1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
#741
Neptunusz - 9.25.-10.16.
Uránusz - 6.1.-6.24.
Szaturnusz - 4.7.-8.25.
Jupiter - 6.14.-10.7.
Mars 4.17.-6.22.
Vénusz - 4.9.-5.22.
Merkúr - 2.3.-2.24.
Egy csillagásznak van-e örlete, mit jelenthetnek ezek a számok? Összefüggésbe hozhatóak-e ezen bolygókkal kapcsolatos adatokkal?
-
forrai #740 Hozzáférhetővé tettem a blogomon, egy peták nélkül.
www.megismerhetetlen.com
Rajta van a levezetés, és példák.
Például a Föld-Hold reláció, ami mérésen alapul (~40 mm/év).
És a Naprendszer árapály távolodása program eredménye.
Ha van szép dolog a Fizikában, amiről elfeledkeztek a nagy rohanásban, az az Árapály!
A Hubble állandó azonban nem univerzális- néhány tényező szorzata.
Így nem csoda, ha csak három jegyig ismert.
-
#739
Tedd hozzáférhetővé a neten. Egy petákkal se kerül többe, mint létrehozni egy kommentet az sg fórumon. -
forrai #738 Írtam vagy 200 oldalt, egy könyvet, az árapályról.
Ebben levezettem a Hubble törvényt is. Vagyis hogy miért távolodnak a távoli galaxisok az árapály: az univerzum elemeinek forgási és keringési impulzusmomentumai átrendeződése következtében. Ami naprendszeri viszonylatban éppen úgy igaz. Sőt, egy űrhajó viszonylatában is, attól függően, hogy 42500 km -en belül, vagy túl kering(zuhan, vagy távolodik).
A vöröseltolódásnak tehát köze nincs a sötét tömegekhez. Ennyit a kisbetűs, felfújt fizikáról.
A bizonyítás a honlapomon van, és eddig a könyvnek csak azt a fejezetét tartalmazza, hogy a többi mit, az összefoglaláson látható.
Nem kell félnetek, nincs pénzem rá, hogy könyvként is megjelenjen.
Szívesen beszélgetnék erről veletek.
-
forrai #737 Mindezt a TUDOMÁNY nevében, az ezotérikus- félig komoly, félig bohóc, csörgősipkás tUDomÁnY ellen írtam! -
forrai #736 AZ ÁRAPÁLY ELMÉLETEK ELKÉPZELHETETLENÜL GÜGYÉN, ÉRTELMETLENÜL ÉS ÉRTHETELENÜL VANNAK MEGFOGALMAZVA!
Meghamísitva nemcsak annak a jelenség lényegét, hanem az egész világnézetünket.
Mintha valamiféle álmodozó alkimisták etvaszt nagyot kotyvasztanának?
Miközben mindenki csodálatára nagyokat pukkantanak, ami kijön belőlük.
Egyébként tagadhatalan, az igen eredményes módszer!
Szóval, oly érzékeny lelkületű tudós barátaim, én tudom amit tudok, és tovább nem erölködöm, hogy azt ti is megismerjétek...
De ez a kis (számotokra bizonyára örökké érthetetlen) tüske most már mindig szúrni fog... -
forrai #735 Az árapály mai elhanyagolt, alacsony ismereti szintje a köztudatban és a tudománybanban is elsősorban a fizika, továbbá a csillagászat szégyene, amelyen nem változtat száz új részecske megismerése sem, amelyekből millió lehet még.
És mindenki másnak is az, aki tudhat erről, gondolkodónak valja magát, és nem tesz ellene semmit.
-
forrai #734 Szóval itt van nektek az árapály nyomaték, energia, teljesítmény, az USP szinkron pálya, csak mert koppixer megkérdezte.
Egy általános, minden részecskére, és a belőlük kialakult legösszetettebb lényekre is érvényes "tudati" rendszer.
Sejtem, hogy a "mélyben" készülődtők, elemezgetitek, hibát kerestek, ami nagyon jó!
Ezt szeretném én is, hiszen a mostaninál sokkal nagyobb kűzdelem előtt állok, amitől valahogy nem félek.
Amitől félek, az a hallgatás, mint most. -
forrai #733 Köszi a képeket, a zenét még értettem is.
Persze szép. De a festményekről saját véleményem is van.
A Mona Lisa pld. az anyai szeretetről, azaz Leonardo édesanyjáról szól, ahogyan éppen a fia- Leonardo moccanását érzékeli. Leonardo ezt akkor festette önmagának vigaszként, amikor Firenzében, a Palazzo Vecchióban egy megrendítő, súlyos megaláztatás érte. És köze nincs az érzéki szépséghez. Ezért míg élt, sohasem vált tőle el!
