Fizika és csillagászat

A Jupiter árapálypotenciálja a Napra pld. csak kevéssel kisebb, mint a Napé õreá. Az árapály munkája viszont szintén nagyságrendekkel nagyobb. Nem csoda, ha a Nap forgása órült iramban fékezõdik. Valahogy a forgás nem érdekli a csillagászatot, csak a keringés.

Ezeket a bolygó-árapály munkákat összegeztem a programomban, 100 m évenként, minden tömbben minden bolygóét. Úgy hogy van elképzelem, hogyan távolodtak a bolygók, és hogy mennyi a Nap átlagos F árapálycsillapítási tényezõje.
Ami persze idõben, és a távolságtól függõen is változhatna.
Szeretnék egy jobb programot, és avit csinálni.
De nem értek hozzá.
Ez a helyzet.
Sajna, ilyen a Tudatos Létezés.

Végül: szíveskedjetek lehivatkozni, ha bárhol csillagászati kiadványban ilyesmirõl olvastatok!
Nehogy a végén az legyen, hogy ezt már mindenki tudta, csak éppen én nem.

Ha már itt tartok, leírom:
A körülfordulások száma viszonylagosan értendõ:
n= nk- nt (1/év.)
nk= a központi égitest körülfordulásainak száma.
nt= a távoli égitest keringésének száma.

Ez is nagyon érdekes!
Mert ha a központi égitest és a távoli égitest azomnosan keringenek, (szinkron pálya), akkor a különbség =0, és nincs árapály teljesítmény.

Ha a távoli lassúbb, akkor pozitív elõjelû, és távolítást eredményez.
Ha viszont gyorsabb, negatív elõjelû, és zuhanást.
Nem más ez, mint az említett USP kritérium energetikai megfogalmazása.

Ha például a távoli keringõ objektum retrográd keringésû (vannak ilyen holdak), akkor az növeli a relatív körülfordulások számát, és az árapály munkát. Gyorsabban távolodnak, ami látható is.

Ugyanígy, ha a központi égitest retrográd forgású, mint pld,. a Vénusz, akkor az mindent ami kering körülötte, magába szív. Azért nincs is a Vénusznak holdja, mert roppant "önzõ" egy hölgy. Más kérdés, hogyan lett ilyen retrográddá- azt a bolygók kiszakadásos elémélete magyarázhatja...
Pld. egyszerûen csak egy mellette elszáguldó óriásbolygó csavarhatta el a fejét, és borzolta össze a gázfrizuráját.
Nem szeretném, ha még hibáznék siettemben.
Még ez is csak töredéke az egésznek, de tegyetek fel kérdéseket.

Egy korrekció:
Az elmondottakat korrigálnom kell, meret az árapály okoztza nyomatékra (amibõl az árapály munka és teljesítmény származtatható) érvényesek.

A "távoli" égitest árapály okozta nmyomaték képlete:

N(P)= W(P)*M (kg m^2/s^2)

= G*m*M*R^2/r^3

A "távoli" Föld által a "központi" napban keltett árapály- nyomaték nagyobb nagyságrendekkel, mint a fordított relációban, és nem pedig az árapálypotenciál.
(Ezt elsiettem)
A kettõ aránya:
(Rnap/Rföld)^2=1,19E+4
Vagyis tízezerszer nagyobb az a nyomaték, amit a Föld okoz a Napon, mint viszont.
És mert a Nap F árapálycsillapítási tényezõje is nagyságrendekkel nagyobb, mint a Földdé, ezért
a belõle származó árapály munka is nagyságrendekkel nagyobb, mint a Napé a Földön.
Egy porszem is fajlagosan nagyobb árapály munkát kelt a Napon, mint az õrajta.
Ezért a porszemet (porkorongot) az árapály akkor is intenzíven távolítja, (vagy zuhanásra készteti) ha az maga teljesen merev, és nem is forog.
Ez a magyarázata annak, hogy miért csak a butoraink porosak. A világûr öntisztuló.
És ezért nem lehet szó arról, hogy a bolygók csomósodhattak. Nem volt rá idejük se.

A Szaturnusz is szétfujta maga körül a port. Millió km-re kering egy porgyûrû körülötte.

Úgyhogy nem az árapálypotenciál, hanem az azzal képzett "árapály nyomaték" a mérvadó, következtetéseim arra vonatkoztak..
És a belõle származó munka
Q(P)= N(P)*F*n*T=W(P)*M*F*n*T Joule.
Vagyis :
- W(P)...(m^2/s^2)az árapálypotenciál az adott relációban
- M ...(kg) a "központi" égitest tömege (a "távolié" az árapálypotenciálban van)
- F=0-1 a "központi" árapálycsatolási tényezõje
- n A "távoli" keringéseinek száma a központi körül adott idõegység alatt (ajánlott 1/év)
-T (év) A vizsgált idõszak. (A programomban 100 millió éves tömbök)
Ez az árapály- munka elsõ közelítésben!
Hiszen függ az ismétlõdések számától (n) és idõtartamától (T) is.
Ebbõl azután további, könnyebben használható, vagy jobban értelmezhetõ formái is levezethetõk (például a központ forgási impulzusára vetítve.)
A továbbiakban majd azoktól is szó eshet.
Az egyetlen kérdés az "F" árapálycsillapítási tényezõ, amely az egyes égitest típusokra jellemzõ, és mérések alapján meghatározható.
Közelítettem a Napra, és a Földre is.
Most szeretném pontosítani.
Adatok kellenének.
Segítség kellene.
Meg ellenõrzés is, hogy ne hibázzunk, mint az elõbb magam..
De értõ, és nem rosszindulatú.

