1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #181 Nagyon sajnálom, de a gravitácio latin kifejezés (valószínűen a GRAVIS= teher, terhelés szóból), amit nem én használok rosszul,korlátozott értelemben, hanem mindenki más. Beleértve talán Newtont is, aki azt csak a tömegvonzásra alkalmazta, kihagyva a tömegtaszítást. Pedig semmi sem utal benne csak vonzásra, inkább valamely terhelő hatásra, ami lehetne nyomás is, így meg csak szívás! Ami új értelmezést most én teszek hozzá, és jobb latin nevet, mint a gravitáció, nem akarok rá kitalálni, hiszen az olyan megszokott, és családias, mint a délutáni tejes kávém. Csak tehát a gravitáció nemcsak tömegvonzás, hanem tömegtaszítás is. Párszáz év alatt ugyanúgy meg lehet szokni.
Valaki talál majd latin nevet a tömegvonzásra (attract=vonzás), és a taszigálásra (repulsio, vis repellendi) is.
Mert a gravis tehert jelent,(a terhesség is így képződik) nem pedig vonzást.
Persze, ha kapok egy jó ajánlatot, akkor esetleg hajlandó leszek változtatni,de addig a gravitáció fejezi ki nálam azt a jelenségcsoportot, ami a testeket terheli, úgyis mint vonzás (tömegvonzás), és úgyis, mint taszítás (tömegtaszítás).
Nektek meg meg kell ezt szokni, ha el akarjátok fogadni amit állitok, azt pedig józan ésszel muszáj lesz. És ez nem vicc!
Szóval Bnum, ne dobálózz te se a nullákkal! Vagy ismerned kell a Forrai féle helyiérték törvényt:
"Az egység nem minden, és a nulla sem semmi
A helyérték dönti el, hova mit kell tenni"
Miféle tömegvonzást mérhetsz te a Földön,amely körül kering a Hold, ő meg a Nap, a Nap meg Galaxis, a galaxis a halmaz, a halmaz az Univerzumunk, az universumunk meg a világmindenségben? Ami pedig kering, az mind gyorsulás, fordulás, tömegtaszítás, csak mérni nem tudod.
Olyan kifejezés meg, hogy antigravitáció= anti teher, nincsen, csak a névszótárban, ott is csak a fele, hogy Anti!
Kitaláltok, és százéveken keresztül használtok egy sor bődületes marhaságot, UFO kalandokat szőttök köré, és engem, aki meg merek mukkanni, kisemmiztek?
Bizony mondom: a "tudomány" maga az ezotérikus hiedelmek forrása!
-
Bnum #180 OK, tehát Newton leírta az összefüggéseket.
Leírta, hogy két tetszőleges tömeg esetén mekkora távolságban mekkora erő hat.
Nagyon le van egyszerűsítve, de az esetek többségében elég.
A mért értékekkel több tizedesig egyezik.
Te kijelented: "a gravitáció mégis tömegvonzás + tömegtaszítás"
bizonyíték 0, mérhető példa 0
Esetleg csak egy félreértelmezett nem gravitációs hatás. -
forrai #179 Newton leirta a tömegvonzást- tiszteletre méltó eredmény, én is tisztelem. De a gravitáció mégis tömegvonzás + tömegtaszítás. -
forrai #178 Newton törvénye egy nagy semmi, egy jelenség leírása csupán. Ezzel azután te is nagyon elégedett vagy.
Hát miért daloljak még, meddig? Talán amig valaki megérti, hogy van különbség a mese, és a tudomány között? Mert Newton első törvénye csak mese, nem tudomány. -
forrai #177 Nézd én nem ismerlek, nem tudom, mit tudsz, próbálom szájbarágosan magyarázni annak aki nem tudja.
Ha te tudod, akkor azt is tudod, hogy Newton a törvényében a tehetetlenséget nyitva hagyta, csak leírta, hogy mit tesz. És hogy az azóta is nyitott. Így nincs semmi fura, ha azt más, mondjuk hogy én is vizsgálom. Eötvös mérte, mások ma se érdeklődnek, csak számolják úgy, mintha az súlyos tömeg volna.
