1583
A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #901 paitang
Valójában erről is szó van, de a dolog összetettebb. A csillagászok egy része a galaxisok mozgásával is elégedetlen, és annak eltéréseit magyarázza a sötét tömegekkel.
A sötétség a vákuummal együtt tehát a mai fizika éltető, ezotérikus elemei.
A sötét energia ez esetben is az árapályt jelenti. Mert nem az univerzum tágul gyorsulva (ahogyan ők írják). Ugyanis annak van egy Schwarzschild sugara, ami csak a tömegétől, és a gravitációs állandótól és a fénysebességtől függ.
Ha például a tömege megduplázódik, a többi meg állandó, akkor a sugara megkétszereződik, a sürüsége 8 x lecsökken.
Ami meg is történhet, bár kisebb arányban, mert az univerzumunk a szülő univerzum teréből felvehet anyagot.
A G/c^2 arány a képletben azonban szintén változhat, vagy állandó is maradhat úgy, hogy elemei azonosan változnak. Ez viszont nagyrészt termodinamikai tényezőktől, és a belső átalakulásoktol függhet.
Az említett árapály az égitestek keringési és a forgási impulzusmomentumainak átrendeződéséből származtatható távolodást, vagy akár közeledést is okozhat. Ami tehát nem a mi fényzárt univerzumunk egészének tágulása (ahogyan írják),hanem csak egyes részeié- a látható galaxisoké.
Mert az univerzumunk forog is, és éppen a párhuzamos univerzumokkal, valamint belső részeivel kapcsolatos árapály miatt ez a forgása is lassul.
Becslésem szerint egy fordulat történt, amikor forgása lecsökkent.
Azonban az univerzumunk forgása is különleges, mert minden irányúnak mondható (amin belül azért lehetnek különleges irányai.)
Szóval - a fizika és a csillagászat nálam átértékelődött, mindezekről több könyvet is képzelek, amelyek közül legalább az elsőt megpróbálom kiadni.
Amely az árapályról, és a Naprendszer kronológiájáról szól.
Javasolom, olvas bele a levezetésbe
(www.megismerhetetlen.com)
-
patiang #900 Vagyis, ha jól értem (:D), akkor Te ezzel nem értesz egyet:
"1998-ban kiderült, hogy távoli szupernóvák vizsgálatai alapján az Univerzum gyorsulva tágul, amit egy ismeretlen eredetű, a gravitációs vonzóerővel ellentétes hatású „erőhatás” létéhez kötöttek (ez a sötét energia). Ez azt is jelenti, hogy a Hubble-állandó értéke időben változik, s így nem tekinthető igazi konstansnak (a nagyon közeli illetve nagyon távoli galaxisok vizsgálatánál semmiképp) - ugyanakkor a kozmológiai modellek kiszámításánál továbbra is fontos paraméter maradt." -
forrai #899 Mi az, ami más?
Az hogy az árapályt a csillagászat csak egy parciális jelenségnek tekinti, ami az általad elmondott esetekben jelentkezik.
Nemcsak ebben van a különbség. Másképpen vezetem le, más összefüggésekkel:
Nemcsak az árapály potenciált, és a nyomatékot, hanem a munkát, a teljesítményt, az energiát is! (Kalorikus gépészmérnök vagyok, nem valamely széplélek).
Bevezettem az árapály csatolási tényezőt (fi=0...1) , és az USP (univerzáls stacioner pálya) kritériumot, ami dönt élet és halál- távolodás és zuhanás között.
Mindezt alkalmaztam a Naprendszerre, árapály távolodási programot készítettem, amit fölhasználtam a Hubble törvény bizonyításánál.
Ahogy szokták mondani: munkásságom" van, amit az ügyeletes trollok megpróbálnak elhallgatni.
És még azt is állítom, hogy az árapály az univerzumunk, és más univerzumok egyik legáltalánosabb fizikai jelensége, rendező elve. (Általános Árapály Törvény= ÁÁT)
Ezért fel sem merül bennem, hogy valamely sötét tömegek léteznek, mikor bizonyitottam, hogy a Hubble törvény az árapállyal magyarázható.
Még a H arányossági tényező képletét is megadtam (www.megismerhetetlen.com)
A külső univerzumokkal való gravitációs kölcsönhatás szintén az elveimhez tartozik: az persze nevezhető lenne akár sötét tömegeknek is.
Hasonlóképpen, a mi univerzumunkkal nem kompatibilis részecskék, amelyek lehetnek benne, szintén nevezhetők sötét tömegnek, azonban tömegük csak akkor van, ha átalakulnak valamely ismert részecskévé (ez pedig már a "Töltés Fizika", ami szintén kedvencem).