A Tudatos Létezés világa él, mozog, lüktet, fuzionál és szétesik, és jobb esetben csak köp a stacioner, stagnáló porbacsomósodási- Big Bang világra, és elméletekre.

Nagyon vágyok arra hogy megtegyem, amit kérsz, hogy leírjak mindent, amit tudok. Egy év vagdalkozása kellett hozzá, hogy valakit érdekeljen.
Most éppen befejezek egy tervet, és s azután...

De addig is el kell mondjam a közlemény néhány legfontosabb hibáját. Ami azután szinte minden hasonlóra kivetíthetõ.

Az árapály, mint a legtöbb forgástörvény, a "forgás" miatt az egyediség feltételeinek egyik hordozója!
Mert a forgás, keringés elkülönit, illetve két egyedet összekapcsolhat.
Az árapálynál azért mindig két külön egyedet vizsgálunk! Mindkettõnek saját tulajdonságai és mennyiségei vannak. Egymáshoz képest különállóak, de kifelé közös egyedet alkotnak. Akkor is,. ha egy csillagot, és egy porszemet vizsgálunk csak.
Mint Kovács Péter és Kovács Péterné, akik ugyan külön egyedek, de összekapcsolódva- a Kovács család!
Az egész világmindenség ilyen párhuzamos- soros hierarchiaként épül fel. A Naprendszer is.
És ezen belül vannak egyedek, amelyek vonzani akarják a másikat, és vannak, akik távolítani.
A fizikában ezt dönti el az "USP" kritérium.
Van két egyed,egy közös rendszerben.
Az egyik, amelyik sebesen forog, közeli USP-jü, (önzõ),
igyekszik távol tartani mindenkit magától. Csak aki nagyon közel van hozzá, azt vonzza.
Lehet a másik is ilyen, és így távolodni fognak.
A Föld gyorsan forog. Távolítja a Holdat. Pedig a Hold kötõdne hozzá (kötött forgású), de a Föld nagyobb tömegü- eltaszítja! Azt mondja: nagy culák vagy már leányom, és szép kerek arcu, menj hát távolabb, pénzt keresni!
De lehet, hogy a másik lassan, vagy egyáltalán nem forog ahogyan a Hold, és ha mind a kettõ ilyen, akkor ugyan van vonzódásuk egymás felé, de éppen annyi taszításuk is, egymás körül keringenek tehát. Hosszú ideig nem is történne semmi, ha nem lenne külvilág.
De az létezik, és óhatatlan, hogy valakihez (a Naphoz) egyikük ne forogjon, vagy mindkettõ?
És akkor újabb viszonyok alakulnak, ahogyan az életben is.
Minden fraktálszerûen hasonlít, legyen az egyszerû, vagy összetett. Ilyen a Tudatos Létezés.

A dolgozat hibája az, hogy a Kovács családban csak a Föld szándékát elemzi, és azt is csak rosszul.
Csak azt vizsgálja ugyanis, hogy a Nap árapálypotenciálja (kapcsolatkaresése) a Föld felé milyen. (Ez a Nap keltette árapály potenciál (W(P))
Nézzük hogy néz ki ez!

W(P)=k* G*m/R^2/r^2 m^2/s^2

- k átszámítási, és egyéb együtthatók. Fontosak, mert függnek a távolságtól.
Az átszámítási állandó a végtelenben (fi = 0) 1- el egyenlõ.
Ez is nagyon érdekesen alakul, de egyelõre ne említsük.

- m (kg) a távoli égitest, amely kapcsolatba lép a "központival", vagyis adott esetben éppen a Nap tömege (=ereje), amit az "fitotgat"! Õ tehát a "távoli", más szóval az "okozó", ha éppen ezt a viszonlatot vizsgájuk!

Viszont az egyediség törvénye értelmében a Föld is lehetne az! Ám a hivatkozott forrás csak ezt a változatot vizsgálja,nyilván abból az alapvetõ tévedésbõl kiindulva, hogy a Nap sokkal nagyobb. De óriási tévedés ez, mert mint látni fogjuk, a Föld árapálypotenciálja a Napra, (és a teljesítménye is) amit egyetlen csillagász sem vizsgál, sokkal- több nagyságrenddel nagyobb!

Nézd koppixer. Én már megengedhetem magamnak, hogy ne legyenek illuzióim a csillagászattal, az átmásolt közleményeikkel szemben, és hogy a Csillagászat nevében lépjek fel!
- R (M) viszont már nem a Nap, hanem "központi", a "távoli" árapályát elszenvedõ test paramétere: vagyis a Földdé! Most látható, hogy ennek értéke jóval kisebb, mint a Napé.
Ezért mondhatom, hogy a Föld, mint "távoli", árapály hatása a Napra sokkal nagyobb, mint megfordítva. És hogy milyen furcsa, hogy ezt a relációt eddig senki nem vizsgálta?
Pedig a Föld feltételezett éves ~1 m nagyságrendû távolodása a Naptól ennek az eredménye, a másik reláció az ezredényit se okozza!
r (m) a közöttük lévõ aktuális távolság viszont mind a két relációban azonos.

A közleménynek csak az egyik alapvetõ hibája a féloldaluság: hogy csak az egyik egyedet vizsgálja "távoliként", és éppen a semmitmondóbbé.

Mert a másik alapvetõ hibája, hogy, az árapálypotenciálnak csak közvetve van köze az árapály teljesítményhez. Amelyet ha helyesen számolunk, a Nap árapályát a Holdéhoz képest elenyészõnek találjuk.Szó sincs a felérõl.

Ám maga a kiindulás, hogy az "árapály teljesítményt" meg se említi, pedig a Szaturnusz holdak amiatt lettek szuszogó bálnákká, és a marsi Phobos'Deimos is amiatt tört össze, továbbá az USP égimechanikai kritérium- minderrõl említés se történik...
Ne haragudj, de ez így nem Tudomány. Ez csak a fele.
Persze folytatom, mert kérted.
Hiszen a töredékét se mondtam el még.