Ugyan így Michelangelo műve, stb.
Sajnos, én nem tudok ilyen szép avit csinálni.
De amit az előbb írtam az árapályról, annak lesz helye a fizikában, és a csillagászatban. Akkor is, ha most itt senki se szól hozzá.
-
Saintgerman #732 Ahogy óhajtod kedves Forrai. Nehogy a végén még tényleg lemaradj.
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=23ENGmh0sGg]A Copernikusz féle revolúció egy gigantikus optikai csalódás, Newton "universal" törvénye pedig nem universalis.[/URL]
Amit mi a világnak hiszünk, az csak a fény spektruma, és ez az egész energiának a 0,005% a. A többi az érzékszerveink és mûszereink érzékelési határán túl esnek, így nem is veszünk róla tudomást. Tehát az Uviversumot a dolgok látható mivolta után megitélni nyilvánvaló hülyeség. Az igazi valóság az hyper-dimenzionalis, és nem "labdákkal" népes....
Hogy miért van csak a Földön élet ? Mert a "valós fény" létét ignoráljuk... -
forrai #731 A Jupiter árapálypotenciálja a Napra pld. csak kevéssel kisebb, mint a Napé őreá. Az árapály munkája viszont szintén nagyságrendekkel nagyobb. Nem csoda, ha a Nap forgása órült iramban fékeződik. Valahogy a forgás nem érdekli a csillagászatot, csak a keringés.
Ezeket a bolygó-árapály munkákat összegeztem a programomban, 100 m évenként, minden tömbben minden bolygóét. Úgy hogy van elképzelem, hogyan távolodtak a bolygók, és hogy mennyi a Nap átlagos F árapálycsillapítási tényezője.
Ami persze időben, és a távolságtól függően is változhatna.
Szeretnék egy jobb programot, és avit csinálni.
De nem értek hozzá.
Ez a helyzet.
Sajna, ilyen a Tudatos Létezés.
-
forrai #730 Végül: szíveskedjetek lehivatkozni, ha bárhol csillagászati kiadványban ilyesmiről olvastatok!
Nehogy a végén az legyen, hogy ezt már mindenki tudta, csak éppen én nem. -
forrai #729 Ha már itt tartok, leírom:
A körülfordulások száma viszonylagosan értendő:
n= nk- nt (1/év.)
nk= a központi égitest körülfordulásainak száma.
nt= a távoli égitest keringésének száma.
Ez is nagyon érdekes!
Mert ha a központi égitest és a távoli égitest azomnosan keringenek, (szinkron pálya), akkor a különbség =0, és nincs árapály teljesítmény.
Ha a távoli lassúbb, akkor pozitív előjelű, és távolítást eredményez.
Ha viszont gyorsabb, negatív előjelű, és zuhanást.
Nem más ez, mint az említett USP kritérium energetikai megfogalmazása.
Ha például a távoli keringő objektum retrográd keringésű (vannak ilyen holdak), akkor az növeli a relatív körülfordulások számát, és az árapály munkát. Gyorsabban távolodnak, ami látható is.
Ugyanígy, ha a központi égitest retrográd forgású, mint pld,. a Vénusz, akkor az mindent ami kering körülötte, magába szív. Azért nincs is a Vénusznak holdja, mert roppant "önző" egy hölgy. Más kérdés, hogyan lett ilyen retrográddá- azt a bolygók kiszakadásos elémélete magyarázhatja...
Pld. egyszerűen csak egy mellette elszáguldó óriásbolygó csavarhatta el a fejét, és borzolta össze a gázfrizuráját.
Nem szeretném, ha még hibáznék siettemben.
Még ez is csak töredéke az egésznek, de tegyetek fel kérdéseket. -
forrai #728 Egy korrekció:
Az elmondottakat korrigálnom kell, meret az árapály okoztza nyomatékra (amiből az árapály munka és teljesítmény származtatható) érvényesek.
A "távoli" égitest árapály okozta nmyomaték képlete:
N(P)= W(P)*M (kg m^2/s^2)
= G*m*M*R^2/r^3
A "távoli" Föld által a "központi" napban keltett árapály- nyomaték nagyobb nagyságrendekkel, mint a fordított relációban, és nem pedig az árapálypotenciál.
(Ezt elsiettem)
A kettő aránya:
(Rnap/Rföld)^2=1,19E+4
Vagyis tízezerszer nagyobb az a nyomaték, amit a Föld okoz a Napon, mint viszont.
És mert a Nap F árapálycsillapítási tényezője is nagyságrendekkel nagyobb, mint a Földdé, ezért
a belőle származó árapály munka is nagyságrendekkel nagyobb, mint a Napé a Földön.