Csak ennyi (persze még sok más) a különbség.
Meg az, hogy nem dölök be a szédületes marhaságaiknak.
-
forrai #898 A vita nem parttalan, mert nem is vita. Csak trollok, és trollszimpatizánsok hiábavaló erőfeszítése, ami nekem méltatlan örömöt okoz, hogy: jaj, milyen okos is vagyok.
Pedig nem is vagyok az! -
forrai #897 Patiang
Számomra olyan rendhagyó, hogy valaki a tárgyban, normálisan szólit meg, hogy elfelejtek rá válaszolni is.
1. A gravitáció tömegvonzás, és egyben tehetetlenség is. (Például ez az egyik, amit állitok.) Mert szerintem a tehetetlenség a test vonzása önmagára. Így nem más, mint gravitáció.
És ez azért lehetséges, mert a test folyamatosan újraépíti a gyorsulási vektormezőt, ami a tömegét reprezentálja. Gyorsulása esetén azonban azok nem fedik át egymást, hanem a korábbi az aktuálissal kölcsönkapcsolatba lép.
Így a tehetetlenség a gyorsuló test vonzása önmagára, és nem más. Nincs tehát mit inga mérésekkel bizonyítani.
Newton még nem tudhatta, hogy a gravitáció is véges fénysebességú, mi azonban már tudjuk.
Ebből azután történhetnek következtetések.
Például az E=m*c^2 képlet magyarázata.
Mert ha a tömeg sebessége a korábbihoz képest fénysebességüre nő, akkor a saját vektormezői végtelenül összeadódnak.
Ami virtuálisan végtelen tömegének felel meg.
2. De a legérdekesebb az, hogy bizonyitottam: a Hubble törvény az árapályból származtatható, és hülyeség sötét tömegként keresni.
3. Az árapály a valós testek gravitációja, tehát a gravitációból származtatható, esetenként energetikai hatású folyamat. A többi hülyeség, csak szélsőséges esetben (pl. nagy távolságokon ) igaz.
4. A gravitáció egyetlen testben is, kifelé és befelé is létezik, mindkét irányba csökkenő gyorsulási vektorokkal, maximummal a felülete közelében.
Mert a felületen csak homogén gömb alakja esetén leledzik. Vagyis nem kell hozzá két test. A gyorsulás mező tehát egyetlen test reprezentánsa.
5. Mindez együtt azt bizonyítja, hogy a mai fizika a gyorsítók ellenére sokkal inkább kis betűvel írható, mint Nemecsek Ernő, a Pál utcából.
-
patiang #896 Gondolom, hogy az árapály is ezen erő eredménye.(?) -
patiang #895 A gravitáció, más néven tömegvonzás egy távoli kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között jön létre, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza. A gravitációs erő az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.
Ez így nem igaz? -
patiang #894 Mert úgy érzem, hogy egy partalan vita megy, amiből egy szót sem értek.
Ja, tudom, hogy az én bajom:)) -
patiang #893 Nem értem, nem értem!!
A tudományos irodalomban az árapály jelenségről rengeteget lehet olvasni. Pl, hogy miért melegszenek a Jupiter holdjai, vagy hogy egy a Föld közelében esetlegesen elhaladó égitest a nagyságától (tömegétől) függően milyen húzó-taszító erőknek teszi ki égitestünket. Ez mind elfogadott.
Akkor mi az amin lehülyézitek egymást, vagyis inkább Téged????
Mit állítasz Te , ami az "elfogadottal" szembe megy?? -
forrai #892 Kedves ZR ha olvastál valamit, és vársz folytatást, légyszí, jelezd, akkor továbblépek. Mert nem könnyü ide leirnom, főképpen ha, hiába.
Pl. a www.megismerhetetlen.com honlapomon sok mindent irtam erről, amit ott elolvashatsz, és rákérdezhetsz itt.
Persze ha érdekel, szívesen itt is leírom.
-
forrai #891 Megértettem- hogy kezdjük az árapály törvénnyel.
Metodikailag bizonytalan vagyok, ezért kezdetben csak felsorolok néhány jelenséget, ami ismert, és ehhez tartozik.
