a másik meg nem is létezik még! Csak mi létezünk, a szönyeg alatt, békaperspektivával a végtelen világra! De miért? Csak mert nem akarunk kibújni alóla?
  • forrai
    #410
    Az előző hozzászólásodon itt először jól mulattam...

    Felhívnám figyelmedet a honlapon Botticelliről írt 8-ik kötetemre. Vagy akár a 7. -kre. Vagy bármelyikre.Amelyekben olyasmiröl írok, amit mások láthatóan nem látnak, sőt- félremagyaráznak.
    Azokból megértheted- hogy én valóban másképpen látok, mint mások. Mégpedig nagyon széles skálán, az ordenáritól a lehellet finomságig.

    És nemcsak a képeken, hanem bármiben, amit kellően megismerek. És hogy néha- bizony igazam van...
    A feltételezett Számvektor- Algebra azonban meghaladja a lehetőségeimet- bárkiét meghaladná. Én csak az árnyékát látom még- abból sejtem, hogy bizonyosan léteznie kell.

    Igazából a filozófiai alapja sincs még megteremtve.
    Persze rengeteg gondolat- töredéke van, amiből kirajzolódik az egész. Ezekről szívesebben írnék a "Fermat sejtés története" topikban.
    Mert itt a fizikát és a csillagászatot nézem- másképp.
    (Drukkolok, hogy kinőjenek megint a tejfogaim, a cápát meg egyenesen irigylem)
  • Koppixer
    #409
    Szerintem, te nem első fokon vagy. Akkor mindenképpen ki kellett volna ismernünk téged. Te legalább négyzetre vagy emelve, esetleg a köbön vagy. Most tényleg, mennyi a fogszámod? - akarom mondani, a fokszámod.
    Azt ugye tudod, hogy most gyököt kéne, hogy vonjak belőled? Szerintem, fájdalmas lenne...
  • forrai
    #408
    Szétdarabolni valamit tulajdonságokra nem csak fizikailag lehet. Kérdéseket teszel fel, valamit állitasz, és szép lassan megismerheted a tulajdonságait.
    Ha csak a nevemet kérded, elolvashatod.
    Mert én a Tudatos létezés alkotó folyamatában, alkotók által jöttem létre, tulajdonságom van, másoktol elválastható vagyok, továbbá nevem is, rendeltetésem is van.
    Egyszerű, kis "megismerhető" pont! Mint egy egész szám is. Pusztán véletlen, hogy a köldökömön megy át az egyenlítő. Legalább is én szerintem.
    Na elég az ömlengésből.
  • forrai
    #407
    Lehet.
    Egyelőre farigcsálom. Nem sietek vele. Előbb gerenda, azután deszka, fiók, végül fogpiszkáló.
    Van időm, és semmi sem hajt, legfeljebb az igmándi víz.

    A Fermat "sejtésen" 25 évig dolgoztam. Most meg kiderülhetne, hogy a hatványozás nem is értelmezhető a szokott módon, általánosan, s így a sejtés maga is irracionális?

    Szép falat. Sohase gondoltam, hogy öt perc alatt megoldom. Lehet, hogy más (se) fogja majd. Mert ez igazi sejtés!

    Mert Fermat nem sejtést, hanem tételt irt, amit bizonyosan bizonyitott.

