Fizika és csillagászat

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#181
Nagyon sajnálom, de a gravitácio latin kifejezés (valószínûen a GRAVIS= teher, terhelés szóból), amit nem én használok rosszul,korlátozott értelemben, hanem mindenki más. Beleértve talán Newtont is, aki azt csak a tömegvonzásra alkalmazta, kihagyva a tömegtaszítást. Pedig semmi sem utal benne csak vonzásra, inkább valamely terhelõ hatásra, ami lehetne nyomás is, így meg csak szívás! Ami új értelmezést most én teszek hozzá, és jobb latin nevet, mint a gravitáció, nem akarok rá kitalálni, hiszen az olyan megszokott, és családias, mint a délutáni tejes kávém. Csak tehát a gravitáció nemcsak tömegvonzás, hanem tömegtaszítás is. Párszáz év alatt ugyanúgy meg lehet szokni.
Valaki talál majd latin nevet a tömegvonzásra (attract=vonzás), és a taszigálásra (repulsio, vis repellendi) is.
Mert a gravis tehert jelent,(a terhesség is így képzõdik) nem pedig vonzást.
Persze, ha kapok egy jó ajánlatot, akkor esetleg hajlandó leszek változtatni,de addig a gravitáció fejezi ki nálam azt a jelenségcsoportot, ami a testeket terheli, úgyis mint vonzás (tömegvonzás), és úgyis, mint taszítás (tömegtaszítás).
Nektek meg meg kell ezt szokni, ha el akarjátok fogadni amit állitok, azt pedig józan ésszel muszáj lesz. És ez nem vicc!
Szóval Bnum, ne dobálózz te se a nullákkal! Vagy ismerned kell a Forrai féle helyiérték törvényt:

"Az egység nem minden, és a nulla sem semmi
A helyérték dönti el, hova mit kell tenni"

Miféle tömegvonzást mérhetsz te a Földön,amely körül kering a Hold, õ meg a Nap, a Nap meg Galaxis, a galaxis a halmaz, a halmaz az Univerzumunk, az universumunk meg a világmindenségben? Ami pedig kering, az mind gyorsulás, fordulás, tömegtaszítás, csak mérni nem tudod.
Olyan kifejezés meg, hogy antigravitáció= anti teher, nincsen, csak a névszótárban, ott is csak a fele, hogy Anti!
Kitaláltok, és százéveken keresztül használtok egy sor bõdületes marhaságot, UFO kalandokat szõttök köré, és engem, aki meg merek mukkanni, kisemmiztek?

Bizony mondom: a "tudomány" maga az ezotérikus hiedelmek forrása!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#180
OK, tehát Newton leírta az összefüggéseket.
Leírta, hogy két tetszõleges tömeg esetén mekkora távolságban mekkora erõ hat.
Nagyon le van egyszerûsítve, de az esetek többségében elég.
A mért értékekkel több tizedesig egyezik.

Te kijelented: "a gravitáció mégis tömegvonzás + tömegtaszítás"
bizonyíték 0, mérhetõ példa 0

Esetleg csak egy félreértelmezett nem gravitációs hatás.