Legfõképpen ezért linkeltem be, h mondjál róla véleményt. De azt még mindig nem tudom, h szerinted ezek a képletek között van(nak)-e hibás(ak), vagy alapvetõen jók, és csak kiegészítésre szorulnak.

Meg amúgy is, tételesen, tömören, világosan, amolyan összegzésképpen felsorolhatnád (pl. mintha egy fizikusnak mondanád), h pontosan mely pontokban tér el a te árapály elméleted a hivatalos verziótól! Mi az, amit módosítanál rajta, mi az, amit hozzátennél stb.

"civil outsider" <#circling>

(Jó a játék...!) És nem is az!

Ez az értelmetlen kijelentés a Nap árapálypotenciáljáról mindenhol be van másolva. Az árapály munkájáról legfeljebb csak említést tesznek, a teljesítményérõl pedig qetuol, de más se hallhatott!
Ám nem õ a hibás- õ csak áldozata a tudomány linkeskedésének. Az övé pedig én vagyok a bosszuságomban. Vagyis végül is a tudományé.

Igazán joggal gondolom, hogy civil outsiderként is ezekrõl szólnom lehet, és kell is.

Az általad ajánlott linkben hihetelen hibás kijelentések vanak, amelyek egyébként is általánosak.
Mert az ugyan igaz, hogy a Nap árapálypotenciálja a Holdéhoz közeli nagyságrendû (0,46), azonban a potenciálnak csak közvetett köze van az árapály teljesítményhez, és munkához!

A Hold egy év alatt 16- szor többször kerüli a Földet, mint a Nap! Így vagy 30x nagyobb energiát ad át, mint a Nap.

Ugyanakkor a Föld feltételezett (és általam számított) m/év nagyságrendû távolodását a Naptól nem is a Nap árapálya a Földre, hanem a Föld árapálya a Napra okozza!
Hiszen a Nap sugara (R) sokkal nagyobb, mint a Földdé. Így a Föld árapálypotenciálja több nagyságrenddel nagyobb a Napra, mint megfordítva.
Nos ez az, amirõl viszont sehol se olvashattok!
Mintha az nyista lenne?
A csillagászat felkészültsége árapályból pont annyi, mint a geofizikáé. Ahhol szintén nem olvashattok sûrûn az árapály munkáról. és a teljesítményrõl.
Viszont nekik nincs is rá szükségük, pontosabban: kerülik.
Csak ha nagyon muszáj, mert különben kitör a vulkán, akkor néha megemlítik. Ahogy mi is.

Szerintem a mi univerzumunk is pont úgy született, ahogy a miénkben egy fekete lyuk.
Egy sokkal ritkább univerzum egy szegletében, és oda is tér majd valszeg vissza. Vagy máshová. Így nem a 4D -be fúvódik, hanem a szülõ univerzumunkba. És a Big Bang valóban egy léggömb, ami hamarosan kipuffan.
De ne féljetek: a mi univerzumunkat a Big Bang kipukkanása nem érinti.

Koppixer:
Nincs hová menjél, tudom, hogy visszatérsz.
Köszönöm a linket.
Újabb bizonyiték a csillagászat geofizikai kezdetére- minden a deformáció. De a csillagok és bolygók távolodnak is!
A fizika nincs jelenleg abban a helyzetben, hogy az árapályban rendet teremtsen, nincs rá ideje. Hiszen épp antianyagozik, mert az nagyot pukkan. Tüzijátékhoz 1 db atommag is elég! Sõt-minden elég!
Ki is van írva a büféajtóra: Ne zavarjanak!

Hát akkor majd én rendet vágok közöttük!
Kihasználom azt helyzetet, amit ti elmulasztotok, míg a büféajtó elõtt toporogtok.

Tudnánk esetleg mind együtt normálisan kommunikálni?

Nem ismerik...és ott hagyták a krédóba, hogy fölesleges részkecskéket kergessenek lepkehálóval!

Ha valaki most nem részecskefizikus, akkor nincs is becsülete. Hisz ti is mind azt szaglásszátok!
Én meg addig kimazsolázom a klasszikus fizikát.
Nekem ott több babér terem, mint fajlagosan egyre 3000 fizikusnak a CERN-ben.

"...dehogynem kérdeztem értelmeset..."
Ezért az egy kijelentésedért mindent megbocsátok!

Hiszen emgem kérdeztél- nem is tagadhatod!
<#taps>

quetuol
Ne essél kétségbe, én akkor is tudom, hogy engem szidol, ha magadnak válaszolsz.
Az árapály teljesítmény az a teljesítmény, ami az árapály mechanikai és egyéb munkája során értelmezhetõ, mint idõegység alatt végzett munka.
Azonban mert kicsi, az idõegységet évre szoktam ajánlani.
Így is 100 M évek kellenek, hogy a Föld millió kilóméterekkel távolodjon.
Mert nagy tömegekrõl és távolságokról van szó.
A mûholdaknál már nem olyan egyszerû! Engem is meglepett, ami be is igazolódott, hogy km- es nagyságrendben zuhannak.
A számításaim ezt igazolják.
7E+10 joule nem sok. Földgázban 20 m3.
(4,2 Mj/m3, és 2500 Ft/m3). Azonban feltenni egy ürhajóra 400 m3 földgázt, vagy trinitrotoulolt csak azért, hogy ránk ne szakadjon, kissé költséges.
Ezért érdekes lenne foglalkozni az árapály kérdésével az ûrhajózásban is.
Én is tudom, milyen fontos, hogy pld. a fúzió megtörténjen.
De emiatt nem kellene mindenkinek elhanyagolni a klasszikus fizikát sem!
A 4. dimenziót hagyom a fizikusoknak. Mert látom, hogy a háromban is van fantázia.
Egyedül én nem futók közületek a rakéta után, a csigát meg lehagyom.

dehogynem kérdeztem értelmeset, csak te ezt nyilván figyelmen kívül hagytad, elkerülendõ a saját magad által kreált marhaságokba való belekeveredést, mertha egyszer egy ember elkezd légvárat élíteni kreált marhaságokból, akkor az azon nyomban összedõl, amint mélyebben belekérdezünk a dolgokba, tehát megismétlem a kérdést:

mi az az "árapályteljesítmény".
te itt az árapály fogalmát mint fizikai mennyiséget használod, meg tudod mondani az "árapályteljesítmény" egységét és definícióját?

