1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
polarka #461 Ó, ez nem volt semmi. Tehát már a logika sem kell neked egy modell felépítéséhez és az sem, amit tapasztalhatsz. NC -
polarka #460 Bocs,h megint nem ismerem a te sajátos rövidítésed (USP). Itt szépen össze vannak írva különféle Föld körüli pályák. "Égi mechanika", remélem tudod, h Galileitől kezdve erősen elterjedt, h nincsen külön égi és földi mechanika. Az azóta elért sikerek pedig alátámasztják, h többet érünk ezen feltevéssel.
És az Univerzum mely tengely körül forog? Hol van?
Elég szórakoztatóak a hasonló kinyilatkoztatásaid, kérlek szokj le a levegőben lógó állításaidról. (nem érzed cikinek?) -
patiang #459 Ugye az árapály eredője nem nulla? Mert, ha az lenne, akkor a világegyetem nem tágulna, s a Hold sem távolodna Földtől. -
patiang #458 "Egyetem fizikusa, David Bohm, Einstein korábbi kedvence, és a világ jelenleg egyik legelismertebb kvantumfizikusa, valamint a Stanford Egyetem idegélettan kutatója, Karl Pribram, modern agyfelfogásunk egyik megalapítója - hiszi, hogy a Világegyetem maga egy óriási hologram, szó szerint egyfajta kép vagy elmeszülemény, amit legalábbis részben az emberi elme hoz létre."
Egy buta kérdés: akkor mi sem vagyunk? HuH
-
Saintgerman #457 Valaki azt íta itt valahol nemrég, hogy: "Akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz" 
Úgy hogy mielőtt elkezdenénk a rezgéseket számolni, itt van egy-két videó az elméletről:
The Quantum Apocalypse of The Holographic Universe
a végén figyelj Bill Hicks-re, az a rezgés amire gondolok...
Vagy egy másik, amit már sokszor linkeltem:
The Universe is a super Hologram -
Koppixer #456 "válasz erre": #452 -
Koppixer #455 "Pusztán a hasonló hozzálásotok miatt van, hogy sem én, sem a hazám nem fog részesülni soha ezeknek a szép eredményeknek a gyümölcséből."
Még mindig nem veszed észre, h amit kapsz az konstruktív kritika?! Folyton azt képzeled, h a többiek mindenáron a földbe akarnak döngölni. Holott erről szó sincs. Közös érdekünk, h leszüretelhessük azokat a gyümölcsöket, de én úgy látom, még a "szép eredmények" sem születnek meg, ha még EHHEZ sem tartod magad... -
forrai #454 Csak annyit, hogy a halmazaelméleti axiómák nem filozófia, hanem pszeudofilozófia.
Ne hívjuk filozófiának, ami tapasztalás, vagy logika.
-
forrai #453 Menj a frAnCBa! -
forrai #452 Nézd kedves polárka
Nehezen fogom fel a rosszallásodat.
Ha csak az árapály területén végzett saját kutatásaim eredményeit tekintem tárgyilagosan:
- Hogy az USP (=szinkron pálya) égimechanikai kritérium, amely élet és halál: távolodás és zuhanás között dönt,
- Hogy a Hubble effektus az Univerzum forgási energiájának átrendeződése.
és egyáltalán, az árapály, mint a legáltalánosabb fizikai jelenség, számotokra is megtiszteltető, hogy ezt próbálom személyesen nektek elmagyarázni.
Pusztán a hasonló hozzálásotok miatt van, hogy sem én, sem a hazám nem fog részesülni soha ezeknek a szép eredményeknek a gyümölcséből. Hogy nem épül itt egyetem, kutatási hely, stb..
Valami oka lehet, hogy az itteni agyak máshol adóztathatók meg. Ahogyan végignézek az életemen...
-
polarka #451 Tudod nem véletlen az, h nem túl sokan reagálnak az írásaitokra érdemben. Vannak, akik azért, mert filozófiailag nem foglalkoztak az ilyen primitív felvetésekkel eleget és vannak, akik meg igen, de sajnálják az időt a kifejtésre. Az elmúlt 2 napi írásaitok elolvasása után nem is csodálom. Jellemző rátok, h vágódtok 1ik témától a másikig és közben mindig kiderül, h azokat felületesen ismeritek, de ettől függetlenül a világ sztetek hülye és nem foglalkozik olyan dolgokkal, amikkel ti. Nem vagytok egy kicsit naivak? -
polarka #450 "Vagy ezer hozzászólásban leirtam, hogyan működik a Naprendszer szerintem.