    Addig is néhány gondolat.
    A szám mint egyed, egészében csak "első fokon", szemtől szembe ismerhető meg. Magasabb fokszámú algebrai egyenletekben a benne lévő mennyiség és minőség szétbomlik, és te legtöbbször azt se tudhatod, hogy melyikük a mennyiség, és melyik a tulajdonság.
    Az első fokú "határozottság" már másodfokon is ilyen "határozatlansággá" válik.
    A matematika magában rejti a határozatlanságot, csak úgy mint a megismerhetetlenséget is.
    Mindez azonban csak az egynél magasabb fokú, vagy eltérő, pld fordított függvényeknél jelenik meg.
    Az első fokszám még biztosan magad vagy.
  • Koppixer
    #406
    Bár még mindig nem vágom teljesen ezt a "számvektor-algebrádat", de a sejtésem az, h te újra fel akarod találni a komplex számokat.
  • Saintgerman
    #405
    Valóban, az indoklás igaz. Az is igaz, hogy a fizikához sem sok gőzöm van, de én a paraszt eszemmel a tömegvonzást szószerint értem. Úgy, hogy a tömeg maga felé vonz. Nomármost, a kéreg (mint egy dióhéj) külső felületén a gömb közepe, a Föld tömege felé vonz, de mivel a Föld közepe üres és ott nincsen tömeg, így a kéreg közepe felé, tehát a gömb közepétől kifelé kell hogy vonzzon, nehogy a cápák melegekké váljanak ott belül, úgy mint az emberek itt kívül. Vagy tévednék ? Ha igen, van még egy-két ötlet a tarsolyban.

    Azért nem jó ezzel a fajjal -amit emlegetek- egy bolygón élni mert olyan mértékben manipuláltak minket, hogy legtöbben még a jelelétükről sem tudnak..

    A világ titkos és fétitkos szervezetei azt szolgálják, hogy elrelytsék a jelenlétüket.

    A tudatunk emelkedéséről már én is beszéltem, de ez nem kiegyenlítődést jelent szerintem.

    Mamár valóban nem az információ mennyiségével van a baj, hanem a kiválasztási kézséggel... ezért is engedheti meg magának az Illuminati a kiszivárogtatást.
  • forrai
    #404
    Látod, milyen egyszerűen tudom bizonyítani, hogy vannak "megismerhetetlen" dolgok is?
    Kár, hogy a te ötleted volt!
  • forrai
    #403
    Bocsi, mindig elfelejtem.
    Nézd, nem mondom, hogy amit állitasz, az lehetetlen. Van egy barátom, akivel ilyenről sokat vitatkozunk. Még nem győzött meg. Ahogy én se senkit.
  • forrai
    #402
    A számvektor algebrában mások a műveleti szabályok, főképp a szorzásé.
    És a számvektor algebrában ezért nem lehet feltenni eleve a Fermat sejtést. Mert a hatványozás sem létezik, abban az értelemben, hogy azonos számokat szorzunk. Csak a feladatok egy részében, például ahol az eredmény halmaz adott. Akkor eltekinthetünk tőle, hogy például kiirjuk az egységgyököket, hiszen a szorzatuk így is úgy is 1, azaz természetes szám.
    Azonban az egyszer- egyet tulságosan korán kezdjük magolni ahhoz, hogy megértsük: nem általános érvényü!
    Engem erre a Fermat sejtés vezetett rá.
    Most viszont, hogy állitólag" megoldották már, örökre elveszhet a lényege!
    Talán az utolsó vagyok, aki még reámutathat.
    Elhaló nyögésekkel, és vicsorításokkal, bohóckodva adom a világ tudtára, hiszen úgyis mindegy (nekem is...) Ahogy mondják, nem sütnek vele nyulat.

  • Saintgerman
    #401
    Ha használnád a válasz gombot, mi is tuhatnánk kinek szántad az üzenetet

    Nem azt mondom, hogy a CIA örült neki, hanem azt, hogy a CIA, az SS utóda. Igen ! A II. VH után még a személyzet is német o. ból vándorolt át, beleértve Joseph Mengelét is. Akkor már tudhatod miféle vállalkozás a CIA, ha inkább Kennedyt is inkább kivégezte, minthogy engedje feldarabolni.. ezt nem folytatom itt, ez NWO-os téma.

    Én meg azt gondolom, hogy ez az Illuminati stratégiája. 100% osan semmit sem lehet elszigelelni, ha egy kicsit kiszellőztetik és tasznek hozzá 2/3 szórakoztató szinezetet is, még hasznukra is lehet. Nem erre van Hollywood ?
  • forrai
    #400
    A honlapomat siettemben (valamiért) irtam.
    És olyasmit is beleirtam, (hogy jelezzem), ami még nincs kész (talán nem is lesz kész általam, de mások által- miért ne?). Ide is azért járok, hogy veletek beszélhessek róla, hogy jobban megirhassam. De sajnos, nincs párbeszéd.
    A, Wilesnek rengetegen segítettek. Én meg a ledorongolásért is könyörgök.
    De nem baj.