Ez volna a lényeg, de ez nem csak a Föld-Hold rendszerre értelmezhetõ.

#643-at most olvastam.
Engem az érdekelne jelenleg, h igazam van-e abban, h ha gömbi koordináta-rendszerbe írjuk át a 4D teret, akkor a felfúvódás a sugár növekedésével értelmezhetõ, ekkor mégiscsak kéne legyen közepe a 4D-s térben. Vagy ekkor a sugarat az idõként értelmezzük és az volna a válasz, h t=0-ban van a középpont?

Multiverzum elméletek...
Mondok jobbat, a Big Banggel "ellentétben" a világ 10perce keletkezett és került ilyen állapotba. Próbáljon bárki rácáfolni ^^

Ez bulváros ferdítés.
Megj.: A 19.sz. végén is voltak, akik azt mondták, h már csak az áramlásokkal kapcs. kéne némi okoskodás és mindent tudni fognak. Anno Descartes azt mondta, h már csak kb. 30 év kell és emberrel összetéveszthetõ gépet alkotnak. (1ik sem teljesült be mindmáig)

Igen, de õk már ismerik a jelenlegi fizikát és alkalmazni is képesek, ellentétben a jelenlevõkkel.

"Pusztán a gravitációs vonzásból nem mutatható ki semmiféle pályamódosulás."
Kimutatható, ugyanis a valóságban kiterjedt testek vannak így az árapály-hatás is jelentkezik.
Megj.: Az ellipszis pálya maga is elfordul idõvel, ez tudtommal a Newtoni elméletekkel nem magyarázható, de az ált. rel. elm.-bõl ez is kijön.

A léggömb felszínén nem találsz középpontot, mégis fújódik.

yooyoo
Folytassam mindjárt a képlettel?? De akkor nem tudhatod, mi a különbség az általam használt és a többi modell között. Csak látsz egy eredményt...Vagy képletet. Ha az elég kezdetnek?
Ha viszont konkrét kérdést teszel fel erre, akkor valszeg azonnal válaszolok. De mihez kezdesz vele?
Oké: kiszámoltam:
10000 kg-os mûhold 20200 km-en 8,55 E+6 Joule árapály teljesítményt veszít, forgatva a Földet.
A számításnál azt a földi F árapálycsatolási tényezõt vettem fel, amelyet a Hold távolodásából számítottam. Addig nem közlöm, amíg más módon nem ellenõrzöm.
Mert F -et 100 millió év átlagaként számítottam,
Azonban F nagyon függ a tengerjárástól, a föld mélyében lejátszódó folyamatoktól.
Ezenkivül, ily közel a földhöz függhet a távolságtól, a pálya irányától, stb.
Ezekkel az adatokkal (a mûholdak zuhanásával) úgy tûnik, sem a csillagászat, sem az ûrhajózás nem tud mit kezdeni. Molekula ütközés- jó érv, mint a vákuum is.
Ez is, az is mindenre jó válasz.
Én tudnék mit kezdeni, mert bennem össze állt a kép. Hisz a fizika ezen már rég túllépett, és most már a bolha tökén a pattanást ostromolja oly hevesen, hogy mindenki arra figyeljen. Azt is próbálja bizonyítani így, hogy abból származott az univerzumunk. Igazán szép cél, és kihívás. Nincs tehát ideje olyasmire, hogy árapály.
A csillagászatnak meg minden zagyvaságot el lehet adni- abban "alkotó" az üresség!
Én csak annyit tehetnék, amennyit az internet segít. Legtöbbjetektõl biztatást se kapnék.
CIFU viszont leírt néhány dolgot, ami számomra váratlan volt, és érdekes.
Nagyon köszönöm is neki.

Az én mûholdam ~855 m-t zuhanna. (A pályaszámítást becsültem csak...).

CIFU biztos ki tudná számítani a megadott energiából pontosan, és könnyen.
Én is, de nehezebben.
Keresek másik fórumot, ahol inkább együtt dolgoznának velem, amire igazából szükségem van.
Ti is persze rendes fiúk vagytok,de semmit se lehet várni tõletek!
Vagy méginkább: csak semmit.

Ühüm. Azt ajánlanám, hogy amikor mindketõnknek van idõnk, egészen a kezdettól indítsuk, és alaposan kitárgyaljuk. És remélhetõleg többen is.