Legutoljára éppen tegnap invitáltalak titeket egy szellemi játékra a "Szélsőséges világegyetemben". Gyere oda, ismerkedj meg vele, vegyél részt benne- ilyesmiről szól."
Hiába mondod el, h szted hogy működik, a sámánok is el tudják mondani, h hogyan működik a Naprendszer sztük. Tudod, az asztrofizikusok a már megismert (tudom, az általad tagadott és fals, mert az nem a valóság) törvényszerűségek alapján magyarázzák és szimulálják. Ami te mondanál róla, azt mivel tesztelnéd? Azzal, h szted a tudati töltések pont úgy rendezték, h neked legyen igazad?
"Természetesen vannak dolgok, amit mások jobban látnak. Ők is galyra mennek vele, ha polárka úgy figyel rájuk, ahogy rám. Pontosabban úgy nem érti."
Ó, tehát az a baj, h csak az érthet meg téged, aki nem figyel oda arra, h mit mondasz.
"Igen, de a logika olyan univerzális, hogy bármely alapon képes épitkezni. Ezért filozófiai alapról kell induljon. Az axiomáktól.
Márpedig a mai matematikának nincs filozófiai alapja. A Peáno féle axiommák nem azok.
Maguknak a számoknak sincs definiciója. Vagyis a mai matematika a levegőbe épül..."
Halmazelméleti axiómák a legalapabbak, fyi. Látszik, sokat foglalkoztál a témával.
"ami miatt a köbgyök 1 a három egységgyök szorzata, és nem 1*1*1
Valójában nem tudjuk, hogy milyen ("piaci") feltételek között érvényes maga az "egyszer egy" is?"
Köbgyökvonás értelmezéséből adódik, h 3 egységgyököt ad. S köztük van az 1 is (így az 1*1*1 is). Olvass csoportelméletet és a komplex számokról, ennyi hiányt én inkább nem pótolok neked ingyért. Azért, mert vmiről nem tudsz, nem jelenti, h nem létezik és nem foglalkoztak vele.
"Azonban azt soha nem tudná a mai matematika megmutatni hogy az egyszerű, és a vektor algebra között milyen a kapcsolat?"
Lineáris algebra.
"Nem is fogja soha, mert nincs hozzá alapja. És még milliárd évig is így létezhet, további csipkés tornyokat eregetve, amelyeknek nincs alapja. Míg egy kisgyerek meg nem szólal majd: jé- milyen fura léggömb?"
Hihetetlen vagy. Álmodozz csak tovább és menj el a tények mellett, amiket lusta vagy megismerni. -
polarka #449 "Kár, hogy semmit sem tudsz arról, mit tudok, pedig százszor utaltam rá..."
Hát igen, elég is volt.
"A honlapomon és az elektronikus könyvtárban is található Hatványösszeg elmélet >1 MB terjedelmü, 25 évig készült, tartalmazza a Fermat sejtés megoldását, A. Wiles megoldásának kritikáját, többszáz képletet, egyebek között egy, bármely hatványú, valós gyökökkel bíró algebrai egyenletek iteráció nélküli, megadott hibahatárral való megoldását, és felsorolni se tudom, mi mindent még."
Egy matekosnak felvetettem a dolgot, remélem lesz ideje belenézni a jövő héten.
Nekem az 1. néhány oldal is elég volt 1előre:
1. (a^i+b^i) kif.-t sztem rajtad kívül még senki sem nevezte Newton binomnak.
- (a+b)^i ≠ a^i+b^i
- Az nem megoldóképlet, hanem kifejtési tétel és egész kitevőkre Pascal határozta meg. Newton pedig racionális kitevőre általánosította az értelmezését, később pedig komplex kitevőkre is értelmezték.
- 4-nél a kanonikus polinom felírásnál a 2. tagnak valszeg elírtad a "-"-t
- Vieté-formuláknál (-1)^n tag lemaradt.
Megj.: Miért kell ennyi össze-vissza jelölést használni? Vkit félre akarsz vezetni?
- i-edfokú polinál 1 1ismeretlenes n-ed fokút írsz fel, majd a részfejezet végén azt mondod, h p a foka és n változós
- később még mindig külön változónak nevezed az egyetlen változó különböző hatványait
- gondolom a "÷"(osztás) jelölés "→" (-tól -ig) akart lenni
- paramétereket 1ütt6óknak szokás nevezni, és a fokszámuk 0 (vagy nem értelmezik, mivel adott konstansok, így minek fokszámról beszélni)
- a p-edfokú polinak p db gyöke van, nem n (igen, tudom, h a többi 0, de a megfogalmazásod úgy lesz helyes)
- ez után a 7-es 1enlőséget meg minek kell felírni? Vmit mondasz is vele?