Én meg most azt mondom, jól teszik- szerintem is az az oka. Mondhatná más is, más okkal is, de senki nem teszi.
Én meg azt mondom, hogy a tömegpont nemcsak a gyorsulási vektorok nyelője, hanem forrása is. Pontosabban a töltés által tevezett gyorsulásvektorok előbb kilépnek (forrás= tömegtaszítás), a térben szétoszlanak a végtelenig, majd ugyanazon az úton (parányi késéssel) vissza is térnek (nyelő=tömegvonzás), miközben nyugalmi állapotban, távol más tömegtől az egyenlegük minden pontban nulla.
Vagyis minden tömegpont egyszerre vonzó, és taszitó, amit te antigravitációnak mondasz, csak a sztituációtol függ, hogy távolodás, vagy zuhanás, vagy távolságtartás történik.
A szituáció pedig a tili-toli vektorok aktuális egyenlegétől, skaláris és vektoriális szorzatától függ, amit még az is befolyásol, hogy a terjedési sebességük véges.
Így azután, ha gyorsulni kezd, könnyen lehet, hogy a kilépő gyorsulási vektor az időeltolás miatt vele szembe került nulla vektorral találkozik, és antigravitáció - taszitó erő lép fel pusztán önmagával szemben.
Nézd, már szinte dalolok, egy pacsirtaszív is megesne rajtam. Jobban elzenélni nem tudom. Legfeljebb nem értitek meg, nagy ügy, mindnyájan megvoltunk eddig is..
-
Koppixer #176 Forrai!
Most jöttem rá, h félreértettelek és felesleges volt megkérdeznem, h miért nulla a valós test közepén a gravitációs erő, azt eddig is tudtam, azt hittem te mást értettél alatta, de mindegy, nem lényeges.
De most az nem fér a fejembe, h miért mosod össze a gravitációt a tehetetlenséggel? Pl. írod: "amikor a buszsofőr rálép a fékre, és mi orra bukunk, akkor is ez az antigravitációs gép működik" - de itt miért nem egyszerűen a Newton 1. törvényében megfogalmazott jelenségről beszélünk? Miért kell belekeverni a gravitációt?
Azt mivel magyarázod, hogy ha én kimennék az űrbe, távol mindentől (ahol a bolygók gravitációs hatásait figyelmen kívül lehetne hagyni, mert olyan alacsony), és eldobnék egy követ bele a feketeségbe, akkor az felgyorsulna x sebességre és menne egyenletes sebességgel, amíg egy mező vagy test erővel nem hatna rá. Egyszerű eset, ahol a fizika szerint nem kell foglalkozni a gravitációval, mert nem játszik szerepet jelen esetben, csak Newton 1. és 2. törvénye a meghatározó. Akkor, hogy jön ide az antigravitáció? -
forrai #175 A gravitáció egy gépezet, amit mindeddig nem, vagy csak rosszul, hiányosan ismerünk. Ideje tovább lépnünk. -
forrai #174 Előzőleg válaszoltam arra, hogy milyenek a valós töltések, miben térnek el az elméletitől.
Hogy mekkorák? Hát, ahogy azt a horgászok szokták mutatn: egyre nagyobb, valójában meg kisebb.
Légy türelemmel, együtt kitaláljuk.
Arra is válaszoltam, hogy a valós világban nemcsak kiterjedés, de idő is van, sajnos. Mert ahhoz, hogy a mező vektoreloszlása a gravitáció véges terjedési sebessége esetén gyorsulásnál átalakuljon, szintén idő kell.
Így történhet csak meg, hogy a valós tömegpontok (amelyek a horgászoknál mutathoz képest mégiscsak parányiak) maximum induló vektorai gyorsulásnál először nem a szembeni maximálissal, hanem a nulla középpel találkoznak, és ezáltal vele azonos mértékü tehetetlenség (antigravitáció) lép akkor fel.