És amelyeket többnyire csak különféle alkalmazott tudományágak vizsgálnak:
- Az árapály miatti tengerjárást a hajózás
- A föld felület és földbelső változásait az égitestek miatt. (geodézia)
- A Föld-Hold rendszer távolodását (csillagászat)
- A gázbolygók holdjainak melegedését,
- Árapály erőműveket (Energetika)
- Egyes kozmikus jelenségeket
Sőt-az árapályjelenségek irodalomban is megjelennek. Itt nem arra a bizonyos gyerek versikére gondolok, ...várjuk meg, míg jő a dagály...hanem pl. Victor Hugö: "a Tenger munkásai". Nagyon szép könyv.
Emellett sok példa van, amelyet a mai fizika elhallgat, mondván, "amit mi nem tudunk, az nincs".
Alapjába véve azonban az árapállyal a Fizika kellene hogy foglalkozzon. Azonban az megelégszik a félbehagyott Newton törvények csócsálásával, a teher nagy részét az alkalmazott tudonmányágakra hagyva, akik azt így, vagy úgy próbálják sikerrel feldolgozni.
Muszáj volt ezt felvezetnem. Hiszen én gyakorlatilag az egész képzésem során nem találkoztam az árapály említésével sem, és tudom, hogy így vannak ezzel mások is.
Holott életünknek ez a legvalóságosabb, és a legáltalánosabb törvénye: a valós testek gravitációja, amely tömegvonzást és a tehetetlenséget is egyformán tartalmazza.
Ez az univerzumok egymás közötti, és önmagukon belüli rendeződésének egyik alapköve.
Amihez megnevezhetetlen topiktársaim hozzászólni se tudnak, de azért mégis megteszik ellentmondást nem tűrően. Amiről könyvet írok (a tartalomjegyzékét feltettem a www.megismerhetetlen.com-ra, ahol egyébként művészettörténelem is van.)
És mert nevetségesnek, és hamisnak látok mindenféle elfogadott humán és reál nézeteket, szükségesnek érzem, hogy ezt kifejezésre is juttassam.
Ennyi.
(Legközelebb már csak az árapályról próbálok írni.)
-
forrai #890 Koppixer
Te normális internetező vagy, én meg úgy tűnik, hogy kiváló troll.
Széles szakadék legyen közöttünk mindig, és mindenben.
Mert ide csak akkor írj, ha a tárgyamhoz,és nem a személyemhez szólsz.
Oké, zsoké?
Ird le 100x egymás után egy füzetbe:
- A forrai topikokba csak akkor mehetek, ha a tárgyhoz szólok hozzá.
...
Mert előbb utóbb jönnek ide majd igazi érdeklődők, és akkor nem lesz időm, hogy tinektek is válaszoljak!
Hiszen érted- egyszerű időzavar! -
forrai #889 Kedves ZR
Ne tévesszen meg, hogyan társalgok sokakkal. Velük csak így lehet, ők ezt provokálják, hát tőlem meg is kapják.
Szerintem élvezik is, azért csinálják, én meg szeretek örömet okozni.
Az olyanokkal, mint te, legfeljebb néha tréfálkozok majd, és általában öniróniával, mert anélkül nem megy. És komolyan állok bármely kérdésedhez.
Most azonban szerénykedsz, így nem tudom, honnan kezdjem.
A tárgy főképpen két dolog ismeretét igényli.
1. A Hubble törvényét
2. Az Árapály törvényét, és jelenségeit.
Ugyanis azt állítom, hogy a Hubble törvényben foglaltak a sötét tömegek létezésével nem magyarázhatók, legalább is abban az értelemnélküliségben, ahogyan azt most próbálják.
Hanem annak az Általános Árapály jelenség az oka.
Az árapály, ami szerintem a valós testek gravitációja.
Azt hiszem az utobbiról kell, hogy írjak többet? -
Koppixer #888 Félnótás forrai forró fazékban fogja forrongó fejét...
Azt hittem mester, hogy már végleg kitágultál az SG univerzumából! ...vagy mégsem? Rád nem hat az ERŐ ??! :D -
forrai #887 yooyoo, te is nagyon yoo vagy. Büszke lehetsz rád. -
forrai #886 uwu
Vedd észre, hogy miattam fokozatosan kiesel a troll szerepedből, és átkerülsz a normális internetezők közé, én meg elfoglalom a te helyed!
Ez nagy szégyened lenne, egyetlen igazi troll se állna többé szóba veled!
Ne keresd tehát az immovable, meg a yooyoo támogatását, mert ők normális trollozók, izé internetezők! Utasítsd helyre őket, és csak ellenem trolloz, vagy inkább velem együtt! Oké?
Hogy a tárgyhoz is szóljak, most valóban csak én állítom még, hogy a Hubble törvény= Árapály törvény.