- 8-asról meg azt állítód, h csak összeadód a behelyettesítést, akkor minek kell +/- -okat írni?
- 9-es a jelöléseiddel 1szerűbben (pláne, mert a q_0¯(n-i)-t nem értelmezted): ∑(i=0→n)qiQ_p¯(p-i)=∑(i=0→n)qiQ_n¯(p-i)=0
- A teljes változószámúnál mit értesz "megfelelő" ismétlődési számon? Hiszen, h hányszor vannak azt az adott együtthatók már jelzik. Oh, a következő bekezdésben már elárulod, mi a megfelelő. Fölösleges szószaporítás ez is.
- Komplex hatványra azért én kételkednék, h igaz volna (pl. x^i-nek gyöke sincs). 1ébként polinom def.-jában benne is van, h nem negatív egész kitevőjű ismeretlenekről van szó és vizsgálatuknál általában 1értelmű, h 1≤fokszámú poliról van szó, vagyis nyilván van legalább 1 gyöke.
- Amúgy alapjában véve nem rossz az algoritmus, de azért fogalmazni megtanulhattál volna az ált. isk. óta eltelt időben, meg néhány dolognak utánaolvashattál volna.
"Ja: egyet igen- a "Számvektor Algebra" indítását, ami egy teljesen új matematikai irányzat- a számok filizófiai meghatározásán alapul, és egyebek között hivatkozik egy "Egyediségi törvényre" amiről a matematika nem is hallott, de más sem."
Jaj-jaj, attól tartok. Mintha eddig nem filozofáltak volna már eleget róluk.
"Muszáj ilyesmiről írjak, és ha ezek az ismeretek valahogy megadattak nekem, muszáj veled is vitatkoznom."
A gondolkodásra gondolsz? -
Koppixer #448 Nem sértődöm meg, ha kitörlöd... a képet.
Te vagy itt a házigazda, bármelyik hsz-t ki tudod törölni, nem?
-
forrai #447 Bocsi...Koppixer -
forrai #446 Kedves Köppenix!
Látom, bemutatkoztál a rendes neveden is- azon nyilván "moron" vagy.
Sőt, valamely ősi szokás szerint még újat is nyújtasz felém (az inkvizitorok például inkább kezet nyujtottak).
Látom, szépen vágod a körmeid, bizonyára finomabb dolgokat is csinálsz vele, nem csak irogatsz.
Mindez persze nagyon megtisztelő, csak a görög ábécét nem értem. Azok a beceneveid?
Nekem pedig már nem kell bemutatkoznom, hiszen tudhatod... -
forrai #445 Szeretném, ha folytatnátok, mert ti komolyan vitatkoztok, és érdekes, amiről írtok, és megtiszteltetésnek érzem.
Viszont azért is jöttem a fórumra, hogy "fiatalodjam, ám
néhány hozzázólás után inkább exponenciálisan öregszem.
Ilyen az élet.
-
polarka #444 1 hibámat már látom is a szövegben. -
polarka #443 "Mennyivel kényelmesebb lenne "nem látni" bizonyos dolgokat, igaz?"
Megj.: Az emberek alapból ok-okozati összefüggéseket keresnek, ez bennünk van. Könnyen beláthatók az előnyei. Kísérletekkel is igazolható. De ettől még nem feltétlen ilyen a valóság, a modellelmélet is lényegében azt mondja ki, h a valóságot sosem tudhatjuk micsoda, hiszen pont abból indulunk ki, h nem tudjuk.
"Ebben van valami amit írsz, de azért ha te tudod magadról, hogy bizonyos dolgokat jobban látsz mint mások, akkor bizonyára azt is el tudod képzelni, hogy bizonyos más dolgokat meg mások látnak jobban, mint te. Nem?"
Megj.: Ebből következik, h a szakértők a saját területüket jobban látják.
"Ezt most nem a konkrét kérdéshez kapcsolódóan írom, hanem általánosságban. Mindannyian csak egy részét látjuk a valóságnak, ezért meg kellene tanulnunk összedugni a fejünket, és átadni egymásnak ezeket a darabokat..."
Megj.: Az első természettudós társaságok is pont ilyen szándékkal jöttek létre. Ezért leveleztek és írtak könyveket... (1ébként a suliban ezért adnak ki csoportos feladatokat, bár sztem túl könnyűeket)
Illetve az emberek mindig is "összedugták a fejüket", de a már meghalt tudósokkal ezt vagy úgy teszed, h végigszenveded magad az eredeti írásukon vagy a TK-k/előadások összefoglaló anyagait veszed.