Egy porszem is fajlagosan nagyobb árapály munkát kelt a Napon, mint az őrajta.
Ezért a porszemet (porkorongot) az árapály akkor is intenzíven távolítja, (vagy zuhanásra készteti) ha az maga teljesen merev, és nem is forog.
Ez a magyarázata annak, hogy miért csak a butoraink porosak. A világűr öntisztuló.
És ezért nem lehet szó arról, hogy a bolygók csomósodhattak. Nem volt rá idejük se.
A Szaturnusz is szétfujta maga körül a port. Millió km-re kering egy porgyűrű körülötte.
Úgyhogy nem az árapálypotenciál, hanem az azzal képzett "árapály nyomaték" a mérvadó, következtetéseim arra vonatkoztak..
És a belőle származó munka
Q(P)= N(P)*F*n*T=W(P)*M*F*n*T Joule.
Vagyis :
- W(P)...(m^2/s^2)az árapálypotenciál az adott relációban
- M ...(kg) a "központi" égitest tömege (a "távolié" az árapálypotenciálban van)
- F=0-1 a "központi" árapálycsatolási tényezője
- n A "távoli" keringéseinek száma a központi körül adott időegység alatt (ajánlott 1/év)
-T (év) A vizsgált időszak. (A programomban 100 millió éves tömbök)
Ez az árapály- munka első közelítésben!
Hiszen függ az ismétlődések számától (n) és időtartamától (T) is.
Ebből azután további, könnyebben használható, vagy jobban értelmezhető formái is levezethetők (például a központ forgási impulzusára vetítve.)
A továbbiakban majd azoktól is szó eshet.
Az egyetlen kérdés az "F" árapálycsillapítási tényező, amely az egyes égitest típusokra jellemző, és mérések alapján meghatározható.
Közelítettem a Napra, és a Földre is.
Most szeretném pontosítani.
Adatok kellenének.
Segítség kellene.
Meg ellenőrzés is, hogy ne hibázzunk, mint az előbb magam..
De értő, és nem rosszindulatú.
-
forrai #727 A Tudatos Létezés világa él, mozog, lüktet, fuzionál és szétesik, és jobb esetben csak köp a stacioner, stagnáló porbacsomósodási- Big Bang világra, és elméletekre.
-
forrai #726 Nagyon vágyok arra hogy megtegyem, amit kérsz, hogy leírjak mindent, amit tudok. Egy év vagdalkozása kellett hozzá, hogy valakit érdekeljen.
Most éppen befejezek egy tervet, és s azután...
De addig is el kell mondjam a közlemény néhány legfontosabb hibáját. Ami azután szinte minden hasonlóra kivetíthető.
Az árapály, mint a legtöbb forgástörvény, a "forgás" miatt az egyediség feltételeinek egyik hordozója!
Mert a forgás, keringés elkülönit, illetve két egyedet összekapcsolhat.
Az árapálynál azért mindig két külön egyedet vizsgálunk! Mindkettőnek saját tulajdonságai és mennyiségei vannak. Egymáshoz képest különállóak, de kifelé közös egyedet alkotnak. Akkor is,. ha egy csillagot, és egy porszemet vizsgálunk csak.
Mint Kovács Péter és Kovács Péterné, akik ugyan külön egyedek, de összekapcsolódva- a Kovács család!
Az egész világmindenség ilyen párhuzamos- soros hierarchiaként épül fel. A Naprendszer is.
És ezen belül vannak egyedek, amelyek vonzani akarják a másikat, és vannak, akik távolítani.
A fizikában ezt dönti el az "USP" kritérium.
Van két egyed,egy közös rendszerben.
Az egyik, amelyik sebesen forog, közeli USP-jü, (önző),
igyekszik távol tartani mindenkit magától. Csak aki nagyon közel van hozzá, azt vonzza.
Lehet a másik is ilyen, és így távolodni fognak.
A Föld gyorsan forog. Távolítja a Holdat. Pedig a Hold kötődne hozzá (kötött forgású), de a Föld nagyobb tömegü- eltaszítja! Azt mondja: nagy culák vagy már leányom, és szép kerek arcu, menj hát távolabb, pénzt keresni!
De lehet, hogy a másik lassan, vagy egyáltalán nem forog ahogyan a Hold, és ha mind a kettő ilyen, akkor ugyan van vonzódásuk egymás felé, de éppen annyi taszításuk is, egymás körül keringenek tehát. Hosszú ideig nem is történne semmi, ha nem lenne külvilág.
De az létezik, és óhatatlan, hogy valakihez (a Naphoz) egyikük ne forogjon, vagy mindkettő?