A dolgok logikája szerint azonban tíz év múlva úgy tartják majd, hogy csak én voltam a híve a sötét tömegeknek, mindenki más meg tisztában volt azzal, amit most csak én állítok!
De addig- van remény....addig ünnepelhetek, nemde? -
yooyoo #885 A forrai-féle árapály törvény csak tömény tudatlanság. -
#884
Nos, én nagyon ritkán szokok ide benézni és azt látom, hogy hónapok óta ugyanazokkal a szófordulatokkal megy a "vita".
Előre mondom, engem ÉRDEKEL a dolog!
Előre mondom, nem vagyok fizikus, így némi magyarázat jól jönne a témáról. Konkrétan arról, mi is az a sokat emlegetett "Árapály törvény"?!
Bízom benne, hogy értelmes és értelmezhető választ kapok erre - ennek ugyanis nagyon örülnék! Előre is köszönöm! -
uwu hun #883 Te lovagolsz egy több száz éves modell tökéletlenségén!
Ráadásul nem a vbalós hiányosságokat hozod fel, csak olyanokat ami a te nem tudásodból ered. -
forrai #882 Azután meg jött az új fizikus generáció, amelyik mindent a vákuummal, meg részecskékkel akar megoldani. Arra hajt, már az egyetemtől, arra irja a dolgozatát.
Ha megpróbálná felfedezni, hogy a Hubble törvény=Árapály törvény, azonnal kigolyóznák, és veletek együtt kórusban kiröhögnék.
Azért vállaltam magamra, hogy inkább én fedezem fel.
Azonban belátom, hogy elhibáztam, mert uwu-ra, és az immovabléra nem számítottam. -
#881
-
forrai #880 Látod- ez a baj!
Newton tényleg nagy dolgot csinált régen, de nem mindent.
Fölnövekedtek generációk, nebulók, akiknek a tanító bácsi megsimogatta a fejét, majd ők simogattak és ez ismétlődött.
A környezet meg falta a paprikás szalonnát, és ámuldozott.
Én is falom, de nem ámuldozok.
Nem kellene önállóan gondolkodnotok? -
forrai #879 A Hubble törvény valójában minden égitestre, az univerzumoktól a porszemcsékig érvényes. Sőt, lehet hogy a húslevesre is, de ebben nem vagyok biztos. (Különben is jobban szeretem, mint pl. egy szelet üstököst.)
Emellett a Hubble törvény, mint árapály törvény nemcsak távolit, de közelit is.
Rendezi az univerzumok belsejét, meg egymás közötti viszonyaikat.
Ezért szerintem hagyjuk a grvitációt másra, és foglalkozzunk előbb a Hubble törvénnyel, és az árapállyal.
Az talán számotokra is érthető.
Szegény uwu, nem lehet jó neked mellettem trolkodni, pedig már a nem- trollok is segítenek neked... -
uwu hun #878 Ki van számolva, a gömb pedig szimmetrikus.
Sokkal bonyolultabb felírni a hármas integrált.
Azzal most nem fogok faszkodni, mert nincs meg 10 perc alatt. Különben is Newton már megcsinálta elég régen. -
forrai #877 Szóval a tárgy az, hogy a Hubble törvény= árapály törvény.
Az árapály törvény pedig a valós, struktúrával és kiterjedéssel bíró testekről szól.
Amelyeknek a tömegpontoktól kifordul a gyomruk, hánynak.
(Veletek szívesen tárgyalok képiesen is- abban is jobb vagyok, mint ti...) -
forrai #876 Jó, én is szoktam hülyesírási hibákat ejteni.
Most pedig számoldd ki egy gömb pontjaira,
a=-G*m/r^2
És felejtsd el a totálszimmetriádat.
Gömbölyödik a dolog. De ez már a könyvemről szól- ebbe ne üsd az orrod tovább, még elhalászod előlem.
-
forrai #875 ImmoVable
Téged is kérlek, csak akkor gyere, ha a tárgyhoz szólsz hozzá.
Én egész biztos, hogy személy vagyok. -
uwu hun #874 Ezt neked írtam te tahó.
És nem jegyzet, csak gyorsan kiszámoltam neked, hogy lássad hogy kell.
És leszarom a helyesírási hibákat.
MathCad 14-ben nincs helyesírás ellenőrző, talán a 15-ben van, de olyanom meg nincs. -
forrai #873 Nem tudom, hogy ezt melyik helyesírási hibagyüjteményből halásztad elő. Az tartott hosszú ideig, hogy összeszámláljam a hibákat. Sokszor tévedtem, de végül 6 db kapitális marhaság maradt. Nem te irtad ezt a jegyzetet a nyiladozó értelmű nebulóknak?