"Igen, teljesen érthető az amiről beszélsz, de én úgy gondolom hogy a tudomány "igazmondása" csak egy puzzledarab, ami egy adott formát felvéve egy adott nagyobb képnek képezheti a részét."
Ha az "adott nagyobb kép" a valóság, akkor van még ezzel foglalkozó ember, aki ezt Immanuel Kant óta nem így gondolja?
Megj.: Pont emiatt egyeztethetik össze magukban a vallásos tudósok a vallást és a tudományt.
"Lehet ezt a nagyobb képet is meg kellene vizsgálnod, pl. azt a kérdést, hogy ha valamit "elcsal" a tudomány, akkor azt miért teszi? Mert biztos vagy te abban, hogy ez az "elcsalás" ez valami véletlen folyamat eredménye? Nem lehet, hogy ez egy jól kitalált rendszer részét képezi? És ha igen, akkor mi ez a rendszer?"
Kíváncsi lennék, mit értesz az "elcsalás" alatt? Illetve az 1értelműség miatt, ha te a tudományt, mint szót a korai filozófiától a napjainkig terjedő időszakától rövidebb intervallumon értelmezed azt is jelezd.
"Egy kis tudománytörténeti kutakodás után szerintem belátható, hogy a tudomány egy része mindig is politika volt, vagy kicsit keményebben megfogalmazva: az aktuális hitrendszer fenntartása a feladata."
Ez nem 1értelmű kijelentés, most ebből hogy hámozza ki bárki, h konkrétan mit akarsz mondani (több jelentésű/tág jelentéskörű szavak)?
"1része politika volt": Még szép, h közügy volt, h tudják mikor kell vetni/aratni, asztrológiából jóslások, h háborúzzanak/nem. Ógörögöknél a retorika fontossá vált a politikában, ez is a tudomány része volt...
"az aktuális hitrendszer fenntartása a feladata": Felteszem, h a "hitrendszeren" az alapvetően elfogadott dolgokra gondolsz (~axiómák) Ez durva általánosítás, legfeljebb a szofistáknál volt feladat, Platóntól kezdve az oktatás révén az ismeretek terjesztése jelent meg helyette, mint feladat. Ha 1 időben mindent (amit ismertek/amivel foglalkoztak) megbírtak magyarázni az aktuális hitrendszerrel, akkor értelmetlen új rendszer bevezetése, ha szaporodnak az olyan dolgok, amik magyarázhatatlanok és 1 másik rendszerbe azok is beleillenek(ráadásul a másik rendszer még több, pontosabb eredményeket mutat fel), akkor van értelme arra áttérni (pl. az arisztotelészi filozófia hanyatlása a középkor végén).
"Egyébként mit akarsz bizonyítani?"
Eleinte csak kíváncsi voltam, hogyan magyarázza a fizikát forrai másképp, de most csak annyi volna a célom, h forrai az általa "Töltés-fizikának" nevezett fogalmat változtassa meg, mert erősen félrevezető, mert amiről ő ír, az nem fizika, hanem természetfilozófia.
"Kb. azt, hogy a tudománynak nem nagyon lehet újat mondani. Ezt mondod, de nem így érted, mert ha felteszem a kérdést, hogy ezt gondolod-e, hogy nem lehet újat mondani, akkor erre azt mondod, hogy dehogynem lehet, csak ahhoz először taggá kell válni. Én kitartok azon álláspontom mellett, hogy nem kell tagnak lenni,"
Nem mondanám, h ehhez tagnak kell válni. Ki mondana ilyet? Az aki nem látja, h ez triviálisan tarthatatlan állítás (azért köszi, h hülyének nézel).
"sőt, aki tag, annak csőlátása alakul ki,"
Szép kinyilatkoztatás. Érdekes, h eleinte még indokolva fejtettél ki 1 gondolatmenetet, de most már erre nincsen szükséged. Vagy ha neked a tud.-okkal való foglalkozás -> csőlátás az érv, akkor nagyon nem vagy tisztában a tudomány fogalmával. (Igazából, amit ti csináltok, az is "tudomány" volna - de nem az)
Akkor nézzük csak mit csinál, aki a tudományokkal foglalkozik:
Tanul, megismerkedik azzal, h előtte más emberek miket tapasztaltak és milyen következtetésekre jutottak. Közben feladatokat old meg (a feladatok része, h elmagyarázza, h mit miért). Megismerkedik még megválaszolatlan kérdésekkel. Majd, amikor már olyan szinten van megpróbál (másokkal együtt) új összefüggéseket találni, hozzátenni a meglevőhöz, bővíteni az ismerteket, esetleg még oktat is másokat.