Tudom, hogy ezt nehéz elképzelni, még én is gyakorlom csak. Hiszen ne feledd el- én is jártam iskolába! -
forrai #173 A kérdésed kiváló, és hasznos is.
Bizonyára hallottál arról, hogy az égitestek, a Föld közepén is nulla a gravuiitációs gyorsulás. Ami nem mond ellent annak, hogy ott iszonyú nyomás, és hőmérséklet is van. Mert a gömbsugárzó tömegben ott az ellentétes "vonzások" kiegyenlítődnek. Ebben még uwu is egyetért velem, ha csak nem kivánja magát mindenki előtt égetni.
Der ha egy ilyen valós szituációt egy elméleti, nem valós tömegponttá zsugorítanak, (ami igen fájdalmas is), akkor az vagy csak nulla, vagy csak a maximum lehet.
Vagyis nem tükrözhetné a valóságot. Newtonnak ez sikerült, sés mi így veszítettük el a térlátásunkat a tehetetlenség- súlyos tömegazonosság irányában. Mert így nem tudhatjuk, hogy mikor gyorsul a tömegpont, a vektorok addigi egyensúlya felbomlik, és egy maximális értékü vektorral szemben nem egy ugyanolyan, hanem már egy nulla értékü vektor áll- ami fékező irányba mutat, vagyis antigravitációs (én másképp mondom: gravitáció= tömegvonzás+tömegtaszítás).
Vagyis egy olyan apróság, hogy valami elméleti, vagy valós tömegpont, mindent felboríthat.
Hogy mekkora egy valós tömegpont kiterjedése (ami ugye töltéshordozó csupán) most még nem tudom. Lehet, hogy akkora, mint a Higgs bozon? Vagy kisebb?
De hogy "kivül szőrös, belül nedves" (gyermekmondóka, és itt azt jelenti, hogy kivül maximális, belül nulla a gyorsulásvektor) az bizonyos, mert ez a tudati tömegtöltés egyik kedvenc mondókája.
Örülök, hogy igazolod a "gravitáció nélküliséget", mert az vezethet majd (idővel!) a tégedet, és másokat is érdeklő kérdés megválaszolásához. Ebből is láthatod, hogy egy rossz terminológia, név, deffinició, ha megrögösödik, micsoda akadálya a gondolkodásnak? Ezek "leküzdéséhez" igazi, kis tehetelenségű, más "töltetü" gondolkodás kell!
Természetesen az ilyenek kirívóak, akiket ki kell közösíteni. Punk- tum! Azt kell rájuk mondani: halandzsa...
És akkor továbbra is tehetelenek maradhatunk. -
7th uwu #172 Na az ilyenekre szoktam mondani, hogy halandzsa:
"És ha ilyen tömegpontok gyorsulnak, akkor egy idő mulva a nulla áll szembe a maximálissal, amit a tehetetlenségnek nevezünk."
-
7th uwu #171 Mekkorák azok a nem pontszerű tömegpontok? -
Koppixer #170 A "gravitáció nélküli" kifejezés a jobb, igen tulajdonképpen arra gondoltam.
A 167-es hsz-ben írod, h "nem Newtoni "elméleti tömegpontok" vannak, hanem valósak, amelyeknek van kiterjedésük, és ezért a közepükön 0 (azaz NULLA) a gravitáció, a széleiken meg maximális" - szabad kérdeznem, hogy az a középen nulla, az hogy jön ki? -
forrai #169 Hogy micsoda zürzavar alakult ki a tudós agyagban néhány száz év alatt?
Szegény Isaac Newton, ha ezt tudná, kopaszra vágatná a parókáját! -
forrai #168 Az előbbi válasz is neked szólt.
Mert azért nem lehet létrehozni antigravitációt, mert most is minden az. Minden egyes tömegpont az is. Mert amikor a buszsöför rálép a fékre, és mi orra bukunk, akkor is ez az antigravitációs gép működik.