Kezdhetnénk akár az árapály definiciójával. Mindenki elmondaná, minek gondolja?
Mert ha körül nézel a wikin, a netten, mindenki másnak látja. Azt veszi ki belõle, ami õt érdekli.
Ebbõl is látszik, hogy igen általános, és hogy a fizikának kéne osztania labdát. De õ nem. Õ csak említi, a többit rábizza a szakágakra.
- Történetileg a tengerjárás volt, ami elõször érdeklõdést keltett több síkon is.
Persze elõbb a hajózás, a hajósok, az irodalom, a versek ("várjuk meg, míg jõ a dagály...), a fürdõk, és most a dagályerõmûvek. Ezek többnyire a tenger szintváltozását észlelik, és vizsgálják.
- Késõbb a geodézia is kezdett vele foglalkozni: a lemeztektonika, vulkánosság, stb. õt talán inkább annak mechanikája, törések, elmozdulások érdeklik.
Így például egy nagyon jó BME jegyzet van (Völgyessy) aminek a linkjét elküldhetem, a legtöbbet abból tanulhattam. Meghatározza a rugalmas, és nem rugalmas testek elmozdulásait, stb. Ez tehát a deformációkra van kiélesítve, és a maga módján magas szinten.
- A csillagászat azonban nincs a csúcson. Kell neki az árapály, mert kénytelen elfogadni, hogy a Hold távolodik, hogy a gázbolygók holdjai fortyognak, némelyik meg szét is hullik.
De ahhoz, hogy láthassa, hogy az egy általános jelenség, amelynek van hatása az egész univerzumra, "energetikai szempontból, más kiindulásból kellene vizsgálnia. Ehelyett láthatólag befogta a geófizika szelét, és õ is a deformációkon próbál hullámlovagolni. Így azután csillagászati mûvekben gyakran olvashatsz "árapálypúpokról", mintha a kétpupu tevének is árapály lett volna a papája.
Pedig ez egy számára nagyon kényelmetlen megközelítés, mert mint szeretném leírni, van sokkal kedvezõbb is. Ami a képet energetikailag árnyalja.
Nem csoda tehát, ha az árapálynak egy definiciója helyett számtalan változata van.
Amirõl te írsz, az is a geodéziai megközelitésbõl származó csillagászati öszvér.
Vagyis egy olyan kétpupú teve, aminek fékpofája is van.
(Valóban kétpupú, mert nemcsak a Hold felé, hanem a szembe oldalon is kidudorodik!).
Ezen még az is árnyal, hogy a forgás is hol megjelenik, hol nem az árapályban.
Mert ha egyikük se forog, a vonzás akkor is kidudorítja az innensõ oldalát! Sõt, a ROCHE sugáron belül annyira körtévé alakíthatja, hogy állítólag akár szét is szakadhat. Bár van példa rá, hogy az mégse mindig történik meg, hisz sok amorf Szaturnusz holdacska kering azon belül, miközben jól is érzik magukat. Nyilvánvaló tehát, hogy akkor is történik energetikai kapcsolat, ha egyikük se forog. Azonban az csak egyszeri alkalom, és attól is függ, hogy a körtévé avanzsált égitest rugalmas, vagy rugalmatlan?
Ha "rugalmas", akkor maradó munkavégzés nem történik, se melegedés.
Ha viszont képlékeny, vagy folyadék, vagy deformálódik, törik, akkor mindez munkavégzéssé fajul!
Tehát egy nem forgó égitest pár között is lehetséges egyszeri munkavégzés.
Ha viszont bármelyikük forog, ez az energiacsere folyamatossá válik!
És itt kezdõdhet a vita, mit nevezzünk árapálynak: ami nem forog, vagy ami forog, vagy mind a kettõt együtt?
Nyilván a legutolsó mellett döntenék, hogy:
"az árapály két valóságos tömegpont gravitációs kapcsolata, az abból származó mechanikai és energetikai hatások összessége."
Így azután se a ROCHE pálya, se a Szinkron pálya nem kell, hogy kimaradjanak belõle.
Csakhogy amíg a ROCHE pálya állítólag "statikus", nem függ a bolygók forgási sebességétõl, a szinkronpálya (USP kritérium) viszont igen!De errõl majd késõbb.

Minket tehát érdekelhet az az erõ, energia, és teljesítmény, amit az árapály okoz.
Mint mondtam, különbözõ szakágakat más és más érdekel ebbõl.
Ugyanakkor ez a világegyetemben a gravitációval együtt mindig fellépõ, legáltalánosabb jelenség!
Kiszámoltam pld. egy gépkocsi kerekei által egy év alatt okozott árapályt, sok más mindennek is nekifutottam. (Egyelõre a beépített WC-tartályunk szivárgása állított csak meg- senki nem tudja javítani).
Két, egyenes, kitérõ pályán haladó test árapály energiacseréjét viszont kiszámítottam!
Márpedig a világmindenségben minden így halad! És a viszkozitás, ami a részecskéik között lokálisan ébred, az globálisan továbbadódik a gravitáció segítségével az egész univerzumra!
Jogos tehát a kijelentésem: az árapály az univerzum viszkozitása!
Amikor a dagály víztömegei felúsznak a rákospatakon Kõbánya- Kispestig, a disszipációs hatás jó nagyot lök a Holdon!
Hiszitek vagy nem, de ez így van.
Ha viszont a WC-tartályt kiengeditek, és nem töltitek újra, nagy jót cselekedtek, mert a Föld forgását gyorsítjátok. Igaz, egyetlen tartály csak nagyon kis effektust okoz, de ha mindenki egyszerre csinálja, valami csak történne, ami talán jó?
(Yooyoo- szólj ha nem szereted az infantilizmusomat, - mert akkor nehéz szívvel, de inkább lemondok róla...)

Most elteszem magam, és mielõtt tovább lépnénk, ezeket beszéljük meg.
Vagyis mindent, amit írtam, és írok, csak MUNKAHIPOTÉZISNEK tekintünk, és faragjuk együtt tovább.
Ez nem jó javaslat?
És ne félj, eljutunk a számításig, akár azonnal.
De szeretném , ha magadtol is eljutnál.