És akkor újabb viszonyok alakulnak, ahogyan az életben is.
Minden fraktálszerűen hasonlít, legyen az egyszerű, vagy összetett. Ilyen a Tudatos Létezés.
A dolgozat hibája az, hogy a Kovács családban csak a Föld szándékát elemzi, és azt is csak rosszul.
Csak azt vizsgálja ugyanis, hogy a Nap árapálypotenciálja (kapcsolatkaresése) a Föld felé milyen. (Ez a Nap keltette árapály potenciál (W(P))
Nézzük hogy néz ki ez!
W(P)=k* G*m/R^2/r^2 m^2/s^2
- k átszámítási, és egyéb együtthatók. Fontosak, mert függnek a távolságtól.
Az átszámítási állandó a végtelenben (fi = 0) 1- el egyenlő.
Ez is nagyon érdekesen alakul, de egyelőre ne említsük.
- m (kg) a távoli égitest, amely kapcsolatba lép a "központival", vagyis adott esetben éppen a Nap tömege (=ereje), amit az "fitotgat"! Ő tehát a "távoli", más szóval az "okozó", ha éppen ezt a viszonlatot vizsgájuk!
Viszont az egyediség törvénye értelmében a Föld is lehetne az! Ám a hivatkozott forrás csak ezt a változatot vizsgálja,nyilván abból az alapvető tévedésből kiindulva, hogy a Nap sokkal nagyobb. De óriási tévedés ez, mert mint látni fogjuk, a Föld árapálypotenciálja a Napra, (és a teljesítménye is) amit egyetlen csillagász sem vizsgál, sokkal- több nagyságrenddel nagyobb!
Nézd koppixer. Én már megengedhetem magamnak, hogy ne legyenek illuzióim a csillagászattal, az átmásolt közleményeikkel szemben, és hogy a Csillagászat nevében lépjek fel!
- R (M) viszont már nem a Nap, hanem "központi", a "távoli" árapályát elszenvedő test paramétere: vagyis a Földdé! Most látható, hogy ennek értéke jóval kisebb, mint a Napé.
Ezért mondhatom, hogy a Föld, mint "távoli", árapály hatása a Napra sokkal nagyobb, mint megfordítva. És hogy milyen furcsa, hogy ezt a relációt eddig senki nem vizsgálta?
Pedig a Föld feltételezett éves ~1 m nagyságrendű távolodása a Naptól ennek az eredménye, a másik reláció az ezredényit se okozza!
r (m) a közöttük lévő aktuális távolság viszont mind a két relációban azonos.
A közleménynek csak az egyik alapvető hibája a féloldaluság: hogy csak az egyik egyedet vizsgálja "távoliként", és éppen a semmitmondóbbé.
Mert a másik alapvető hibája, hogy, az árapálypotenciálnak csak közvetve van köze az árapály teljesítményhez. Amelyet ha helyesen számolunk, a Nap árapályát a Holdéhoz képest elenyészőnek találjuk.Szó sincs a feléről.
Ám maga a kiindulás, hogy az "árapály teljesítményt" meg se említi, pedig a Szaturnusz holdak amiatt lettek szuszogó bálnákká, és a marsi Phobos'Deimos is amiatt tört össze, továbbá az USP égimechanikai kritérium- minderről említés se történik...
Ne haragudj, de ez így nem Tudomány. Ez csak a fele.
Persze folytatom, mert kérted.
Hiszen a töredékét se mondtam el még.
-
Koppixer #725 Legfőképpen ezért linkeltem be, h mondjál róla véleményt. De azt még mindig nem tudom, h szerinted ezek a képletek között van(nak)-e hibás(ak), vagy alapvetően jók, és csak kiegészítésre szorulnak.
Meg amúgy is, tételesen, tömören, világosan, amolyan összegzésképpen felsorolhatnád (pl. mintha egy fizikusnak mondanád), h pontosan mely pontokban tér el a te árapály elméleted a hivatalos verziótól! Mi az, amit módosítanál rajta, mi az, amit hozzátennél stb.
"civil outsider"
-
forrai #724 (Jó a játék...!) És nem is az! -
forrai #723 Ez az értelmetlen kijelentés a Nap árapálypotenciáljáról mindenhol be van másolva. Az árapály munkájáról legfeljebb csak említést tesznek, a teljesítményéről pedig qetuol, de más se hallhatott!
Ám nem ő a hibás- ő csak áldozata a tudomány linkeskedésének. Az övé pedig én vagyok a bosszuságomban. Vagyis végül is a tudományé. -
forrai #722 Igazán joggal gondolom, hogy civil outsiderként is ezekről szólnom lehet, és kell is.