aki kételkedik, az gondolkodik

#179
Newton leirta a tömegvonzást- tiszteletre méltó eredmény, én is tisztelem. De a gravitáció mégis tömegvonzás + tömegtaszítás.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#178
Newton törvénye egy nagy semmi, egy jelenség leírása csupán. Ezzel azután te is nagyon elégedett vagy.
Hát miért daloljak még, meddig? Talán amig valaki megérti, hogy van különbség a mese, és a tudomány között? Mert Newton elsõ törvénye csak mese, nem tudomány.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#177
Nézd én nem ismerlek, nem tudom, mit tudsz, próbálom szájbarágosan magyarázni annak aki nem tudja.
Ha te tudod, akkor azt is tudod, hogy Newton a törvényében a tehetetlenséget nyitva hagyta, csak leírta, hogy mit tesz. És hogy az azóta is nyitott. Így nincs semmi fura, ha azt más, mondjuk hogy én is vizsgálom. Eötvös mérte, mások ma se érdeklõdnek, csak számolják úgy, mintha az súlyos tömeg volna.
Én meg most azt mondom, jól teszik- szerintem is az az oka. Mondhatná más is, más okkal is, de senki nem teszi.
Én meg azt mondom, hogy a tömegpont nemcsak a gyorsulási vektorok nyelõje, hanem forrása is. Pontosabban a töltés által tevezett gyorsulásvektorok elõbb kilépnek (forrás= tömegtaszítás), a térben szétoszlanak a végtelenig, majd ugyanazon az úton (parányi késéssel) vissza is térnek (nyelõ=tömegvonzás), miközben nyugalmi állapotban, távol más tömegtõl az egyenlegük minden pontban nulla.
Vagyis minden tömegpont egyszerre vonzó, és taszitó, amit te antigravitációnak mondasz, csak a sztituációtol függ, hogy távolodás, vagy zuhanás, vagy távolságtartás történik.
A szituáció pedig a tili-toli vektorok aktuális egyenlegétõl, skaláris és vektoriális szorzatától függ, amit még az is befolyásol, hogy a terjedési sebességük véges.
Így azután, ha gyorsulni kezd, könnyen lehet, hogy a kilépõ gyorsulási vektor az idõeltolás miatt vele szembe került nulla vektorral találkozik, és antigravitáció - taszitó erõ lép fel pusztán önmagával szemben.
Nézd, már szinte dalolok, egy pacsirtaszív is megesne rajtam. Jobban elzenélni nem tudom. Legfeljebb nem értitek meg, nagy ügy, mindnyájan megvoltunk eddig is..


\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#176
Forrai!
Most jöttem rá, h félreértettelek és felesleges volt megkérdeznem, h miért nulla a valós test közepén a gravitációs erõ, azt eddig is tudtam, azt hittem te mást értettél alatta, de mindegy, nem lényeges.

De most az nem fér a fejembe, h miért mosod össze a gravitációt a tehetetlenséggel? Pl. írod: "amikor a buszsofõr rálép a fékre, és mi orra bukunk, akkor is ez az antigravitációs gép mûködik" - de itt miért nem egyszerûen a Newton 1. törvényében megfogalmazott jelenségrõl beszélünk? Miért kell belekeverni a gravitációt?

Azt mivel magyarázod, hogy ha én kimennék az ûrbe, távol mindentõl (ahol a bolygók gravitációs hatásait figyelmen kívül lehetne hagyni, mert olyan alacsony), és eldobnék egy követ bele a feketeségbe, akkor az felgyorsulna x sebességre és menne egyenletes sebességgel, amíg egy mezõ vagy test erõvel nem hatna rá. Egyszerû eset, ahol a fizika szerint nem kell foglalkozni a gravitációval, mert nem játszik szerepet jelen esetben, csak Newton 1. és 2. törvénye a meghatározó. Akkor, hogy jön ide az antigravitáció?

#175
A gravitáció egy gépezet, amit mindeddig nem, vagy csak rosszul, hiányosan ismerünk. Ideje tovább lépnünk.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#174
Elõzõleg válaszoltam arra, hogy milyenek a valós töltések, miben térnek el az elméletitõl.
Hogy mekkorák? Hát, ahogy azt a horgászok szokták mutatn: egyre nagyobb, valójában meg kisebb.
Légy türelemmel, együtt kitaláljuk.

Arra is válaszoltam, hogy a valós világban nemcsak kiterjedés, de idõ is van, sajnos. Mert ahhoz, hogy a mezõ vektoreloszlása a gravitáció véges terjedési sebessége esetén gyorsulásnál átalakuljon, szintén idõ kell.
Így történhet csak meg, hogy a valós tömegpontok (amelyek a horgászoknál mutathoz képest mégiscsak parányiak) maximum induló vektorai gyorsulásnál elõször nem a szembeni maximálissal, hanem a nulla középpel találkoznak, és ezáltal vele azonos mértékü tehetetlenség (antigravitáció) lép akkor fel.
Tudom, hogy ezt nehéz elképzelni, még én is gyakorlom csak. Hiszen ne feledd el- én is jártam iskolába!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#173
A kérdésed kiváló, és hasznos is.