Az árapályról annyit tudok hogy a Föld-Hold rendszer esetén a Hold vonzza a Föld óceánjait így a Föld perdülete megváltozik viszont a rendszer perdületének állandónak kell lennie (perdületmegmaradás) így a Hold gyorsul a pályáján és apránként távolodik a Földtõl. Amíg a Hold folyékony volt addig a Hold forgása is lassult a Föld által létrehozott árapály miatt egészen addig amíg be nem állt a ma is lévõ forgási sebességére.

Melyik számításomat? Szívesen levezetem, de némelyik programon van, és több MB. A végén pedig ott vagy te (ti) eddigi bemutatkozásotok szerint egyetlen célkitûzéssel, hogy meg se nézzétek, de lehülyézzetek.
Mert egy év óta arra vártam, hogy valaki megkérdezze, amit most te:
"Levezetnéd a számításodat?"
Levezetni nem tudom itt.
Ez nem az a hely.
De a képleteket lépésenként megtárgyalhatjuk. A számítást elvégezzük.
És akkor látni fogod, hogy mennyi egy év alatt az árapály munkája egy 20200 km magasan keringõ 10000 kg mûholdon.
És akkor kiszámíthatod, hogy az mennyit zuhan, miközben forgatja a Földet.
Olyan egyszerû, pimfli dolog, hogy megértem a csillagászokat, hogy nekik nem érte meg rájönni erre.
De azért tudnom kell, mennyit tudsz az árapályról?
Csak azért, hogy onnan kezdjem.

Ha egy bolygó a csillag ekliptika síkjához közel kering, körhöz közeli pályán, a következõ, egyszerû kérdést kell vizsgálnunk csak:

- Nagyobb, vagy kisebb a csillag forgásideje, mint a bolygó keringési ideje?

És akkor mindegy, hogy messze távol van, vagy közel, pár millió km-re! Sõt, ha a csillag gyorsan forog, és közel van, igen nagy sebességgel, mint egy puskagolyót távolítja.
Ezt lehetne megízlelni a fordított példán, a mûhold zuhanásán, amit ajánlotztam. Mert CIFU szerint 4-5,6 km/év zuhanást is tapasztaltak.
Azt pedig a Föld árapálya "tudja".
És jellemzõ a csillagászatra, hogy errõl a két, egyszerû adatról gyakran nem is tudva mondják el, hogy annak a bolygónak kampec. Pedig lehet, hogy ahelyett éppen most született?
Ha egy doktor olyan lenne mint egy csillagász, (és megfordítva), a kórházban csillagokat látnánk, de az égbolt legalább begyógyulna.

Levezetnéd a számításaidat? Érdekelne hogy jön ki és mi?

De számoljuk ki, miért távolodik a Hold 40 mm/év-t?
De kinek írom, és kivel akarok itt számolni?
Optimista tragédia.
Jobb ha hallgatok.

polarka.
Ha tárgyilagosan nézem, csupa szégyen, amit kevés kivétellel (akiknek az erõfeszítéseit elismerem) ebben a topikban a fórumtársak mutattak.
Nem tettetek semit, hogy megértsétek, mirõl szól, és arról írjatok. Viszont erkölcsrõl rengeteget prédikáltatok.
Ebben sajna polarka, éppen te jársz élen. Soha semmi konkrétumot nem irsz. Felajánlottam, számoljuk ki itt nyiltan, mennyit zuhan az árapály miatt egy mûhold? Miután én 10 sec alatt kiszámítottam, hogy jelentõsen.
Erre te meg se mukkansz. Troll vagy, nagy kerek.
Kár rád (rátok) vesztegetnem az idõt.
Mint irtam, nem is értetek teszem. Tehát folytatom, azzal akit érdekel. Vannak néhányan.
Newtonra meg árapályügyben sokat ne hivatkozz. Az õ eredményeit is elismerem, de hát keveslem.

Látod errõl van szó. Ez egy nagyobb témakör. Adtam neked wiki linket, ahol össze van foglalva több vonatkozásában. De a lustaságod megkívánná, h itt vesztegessem az idõm, h megértessem veled.

"Így bizom benne, hogy lesz aki megérti azt is, amit eddig irtam."
Sosem volt baj az írásaid megértésével, annál inkább a megfogalmazással, pontatlansággal és a sok tévedéssel (persze mindez, miután a kinyilatkoztatásos tárgyalásod mögött meghúzódó dolgokat szemlélhettük).

"...Na már most- polarka- te ilyen világban szeretsz élni. Nem veszed a fáradtságot, hogy utána gondolj bárminek. A te dolgod."
Tévedsz, hallgatásomból legfeljebb annyi következik, h eddig nem vettem a fáradságot, h a Fermat-sejtéssel kapcsolatban utánanézzek jobban a dolgoknak. De szívesen, h segítettem helyesbíteni a matek témájú írásod 1. pár oldalát, ami tele volt(van?) pontatlanságokkal és félrevezetõ leírásokkal (lehet te nem gondolsz utána annak, h mit írsz le!?).

"Szégyen az polarka rád nézve, hogy lenézed- hogy filozófiai alapot keresek a logikám alá."
Nem nézem le, csupán megállapítottam, h a keresgélésed/írásaid mutatják, h nem vagy jártas a témában, de ennek ellenére tartod a kinyilatkoztatásokon alapuló szövegelésed, mintha annyira tuti lenne, amiket mondasz.

"Itt van ez a fizikai-csillagászati tétel, amit én bizonyítottam.