-
forrai #721 Az általad ajánlott linkben hihetelen hibás kijelentések vanak, amelyek egyébként is általánosak.
Mert az ugyan igaz, hogy a Nap árapálypotenciálja a Holdéhoz közeli nagyságrendű (0,46), azonban a potenciálnak csak közvetett köze van az árapály teljesítményhez, és munkához!
A Hold egy év alatt 16- szor többször kerüli a Földet, mint a Nap! Így vagy 30x nagyobb energiát ad át, mint a Nap.
Ugyanakkor a Föld feltételezett (és általam számított) m/év nagyságrendű távolodását a Naptól nem is a Nap árapálya a Földre, hanem a Föld árapálya a Napra okozza!
Hiszen a Nap sugara (R) sokkal nagyobb, mint a Földdé. Így a Föld árapálypotenciálja több nagyságrenddel nagyobb a Napra, mint megfordítva.
Nos ez az, amiről viszont sehol se olvashattok!
Mintha az nyista lenne?
A csillagászat felkészültsége árapályból pont annyi, mint a geofizikáé. Ahhol szintén nem olvashattok sűrűn az árapály munkáról. és a teljesítményről.
Viszont nekik nincs is rá szükségük, pontosabban: kerülik.
Csak ha nagyon muszáj, mert különben kitör a vulkán, akkor néha megemlítik. Ahogy mi is.
-
forrai #720 Szerintem a mi univerzumunk is pont úgy született, ahogy a miénkben egy fekete lyuk.
Egy sokkal ritkább univerzum egy szegletében, és oda is tér majd valszeg vissza. Vagy máshová. Így nem a 4D -be fúvódik, hanem a szülő univerzumunkba. És a Big Bang valóban egy léggömb, ami hamarosan kipuffan.
De ne féljetek: a mi univerzumunkat a Big Bang kipukkanása nem érinti. -
forrai #719 Koppixer:
Nincs hová menjél, tudom, hogy visszatérsz.
Köszönöm a linket.
Újabb bizonyiték a csillagászat geofizikai kezdetére- minden a deformáció. De a csillagok és bolygók távolodnak is!
A fizika nincs jelenleg abban a helyzetben, hogy az árapályban rendet teremtsen, nincs rá ideje. Hiszen épp antianyagozik, mert az nagyot pukkan. Tüzijátékhoz 1 db atommag is elég! Sőt-minden elég!
Ki is van írva a büféajtóra: Ne zavarjanak!
Hát akkor majd én rendet vágok közöttük!
Kihasználom azt helyzetet, amit ti elmulasztotok, míg a büféajtó előtt toporogtok.
Tudnánk esetleg mind együtt normálisan kommunikálni?
-
forrai #718 Nem ismerik...és ott hagyták a krédóba, hogy fölesleges részkecskéket kergessenek lepkehálóval!
Ha valaki most nem részecskefizikus, akkor nincs is becsülete. Hisz ti is mind azt szaglásszátok!
Én meg addig kimazsolázom a klasszikus fizikát.
Nekem ott több babér terem, mint fajlagosan egyre 3000 fizikusnak a CERN-ben. -
Koppixer #717 arapaly.doc -
forrai #716 "...dehogynem kérdeztem értelmeset..."
Ezért az egy kijelentésedért mindent megbocsátok!
Hiszen emgem kérdeztél- nem is tagadhatod!
-
forrai #715 quetuol
Ne essél kétségbe, én akkor is tudom, hogy engem szidol, ha magadnak válaszolsz.
Az árapály teljesítmény az a teljesítmény, ami az árapály mechanikai és egyéb munkája során értelmezhető, mint időegység alatt végzett munka.
Azonban mert kicsi, az időegységet évre szoktam ajánlani.
Így is 100 M évek kellenek, hogy a Föld millió kilóméterekkel távolodjon.
Mert nagy tömegekről és távolságokról van szó.
A műholdaknál már nem olyan egyszerű! Engem is meglepett, ami be is igazolódott, hogy km- es nagyságrendben zuhannak.
A számításaim ezt igazolják.
7E+10 joule nem sok. Földgázban 20 m3.
(4,2 Mj/m3, és 2500 Ft/m3). Azonban feltenni egy ürhajóra 400 m3 földgázt, vagy trinitrotoulolt csak azért, hogy ránk ne szakadjon, kissé költséges.
Ezért érdekes lenne foglalkozni az árapály kérdésével az űrhajózásban is.
Én is tudom, milyen fontos, hogy pld. a fúzió megtörténjen.
De emiatt nem kellene mindenkinek elhanyagolni a klasszikus fizikát sem!