Bizonyára hallottál arról, hogy az égitestek, a Föld közepén is nulla a gravuiitációs gyorsulás. Ami nem mond ellent annak, hogy ott iszonyú nyomás, és hõmérséklet is van. Mert a gömbsugárzó tömegben ott az ellentétes "vonzások" kiegyenlítõdnek. Ebben még uwu is egyetért velem, ha csak nem kivánja magát mindenki elõtt égetni.
Der ha egy ilyen valós szituációt egy elméleti, nem valós tömegponttá zsugorítanak, (ami igen fájdalmas is), akkor az vagy csak nulla, vagy csak a maximum lehet.
Vagyis nem tükrözhetné a valóságot. Newtonnak ez sikerült, sés mi így veszítettük el a térlátásunkat a tehetetlenség- súlyos tömegazonosság irányában. Mert így nem tudhatjuk, hogy mikor gyorsul a tömegpont, a vektorok addigi egyensúlya felbomlik, és egy maximális értékü vektorral szemben nem egy ugyanolyan, hanem már egy nulla értékü vektor áll- ami fékezõ irányba mutat, vagyis antigravitációs (én másképp mondom: gravitáció= tömegvonzás+tömegtaszítás).
Vagyis egy olyan apróság, hogy valami elméleti, vagy valós tömegpont, mindent felboríthat.
Hogy mekkora egy valós tömegpont kiterjedése (ami ugye töltéshordozó csupán) most még nem tudom. Lehet, hogy akkora, mint a Higgs bozon? Vagy kisebb?
De hogy "kivül szõrös, belül nedves" (gyermekmondóka, és itt azt jelenti, hogy kivül maximális, belül nulla a gyorsulásvektor) az bizonyos, mert ez a tudati tömegtöltés egyik kedvenc mondókája.

Örülök, hogy igazolod a "gravitáció nélküliséget", mert az vezethet majd (idõvel!) a tégedet, és másokat is érdeklõ kérdés megválaszolásához. Ebbõl is láthatod, hogy egy rossz terminológia, név, deffinició, ha megrögösödik, micsoda akadálya a gondolkodásnak? Ezek "leküzdéséhez" igazi, kis tehetelenségû, más "töltetü" gondolkodás kell!
Természetesen az ilyenek kirívóak, akiket ki kell közösíteni. Punk- tum! Azt kell rájuk mondani: halandzsa...
És akkor továbbra is tehetelenek maradhatunk.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#172
Na az ilyenekre szoktam mondani, hogy halandzsa:
"És ha ilyen tömegpontok gyorsulnak, akkor egy idõ mulva a nulla áll szembe a maximálissal, amit a tehetetlenségnek nevezünk."

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#171
Mekkorák azok a nem pontszerû tömegpontok?

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#170
A "gravitáció nélküli" kifejezés a jobb, igen tulajdonképpen arra gondoltam.

A 167-es hsz-ben írod, h "nem Newtoni "elméleti tömegpontok" vannak, hanem valósak, amelyeknek van kiterjedésük, és ezért a közepükön 0 (azaz NULLA) a gravitáció, a széleiken meg maximális" - szabad kérdeznem, hogy az a középen nulla, az hogy jön ki?

#169
Hogy micsoda zürzavar alakult ki a tudós agyagban néhány száz év alatt?
Szegény Isaac Newton, ha ezt tudná, kopaszra vágatná a parókáját!