Tartalmilag nem volt mit elemezzek, mert köze sincs a gravitációhoz.
Éppígy beixelhetnéd a tejsav képletét.
De ha már megteszed, tedd rendesen, mert elrondítja a topikom.
Látod, én nem tudom hogy kell betenni képet, nem is teszek.
Amúgy tetszik, hogy kezdesz valóban tevékenykedni.
Ez már döfi. -
#872
Nem értem mit bajlódsz vele. Neki orvosra lenne szüksége nem fizika órákra. Egy jó pszichiáter talán még segíthetne neki. -
uwu hun #871 ![]()
Biztos csak véletlenül jön ki mindig ugyan az mi te fasz? -
forrai #870 Semmit nem tudsz arról modellről, csak a tömegét.
Így azzután nem értheted se a gravitációt, se a tehetetlenséget.
a=-G*m/r^2
Ez minden, amit tudsz. -
forrai #869 uwu:
Tiltakozom: nem én vagyok az, akit lehülyéztél a 866-ban!
Én persze nem tennék így, mert pl. én tudom, hogy létezik, ami annak nevezhető.
Pontosabban, nem nevezhető sehogy, mert nem szereti, ha emlegetik.
Látod, én se tettem, csak körülirtam.
Leonardo képein pl. mindig egy szent mutatott csak rá -az Utolsó Vacsorán pl. Szent Tamás, a párizsi Sziklás Madonnán meg az angyal. (Ne nézd meg, mert még megjavulsz tőlük).
Troll, vagy, de becsületes, azért vigyázhatnál erre, és főképp- ne tegezd! -
forrai #868 Newton nem adott magyarázatot a tömegvonzás és a tehetetlenség összefüggésére.
Azt a fizika kisérletileg próbálta bizonyítani (pl. Eötvös), ami természetesen nem lehetséges.
A fizikusok többszáz éve adósak ezzel, kínlódnak, Higgs bozont izzadnak, mindent tesznek, csak nem fejezik be Newton megkezdett, nagy művét.
Amelynek feltétele volt, hogy megtudjuk- a gravitáció véges (fény) sebességű.
Ettől kezdve azonban meg van a magyarázat:
- a tehetetlenség a test korábbi és aktuális vektormezőinek reagálása a megváltozott mozgásállapotra.
Éncsak elmondtam ezt, mert a képzett fizikusoknak nincs idejük rá, éppen a Higgs bozont hajkurásszák.
Nem kell azért úgy haragudnod rám. Egy becsületes troll is lehet elnéző... -
uwu hun #867 Nagyon sokszor le kell még írni, hogy a pontszerű modell csak a gömbön kívül érvényes? -
uwu hun #866 Úristen de hülye vagy.
Ha összehasonlítjuk a pont és a gömb modellt, ütközés vizsgálatánál egy csomó különbség adódik. A gravitációs térnél meg semmi, legalább is testen kívül. -
uwu hun #865 De van.
Newton képlete pont arra vonatkozik, azért van benne m1 meg m2.
Az általádos képlet szerint dV*ro-kat kell összegezni. -
forrai #864 De uwu- egy tömegpontnak nincs gyorsulási mezője, struktúrája...
Mondjuk ütközésnél lehet számolni vele, de a gravitációhoz nem elegendő. Itt pedig arról van szó.
És a struktúra is nagyon fontos- hogy az nulla kiterjedésű pont, amelynek azért van közepe, ahol a gravitáció is nulla kellene, hogy legyen. Amiről mindig elfelejtkeznek, pedig gyorsulásnál van szerepe a tehetetlenség kialakulásában.
A gravitációs felvetéseim nagyon széles területet fognak át, amely teljesen ellentmond a jelenlegi szemléletnek.
Nem szívesen folytatom, mert eredménytelen vitához vezet.
Inkább a Hubble törvényről beszélnék, mert az még a jelenlegi ismeretek alapján is tárgyalható. -
uwu hun #863 Ez egyébként hogy a gömbszimmetrikus test távolról nérve ugyan olyan arővonalakat generál mint egy ugyanakkora tömegű pontba sűrített valami, tök véletlen. Többek között ezért is kezdtek Newton után ismét a gömbre tökéletes formaként tekinteni, az ókori görögökhöz hasonlatosan.
De már a görögöknek is minden okuk megvolt a csodálkozásra, a gömb forma rengeteg fizikai jelenségnél előjön mint különlegesség. -
uwu hun #862 Mármint az _se_ baj ha nem homogén...