    Vagyis a számvektor algebrának még csak a legelején tartok, vagyis hogy megértettem, hogy miért kell.
    Mert a számok nem csak mennyiségek, hanem minőségek is. Pontosabban azok szorzatai.
    Ezen belül, ahogyan Püthagorász gondolta, valszeg a természetes számok (egészek) a "mennyiségek".
    Az összes többi pedig tulajdonság- vektor. Amelyek vagy csak egy szám tulajdonságai, vagy pedig annak részeként, egy másik egyednek tekinthetők. De soha se mennyiségek. Még a gyök kettő se.

    És az "Egyediség törvénye" szerint (ami ma nem létezik) egyazon műveletben ugyanazon szám nem szerepelhetne, ahogyan ugyanazon ember sem. Ez a közös mindkettőben.
    Így nemcsak az x^3-1=0 egyenlet megoldása nem lehet 1x1x1, hanem csak az egységgyökök szorzata, hanem azt már nem illene felírni sem, mint szorzat, hogy 1x1x1.

    Csak bizonyos esetekben, amit én piaci matematikának nevezek és a számvektorok skalár szorzásának felel meg.
    Ezekre maga az algebra figyelmeztet minket, de mert ordítani nem tud, hát ugyanúgy nem veszik figyelembe, mint az én halk elméleti suttogásaimat.

    Kerülöm, hogy írjanak oda. Mert annyi furcsaság van benne, hogy durva hangnem alakulna ki. Itt viszont bármiről szívesen beszélek, és bármilyen hangnemben.

    Véletlenül lett "megismerhetetlen" (nincs benne ékezetes betü), de azután rájöttem, hogy nagyon találó.
  • Koppixer
    #399
    A honlapodon a "Számvektor-algebra" könyvedet csak regisztráció után lehet megtekinteni?
    Mert, most azt írja, nincs elég jogosultságom hozzá.

    Nem szívesen regisztrálnék be, mert az mégis hogy nézne má' ki...

    Ja, most ugrott be, h miért "megismerhetetlen.com" a webcím...
  • forrai
    #398
    Várlak...köszi.
  • polarka
    #397
    Holnap v holnapután írok, sok dolog merült fel. Remélem addig nem lesz újabb 100hsz. ráadásul az előzőekre épülve.
  • forrai
    #396
    Vajon miért vágták így ketté, és fordították meg az egyik felét? Jelentheti e azt, hogy egyből kettőt kell csinálni, hogy mindenkinek jusson, akinek kell? Kezdek fantáziálni, és az messze vezethet...
  • patiang
    #395
    Hát persze.
    Ha összeforgatod, akkor kész is. Dehát neked nem kellett
  • forrai
    #394
    Nem mondhatod, hogy a CIA örült annak, hogy a háborús ügyeit szellőzteztik. Mégis kijutottak az információk. Pedig bizonyára felső szinten voltak biztosítva.
    Én azt gondolom, hogy azért készült olyan sok sci- fi film, hogy legyen egy kis háborus hisztéria.
    Ja, meg a nyiló rózsaszálról nem lehet 2 órás filmet készíteni, ami érdekelne bárkit.
  • forrai
    #393
    Nem azzal indokoltam, hogy nem sikerült valakinek, az csak egy történet volt. Hanem hazzal, hogy ott súlytalanság lenne, ami elég kényelmetlen. Nézem szegény cápákat, hogy kűszködnek a vízben súlytalanul, hogy szaporodhassanak, miközben arra is vigyázniuk kell, nehogy a párjuk tápláléknak nézze őket...
    A földön sok féle faj él, és az lenne jó, ha egyik fejlettebb lenne, mint a másik. De néha úgy tűnik, hogy csupán az egyik fejletlenebb a másiknál.