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#168
Az elõbbi válasz is neked szólt.
Mert azért nem lehet létrehozni antigravitációt, mert most is minden az. Minden egyes tömegpont az is. Mert amikor a buszsöför rálép a fékre, és mi orra bukunk, akkor is ez az antigravitációs gép mûködik.
De amire te (ti) valszeg gondolsz, az nem antigravitációs, vagyis ellentétes irányú tömegtaszítást létrehozó, hanem gravitáció nélküli (gravitationless?) valami. Ami viszont úgy tömeg, hogy ne legyen se gravitációja, se tehetetlensége, ezért a gravitációs térben azt csinál, amit akar, cikkázik, mint a nickelbolha...
Mert vannak ilyenek, pld. a neutrinok.
Nos, majd ha létezik a megálmodtam TÖLTÉSFIZIKA, akkor térjünk vissza a kérdésedre.
De értsd meg addig is: amire te (ti) kérdeztek rá- az nem az "antigravitáció", hanem a "gravitációnélküliség", ami nem ugyanaz.
Ezt még a hindu yogik is tudják, mielõtt oszlopülésre szánják rá magukat.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#167
Már leírtam., hogy minden tömegkibocsát, és befogad egy gyorsulási vektoráramot, amelynek a forgása lehet jobbos, vagy balos. Az azonos forgásúak vonzzák egymást, az ellentétesek taszítják.
Így létezhet egy ellentétes forgási irányú "antigravitációs" világ is, csak messze, pont mert taszítja a nem antit. (mondtam, végtelen fajta világ van).

Ugyanakkor az antigravitáció (tömegtaszítás) megnyilvánulása az is, hogyha gyorsulsz, és a vektoráramlatok nem egyenlítõdnek ki, s így megjelenik a tehetetlenség.
Emellett nem Newtoni "elméleti tömegpontok" vannak, hanem valósak, amelyeknek van kiterjedésük, és ezért a közepükön 0 (azaz NULLA) a gravitáció, a széleiken meg maximális.
És ha ilyen tömegpontok gyorsulnak, akkor egy idõ mulva a nulla áll szembe a maximálissal, amit a tehetetlenségnek nevezünk.
Így ostobaság mérni a tehetetlen és a tehetõs tömegek különbségét, amin száz évek óta vitatkoznak.
És ostobaság beszélni antigravitációról. Mert a tömegvonzás és taszítás minden valóságos tömegpont jellemzõje (forrás és nyelõ). Jellege attól függ, hogy milyen: jobbos vagy balos, az azonosak vonzzák, az ellentétesek taszítják egymást.
A hülye ufó duma az antigravitációról valójában azt jelentené, hogy ide se tudnának jönni, mert a Föld eltaszigálná õket!
De az antigravitációs ufó duma azért jó. Mert játszani lehet vele, mint a Newcubeval, Vagy mint a gumilepedõs egygolyókkal, és komoly bevétele is van.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#166
Végtelen megismerhetõ és megismerhetetlen világ van!
Békaperspektivából azonban csak egyetlen szomorú E=m*c^2 világ van, a vákuumosan született, nehéz gyermekkorú Big-Bang világ.
Azt keveslem. De nektek elég, ha ugyanazt ezerszer élvezettel leírjátok.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#165
Létre lehetne-e hozni antigravitációs gépet?

#164
Nekem nem. Mert én nem elégszem meg a békaperspektívával. Azért jöttem ide közétek. Most is bízom bennetek.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#163
Végül is annak örülnék, ha a témához lenne kérdésetek, hozzászólásotok.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#162
"Elõbb nem érti, mi az a horizont, utána meg érti, de kevesli, mert neki hatalmas kell?"

Nekem nem kell hatalmas, elég az ami van, az is elég nagy, és pont megfelel. De az nem tök mindegy, h honnan nézzük?! Van neki egy mérete, meg lehet pontosan határozni, ez nem elég?