Ez nem zárja ki, h menet közben ne jusson vmi az eszébe. Sőt, mivel a TV-ből és a netről annyi info jön, h még önkéntelenül is belefut az újabb ismeretekbe, így amit éppen oktatnak az zavaróan naív/1szerű néha. Nem tudom, valszeg nálatok is volt épp elégszer olyan, h azt hittétek vmire rájöttetek, kitaláltátok, aztán rövidesen meg olvastatok/tanultatok pont róla, h azt fogalmazta meg X y évvel ezelőtt (filozófiai dolgokban leg1szerűbb ilyen dolgokat találni).
Aki gyengébb képességű, az általában a középiskolában oktatja végül azt, amit már megértett vagy vmi rabszolgamunkát végezve foglalkozik a tudománnyal. Mondjuk természetesen vannak olyan szakok, ami nem értelem kérdése, hanem magolás kérdése, h az ember elvégzi-e, de őket én nem veszem a "tagok" csoportjába. Továbbá egy másik csoportosításom szerint (valszeg már más is csoportosított így, csak nem tok erről sem) ezek közt vannak, akik
- érdeklődőek az adott téma iránt
- csak a pénz/megélhetés miatt foglalkoznak az adott területtel (ezek tipikusan cső látásúak)
- szélesebb érdeklődésűek (ez nem zárja, ki hogy ők is csak egy szakterületen lesznek profik), emiatt több témába is belekóstolnak.
(Ezek a csoportok már középsuliban is megfigyelhetők, persze nem a 10.GYP osztályban)
Nézzük mit csinál, aki nem "tag":
Tfh. (mint a nagy többség) eljut az érettségiig (azon alacsony követelményeket sem tudja kitűnően teljesíteni), vhogy egy színvonalas felsőoktatási intézménybe kerül és kibukik vagy színvonaltalan Mézga Aladár fősulit végez. Vagy olyan szakot végez, amit a többiek lenéznek 1szerűsége miatt (lásd hátrébb). Dolgozni kezd, mert mi mást tenne, h megéljen.
Tfh. mégis foglalkozik a tudománnyal. De megtanulhatja és megértheti-e azt az anyagot, amivel mások minden nap sokat foglalkoznak? Ehhez fel kéne tételezzük, h ő jobb képességű, mint a többiek, de ezzel automatikusan felmerül a kérdés, h akkor miért ne tudta volna teljesíteni a "tagsághoz" szükséges gyatra követelményeket és miért nincsen ott?
Tfh. (a kedvenc feltevésetek) amit a "tagok" tanulnak az hülyeség és őt nem tudták "megfertőzni". Akkor ezek szerint amiket előtte évezredek alatt a tudósok hosszú viták során elértek, felépítettek az hülyeség. Volt valaha értelmes ember egyáltalán a Földön? Ha nem, akkor most hogyan született meg a mindent átlátó értelem eme gyatra emberekből? Ez nem kéne azt jelentse, ha ő jobban lát mindent, akkor simán látná, h hol hibázik a tudomány és ezt még le is kommunikálhatná szegény butáknak? Ha jobban látja a dolgokat, akkor a tudományt miért nem látja? Ha látja, akkor miért nem lett "tag" (lásd korábban) és osztja onnan az észt?
"mert a tudományokkal foglalkozik a valóság helyett."
A puzzle-darabos hsz.-od utal rá, h szerint ez is a nagyobb kép (valóság?) egy része. Akkor mégiscsak a valósággal foglalkozik. Ha nem, akkor mi a nagyobb kép, ami még a valóságnál is nagyobb?
Megj.: Amiről itt beszélünk az is a tudomány része, csak már pár száz éve merőben újat nem igazán tudtak hozzátenni.
Továbbá meséld el nekem, h mi révén lehet a valósággal foglalkozni szted. (remélem vmi újjal tudsz előrukkolni)
"És ezt nem "kitalálom", hanem ezt tapasztalom. A megtapasztalással pedig elég nehéz vitába szállni."
Tehát azt tapasztalod, h mindenki, aki tudománnyal foglalkozik az szűk látókörű? Aki ilyen tisztán filozófiai kérdésekkel foglalkozik és felteszem az alapvető, naiv logikát elfogadja, mint most te, az is a tudománnyal foglalkozik (csak a mai ismeretek fényében igénytelenül). Akkor most te is csőlátásúvá lettél, sőt mindenki, aki nem "csak" él, hanem gondolkodik is az mind azzá vált?
"Azt mondod-e, hogy ha én is azt tudom amit a tudósok, és én is úgy gondolkodom ahogy a tudósok, akkor ugyanarra az eredményre fogok jutni, mint a tudósok? Ez nem nagy újdonság."