"Bármely, a saját tegelye körül forgó, tömeggel bíró valós (égi)test vonatkozásában létezik az USP (Univerzális Stacionar = szinkron Pálya) kritérium, amely alapján eldönthetõ, hogy valamely másik hasonló test gravitációja kettõjükre távolítólag, vagy közelítõleg hat"

Kérlek szépen, ez nem egy filozófia, hanem fizikai- csillagászati tétel, ami alapján (is) szerintem mûködik az egész univerzum, talán a többi is, hiszen kell, hogy létezzenek.
Ja, és kivételesen hangsúlyozom még: az én felfedezésem.
Képzeld, mekkorát szívnék, ha be tudnád bizonyítani, hogy nem igaz! Tudnod kell bizonyítani, hogy nem igaz, hiszen te TUDÓS leszel, vagy már vagy is!"
Látom még mindig nem tetted magadévá az ajánlott irodalmat. A tételek és a bizonyítások szoros kapcsolatban állnak. Hol a bizonyításod?
Newtoni axiómákkal meg hülyeség, amit állítasz (már maga megfogalmazás cáfolható).

Igen. Én tudom, mi az árapály, hogy az egyik legáltalánosabb jelenség, és hogy kritérium is.
Tudom jobban nálatok, sõt...
Ti pedig nem tudjátok, vagy sunyitotok?, hogy hol van, hogy hol nincs?
Bizonyára sok mindent jobban tudtok nálam, sõt- segíthetnétek, taníthatnátok is, de ebben -igenis- rám célszerû figyelnetek, ha a téma érdekel!
Ha meg nem, akkor ahogy szokták mondani...

Ebben egyetértünk. Ezt hiányolom belõletek. Az elemi tudást. Trollozásból mindnek jelest adnék. De azt ti tanítjátok!
Polarka.
Írj hát valamit az árapályról, ne csak filozófálgass! Ennyi önkritikád sincsen?

A példád nagyon jó az árapályra.
És ha te forogsz gyorsabban, a golyó gyorsul, elröpül (= távolodik)
Ha pedig a golyó, akkor téged vonszol, és lelassul.
Ugyanezt teszi a Föld és a Hold gravitáció.
Számomra az érthetetlen, mi ebben a nem érthetõ.

Én sajnálom, hogy elmész, de tényleg. Azért néha látogass vissza jó?

A Föld esetében sincs olvadt mag, azt írtam. Csak forró mag van. Az meg pont egyezik az árapály teljesítménnyel (~10^20-21 Joule), és a földi hõárammal is.

Ha hegyrõl gurulsz lábfékkel, az is felmelegszik.
Pontosabban nem tud jobban lehülni, hiszen forró volt.
Más bolygóknál más a helyzet. A gázbolygóknál azt nem tudják megmagyarázni, miért adnak le kétszer több energiát, mint amit a Naptól kapnak. Mivel magyaráznád? Én az árapállyal, és egy másik áramlási jelenséggel, amibe itt bele se kezdek.

Vita olyan felek között alakulhat ki, akik nagyjából egyforma tudással rendelkeznek.
forrai állításai ezzel kapcsolatban a következõk voltak:
- A világon senki nem érti az árapály jelenséget.
- Ezután csak dumálás volt.
Én felhívtam a figyelmet, h az árapály jelenséget ismerik és számolnak/-tak is vele (már Newton is). Bizonyára õ megint mást ért a szó alatt vagy csak ennek sem olvasott utána tisztességesen.

Szerintem a fénysebesség minden univerzumban eltérõ.
Mert nem vákuumban halad a fény, hanem ahogy a hang levegõben, azt is részecskék (bivalens, két töltetü fényatomok) közvetitik. Vagyis nem maga a fényatom, hanem egy hullám terjedési sebessége az, amit fénysebességnek hívunk.
És ahogy a hangnál, jellemzõen a sûrûségtõl, komplexebben a "fény kompresszió modulustól" függ.
A mi univerzumuk sûrüsége ~5-6 nukleon, m3 tömeg.
A szüló univerzumunkké meg talán 10-100 nagyságrenddel kisebb? (Azt még nem számoltam ki).

igen

"Érdekes hogy ennyi maradt meg benned, hogy "feltételezésen alapszik"."
Érdekes, h úgy véled, h ennyi maradt meg.
"...az mennyiben feltételezés?"
Többségük bizonyítatlan szövegelés, ergo feltételezés legfeljebb (lehet nem túl sok egzakt bizonyításon rágtad át magad az életed során?).
"Vagy milyen relációban van az a feltételezésen alapuló világnézettel?"
Képezheti egy világnézet részét (mivel mindenrõl nem szóltak).

"Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a definíción és (a világ korlátolt ismeretén alapuló) logikán kívül van-e bármi nyomós érv arra, ami "bizonyítja", hogy az egyik ember által a fejében hordozott modell tényeken alapul (valós?) a másik által hordozott modell pedig feltételezésen alapul (valótlan?)?"
Amit "nyomós érv"-nek nevezel és ki akarsz zárni pont az mutatja, h nem létezik ilyen megkülönböztetés. Ha azt kizárod, akkor meg pont lehetne.

"Épp egy "új rendszerben" vagy benne derékig. Nézz körül, látni fogod, amint félreteszed a prekoncepcióidat azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinéznie egy "új rendszernek"."
Halmazelméleti megalapozásról volt szó. Rendszert nem alkothatsz axiómák nélkül és azoknak nem kell jól látható közük legyen ahhoz, amit körülöttem látok. Ha pedig nem értetlenségbõl írtad, akkor legyél szíves mellõzni a szavak irodalmias kiforgatását.