#161
Elõzõ válaszaim is részben neked szóltak. Mondom: tudom, hogy lesznek olyanok, akiknek tetszeni fog, amit irok, hasznosnak tartják, és hasznosítják azt. Mégpeig egyre többen.
Ha te nem leszel köztük, egy kicsit fájna majd, mert megkedveltelek (senki ennyit nem törödik velem, de tényleg).
De az a véleményem, hogy másnak majd inkább elhiszed ugyanazt, mondjuk egy jó hangzású külföldinek.
És én annak is örülni fogok.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#160
"Ha a tett halála az okoskodás.
Akkor tétlenségé a butáskodás"
(Mondom én.)
Te se tétlenkedj, csak hogy okosnak higyjenek! Ugyanolyan okosnak, mint mindenki?
Ha butáskodsz, ahogyan én, akkor még te is alkothatsz valamit.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#159
Mondom, legyél legalább tárgyilagos. Akkor megbocsátható, ha semmi más képességed nincs is.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#158
Én értem amiket írsz, csak nagyon nagy butaság. És hiába mutatok rá a hibáidra, lepereg rólad. (persze olyan is van aminek nyelvtanilag sincs értelme)
Téged nem érdekel, hogy igaz-e amit írsz, csak írsz, csak írsz... mi meg csak sírunk a röhögéstõl<#vigyor2>

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#157
Tudjuk, azt is te írtad álnéven mielõtt elment az eszed.

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#156
Nem koppixer.
Ahogyan félremagyaráztad az egyértelmû gondolatomat a horizontról, utána meg minõsítetted a számításaimat "számolgatásnak", az valamit elárul rólad. És nem csak nekem, másoknak is. Ugyanigy uwu is. Lehetnétek összeszedetebbek, tárgyilagosabbak.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#155
Amúgy a Simonyi a lehetõ legjobb. Emlékerzetes könyvem.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#154
Tudod, hogy nagyra becsüllek, de nem értem ezeket az üzeneteidet. Mi a célod velük?
Nem értem koppixert se.
Elõbb nem érti, mi az a hortizont, utána meg érti, de kevesli, mert neki hatalmas kell?
Azt hiszem, a békaperspektivát kellene hirdetnem, nagy kövér ufókkal megspékelve, az izlene nektek.
Az árapály, ami egy csodálatos elhanyagolt szelete a tudománynak, az se érdekel titeket, mert ti tudjátok.
Röhögnöm, vagy sirnom kell.
Ehelyett azonban írok.
Írok bizony, tudós barátaim, mert tudom, hogy van, és lesz aki megért.
Azoknak irom.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#153
Teljesen mindegy mit mondasz neki, szeret írkálni ide😊

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#152
Simonyi Károly
A fizika kultúrtörténete

Nem konkrét fizika tudásbázis, ha kevés az ismereted azt nem pótolja, de ha elolvasot jó rálátásod lesz a fizikára.

Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.

#151
Nem az számit, hogy hatalmas, vagy pici, hanem hogy megismerhetõ, vagy nem.
A poziztivista a felfogás szerint minden megismerhetõ, itt és most. E=m*c^2!
A még pozitivistább szerint meg nem minden megismerhetõ, vagy nem teljesen, de ami megismerhetõ, abból az unokáinknak is kell hopgy jusson! Mert a világmindenség olyan hatalmas!
Ha valami piciny, akkor le kell ereszkedni hozzá, ha meg hatalmas: fel kell hozzá nõni.
Az ember pedig, emberközösségé nõve- és birtokába véve élõt- élettelent- olyan hatalmas, amennyit megismer!
Emberként csupán sohase lehetne olyan hatalmas, mint az Universum. De akkora sem lehetne, mint a világmindenség.
Ezt egyébként Madách szebben megírta már.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#150
Értem a számolgatásaidat, de
Én meg azt mondom, h amit hatalmasnak gondolunk, az valójában is az. Az már más kérdés, hogy bizonyos pozíciókból mekkorának látszik.

#149
Valamivel akartam érzékeltetni, hogy amit hatalmasnak gondolunk, az valójában milyen kicsi...
Erre számomra horizont vonal tûnik a legjobbnak.
Néha a balcsin (már kissé napszúrva) ilyen kísérleteket végzek, vitorlásokat nézve, és mindig arra gondolok: te jó ég- hogy milyen pici is a Föld!.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#148
Jáj, de hüle ...parányi,(>E-10 m/s^2 nagyságrend).