Szólj, ha tudsz újabbat a világon még ki nem tárgyalt paradigmáknál.
"Forrai úrral kapcsolatban megfogalmazott észrevételeid szerintem egyedül ott ülnek, hogy ha forrai úr a tudósok játékát szeretné játszani, akkor be kellene tartania a játékszabályokat. Ebben egyetértünk."
Most összezavarsz. Az volt az alapvető feltételezésem, h az 1szerű logikát elfogadja és nem retardált, ezért használni is tudja. Pl. ha még a tranzitív következtetésen alapuló érvelést sem fogadja el, akkor nincsen miről beszélnünk (gyengébbeknek: A→B ∧ B→C => A→C).
"De mindebből messze nem lehet levonni semmi olyan következtetést, hogy akkor forrai úrnak igaza van-e vagy sem. Attól, hogy nem hajlandó elfogadni a játékszabályokat, még igaza lehet."
Persze, tök logikátlanul is magyarázhatja a valóságot. De akkor ne várja, h vki meg is érti.
1ébként, ha olyan jól látja a világot, akkor legalább néha használhatná a matematikai formalizációt, h ne legyen ennyi félreértés és kérdés arról, h miről és mit állít. Lehet olvastad, még mikor érdeklődtem az állításai iránt kértem, h fejtse ki szépen korrektül levezetve (illetve erre tereltem). Ekkor az 1. def.-ből kiderült számomra, h nem fizikáról beszél, a filozófiai fejtegetésére meg nem vagyok kíváncsi, mert láthatóan nem új nyuszit húz elő a kalapjából (mint erről utána meg is győzött).
Segítek 1 kicsit bárkinek, aki vmi eget rengető, összetett, logikusan felépülő dolgot akar közölni, úgy hogy kíváncsi mások véleményére.
Jól megkülönböztethetően emelje ki és különítse el a következőket:
- Def.-ók, axiómák, jelölések ismertetése
- állítások megfogalmazása (finomításnak tételek és lemmák kiemelése)
- áll.-ok bizonyítása
- néhány példa/ellenpélda rájuk
- megj.-ek
Ciki már az is, h ennyi száz év után még mindig van, aki nem így csinálja és csodálja, h mások miért nem "látják", amit ő. Pedig pont emiatt találták ki.
Ellenpélda: forrai, aki rendszeresen más def. szerint használ bizonyos tud.-osan már definiált szavakat és kérni kell, h def.-t adjon.
"(Ezt leírom egyszerűbben: ha egy kínainak akarod elmagyarázni az elméleteidet, akkor meg kell tanulnod kínaiul.)"
Ergo tanuljon meg korrektül felépíteni egy elméletet. Pl. ha még nem olvasott matematikai témájú könyvet, akkor csak kérnie kellene, h ajánljon vki olyat, ami szép példa erre vagy üljön be egy matek órára, azt is tud bárki ajánlani neki. Ott úgy van leírva minden, h csak az nem érti meg, aki nem akarja vagy retardált.
"Szóval mindenkinek meg kellene próbálnia közeledni a másik felé. Itt nincs olyan, hogy én vagyok a hibás vagy te vagy a hibás. Szerintem."
Ha nem vesszük hibának, h elvből nem ismeritek meg azt amit kritizáltok, akkor valóban. -
Koppixer #442 ![]()
-
forrai #441 Egyébként tisztellek is,. mert rájöttél, hogy a semmiről elég, ha mindig csak egy vagy két mondatot írsz. (Megsúgom- még sok is) -
forrai #440 Oda nem irnak, viszont elég sokan olvassák. Érdekel, hányan?
De te minek irsz ide? Neked a gumiszobába lenne a helyed!
Vagy talán ott se tudnak elviselni?
De ne essél kétségbe- ide nyugodtan járthatsz. Én örülök neked is.
-
#439
ja, lehet azért ír ide mert a weboldalára senki nem ír... lol -
forrai #438 Az jöjjön ide, akit ez érdekel. -
forrai #437 Minden kérdésedre és kérésedre válaszoltam. Mi a baj akkor, ifjú inaktív nyugdíjas fórumtársaim?
-
forrai #436 Gondolod, a tiédet igen? Legfeljebb azért, hogy a trollkodásodra válaszoljon, ahogyan most én. -
Koppixer #435 "Fizika és csillagászat" helyett lehetne a topik címe az, hogy "Forrai-blog".
Mi itt úgyis csak kommentelni tudunk, amit vagy elolvas a mélyen tisztelt, aktív nyugdíjas blogger, vagy nem... -
#434
egymás után 5 hozzászólást írtál.. szerinted van bárki is, aki elolvassa? -
forrai #433 Lehetséges persze, hogy tévedek.