De amire te (ti) valszeg gondolsz, az nem antigravitációs, vagyis ellentétes irányú tömegtaszítást létrehozó, hanem gravitáció nélküli (gravitationless?) valami. Ami viszont úgy tömeg, hogy ne legyen se gravitációja, se tehetetlensége, ezért a gravitációs térben azt csinál, amit akar, cikkázik, mint a nickelbolha...
Mert vannak ilyenek, pld. a neutrinok.
Nos, majd ha létezik a megálmodtam TÖLTÉSFIZIKA, akkor térjünk vissza a kérdésedre.
De értsd meg addig is: amire te (ti) kérdeztek rá- az nem az "antigravitáció", hanem a "gravitációnélküliség", ami nem ugyanaz.
Ezt még a hindu yogik is tudják, mielőtt oszlopülésre szánják rá magukat.
-
forrai #167 Már leírtam., hogy minden tömegkibocsát, és befogad egy gyorsulási vektoráramot, amelynek a forgása lehet jobbos, vagy balos. Az azonos forgásúak vonzzák egymást, az ellentétesek taszítják.
Így létezhet egy ellentétes forgási irányú "antigravitációs" világ is, csak messze, pont mert taszítja a nem antit. (mondtam, végtelen fajta világ van).
Ugyanakkor az antigravitáció (tömegtaszítás) megnyilvánulása az is, hogyha gyorsulsz, és a vektoráramlatok nem egyenlítődnek ki, s így megjelenik a tehetetlenség.
Emellett nem Newtoni "elméleti tömegpontok" vannak, hanem valósak, amelyeknek van kiterjedésük, és ezért a közepükön 0 (azaz NULLA) a gravitáció, a széleiken meg maximális.
És ha ilyen tömegpontok gyorsulnak, akkor egy idő mulva a nulla áll szembe a maximálissal, amit a tehetetlenségnek nevezünk.
Így ostobaság mérni a tehetetlen és a tehetős tömegek különbségét, amin száz évek óta vitatkoznak.
És ostobaság beszélni antigravitációról. Mert a tömegvonzás és taszítás minden valóságos tömegpont jellemzője (forrás és nyelő). Jellege attól függ, hogy milyen: jobbos vagy balos, az azonosak vonzzák, az ellentétesek taszítják egymást.
A hülye ufó duma az antigravitációról valójában azt jelentené, hogy ide se tudnának jönni, mert a Föld eltaszigálná őket!
De az antigravitációs ufó duma azért jó. Mert játszani lehet vele, mint a Newcubeval, Vagy mint a gumilepedős egygolyókkal, és komoly bevétele is van.
-
forrai #166 Végtelen megismerhető és megismerhetetlen világ van!
Békaperspektivából azonban csak egyetlen szomorú E=m*c^2 világ van, a vákuumosan született, nehéz gyermekkorú Big-Bang világ.
Azt keveslem. De nektek elég, ha ugyanazt ezerszer élvezettel leírjátok.
-
Koppixer #165 Létre lehetne-e hozni antigravitációs gépet? -
forrai #164 Nekem nem. Mert én nem elégszem meg a békaperspektívával. Azért jöttem ide közétek. Most is bízom bennetek. -
forrai #163 Végül is annak örülnék, ha a témához lenne kérdésetek, hozzászólásotok. -
Koppixer #162 "Előbb nem érti, mi az a horizont, utána meg érti, de kevesli, mert neki hatalmas kell?"
Nekem nem kell hatalmas, elég az ami van, az is elég nagy, és pont megfelel. De az nem tök mindegy, h honnan nézzük?! Van neki egy mérete, meg lehet pontosan határozni, ez nem elég? -
forrai #161 Előző válaszaim is részben neked szóltak. Mondom: tudom, hogy lesznek olyanok, akiknek tetszeni fog, amit irok, hasznosnak tartják, és hasznosítják azt. Mégpeig egyre többen.
Ha te nem leszel köztük, egy kicsit fájna majd, mert megkedveltelek (senki ennyit nem törödik velem, de tényleg).