A 4. dimenziót hagyom a fizikusoknak. Mert látom, hogy a háromban is van fantázia.
Egyedül én nem futók közületek a rakéta után, a csigát meg lehagyom. -
#714
dehogynem kérdeztem értelmeset, csak te ezt nyilván figyelmen kívül hagytad, elkerülendő a saját magad által kreált marhaságokba való belekeveredést, mertha egyszer egy ember elkezd légvárat élíteni kreált marhaságokból, akkor az azon nyomban összedől, amint mélyebben belekérdezünk a dolgokba, tehát megismétlem a kérdést:
mi az az "árapályteljesítmény".
te itt az árapály fogalmát mint fizikai mennyiséget használod, meg tudod mondani az "árapályteljesítmény" egységét és definícióját?
-
polarka #713 Ez volna a lényeg, de ez nem csak a Föld-Hold rendszerre értelmezhető. -
polarka #712 #643-at most olvastam.
Engem az érdekelne jelenleg, h igazam van-e abban, h ha gömbi koordináta-rendszerbe írjuk át a 4D teret, akkor a felfúvódás a sugár növekedésével értelmezhető, ekkor mégiscsak kéne legyen közepe a 4D-s térben. Vagy ekkor a sugarat az időként értelmezzük és az volna a válasz, h t=0-ban van a középpont? -
polarka #711 Multiverzum elméletek...
Mondok jobbat, a Big Banggel "ellentétben" a világ 10perce keletkezett és került ilyen állapotba. Próbáljon bárki rácáfolni ^^ -
polarka #710 Ez bulváros ferdítés.
Megj.: A 19.sz. végén is voltak, akik azt mondták, h már csak az áramlásokkal kapcs. kéne némi okoskodás és mindent tudni fognak. Anno Descartes azt mondta, h már csak kb. 30 év kell és emberrel összetéveszthető gépet alkotnak. (1ik sem teljesült be mindmáig) -
polarka #709 Igen, de ők már ismerik a jelenlegi fizikát és alkalmazni is képesek, ellentétben a jelenlevőkkel. -
polarka #708 "Pusztán a gravitációs vonzásból nem mutatható ki semmiféle pályamódosulás."
Kimutatható, ugyanis a valóságban kiterjedt testek vannak így az árapály-hatás is jelentkezik.
Megj.: Az ellipszis pálya maga is elfordul idővel, ez tudtommal a Newtoni elméletekkel nem magyarázható, de az ált. rel. elm.-ből ez is kijön. -
polarka #707 A léggömb felszínén nem találsz középpontot, mégis fújódik. -
forrai #706 yooyoo
Folytassam mindjárt a képlettel?? De akkor nem tudhatod, mi a különbség az általam használt és a többi modell között. Csak látsz egy eredményt...Vagy képletet. Ha az elég kezdetnek?
Ha viszont konkrét kérdést teszel fel erre, akkor valszeg azonnal válaszolok. De mihez kezdesz vele?
Oké: kiszámoltam:
10000 kg-os műhold 20200 km-en 8,55 E+6 Joule árapály teljesítményt veszít, forgatva a Földet.
A számításnál azt a földi F árapálycsatolási tényezőt vettem fel, amelyet a Hold távolodásából számítottam. Addig nem közlöm, amíg más módon nem ellenőrzöm.
Mert F -et 100 millió év átlagaként számítottam,
Azonban F nagyon függ a tengerjárástól, a föld mélyében lejátszódó folyamatoktól.
Ezenkivül, ily közel a földhöz függhet a távolságtól, a pálya irányától, stb.
Ezekkel az adatokkal (a műholdak zuhanásával) úgy tűnik, sem a csillagászat, sem az űrhajózás nem tud mit kezdeni. Molekula ütközés- jó érv, mint a vákuum is.
Ez is, az is mindenre jó válasz.
Én tudnék mit kezdeni, mert bennem össze állt a kép. Hisz a fizika ezen már rég túllépett, és most már a bolha tökén a pattanást ostromolja oly hevesen, hogy mindenki arra figyeljen. Azt is próbálja bizonyítani így, hogy abból származott az univerzumunk. Igazán szép cél, és kihívás. Nincs tehát ideje olyasmire, hogy árapály.
A csillagászatnak meg minden zagyvaságot el lehet adni- abban "alkotó" az üresség!
Én csak annyit tehetnék, amennyit az internet segít. Legtöbbjetektől biztatást se kapnék.
CIFU viszont leírt néhány dolgot, ami számomra váratlan volt, és érdekes.
Nagyon köszönöm is neki.
Az én műholdam ~855 m-t zuhanna. (A pályaszámítást becsültem csak...).