De abban bizonyosan tudom, hogy nem tévedek, hogy valamely, a tudatos létezést ismerő filozófia nélkül nem építhető ki semmiféle tudományág.
Még a Matematika sem. Nem valósítható meg pld. R. Langland (és mások) azon törekvése sem, hogy annak szétágazó ágai közös alapra legyenek helyezhetők, és amely törekvés csúcsa mindeddig A. Wiles Taniyama-Shimura sejtésének bizonyitása. Amely cél azonban olyan még az olyan "egyszerű" ágai között is, mint az algebra, vektoralgebra, valószínűség számítás stb. a mai "ismereteinkkel" sohase lesz elérhető.
-
forrai #432 A Genezis első sorai számtalan olyan tömör információt tartalmaznak, amelyek jelentése csak most lehet kibontható, és amelyek gondolati mélysége meglepő, és elgondolkoztató.
Számomra is érthetetlenül, és hihetetlenül.
Nem lehet véletlen, hogy évezredeken keresztül olyan féltve őrizték!
Nyilván más "szent" könyvek is ilyen tartalommal bírnak. Azokat azonban sajnos, nem ismerem. Akik viszont ismerik, gondolkozzanak el mélyebb tartalmukon.
Amelyről a legtöbben meg vagyunk győzödve, hogy van. De nem mindegy, hohyan és hol keressük?
Leonardo Utolsó Vacsoráján a "V" alakban elhajló női alakot miért jobb Jézus nőtérsának (Magdolnának) tekinteni, mint Szent Erzsébetnek, akit a Szent Lélek most is betölt, és "látva" Jézus holnap bekövetkező sorsát- behunyt szemmel zokog?
Mert Leonardo ezt festette meg! Mi meg inkább azt akarjuk látni benne?
Pedig látszólag mindkettő "lehetséges" megoldás.
Pont ilyen torz a szemléletünk a fizikában is?
-
forrai #431 Szerintem a Töltés Fizika mellett szól, ahogyan az ekvivalencia, és a megmaradási elvek szólnak. pld. Az E=m*c^2 képlet.
Itt pld egyértelműen "anyag" (tömeg) alakul át energiává! Vagyis a "c" itt egy tudati töltés átszámítási tényező, a mi univerzumunk káoszára jellemző. (Mondom: ez a tényező számomra is annyira ismeretlen, hogy normlisan elnevezni (azonosítani) se tudom. Mert ha valamely egyed körvonalait, tulajdonságát, rendeltetését nem látom tisztán, nem ismerem, olyan névvel illethetem,. amely másnak van, ami nem illik hozzá.
Szép bibliai történet, hogy Isten Ádámnak engedélyezte a számára megismerhető (szétválasztható) teremtmények elnevezését.
-
forrai #430 "Mert a töltés fizika arról szólna, és Maxwell fényelmélete félig azzal adós, szerintem." idézem önmagam.
És igazam van, mert még ma is keressük azt, ami a vákuum helyett "üzemel": az étert! És joggal.
És én is azt keresem.
Kristóf elmélete akkor nekifutásból nehéz volt. Mondom, leveleztem is vele.
Újra neki kéne fussak, hiszen azóta az ismereteim bővültek.
Egyelőre a töltés fizikát tartom jónak.
Vagyis hogy a fizikai világ két részből áll: a tudatból (mondhatnám isteninek), és "valami másból", amit nevezhetnék akár éternek is. Csak azért nem hivom annak, mert nem lehetek biztos abban, hogy azzal azonos, amit alatta pld. Kristof, vagy mások értenek? Gyakran "káosznak" is nevezem, amelyet a bibliai értelmezésének gondolok, és ami jócskán megelőzte "a káosz elméletet", ami másról szól. Amely viszont ezt az elnevezést így tehát inkább bitorolja. (Értelmezés- bitorlásért már számtalanszor figyelmeztettek:-)).
Külön- külön számunkra azonban sem a tudat, sem a káosz nem lenne megismerhető.
Jobb híján, elfogadom és magam is vallom, hogy a káoszt éppen az isteni tudatnak a jobbító szándéka ("ige") szerint töltötte be a "tudati töltés"- amikor a teremtés megkezdődött. Ennek a tudatnak tehát csak azon része, amely minket is teremtett, lehet számunkra "MEGISMERHETŐ".
De nem zárom ki, hogy léteznek olyan tudati töltések is, amelyek viszont "NEM MEGISMERHETŐK"!