De az a véleményem, hogy másnak majd inkább elhiszed ugyanazt, mondjuk egy jó hangzású külföldinek.
És én annak is örülni fogok. -
forrai #160 "Ha a tett halála az okoskodás.
Akkor tétlenségé a butáskodás"
(Mondom én.)
Te se tétlenkedj, csak hogy okosnak higyjenek! Ugyanolyan okosnak, mint mindenki?
Ha butáskodsz, ahogyan én, akkor még te is alkothatsz valamit. -
forrai #159 Mondom, legyél legalább tárgyilagos. Akkor megbocsátható, ha semmi más képességed nincs is. -
7th uwu #158 Én értem amiket írsz, csak nagyon nagy butaság. És hiába mutatok rá a hibáidra, lepereg rólad. (persze olyan is van aminek nyelvtanilag sincs értelme)
Téged nem érdekel, hogy igaz-e amit írsz, csak írsz, csak írsz... mi meg csak sírunk a röhögéstől
-
7th uwu #157 Tudjuk, azt is te írtad álnéven mielőtt elment az eszed. -
forrai #156 Nem koppixer.
Ahogyan félremagyaráztad az egyértelmű gondolatomat a horizontról, utána meg minősítetted a számításaimat "számolgatásnak", az valamit elárul rólad. És nem csak nekem, másoknak is. Ugyanigy uwu is. Lehetnétek összeszedetebbek, tárgyilagosabbak. -
forrai #155 Amúgy a Simonyi a lehető legjobb. Emlékerzetes könyvem. -
forrai #154 Tudod, hogy nagyra becsüllek, de nem értem ezeket az üzeneteidet. Mi a célod velük?
Nem értem koppixert se.
Előbb nem érti, mi az a hortizont, utána meg érti, de kevesli, mert neki hatalmas kell?
Azt hiszem, a békaperspektivát kellene hirdetnem, nagy kövér ufókkal megspékelve, az izlene nektek.
Az árapály, ami egy csodálatos elhanyagolt szelete a tudománynak, az se érdekel titeket, mert ti tudjátok.
Röhögnöm, vagy sirnom kell.
Ehelyett azonban írok.
Írok bizony, tudós barátaim, mert tudom, hogy van, és lesz aki megért.
Azoknak irom.
-
7th uwu #153 Teljesen mindegy mit mondasz neki, szeret írkálni ide:) -
7th uwu #152 Simonyi Károly
A fizika kultúrtörténete
Nem konkrét fizika tudásbázis, ha kevés az ismereted azt nem pótolja, de ha elolvasot jó rálátásod lesz a fizikára. -
forrai #151 Nem az számit, hogy hatalmas, vagy pici, hanem hogy megismerhető, vagy nem.
A poziztivista a felfogás szerint minden megismerhető, itt és most. E=m*c^2!
A még pozitivistább szerint meg nem minden megismerhető, vagy nem teljesen, de ami megismerhető, abból az unokáinknak is kell hopgy jusson! Mert a világmindenség olyan hatalmas!
Ha valami piciny, akkor le kell ereszkedni hozzá, ha meg hatalmas: fel kell hozzá nőni.
Az ember pedig, emberközösségé nőve- és birtokába véve élőt- élettelent- olyan hatalmas, amennyit megismer!
Emberként csupán sohase lehetne olyan hatalmas, mint az Universum. De akkora sem lehetne, mint a világmindenség.
Ezt egyébként Madách szebben megírta már. -
Koppixer #150 Értem a számolgatásaidat, de
Én meg azt mondom, h amit hatalmasnak gondolunk, az valójában is az. Az már más kérdés, hogy bizonyos pozíciókból mekkorának látszik. -
forrai #149 Valamivel akartam érzékeltetni, hogy amit hatalmasnak gondolunk, az valójában milyen kicsi...
Erre számomra horizont vonal tűnik a legjobbnak.