CIFU biztos ki tudná számítani a megadott energiából pontosan, és könnyen.
Én is, de nehezebben.
Keresek másik fórumot, ahol inkább együtt dolgoznának velem, amire igazából szükségem van.
Ti is persze rendes fiúk vagytok,de semmit se lehet várni tőletek!
Vagy méginkább: csak semmit.
-
forrai #705 Ühüm. Azt ajánlanám, hogy amikor mindketőnknek van időnk, egészen a kezdettól indítsuk, és alaposan kitárgyaljuk. És remélhetőleg többen is.
Kezdhetnénk akár az árapály definiciójával. Mindenki elmondaná, minek gondolja?
Mert ha körül nézel a wikin, a netten, mindenki másnak látja. Azt veszi ki belőle, ami őt érdekli.
Ebből is látszik, hogy igen általános, és hogy a fizikának kéne osztania labdát. De ő nem. Ő csak említi, a többit rábizza a szakágakra.
- Történetileg a tengerjárás volt, ami először érdeklődést keltett több síkon is.
Persze előbb a hajózás, a hajósok, az irodalom, a versek ("várjuk meg, míg jő a dagály...), a fürdők, és most a dagályerőművek. Ezek többnyire a tenger szintváltozását észlelik, és vizsgálják.
- Később a geodézia is kezdett vele foglalkozni: a lemeztektonika, vulkánosság, stb. őt talán inkább annak mechanikája, törések, elmozdulások érdeklik.
Így például egy nagyon jó BME jegyzet van (Völgyessy) aminek a linkjét elküldhetem, a legtöbbet abból tanulhattam. Meghatározza a rugalmas, és nem rugalmas testek elmozdulásait, stb. Ez tehát a deformációkra van kiélesítve, és a maga módján magas szinten.
- A csillagászat azonban nincs a csúcson. Kell neki az árapály, mert kénytelen elfogadni, hogy a Hold távolodik, hogy a gázbolygók holdjai fortyognak, némelyik meg szét is hullik.
De ahhoz, hogy láthassa, hogy az egy általános jelenség, amelynek van hatása az egész univerzumra, "energetikai szempontból, más kiindulásból kellene vizsgálnia. Ehelyett láthatólag befogta a geófizika szelét, és ő is a deformációkon próbál hullámlovagolni. Így azután csillagászati művekben gyakran olvashatsz "árapálypúpokról", mintha a kétpupu tevének is árapály lett volna a papája.
Pedig ez egy számára nagyon kényelmetlen megközelítés, mert mint szeretném leírni, van sokkal kedvezőbb is. Ami a képet energetikailag árnyalja.
Nem csoda tehát, ha az árapálynak egy definiciója helyett számtalan változata van.
Amiről te írsz, az is a geodéziai megközelitésből származó csillagászati öszvér.
Vagyis egy olyan kétpupú teve, aminek fékpofája is van.
(Valóban kétpupú, mert nemcsak a Hold felé, hanem a szembe oldalon is kidudorodik!).
Ezen még az is árnyal, hogy a forgás is hol megjelenik, hol nem az árapályban.
Mert ha egyikük se forog, a vonzás akkor is kidudorítja az innenső oldalát! Sőt, a ROCHE sugáron belül annyira körtévé alakíthatja, hogy állítólag akár szét is szakadhat. Bár van példa rá, hogy az mégse mindig történik meg, hisz sok amorf Szaturnusz holdacska kering azon belül, miközben jól is érzik magukat. Nyilvánvaló tehát, hogy akkor is történik energetikai kapcsolat, ha egyikük se forog. Azonban az csak egyszeri alkalom, és attól is függ, hogy a körtévé avanzsált égitest rugalmas, vagy rugalmatlan?
Ha "rugalmas", akkor maradó munkavégzés nem történik, se melegedés.
Ha viszont képlékeny, vagy folyadék, vagy deformálódik, törik, akkor mindez munkavégzéssé fajul!
Tehát egy nem forgó égitest pár között is lehetséges egyszeri munkavégzés.
Ha viszont bármelyikük forog, ez az energiacsere folyamatossá válik!
És itt kezdődhet a vita, mit nevezzünk árapálynak: ami nem forog, vagy ami forog, vagy mind a kettőt együtt?
Nyilván a legutolsó mellett döntenék, hogy:
"az árapály két valóságos tömegpont gravitációs kapcsolata, az abból származó mechanikai és energetikai hatások összessége."
Így azután se a ROCHE pálya, se a Szinkron pálya nem kell, hogy kimaradjanak belőle.
Csakhogy amíg a ROCHE pálya állítólag "statikus", nem függ a bolygók forgási sebességétől, a szinkronpálya (USP kritérium) viszont igen!De erről majd később.
