A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #237 Definició
"Az elméleti tömegpont: a tudatos létezés egészében megismerhetetlen (mert elméleti), azonban részlegesen (tulajdonságaiban) megismerhető, tudattal bíró egyede."
Ez az egyed a világegyetem bármely pontjával, az általa keltett mező révén tudatni akarja, hogy ő létezik! A gyoprsulási mező az ő létezésének hordozója. A helyvektorral meghatározott távolságon ez a hatás négyzetesen kisebb (gyorsulási vektor-áram), azonban a nagyobb felület miatt mégis ugyanakkora.
És ez a hatás (vagyis a mező) a fénysebességgel terjed.
Ezért ha hirtelen megjelenik egy tömegpont, mi csak x idő múlva érezzük meg. Ha megszűnik, ugyanúgy.
Ha áll, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgást végez csupán, ez a hullámfront szimmetrikusan terjed, benne a vektorok között kölcsönhatás nem lép fel.
Üres térben semmi nem történik, kitámasztott idegen tömeg esetén vonzó erő lép csak fel.
De ha gyorsul is, mert önmaga, vagy másik tömeg belekavar, és nincs kitámasztva, akkor a gömbi szimmetria felbomlik, a mezők a gyorsulás irányába feltorlódnak, a másik irányba hígulnak.
Ekkor nemcsak hogy erőhatás lép fel, hanem energia és teljesítmény és még ki tudja mi.
Ahogyan egy hajó előtt feltornyosulnak a hullámok, mögötte meg örvény lép fel, mint a süllyedő hajónál.
És ezen hullámok magassága a sebességgel négyzetesen arányos!
De nem csak a magasságuk- a tömegük is nő!
Emellett a hullámon belül egy köráramlás is van: a felső részecskmkék lesülyednek, újak emelkednek fel!
A hullámlovasok is nem ugyanazon, hanem örökké cserélődő vízfelületen fekszenek!
Ha a tömegpont viselkedését vizsgáljuk vektoriálisan, hasonló képet kapunk.
Hogyne, hiszen ahogy Hermesz Trisztmegisztosz mondta: Ahogy fent, úgy lent"
Ha pedig mindez hasonlít a relativitásnál bekövetkező jelenségekre, nincs abba semmi hiba. mert egy házba nemcsak az ablakon, de a kapun is be lehet menni! Sőt a- legtöbben így cselekszenek!