    Az nem zárható ki, hogy különbözően felkészült, eltérő kultúrájú emberek vannak. De azt nehezen képzelem el, hogy bármit is sokáig eltitkolhatnának. Ellenkezőleg, úgy tűnik, a tudati kiegyenlítődés korszaka ez, éppen az internet révén.
    Mondhatnám: ma van internetező, és nem internetező emberfaj.
    Az utóbbiak lehetnek nagy tudásúak, de nehezen férnek hozzá az információkhoz. Egyébként azonban nem csak az információ hozzáférés fontos, hanem annak válogatása, és feldolgozása. It a fórumon is millió érdekes információ kering. De legtöbben a laposat olvassák, és azt is félre értelmezik.
  • forrai
    #392
    Ezt a háromszögekre érted? Újat kell húznom, valakivel. És akkor megint lesz.
  • Saintgerman
    #391
    "Sokan úgy gondolják: a tudomány titkol valamit előttünk"
    Én pl. nem úgy gondolom, hogy a tudomány titkol valamit előttünk, hanem úgy, hogy él itt a Földön (is) egy fejlettebb faj, amely nem csak eltitkol, de el is zár egy magasabb tudást előlünk.

    "Nem gondolom, hogy bárki időutazáson vett részt.."
    Szived joga hogy mit gondolsz, de ezt remélem jobban megalapozod magadnak, mint amikor a üreges Föld létét azzal utasítottad el, hogy valaki már írt róla könyvet és lebukott..
    Neked nem tûnt fel, hogy a '60 as években miért forgattak annyi filmet az időutazásról ?

    "Nem hiszem, hogy jártak itt ufok- én az emberekben hiszek !"
    Az egyik nem zárja ki a másikat. Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy mi vagyunk az ufok. Ezt úgy értem, hogy amiket sokan látni vélnek, azok a mi utánzataink. Igen ! A mi tudatosságunknak van egy jármûve, az un. Mer-Ka-Ba, ami a szellemünk tudatos aktiválására hasonló káppen mûködik, mint azoké, akiknek ez nem adatott meg, és anyagból készítik el ennek az utánzatát...

    "Vagyis tele vagyok ellentmondásokkal"
    Nekem is ez a benyomásom. Pedig idelye lenne, hogy nyugodtan leülj, és tisztába tedd magaddal ezeket...
  • patiang
    #390
    Ráadásul borotvált
  • patiang
    #389
    Most látom, hogy már nincs meg a kínai puncid:))
  • forrai
    #388
    Most csak ezt tudom tenni. Remélem, így is "rákattanhat" valaki.
  • forrai
    #387
    A. Wiles egy nehéz problémát, a Taniyama Shimura sejtést bizonyított be, amellyel a matematika jelzett két távoli ágát kötötte össze. Ezért méltán jár neki az elismerés.

    Azonban ennek csak közvetett kapcsolata lehetne a Fermat sejtés bizonyításához (annak csak egy segédtétele). Viszont még olyan sincs, mert magának a bizonyításnak az elve (amit nem ő talált ki), sőt magának a sejtésnek a felírása és értelmezése sem felel meg annak, amit Fermat jegyzett le. Így az egész bizonyítás eleve nem arról szól, amit Fermat a sejtésében (tételében, mert meg is oldotta) írt le, sőt még azon is túlmenően: eleve rossz.
    A kitalált, hibás bizonyítás a matematikát is félrevezeti- igazolva Karinthy gondolatmenetét, amelyben azt irja le, hogy többszörös fordítás után hogyan lesz a "Schönhertz"-ből "Hertz szalámi".
    Erről a honlapomon irtam (IV. kötet)
  • remark #386
    "Ők is galyra mennek vele, ha polárka úgy figyel rájuk, ahogy rám. Pontosabban úgy nem érti."

    Ebben is egyetértünk. Ezért írtam azt, hogy meg kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat.

    És ezt is ugyanezért írtam: Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk.