Minket tehát érdekelhet az az erő, energia, és teljesítmény, amit az árapály okoz.
Mint mondtam, különböző szakágakat más és más érdekel ebből.
Ugyanakkor ez a világegyetemben a gravitációval együtt mindig fellépő, legáltalánosabb jelenség!
Kiszámoltam pld. egy gépkocsi kerekei által egy év alatt okozott árapályt, sok más mindennek is nekifutottam. (Egyelőre a beépített WC-tartályunk szivárgása állított csak meg- senki nem tudja javítani).
Két, egyenes, kitérő pályán haladó test árapály energiacseréjét viszont kiszámítottam!
Márpedig a világmindenségben minden így halad! És a viszkozitás, ami a részecskéik között lokálisan ébred, az globálisan továbbadódik a gravitáció segítségével az egész univerzumra!
Jogos tehát a kijelentésem: az árapály az univerzum viszkozitása!
Amikor a dagály víztömegei felúsznak a rákospatakon Kőbánya- Kispestig, a disszipációs hatás jó nagyot lök a Holdon!
Hiszitek vagy nem, de ez így van.
Ha viszont a WC-tartályt kiengeditek, és nem töltitek újra, nagy jót cselekedtek, mert a Föld forgását gyorsítjátok. Igaz, egyetlen tartály csak nagyon kis effektust okoz, de ha mindenki egyszerre csinálja, valami csak történne, ami talán jó?
(Yooyoo- szólj ha nem szereted az infantilizmusomat, - mert akkor nehéz szívvel, de inkább lemondok róla...)
Most elteszem magam, és mielőtt tovább lépnénk, ezeket beszéljük meg.
Vagyis mindent, amit írtam, és írok, csak MUNKAHIPOTÉZISNEK tekintünk, és faragjuk együtt tovább.
Ez nem jó javaslat?
És ne félj, eljutunk a számításig, akár azonnal.
De szeretném , ha magadtol is eljutnál.
-
yooyoo #704 Az árapályról annyit tudok hogy a Föld-Hold rendszer esetén a Hold vonzza a Föld óceánjait így a Föld perdülete megváltozik viszont a rendszer perdületének állandónak kell lennie (perdületmegmaradás) így a Hold gyorsul a pályáján és apránként távolodik a Földtől. Amíg a Hold folyékony volt addig a Hold forgása is lassult a Föld által létrehozott árapály miatt egészen addig amíg be nem állt a ma is lévő forgási sebességére. -
forrai #703 Melyik számításomat? Szívesen levezetem, de némelyik programon van, és több MB. A végén pedig ott vagy te (ti) eddigi bemutatkozásotok szerint egyetlen célkitűzéssel, hogy meg se nézzétek, de lehülyézzetek.
Mert egy év óta arra vártam, hogy valaki megkérdezze, amit most te:
"Levezetnéd a számításodat?"
Levezetni nem tudom itt.
Ez nem az a hely.
De a képleteket lépésenként megtárgyalhatjuk. A számítást elvégezzük.
És akkor látni fogod, hogy mennyi egy év alatt az árapály munkája egy 20200 km magasan keringő 10000 kg műholdon.
És akkor kiszámíthatod, hogy az mennyit zuhan, miközben forgatja a Földet.
Olyan egyszerű, pimfli dolog, hogy megértem a csillagászokat, hogy nekik nem érte meg rájönni erre.
De azért tudnom kell, mennyit tudsz az árapályról?
Csak azért, hogy onnan kezdjem.
-
forrai #702 Ha egy bolygó a csillag ekliptika síkjához közel kering, körhöz közeli pályán, a következő, egyszerű kérdést kell vizsgálnunk csak:
- Nagyobb, vagy kisebb a csillag forgásideje, mint a bolygó keringési ideje?
És akkor mindegy, hogy messze távol van, vagy közel, pár millió km-re! Sőt, ha a csillag gyorsan forog, és közel van, igen nagy sebességgel, mint egy puskagolyót távolítja.
Ezt lehetne megízlelni a fordított példán, a műhold zuhanásán, amit ajánlotztam. Mert CIFU szerint 4-5,6 km/év zuhanást is tapasztaltak.
Azt pedig a Föld árapálya "tudja".
És jellemző a csillagászatra, hogy erről a két, egyszerű adatról gyakran nem is tudva mondják el, hogy annak a bolygónak kampec. Pedig lehet, hogy ahelyett éppen most született?
Ha egy doktor olyan lenne mint egy csillagász, (és megfordítva), a kórházban csillagokat látnánk, de az égbolt legalább begyógyulna.