"Az eredeti felvetés szempontjából azt kellene megvizsgálnod, hogy van-e különbség aközött, aki mindezt "szimplán látja" és aközött, aki le tudja vezetni számodra is elfogadható formalizált módon?"
A "mindez"-en alatt felteszem, h a világot érted.
"szimplán látja", mint kifejezés onnan eredhet, h ha vki ért vmit, akkor azt gyakran vizualizálja vhogy képzeletben, tehát érti a dolgokat. Értés alatt pedig azt értem, h látja összefüggéseiben.
így világosan így tudom értelmezni a kérdést:
Van-e különbség a közt, aki (születetten/magától/tanulás nélkül) érti a világot és aki ezt formalizáltan le tudja vezetni másoknak?
Tfh. nincsen különbség, akkor az illetõ ismeri a nyelvet és képes kifejteni és levezetni, amikre rá akar világítani. Persze itt feltesszük, h a világnak van még olyan része, amelyrõl beszélni kíván és szavakba is önthetõ. Ha nem volna ilyen része, akkor miért akarna róla beszélni? Hiszen tudná, h nem tudja szavakba önteni.
Tfh. van különbség, ekkor aki érti a világ összefüggéseit, nem ismeri a nyelvet és nem tudja kifejezni az összefüggéseket, amiket ért. Ez már önmagában ellentmond az alapfeltevésnek.
De nézzük, úgyh a nyelvet vmiért nem ismerheti kellõen (ami hülyeség, mert ha rendszerében ismeri a világot, akkor nem kéne megerõltetõ legyen, h akár új nyelvezetet definiáljon). Ekkor még mindig képes volna olyan jelenségeket, eszközöket... mutatni, amiket a többiek nem ismernek, így bizonyítván, h vmit tud.

""ha a világ valóban ok-okozati (és nem csak a lokálisan tapasztalható részben"
Nem akarlak félreérteni, és nem tudom, hogy ezek a kifejezések mit takarnak "hivatalosan" (ahogy gondolom te ezeket a kifejezéseket használod). Adsz valami linket, ahol elolvashatom a jelentéseket?"
Ezen szövegemben már hallgatólagosan elfogadottnak vettem, h amiket közösen láthatunk/tapasztalhatunk az a valóság része (legalább szimulációs átverés révén). Amiket mi(emberiség) tapasztalhatunk, azok a lokálisan tapasztalhatók (van, amiket mondjuk tér vagy idõbeli távolságok miatt nem tapasztalhatunk). Az ok-okozati összefüggésekre rávilágítás egy kis történeti áttekintéssel:
A tárgy leesik a földre, oka:
- hivilág alapján, mert vmelyik lény (istenség, félistenség...) ezért felelõs
- szofista módon mindenki ezt mondaná
- platónian meg vmi idea teszi lehetõvé
- arisztotelészien a föld elemek törekednek lefelé a többi föld elemhez
- Galilei idején a lejtõs kísérletekkel már más szabályosság (gyorsulás állandó) is elõjön
- Newton, gravitációs hatás, ami a bolygómozgásokra is alkalmazható
- Einstein, térgörbület miatt
Tehát az látható, h nem minden össze-vissza történik (a tárgyak nem esnek felfelé, oldalra). Ami korábban látszólag összevisszaságnak tûnt ott is sikerült ilyen szabályokat megfigyelni. Az okok pedig általában vmilyen tulajdonságban rejlenek (tudjuk vmi tulajdonságait, akkor tudjuk, hogyan fog viselkedni adott körülmények közt, ez ok-okozat; "azért viselkedik úgy, mert..."), ezen tulajdonságok különbözõségeinek okaira is többször sikerült már más, mélyebb tulajdonságra rávilágítani. Erre példa, ami már szóba került, h a tehetetlen és súlyos tömeg más-más ok lehetne, de azt figyelték meg, h értékre azonosak, ha pedig feltették, h azok is és a tér görbületét jellemzik, akkor pontosabb eredményre jutottak. Úgymond 2 oknak egy oka lett. Vagy a newtoni és arisztotelészi magyarázatokra is lehet hasonlót. Az arisztotelészi nagyon jó okokat adott bizonyos dolgokra, a newtoni még többre adott és pontosabbat is. (Úgy tûnhet, h minden 1 okra szûkül, de nem ez a helyzet.)

Megjegyezném:
1. nem vagyok filozófus, nem is leszek valszeg
2. ismereteim töri könyv szélén levõ filozófiai idézetekbõl és abból a kevés filozófiából van, amit idén hallgattam; továbbá saját végiggondolásokból
3. tisztességes, filozófia témájú könyvekben ezek a dolgok végig vannak tárgyalva, biztos még jobban és több oldalról, mint én tettem
4. Tényleg nem szeretnék ezekrõl írogatni, mert számomra elég, amit eddig tudok egyelõre és mással kéne foglalkozzak, ráadásul újat biztosan nem mondok, lásd 3. És még a hosszú hsz.-dat sem tudom mikor fogom elolvasni.

Ezt elírtam, filozofálni nem tud bárki, mert azt a filozófusok tudnak (õk tisztában vannak azzal, h miket mondtak már elõttük más filozófusok). Filozofálgatni/filózni tud bárki.

Nézd Patiang.
Erre vonatkozóan több vicc jut az eszembe, de sajnos egyik se tréfa, hanem a szomorú valóság.
Ilyen a lelkiviláguk. Attól stabilizálódik, ha a másokat alányomják.
Én beszélgetésre invitáltam õket. Õk meg nem akarják normálisan.

Erre nem analóg az, amikor egy ember egy kötélre kötött vasgolyót forgat maga körül? Hiszen mind a két test hatással van a másikra.

Sok-sok gatyába folyó mézet kívánok Neked, és mindenkinek aki szereti! Sohaviszlát!
<#wave><#wave><#wave><#wave><#wave><#wave><#wave><#wave><#wave><#wave>

Az univerzumban mindig és minden két valós tömegpontpár között van árapály. Ha pedig ráadásul az egyikük forog is: van árapály forgató nyomaték is. Amibõl az "F" disszipációs tényezõn keresztül származtatható az árapály munkája, és teljesítménye.
Pont, mint amikor vizet húzol a karikás kútból.

Nem mondtál semmit a kérdésemre: #670