Néha a balcsin (már kissé napszúrva) ilyen kísérleteket végzek, vitorlásokat nézve, és mindig arra gondolok: te jó ég- hogy milyen pici is a Föld!.
-
forrai #148 Jáj, de hüle ...parányi,(>E-10 m/s^2 nagyságrend).
Ám nem csak én lehetek ilyen felületes, ezt higyjétek el... -
forrai #147 (...13,7 Mrd fényév) -
forrai #146 Nem, kedves koppixer.
A Balaton partján álva, délnyugat felé hosszában láthatod a horizontot, mint egy vonalat.
És annál távolabb látod, minél magasabban van a szemed
A közelítő képlete ilyen:
T horizont= (2Rh)^0,5
Itt h=2 m a szemmagasságod.
R: a Föld (univerzum) sugara 6378000 m (23,7 fényév...
T balcsihorizont=(2*6378000*2)^0,5 ~5100 m.
Próbáld ki.
Ilyen pici a Földünk, vagyis a mi látóhatárunk.
200 m magasról persze 10x nagyobb, ~51 km.
Az univerzumét ugyanígy számolhatod. Vagyis ha kivül állnál a határán, és a fénysugár egyenesen menne, (mert valójában elhajlik), akkor láthatnád Univerzumunk látóhatárát a Pluto távolságában.
A fénysugár egyesek szerint a téridő görbület miatt hajlik el.
Szerintem meg azért, mert GI-EM sugárzás, vagyis a tömeg és az elektromos töltés periódikus változása, és a tömegtöltés "zuhantatja".
Ha olyan sugárzást keresnél, aminek nincs "gravinerciális" összetevője (GI), vagy az nagyon kicsi, az bizonyára nem hajlana el az univerzum vonzására ott, a határán, ahol az egyébként is csak parányi (>E+10 m/s^2 nagyságrend).
Ne gondold tehát, hogy én azt hiszem, hogy a világegyetem (=univerzum) kisebb, mint a Naprendszerünk.
De azt már gondoplom, hogy az univerzumunk csak egy kis megismerhető,parányi része egy másik, befoglaló fogalomnak, ami a VILÁGMINDENSÉG! Ami viszont egészében szerintem nem megismerhető.
És ez teszi lehetővé talán egyszer, hogy valaki kidughassa a fejét egy luksin,és a szemét, láthassa majd az univerzumunk horájzontját...
-
Koppixer #145 Szóval, azt mondod, ha az Univerzumunk "szélén" állnánk, akkor a "horizontot" ~10 Mrd km-re látnánk, amilyen messze a Plútó van.
Ez a távolság a Naprendszer átmérője, szóval szerinted a Világegyetem egyenlő a Naprendszerrel....hmm.... Ami pedig azon túl van az csupán illúzió, csak díszlet, hogy mégiscsak legyen valami, amit a Hubble lefényképezhet? :D -
forrai #144 Márpedig a tér erősen összefügg mindennel, szerintem. -
forrai #143 A Nagy Bummban a mi univerzumunk vonatkozásában nem hiszek. Szerintem, ha az megtörtént, sokkal, megismerhetetlenül előbb, és sokkal nagyobb volt.
A mi Univerzumunk nem egyéb, mint egy banális termodinamikai okból létrejövő Kis Bumm egy hasonló, de billiószor nagyobb méretű, és ritkább másik szülő univerzumban.
A meglévő töltéshordozók (lehet hogy tömegtöltésüek is?) összezuhantak valamiért, elrendeződtek, át is alakultak, és létrehoztak egy ilyen kis univerzumot. Aminek ha a szelén állnál, 2 m magasan, a horizontját ~10 Mrd km-re látnád, amilyen messze a Plutó van! Mondom, parányi kis semisség. Csak mi csináluk nagy cécót miatta. Hátha kaphatunk valahonnan támogatást?
-
#142
Hello!
Tudna valaki olyan könyvet ajánlani, ami érdekes is, de benne van sokminden, ami a középszintű érettségin követelmény?
Remélem érthető, mire gondolok.
Köszi!