    (Ezt leírom egyszerűbben: ha egy kínainak akarod elmagyarázni az elméleteidet, akkor meg kell tanulnod kínaiul.)

    Szóval mindenkinek meg kellene próbálnia közeledni a másik felé. Itt nincs olyan, hogy én vagyok a hibás vagy te vagy a hibás. Szerintem.
  • forrai
    #385
    A matematika a logika tudománya- mondják.

    Igen, de a logika olyan univerzális, hogy bármely alapon képes épitkezni. Ezért filozófiai alapról kell induljon. Az axiomáktól.
    Márpedig a mai matematikának nincs filozófiai alapja. A Peáno féle axiommák nem azok.
    Maguknak a számoknak sincs definiciója. Vagyis a mai matematika a levegőbe épül.
    Pedig a számok definiciója szerintem nagyon egyszerű (az is kell, hogy legyen)!
    "A számok a tudatos létezés megismerhető (megismerhetetlen) egyedei"
    Ennyi a számok definiciója! A többi minden más ebből kell következzen! Persze így is tudni kell definiálni egy sor más dolgot is, ami ebben szerepel. Csak sajnos- a filozófia, akinek ezt tennie kéne- nincs sehol! El lett söpörve, mint felesleges! Így azután nem tudjuk mi a megismerhetőség definiciója (pedig a Biblia is azzal kezdi,...). Nem tudunk az Egyediség törvényéről, ami a Számvektor Algebra egyik alap törvénye, és ami miatt a köbgyök 1 a három egységgyök szorzata, és nem 1*1*1
    Valójában nem tudjuk, hogy milyen ("piaci") feltételek között érvényes maga az "egyszer egy" is?
    A matematika a felhőben levegő önálló csipkézett légvárakhoz hasonlít, amelyeket a matematikusok elkeseredetten próbálnak közös alapra tenni!
    Ebből azt már sikerült A. Wilesnek bizonyítania, hogy egyes elliptikus egyenletek, és a moduláris formák között milyen kapcsolat van.
    Azonban azt soha nem tudná a mai matematika megmutatni hogy az egyszerű, és a vektor algebra között milyen a kapcsolat?
    Nem is fogja soha, mert nincs hozzá alapja. És még milliárd évig is így létezhet, további csipkés tornyokat eregetve, amelyeknek nincs alapja. Míg egy kisgyerek meg nem szólal majd: jé- milyen fura léggömb?

  • forrai
    #384
    Sokan úgy gondolják: a tudomány titkol valamit előttünk.
    Lehet persze, miért ne, de jellemzően azt próbálja csak titkolni, hogy valamit nem, vagy nem jól tud.
    - Nem gondolom, hogy bárki idő utazáson vett részt, stb. Ugyanakkor vannak fura elképzeléseim a világokról.
    - Nem hiszem hogy létezik örökmozgó. Viszont szeretnék írni "önfenntartó áramlási folyamatokról, amilyen pld. a tornádó is szerintem.
    - Nem hiszem, hogy jártak itt ufók- én az emberben hiszek! Ugyanakkor bizonyos vagyok benne, hogy végtelen sokféle élővilág létezhet.
    - Nem, tudom, mi az élővilág. De mégis arról is írtam.
    Vagyis tele vagyok ellentmondásokkal.
  • forrai
    #383
    Mégegyszer ismétlem- nézd meg a "Hatványösszegek elméletét". Amit sokan vizsgáltak (Newton- Girard képletek, Turán Pál) de én elejétől újrateremtettem- saját gyengeségemből süllyedtem odáig.
    25 évig tartott, de egyedi gondolatokat eredményezett. Nem bánom már.
  • forrai
    #382
    Egyetlen tudós se mérné kimondani, amit én.
    Kisgyerek óta úgy tanultam, hogy "tudós" lehessek.
    Valahogy mindig kiturtak. Most ennek örülök már. Mert így függetlenül, szabadon gondolkodhatom.
    És az internet is pont jókor, pont nekem született.