Így például a számunkra megismerhető tömeg (anyag) és kapcsolódó jelenségei valamely tudati tömegtöltéshez kapcsolódnak. Ez megmondja a káosznak, hogy létezzenek olyan tömegpontok, amelyek közepén a gyorsulási vektor nulla, a szélén növekedik maximumára, és onnan meg négyzetesen csökken. Ezekből a pontokból hasonló tulajdonságokkal rendelkező testek (részecskék, atomok molekulák, univerzumok stb.) épülnek. Más tudati töltések kombinációjaként is készülnek, amelyek ezáltal például a számok tudati "töltéshordozói" is egyúttal.
Különböző tudati összetettségü egyedek keletkeznek így. Mindegyikre érvényes a tudatos létezés megismerhető (megismerhetetlen) egyedeinek törvénye, amelyet "Egyediség Törvény"- nek" nevezek.
Azok az egyedek a megismerhetők, amelyek:
- Teremtő, alkotó tudat szándéka által
- A teremtés, alkotás folyamatában jönnek létre
- Tulajdonságuk van (minőség)
- Szétválaszthatók (mérhető mennyiség)
- Névvel azonosíthatók
- Rendeltetésszerűen léteznek.
Amit én itt oldalakon keresztül gügyögtem, azt a Biblia néhány sorba tömörítve, gondolati ZIP-ként, fraktálként, (amire minden teremtés, és alkotás épül) adja elő a legelső soraiban.
A Biblia, amit természettudományos fórumban kiejtenem se illik?
Nem érhet tehát engem olyan vád, hogy nem tekintek tisztelettel más gondolkodók munkáira.
Tárgyilagos szeretnék lenni. Az pedig nagyon nehéz- kis tehetelenségü, nyitott látásmódot igényel.
-
forrai #429 Valóban szükség lenne arra, hogy ezekkel az elméletekkel jobban megismerkedjem. Ezért tekintek magamra még lesúlytóbban, mint némelyitek rám. Persze próbálkozok, de első a megélhetésem: nehéz műtét után kell aktív nyugdíjasként létezzek. Ezek a kis beszélgetések is inkább pihenések.
Nem is lenne szabad ennél komolyabban venni nekem se.
A húrelméletben is egyelőre azt kérdezném- mi rezeg?
Mert a töltés fizika arról szólna, és Maxwell fényelmélete félig azzal adós, szerintem.
-
Koppixer #428 "Kíváncsi vagyok mit értesz ezeken a rezgéseken? [...] Mi rezeg?"
Kérdésed kiváló. Bár, hogy Saintgerman mit ért alatta, majd kifejti, addig hadd linkeljek én:
Hónapokkal(?) ezelőtt említetted, h már hallottál Kristóf Miklósról, de azt nem tudom mennyire ismered az elméleteit. Vagyis inkább az egy nagy, matekkal levezett, konzisztens éterelméletét (vagy ahogy ő az étert nevezi: "Téridő-Plazma" = TIP)
Ez a kozmológiai elmélet áll hozzám a legközelebb, ennél még nem találtam jobbat.
Kérlek olvasd el ezeket, melyekből választ kaphatsz kérdésedre:
először
másodszor
És végül, ezen az oldalon vannak a fenti cuccok, az "Éterelmélet"-en belül. -
patiang #427 Hát ez érdekes........... -
patiang #426 De tényleg, ha igaz a húrelmélet, akkor a háromféle húr rezgéséből létezik a világegyetem. -
patiang #425 Ha megengeditek én is idézek:
"A Lét rezgés. Az egész világegyetem rezeg, és minden létező saját, egyedi frekvenciájú rezgést kelt.
�ára a kvantummechanika tudománya egyértelműen tényként fogadja el, hogy az anyag nem más, mint rezgés. Ha valamit a legkisebb alkotóelemeire bontunk, mindig egy különös világba érkezünk, ahol csak részecskék és hullámok léteznek."
-
patiang #424 Én olvastam olyant, hogy a világegyetem rezgések egyvelege. Ezek rezgések nagysága adja az adott "valami" sűrűségét. Tehát, ha mi feltudnánk pl venni egy betonfal rezgésszámát, akkor símán át tudnánk rajta haladni. A baj azonban ott van (tudósok szerint), hogy semelyik "valami" rezgése nem homogén, hanem rezgések kuszasága, és ezért ez csak elméletben lehetséges. -
Saintgerman #423 OK, de inkább majd linkelek, (később) ugyanis én nem fedeztem fel semmit sem, csak a vevőm nyílt ki az adás felé.. -
forrai #422 Kiváncsi vagyok mit értesz ezeken a rezgéseken? Itt nyugodtan leírhatod. Mi rezeg? De tényleg. Ez a topik pont erről szól.