Ám nem csak én lehetek ilyen felületes, ezt higyjétek el...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#147
(...13,7 Mrd fényév)

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#146
Nem, kedves koppixer.
A Balaton partján álva, délnyugat felé hosszában láthatod a horizontot, mint egy vonalat.
És annál távolabb látod, minél magasabban van a szemed
A közelítõ képlete ilyen:
T horizont= (2Rh)^0,5
Itt h=2 m a szemmagasságod.
R: a Föld (univerzum) sugara 6378000 m (23,7 fényév...

T balcsihorizont=(2*6378000*2)^0,5 ~5100 m.
Próbáld ki.
Ilyen pici a Földünk, vagyis a mi látóhatárunk.
200 m magasról persze 10x nagyobb, ~51 km.

Az univerzumét ugyanígy számolhatod. Vagyis ha kivül állnál a határán, és a fénysugár egyenesen menne, (mert valójában elhajlik), akkor láthatnád Univerzumunk látóhatárát a Pluto távolságában.
A fénysugár egyesek szerint a téridõ görbület miatt hajlik el.
Szerintem meg azért, mert GI-EM sugárzás, vagyis a tömeg és az elektromos töltés periódikus változása, és a tömegtöltés "zuhantatja".
Ha olyan sugárzást keresnél, aminek nincs "gravinerciális" összetevõje (GI), vagy az nagyon kicsi, az bizonyára nem hajlana el az univerzum vonzására ott, a határán, ahol az egyébként is csak parányi (>E+10 m/s^2 nagyságrend).
Ne gondold tehát, hogy én azt hiszem, hogy a világegyetem (=univerzum) kisebb, mint a Naprendszerünk.
De azt már gondoplom, hogy az univerzumunk csak egy kis megismerhetõ,parányi része egy másik, befoglaló fogalomnak, ami a VILÁGMINDENSÉG! Ami viszont egészében szerintem nem megismerhetõ.
És ez teszi lehetõvé talán egyszer, hogy valaki kidughassa a fejét egy luksin,és a szemét, láthassa majd az univerzumunk horájzontját...

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#145
Szóval, azt mondod, ha az Univerzumunk "szélén" állnánk, akkor a "horizontot" ~10 Mrd km-re látnánk, amilyen messze a Plútó van.

Ez a távolság a Naprendszer átmérõje, szóval szerinted a Világegyetem egyenlõ a Naprendszerrel....hmm.... Ami pedig azon túl van az csupán illúzió, csak díszlet, hogy mégiscsak legyen valami, amit a Hubble lefényképezhet? 😄

#144
Márpedig a tér erõsen összefügg mindennel, szerintem.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#143
A Nagy Bummban a mi univerzumunk vonatkozásában nem hiszek. Szerintem, ha az megtörtént, sokkal, megismerhetetlenül elõbb, és sokkal nagyobb volt.

A mi Univerzumunk nem egyéb, mint egy banális termodinamikai okból létrejövõ Kis Bumm egy hasonló, de billiószor nagyobb méretû, és ritkább másik szülõ univerzumban.
A meglévõ töltéshordozók (lehet hogy tömegtöltésüek is?) összezuhantak valamiért, elrendezõdtek, át is alakultak, és létrehoztak egy ilyen kis univerzumot. Aminek ha a szelén állnál, 2 m magasan, a horizontját ~10 Mrd km-re látnád, amilyen messze a Plutó van! Mondom, parányi kis semisség. Csak mi csináluk nagy cécót miatta. Hátha kaphatunk valahonnan támogatást?

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

Mark007
#142
Hello!
Tudna valaki olyan könyvet ajánlani, ami érdekes is, de benne van sokminden, ami a középszintû érettségin követelmény?
Remélem érthetõ, mire gondolok.
Köszi!

#141
Bizony, hogy piros pont, mert magamról is tudom, hogy inkább írok, mint olvasok, amiért joggal szídtok.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#140
Dehogy kaptam fel, tréfálkoztam csak. Meg kell becsüljek téged-az elsõ valakit, aki próbál megérteni, és néha látom, hogy sikerül.
És pont azért írok, hogy kérdezzetek is. És bizony elõfordulhat, hogy nem tudok válaszolni.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#139
Maxwell a vákuumnak lelket adott csak. Én testet is, ha szabad így magam kifejeznem. A fénymolekula (bivalens, önmagába zártódó GI-EM sugárzás) olyan sugárzás, ami nem lép ki önmagábólm mert önmagában alakul át. Parányi fekete lyuk. Egy fényatom. Azon terjed a fénysugárzás, ahogyan a hang az illatos tavaszi mezõn.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#138
Hát számomra nem értelmezhetõ az, hogy tér csak ott lehet ahol anyag,
ebben az esetben ugyanis az anyag mindig kitölti a teret.
Akkor hova tágul és ráadásul hogyan tágulhat az anyagtól függetlenül (gyorsulva) a tér?
Tehát a tér vagy hozzá van "drótozva" az anyaghoz, akkor a független tágulási elmélet hibás, vagy tõle függetlenül létezik.
A macska vagy bent van, vagy kint.
A NB elõtti állapot (ha létezett) energetikailag alacsonyabb szintûnek kellett lennie mint egy mostani legtökéletesebb vákuum.
Feltéve, ha elõtte nem egy nagy Reccs volt.

aki kételkedik, az gondolkodik

#137
Akkor (feltevés) elképzelhetõ, hogy a Nagy Bumm elõtti állapot is lehet egyfajta vákum, ahol csak a TISZTA energia volt jelen, mely a végtelenig összenyomható?
Persze az összenyomás képletes, mert az csak térben lehetséges, és akkor még nem létezett a téridõ.

Walk the Talk.

#136
No és azonkívül, ha már elolvastam, az is a számomra írható piros pont. Mert igenis érdekel a téma.

Walk the Talk.

#135
Látod most felkaptad a vizet. Ne tedd.
Te biztos érted (meg páran ) amit írsz, de nem mindenki.
Irj úgy, hogy legalább kérdezni tudjunk mi egyszerû halandók.
<#wave>

Walk the Talk.

#134
Úgy látom van akinek nehezen elfogadható, hogy a vákuumnak is lehetnek fizikai tulajdonságai.

Tegyünk egy homogén felületû, saját fénnyel nem rendelkezõ tárgyat egy fehér fényt visszaverõ háttér elé és világítsuk meg fehér fénnyel.
A színe attól függ milyen frekvenciájú sugárzást ver vissza a felülete. A szín konkrét tulajdonsága lesz a tárgynak.

Mi van akkor ha a tárgy fekete? Akkor ez nem tulajdonsága a tárgynak?
A (tökéletes) fekete esetén ugyanis nincs fényvisszaverõdés.

Tehát azért mert valami hiányzik, de a környezetétõl megkülönböztethetõ, nem jelenti, hogy tulajdonság nélkülinek kéne lennie.

A vákuum se tulajdonság nélküli és nem is teljesen üres.
Csak a hétköznapi felületes szemlélet gondolja úgy.

Tegyük fel, hogy tökéletes vákuum és részecskét nem tartalmaz.
Elektromos mezõ, mágneses mezõ, gravitációs mezõ sincs benne?
Elektromágneses hullámok sincsenek benne?
Energia sincs benne? (a környezetéhez képest?)
stb.

aki kételkedik, az gondolkodik

#133
Kedves Patiang.
Félek, hogyha a többit már érted, akkor súlyos, irreverzibilis károsodást okoztam neked, de remélem, a jó irányába...
Egyébként azt értem alatta, hogy mióta Maxwell a teljes vákuumnak fizikai tulajdonságokat is adott, hogy a fényelmélete mûködhessen, azóta mindent, amit a tudomány nem ért, a vákuum alá söpör.
Abból él a kvantum fizikai is. A vákuum már egy világnagy tömeg, és energia raktár, nyilván tudata is van, tehát intelligens, ezért ha nõ majd a térdszakála, borotválkozik is. Logikus, nem?
Nekem ebbõl elegem van.

\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételéről szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!

#132
én az összeset értem, csak egy maradt sötét: "még jó, hogy máig nem borotválkozik is..."

Walk the Talk.